György Lajos, aki két évvel ezelőtt összeállitotta lelkiismeretesen és nagy szorgalommal az erdélyi magyar-irodalom bibliográfiáját az impérium változástól 1924 év végéig, most folytatását adja Erdély szellemi életét számokban számonkérő munkájának. (Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája. 1925. év. Cluj—Kolozsvár: Minerva 1927.) Szándéka az, hogy ezentul évenként közzétegye minden előbbi esztendő könyvtermelésének kimutatását.

A most megjelent bibliográfia 415 könyvet sorol fel. Az 1924 évi könyvtermeléshez viszonyítva, ez az év 27 százalékos emelkedést jelent. A szépirodalom az 1925 évi könyvtermésnek majdnem egy ötödét foglalja le (24 százalék). Az előbbi évekkel szemben határozottan megapadt a verskötetek száma, amely az egész szépirodalomnak csak egy ötöde (21 százalék); a szindarab még ennél is kevesebb (14 százalék), igy a szépirodalom legkiadósabb műfaja most is a regény ós novelláskötet (65 százalék). Az 1919—1924 évek bibliográfiájából az tünt ki, hogy a szellemi élet középpontja Erdélyben Kolozsvár, mivel az ő neve állt a fenti hat évben megjelent erdélyi magyar könyveknek majdnem a felén (47 százalék). Megállapitható, hogy ebből a hegemóniájából Kolozsvár az 1925 évben egy hajszálnyit sem veszített s most is a több mint 30 könyvkészitő erdélyi város kiadványait egymaga majdnem egyensulyban tartja.

A felsorolt könyvek 92 százaléka erdélyi magyar szerzők eredeti munkája, 8 százalék pedig forditás.

A kimutatás szerint az 1919—1924években 1066 könyv készült Erdélyben. Az 1925 év bibliográfiája a mult év végéig az erdélyi magyar könyvek számát 1481-re emeli. – D.