EPA Budapesti Negyed 45. (2004/3) Lannois: Budapest < > Bollweg: Budapest
Budapest
(1982)
________________
WELLNER ISTVÁN

 

Ahosszú időn át egyeduralkodó Panoráma útikönyvek "mini" sorozatában 1982-ben harmadik, javított kiadásban jelent meg a Budapest-kalauz. A praktikus szerkezetű, jól használható könyv - mai szemmel - egy árnyalattal "vonalasabbnak" tetszik, mint amit a "korszellem" akkor megkövetelt.

Előszó

Budapest, hazánk fővárosa, egyben az országnak látnivalókban is leggazdagabb helye. Minden külföldi, aki érdeklődik a történelmi múlt hagyatéka és a szocialista építés eredményei iránt, élvezni akarja és tudja a természeti és művészeti szépségek összhangját, az európai városok sorában felkeresi Budapestet is. Furcsa módon ezek a külföldiek néha jobban ismerik városunk nevezetességeit, mint mi magunk. Mi valahogy nem becsüljük eléggé saját értékeinket vagy halogatjuk megtekintésüket, hiszen olyan közel vannak, bármikor odasétálhatunk.

Természetesen nincs arról szó, hogy ebben a könyvben minden benne lenne. Már nevében is jelzi, hogy egy "mini" sorozat tagja, és ennek megfelelően csak a legfontosabb látnivalókat ismertetheti. De joggal merülhet fel az a kérdés, hogy mi a "legfontosabb", ki állapíthatja meg ennek mértékét? Minden válogatás szubjektív, és ettől nem mentes ez a könyv sem. Elsősorban a műemlékek iránt érdeklődőknek szeretne kalauza lenni. A Panoráma útikönyvekből már ismert térképes-sorszámos rendszer segítségével kívánja fővárosunkat bemutatni a turistának, felhíva figyelmét a történelmi vagy művészeti szempontból kiemelkedő épületekre, emlékművekre. Feldolgozásuknál csak ez a szempont volt irányadó, nem pedig az épületben működő intézmény, hivatal jelentősége. Ezért azután például csak azokat a minisztériumokat említettük meg, amelyek műemlék épületben vannak elhelyezve.

Bár a Panoráma városkalauzok számozott rendszerének megfelelően, nem akarjuk kézen fogva vezetni az olvasót, de a látnivalókat mégis képzeletbeli séták sorrendjében ismertetjük. Tekintettel voltunk arra, hogy a hazai turisták nagy többsége csak néhány napot tölthet fővárosunkban, és így nincs ideje távoli, nehezen megközelíthető objektumok megtekintésére. Tehát egy-egy - főként a peremkerületekbe eső - templomot, kisebb múzeumot kihagytunk a felsorolásból; egy-egy kisebb jelentőségű objektumot viszont ismertettünk, ha képzeletbeli sétánk útvonalába esik. Nem képzőművészeti becsű emléktáblát általában csak akkor említünk, ha az épületről, melynek falán elhelyezték, egyébként is írunk. Kétségtelen, hogy elég sok művészi értékű emlékszobor is kimaradt, de tekintettel kellett lennünk a turisták teherbíró képességére.

Budapest - sőt bátran mondhatjuk, Magyarország - első számú idegenforgalmi centruma a Várnegyed. Itt majd minden ház műemlék, és ezért minden utcáját "végigsétálhatjuk" az olvasóval. Így azután itt szinte kivétel nélkül megemlítjük a szobrokat, emléktáblákat, amit másutt a fenti szempontok miatt nem tehettünk. Részletesebben ismertetjük a pesti Belvárost és közvetlen környékét is - hiszen itt jóval sűrűbben helyezkednek el a látnivalók, mint a külső kerületekben. De még így is, ha mindent végig akarunk nézni, körülbelül két hétre van szükségünk, napi nyolcórás »munkaidőt« számítva. Ennél többet pedig kevesen tudnak napokon keresztül sétálni. És még ez a két hét is világhírű nagy múzeumainknak csak futólagos megtekintését teszi lehetővé.

Ha az olvasónak van ideje, azt tanácsoljuk, a könyv sorrendjében járja végig a látnivalókat; így viszonylag a legkevesebb fáradsággal juthat el az ismertetett objektumokhoz. A mellékelt térképvázlatok segítségével könnyű lesz a tájékozódás és az egyes épületek felismerése. De természetesen annak sincs akadálya, hogy csak egy-egy múzeumot, műemléket, érdekességet nézzünk meg, tetszés szerinti sorrendben, ahogy kedvünk és időnk engedi. A lap szélén álló számok betűjelei a megfelelő térképszelvényre vagy szelvényekre utalnak, az UT jel számait pedig a könyv utózék-térképein találjuk meg.

