A 14/19-es VILÁGCIRKUSZ: 8/11
A kutyák (ha van elég az adott Társulatban, akkor a bioszockaprealisták is) köréje gyűlnek. Jajgatás hallik
ISTEN
Mi ez? – Ki van itt?
GRUNCSER (fej nélkül és fél lábbal jön, kissé egzaltált)
Tábornok úrnak alássan jelentem: Gruncser Aladár vagyok. A röpülőgépünket lelőtték, még tegnap, mindnyájan szétfröccsentünk. – Nekem csak a fejem szállt el, de megvan, itt hozom a kabátom alatt. – Nehéz így járni-beszélni.
Tábornok urat utoljára akkor láttam, mikor elvitte a mentő a bolondkocsiban, én meg ló nélkül még csak idáig sántikálhattam el a tábornok úr után. – Hála istennek, hogy itt van, tábornok úr, legalább visz egy kicsit a hátán. – Hátha találunk valami nekem való lábat.
ISTEN (megörül)
Jó, hogy itt vagy, fiam – éppen nagy szükségem lesz rád. – Gyere, segítek: viszem a fejedet. (átveszi) Mintha nedves volna az arcod.
GRUNCSER
Elejtettem párszor. –
ISTEN
Nem tart már sokáig – azt remélem.
GRUNCSER
Mi? – A világcirkusz?
ISTEN
A Halál nemsokára talpra állítja Seregét, és akkor: – Vége.
GRUNCSER
Vége? – Kinek? – Találkozni tetszett a Halállal?
ISTEN
Hogyne. – Itt a faluban beszéltük meg a teendőket, fél órája sincs tán.
GRUNCSER (fontoskodik)
Kár, hogy nem voltam ott. Jó tanácsokat adhattam volna: egész életemben nagyon okos ember voltam ám.
ISTEN
Tanácsaidra szükségem lesz, fiam, mert a Halállal úgy állapodtam meg, hogy én is Sereget gyűjtök – az élők közül. – Szerinte így biztosabb a Siker.
GRUNCSER
Ami élő, mégis csak élő – igaza van a halálnak.
ISTEN
Hogyan tovább?
GRUNCSER
Lábra mindenképp szükségem lenne, már csak a tekintély miatt is. – Hol lehetne szerezni egy lábat?
ISTEN
Tán találunk a faluban.
GRUNCSER
Meglátjuk.
Elszánt kutyák ugatnak ismét
A KUTYÁK KÓRUSA
Kritt- kritt- kratt- krutt- kritt- kritt- Vahaúúúú!
GRUNCSER
Ha harapni akarnak, üljön gyorsan a földre tábornok úr, ettől megijed a kutya, és elszalad.
ISTEN (leül a földre)
De hogy kezdjük el a sereg toborzását?
GRUNCSER
Nem túl jó nekem itt, a tábornok úr hóna alatt, kezdjük a lábbal. – Arra, a Tábornok úr orra felé (a fej nélküli alak mutatja is) van a legközelebbi kisváros. – Ott, a piactéren ismerek egy susztert. – Reggelre odaérünk.
Éjszakai kísértettánc, majd:
II. / 2. Reggel a Városban. Harangok
ASSZONYKÓRUS A TÉREN:
Legyen már vége! –
Legyen vége már! – Legyen béke már!24
Eresszék haza szegény embereinket,
Kikről elevenen nyúzzák a bőrt!
Legyen már vége,
Elveszik az embereinket,
Elveszik a gyermekeinket, jószágainkat, kenyerünket.
Nincs fa, nincs ruha, nincs mit ennünk!
Nincsen semmi!
Nincsen semmi, ami van,
Egy való van: a Nincsen.
Az Ördög a rokonunk
S ellenségünk az Isten.25
ISTEN
Hozzátok szólok: – Hallgassatok meg, Emberek! –
Gonosz játékot űznek veletek,
Sokkal bűnösebbet, mint hiszitek!
