|  Március 1998 Multi nézet |
Nemzetközi krumpli Lengyel László A multinacionális cégek szerepe a világgazdaságban,Kelet-Közép-Európábanés Magyarországon Antalóczy Katalin Az elit nem vész el Mézes Flórián A szabály erősíti a kivételt S. Nemes Ilona Eltérített szerelmesvers, 1998 Zalán Tibor "A nemzeti és a multinacionális szembeállítását nem érzem helyénvalónak" Tódor János Benzinkutak piaca Kubik Pál Benzinkutak piaca Kubik Pál Privatizálom magam Janox A tőke kedvencei mf Versek Jánosházy György K + F a multik árnyékában Torkos Matild Szabó Géza Szabó Géza Ábel a világkorban Baji Lázár Imre Amikor a pénz nem beszél Hirschler Richárd A sportfinanszírozás változásai A multinacionális cégek Frenkl Róbert A bolond posztmodern története Tomkiss Tamás Ha jönne az angyal... Moldova György Egyenes adás a Papírpohár Múzeumból Zelei Miklós Gondolkodj helyileg,cselekedj globálisan.John Naisbitt tételei Tájoló Rocinante nyomában Sándor Iván Toll Szerkesztői alulnézetben (avagy: mit sokszorozunk?) Kántor Lajos Műhely/Atelier A grafika világtérképe Valentin Negoiţă Mű és világa A legnagyobb keze nyoma Kiszely Gábor Közelkép Újpest, Tungsram, General Electric Torkos Matild Rétság és a japánok Hlavay Richárd Gyarapodik a város Simon Judit Tapogatózás, lassú előrehaladás Máthé Éva McDonald's — "ahol minden tökéletes!" Székely Kriszta Talló Román—amerikai viszonylatok Kántor Erzsébet | Hlavay Richárd Rétság és a japánok A foglalkoztatási feszültségekkel súlyosan terhelt Nógrád megyében a kormányzati segélyprogramok és számos területfejlesztési koncepció ellenére is mindössze egyetlen komolyabb zöldmezôs beruházás létesült. Az is a megye nyugati részén, Rétság határában. Amikor híre kelt, hogy a Magyarországon leginkább audio- és videoszalagjairól közismert japán TDK komolyan fontolgatja, hogy kétmilliárd forintos beruházással elsôre legalább félezer munkahelyet létesít a nógrádi városban, sokan voltak a tamáskodók. A japánok elcsábításáról, s az azóta kialakult kapcsolatról Gresina István polgármester nyilatkozott. — Teljesen korrekt, mindkét fél számára elônyös viszony kialakítására törekedtünk, s törekszünk a késôbbiekben is — mondta a polgármester az önkormányzat és a japán cég közötti viszonyról. — Mit ajánlottak a TDK-nak? — Mindenekelôtt tízéves, a helyi iparűzési adó fizetése alóli mentességet garantáltunk. Ugyanakkor a beruházáshoz szükséges telket ingyen és bérmentve bocsátotta a város a rendelkezésükre. A terület szövetkezeti tagok részarány-tulajdonában volt, tôlük kellett megvásárolnunk. Mindezek mellett pedig a közművesítésrôl is az önkormányzat gondoskodott. Sokan irigykednek most a városra, de mindenkinek tudnia kell, hogy nem könnyű megfelelni a japánok elvárásainak. A rétsági beruházás mellett szólt a fôváros közelsége, illetve az, hogy a szlovák határ közelében fekszik a város. — Mit kértek, másként mit várnak el a városba települt befektetôtôl? — A tárgyalások során kezdettôl fogva világossá tettük, hogy nemcsak a foglalkoztatási elônyökbôl kívánunk részesedni, a TDK-beruházást lebonyolító, ugyancsak japán Simizunak partnerként kell kezelni az önkormányzatot, és a lehetôségekhez képest munkát kell biztosítania az építkezésen a környékbeli vállalkozásoknak is. |