A pszichoanalízis művelői közül kivált Theodor Reich és maga Freud foglalkoztak a vallásos hit problematikájával. (Freud: Die Zukunft einer Illusion c. könyvét a Korunk hasábjain annak idején megbeszéltük). Ujabban Erich Fromm elemzi a vallás szociológiai funkcióját: Die Entwicklung des Christusdogmas c. könyvében, (Internatonaler Psychoanalytischer, Verlag Wien, 1931) s erre a 71 oldalas könyvecskére megkülönböztetetten óhajtanónk felhívni az érdeklődők figyelmét. Fromm könyve rendkívüli szerencsés vállalkozás; a marxi szociológia és a freudi pszichoanalízis szempontjait meg győző sikerrel társítja a valláslélektani probléma felelemzésében. Lehetetlenség volna ismertetni ezt a könyvet, amely felfedi a Krisztusdogma kialakulásának gazdasági és pszichológiai determinánsait, a vallási képzetek jelentőségét az elnyomottak életében és rendkivüli meggyőzően illusztrálja az eredendően harcos, forradalmi krisztus hit dekadenciáját a gazdaság-társadalmi struktura változásainak visszatükrözéseként. Hogy miként változott át az elnyomottak és kitagadottak lázadó-vallása a birtoklók és hatalmasok szolgai alázatra nevelő kvietista vallásává, ezt a szociálpszichológiai metamorfózist a szerző nagyszerű készséggel tárja elénk. A könyv példaadó, mintaszerű dokumentálása a marxi ideológia és a pszichoanalízis egymást kiegészítő, harmonikus kooperációjának és éppen ezért, kettősen: metodikai és tartalmi szempontból egyaránt, kiválóan becses és úttörő. (Karlsbad). (N. B.)