EPA Budapesti Negyed 10. (1995/4)Gerő A.: Előszó < > A VIII. Törvénycikk

Magyarország közgazdasága
és közművelődési állapota

_________________
MATLEKOVITS SÁNDOR

      Részletek az 1898-ban Budapesten megjelent könyvből. (A szerző, Matlekovics Sándor (1842-1925) közgazdász, politikus, az MTA tagja.)

      Magyarország helye a korabeli Európában

      Tényleges népesség.
      A tényleges népesség a magyar birodalom területén a népszámlálás idejekor tényleg létezett lelkek számát tünteti föl, tekintet nélkül arra, vajjon az illetők magyar honpolgárok-e vagy sem. A tényleges népesség tehát magában foglalja azokat a nem magyar alattvalókat is, a kik a népszámlálás perczében a magyar birodalom területén bármi oknál fogva tényleg voltak, holott nem foglalja magában azokat a magyar alattvalókat, a kik az emlitett időben, ha csak ideiglenesen is, külföldön tartózkodtak.
      A magyar birodalom összes tényleges népessége, tehát a polgári és a katonai személyek összesen, a következő:

Polgári és katonaiPolgári
1850-ben-13,191.533
1857 »13,768.51313,667.868
1869 »15,509.45515,417.327
1880 »15,739.25915,642.102
1890 »17,463.79117,349.398

      Minthogy legtöbb társadalmi kérdés, valamint legtöbb összehasonlitás csak a polgári népesség számaival lehetséges, a polgári népesség adatait külön ki kell emelni.
      Népességére nézve a magyar birodalom [1] az europai államok közt a nyolczadik helyet foglalja el; de mig a területre nézve Oroszország, Francziaország, Spanyolország, Svédország, Finnország és Poroszország előzik meg, az általános népességet illetőleg Oroszország, Francziaország, Nagybritánia, Olaszország, Poroszország, Ausztria és Spanyolország nagyobbak. Az europai államok népességük szerint következőleg sorakoznak:

Népesség
Oroszország94,650.0001894. évi becslés alapján.
Francziaország38,343.1921891. április 12. népsz.
Nagybritánia37,880.7641891. április 5. »
Olaszország30,724.8971893. deczember 31. becslés
Poroszország29,957.3671890. deczember 1. »
Ausztria23,707.9061890. deczember 31. »
Spanyolország17,565.6321887.
Magyarország17,349.3981890. deczember 31.
Belgium6,069.321»
Rumánia5,800.0001894. év becslés
Bajorország5,594.9841890. deczember 31.
Svédország4,834.150»
Törökország4,786.5451885.
Németalföld4,732.9111893. deczember 31.
Portugal4,708.0001881. becslés
Szász királyság3,502.6841890. deczember 31.
Bulgária3,154.375
Svájcz2,917.7541888. deczember 1.
Szerbia2,256.0841894. évi becslés
Görögország2,187.2081889.
Dánia2,185.3351890. február 1.
Württemberg2,036.5221890. deczember 1.
Norvégia2,000.9171891. január 1.
Baden nagyherczegség1,657.8671890. deczember 1.
Elszász-Lotharingia1,603.506»
Bosznia1,504.091
Hessen992.8831890. deczember 1.
Hamburg662.530»
Mecklenburg-Schwerin578.342»
Brunszwick403.773»
Oldenburg354.968»
Szász-Weimár326.091»
Anhalt271.963»
Szász-Meiningen223.8321890. deczember 1.
Szászt Coburg-Gotha 206.513»
Bréma180.443»
Szász-Altenburg170.864»
Lippe128.495»
Reusz-Schleiz119.811»
Mecklenburg-Strelitz97.978»
Schwarzburg-Rudolfstadt85.863»
Lübeck76.485»
Schwarzburg-Sondershausen75.510»
Reuss-Greiz62.754»
Waldek57.281»
Schaumburg-Lippe39.163»

      Ha az egy fejedelem alatt álló államokat együtt veszszük, közvetlenül Oroszország után sorakozik

Németország 49,428.470
Ausztria-Magyarország 41,058.304(Boszniával 42,561.395)

      azután következik Francziaország, Svéd- és Norvégország pedig összesen 6,885.068 lakóival Belgium elé kerülne.

      A polgári népesség a birodalom egyes részeiben a következő módon oszlott meg:

18501857186918801890
Magyarország11,554.37712,067.18313,561.24513,728.62215,133.494
Fiume10.56813.07417.88420.98129.494
Horvát-Szlavonország1,626.6081,688.2561,838.1981,892.4992,186.410
Magyar birodalom13,191.55313,768.51315,417.32715,642.10217,349.398

      Az osztrák tartományok polgári népessége az 1890. népszámlálás szerint a következő:

Galiczia6,554.415
Csehország5,808.702
Alsó-Ausztria2,630.436
Morvaország2,261.882
Steierország1,274.665
Tirol 804.810
Felső-Ausztria780.035
Bukovina643.047
Dalmáczia522.028
Krajna496.694
Karinthia357.294
Isztria308.980
Salzburg171.926
Trieszt és területe155.471
Görz és Gradiska119.156
Vorarlberg115.640

      Ezen adatok szerint Magyarország népessége az osztrák tartományok négy legnagyobb népességü tartományáét Galiczia, Csehország, Alsó-Ausztria és Morvaországét együttvéve meghaladja; Horvát-Szlavonország pedig majdnem oly népes, mint Morvaország. (...)

      Budapest helye Európában és Magyarországon
      Jelen közlemény első sorban a népesség fejlődését mutatja be, még pedig a lakosság növekedésének, a bevándorlás jelentőségének és a népmozgalom alakulásának vázolása által. Második szakasza az anyagi fejlődést tárgyalja, felölelvén az őstermelést, ipart, kereskedelmet és forgalmat, a hitelt, a közlekedést, az épitkezési tevékenységet és az adóviszonyokat. Az értelmi és közegészségügyi fejlődésről szóló harmadik fejezet a közművelődés, közegészségügy és közjótékonyság fejlődését és állapotát ismerteti. Végül a befejező rész a községi élet fejlődését világitja meg rövid vonásokban.
      Természetéből és alkalmi jellegéből kifolyólag, de egyuttal a rendelkezésre álló tér korlátolt voltánál fogva is, ezen közlemény - a fent vázolt keretben - nem terjeszkedhetik ki a közigazgatás minden ágára és a közélet minden nyilvánulására, hanem ama tényezőkre és mozzanatokra szoritkozik, melyeknek a főváros anyagi és értelmi fellendülése körül legnagyobb szerepük és fontosságuk volt. Ezeknek tárgyalásában azonban - mint emlitők - nem szoritkozik a kiállitáson [2] összegyűjtött anyagra, hanem igénybe veszi a főváros fejlődését tanusitó adatok ama gazdag tárházát is, mely a fővárosi statisztikai hivatal kiadványaiban rendelkezésre áll és a melynek alapján a kiállitáson bemutatott grafikus rajzok és statisztikai tabellák tartalma az 1896., sőt helyenkint az 1897. év adataival is bővült. Ide mellékeljük végül a fővárosi pavillonban bemutatott és a statisztikai hivatal által tervezett statisztikai grafikus rajzok néhányának másolatát is, melyek a negyedszázados fejlődést könnyen áttekinthető módon bemutatják.

