Budapesti nóták
_____________
CSENGERI JÁNOS

      Nótája: Beh szomorú ez az élet énnekem.

      Jaj be széles ez a Duna, jaj be mély!
      Ugyan honnét jön a vize s hova mén?
      Jól tudom én, hogy a vize hol támad.
      Hull belé az én könyűm is - utánad.

      Azt is tudom, hová foly a hulláma:
      A Feketetenger nyeli magába.
      Az a tenger azért sós és fekete,
      Gyászszint visel, sok bánatköny hull bele.

      Lányok, ha ti senkit meg nem csalnátok,
      Megszünnék a vén Dunán a nagy átok:
      Csak örömköny folydogálna medrében,
      Mézestenger támadna a végében.

      Nótája: Befútta az útat a hó.

      Kerepesi uton végig
      A pálinkát ugyan mérik,
      Szegény embert várják-lesik,
      Igya el a keresetit.
      Ők nem bánják a családját,
      Neveletlen sok magzatját,
      Azok otthon éhezhetnek,
      Hideg házban feküdhetnek.

      Ne térj oda atyámfia,
      Verje meg az isten nyila,
      Ne idd te meg azt a mérget,
      A mit ottan pénzért mérnek.

      Nem ad erőt a pálinka,
      Csak hamarább visz a sirba.
      Csak az, a ki józanul él
      Hosszú, boldog éltet az ér.

      Nótája: Huszonkettő, huszonhárom, huszonnégy.

      Jó bort mérnek a budai korcsmákban,
      Ott mulat a pesti ember javában.
      Sok por akad meg a torkán odaát.
      Budai bor tisztítja meg a torkát.

      Ha vékonyan jut neki a földi jó,
      S majd lenyomja, adó, házbér, porczió.
      Átballag a lánczhidon ős Budára,
      Bút feledni a budai korcsmába.

      Okosan van berendezve az nagyon,
      Hogy hídpénz nincs a budai oldalon.
      Pesti ember, hogyha Budán jól mulat,
      A zsebében egy garasa sem marad.

      Nótája: Hej Budapest szép helyen van.

      Andrássy-út, Váczi-utcza,
      Be sok czifra nép tapossa.
      Ne járj arra, mondom neked,
      Megirigylik hű szivedet.

      Jobb madárnak a vadonban,
      A párjával boldog ottan,
      Ne is járjon kertek alatt,
      Előbb-utóbb lépen ragad.

      In: Csengeri János: Budapesti nóták, Bp., Méhner Vilmos kiadása 1888.