Korunk › Áprlilis 1998| Áprlilis 1998 Határok között — határok fölött |
Előszó Határológiai kistrakta Lászlóffy Aladár Versek Ken Smith Balkáni történetek Tordai Zádor Franciák, németek — ideológiák Louis Dumont "Gézengúz nép valátok kezdet óta..." Alexandru Vaida Voevod Egy láda maszkószki Zelei Miklós Proletár reneszánsz (I.) Hankiss Elemér A Bárány-Horváth Attila Irodalmi/nem irodalmi Adrian Marino Ha jönne az angyal... Moldova György Tájoló Miért gyilkolt Édes Anna? Lengyel András Toll Határkaland Kántor Lajos Könyvek művésze Czellár Judit Da capo al fine Szabó Géza Műhely/Atelier Párbeszéd a párbeszédről és egy egyszerű "számról", a 22-ről Gabriela Adameşteanu Világablak Privatizációs módszerek Kelet-Európában Réti Tamás Mű és világa Helyszíni tudósítás a törvény kapujából Szilágyi Júlia Téka Az első és a többi média Kelemen-Schittenhelm Attila Életkép a múltból László Noémi Talló Illúziótlan művészet? Vonalak, számok, kövek Szilágysági Limes Olaszok Isztriában Új határok | | Szilágysági Limes Kulturális folyóirat szerkesztésébe fogtak a Szilágy megyeiek, Limes címmel, 1998 elején. Az igényes technikai kivitelezésű lap helytörténetre, irodalomra utaló román fejezetcímei közt váratlanul magyar fejezetre bukkanunk, a "Gyökerek"-re. Cornel Grad, a lap főszerkesztője beköszöntő írásában felteszi a kérdést, "Miért Limes"? Válasza: "Regionális lapként (ÉNy-Románia) akarunk megnyilvánulni, negyedévenként, komplex és kiegyensúlyozott arcéllel (irodalom, történelem, filozófia, szociológia, etnológia, művészet, esszé stb.), hogy semmi se maradjon ki abból, ami a megismerés aranybányáiban szunnyad. Visszautasítjuk az elzárkózást, a kizárólagosságot és az önteltséget. Mindenkit, aki — az önmagával és másokkal folytatott — civilizált párbeszéd híve, s akit nem zavar a Másik szaga, szeretettel várunk a lapnál. S mert elismert etnikai és kulturális kölcsönhatás övezetében élünk, a folyóirat kb. egyhatod része a magyar közösségre vonatkozó anyagoké." A névadók választása azért is esett a Limesre, mert "a civilizáció és a barbárság határvonalára" gondoltak, s ugyanakkor kulturális egymásrahatást véltek sugallni a szóval. A Partiumnak nevezett földrajzi egység Közép-Európa négy kultúrájának adott helyet, a román, magyar, szláv és germán civilizáció kölcsönhatásának bölcsője lett, s egészen eredeti fészke a nemzetiségi együttélésnek. "Elég, ha fellapozzuk az észak-nyugati megyék (Szatmár, Szilágy, Mármaros, Bihar stb.) telefonkönyveit, az előfizetők nevei igazolják ezt az állítást" — olvassuk a szerkesztői ajánló sorokat. A lap szándéka a híd-szerep felvállalása; "semmiképpen se jelentsen a Limes áthatolhatatlan határt". A magyar nyelvű fejezetben az első helyet Ady Endre, a "hepehupás vén Szilágy" nagy szülöttére való emlékezés foglalja el. A Dokumentum felirat alatt Ady Lőrincné végrendelete olvasható — rövid bevezető szöveggel, melyből kiderül, hogy "dr. Gazda Endre kollégiumi főgondnok öntötte végleges formába hatvan esztendővel ezelőtt, 1937 őszén". Fejér László írása a méltatlanul elfelejtett, "választékos stílusú zilahi származású írót, költőt, újságírót", Koós Kovács Istvánt (1910—1937) mutatja be. Nem jelent meg önálló kötete, nem tudni, mi lett a hagyatékával. Csak az Erdélyi Helikon költői (1973) című antológiában olvasható, gyűjteményes kötettel "az utókor még adósa". Néhány Koós Kovács-verset is közöl most a lap. A Partiumra figyelők kulturális eseménynaptárt is találnak a Limes első számában; magyar vonatkozású 1998-as eseménynek ígérkeznek a Báthory-napok Szilágysomlyón (szept. 25—27.), a Nemzeti kisebbségek IX. fesztiválja Zilahon (okt. 16—18.) A Zilahon szerkesztett, Kolozsvárt nyomtatot kétnyelvű folyóirat érdekes kísérletnek látszik, érdemes figyelni rá. (Limes, 1998. 1.) K.E. |