      A népesség fejlődése.

      A lakosság növekedése.
      A mult századok primitiv viszonyaiból, egy jelentéktelen kis vidéki városka apró méreteiből várakozást felülmuló módon, legvérmesebb reményeinket túlhaladó gyorsasággal emelkedett Budapest a modern nagyvárosok közé. Gyarapodása az amerikai városokéra emlékeztet, Európában a jelen század folyamán csak Berlin mutatja fel párját, de ha a XVIII-ik század elejétől kezdve vizsgáljuk Budapest népesedésének gyarapodását, az már Berlinénél is intenzivebbnek tünik fel. Abban az időben, a midőn Berlinnek már 55.000, Nápolynak 300.000, sőt Párisnak 720.000 lakója volt, Pest még szegényes kis városka volt, melyben nem élt több mint legfeljebb 2700 lélek. Jelentékenyebb, népszámra nézve az egész országnak - Brassó kivételével - első városa volt Buda, 12.300 lakóval. [3] 1720 után, a mely évre ezen adatok vonatkoznak, fél századig nem áll rendelkezésünkre semmiféle adat, mely a két város népességének becslésére alkalmas volna. 1777-ben, a midőn a szabad királyi városok népessége összeiratott, [4] Pest már akkora, mint Buda félszázaddal korábban, utóbbi város pedig már 22.000 lelket számlál. Pest népessége most fokozatosan és gyorsan emelkedik, de Buda népessége negyedszázadon át alig változik. Az első rendszeres népszámlálás idején, melyet II. József 1787-ben eszközöltetett, a két város népszám tekintetében majdnem egyenlő nagy; de már a század végén Pest eléje vág a lassúbb fejlődésű Budának és azóta folyton fokozódó gyarapodásával annyira túlszárnyalja, hogy jelenleg immár ötször nagyobb nála.
      Az egyesitett főváros népességének rohamos emelkedését a következő adatok tüntetik fel:

Évi szaporulat
ÉvJobbpartBalpartKatonaságÖsszesenjobbpart [5]balpartösszesenNépsürüség
1 km2-re
absolut%absolut% absolut%
17209.6002.00-12.200------65.2
178021.66513.550-35.21520120.918270.238331.4188.3.
178223.22017.558-40.778------218.1
178724.87322.417-47.290------252.9
179924.30629.870-54.1761396.485963.499828.4289.6
181024.91035.349-60.259552.349816.755343.5322.2
181334.06636.153-70.219------349.5
182133.28145.318-78.59976130.690615.01.66710.2391.2
182635.84053.188-89.023------423.2
183138.56564.137-102.70252815.81.88241.62.41027.6511.2
183637.43964.313101.752------506.5
184138.97468.266-107.240401.041364.445330.7533.8
184542.12479.777-121.901------606.7
185150.127127.935- 178.062 [6]1.11528.65.96787.47.08366.1886.3
185755.240132.651-187.981------935.2
187070.000200.4769.873280.3491.04620.93.81829.85.38530.31.395.5
187665.233230.02113.954309.208------1.539.1
188175.794284.75710.216307.7675277.67.66238.28.22029.31.845.5
188685.701326.21610.640422.557------2.103.3
189192.465399.77214.147506.3841.66722.011.50140.413.56236.62.520.5
189698.408503.22816.220617.85699110.717.24343.115.87536.73.075.4

      A most oly hatalmasra nőtt főváros közéletének nagy dimenziói mellett nehezen képzelhetjük el, mint volt lehetséges, hogy a mult évszázadokban az annyira jelentéktelen két városka mégis akkora szerepet játszhatott, a minő - a történelem tanuskodása szerint - Budának és Pestnek, vagy akár a náluk csak kevéssel nagyobb Pozsonynak vagy más vidéki városnak jutott.
      Látni való, hogy a három leggyorsabban növekedő város, úgymint Berlin, Budapest és München, az utolsó harmincz évnek köszöni legnagyobb fellendülését, valamint általában ezen korszak volt az, mely a legtöbb nagy városnak leginkább kedvezett. Igy áll ez különösen a következő városokról: London, Hamburg, Bécs (itt különösen a külvárosoknak 1890. évben történt beolvadása következtében), Boroszló, Varsó, Brüsszel, Szt.-Pétervár, Lyon, Milano, Kopenhága, Róma és Moszkva. Ellenben az 1830-60-ig terjedő korszakban csak hét nagy város emelkedett jelentékenyebb mértékben, igy főleg Páris, ezenfelül London, Liverpool, Marseille, Prága és különösen Madrid városa, melynek népessége az első 30 éves korszakban éppen fogyott, az utolsóban pedig alig változott. A mi végül századunk első harmincz évét illeti, erről állitható, hogy legkevésbbé kedvezett a nagyvárosok fejlődésének. Nevezetesebb szaporodást ezen idő alatt csakis London, Szt.-Pétervár és Sheffield mutatnak fel, ellenben feltünő gyengén szaporodtak Berlin, Budapest, Brüsszel, Lyon, Marseille, Prága, Boroszló, Hamburg, Kopenhága, Varsó, Moszkva; sőt vannak nagy városok, melyek népessége ezen időszakban éppenséggel fogyott, igy az emlitett Madridon kivül még Róma, Amsterdam és különösen Nápoly. Végül felemlithető azon egyenletesség is, mely néhány nagybritánniai város szaporodásában észlelhető, igy különösen Manchesterben, Glasgowban, Birminghamban, sőt némileg magában Londonban is.
      Tekintettel az itt felemlitettek közérdekű voltára, az alábbiakban közöljük az európai nagyvárosoknak századunkban való népgyarapodását feltüntető absolut adatokat és a megfelelő százalékos számokat.

