Budapest
(Párizs, 1980)
________________
PHILIPPE LANNOIS

 

A párizsi Hachette kiadó Guides bleus sorozatában megjelent útikönyv éppen csak annyit foglalkozik a város történetével és kultúrtörténetével, amennyi föltétlenül szükséges, inkább gyakorlati tudnivalókkal és jó tanácsokkal látja el a látogatót. Apró pontatlanságai (az itt közölt részletekben is találnak példát) megmosolyogtatók, sokkal érdekesebb azonban az a jóindulatú igyekezet, amellyel a negyedszázaddal ezelőtti Budapestet a "kalandvágyó" nyugati turista figyelmébe ajánlotta.

Mennyi idő szükséges a látogatáshoz?

Budapest Európa egyik legszebb nagyvárosa. Talán az egyik legizgalmasabb és "legszórakoztatóbb" városa is. Nehéz lenne tehát meghatározni, kinek mennyi időre van szüksége, hiszen ez attól is függ, mennyire vonzzák a látogatót a borok, az ízek, az Opera, a fürdők vagy mindez együttvéve. A magyarok charme-jával is számolnunk kell. Mondjuk tehát azt, hogy egy hosszú hétvége esetleg elég az első találkozásra, egy hét bátran ajánlható, de az ennél hosszabb látogatás sem lesz kiábrándító: éppen ellenkezőleg. Hamar hozzászokik az ember Budapesthez. Olyan város, ahová mindenképpen visszavágyunk majd.

Néhány javaslat az időbeosztáshoz

Egy nap Budapesten: nem tanácsoljuk. Meglehetősen felszínes képet kaphatunk csupán a városról, és csak előítéletekkel gazdagodunk. Ha még sincs más lehetőségünk, szenteljük a délelőttöt a Várnegyednek (Mátyás-templom, Halászbástya, királyi palota, majd ebédeljünk a környék egyik vendéglőjében). Kezdjük a délutánt a Városligetben és a Hősök terén, ha van egy kis időnk, tegyünk rövid látogatást a Szépművészeti Múzeumban. A nap lezárásaként sétáljunk a Nagykörúton, a Kiskörúton és a Népköztársaság útján (lehetőleg látogassuk meg a Nemzeti Múzeumot is, ahol a magyar koronázási ékszereket láthatjuk). Az estét töltsük az Operában, majd vacso- rázzunk (Mátyás Pince, Alabárdos, Kárpátia) cigányzene mellett, mert ezt a lehetőséget még a legrövidebb városnézés alkalmával sem szabad kihagyni.

Hétvége Budapesten: ebben az esetben valóban megismerkedhetünk Magyarország fővárosával. Járjuk végig a fent említett helyeket, de fordítsunk több időt például a Szépművészeti Múzeumra, a Nemzeti Múzeumra vagy a Mátyás-templom múzeumára. Teljesebb lesz a látogatás, ha megnézzük a királyi vár különböző kiállításait (Budapesti Történeti Múzeum, Nemzeti Galéria, Munkásmozgalmi Múzeum), majd sétáljunk a körutakon, a Váci utcában (ejtsd: Vatsi outsa), és természetesen töltsünk több időt koncerttermekben és az Operában, valamint a város zenés vendéglőiben.

Egy hét Budapesten: a fent említett városnéző programokat továbbra is ajánljuk. Egészítsük ki kirándulással a Gellért-hegyen, a budai hegyekben. Szánjunk néhány órát gyógyfürdőkre, ha nyár van, a Margit-sziget egyik strandjára. Város környéki kirándulásokat is megejthetünk. Egy szó, mint száz: ideális esetben ennyi idő kell Budapest felfedezésére.

Hol szálljunk meg?

Ez gyakran problémát jelent. Az év nagy részében és főleg a turistaszezonban (áprilistól szeptember végéig) a szállodák telítettek: 1978-ban mintegy 17 millió turista érkezett Magyarországra... Éppen ezért ajánlatos időben lefoglalni a szobát, még télen is. A probléma megoldható, ha nagy nemzetközi szállodában szeretnénk megszállni (Hilton, Intercontinental...), de a helyzet sokkal kényesebb, ha szerényebb hotelben kívánunk szobát bérelni. Budapesten ugyanis nincs átmenet. Vagy a pompás hotelek, vagy az igencsak középszerű szállodák. Mindegyik magas áron. Ha mindent egybevetünk, a paloták olcsóbbak, mint a "kis hotelek", tekintve a kiszolgálást és a szobák kényelmét. Ráadásul jobban megéri párosan (vagy csoportosan) utazni, mivel a kétszemélyes szoba alig kerül többe, mint az egyszemélyes.

