A termelési folyamatból a legutolsó két év folyamán, mint ismeretes, a munkások milliós tömegei kapcsolódtak ki. A világ munkanélkülieinek számát szeptember elsejével kerek 70 millióra becsülik. Ennek a rengeteg munkáskéznek a semmittevése természetesen kifejezésre jut a világ termelésének rapid csökkenésében. (Mindenesetre nem olyan arányban, mint amilyen arányban a munkanélküliség nő, mert hiszen a munkanélküliség részben a racionalizálásnak is a következménye. Azonban csak részben, mert a valóságos okok strukturálisak.) A termelés visszaesését a londoni Economist a következőkben érzékelteti:

Amint a táblázatból kiderül: Németországban, Angliában és akét északamerikai országban 1929-ben törik meg a termelés magasabban tartó vonala. Azóta a termelés visszaesett és pedig: Németországban 22, Angliában 12, az Egyesült Államokban pedig 29 százalékkal. Svédországban a „konjunktura” 1930 első negyedéig még emelkedik, az után azonban hirtelen 18 százalékkal visszaesik. Franciaországban csak 1930 második felében kezdődik a termelés megcsappanása. Természetesen az előbbi táblázat adalékait jelentékenyen túlhaladta a táblázat utolsó dátumától az idő s a termelés további jelentékeny százalékokkal csökkent. (F. F.)