Európai nagyvárosok népgyarapodása a XIX. században. [7]
LakosságGyarapodás százalékban
Városok1800183018601890 1800-301830-601860-901800-90
London 958.7881,654.8702,803.847 4,211.74372.5969.5250.20339.28
Páris 547.756 785.862 1,696.141 2,424.70543.47115.8242.97342.66
Berlin172.132247.610493.3941,579.54243.8599.27220.13817.63
Bécs246.949338.694546.7131,364.54837.1561.41149.60452.56
Szent-Pétervár220.208435.500506.600954.40097.7616.3388.39333.23
Moszkva300.000311.464338.149753.0003.828.56122.72151.00
Glasgow77.385202.426395.503565.839161.5895.4143.07631.20
Hamburg130.000155.465224.906564.72819.5944.63151.10334.41
Nápoly380.000357.403447.065518.1105.9525.0915.8836.34
Liverpool77.000165.000443.938517.980114.29169.0516.69572.70
Manchester75.281182.016338.722505.308141.7886.1149.19571.23
Budapest54.176102.702197.356492.23789.5792.17149.36808.59
Madrid154.000100.000475.785482.549-35.06375.781.42213.34
Brüsszel66.297101.685247.419465.51753.38143.2888.16602.17
Varsó74.590113.953195.808455.85252.7771.76131.82511.14
Lyon109.500133.715318.803438.07722.11138.1537.41300.07
Birmingham70.670143.896296.076429.171103.62105.7544.94507.29
Milanó135.290181.412196.109424.19534.098.11116.32213.54
Róma153.004147.285184.049423.217-3.7424.95130.01176.61
Amsterdam212.213202.364211.348408.061-4.6419.2469.1192.29
Marseille111.130145.115260.910403.74930.5879.8154.75263.31
Leeds53.162119.345207.149367.506110.5573.6477.45591.29
Prága84.210114.468195.283360.18535.9370.5584.43327.72
München40.00077.800128.000350.00094.5064.52181.39775.00
Boroszló64.52089.800142.240335.26539.1858.40135.77419.63
Torino74.167121.850204.715331.18064.2968.0761.79346.54
Sheffield45.75891.702186.375325.304100.41103.2474.52610.92
Kopenhága100.975114.552155.143312.85913.4526.65101.71209.84
      A nagymérvü népgyarapodás a főváros különböző részeiben természetesen eltérőleg alakult. Budának, a Duna jobbparti részének fejlődése csak a mult században haladta meg fiatalabb testvérvárosának gyarapodását, századunk eleje óta ellenben népnövekvése sokkal lassúbbá vált, mint a gyors fejlődésnek indult balparti Pesté; ez utóbbit már lapályos fekvése is nagyobbarányú fellendülésre tette képessé, szemben Budával, melynek gyorsabb terjeszkedését egyfelől a Duna, másfelől a hegységek akadályozták és nehezitették meg. A helyrajzi viszonyokban rejlő különbségeken kivül a politikai alakulások is befolyásolták a két város eltérő fejlődését. A mint ugyanis a mérvadó körök lassanként felismerték Pest kedvező fekvésének jelentőségét, a legfontosabb hivatalok és hatóságok oda költöztek át, közművelődés és tudomány ott épitett tanyát és a társadalmi élet a Duna-balparti nagy síkságon összpontosult, ezzel szemben pedig a jobbpart fejlődésében mindig jobban hátramaradt. Az alkotmány helyreállitásával Pest virágzásának kora kezdődött. Pest lőn a miniszteriumok, az országgyűlés és a legmagasabb állami hivatalok székhelyévé és még csak közlekedési hálózatunk tökéletesbitésére és czéltudatos közlekedési politikára volt szükség, hogy fővárosunk politikai és kulturális fejlődésével a közgazdasági fellendülés is lépést tartson. Igy lett Budapest és különösen annak balpartja, a hajdan szegényes Pest, igazi nagyvárossá, míg Budának fejlődésében hosszabb időn át pangás állott be, melyet azonban Pest városával történt egyesitése óta ismét gyorsabb haladás váltott fel.
      Az utolsó negyedszázadban következőképen alakult az egyes közigazgatási kerületek népessége:

Évi átlagosÖsszes
szaporulat %-ban
Kerület1870.1876.1881.1886.1891.1896.1870-
1881.
1881-
1891.
1891-
1896.
1870-
96.
január 1-énnov. 15.
I.26.08023.80026.91532.46933.88237.0890.192.561.5940.78
II.22.07421.11524.19526.66429.21229.1700.852.97-0.0226.30
III.21.84620.31824.68426.56829.37132.1451.181.891.5738.65
Jobbpart70.00065.23375.79485.70192.46598.4080.782.201.0740.59
IV.24.95224.83828.90624.64228.05926.3661.44-0.29-1.005.64
V.21.76027.32033.69434.24638.52543.0264.991.441.9597.73
VI.73.76043.98156.73267.71088.534112.4355.585.614.50225.47
VII.49.65662.25472.16589.801127.6354.427.02
VIII.41.83152.91964.08376.16192.327112.8874.844.413.71169.86
IX.20.18924.48930.28435.55642.64752.8124.554.083.97161.59
X.17.9846.8188.80415.73619.87928.0679.2912.586.87544.78
Balpart200.476230.021284.757326.216399.772503.2283.824.044.31151.02
Budapest270.476295.254360.551411.917492.237601.3663.033.683.70122.43
Katonaság9.87313.95410.21610.64014.14716.2200.323.652.4464.28
Főösszeg280.349309.208370.767422.557506.384617.8562.933.663.67120.38

      A bevándorlás jelentősége.
      Mint mindenütt, úgy Budapesten is a népszaporulat két különböző népmozgalmi tényező nagyságától: a természetes szaporodástól és a vándormozgalomtól függ. A két tényező szerepe korántsem egyforma fővárosunk népszaporulatában. Budapestnek is mint igazi nagyvárosnak népessége, csak kis részben gyarapszik saját propagativ [8] erejéből, hanem leginkább idegen népelemeknek a lakosság testébe való asszimilácziója által. A midőn ekként egyfelől nagy a kivülről való bevándorlás, addig másfelől a nagyvárosi élet sajátos viszonyai magukkal hozzák, hogy az itt már letelepedett lakosságban a családalapitás iránti vágy az önfentartásért vivott harcz mellett háttérbe szorul, a mi természetesen a születések számának viszonylagos csökkenését eredményezi. A természetes népmozgalom itt tehát egészen másként alakul, mint vidéken. Ha fővárosunk csak a lakosságának természetes szaporulatára, vagyis a születéseknek a halálozások fölötti többletére volna utalva, távol volna a mai nagyságától. A születések többlete itt egészen a legutóbbi évekig csak csekély mértékben járul a népesség gyarapitásához. A hetvenes években különösen csekély volt ez a többlet, később - a közegészségügyi viszonyok javulásával - ezen irányban is lényeges javulás állott be és a legutóbbi időben a születések már évenként 6-7000 lélekkel múlják felül a halálozások számát. Ámde e többlet még mindig csekély a népesség tényleges szaporulatához képest. A születéseknek a halálozások fölötti többlete volt ugyanis:

1876-1880. években4.005 lélek
1881-1890. »17.988 »
1891-1896. »33.703»

      mig ezzel szemben a lakosság tényleges szaporulata a következő volt:

1876-1880. években61.559 lélek
1881-1890. » 135.617 »
1891-1896. » 111.472 »

      Ezen két számsorozatnak egymással való összehasonlitásából már most kitünik, hogy a természetes szaporulat tekintetében felette örvendetes és a főváros népmozgalmára kedvező fordulat állott be, mely ugyanis abban áll, hogy mig a népességnek természetes úton való szaporodása azelőtt elenyésző csekély és - úgyszólván - annyira jelentőségnélküli volt, hogy például a hetvenes évek második felében az összes szaporulatnak csak 6.5 százaléka eredt a születések többletéből, addig ennek aránya azóta folyton emelkedett, úgy, hogy már a népszaporulatnak közel harmadrésze (30.2%) áll elő természetes úton, vagyis a születéseknek a halálesetek feletti többletéből. E mellett a bevándorlás is állandóan magas és intenzitása alig csökken. Szembe állitva immár a népszaporulatnak két tényezőjét, a következő eredményre jutunk:

időszakösszes
népnövekedés
ebből
természetes
szaporulat
vándormozgalom
többlete
1876-188061.5594.00557.554
1881-1890135.61717.988117.629
1891-1896111.47233.70377.769
vagyis egy évre számitva:
1876-188012.31280111.511
1881-189013.5621.79911.763
1891-189618.5795.61712.962

