(1914)
________________
KERÉKGYÁRTÓ ÁRPÁD
Ahazai kartográfia megalapítója, Kogutowicz Manó 1890-ben azért hozta létre a Magyar Földrajzi Intézet Részvénytársaságot, hogy az addig külföldi térképeket és taneszközöket használó iskolákat magyar nyelvű térképekkel lássa el. Amikor 1908-ban meghalt, az igazgatói posztot fia, a szintén jeles geográfus, Kogutowicz Károly foglalta el. A vállalat a különböző atlaszok mellett Kárpátoktól - Adriáig címmel olcsó, de tartalmilag igényes füzetsorozatot indított: kirándulási útmutatókat a csoportosan vagy egyénileg utazó diákoknak.
Az 1914-ben megjelent első füzet egy Budapest-útikalauz, amelynek szerzője a sorozat egyik szerkesztője, Kerékgyártó Árpád tanár. Néhány hónappal a háború kitörése előtt a fővárosba látogató fiataloknak "békebeli" (és igencsak megerőltető) hatnapos útitervet állított össze. Az első nap: séta a Várban (Krisztinaváros, Víziváros). A második: séta a Korzó, az Akadémia, a Bazilika érintésével a Margitszigetre, a Császárfürdőhöz és Aquincumba. A harmadik: séta a Lágymányosra, majd a körutakon a Deák Ferenc térig és a Belvárosban. A negyedik: séta a Deák Ferenc tértől a Nyugati pályaudvarig, Újpestre, a Nagykörúton, a Közvágóhíd körül és vissza az Üllői úton. Az ötödik: séta az Andrássy úton, a Városligetben és a Rákóczi úton. Végül a hatodik nap: séta a Kerepesi-temető érintésével Kőbányára.
A közlekedési táblázattal és két térképpel fölszerelt füzet mellékleteket is tartalmaz: a szállók, panziók, vendéglők listáját (a kategóriák: igen drágák, elsőrendűek, egyszerűbbek), bérkocsi- és bérautó-díjszabást (benzines géperejű kocsiknál, illetve villamos erejű kocsiknál), valamint a villanyvasutak vonalait.
Negyedik séta
Fél nap; Újpesttel egész nap. Étkezőhelyek a séta végén ugyanazok, mint az előző séta után.
Ez alkalommal a Deák Ferenc-térről indulunk. A Váci-körúton haladhatunk a Nyugati pályaudvarig. A pályaudvartól a Váci-út vezet ki Újpestre. Újpest rendezett tanácsú város. Az útközben érintett terület a főváros egyik gyárnegyede, melyben több népjóléti intézményt találunk. A legnevezetesebbek a Vág-utcai fővárosi Népház (1911 óta) és az Aréna-út és Angyalföldi-út sarkán álló Népszálló (1912). Közelében van az állami Elmebeteg intézet. A környék temploma a Huba-utcában álló Karmeliták templo- ma. 1899-ben épült gót stílusban. Újpestről a Felső összekötő vasúti híd vezet át Aquincumhoz. A hídon halad át az esztergomi vasút. Budapest leghosszabb hídja. Első része a Népszigetre vezet (220 m.), a második a szigetről a budai partra (670 m.). A hidat olasz vállalat tervezte és építette 1893-96-ban. Újpest határában Káposztásmegyeren találjuk a Székesfővárosi Vízműveket. Budapest az ivóvizet mélyen a talaj alatt vonuló vízvezető kavicsrétegekből kapja, melyek vízgyűjtő területe a Gödöllői dombok környékén lehet. A vízvezetéki víz tehát forrásvíz, melyet a kutakból szivattyúk hajtanak magasan fekvő medencékbe és azokból a természetes nyomás juttatja a csővezetékbe.
A Nyugati pályaudvartól a Teréz-körúton sétálunk tovább. A Nagykörút további szakaszai a József-körút és Ferenc-körút. Nevezetesebb épület a Nagykörúton a Royal-szálloda szép táncteremmel és a New-York kávéház, a főváros legfényesebb kávéháza. Ahol a körutat a Rákóczi-út metszi, ott emelkedik a Népszínház, melyben ideiglenesen a Nemzeti Színház személyzete tart előadásokat. A színház főhomlokzata a Rákóczi-út kiöblösödésére tekint. Előtte áll a királyi tíz szobor egyike: Tinódy Sebestyén szobra (Jankovich Gyula). A színház renaissance épülete Fellner és Hellmer bécsi építészek tervei szerint 1875-ben épült. Homlokzatán látjuk Szigligeti Ede és Kisfaludi Károly szobrát. A színház körúti oldalával szemben emelkedik a Technológiai Iparmúzeum (Hauszmann Alajos, olasz ren.) A földszintjén vannak a gépházak, az első emeleten az egyes iparágakban szükséges berendezéseket és a felhasználható anyagot kiállító termek. Gyakran tartanak benne időszaki kiállításokat. (Megtekinthető péntek kivételével 9-1. Iskolák jelentsék be a látogatást előre.)
