Az orosz konstruktivisták egyik csoportja Kornelij Zelinszkij és ILja Szelvinszkij” vezetésével egy elvi tartalmú füzetet adtak ki Biznesz címen. A „business”-nek az európai szóhasználatban ép eléggé ismert a tartalma, Zelinszkij azonban, aki a füzet bevezető részében foglalkozik e fogalommal, meglehetősen kiszélesíti tartalmát. Zelinszkij és a hozzá csatlakozott orosz konstruktivisták ugyanis a maguk számára lefoglalt „business” alatt a művészi teremtő kifejezés végletekig űzött tárgyiasságát, célszerűségét és mehanizálódását értik s mint ilyent a nyugateurópai szellem legtisztább inkarnációjának tekintik. Kétségtelen, hogy ebben az értelemben ezek az orosz konstruktivisták a német „új tárgyilagosság” jelszava mögött meghuzódó elvi beállitódást értik s azért használják ezt a megnevezést mert a német kifejezés nem tehető át elég tiszta egyértelműséggel orosz nyelvre. Viszont azt a nehézséget, ami ennek a szónak kapitalista rezonanciájából keletkezik, úgy próbálják megkerülni, hogy a fogalmazásban szintezist teremtenek a business és a szocializmus, azaz az új értelmezésben, Nyugat és Kelet között s egy új s z ocialista-business képzetcsoportot konstruálnak. Az új fogalom minden fantasztikuma dacára is egy viszonylatban kétségtelenül pozitívumot jelent. Pozitívumot azért, mert kifejezése az oroszok ama kiirthatatlan vágyodásának, mely a Nyugattal való összeolvadás, a nyugati kulturával való szintézis után ma is eped. Mert ime még akkor is, ha ez a nyugati kultura technikává degradálódik, még akkor is eléggé értékes arra, hogy Oroszországba alkalmazást találjon. Természetesen a konstruktivistáknak ebben az esetben is sokkal vonzóbb és gyökeresebb a gyakorlata, mint az elmélete. Szelvinszkij Agapov, Adujev, Bagrickij, Lugovszkij, Panov és mások próbái, melyek a könyv tulajdonképpeni tartalmát képezik, színben, vonalban és újszerűségben, nagyon előnyösek s kétségtelen eredményei a konstruktivista művészetakarásnak. – Hkt.