      Ez adatokból a bevándorlásnak meglepő állandóságát ismerjük fel. Az utolsó husz év alatt évenkint mintegy 12.000 emberrel gyarapodott a főváros lakossága bevándorlás útján, sőt a kilenczvenes években ez a kontingens még némileg emelkedett. Változás csakis a természetes szaporulat tekintetében állott be, mely a születések számának erős gyarapodása által és annak következtében, hogy a halálesetek száma már egy évtized óta szinte változatlan marad, erősen fokozódott.
      Az itt felsorolt számadatokból ugyan felismerjük a vándormozgalomnak fővárosunkra gyakorolt nagy hatását, de egész nagyságáról és jelentőségéről még nem nyerünk képet, mivel az alkalmazott számitási mód csakis a bevándorlásnak a netán fennálló kivándorlás fölötti többletét tünteti fel és igy ha p. o. [9] jelentékenyebb kivándorlás is van folyamatban, a bevándorlást ugyanannyival kevesebbnek tünteti fel, mint ahány egyén innen elköltözött. Sajnos, hogy hivatalos statisztikánknak már is nagyfoku tökéletessége mellett a vándormozgalom közvetlen megfigyelése és nyilvántartása mindeddig hiu kivánság maradt, melynek teljesitése csak a jövőtől várható.
      Ily viszonyok közt a vándormozgalom tanulmányozására más módozatokhoz kell fordulnunk és ezeket a statisztika a lakosság szülőhelyének és illetőségének vizsgálatában találta meg. A midőn ugyanis a népszámlálás keretébe felvette az egyén szülőhelye és illetősége (honossága) iránti kérdést, abba a helyzetbe jutott, hogy mély bepillantást nyerjen a népesség alakulásába, eredetének, származásának és vándorlásainak szövevényes hálójába. Ez úton megállapithatja, hogy egy bizonyos időben hány idegen születésű és illetőségű egyén találtatott valamely helyen s a két népszámlálás közti különbség a bevándorlás mérvére is enged következtetést; e módszer szintén nem tüntetheti fel a vándorlások teljes nagyságát, mivel természetesen nem vonhatja be vizsgálódásainak keretébe a bevándorlottak azon tömegét, mely időközben elhalt vagy ismét elvándorolt; a mennyiben azonban a szülőhely megállapitása által felismerni engedi azon vidékeket, a honnan a lakosság bevándorolt, a népesség szövevényes mozgalmának tanulmányozására nagyon alkalmas és különösen a nagyvárosok népalakulásának megitélésénél mellőzhetetlenül szükséges. (...)
      Árva, Turócz, Hont, Pozsony és Nyitra vármegyék a főváros felé irányuló kivándorlás főgóczai. A fővárostól keletre és dél-keletre eső vidékek ezzel szemben alig számbavehető hányaddal szerepelnek fővárosunk népességének felépitésében. (...)

      Állattenyésztés
      A főváros állatállománya - helyi viszonyainál fogva - nem nagyon jelentékeny, kivéve egyedül a sertésállományt, mely az itt központosuló sertéskereskedelemnél és sertéshizlalásnál fogva már régi idők óta a főváros közgazdasági életének fontos tényezője volt. A hasznos háziállatok létszámában azért nagyobb változások sem állottak be; kivéve a lovak számát, melyben a forgalom fokozódása folytán nagyobb emelkedést ismerhetünk fel, a többi háziállatok számában inkább csökkenő az irányzat. Az 1895. évi mezőgazdasági felvétellel kapcsolatos állatösszeirás adatai szerint a főváros határában tartott háziállatok száma a következő volt: szarvasmarha 9.404, ló 18.579, szamár 101, öszvér 1, kecske 443, sertés 5.921, juh 1.343; végül 53.372 darab baromfi. Az állattenyésztésnek kétségkivül legfontosabb ága a sertéshizlalás, mely Kőbányán 1847-49. években keletkezett és az ötvenes években erősödött meg, a vasuti hálózatnak kiterjesztése folytán magához ragadván az előbb Sopronban vagy Győrött lebonyolitott sertéskereskedelmet. 1859-ben épültek Kőbányán - mintegy 30 hektár területen - a hizlalásra szolgáló első sertésszállások, de nagyobb arányokat csak az Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság megalakulása óta (1869) öltött a kőbányai sertéshizlalás; a nevezett társaság a kőbányai szállásokat kibővitette és idők folyamán annyira kiterjesztette, hogy ma már - 92 hektár területen - 180.000 sertés befogadására alkalmasak. A kőbányai sertésforgalom emelkedését nagymértékben előmozditotta az a körülmény, hogy sikerült a szerbiai és román sertésforgalmat Budapest felé terelni, minek folytán Kőbánya a sertéskereskedelem tekintetében Közép-Európa legjelentékenyebb nemzetközi piaczává fejlődött, melynek az állategészségügyi szolgálat tekintetében állami kezelés alatt álló hizlalótelepeit és egészségügyi berendezéseit mintaszerüeknek tartották. Az 1895. évben fellépett sulyos sertésvész-járvány, mely a kőbányai sertéskereskedelmet nagy válságba sodorta, kideritette a kőbányai sertéstelepnek eddig észre nem vett hiányait s a bajoknak czélszerü óvintézkedések által való orvoslását elodázhatatlan kötelesség gyanánt tüntette fel. A sertéskereskedelem ezen két évben és főleg 1896-ban oly kedvezőtlen volt, mint a milyen ezen ágnál még sohasem fordult elő.
      A kőbányai sertésforgalom a következő adatokból ismerhető fel:

FelhajtásBudapesti
fogyasztás
KivitelA Kőbányán hizlalt
sertések értéke
forintokban
darabszám
1870588.867146.019404.54828,334.900
1871549.620147.250372.88026,843.350
1872479.170118.180294.35021,972.900
1873485.720110.630337.10020,422.700
1874328.84091.120192.71014,648.250
1875357.37078.260174.65017,299.520
1876519.340114.290355.02026,412.680
1877549.180116.410431.65029,063.720
1878456.070122.240326.39028,107.000
1879542.690143.560417.98028,806.000
1880429.770116.710297.64023,996.000
1881613.091131.780481.68938,520.000
1882464.704134.976326.67134,607.000
1883526.031152.306335.68236,633.000
1884427.073171.959300.18830,206.000
1885512.832160.078306.42425,338.300
1886520.799177.079389.41328,001.100
1887448.871183.875257.80024,949.400
1888419.406164.607250.96625,831.940
1889524.570146.249365.35929,559.340
1890510.941174.929346.47231,904.210
1891568.563172.877350.16635,699.897
1892715.063185.781564.83542,493.010
1893709.312229.238454.76044,353.398
1894904.710228.860681.12951,311.424
1895329.858150.535276.23124,294.556
189669.90142.47142.1075,090.224

