A válság következtében (pontos statisztikák s a napilapok szüntelen hirei igazolják) egyre kevesebb a pénz mindenütt a tudományos kutatás céljaira. A gazdasági anarchia s az uralkodó osztályok elfáradása már régebben komoly akadályokat állított a tudományok tervszerű fejlesztése elé. Ezt a helyzetet még jobban kiélezte a válság miatti visszaesés. Mert hiszen mi ösztönözze pl. jelenleg a technikai kutatást, amikor a legmodernebb üzemek leálltak s a termelés szünetel? Igazán élénk tudományos kutatás a világon ma csak egyetlen egy helyen folyik; Oroszországban, ahol az ipar és a mezőgazdaság tervszerű fejlesztése megköveteli a technika tervszerü fejlesztését s ezzel összefüggésben a tervszerü kutatást a geológia, a fizika, a kémia, általában a természettudományok terén. Hogy a tudományos kutatás újabban mennyire tömegtevékenység lett, igazolja az üzemekben tett technikai találmányok egyre növekvő száma. A moszkvai Elektrosawod-müvekben egy hónap alatt a munkások, mérnökök és speciálisták részét ről 2751 javaslat és találmány érkezett be. Egy másik gyárban 4000. 1930 folyamán a statisztikailag nyilvántartott 550 üzemben 110.000 javaslat és találmány került tudományos ellenőrzés alá s nagyon sokat valósítottak meg közülük.

A gazdasági felépítéssel karöltve az ötéves terv keresztülvitele az iparilag fontos kutatási területeket erősen kiszélesítette. Oroszországban a tudományos kutató intézetek száma 1800-tól 1917-ig, vagyis 117 év alatt négyről 289-re emelkedett, 1917-től 1930-ig viszont, az az 13 év alatt 289-ről 1200-ra! 1917-ben tulajdonképpeni tudományos kutató volt 4220, 1930-ban 24.000, — 220 millió rubel költségvetéssel.

A tömeginiciativa bevonása a tervszerü tudományos kutatásba nem akadályozta, hanem növelte a legjelentékenyebb szakkutatók iniciativáját. 1931 áprilisában külön konferencia foglalkozott a tudományos kutató munka terv-szerűsitésével. Kidolgozott ez a konferencia egy tervezetet a kutató intézetek organizációjának szisztematikus átépítésére abban az irányban, hogy azok közvetlen kapcsolatban legyenek a termeléssel. A gyárak laboratóriumai, illetve a mezőgazdaságok kísérleti állomásai mintegy sejteket képeznek: ezeknek a laboratóriumoknak a hálózata a megfelelő gazdasági ág kutató intézetével áll kapcsolatban. Az együttműködést az intézet és a laboratóriumok között külön szerv biztosítja. (Berlin)