Budapest sokarcú város. Ha ókori elődjét, Aquincumot nézzük, kétezer éves; de valójában csak 1873-ban alakult meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején fejlődött nagyvárossá, de szellemében ma már szocializmust építő népköztársaságunk központja. A Duna egyik partján hegyes-dombos; a másikon úgyszólván teljesen sík. Szép fekvése, műemlékeinek változatossága maradandó élményt nyújt minden látogatójának. Megéri, hogy felfedezzük, felkutassuk látnivalóit!

XIII. kerület (Angyalföld)

A fővárosnak ez a kerülete két, ellentétes arculatú részre oszlik. A Szent István körúthoz csatlakozó, a Váci út és a Duna közti, úgynevezett Új-Lipótváros a két világháború között épült ki modern, polgári lakónegyeddé. A sakktáblaszerű utcahálózat mentén öt-, hatemeletes, vasbetonból épült házak sorakoznak, 2-4 szobás, erkélyes, összkomfortos lakásokkal. A harmincas években ez volt a tehetős pesti polgárság divatos lakónegyede, mely akkoriban az V. kerülethez tartozott.

Az »igazi« Angyalföld ettől kijjebb, északabbra és keletebbre feküdt. Ez volt a budapesti munkásmozgalomnak Csepel mellett egyik fellegvára. A Váci út mentén sorakozó gyárak sok-sok embert foglalkoztattak, akiknek jó része itt Angyalföldön, és a szomszédos Újpesten lakott.

Vörös Csepel, vezesd a harcot, Váci út felelj neki - hangzik a régi munkásmozgalmi dal. A felszabadulás előtt egészségtelen nyomortelepek húzódtak a Váci út, Lehel út, Béke út mentén, főként ezek rosszul világított, elhanyagolt mellékutcáiban. A roskatag házakat nagyrészt már lebontották, és Angyalföldön új, modern, parkosított lakónegyedek alakultak ki az 1950-es és 1960-as években. Ezeknek a lakótelepeknek bővítése, fejlesztése jelenleg is folyik.

A kerület jellegéből adódik, hogy a főként művészeti és természeti szépségekre kíváncsi turista nem sok látnivalót talál Angyalföldön. De ne felejtsük el, hogy a XIII. kerülethez tartozik a már ismertetett Margitsziget, és az Árpád-hídtól északra, a Duna partján van fővárosunk legnagyobb strandfürdője, a Szabadság strand, vagy népszerű nevén a Dagály. A különböző hőfokú medencék, szobrokkal díszített, parkosított környezetben, forró nyári napokon mintegy 30 000 embernek tudnak felüdülést nyújtani. A 41,5 fokos gyógyvíz télen is sok ízületi betegségben szenvedőt vonz.

189N A Vígszínház (Szent István körút 14. sz.) kupolás, ívelt homlokzatú neobarokk épülete az utca frontjánál hátrább áll. Bejárata magasabb szinten van; úgy tűnik, mintha kis dombon emelkednék, és ezzel szerencsésen megbontja a házsor egy hangúságát. Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi építészek tervei szerint készült az 1890-es évek közepén. A második világháborúban kiégett, de külsejét régi formájában állították helyre. Önálló műsorpolitikájával és kitűnő színészgárdájával a század első harmadában kivált a fővárosi színházak közül, és népszerűségét máig megőrizte.

A színház kis előkertjében Petőfi Sándor és Zrínyi Miklós mellszobrát állították fel.

Az épület Rajk László utcai oldalán helyezték el az utca névadójának, a nemzetközi és magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosának emléktábláját, aki 1949-ben a törvénysértő, koncepciós perek áldozata lett.

190N A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának Emlékmúzeuma. A Visegrádi utca 15. sz. házban működött 1918 novemberétől a Kommunisták Magyarországi Pártja. Hajdani első párthelyiségében ma emlékmúzeum van, ahol sok dokumentum emlékeztet a kezdet hősi korszakára.

Külön szobában mutatják be a Kun Bélára, a KMP egyik megalapítójára és vezetőjére vonatkozó dokumentumokat és emléktárgyakat.

A ház külső falán márványtábla emlékeztet a párt itteni megalakulására.

A kerület fő útvonala, a Váci út vezet Újpest felé. Ez fővárosunk IV. kerülete, mely 1950-ig önálló város volt. A múlt század 30-as éveiben alakult település viszonylag gyors fejlődésnek indult. Kezdetben a bőr- és asztalosipar jellemezte, majd kisebb-nagyobb gyárak, üzemek sora létesült terüle- tén. A főként munkások lakta városban a házak többsége földszintes volt. Ez a kép a Budapesthez való csatlakozás után folyamatosan megváltozott, és Újpesten új lakónegyedek, kultúrházak, bevásárlóközpontok épültek. Nagy iparvállalatai közül legismertebb az Egyesült Izzó és a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Gyár. A metró 3. vonalát 1982 végéig az Élmunkás térig, az azt követő években az Árpád-hídig hosszabbítják meg. Ez jelentősen meg fogja könnyíteni Angyalföldnek és Újpestnek Budapest belterületével való kapcsolatát.

EPA Budapesti Negyed 45. (2004/3) Lannois: Budapest < > Bollweg: Budapest