      A sertéskereskedelem egészségügyi védelmére 1880-ban Kőbányán m. kir. állami állategészségügyi hivatal (sertésveszteglő) állittatott fel; ennek forgalmát v. ö. ezen munka V. kötetének 472. lapján. [10]
      Tekintettel a termelő- és fogyasztóközönség érdekeire, a főváros hatósága 1895-ben a ferenczvárosi rendező pályaudvar petroleumrakodóján sertéslerakodót létesitett, mely a vele kapcsolatos sertés-consumvásárral együtt a sertéskereskedelemnek s ezzel kapcsolatban a hazai sertéstenyésztésnek hatalmas tényezőjévé, egyúttal azonban a főváros közélelmezésének is fontos eszközévé vált.
      A ferenczvárosi sertés-consumvásár forgalma 1895-ben 106.140, 1896-ban pedig 256.283 darabra rugott; ebből helyi (budapesti) fogyasztás az előbbi évben 100.703, az utóbbiban 231.392 darab volt.
      A sertéshizlaláson kivül még az ökörhizlalásnak van jelentősége; ezt a budapesti nagy szeszgyárakban űzik, a hol állandóan mintegy 5.000 darab marha van hizlalás alatt. A hizlalt marha Bécsbe szállittatik. Lótenyésztést a fővárosban nem űznek, de azért Budapest a lónemesités országos központja, mely a magyar lovaregylet, a lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság és az itt rendezett számos lóverseny által a lótenyésztésre jótékonyan hat. Jelentékeny végül még a baromfitenyésztés is, melynek czéljaira Kőbányán mintaszerüen berendezett baromfitenyésztés és hizlaló állittatott fel.

      Az ipar
      E fejezet bevezető soraiban már ráutaltunk arra, mily fejletlen volt a főváros ipara a mult században; az 1777. évi adatok élénken illusztrálják az iparnak akkori helyzetét és nevezetesen arról tanuskodnak, hogy nagyobb ipartelepek akkor még csak csekély számmal léteztek. Az 1777. évi adatok szerint Budán 654 önálló mesterember, 1080 czéhbeli legény és 251 tanoncz volt, Pesten pedig 647 önálló mesterember, 1119 legény és 340 tanoncz; egy önálló iparosra tehát átlag alig jutott több mint két alkalmazott. Az iparnak századunk elején való állapotáról azon korbeli munkákban többféle érdekes adatot találunk. Annak illusztrálására, mely iparágak voltak akkor itt képviselve, közöljük Patacsich Józsefnek összeállitását a Pest városában 1830-ban talált mesteremberekről:
      6 ács, 4 aczélműves, 28 arany- és ezüstműves, 2 aranyfonó, 2 aranylapitó, 9 aranyozó, 2 aranyszövő és hímvarró, 70 asztalos, 6 bábsütő [11], 12 bádogos, 91 bérkocsis (143 kocsival), 1 betűmetsző és öntő, 15 bocskorcsináló, 22 borbélyműhelyt tartó seborvos, 9 bőrfestő, 3 csatos, 4 csokoládékészitő, 11 cserepes, 14 cserző, 5 csiszár, 100 csizmadia, 9 czinöntő, 9 czirkalmos, 10 czukorműves, 7 dohánymetsző, 2 dróthúzó, 10 eczetfőző, 4 enyvfőző, 7 épitőmester, 5 érczboritó, 2 esernyőkészitő, 10 esztergályos, 7 fátyolszövő, 7 fazekas, 3 selyemfestő, 4 vászonfestő, 11 fésüs, 3 folttisztitó, 14 fuvaros, 16 gombkötő, 7 gomböntő, 9 gyógyszerész, 14 hajfodoritó, 3 hajfonó, 6 hajósmester, 27 halász, 4 harangöntő, 2 harisnyakötő, 6 harisnyaszövő, 4 hegedűkészitő, 92 hentes, 5 húrcsináló, 3 irhász, 1 iróónöntő, 3 skatulyakészitő, 30 kádár, 15 kalapos, 2 kardcsináló, 20 kárpitos, 8 kártyafestő, 42 kávés, 6 kefekötő, 8 keményitőcsináló, 4 kéményseprő, 7 képfaragó, 17 képiró, 13 kocsigyártó, 35 kertész, 4 késcsináló, 14 keztyűs, 20 kovács, 4 kőfaragó, 2 kőmetsző, 12 könyvkötő, 3 könyvnyomdász, 2 kövező, 6 köszörüs, 13 kötélgyártó, 3 krepinverő [12], 9 kútcsináló, 38 lakatos, 17 lakirozó [13], 13 mázoló, 46 mészáros, 32 molnár, 14 nyerges, 28 órakészitő, 2 óratokkészitő, 1 orgonakészitő, 4 paczalfőző, 26 pálinkaégető, 12 paplanos, 3 papirosnyomtató, 7 paszomántverő, 3 pépespapirkészitő, 7 pipafaragó, 11 posztós, 6 posztónyiró, 3 puskaagykészitő, 9 puskaműves, 4 ráspolykészitő, 3 rézmetsző, 7 rézműves, 3 réznyomtató, 7 rézöntő, 10 sapkacsináló, 4 sarkantyús, 7 sámfametsző, 1 serétöntő, 1 serfőző, 87 sütő (pék), 257 szabó, 21 szappanos, 8 szegcsináló, 15 szijgyártó, 9 szitás, 28 szűcs, 3 szűrszabó, 12 takács, 1 tekerőcsigakészitő, 2 tésztacsináló, 16 timár, 16 tubákcsináló, 8 tűcsináló, 15 üveges, 189 varga, 6 vargaeszközkészitő, 16 vattakészitő, 8 virágcsináló és 21 zeneszerkészitő.
      Az ezredéves országos kiállitáson a főváros iparának minden nevezetesebb ága - az illető szakcsoportban - be volt ugyan mutatva, de ezen beosztás természeténél fogva Budapest fővárosnak ipara kellőleg nem domborodhatott ki. Az ezen sorok részére rendelkezésre álló tér nem elegendő arra, hogy a főváros iparának egyes ágak szerinti tüzetes részletezésébe bocsátkozzunk; de nem is lehet ezen soroknak más czélja, mint az ipari viszonyok fejlődésének statisztikai adatok alapján való általános jellemzése. E czélra először is az iparos népességnek számát mutatjuk be az 1870., 1881. és 1891. évi népszámlálás, valamint az 1883. évi iparfelvétel adatai szerint. Ezek szerint volt az iparral foglalkozó népesség száma:

az összes
lakosságnak
1870-ben48.1561.78%-a
1881-ben58.0511.63"
1883-ben55.425-"
1891-ben84.8981.74"

      Ezen adatok az iparos népesség számának erős emelkedéséről tanuskodnak, mi mellett azonban megjegyzendő, hogy ennek az össznépességhez való viszonyában lényeges változás nem állott be.
      Az ipari népességnek a fővárosi statisztikai hivatal által megállapitott csoportok szerinti eloszlásából - melyet alább közlünk - kitűnik, hogy jelenleg a ruházatiipar, eledelipar, valamint vas- és fémipar csoportjai vannak legerősebben képviselve, a mennyiben azokban 19.553, illetve 13.832 és 14.033 egyén van foglalkoztatva és igy az előző évtized állapotához képest különösen a vas- és fémipar csoportjában igen nagy az emelkedés. Az iparos népesség ugyanis ekként oszlik meg az 1881. és 1891. évi népszámlálás adatai szerint:

