A 14/19-es VILÁGCIRKUSZ: 2/11
Kollektív tánc, a „Vidám hely a Cirkusz” témakörben
REMIKE (a tükör előtt egyedül, horrorban suttog)
Tükröm, tükröm, mondd meg nékem: – Ugye én vagyok a legszebb vidéken? –
A Haláltáncot fogom eljáratni velük – és azé leszek, aki a legszebben táncolja.
De ez a tánc borzalmas lesz – mert Tánc közben vérben akarok fürödni. – Igen – Tak! – Yess! – Da! – Si! – Oui! – Jawohl! (kacag, és valóban: rettenetes)
A komédiások asztali cirkusz-tánca brutális tömegverekedésbe csap át
REMIKE (visszajön a vacsoraasztalhoz)
Megálljatok – Héé! (föllép az asztalra) – Mit akartatok? – Rám vártatok, vagy nem?
A KOMÉDIÁSOK KÓRUSA (eksztázisban)
Rád vártunk! – Rááád! – Csak rááád!
REMIKE
Akkor figyeljetek. – Nem tetszik, hogy összekaptok. A látvány nem lenne rossz, de többet várok tőletek. – Üljetek le szépen az asztal mellé. – Úgy. – Most pedig feleljetek a kérdésemre, meggondoltan, és fennszóval. – Szerettek engem?
A KOMÉDIÁSOK KÓRUSA
Szeretünk.
REMIKE
Jól meggondoltátok? – Feleljetek.
A KOMÉDIÁSOK KÓRUSA
Jól meggondoltuk.
REMIKE
Fiúk, szívességre kérnélek benneteket. – Ehhez mit szólnátok?
A KOMÉDIÁSOK KÓRUSA
Boldogok volnánk.
REMIKE
Hatalmas szívességre kérlek benneteket.
A KOMÉDIÁSOK KÓRUSA
Megtesszük.
REMIKE
Esküdjetek.
A KOMÉDIÁSOK KÓRUSA
Esküszünk.
REMIKE
Na jó. – A kívánságom: Szeretnék vérben megfürödni. Sok, sok vérben lubickolni. – Megszerzitek?
A KOMÉDIÁSOK KÓRUSA
Megszerezzük.
REMIKE
Nem kis dolog, barátaim. Embervérről van szó. – Szép, piros, egészséges, friss embervérről.
A KOMÉDIÁSOK KÓRUSA
Megszerezzük.
REMIKE
Hogyan? – Hm?
JOSZI BÁCSI
Megöljük – Petreászt!
REMIKE (kacag)
A szegény késdobálót? – Épp ez az, amit nem akarok. Ez kicsinyes. – Kicsi ahhoz, amire én vágyom, amit kívánok tőletek. Petreászt megölni? – Szegény kis Petreászom. – Gyere, megsimogatlak. Szeretsz?
PETREÁSZ (könnyek között)
Szeretlek, imádlak.
REMIKE
Miért ölnétek meg? – Mit érnék azzal, ha csak őt ölnétek meg? (ellöki Petreász kopasz fejét) – Nekem sok vér kell, rengeteg, ami a vállamig ér. – Amiben úszni lehet. – Vagy mosakszik az ember, vagy fürdik. Ez kettő. – Az utóbbit akarom. – Álljon elő a legkülönb.
WILLIAM (mint egy költő)
Szeretlek –
PINKÁR (nyög, mint aki emel)
Szeretlek –
REMIKE (mosolyog)
Miért a csönd? – Nehéz a játék? Pedig könnyű: – Járjátok el a haláltáncot! – Az lesz a győztes, aki a legszebben táncolja.
A KOMÉDIÁSOK KÓRUSA
Haláltáncot? – Az – Az – Az –
REMIKE
Az egy tánc. – A halálraítélt tánca. – Nem láttatok ilyet? – A szemét bekötik a pasasnak, és mikor eldördül a puska – ugrik egyet: ez a haláltánc. – A vére éles sugárban siklik az ég felé. Ahogy a pasas rángatja a lábát: ez a Haláltánc. Eltáncoljátok nekem?
WILLIAM
Eltáncolom.
REMIKE
Lángolsz, William. – Olyan drága vagy.
PINKÁR
Nem William lángol, drága Remikém. – Nézd, a lábam már járja is a haláltáncot, nézd!
REMIKE
De az nem ilyen – édes Pinkár. – Hol a puskacső? A vér! A sok drága vér; hol a piros ívelése, a piros vibrálás?
PINKÁR
Ha esetleg William állna a puskacső elé, én meg, mondjuk: táncolnék?
WILLIAM
Mi?!
REMIKE
Nem. – Azt szeretném, ha se nem táncolnátok, se nem állnátok a puska csöve elé – csak muzsikálnátok: a Tánc mellé. – Ezt szeretném. Ezt akarom.
WILLIAM
Béküljünk ki egy pillanatra, és emeljük Remikét a magasba, föl, föl a Mennyek felé! – Mert uraim, barátaim, Remike nemcsak a legszebb a világon – hanem a legokosabb is. – Fogjuk tehát az asztalt, emeljük őt az ég felé – aztán hallgassuk meg, és cselekedjünk azonképpen. – Éljen Remike!
A KOMÉDIÁSOK KÓRUSA (fölemelik asztalostul a cirkuszi lyányt)
Éljen – Éljen! – Éljen Remikénk! – Reemi – Reemi – Remikééénk!
REMIKE
Kedvesek vagytok. – Hanem most már senki se nyissa ki a száját, míg engedélyt nem adok. – Akció kell! – És ellenakció! Igen! – Ez az! – Hogy két táborra szakadtatok: tökéletes. – Rajta!
PINKÁR
Beszélj a Táncról! – Szörnyen viszket a – lábam.
Pinkár hívei készségesen nevetnek
WILLIAM (félre morog)
Ne aggódj, zsíragyú, én majd megvakarom. – (fennhangon) Halljuk: hogy megy a tánc?
REMIKE
A Zene, fiúk! – A Zenét szolgáltatjátok a Tánchoz – mondtam már. Holnap a piacon nagy reklámot csaptok: – a Cirkuszban ingyen előadás lesz! – Legyen itt mindenki! – Azt doboljátok, hogy azért rendeztek ingyen előadást, mert a cirkusz két táborra szakadt, és nem bírjátok eldönteni: Melyik tábor tud szebben furulyázni. – Döntse el tehát a dicsőséges közönséges – Publikum! – Mikor aztán betódul a nép, egyik párt is nekikezd furulyázni, a másik is – egyik párt is bizonyítani fogja, hogy az övé a szebb furulyázás, a másik is – hogy a Publikum két pártra szakadjon. – Mikor aztán mindegyik párt kellően megbolondítja a híveit a furulyázással, adjatok késeket a táncolók kezébe, a vérzőket pedig szállítsátok hozzám. – Amelyik tábor többet hoz, az lesz a győztes – azé leszek én! – Megértettétek? – Egyszerű és szép sport – és legfőképp: kevés ész kell hozzá. – Imádlak! – Ha imádtok: viaskodjatok értem. – Vért akarok. Pirosat, forró vért. – Induljatok, készüljetek, az Isten segítsen benneteket. –
Hajrá, Pinkár! – Hajrá, William!
A KOMÉDIÁSOK KÓRUSA
Ámen – ÁMEN.
A kollektív indulós tánc hajnali angyaltáncba ível









