A német nemzeti szocializmus az SA kereteibe nagyon hamar beterelte azokat a nagyrészt fojtottan forradalmár érzületű ugyanakkor azonban tekintélyi (autoritär) beállitottságu munkásokat, akik fÅ‘leg a munkanélküliek s a politikai tapasztalat nélküli ifjúság körébÅ‘l toborzódtak. Ezért, a legkülönbözÅ‘bb rétegek igényének megfelelÅ‘en, a nemzeti szocialisták propagandája tele volt ellentétekkel. Ám a tömeg misztikus érzésének kezelésében ez a propaganda mindvégig következetes és egységes maradt.

Nemzetiszocialista párttagokkal s fÅ‘leg az SA tagjaival folytatott beszélgetésekbÅ‘l egybehangzóan kiderül, hogy e tömegek megnyerésében a döntÅ‘ tényezÅ‘ a nemzeti szocializmus forradalmi kiöltöztetése volt. Akadtak nemzetiszocialisták, akik tagadták, hogy Hitler a tÅ‘két képviseli. Voltak SA tagok, akik a legsúlyosabb fenyegetéssel illették Hitlert az esetre, ha a „forradalom” ügyét elárulja Hallottunk olyan nyilatkozatokat, hogy Hitler a német Lenin. Mindazok, akik a szociáldemokrácia és a középpártok soraiból mentek át a nemzeti szocializmushoz, olyan forradalmasított elemek voltak, akik azelÅ‘tt vagy nem foglalkoztak politikával vagy pedig politikailag tájékozatlanok voltak. A kommunista pártból átpártolt gyakran proletárforradalmi beállítottságú elemek azok sorából kerültek ki, akik a KPD ellentétes értelmű politikai rendelkezéseit nem tudták megérteni, s olyanokból, akiknek a tisztánlátását a Hitlerpárt külsÅ‘ségei, a katonai jelleg, a tömegerÅ‘ fitogtatása stb. megzavarták.

A nemzetiszocialista propaganda szimbolikus eszközei közt feltűnÅ‘ mindjárt a zászló szimbolum:

 

 

Ez a szöveg érzelmi tartalmát illetÅ‘leg kétségtelenül forradalmi. A nemzetiszocialisták tudatosan használtak kommunista dallamokat, amiket Å‘k más szövegekkel énekeltek. Megfelelnek ehhez azok a politikai formulák, amiket százával talál az ember a Hitlerféle lapokban. Pl.: ,,A politikai polgárság a történelem alakítás színpadáról épp most van lelépÅ‘ben. Helyére az ököl és a homlok dolgozó népének eddig elnyomott osztálya, a munkásság lép, hogy történelmi küldetését betöltse.”

Az ügyesen összeállított zászlóban a nemzeti szocialista tömegek ideológiájának szubjektivaffektiv jellege teljesen érvényre jut. Hitler írja a zászlóról: „Mint nemzeti szocialisták zászlónkban a programmunkat látjuk. A vörös színben mozgalmunk szocialista gondolatát látjuk, a fehérben a nemzetit s a kampóskeresztben az árja ember gyÅ‘zelméért való harc küldetését s ezzel együtt a dolgozó munka gondolatának gyÅ‘zelmét, mely örökké antiszemita volt és örökre antiszemita lesz.” (Mein Kampf. 557. o.)

Hogy a vörös és a fehér szín a kispolgári ember ellenmondásos strukturájára hatást gyakorol, az egész természetes. Tisztázatlan eddig az a szerep, amit a kampóskereszt az érzelmek világában játszik. Miért oly alkalmas ez a szimbólum a sötét érzések provokálására? Hitler azt mondja, hogy a kampós kereszt az antiszemitizmus szimboluma. A kampós kereszt csak nagyon késÅ‘n lett ez, s különben is ez még mindig nyitva hagyja az antiszemitizmus affektiv tartalmának kérdését. Az antiszemitizmus egy részét a fajelmélet irracionális tartalmából magyarázhatjuk meg, s ez a szennyesszexuálisérzéki affektive visszautasító értékelésébÅ‘l áll. Ebben az összefüggésben a zsidó és a néger úgy a német mint az amerikai nacionalisták felfogásában agy vonalon helyezkedik el. Megbízható értesülések szerint Amerikában a négerek elleni faji harc tulnyomóan a szexuális védekezés talaján mozog: a négert érzéki disznónak tekintik, aki erÅ‘szakot követ el a fehér nÅ‘kön. A Rajnavidék színesek által történt megszállásáról Hitler a következÅ‘ket írja:

„Már csak Franciaországban van — ma inkább mint valaha — bensÅ‘séges megegyezés a bÅ‘rzét irányító zsidók szándékai s a sovinisztikusnak beállított nemzeti államvezetés óhajai között, Már egyedül ebben felmérhetetlen veszedelem rejlik Németországra. Épp ebbÅ‘l az okból kifolyólag Franciaország a legfélelmetesebb ellenség volt és marad. Ez az elnégeresedésnek mindinkább áldozatul esÅ‘ nép a zsidó világuralom céljaihoz való kötöttségében lappangó veszedelem Európa fehér faj állományára. Az Európa szívében fekvÅ‘ Rajnavidék négervérrel való elpestisezése ugyanúgy megfelel soviniszta Å‘sellenségünk perverzszadista bosszúszomjának, mint a zsidók ama jéghideg megfontolásának, hogy ezen az uton az európai kontinens elkorcsosítása a központban kezdetét vegye s a fehér faj alól az alacsonyabb rendű emberség beinficiálásával az önuralkodó lét talaját kihuzza.” (Mein Kampf. 704—705. o.)

Energikusan gyakorolnunk kell magunkat abban, hogy pontosan megértsük azt, amit az ellenfél mond s nem elintézni azzal, hogy az ostobaság vagy szélhámosság. Ennek az üldözési mániának ható elméletnek az érzelmi tartalmát jobban értjük, ha a néptest megmérgezésének elméletével együtt tekintjük. A kampós keresztnek is van az érzelmi élet mélyeinek felkavarására alkalmas érzelmi tartalma. Mindenesetre ez a tartalom egészen más, mint amire Hitler céloz.

Nemrégiben a kampóskereszt szimbolumot megtalálták a szemitáknál is, mégpedig a granadai Alhambra Myrtus udvarán. Herta Heinrich az EddDikkei zsinagóga romjai közt akadt rá a Genezarethtó melléki KeletJordániában. Itt a következÅ‘ a formája:¹

 

A kampós kereszt gyakran rutával (négyszeg) együtt fordul elÅ‘, s az egyik a férfi, a másik a nÅ‘i principium szimboluma. Percy Gardner megtalálta a görögöknél Hemera jelzéssel mint napszimbólumot, ami ismét a férfi principiumot jelenti.² Löwenthal leír egy 14. századbeli oltárteritÅ‘n elÅ‘forduló kampóskeresztet, (a Soest mezei Mária), ahol a kampóskeresztet volva és kettÅ‘s kereszt díszíti. Itt a kampóskereszt a viharos ég szimbolumaként szerepel, a ruta pedig mint a termékeny föld jelképe. Smigorski megtalálta a kampóskeresztet az indiai Svastikakereszt formájában mint négy irányú villámot háromhárom ponttal¹ mindegyik nyila körül, a következÅ‘kép':

 

 

Lichtenberg talált olyan kampóskereszteket, ahol a három pont helyén fej szerepel A kampóskereszt tehát eredetileg szexuális szimbolum, mely idÅ‘k folyamán különbözÅ‘ jelentést vett föl, többek közt — késÅ‘bb — a malomkerekét is, mint a munka szimboluma. Mivel pedig a munka és a nemiség az érzelmi hangsulyozottságot illetÅ‘leg eredetileg ugyanazok voltak, érthetÅ‘ Bilman és Pengerot indogermán Å‘sidÅ‘kbÅ‘l származó lelete, ahol a kampóskereszt a következÅ‘ felirással szerepel: „Hála néked Föld, emberek anyja, növekedj Isten ölelésében, töltsd el gyümölccsel az embert hasznára.”

Itt a termékenységet az anyaföld nemi aktusa az istenapával ábrázolja. Óindiai lexikografusoknál, Zelenin szerint úgy a kakas mint a kéjenc neve svastikas (kampóskereszt).

Ha már most mégegyszer megnézzük a felsÅ‘ sarokban rajzolt két kampóskeresztet, úgy kiderüli, hogy a kampóskereszt két egymásba fonódó emberi alak sematikus rajza. A baloldali kampóskereszt a nemi aktust fekvÅ‘, a másik álló helyzetben ábrázolja,

A kampóskeresztnek ez a hatása az öntudatlan érzelmi életre természetesen nem ok, hanem csak erÅ‘teljes segédeszköz a fasiszta tömeg propaganda sikerében. KülönbözÅ‘ koru, nemű és társadalmi helyzetű személyekkel történt ellenÅ‘rzÅ‘ próbák igazolják, hogy csak igen kevesen nem ismerték a kampóskereszt értelmét; a legtöbben hosszabb szemlélet után elÅ‘bbutóbb kitalálják. FeltételezhetÅ‘ tehát, hogy ez a két egymásbafonódó alakot ábrázoló szimbolum a lelkiek mély öntudatlan rétegére igen nagy ingert gyakorol, s ez az inger annál erÅ‘sebb minél kielégítetlenebb, s tudatosan vagy öntudatlanul szexuálisan vágyakozóbb a hatásának kitett. Ha ezenkívül még e szimbolumot a becsületesség és hűség jelvényeként prezentálják, úgy még a morális én tiltakozó törekvéseit is kiküszöböli s még hatékonyabb.