Korunk 1931 Február.
Nincs többé szegénység
Ugy hangzik mint egy amerikai reklám. — Csodaszert kínál valaki, amellyel akárcsak a köhögés, egyik napról a másikra „megszüntethető a bajok főforrása a szegénység? Nem! Egy német mérnök könyvének a címe ez,* ki a legendás német alapossággal és lelkiismeretességgel kutatva felfedezte, hogy a szegénység gyorsabban terjed, mint a legveszedelmesebb fertőző betegség. Nem lehet ellene eléggé védekezni. Bárkit utolérhet: S mert senki sem tudhatja, hogy holnap nem ő reá kerül-e a sor, — a legnagyobb óvatosság és előrelátás indokolt. Nem elég tehát ma már a halál- és baleset-elleni s az élet- és tűzbiztositás. A szegénység ellen is biztosítsa magát mindenki amig nem késő. Szerző úgy látja, hogy sok a munkanélküli s ezen segíteni kell, mert a munkanélküli többnyire éhes, s az ember humánus szíve elfacsarodik. A leghelyesebb ha a nagytőkés és az állam segit és megalakítja azt a szervezetet, amely a nyomort és szegénységet letörli a föld színéről. Hogyan ? Sürgősen megalakul a Munkanélkülieket Foglalkoztató Intézet, németül Arbeitslosen Beschäftigungsanstalt, vagy röviden Alba.
Az elgondolás röviden a következő: jelenleg 10—20 millió munkanélküli van, hozzátartozókkal együtt 30—60 millió. Ezekről az emberekről gondoskodni kell, hogy lakásuk és ellátásuk legyen. Ahogy minden állam kénytelen népiskolákat felállítani, éppen úgy olyan organizációról is kell, hogy gondoskodjék, ahol mindenki megerőltetés nélkül munkát és keresetet talál. De — mondja a szerző, — mialatt a népiskolák az államnak súlyos anyagi áldozatot jelentenek, a Munkanélkülieket Foglalkoztató Intézet hasznot és nyereséget fog biztosítani. Erre a célra nemzetközileg kell az államoknak egyesülniök. Az állam mondjon le mindennemű adóról, vámról s támogassa az Albát kedvezményes szállítási tarifával, portóval, stb. Az állam — a tudós mérnök szerint — ezzel nem veszit, sőt nyer, mert hiszen ha az Alba-k nem léteznének, a munkanélküliektől úgysem kapna adót. Ezzel szemben az így elengedett adót a munkások az Alba külön adóalapjának fogják befizetni. Az Alba szigoruan a szükséglet szerint termel. Meggazdagodni nem akar. Sőt. Az Alba olyan munkabéreket fog a munkásnak fizetni, mely az általa megállapított létminimumot biztosítja. Mert az Alba szervezetek célja nem profit, hanem egyedül és kizárólag az állam megmentése a munkanélküliség gondjától, hogy a társadalomban béke legyein s a munkanélküliek jól éljenek. A terv kész a legapróbb. részletekig. S hogy az átalakulás ne érje egész váratlanul az emberiséget, rendelkezésre állnak a külön Alba tanok, az Alba tudomány. Ezeknek az egész világon el kell terjedni. Ez menti meg majd az emberiséget! Milyen szép lesz, — álmodozza a szerző, — ha a tőke és munka között végre helyre áll a teljes kiegyenlítődés, a béke. Egy embernek sem lesz hatalma a másik felett. A tőkés is dolgozni fog a részletesen megállapított munkaterv alapján az Alba intézményekben, a munkás pedig éveinek növekvő számával folyton fokozódó jólétre számithat ugy, hogy előbb-utóbb belőle is kapitalista lesz. Helyreáll tehát a kapitalisták és marxisták közötti béke és a politika nem hat többé hátrányosan a gazdasági életre.
Igen ám, de mi lesz a tőkebőséggel, amely így előáll ? Tőke lesz — mondja, — mert a tőke nélkülőzhetetlen eleme a gazdasági vérkeringésnek. De ah, megmutatta a mult, hogy mennyi szenvedésnek és üldözésnek voltak az emberek kitéve, ha a tőkét, vagy a kamatot nem tudták visszafizetni. Kapitalisták, hitelezők milyen gyakran lecsúsztak, ha tőkéjüket saját, vagy idegen hiba folytán elvesztették. Mivel tehát a tőke szükséges és nélkülőzhetetlen, de veszélyes — vigyázni kell rá. Az egyetlen helyes mód, a tőkét veszélyteleníteni az emberiség számára : mindenkinek hozzáférhetővé kell tenni. Az Alba rendszerrel mindenki évről évre gazdagabb lesz. Negyvenéves korában mindenki eléri, hogy saját legmagasabb tőkéjének birtokosa. Gyümölcsöző pénzfolyam ömlik el az egész világon.
Nem a kapitalisták, még kevésbé az anachisták, vagy szocialisták, hanem csakis az albanisták fogják a világot kormányozni boldogságban, békességben, irigység és gyülölködés nélkül. Viszont: miért nem sikerült eddig a szegénységet és a munkanélküliséget megszüntetni:
1. mert eddig egyetlen arra alkalmas ember sem foglalkozott ezzel a kérdéssel;
2. mert a munkanélküliség — betegség, amelynek oka és kezelése tanulmányt igényel;
3. mert a munkanélkülinek nincs módjában önmagát felszabadítani;
4. mert sem a munkaadó, sem a munkás nem tettek eddig kísérletet arra, hogy a kérdést saját érdekükben megoldják;
5. mert az állam ebben a kérdésben tartozkodóan viselkedett.
*
Tényleg megrendülhet e könyv nyomán a német alaposságba vetett hit. Hisz ez a nemzetközi munkaapostol még a legkevésbé sem járt el a közgazdasági szakírókra olyannyira kötelező tudományos módszerrel. Még csak egy tudományos szakkönyvtárba se ment el. Még a politikai gazdaságtan iskola könyveit sem ismeri. Megállapításait okvetlen ki kell korrigálni! És pedig: I. Tőke alatt nem csak pénz értendő. 2. Állam: a klasszikus felfogás szerint is mindig az uralkodó osztály rendfenntartó szervezete. 3. Az állam nem nyujt segítséget olyan intézményhez, melynek érdekei az államfenntartó osztályaival ellentétesek. 4. Ezért magatartása tartózkodó. 5. Igen is, nagyon sokan tudják, hogy a szegénység — betegség s ezért már is kerülik... Felesleges ezek szerint tehát külön leszögeznünk, hogy a tervszerütlen termelésben megrokkant világgazdaság megreformálására ez a terv legalább is alkalmatlan. A megoldás gyakorlati lehetőségeit félreismeri. Kiindulásának alapja az élő-gazdasági helyett tisztán érzelmi-etikai.
(Ebben a vonatkozásban szociális utópiának volna tekinthető. Azok szerepe a tömegekben homályosan élő vágyat világosan kifejezésre juttatni, tudatosítani. De ez a kérdés a vágy keltés romantikus időszakán rég túl van. Utópiának is megkésett. Hol van tehát számára hely? A többi világmegváltó téveszmék között. (Kolozsvár)
* Gelbhaus : Die Welt ohne Armut Leipzigi Tibaverlag.
Vissza az oldal tetejére | |