Álljatok föl, keljetek föl – jöjjetek velem.
Mindnyájan, akiken sebet ütöttek.
Jöjjetek mind egy szálig, akiknek a vérén keresztül
űzik ezt a rohadt társas játékot a földön.
Jöjjetek Mind, akiknek semmi köze mások aljas játékaihoz.
Induljunk!
ASSZONYKÓRUS
Gyerünk – Föl, föl! – Gyerünk! (és persze énekelnek:)
Föl, föl, rabszolgák, itt a Vége –
Föl, föl, te éhes – – –
Sortűz. – Csendőrök érkeznek, az Istent vasra verik. Gruncser teste elzuhan. Néhány további hullával együtt kivonszolják
ISTEN (bilincsben – a hóna alatt még ott a fej)
Mit böködsz, fiam?
GRUNCSER (súgva)
Baj lesz – kivégzik a tábornok urat, meglássa. – Engem meg belöknek valami gödörbe. – Jól emlékszem még életemből: – Ilyenkor jön a baj: A csendőrök mostanában mindenkit fölakasztanak, aki békességet akar. – Vigyázzunk, mert még fölakasztják.
ISTEN
Hová akasztanak?
GRUNCSER
Kötélre. – A másik végét egy oszlopra, azt úgy megrántják alulról a lábát, hogy mindjárt kificamodik a nyakcsigolyája.
ISTEN
Ejnye.
GRUNCSER
Találjon ki valami trükköt, Tábornok úr.
ISTEN
Mire gondolsz?
GRUNCSER
Mondjuk, ha valami állattá változtatná a csendőröket. – Teszem azt: kakassá. – A tolluk már úgyis ott libeg a kalapjukon.
ISTEN
Nem rossz ötlet: – megpróbálom.
Sikerül. A két csendőr kukorékolva elkotródik, a bilincs lehull
GRUNCSER
Tudja, tábornok úr, mi jutott eszembe? – Az jutott eszembe –
ISTEN
Valami ésszerű gondolat?
GRUNCSER
Föltétlenül. – A Toborozást legjobb lesz a hivatalos Sorozáson kezdeni!
ISTEN
A fő baj, hogy a Cirkusz a békés emberből is állatot csinál. – Tulajdonképpen – Mi az a sorozás?
GRUNCSER
A sorozás olyan, mint mikor kimegyünk a tehénpiacra, és látjuk, hogy a mészárosok tapogatják a tehén gerincét. – Elég jó állapotban van-e vágási célra. – Épp ilyen a sorozás. Megtapogatják: – vágási célra.
ISTEN
Kik tapogatják meg?
GRUNCSER
A doktor urak.
ISTEN
Ott helyben levágják?
GRUNCSER
Dehogy. – Leszállítják. Mint a kupecek. – A cirkuszban vágják le őket. – Asszem, itt vagyunk.
ISTEN (olvas)
To-bor-zó-ir-oda. – Látom. (végigméri a közönséget) – Elég rossz bőrben vannak.
GRUNCSER
A hizlaltabbja már elenyésztődött.
ISTEN
És ezek?
GRUNCSER
Psszt. – A Bizottság.
Bevonul a Sorozóbizottság
FŐSOROZÓTISZT
Kezdhetjük.
Bevezetnek öt meztelen férfit
Ezek?
CSENDŐR
Elfogott bujkálók.
Az Isten elejti Gruncser fejét, az begurul a súgó- vagy egyéb lyukba
ISTEN
Mi a –
FŐSOROZÓTISZT
Mi a Zisten!
CSENDŐR
Jelentem: – Semmi.
FŐSOROZÓTISZT
Már látomásaim vannak.
GRUNCSER (feje, a távolból elhalóan)
Kevesebbet kellene inni.
FŐSOROZÓTISZT
Akkor tehát: Maga ott! – Jöjjön közelebb!









