Ujabb világrekord Amerikában. A McKendree Collegeből (Illinois) jelentik: Bertram Snuth, a McKendree College tanulója világrekordon állított fel a gumirágásban. Ugyanis 45 darab gumit rágott egyszerre. A College egész hallgatósága, 225 ifju s számos néző volt jelen mint tanu az új rekord megteremtésénél.

*

Salomoni itélet. Egy férfit elitéltek Brooklynban bigámiáért. Nem fogságra, hanem arra, hogy mind a két feleségének fizessen tartásdijat. Hetenként keres 200 dollárt, ebből köteles kifizetni az első asszonynak 80, a másodiknak 60 dollárt, úgy hogy neki is marad 60. A bíró az ítélet indokolásakor a következőket mondotta: „Örömmel becsukatnám önt. De ez által nem ön, hanem feleségei és gyermekei szenvednének első sorban. De figyelmeztetem, hogy abban a pillanatban, amikor hátralékban marad a tartásdijakkal, besétál a börtönbe”.

*

Európa csődöt mond. Egész Európában emelkedik a csődök száma. A tizennégy legfontosabb európai államban 1928-ban havonta átlag 4152 csődöt jelentettek be; 1929-ben ez a szám már 4357-re emelkedett. A börzék részvényindexe 1928-ról 1929-re 116-ról 87.5-re leesett. A nemzetközi tőke elvesztett ezen értéktelenedéssel 55 milliárd dollárt. Azokban az államokban, amelyekben számon tartják a munkanélkülieket, 1929 végén hat millió munkanélkülit mutattak ki, akik családjukkal egy harmincmilliós munkanélkülihadsereget tesznek ki. Kb. ennyi a világháború óta fegyverben álló hadseregek száma is, amelyekre a legfontosabb államok 16 és fél milliárd aranyfrankot költenek el évente, 1929-ben 6 milliárddal többet, mint a háborúelőtti utolsó évben.

*

A magántulajdon hathatós védelemben részesül. Brandenburgban, Bliest faluban, nem messze Berlintől, egy Wilhelm L. nevű munkás két égerfát a tulajdonos engedélye nélkül ennek erdejéből kivágott s saját céljaira felhasznált. A felhasznált fa értéke hat márka. Minthogy L. már volt lopásért büntetve, a bíróság három havi börtönre ítélte. — De Amerikában ezt is sokkal jobban értik. Newyorkban egy asszony 100 dollár értékű holmit lopott egy árúházban. Negyedik lopása volt ez életében. S mivel Newyork állam nem régen fogadott el egy törvényt, mely szerint aki négyszer követ el magántulajdontsértő bűtettet, életfogytiglani fegyházzal büntetendő, az aszszonyt 100 dollár lopásért életfogytiglan bezárták. Ugyanúgy járt egy munkanélküli Texasban, aki éhségből egy darab kenyeret lopott egy péküzletből. Mert Texasban elég háromszor vétkezni a magántulajdon ellen, hogy életfogytiglan bezárják az embert.

*

A gyermekgyilkos paragrafus. Dr. Magnus Hirschfeld számolt be a berlini szocialista orvosegyesületben a következő esetről:

Egy berlini népiskolában egy tíz éves leányka elájul. Az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy a gyermek másállapotban van. Hosszas faggatás után kitűnik, hogy a gyermeket saját apja, aki nem régen halt meg, csábította el s pedig egyetlen egy tábla csokoládé segítségével, amely, az egyedüli, amelyet a gyermek életében magáénak mondhatott. A leánykát a gyermekmenhelyre viszik. Itt azt kérdezi az orvostól: „Igazán olyan csúnya dolog az, ami velem történt? Amikor mások, gyermeket várnak, örülnek neki; én pedig úgy félek!” Az anya fut egyik hivatalból a másikig, hogy a gyermeknek megengedjék a magzat elvételét. Hiába, az orvosok nem mernek segíteni a szerencsétlenen. A törvény kényszeríti a tíz éves gyermeket, hogy a szerencsétlen körülmények között kihordja a társadalom által elátkozott gyümölcsöt. Mígnem a gyermek maga segít magán: amikor anyjával ujságot hord ki, a legutolsó házban kinyitja a lépcsőház ablakát s leveti magát az udvarra.

*

Az autó második helyen a halálos epidémiák között. Amerikai statisztikusok kiszámították, hogy az öszszes ragályos betegségek között ma. már csak a tuberkulózis az, amely több emberáldozatot követel, mint az autó. Tizennégyszer többen pusztulnak el autóbaleset által az Egyesült-Államokban, mint tiphusban, a difteritisz alig felényi áldozatot követel s csak a tuberkulózis az, amelyben négyszerannyian halnak ma még meg évente. De ha így megy tovább az autóval, remélni lehet, hogy nemsokára az első helyre kerül ezen örvendetes statisztikában. Mert míg 1899-ben Newyorkban százezer lakosra évente háromszázadrész halálos kimenetelű autóbaleset esett, vagyis egy newyorki halt meg autó által csak évente, addig, 1927-ben már tizennyolc, 1928-ban pedig 22 autóhaláleset esett 100.000 lakosra. Ha ilyen tempóban megy tovább 1930-ban legalább 400 newyorki fog [autón elindulni a másvilágra. Az autóhalálozási arányszám mindenesetre jóval gyorsabban növekszik, mint a születési arányszám.