A Ferenc-körút a Boráros-téren végződik. Ezt a teret valamikor híd fogja összekötni, a budai Lágymányossal. A téren áll az Elevátor, melynek gépezete a hajón érkező gabonát gőzerővel és légnyomással kiemelve részben felraktározza, részben mindjárt vasúti teherkocsikba juttatja. 1881-1882-ben épült. A Boráros tértől a Soroksári-út gyártelepek, hatalmas malmok és a Teherpályaudvar között vezet az Alsó összekötő vasúti hídig. A hidat 1873-76-ban magyar terv alapján, de Cail és társa párisi cég kivitelében építették, napjainkban átalakítják. A hídról jól láthatjuk a Csepel-szigetet, melynek északi végén építik a Soroksári Dunaág hajózhatóvá tétele céljából a felső zsilipkamarát. A szigetre fogják áttelepíteni a rákosi repülőtelepet is a közeljövőben. Itt lesz a katonaság repülőtere is.
A híd közelében van a városi Közvágóhíd, melyet a berlini Hennicke tervei szerint építettek. Bejáratát Begus szobrai díszítik. Méltó a megtekintésre az 1902-ben megnyílt Sertésvágóhíd is.
A Vágóhíd közelében van a Ferencvárosi pályaudvar . A közelében épült Disznószállások (X. kerület) az utolsó sertésvész óta jelentőségüket vesztették. Az Összekötő vasúti hídtól indul a Ráckevei vasút, melynek vágányán a közeli Erzsébetfalváig a villamos vasutak is közlekednek. Útközben számos gyártelep emelkedik.
A Soroksári-utcából a Gróf Haller-utcán át juthatunk el az Üllői-útra. Rövid idő alatt kimehetünk ezen a Hungária-körútra, a legnagyobb körútra, mely Pestet hatalmas ívben övezi. A körút mellett van a Népliget, a város egyik legnagyobb sétahelye, a belső oldalon pedig a Tisztviselőtelep (gimnáziuma a legszebb Budapesten), kicsiny családi házakból álló városrész. A Gróf Haller-utca Üllői-úti torkolatánál fővárosi kórházak emelkednek (Szt. István, Szt. László és Szt. Gellért kórház); az Üllői-úton beljebb a Ludo- vicaeum és az Egyetemi klinikák külső csoportja. A Ludovicaeum nevét alapítójától, Ferenc király feleségétől, Mária Ludovikától nyerte. A főépület előtti téren királyunk mellszobra (Strobl) áll. A tisztek képzésére szolgáló főiskolát magába foglaló épület megett van a jelenleg elzárt Orczy-kert, melyet néhai tulajdonosa, Orczy báró a főváros közönségére hagyományozott üdülőhelyül, ma a katonai főiskola céljaira szolgál. Több szép szoborcsoportozat emelkedik benne. A közel eső Illés-utcában van az Egyetemi Növénykert. A valamikor díszes kertet a klinikák építésekor elpusztították, az új kertnek felállítása pedig még mindig késik. Nevezetesebb látnivalói a Victoria regia ház és a nagy Pálmaház.
Az Üllői-úton találjuk az Erzsébet örökimádás templomot. Erzsébet királyné megindító halála alkalmával indult meg a mozgalom, hogy emlékére engesztelő templomot emeljen a nemzet kegyelete. A templomot Aigner Sándor gót stílű tervezete alapján 1907-ben fejezték be. Belsejében nevezetes Erzsébet királyné márványszobra Klotz Hermanntól. Az Üllői-út további díszes épülete az Iparművészeti Múzeum. Lechner és Pártos tervei alapján emelt, magyar motívumokban gazdag palota. Belsejében az időszaki kiállításokon kívül, melyeket a nagy üveggel fedett udvarban tartanak, állandó kiállítást is találunk az I. emeleten. (Hétfő és péntek kivételével naponként 9-1. Katalogus nincsen. Iskolákat bejelentés esetén kalauzolnak.) A gazdag gyűjtemények gyöngye a Magyar terem. Az Iparművészeti Múzeumtól a Rákos-utcán és Knezits-utcán juthatunk a Bakács-térre, melyen a tiszta román stílusban épült három hajós Szent Ferencről nevezett ferencvárosi Plébánia templom áll (1867-79, Ybl tervei szerint). Az egyik mellékoltárát Lotz: Szent Istvánja, a másikat Thán: Szt. Lászlója díszíti. Meg kell említenem még Lotz nagybecsű freskóit: Kapisztrán János keresztes háborút hirdet és Hunyadi János Belgrád bevétele után. A 12 ablak festménye a 12 magyar szentet ábrázolja (Kratzmann művei). A szobrászati munkák Szász, Feszler és Dittmann kezéből kerültek ki. Az Üllői útra visszatérve útba ejthetjük még a klinikák belső csoportját, ezután betekinthetünk az azoktól jobbra eső úgynevezett "mágnás negyedbe", melyben igen sok mágnás családnak van nagyértékű művész kincsekben gazdag palotája.
