Az egészségügyi miniszter 2006. április 28-i 466-os számú rendeletével szakmai konzultatív bizottságokat, egy kezelési stratégiai és egy országos átvilágítási bizottságot hozott létre, amelyeknek az a feladatuk, hogy a minisztérium szakmai tevékenységének irányvonalait kidolgozzák.

A szakmai konzultatív bizottságok a megfelelő szakterület tevékenységét tudományos és metodológiai szempontból irányítják.

Az említett rendelet alapján megalakult harminc bizottság felöleli az orvostudomány minden területét. Külön bizottság foglalkozik például az anesztézia  és az intenzív terápia, a patológia és a törvényszéki orvostan, az infektológia, a szívgyógyászat, a sebészet, a bőrgyógyászat, a diabetológia-endokrinológia, a gasztroenterológia, a geriátria, a családorvoslás, a laboratóriumi, a gyermekgyógyászat, a szülészet-nőgyógyászat, a szemészet, a fül-orr-gégegyógyászat, az ideggyógyászat, az elmegyógyászat, a sürgősségi és baleseti betegellátás, az ortopédia-traumatológia, a radiológia-imagisztika, a reumatológia, a rehabilitáció, a hematológia-transzfúzió, a pneumológia, az allergológia, a fogászat és a közegészségügy kérdéseivel.

A bizottságok 7–13 tagja az illető szakterület jeles, elismert képviselője, általában egyetemi tanár vagy előadótanár, akit valamelyik egyetemi központból neveztek ki. A bizottságok üléseire más szakemberek is meghívhatók, a megbeszélésre kerülő témá(k)tól függően. A bizottságok munkáját egy államtitkár irányítja.

A konzultatív bizottságokat széles hatáskörrel ruházták fel. Ezek közül kiemelem a fontosabbakat:

– javaslatokat dolgoznak ki az állami és a magán betegbiztosítók által finanszírozott orvosi beavatkozásokra vonatkozóan;

– kidolgozzák az orvosi ellátás politikai és stratégiai irányelveit, megalapozva ezáltal a miniszter döntéseit;

– az orvosi ellátáshoz szükséges útmutatókat és terápiás protokollumokat fogalmaznak meg;

– meghatározzák az egészségügyi intézmények működéséhez szükséges feltételeket és követelményeket;

– javaslatokat tesznek az intézmények modern készülékekkel való ellátására;

– beruházási programokat készítenek az intézmények felújítására és modernizálására;

– javaslatokat terjesztenek elő az egyes szakterületeken belüli átszervezésre vonatkozóan;

– kidolgozzák a rezidensképzés feltételeit és igényeit, körvonalazzák a folyamatos továbbképzés lehetőségeit, a második szakosodás elnyerésének feltételeit, az oktatási programokat, tanterveket stb.;

– megfogalmazzák azokat a szempontokat, amelyek a legelterjedtebb betegségek nyilvántartását szolgáló országos (nemzeti) regiszterek összeállításához szükségesek (a fejlettebb országokban ezek már léteznek);

– részt vesznek a minisztérium által kezdeményezett és szervezett ellenőrző akciókban;

– együttműködnek az egészségügyi intézményeket akkreditáló bizottságokkal, meghatározzák a működési engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket és követelményeket;

– a különböző kórháztípusok szerint rendszerezik a működésükhöz szükséges feltételeket (műszerek és terápiás eljárások listája stb.);

– szakmailag véleményezik a kompenzált gyógyszereknek a Kezelési Stratégia Bizottsága által összeállított listáit;

– együttműködnek a  tudományos és szakmai társaságokkal, egyesületekkel

– kidolgozzák az egészségügyi intézmények, osztályok, laboratóriumok és más létesítmények értékelésének kritériumait;

– együttműködnek az Országos Programok Hivatalával e programok megtervezésében és végrehajtásában.

A Kezelési Stratégia Bizottsága (Comisia de Strategie Terapeutică) elemzi, összefoglalja és jóváhagyásra előterjeszti a konzultatív szakbizottságok által kidolgozott javaslatokat. Ebben a szakmai fórumban a szakbizottságok elnökei, a minisztérium, a Nemzeti Betegbiztosító Ház és az Országos Gyógyszerhivatal képviselői vesznek részt.

Feladatai közé tartoznak:

– szakmai útmutatók, terápiás protokollumok kidolgozása;

– elemzi a lakosság gyógyszerellátását;

– meghatározza a kompenzált gyógyszerek listáját;

– elemzi a szakbizottságok ilyen irányú tevékenységét.

A Nemzeti Transzparencia Bizottság (Comisia Naţională de Transparenţă) tevékenységét a miniszter vagy egy államtitkár koordinálja. A bizottságnak 9 tagja van:  3 akadémikus és 6 egyetemi tanár, különböző egyetemi központokból.

Feladatai közé tartoznak: véglegesíti és a minisztérium elé terjeszti az orvosi ellátás normatíváit, a gyógyszerek forgalmazását, véglegesíti a gyógyszerlistákat és összehangolja a szakbizottságok és a Kezelési Stratégiai Bizottsága javaslatait, terveit.

Ezzel a kezdeményezéssel a minisztériumnak az a szándéka, hogy a szakmai tevékenységet a konzultatív bizottságokra ruházza. Az általuk kidolgozott javaslatok, tervek alapján hozza majd meg döntését a minisztérium. Véleményem szerint, ha a szakmai bizottságok komolyan veszik feladatkörüket, és lelkiismeretesen dolgoznak, akkor az egészségügyben sikeres, a betegek érdekeit szolgáló változások érhetők el. A stratégiai és az átvilágító bizottság elsősorban a gyógyszerellátásban és a kezelési stratégiák kidolgozásában tölt be jelentős szerepet.