Szállás helybelieknél

Ez jó megoldás Budapesten, több szempontból. Először is: mindig találunk kiadó szobát. Másodszor: megfizethető. És nem utolsósorban lehetővé teszi a kapcsolatot a magyarokkal. Ehhez a következő helyekre fordulhatunk (magyarul = Szoba Kiadó):

Budapesti Turistairoda, Roosevelt tér 5. Telefon: 380-201

Budapest-Ferihegy repülőtér (Ibusz iroda)

Keleti pályaudvar

Nyugati pályaudvar

A.F.N.O.R. pavilon az E5-ös úton Bécs felől

Közlekedés Budapesten

Külföldinek cseppet sem egyértelmű. Ha saját autóval érkezünk, és nem beszéljük a nyelvet, két lehetőségünk van: keresünk egy parkolót, és a továbbiakban a tömegközlekedési járműveket használjuk, vagy kívülről megtanuljuk a térképet és az utcatáblákon olvasható neveket. Mert el kell ismerni, hogy a közlekedés Budapesten bátorságot, céltudatosságot és kimondott kalandvágyat kíván. Az első nehézséget a táblák elolvasása jelenti. A második nehézséget a megszámlálhatatlan egyirányú és zsákutca. A harmadik nehézség a közlekedés gyorsasága, amely lehetetlenné tesz mindennemű bizonytalanko- dást. A negyedik nehézség - egy külföldinek - az utcák egyöntetűsége, különösen Pest főbb utcáin... Hosszan sorolhatnánk még. A lényeg, hogy csak akkor használjuk az autónkat, amikor feltétlenül szükségünk van rá, illetve abban az esetben, ha egy magyar barátunk is benne ül.

Asztali örömök

Kényes és fontos kérdéshez érkeztünk, mivel az asztal és a palack örömei nagyon is hozzátartoznak - vagy hozzá kellene tartozniuk - a városlátogatáshoz. Sőt, ez lehet az utazás egyik olyan eleme, ami köré minden más elfoglaltság rendeződik, hiszen enni és inni Budapesten tényleg nem semmi!

A konyha mindig jó, gyakran kitűnő, olykor pedig egészen rendkívüli. Ami a borokat illeti, a hírük magukért beszél: kóstolják meg, és megértik.

Kíváncsiak a magyar konyha meghatározására? Egyszerű: képzeljenek el egy közép-ázsiai ük-ük-ükapát, egy török ükanyát, egy olasz nagyapát, egy osztrák sógornőt és egy francia nagybácsit. Egyesítsék a receptjeiket, szórják meg paprikával, tegyenek bele egy kevés tejfölt, és nagyjából sejthetik, hogy mi kerül a tányérjukba.

Hogy jobban élvezhessük és értsük: álljunk meg egy pillanatra a paprikánál, amely elsősorban az ételek "színezésére" szolgál. Az ételek nevében mindenhol szerepel a paprika, és ez a fűszer a magyarok személyiségével is társul: pikáns, életerőt ad, romantikus és egzotikus egyszerre... De azt, hogy honnan érkezett Magyarországra a fűszer, nem tudni pontosan. Lehet, hogy Közép-Amerikából, úgy háromszáz éve, spanyol közvetítők által. Talán... Azonban való igaz, hogy mai hazája Magyarország, pontosabban Szeged és Kalocsa környéke a Duna-menti síkságon. A paprikából készült őrleménynek megszámlálhatatlan a fajtája, mégis három fő csoportba sorolható: édes, félédes és csípős. A paprika sosem a szájat csípi, és C-vitamin tartalmának köszönhetően éltetőbb, mint a bors. Ráadásul a hagyományok szerint olyan értékei is vannak, amelyeket az útikönyvük leírásai nélkül is bizton kitalálnak.

