(H-i) a Korunk áprilisi számában foglalkozik Rákosi Jenőről, a „kedves, derüs, öreg úrról” (?) írt cikkemmel. Rámutat arra a tényre, hogy a háború is Rákosi érdemeihez tartozik. Ezt én sem el nem felejtettem, sem „letagadni” nem akartam, tehát nyitott kaput dönget, ha Rákosi politikai felelősségét velem szemben akarja hangsúlyozni. Rákosi „végzetes” érzéketlenségét politikai, szociális és nemzetiségi kérdésekkel szemben nemcsak márciusi cikkemben szögeztem le, de a Korunk 1928. márciusi számában megjelent írásomban is hangsúlyoztam, hogy „Rákosi nem látja a régi, elavult mentalitás és a friss, lesujtó világesemények közti tragikus összefüggést”. Tehát ne búsuljon a disputáló az én tisztán látásomért és ne kételkedjék a látni akarásomban. A háborús felelősség kérdése nagy probléma és alapos tanulmányt is megérdemelne. Az ´már más kérdés, hogy a felelősségre-vonás milyen mértékét lehet és kell alkalmazni azokkal, akik a történelem végzetes eseményeit téves politikájukkal siettették. Lehet, hogy ennek a mértéknek az elgondolásában nem értek egyet a disputáiéval, de azért remélem, hogy mégsem fog az „öntudatos és fekete politikusok” patrónusának tartani. (Budapest)