Utazók kézikönyve
________________
Íme, az "igazi" baedeker. A nagy hírű sorozatban jelent meg, és egyedüli szépséghibája talán az, hogy fővárosunknak Béccsel kellett osztoznia a kötet terjedelmén. Még mindig jobb volt azonban a helyzet, mint száz évvel korábban. Az előszóból kiderül, hogy "ezeknek a területeknek az első leírása még a cég alapítójától, Karl Baedekertől származik", aki az 1830-1840-es évek fordulóján egyazon utazási kézikönyvbe zsúfolta bele egész Németországot és a teljes osztrák császári birodalmat.
Az 1931-es változat is csupán 40 oldalt szán Budapestre, de - mint arról szemelvényünkből is meggyőződhetnek - elképesztő információtömeget tálal, világos rendben, végtelen precizitással.
Wien und Budapest. Handbuch für Reisende
(Lipcse, 1931)
A jobb parti városrészek
(Buda, Aquincum, Svábhegy)
Budapesten a Duna két partját hat híd (köztük három lánchíd; kilátás) köti össze. - A Széchenyi Lánchidat (Térkép CD 4) két angol mérnök, William Tierny Clark és Adam Clark építette 1838-48 között. A feszítőlán- cok két, egyenként 48 méter magas pilléren nyugszanak, a híd hossza 375éter, a középső nyílása 202 méter. A hídfőkön Marschalkó négy kőoroszlánját helyezték el. - Az 1903-ban megnyitott Erzsébet híd (Tér- kép D5, 6) is lánchíd 209 méteres ívvel. - A Ferenc József hidat (Tér- kép1894-96 között építették; két mederpillére van és 331 m hosszú. - Az 1872-76 között épült Margit híd (Térkép CD 1, 2) hossza 607 méter; mindkét oldalon tompaszöget alkot három nyílással. Középütt leágazása van a Margitszigetre (201. oldal). - Északon ível át a Dunán az 1200 hosszú vasúti híd Esztergom felé. - A Ferenc József hídtól délre az Összekötő vasúti híd (Térkép FG 9) 394 méter hosszan íveli át a folyamot, négy nyílása van.
A Széchenyi Lánchíddal (201. oldal) szemközt, a Várhegy alatt van a Clark Ádám által 1853-57 között épített, a Krisztinavárost és a Déli pályaudvart a dunai rakparttal összekötő, 350 méter hosszú Alagút oszlopos bejárata.
A valamikori Vár (168 m-rel a tengerszint, 70 méterrel a Duna fölött), a nagy kiterjedésű királyi várral (lásd alább) koronaként ül a domb csúcsán, amelyen és amely körül a város kialakult. Az Alagút-bejárat mellett balra van a 3-4 percenként közlekedő, az utasokat egy perc alatt följuttató drótkötélvasút, a sikló várócsarnoka (oda-vissza 16 fillérbe kerül); fent a Szent György térbe torkollik (Térkép C5; a felső kiszálló-csarnokból szép kilátás nyílik Pestre). Az Alagút-bejárattól jobbra 7 percnyi gyalogos út vezet a Dísz térre (203. oldal), ahonnan a kocsiút a hídtól jobbra, a Hunyadi János úton kanyarog fölfelé (gyalog 20 perc a Lánchídtól). - A Szent György téren keletre áll a Miniszterelnökség épülete, Pollack építette 1806-ban, északra a Kallina tervei szerint reneszánsz stílusban emelt Honvédelmi Minisztérium (Térkép 12).
A Királyi Várat (Királyi palota; Térkép C5; belépés lásd 179.
oldal; a vezetés ½ óra hosszat tart) Zsigmond király kastélya helyén,
Mária Terézia uralkodása idején (1749-71) építették, 1849 után
helyreállították, és 1894-1906 között Ybl és Hauszmann
barokk stílusban számottevően kibő- vítette (860 helyiségből áll). A
dunai front hossza 304 méter; a középső épületrészt 62 méter magas
kupola koronázza. A várudvari bejárattól balra Strobl (1905) Mátyás-
vagy Vadász-kútja áll. A bejárattól jobbra feljárat az Erzsébet
királyné Emlékmúzeumba, amely három szobában számos emléket
őriz a királynéról (1898); belépés lásd. 179. oldal. A várudvar bal
oldalán áll az 1769-ben épített, 1895-ben felújított István-kápolna,
amelyben az 1087-ben szentté avatott első magyar király, István
(†1038), az ország védőszentje jobb kezét őrzik relikviaként (belépés a
sekrestyés által), és a várkapitányság, ahol az udvar belső részének
megtekintéséhez szükséges belépőjegy váltható.