1881.1891.
önállóalkalmazottönállóalkalmazott
Eledelipar2.6477.2223.22710.555
Ruházati ipar3.22810.5106.70012.853
Épitőipar3103.0956465.790
Fonó-szövőipar7841384507
Anyagipar5735638863
Faipar6594.3118676.891
Vas- és fémipar7616.1461.02313.010
Szokszorositó-ipar901.368842.981
Iparos művészet2356323851.134
Műszeripar194398 249931
Bőripar2351.180 1171.081
Papiripar137214
Olaj- és zsiripar3768 451.081
Iparos festészet120601 1631.300
Vegyes ipar6337.144 3.7528.130
Összesen9.28443.444 [14]17.56767.331

      Az egyes iparágakra térve át, csakis azokat soroljuk fel, melyeknek létszáma jelenleg ezernél több. Ezek a következők:

czipész6.663
asztalos5.819
férfiszabó5.492
lakatos4.951
vendéglős, korcsmáros3.758
kőműves3.239
nyomdász2.766
kovács2.191
mosás, tisztitás2.151
női szabó2.088
pék2.006
mészáros1.549
malomipar1.487
kávés, kávémérő1.322
hentes1.298
bádogos1.294
borbély, fodrász1.149
géplakatos1.124
ács1.025

      A foglalkozási viszonyok tekintetében következőképen oszlik meg a főváros iparos népessége:

1881.1891.
önálló vállalkozó 9.28417.567
hivatalnok 430 2.652
segéd31.02249.878
tanoncz 7.28910.172
munkás, napszámos 2.068 3.897
egyéb 7.958 732

      mely összegekben azonban ama nagyszámu napszámosok nincsenek benne foglalva, kik a foglalkozási ágat nem részletezték tüzetesebben (ezeknek száma 1881-ben 34.567, 1891-ben 69.493 volt).
      Az 1891. évi népszámlálás adatai alapján a magyar kir. központi statisztikai hivatal által készitett iparstatisztika az iparos vállalatoknak kis- és nagyipar jellege szerinti elosztását is feltünteti. Ezen adatok, kapcsolatban a kereskedelemügyi minisztériumban vezetett gyári törzskönyv adataival, a főváros iparáról általában és különösen annak nagyiparáról elég tüzetes és hű képet nyujtanak. Ezek szerint az ipari népesség a következőleg oszlik meg:

férfiegyütt
tulajdonképeni ipar74.1829.54483.726
élvezeti és személyes szolgálati ipar11.97413.40625.380
vándor ipar1892191
házi- és népipar4596600

      A tulajdonképeni iparhoz tartozó mindössze 12.168 vállalat pedig a következőképen oszlik meg nagysága, illetve az alkalmazott segédszemélyzet száma szerint:

vállatok számasegédszemélyzet száma
segédnélküli vállalat4.459-
1 segéddel dolgozó vállalat2.6482.648
2 - "" -1.3632.726
3-5 - "" -1.9667.406
6-10 - "" -9206.791
11-20 - "" -4456.323
20-nál több segéddel dolgozó vállalat36737.283

      A kereskedelemügyi miniszteriumban vezetett gyári törzskönyv mindazon ipar-vállalatokat tekinti gyáraknak, melyek 20-nál több segédet foglalkoztatnak, vagy bárminő hajtóerőt (gőz, gáz, villamosság) alkalmaznak. Ezen nyilvántartás szerint volt a gyárak száma 1892-ben 378, 1893-ban 399, 1894-ben 451, 1896-ban 592.
      Ezen gyárak (a kereskedelemügyi miniszterium jelentésében elfogadott ipar-csoportok szerint) következőleg oszolnak meg:

Vegyészeti ipar52
Élelmezési ipar67
Üditő ipar28
Szesz- és söripar17
Agyag- és üvegipar28
Vas- és fémipar59
Faipar47
Bőripar10
Papiripar24
Fonó- és szövőipar 9
Ruházati ipar23
Bútoripar 11
Ezüst- és apróáruipar 3
Sokszorositóipar 62
Hangszeripar 3
Tud. eszközök ipara 5
Épitőipar 30
Járműipar 5
Gépipar 79
Elektr. telepek ipara 11
Vegyes ipar 19
Összesen592
      Mindezen adatok arról tanuskodnak, hogy az ipar - és nevezetesen a gyáripar - Budapesten újabb időben igen nagy lendületet vett. Kétségkivül része van ezen fellendülésben azon támogatásnak, melyben a kereskedelemügyi miniszterium az újonnan alakult gyárak és egyéb ipari vállalatok nagy részét állami kedvezmények és segély nyújtása által részesiti, a mihez a fővárosi hatóságnak a hazai ipar érdekében kifejtett áldozatkészsége is hozzájárul. Az e téren tapasztalható nagy fellendülés azonban leginkább onnan magyarázható, hogy a tőke és vállalkozási szellem mindinkább fokozódó mértékben fordul ipari vállalatok létesitése, névszerint ily czélú részvényvállalatok alapitása felé.
      Az ipari részvénytársulatok papirjai a hetvenes években erősen a névérték alatt állottak; 1878-ban érték el a névérték magasságát, de egészen 1888-ig nem erősen (30-40%) haladták azt túl; innen kezdve a papirok erősen emelkedtek és 1889-ben érték [el] a maximumot 260%-al. A bányászati vállalatok értékpapirjainak hasonló volt az árhullámzása, de 1888-tól kezdve az árfolyam rendkivül erősen felszállott, és a maximum 1891-ben állott be 550%-al. A közlekedési vállalatok árhullámzása kevésbbé volt erős, a maximum 1893-ban állott be 205%-al. A biztositóintézetek üzlete nagy ingadozásoknak volt kitéve, ezért az árfolyam is felette nagy ingadozásokat mutat; 1881-ben volt a maximum 430%-al. A pénzintézetek (takarékpénztárak és bankok) árfolyamértékének görbéje lassan, de fokozatosan emelkedik 290 százalékig.
      Az ipari részvénytársulatok üzleteredményeinek tüzetesebb ismertetésére közöljük az alább következő táblázatokat, melyekben azoknak számát, részvénytőkéjét, tiszta nyereségét és osztalékát 1873-tól 1896-ig kitüntetjük. A táblázatokból kitünik, hogy az ipari részvénytársulatok száma ezen negyedszázadban 28-ról 137-re, részvénytőkéjük pedig 26,699.000 forintról 146,245.000 forintra emelkedett. A rendkivüli fellendülés az utosó néhány év vívmánya, mert még 1890-ben csak 46, sőt 1892-ben is csak 71 volt a vállalatok száma, a részvénytőke pedig még az utóbbi évben is alig a fele volt a mostaninak. Különösen hatalmas a fellendülés a vas- és gépipar, valamint a bánya- és ásványipar terén, a mint ez az alábbi adatokból kitünik:

Társulatok számaRészvénytőkéje frt.
Vas- és gépipar:
1873 2 3,000.000
1890 517,920.000
18961936,349.100
Bánya- és ásványipar:
1873 1 3,000.000
1890 4 3,496.000
18962530,609.000

      A tiszta nyereség évenként 8-10 millió forint között ingadozik, a mi 10-12 százaléknak felel meg; a tiszta nyereség aránya legmagasabb a vas- és gépipari vállalatoknál, bánya- és ásványipari és épitőipari társulatoknál. Az osztalék átlag 6-8 százalék között ingadozik és ugyancsak az emlitett vállalatoknál szokott legmagasabb lenni. (...)
      A jövedelmezőség (vagyis az osztalék aránya az árfolyamértékhez) a malmoknál volt a legnagyobb, de egyúttal ott mutatja a legnagyobb ingadozásokat is; általában valamennyi ipari részvénytársulatnál erősen ingadozik és a legújabb időben 5-6 százaléknál nem magasabb, mig azelőtt 10-12 százalékra is rúgott.

Összes ipari részvénytársulatok.
ÉvTársulatok
száma
RészvénytőkeTiszta nyereség Osztalék
ezer forintbanezer forintban%ezer forintban%
18732826.6992.6359.91.8737.0
18742626.0961.0334.01.3115.0
18752825.6991.4315.61.4255.5
18762722.2591.8218.21.5096.8
18772925.0831.9407.71.8217.3
18782925.2743.39513.52.3349.2
18792823.5802.80611.92.2819.7
18802721.7311.7878.21.5237.0
18812927.4332.2118.01.8796.8
18823131.8253.94812.42.9489.3
18833634.6823.90311.33.0568.8
18843540.9093.5258.62.8687.0
18853741.2993.0797.52.6756.5
18863941.3882.7056.52.5996.3
18873739.5904.54511.52.7286.9
18884041.7554.99411.93.3287.9
18894245.1645.28411.73.5167.8
18904649.2626.79013.84.6839.5
18916259.0266.57811.15.0618.6
18927171.8355.8858.25.2287.3
18938180.9039.59311.96.7118.3
189497101.41110.27010.18.0197.9
1895116124.01510.6018.58.2296.6
1896137146.2459.1366.28.9256.1

      Kereskedelem.
      Pest városának kereskedelme már a mult században is sokkal fejlettebb volt, mint ipara. A régi irók úgy irnak róla, mint az osztrák birodalomnak Bécs után legnevezetesebb kereskedő városáról; kevésbbé élénk, de szintén elég fejlett volt ugyanakkor Buda kereskedelme. Az 1777. évi összeirás szerint ugyanis Pesten mindössze 489 egyén foglalkozott kereskedelemmel, és azok közt volt 238 önálló, 183 czéhbeli segéd és 68 inas; Budán 318 egyén élt kereskedelemből, közöttük 273 önálló, 28 segéd és 19 inas. Budán eszerint több önálló kereskedő volt, de azok közt nagy számmal olyan kiskereskedő, kinek segédszemélyzete nem volt. Patacsich [15] szerint 1830-ban 840 volt a pesti kereskedők száma, kik közt azonban 258 szatócs és 39 zsibárús [16], valamint 40 ügynök volt; a nagykereskedők számát ugyanő 27-re teszi. Häufler az ötvenes évek elején már 1159-re teszi a pesti kereskedők számát, mig Budáról csak 143-at emlit; az utóbbi város kereskedésének hanyatlása ebből eléggé felismerhető. A kettős fővárosban a kereskedelem fellendülésére első sorban a hajózás működött közre; de Budapest kereskedelme jelen nagyságát és jelentőségét csak akkor érte el, midőn a vasuti hálózat kiegészült s annak természetes központjává Budapest vált. A közlekedési eszközökön kivül a kereskedelem erősbödéséhez szükséges intézmények is teljes számmal megvannak Budapesten és biztositják neki szerepét a jövőben, mint a Kelet és Nyugot közvetitője a nemzetközi kereskedelemben. A kereskedelmi vállalkozás támogatására jelentékeny tőkékkel rendelkező pénz- és hitelintézetek állanak fenn és a hitelszervezet Budapesten van összpontositva.
      A kereskedelem emelésére szolgáló legfőbb tényezők az árú- és értéktőzsde, a kereskedelmi múzeum [17], a közraktárak és elevátor [18], a vásárcsarnok, a kereskedelmi és iparkamara, a kereskedelmi csarnok stb.
      Az árú- és értéktőzsde eredetileg (1853-ban) mint gabonacsarnok keletkezett, a mi szintén hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gabonakereskedelem súlypontja Győrből Budapestre kerüljön; 1864-ben az értéktőzsde is életbe lépett. A tőzsde forgalmának jellemzésére szolgálhatnak a következő adatok:
      A tőzsdetagok száma 1865-ben 332 volt, 1896-ban 1515.
      A tőzsdei ügynökök száma 1880-ban 164 volt, 1896-ban 197 (köztük 108 gabona- és 57 értéküzleti ügynök).
      Az árúüzleti leszámoló iroda forgalmát a következő táblázat tünteti fel:

Leszámolásra került termények:
  Kifizetett
különbözet
ÉvBuzaRozsÁrpaZabTengeriRepczeSzilvaSzilvaizÖsszesen
a) Mennyiség ezer métermázsákban.frtokban
18844.327.023.50.5340.03.205.0195.030.15.68.126.72,064.675
18854.419.040.0-663.02.878.0118.042.73.78.164.42,125.654
18862.426.010.0-393.02.711.0141.5112.46.45.800.31,362.848
18873.702.04.5-704.02.497.088.564.61.67.062.21,793.688
18884.844.07.04.01.008.04.041.0120.095.313.610.132.91,286.733
18897.990.01.5-693.04.186.0148.5149.419.613.188.02,796.514
18905.608.01.03.0936.04.581.0393.0231.920.611.774.52,089.111
18914.782.010.0-2.013.04.892.0362.0164.116.412.239.53,248.445
18925.576.069.023.01.417.05.228.0312.5121.026.212.772.72,901.151
18935.260.0317.5-1.118.07.997.0310.0164.319.715.186.52,670.780
18945.862.0672.09.01.341.05.609.0260.599.311.113.863.92,008.523
18958.039.01.250.084.0996.05.140.0273.069.35.715.847.02,591.940
18965.928.0984.529.5673.05.403.0206.024.51.613.250.11,548.430
b) Kifizetett különbözetek ezer forintokban.
18911.702.68.2-271.5966.0202.185.113.0-3,248.445
18921.775.614.81.0150.6609.7134.6187.627.2-2,901.151
18931.137.7118.5-142.9847.5227.7185.311.1-2,670.780
18941.151.7102.31.2105.2497.796.648.75.2-2,008.523
18951.102.7152.616.2110.81.059.587.258.64.3-2,591.940
1896541.2141.71.168.5731.726.336.31.5-1,548.430

