Egy biztató mérleg: a hazafias háborús giccsirodalom, melyben a „frisch-fröhliche Krieg” lesz a nagyérdemű ágyútöltelék-jelölt közönségnek bemutatva, papirmasé hősökkel, akik dagadó keblekkel halnak meg esetleg a „Leutnant warst du einst bei den Husaren” melódiájára, mondom biztató, hogy ez a simárakefélt, és zimmerrein háborús irodalom összevéve nem tudott elérni annyi példányszámot, mint a Remarque könyve egyedül. Mely könyvről lehet az ember különböző véleménnyel s jogosan kifogásolhatja, hogy kifejezetten nem foglal állást; de azt tagadni, hogy a háborút a maga szörnyű mindennapiságában, minden hazafias cafrangtól mentesen mutatja be s már ez által pacifista irányzatú, semmi esetre sem lehet.

A mérleg így szól: a három reprezentáns német háborúellenes könyv (Remarque: Im Westen nichts Neues, Renn: Der Krieg, Zweig: Sergeant Grischa) csaknem egészen kétszerannyi példányban fogyott el, mint a 34 legolvasottabb hazafiasháborús könyv. Tehát három könyv szemben harmincnéggyel. Remarque példányszáma: belföldön 910.000, idegen nyelveken 1,177.000, tehát összesen két millión felül. Renn 125.000 példány, Zweig 80.000 (külföldön 300.000). A három együtt 1,115.000. Ezzel szemben Beumelburg: Sperrfeuer um Deutschland 70.000; Jünger: In Stahlgewittern 45.000: Schauwecker: So war der Krieg 45.000; Schauwecker: Kriegsbriefe, gefallener Studenten 40.000; Schau wecker : Aufbruch der Nation 30.000; Seldte: M. G.K. 30.000; Bronnen: O. S. 25.000; Wilke: Prisonier Halm 22.000. A többi húsz és tízezer példányon alul. A mérleg jelentése egyértelmű. Mert nyilvánvaló, hogy nem a könyvek irodalmi értékének szól. Hiszen a ponyva mindig nagyobb példányszámban kél. S ha ez esetben a pacifista háborús könyvek elhatározóan ütik példányszámban a többit, ez kétségkívül azt jelenti, hogy a nagytömegek túlnyomóan háborúellenesek. (ml.)