A 14/19-es VILÁGCIRKUSZ: 7/11

Kivonulnak a sátor mögé, hátul kullog az Isten

 

HALÁL 

Üljünk le. – Örülök, hogy itt a földön találkoztam őfölségeddel/gével – legalább személyesen győződhetik meg róla, milyen nehéz Munka, mit végeznem kell errefelé. – Üljünk le. (az ördögnek, ingerülten) Ülj már le te is.

BELZEBUB

Az attól függ – Szeretném a föltételeket hallani.

ISTEN (méltóságteljesen leül)

Először feleljetek a kérdéseimre. – A földön szörnyű bűnt követnek el az emberek. – Így van?

BELZEBUB

Ezt bízza rám fölséged – a Bűn az én dolgom.

ISTEN

Így van?! – Igaz, vagy nem?!

BELZEBUB

Így nem tárgyalok – Kikötöm, hogy egyenrangú félnek tekintsenek. – Időm drága. Ne üljünk le – intézze mindenki a maga dolgát, ahogy akarja. – Fölszólítom őfölségét: – álljon a puskacső elé. – Őfölsége ünneprontó. Itt a földön zavarja az előadást, mikor a legnívósabb, ultraglobális világtánc-zeneszámok jelenései folynak. – Ehhez nincs joga: – az Ítéletet végrehajtom.

HALÁL

Vigyázz, kolléga! – A végrehajtó hatalom én vagyok. Őfölsége legföljebb visszaszállhat magas trónusára a Mennybe, és hagyja az itteni dolgokat a saját medrükben folydogálni. – Hajlandó fölséged visszamenni a – Mennybe?

ISTEN

Természetesen. – De – 

BELZEBUB

Elkésett. – A mennyben új Isten van – a Művész urak babája. – A menny új, modern utakra tért. – Ott már úgyse tűrnék meg.

ISTEN

A Mennyel ne törődjetek – amiatt ne a te – fejed fájjon. – Visszamehetnék, de nem akarok. A földön kell rendet teremteni. – Még dolgom van itt. – De visszamegyek, és ott majd számon kérem tőled a golyót, mit a fejemnek szántál. – Hordd el magad. – A Halál maradjon. Vele beszédem van.

BELZEBUB (pimasz)

Na, akkor leülök – ha okos szót hallok: örömmel engedelmeskedem. – Miről van szó?

ISTEN

Távozz – Veled később beszélek. – Kotródj.

BELZEBUB

Nem, Uram! – Valljunk színt. Két külön erő vagyunk, és most az erőnket összemérjük. – Ajánlok egy békés utat. – Engedje végigjátszani a cirkuszt, és én tíz esztendeig (mormogva fejben számol) tizenkilenc meg tíz az huszonkilenc meg tíz az – húsz, tehát: harminckilenc, azaz: húsz esztendeig ki nem teszem lábam a Pokolból! – Ha nem fogadná el ezt a javaslatot, ám lássuk: Ki az erősebb? – Kérdezzük meg: mit szól a Halál. – (vigyorog) Mégis: – Mit szólsz, kegyelmes úr, kérlek? (az orrát túrja, amit talál, kipöcköli előre) 

HALÁL 

Hű vagyok Uramhoz, az elsőbbség őt illeti. – Ha tárgyalás – legyen komoly. Ehhez tudnunk kellene végre: – Miről tárgyalunk?

ISTEN

A békéről.

HALÁL

Korai. 

BELZEBUB (felkacag) 

Mit mondtam? – Azt mondja, amit én. – Más formában, ugyanazt. Ne csak tőlem hallja az úr!

ISTEN

Korai? – Korai a béke, a Szeretet, a Nyugalom? – Hogy érted ezt?

BELZEBUB

Nem válaszolok. – Arra ott a Halál! – Tessék, pahancsolj, kéhlek!19

ISTEN

Miért korai?

HALÁL (kelletlenül)

Még mindig túl sok ember él a földön.

ISTEN

Azt akarjátok: – Mind meghaljon?

HALÁL

Teremt fölséged újakat. – Új Ádám – új Éva – és kezdhetjük elölről! – 

BELZEBUB (fölnyerít) 

Nyihahahahaa! – Előre! – Mindig, mindenkoron azt mondom: – Csak előre! 

ISTEN

Nem teremtek többé semmit. – Ezt is bánom, ezt az egy Művemet. – De ha már megvan, gazság lenne pusztulni hagyni. – Fölszólítalak: állítsd talpra a hullákat, hogy ez a rémületes sereg nyugalomra, békére döbbentse az élőket. – Ezért kerestelek. – Munkára föl! – Elég volt. – Indulj. Az ördög pedig menjen vissza a – Pokolba.

