Az „Umschau” ismerteti Spielmann uj találmányát, amelyet szuperzongorának nevez. Az uj hangszer ugyanolyan alapelveken épül, mint a beszélő film, a hangokat fényelektromos úton állitja elő és Lautsprecher utján teszi hallhatóvá. Tehát nincsenek húrjai, mint a zongorának, amelyek a hangokat rezgésük által közvetlenül produkálnák. Ugy hogy a szuper-zongora nem egy javított zongora, hanem tellyesen uj hangszer s amannál tökéletesebb.

Ez a fénysugár-zongora matematikai pontossággal, vissza tudja adni az, összes lehetséges hangokat, az összes magasságokban, mindenféle színezettel, a legkülönfélébb erősségben. A hang magassága tisztán mechanikailag, egy fogantyú fordítása által bármely hangnembe áttehető. A rendes zongoráéhoz hasonló klaviaturán mozog a kéz s a leütött billentyűkből bármennyi tetszésszerinti ideig továbbhangoztatható. S hozzá még a fénysugár-zongora olcsóbban előállítható, mint a normális zongora.

Spielmann találmánya zseniálisan eredeti. A szuperzongorában egy. elektro-motor (egy oktáv 12 felhangjának megfelelő) 12 celluloid lemezt hoz igen gyors mozgásba. Mindegyik lemez (a zongora hét oktávjának megfelelően) hét koncentrikus körre van felosztva, amelyeken átlátszó és átnemlátszó helyek váltakoznak. Mindegyik koncentrikus kör előtt áll egy kis lámpa, mögötte pedig egy fényérzékeny sejt. A klaviatura minden billentyűjének tehát megfelel egy ilyen lámpácska.

Ha most már lenyomja az ember a billentyűt, a lámpa fellgyullad s a fénye ráesik, a forgó celluloid lemez által megszakítva, oly gyakran a fényérzékeny sejtre, ahányszor a celluloid lemez átlátszó helyei előtte megfordulnak. Minthogy minden hang rezgésszáma hét oktávjában úgy viszonylik, mint 1:2:4:8:16:32:64 ennek megfelelően a celluloid lemez legbelső körén 2, a következőn 4, a harmadikon 8, aztán 16, 32, 64, végül a legkülsőn 128 átlátszó hely van. A c hang celluloid lemez 32-33 forgást végez másodpercenként s ha ugyanakkor a legkülső kör lámpácskáját hozzuk felvillanásra, akkor a lámpa 32-33 szorozva 128-al, azaz 4138-szór fog felgyulladni s a fényérzékeny sejt 4138-szor fog áramot indítani. S a Lautsprecher a legmagasabb c-t fogja hallatni.

A pedál a hang erősségét szabályozza, a hang színét pedig a celluloid lemez fényátengedő helyei formájának változtatásával lehet variálni. Lehetséges a zenélő fénysugárnak mindenféle modulációt adni, a hangszínt a legfinomabb árnyalatokban visszaadni.

A fényátengedő lemez alakítása által olyan hangokat is lehetséges kihozni, amelyek a természetben nem fordulnak elő, azaz a szuperzongorára lehetséges matematikailag komponálni. Zeneelméletileg ez talán a szuperzongora legnagyobb jelentősége: függetleníti az embert a természetadta lehetőségektől. Hogy persze ennek gyakorlatilag milyen kihatása lehet, az attól függ, hogy a fülünk mit szól a szuperzenéhez. De modern zene-példája a fül esztetikai alkalmazkodó képességének elég bíztató példája.

A szuperzongora azonban teljes zenekari hangszerré is kiépíthető. Egy lemezre 7 koncentrikus kör helyett 14-et tehetünk, a lámpácskák számát megduplázhatjuk, beépíthetünk egy második klaviaturát s a szuperzongorán egyszerre két hangszer partituráját játszhatjuk. S ez így épithető még tovább is. Természetesen annak sincs semmi akadálya, hogy a klaviatura máshol legyen (esetleg nagy távolságra) felállítva, mint a tulajdonképeni hangszer. Ugy hogy a szuperzongora egészen váratlan lehetőségekkel kecsegtet zenei kulturánk terén.