A Vár belsejét pompásan alakították ki. A román stílusjegyekben gazdag
déli szárny a Szt. István-terem. A keleti és a dunai
oldalon a nagy Díszterem; a Habsburg-terem márvány
mellszobrokkal és Lotz Károly festményével a kupolában, a Tánc- vagy
Díszterem, ahol az országgyűlés ünnepélyes megnyitóit
tartják, ehhez csatlakozik a büfégaléria. - A krisztinavárosi
szárnyban van a jelenleg a kormányzó által lakott királyi lakosztály. -
Itt, a második emeleten van továbbá a koronaőrség által őrzött,
hozzáférhetetlen helyiség a koronával és a magyar uralkodói
jelvényekkel: Szent István koronája (XI.a jogar (1030 körül), az
országalma (a XIV. sz. elejéről), a kard (XVI. sz.) és a koronázási
palást (eredetileg XI. századi miseruha).
Az udvari lovarda előtt áll 1900 óta Vastagh bronz szoborcsoportja, a Csikós a lovával. - Az udvarkertből, amely teraszosan egészen a Dunáig ér, pompás kilátás nyílik Pestre; felül, a középső épület előtt, a Duna felé néz Savoyai Jenő herceg Róna József (1899) által alkotott bronz lovas szobra.
A Szent György tértől északra jutni a Dísz térre (Térkép C4), ahol a Zala Gy. által 1893-ban emelt Honvéd-emlékmű látható az 1848/49-i harcok emlékére. A tér déli felén emelkedik a Honvéd Főparancsnokság kupolával díszített épülete, amely Kallina tervei alapján 1896-ban épült.
Néhány percnyire van innen a SZENTHÁROMSÁG TÉR (Térkép B4), amelynek északi oldalán a Fellner S. tervezte, 1901-04 között épült Pénzügyminisztérium, a nyugatin az eredetileg 1692-ben létesített egykori budai városháza áll. A téren van még az Ungleich műveként ismert, 1714-ből való Szentháromság-oszlop. - A tér keleti oldalán magaslik a
Koronázó templom (Térkép 14: B4; 13,30-14,30 között zárva; bejárat a főkapun vagy a sekrestye ajtaján át), IV. Béla király alatt, 1255-69 között román stílusban emelték, a XIV. században háromhajós, gót csarnoktemplommá alakították át. A török megszállás idején, 1541-1686 között a templom főmecsetként szolgált. Teljes helyreállítására Schulek Frigyes vezetésével 1873-96 között került sor, a tetőzetre színes cserépfedés került. A nyugati oldalon emelkedik a teljesen fölújított, 80 méter magas Mátyás-torony, bal oldalt a befejezetlen Béla-torony, 86 m; közöttük a főbejárat, román oszlopokkal és XVII. századi ablakrózsával. A déli oldalon előcsarnok. A keletin a királyi oratórium és mellette a gótikus István-kápolna. Az északi oldal kápolnáit a templom elébe építették. A templomban került sor 1916. december 30-án IV. Károly király (†1922, Madeirán) és Zita királyné megkoronázására.
A templom belseje festett. A főbejárattól balra a keresztelőkápolna Lotz freskóival. Jobbra a főbejárattól a Loreto-kápolna, az Isten-anya márványszobrával (1515). A kórusban a modern főoltár. A kórustól balra a sekrestye, fölötte a királyi oratórium. A sekrestye mellett a szép, gótikus Szt. István kápolna, Székely freskóival a szent életéből, és egy Lukas Cranach-festmény, Mária a kisdeddel. Az északi oldal közepén a ráccsal elválasztott Szentháromság-kápolna III. Béla király (1196) és felesége, Antiochiai Anna márvány síremlékével, Mikola műve (1898); a királyi pár régi szarkofágja a kriptában áll.