Ennek a nagyméretű munkának, Károly Sándor regényének a poklokon át is győzedelmeskedő Herculeus labor a tulajdonképeni főhőse Maga az 500 emeletes Ház, a mitológiai méretűvé vált B a b e 1 Building, mely mint a mágnes vonzza a maga körébe és alakítja át a legkülönfélébb karakterű, nyelvű és fajú embereket. Egyenként valamennyien nagyon valószínűtlenek a Babel Building építésével összeforrott emberek, de az a mód, ahogyan az író közös nevezőre hozza ezeknek a különböző individuumoknak ambícióit, vágyait megbékít bennünket jellemük belső ellenmondásaival. „Költő hazudj, csak rajt´ ne kapjanak” – és mi szívesen szemet hunyunk a szép, poétikus hazugságok előtt. Nem esik nehezünkre, sőt jól esik elhinni, hogy Wolf Weber, a szenvedélyes német kapitánynak és az afrikai Vnyahának gyermeke egyformán szerelmese az italnak, a nőnek és az eget ostromló merész terveknek; nem kételkedünk benne, hogy a már jégszívűvé vált amerikai milliomos, az öreg Falion szinte gyermeki makacssággal és fanatizmussal fekszik bele az épületóriás emelésébe; elhisszük, ami nehezen hihető, hogy az élvezetre született és nevelt lelketlen Consuela komoly dolgozó nő lesz negyedik ura, Smirnov mellett; szemet hunyunk a regényt átszövő detektiv-fogások felett, hogy a nevető, dolgozó Amerikát lássuk, mely lemosolyogja a blazírt, savanyú, gőgös Európát és a világ minden nemzetségét össze tudj-! Hozni, busmanokat, eszkimókat, Hogy az egész világnak része legyen a nagy csoda felépítésében. S a nagy csoda, a főhős csakugyan a Babel Building marad, mely büszkén emelkedik kétezer méteres magasságba s melyet jogosan neveznek Uj Babelnek, „mivelhogy ott megérték vala egymást az ezernyelvű emberek”. Károly Sándor kitünő elbeszélő és nemcsak a Babel Building csodáját, de a megértésnek ezt a drága utópiáját is bele tudja szuggerálni az olvasóba. (Budapest)

* Károly Sándor regénye, Budapesti Pantheon, 1929.