HALÁL (összenéz Belzebubbal, meghajolnak) 

Parancsodra, Uram.

BELZEBUB (orrhangon) 

Parancsodraa, uraam.

HALÁL (sípol egyet, a kocsi szép hangosan, lovastul előáll) 

Szálljon – szálljon be, fölség – 

BELZEBUB

Ellőreee!

ISTEN

Hová megyünk?

HALÁL

Az ördög a – Pokolba, mi meg a hullákat hadtestbe szólítani. – Ott száguldozunk majd: – A halottak élén.20

ISTEN

Jó. – Köszönöm. (beszáll, rázárják)

BELZEBUB (a katona-kocsisnak súgva parancsol) 

Az öreget vigye a Bolondok házába. – Ott jelentse, hogy békemániás-depressziós, közveszélyes államellenes álmodozó.

 

Az Ördög és a Halál kezet fognak

 

BELZEBUB

Emlékszel?

HALÁL

Hogyne:

„Ajtók csapódása – 

BELZEBUB

ostor csattogása, 

HALÁL

Láthatatlan lovak

BELZEBUB

hangos nyihogása.

HALÁL 

Itt a szünet, vagy se –

BELZEBUB

Nyakunkon az este –

HALÁL

Drága Arany János,

BELZEBUB

Csókoltat a kecske.”21

 

Mindketten röhögve el. Belép egy Arany Jánosra erősen hasonlító akadémiai főtitkárorvos

 

AKADÉMIAI FŐORVOS

Úgy – Ön az Isten? – Vigyék a felső hetes mennybe, a többi isten közé.

ISTEN (már kényszerzubbonyban) 

Többi?! – Milyen többi?!

Mi vette el az eszeteket? – Barmok. – Barmok!22

Sietnem kell – mert így, itt a földön minden romba dől.

 

Első finálé: 

Doktortánc, esetleg a romeltakarítók táncával párban, és: 

 

Szünet.

 

 

 

HALÁL

Fölség, rendelkezésére állok – az Ördögnek port kellett hintenem a szemébe, így már nem keresztezheti a terveinket. – Mik is a terveink?

ISTEN (tábornoki kabátot kanyarít a vállára) 

Békét, nyugalmat és Szeretetet hozok a földre.

HALÁL (simléderes sapkát ad hozzá) 

Ezenkívül?

ISTEN

A békét, a nyugalmat, a szeretetet – öröklétűvé teszem.

HALÁL

Értem. – Továbbá?

ISTEN

Fölszárítom a könnyeket, behegesztem a sebeket.

HALÁL

Miben lehetek a szolgálatára én?

ISTEN

Te? – Jöjj a Seregeddel.

HALÁL

Ezenkívül?

ISTEN

Ez elég.

HALÁL

Gondolja fölséged?

ISTEN

Igen. – Hiszem. Ha a halottak, a legázoltak fölkelnek, az élők, a legázolók beleremegnek.

HALÁL

Kétlem, fölség. Az élők idegei elnyűtt, állati idegek már egy ideje. – Az élők közül is kéne egy Sereg. – Őszintén mondom: szörnyen unom már a rengeteg munkát, amit ez a Cirkusz ad. – „A Munka: járványos betegség”23 (nevetgél) 

ISTEN

Tessék?

HALÁL

Ezt valami Prófétafilozófus mondta.

ISTEN

Nem erről van szó.

HALÁL 

Hanem? – A Cirkusznak kéne véget vetni, ugyebár. 

ISTEN

Pontosan.

HALÁL

Részemről: rendben. – Holnap elkezdem a hullák seregét toborozni – de kérem: próbálja meg az élők Seregét talpra állítani az ügyünk érdekében.

ISTEN

Megpróbálom – még ma hozzáfogok. – Itt kezdem, a faluban.

HALÁL

Sok sikert, fölség. – És türelem. A türelem jövőt terem. – Mihelyt készen áll Seregem, indulok. – Jó éjt.

ISTEN (megöleli)

Köszönöm, barátom. – Örökre kegyembe fogadlak.

 

A Halál integetve el. Vad kutyaugatás faluszerte, őfelségét megkergetik kissé. A kutyusok ugatós, utóbb pitiző cirkuszi tánca

 

ISTEN (lihegve megáll)

Hogy kezdjek hozzá? – Az alvó embereket mégse kelthetem fel, dühösek lesznek.