A hagymát és a fokhagymát is gyakran használják a magyar konyhában. A zsír kedveltebb, mint a vaj vagy az olaj, legalábbis a raguknál. És ne feledkezzünk meg a tejfölről, amely a legtöbb ételben helyet kap.

A magyaros ételek majdnem mind vöröses színűek, aminek alapja a zsír, a magas gluténtartalmú liszt, a paprika és az aprított hagyma.

A desszertek - minden jó étkezés konklúziója - változatosak és ízletesek. Tanácsos a főételhez leginkább megfelelőt választani. Ebben a pincér boldogan segít majd.

Étlapolvasás

Ha beülnek valahová (főleg akkor, ha az ajánlataimat követik), a legtöbb helyen találnak majd német, angol vagy francia nyelvű étlapot, de legalábbis egy olyan főpincért, aki e nyelvek valamelyikét beszéli. Az első akadályon ezzel túljutottak. Ezután a menü összeállítása következik, ami elmélyült gondolkodást és találékonyságot kíván.

Pest

Ha Buda a történelmi és művészeti városrész, ahol a nyugalmas utcákon barangolva végigkövethető Magyarország történelme, akkor Pest egy modern nagyváros lüktető pulzusa, heves forgalommal, számos üzlettel és vendéglővel, egyszóval ez Budapest gazdasági központja. Pest mostanra egyetemi és adminisztrációs központtá is vált.

A városlátogatás megkönnyítésére - amely feltehetően sokkal hosszabb lesz, mint a budai oldal felfedezése - a pesti oldalt több negyedre osztottam fel, aminek semmi köze a hivatalos kerületi felosztáshoz, és kizárólag a turisztikai nevezetességek vezettek a tagolásban.

Belváros

Hogy juthatunk ide?

Ennél mi sem egyszerűbb. A Belváros Budapest központja, és számos buszjárat köti össze a nagyváros különböző negyedeivel. Legegyszerűbben metróval juthatunk ide, pontosabban a Vörösmarty tér, a Deák tér, a Felszabadulás tér és az Astoria környékére.

Mit nézzünk meg?

A Belváros központja a Vörösmarty tér körül helyezkedik el. A szép, árnyas tér közepén Vörösmarty Mihály (1800-1855) carrarai márványból faragott szobra áll, az egyik legnagyobb magyar klasszikus költőé, aki az 1848-as nemzeti mozgalomnak is kiemelkedő alakja volt. A tér körüli épületekben találhatók a nemzetközi légitársaságok irodái (megjegyzendő, hogy a magyar nemzeti légitársaság, a Malév irodája elől indulnak - és ide érkeznek - azok a buszok, amelyek biztosítják az utazást a Ferihegyi repülőtérre).
A 7-es szám alatt található a híres Vörösmarty teaszalon, amelyet a budapestiek gyakran még ma is a régi nevén "Gerbaud"-nak hívnak. Ezt a cukrászdát a múlt század végén alapította egy híres, svájci származású cukrászcsalád. Gyönyörűen felújított állapotban van, és egyike a város legelegánsabb - és legkellemesebb - helyeinek.

A Deák Ferenc utca vezet a Vigadó térre, a Duna partjára. A tér a régi Vigadó-palota után kapta a nevét, amely a Duna felé néz. Az 1860-as évek elején épített Vigadót a második világháború pusztításai után teljes egészében helyreállították, eredeti, keleties stílusában. A tér közepén álló obeliszk az 1944-45-ben elesett szovjet katonáknak állít emléket. Erről a térről indulnak a sétahajók a Dunakanyarba. A tér vízparti részét elzárták az autós forgalomtól. Ez a terület, amelyet régebben Korzónak neveztek, ma is a budapestiek egyik legkedveltebb sétálóhelye. Ha tehetik, vessenek egy pillan- tást az Apáczai Csere János utca XIX. század elején épült neoklasszicista épületeinek homlokzatára.

A Váci utca (ejtsd: Vatsi outsa) - ahonnan kitiltották az autókat - Budapest ütőere, legforgalmasabb üzleti utcája. És a legelegánsabb is. Itt találhatják a város legérdekesebb lemez- és könyvesboltjait, valamint divatházait (Rotschild Klára híres divatüzletét, a "Klárát".)