*

A sport, mint üzlet. Itt is úgy van, mint mindenütt: a professzionisták nagy tömege nem keres meg többet nehéz munkával, mint akármelyik normális polgári foglalkozással. Ellenben a stárok. Néhány példa. Vezet a box s ebben is Dempsey, aki boxolással kb. tizenöt millió márkát keresett. 1916-ban még tíz márkáért boxolt, 1926-ban, amikor Tunneyval szemben elvesztette a világbajnokságért folyt csatát ezért az egy elvesztett turnéért 750.000 dollárt kapott. Tunuey kapta a következő évben a legnagyobb összegű díjat, amit valaha fizettek: 900.000 dollárt egy turnéért. A német boxbajnok, Schmeling csak 75.000 dollárt tudott elérni. A leggyorsabban szerzett vagyont boxolással a németamerikai Berlenbach, aki kevesebb, mint két év alatt két és fél milliónál többet összeboxolt.

A többi sportoknál már sokkai kevesebbet lehet keresni. A jéghockey játékosok Amerikában kb. két ezer dollár havi fizetést kapnak. Csak a Baseball még, ahol nagy összegeket fizetnek. Amerika nemzeti hőse, Babe Ruth baseball-bajnok, évi fix fizetése 450.000 márka, s három hónap szabadság, mely alatt még annyit megkeres varietében és filmmel. Az Egyesült-Államok elnökének évi fizetése 300.000 dollár. Igaz, hogy nem tud úgy baseballozni. — A csoportjátékosok sokkal kevesebbet keresnek. Angliában egy hivatásos footballista nem kap többet heti 5-8 fontnál. Ausztriában a professzionista footballjátékos legmagasabb fizetése havi 300 Schilling. Ugy hogy csak mellékfoglalkozásként üzhetik a játékot. A legjobb golftréner Berlinben évi 18.000 márka fizetést kap, még ugyanannyit megkeres különórákkal és sportcikkek árúsításával. Az amerikai Turnesa golffal évi 250.000 márkára felviszi.

*

Amerikában intuicióval és imádsággal öntöznek. A legfejlettebb technika hazájából olvassuk a következő híradást egy lexingtoni lapban, amely lelkesülten számol be egy százszázalékos amerikai csodálatos képességeiről:

„A. A. Renting Omaha polgármesterétől kérte utazási költségeinek megtérítését. Renting meg van győződve arról, hogy megmagyarázhatatlan módon esőt képes előidézni. Amikor nagy s régentartó szárazság idején Omahába jött, csak két napig tartózkodott a városban, már jótékony eső látogatta meg a várost és környékét. Minthogy ezzel a város lakóinak nagy szolgálatot tett, megérdemli, hogy a város a benzint, amelyet utján felhasznált, megtérítse.

Mister Renting nem tudja, hogy csinálja az esőt. Az isten különös adománya. Már sok helyen, Grand Islandban, Nebraskaban, Jowaban s máshol is csinált esőt. Gyermekkorában észrevette már ezt a képességét. Mint hat éves kis gyermek keresztül utazott egy vidéken, hol hetek óta nem volt eső; mialatt ott tartózkodott, elkezdett esni. Isten útjai kifürkészhetetlenek.”

Tamaban, Jowa államban pedig egy próféta a következő plakátot ragasztotta ki: „Nemzetünk népéhez! Különösen pedig Tama, Toledo s Jowa környék lakóihoz!

Az Ur prófétája, Franck O. Hunnicut, Jowaban, felszólított titeket, hogy áldozzatok pénzt és egyéb javakat, értéktárgyakat az Ur ügyének. Templomokat akarunk építem, ördögöt, kéjt, a földi örömöket s a bűnt, amelyek az egyházat felfalják, üldözni. Vissza akarjuk vezetni az embereket az Urhoz és a bibliához. Mert közel van az ő eljövetele.

Egy angyal jelent meg előttem. Az Ur felkentje vagyok, vízben, tűzben és a szent lélekben megkeresztelve. Megmondottam a jövendőt, meggyógyítottam betegeket, esőt csináltam és a hullámokat megállítottam, vihart lecsillapítottam...

Mindezt csak imádkozás által... Adakozzatok azonnal — a gazdagok nem jutnak a mennyországba s a hit tettek nélkül nem ér semmit. Is ten keze súlyosodik Tamara, Toledora és környékére. Nem régen, amikor a nagy áradás volt, elmentem a városházára s ajánlkoztam, hogy csekély díjazásért elhárítom az esőt. Néhány istentelen tanácstag elutasította ajánlatomat — s megis kapták a magukét!

A hívők összejövetele ma délután két órakor az úrnak házában egy mérföldre délre Tamatól. Jőjjetek el, hozzátok el betegeiteket. Egy jazzband is lesz jelen. — F. O. Hunnicut, az Ur prófétája.”

*

A kispolgárság adja a néptanítókat. Ezt a különben eddig is ismert tényt érdekes számokkal igazolja újból a porosz kultuszminiszterium most kiadott statisztikája a tanítóképző intézetek hallgatóinak összetételéről származás szerint. A hallgatók 20.8 százaléka néptanító gyermeke; 16 százalék kisvatalnok, 5 százaléka kisgazda, 16 százalék kézműves, 12 magánhivatalnok gyermeke. Összesen kb. 80 százaléka a hallgatóságnak a kispolgársághoz tartozik származás szerint. Csak 6.7 százalék falusi és városi proletár gyermeke. Fontos ez annak szempontjából, hogy milyen világnézeti beállítottságot hoz magával a tanító az iskolába gyermekkori élményeiből, amelyek többnyire elhatározó jelentőségűek, különösen a társadalmi kérdéssel szemben.