A szakszervezeti mozgalomnak egész különösen előrehaladott formáját ismerjük meg abból a most megjelent füzetből, amelyet a nyolc éve fennálló németországi szociális épitővállalatok központja adott ki. Nyolc év a kapitalista fejlődés időarányaihoz képest elenyésző csekélység, de ennek a fiatal vállalkozásnak eddigi élete alatt is olyan pregnáns formában jelenik meg az osztályharcnak egy egészen új módja, hogy egyáltalán nem tartjuk túlzottnak azt a díszes és nem minden büszkeség nélkül való kiadványt, amelylyel a Bauhütte-vállalatok saját eredményeiket hirdetik.

Az osztályharcmozgalmaknak nálunk ma csak egy formáját ismerik általánosan: a bérmozgalmat, amely a tőkés termelési rendet fentartva a munkásság anyagi helyzetét időről időre lehetőség szerint megjavítani törekszik és a kapitalista kereteket érintetlenül hagyja. A német szakszervezetek termelőmozgalma más formai harcmodort mutat. Ők a kapitalizmust a saját fegyvereivel megostromolva, lekonkurrálva, jobbal helyettesítve próbálják fölöslegessé tenni. A most végződött hamburgi szakszervezeti kongresszus a Bauhütte-mozgalmat, mint „az építőipar szocializálásának egyik lehető útját” jelölte meg és támogatását a németországi szakszervezeteknek ismételten kötelességévé tette.

Maga az építővállalatok központja, valamint a legtöbb csatlakozott vállalat is a Németországban legszokottabb vállalkozási formában, mint korlátolt felelősségű társaság alakult meg és külsőségekben teljesen beleilleszkedik a német épitőipar kereteibe. Lényeges különbséget csak az jelent, hogy a szociális építővállalatok profit nélkül dolgoznak. A vállalkozás arányaira jellemző, hogy már a harmadik évben 1923-ban az összes foglalkoztatottak átlagszáma 12,467 volt es ez a szám tavalyig 16 ezer 828-ra emelkedett évi átlagban, mig a legnagyobb szezon alatt tavaly a 25.000-et is meghaladta. A forgalom az utolsó négy évben összesen meghaladta a 294 millió RM-t és 1924-től 1927-ig 152°/o-os emelkedést mutatott. A szövetségbe tartozó üzemek saját tőkéje meghaladta az 5 millió márkát (négy év alatt 40.5°/o-kal emelkedve), amihez tartalékok járulnak. A szövetség keretébe 111 építővállalat, 27 önálló kiegészítőüzem és 31 építőanyagüzem, mint téglagyárak, fűrésztelepek, kavicsbányák, stb. tartoznak. A szervezet Berlinnel, mint központtal és számos helyi központtal egész Németország területét behálózza.

Világos, hogy a kapitalista építőipar ezt a szervezkedést nem nézte tétlenül. A Bauhütte most kiadott könyve a modern német tipografia szuggesztív modorában idézetek helyett a fakszimilék egész tömegét közli, amelyekből az építőipari Ring munkájába némi betekintést nyerünk. Többek közt a Ring bojkottjának köszönheti a mozgalom a 31 anyagüzemet is, amelyeket azért volt kénytelen alapítani, mert a kapitalista kezekben levő anyagforrások elzárultak előtte. A mozgalom, mint konkurrens, nagy ármérséklő hatást fejt ki, ahol a Bauhütte először megjelenik, ott felényivel olcsóbb a magánvállalatoknál, de csak az első alkalommal. Később a magánvállalatok annyira leszállítják az áraikat, hogy a szövetség alig képes a versenyben kedvező helyét megtartani, sőt itt-ott a pályázatokon harmadik, negyedik helyre marad le, habár ugyanolyan módon kalkulált, mint legelőször.

A Bauhutte eszközei: a gazdaságos építésvezetés, a munka menetének, az építkezési módoknak célszerűsítése és a munkakedv fokozása. A Bauhüttekönyv egy részét rövid filmszalagrészletek reprodukciói foglalják el, amelyek az építési munka különböző fázisait mutatják be az általánosan használt, még középkorian gazdaságtalan módoktól fokozatos javuláson keresztül a Bauhütte által használt leggazdaságosabb megoldásokig. A legfőbb feladatul pedig az építőipar racionalizálása terén az építési termékenységnek évszakoktól függetlenül az egész évre való kiterjesztését tűzik maguk elé.

Művészi tekintetben a mozgalom természetesen nagyrészt haladó irányokkal találja meg a kapcsolatot. Bruno Taut, Martin Wagner, Carl Krayl, Hans Land, Architektur bureau Hansa, J�äger testvérek, Ruht, Rings, Krebs emelkednek ki, mint a könyvben közölt müvek ismertebb tervezői. A tipográfia legmagasabb színvonalán álló könyv kiállítását Moholy-Nagy tervezte. (Abony)

* Bauhüttenarbelt, herausgegeben vom Verband Sozialer Baubetsiebe G.m.b.H, Berlin.