A román irodalom a háború előtt erősen a külföldi, különösen a francia irodalom befolyása alatt állt. Még az olyan erős egyéniségek, mint Alexandri, Coşbuc sem tudták magukat ennek befolyása alól kivonni. A háború utáni évek mély változást hoztak ebben is. A földreform és az ennek kapcsán kialakuló ipari és kereskedelmi élet körül kialakuló polgári réteg kitermeli a maga íróit és művészeit is. Természetszerűleg ezek kapcsolata igen szoros az ujságírással. Innen indulnak el, hogy azután irányuk többé-kevésbé eltérjen. Az irodalmi és művészeti törekvések már nem férnek meg egy helyen a napi élet rohanását rögzítő zsurnalisztikával, helyet és szót kérnek maguknak, de az ifju törekvések idealizmusa nem tudja összeegyeztetni céljait a meglévő irodalmi folyóiratok irányával. Az ó-királyságbeli írók egyrésze Kolozsváron érintkezésbe kerül a magyar és német kulturával s a mindinnapi kontaktus cselekvésre készteti őket. Cezar Petrescu köré csoportosulnak, aki aztán határozott irányt is ad a homályos törekvéseknek. A jubileumi számban maga Petrescu a következőkép számol be az indulásról:

„Ebben az időben összegyült Kolozsváron a regát minden részéről egy hangos ifjú csoport, hogy megismerjen egy új országot... Nagy volt azonban a politikai pártok vezetőinek a csodálkozása, amikor látták, hogy nem tépik szét egymást, hanem az erdélyi sajtónak inkább egy sajátos karaktert adnak... Négy lapja volt a négy pártnak, melyek patetikus sértések s a volt és leendő miniszterek becsületének és privát életének támadása helyett nagyobb fontosságot tulajdonítottak az általános problémáknak... Serkentett bennünket ebben a magyar ujságok és folyóiratok magas nivója, amit különösen magas fokra emelt a Budapestről emigrált írók és ujságírók serege... a szebeni és brassói szász irodalmi termékek... E sorstársakkal az írásban és ellenfelekkel” az elvekben sokszor találkoztunk impulzív vitában...”

A tízéves munkának eredménye a tartalmas és nívós folyóirat, melynek jubileumi száma tükörképe a lap körül csoportosulók törekvéseinek. (Bukarest) K. L.