| Augusztus 2006 Reform és egészségügy |
Bevezető Egészségbiztosítás és reform Romániában Bárányi Ferenc „A rendszert mindenképpen fel kell építeni” Hajdu Gábor–Székedi Ferenc Utazás a reform körül Jeszenszky Ferenc Test és lélek Carmen Firan Életem egy fájdalommentes napja Marta Petreu A pillanat művészete Stanik Bence Egy marosvásárhelyi évfolyamról Kiss András Lengyel költők Johann Nepomuk Nestroy, avagy a szorongás visszája François Sauvagnat Esszé és szóbeliség Szilágyi Júlia 1956–2006 Nemzeti és emberi örökségünk Nagy Károlyt 1956-ról kérdezte Cseke Péter Toll Gy mint gyász, Gy mint „III. György” László Ferenc Búcsú Magyari András professzortól Nagy Róbert Világablak Egészségügyi reform az Egyesült Államokban Kovalszki Péter História A kolozsvári magyar egyházi iskolák államosításának körülményei (II.) Lakatos Artúr Mű és világa Orvos és páciens (I.) F. Dornbach Mária Közelkép Nyíltabban, határozottabban... igazabbat! Müller Ádám Válasz Sükösd Miklós opponensi véleményére Papp Z. Attila A Közegészségügyi Minisztérium konzultatív szakbizottságai Jung János Téka A pont a történet végén Vallasek Júlia A „végtelen én” rendkeresése Nagy-Babos Janka Vanda… Van! Az örök őrök Bréda Ferenc Olvasószolgálat A Korunk könyvajánlata Talló Egyénről, államról, közösségről Ferencz Enikő Búcsú Iordan Chimettől Kántor Erzsébet Abstracts Számunk szerzői |  | Lengyel költők Hieronim Morsztyn Egy szép hölgy kezére Ennél szebb kezet még a szem nem látott, Nincs és nem is lehet ennél a világon Szebb, mint e hölgyé. A hó nem fehérebb, A viasz sem szebb, bár gyönyörű és fényes. Ujjára vakító gyémántgyűrűt öltött, Arany karkötővel, nem mással, köszöntött. De mindez semmi, talmi Nincs nyaklánc, amely szépségével ér fel. Mert olyan erő van ebben a kézben, Hogy megsegít a kétes betegségben – Véd a görcstől, a majdnem halott testet Úgy érinti, hogy erőre kap menten, Megnagyobbítva a régi erényét. Ó, boldog test, és boldog az a tagod, Mely e nimfa szép kezétől megdagad. Támaszd fel, szerencsés-sokáig éljen, S ami a kezedben, lábad közé férjen. Jan Andrzej Morsztyn Leleményes lány „Mikor jobb szerelmeskedni? – kérdezte a lány az orvost. – Reggel jobb, vagy este?” A doktor így szólt: „Este az édesebb, De reggel sem árthat az egészségednek.” „Tanácsod szerint teszem hát, bölcs ember: Este, mert édes, s mert jó nekem, reggel.” Daniel Naborowski Annához Idővel Elmúlnak birodalmak, s a világ ér véget. Idővel elenyész az ész, furfang s a szellem, Idővel elhervad a báj, szépség s a kellem. Idővel virágzó rétek is elszáradnak, Idővel zöldellő fák levelet hullatnak. Idővel viszály csitul, véres harcok szűnnek, Bánatok és a szív keservei elülnek. Idővel éjből nap lesz, a napból meg éjjel, Időnek hódol Ám őszinte szerelmem, Anna, teirántad, Elbír az idővel, soha el nem fárad. Gömöri György fordításai Daniel Naborowski (1573–1640) protestáns költő, a Radziwill család klienseként beutazta a korabeli Európát. Hieronim Morsztyn (1581?– 1623?) szintén protestánsnak született, de a braunsbergi jezsuita iskolában tanult. „A világ gyönyörűsége” című hosszú versciklusa a kora barokk költészet kiemelkedő darabja. Jan Andrzej Morsztyn (1621–1693) református születésű, de a svéd háború után katolizáló költő, a lengyel „udvari barokk” legfontosabb alakja. Királyi kincstárnok, 1683-ban Franciaországba menekül, itt kap birtokot. |