      A tőzsdén lebonyolitott gabonakereskedelem rendkivüli emelkedését tanusitja az alább következő táblázat, mely szerint a forgalom 1864-től 1896-ig másfél millió métermázsáról közel tizmillió métermázsára emelkedett.
      Gabonakereskedelem a budapesti tözsdén 1864-1896. években (Métermázsákban):

ÉvBuzaRozsÁrpaZabTengeriRepczeÖsszesen
1864968.800163.80081.60081.490153.7201,449.410
18651,152.000299.70062.400112.280269.6401,896.020
18661,751.000387.000125.490628.760430.2603,322.510
18672,482.100401.250164.900240.280327.1903,615.720
18683,007.600463.05513.000356.400405.9004,745.950
18692,824.800306.160242.300182.300492.0004,047.560
18703,007.600338.050132.400176.640298.5803,953.270
18712,839.000344.650160.600135.520248.7203,778.490
18722,492.500233.10094.400108.080439.2603,367.340
18732,690.000274.350203.600206.640464.0003,838.590
18742,361.800226.750168.400158.660295.2603,210.870
18753,038.000181.000184.000162.000244.0003,809.000
18763,316.000193.000164.000231.000324.0004,228.000
18773,040.000211.000288.000142.000708.0004,389.000
18783,533.000232.800248.300191.200474.3004,679.600
18793,840.000261.600199.900176.100627.0005,104.600
18803,371.000232.800235.900317.800437.1004,594.600
18813,549.000191.700251.500192.600502.0004,686.800
18824,620.000283.500445.000232.100542.5006,123.100
18834,680.000258.000496.000230.900772.0006,436.900
18844,995.000238.000496.500248.300666.0006,643.800
18854,825.000232.200474.500246.500740.5006,518.700
18865,000.000216.000348.000215.000733.0006,512.000
18875,245.000289.900502.000236.000626.0006,898.900
18886,185.000244.600571.000169.400915.0008,085.000
18896,225.000273.900512.000215.100793.3008,019.300
18906,111.000317.500468.500170.100672.0007,739.100
18916,055.000462.200321.700218.600536.00045.0007,638.500
18926,208.000315.000333.600230.500514.00079.0007,680.100
18936,980.000341.000618.500262.500670.00055.0008,927.000
18946,895.000382.000661.000285.000724.00081.5009,028.500
18957,815.000450.000346.000287.000732.50071.8009,702.300
18968,330.000432.200341.500301.000424.00059.4009,888.100

      A tőzsdeforgalom nagy emelkedésével arányban a tőzsdei választott biróság működése is fokozódott; mig 1880-ban a benyujtott ügydarabok száma nem volt több 893-nál, addig 1896-ban már 3157-re rúgott.
      A kereskedelmi muzeum állami segélyben részesülő intézmény, melynek czélja a hazai iparczikkeknek a fogyasztó közönséggel való megismertetése és a termelőknek külföldre, nevezetesen a keleti országok piaczaira szállitandó árúczikkek felől való tájékoztatása. E czélból a muzeum a városligeti iparcsarnokban fennálló állandó kiállitáson felül ideiglenes kiállitásokat rendez s a Balkán-félsziget jelentékenyebb városaiban fiókintézeteket tart fenn.
      Az elevátor és a közraktárak 1880-1882. években épültek 3 1/4 millió forint költségen; mindkettőt a magyar leszámitoló és pénzváltóbank bérli. Forgalmuk (a nyugati pályaudvaron 1895-ban megnyilt új közraktár forgalmával együtt) fennállásuk óta jelentékenyen emelkedett. (...)
      A kereskedelem legjelentékenyebb ágai a már emlitett gabonakereskedelmen kivül a marha-, ló-, juh-, sertés- és lisztkereskedés.
      A marhavásár forgalma a főváros egyesitése (1873) óta mintegy megkétszereződött. A felhajtás jelenleg évi 550.000-600.000 darabra rug és a felhajtott marhának mintegy 95 százaléka szokott vevőre találni. A felhajtásra kerülő vágómarhának mintegy kétharmadrésze magyarországi, a többi kevés kivétellel szerbiai eredetü és ez túlnyomó részben ökör. A gazdasági marha kivétel nélkül magyarországi, leginkább Pest, Tolna és Szatmár vármegyékből. Juh és kecske nagyobb mennyiségben hajtatik fel Szerbiából, borju kevés kivétellel csak Magyarországból. A felhajtott marhának körülbelül kétharmada talál a fővárosban vevőt, a többi másfelé szállittatik; a legnagyobb mennyiség Magyarország különböző részeibe adatik el, de jelentékenyebb mennyiségek szállittatnak Ausztriába (leginkább Bécsbe és Csehországba) és Francziaországba is, utóbbi országba juhok. (...)

      Közlekedés
      Az anyagi műveltség és a forgalom fokozódásával a közlekedési eszközök tökéletesbülésének is lépést kellett tartania. A mult században és századunk első felében, egészen 1846-ig, az országutakon kivül a Duna volt a főváros egyetlen forgalmi eszköze. Már 1827-ben történt ugyan kisérlet egy vasut épitése iránt és a pest-kőbányai úgynevezett lebegő vasut [19] létre is jött, de forgalmának csekély volta miatt csakhamar beszüntettetett. Hosszas sikertelen tárgyalások és kisérletezések után végre 1846. julius 15-én megnyilt az első vasuti vonal, mely Pestet Váczczal kötötte össze. Két évvel rá megnyilt a czeglédi vonal is; az ezután következő 13 év alatt Budapestről kiinduló újabb vonalak ugyan nem épültek, de azért Budapest forgalmi jelentősége nagyban emelkedett a már megkezdett vasuti vonalaknak nagyobb távolságokra való kiépitése által. Igy jutott Budapest a váczi vonal lassankénti kiépitése által már 1850 végén Bécscsel közvetlen vasuti összeköttetésbe, 1854-ben déli irányban már Szegedig, 1857-ben Temesvárig volt a vasuti hálózat kiépitve, s ugyanez évben Debreczen, a következőben Nagyvárad és Arad, majd két évvel rá Nyiregyháza és Kassa is bevonatott a forgalmi hálózatba. 1861-ben a déli vasut kanizsai vonalának megnyiltával Budapest közlekedése délnyugati irányban Pragerhofig nyert vonalat. Innen kezdve azután rohamosan fejlődött a magyar vasuti hálózat és a Budapestről kiinduló vasuti vonalak is folyon szaporodtak. 1867-ben kiépült a hatvani vonal és a kőbányai felső pályaudvarról a józsefvárosi és a kőbányai alsó pályaudvarra vezető szárnyvonalak; 1870-ben Kolozsvárral, 1872-ben Ruttkával, 1875-ben Gráczczal létesült az összeköttetés. Megvalósulásához közeledett Széchenyi 1848. évi programmja: »A magyar kereskedelem és iparfejlődés gyűlpontja Budapest, ez az ország szive, melynek irányában úgy lehet tekinteni az egyes közlekedési vonalakat, mint megannyi főeret, mely a szivből a vérforgást az ország véghatáráig eszközli. E szerint Budapestről, ezt mint központot tekintve, úgy kell fővonalakat vezetni, hogy azok hazánkat világkapcsolatba juttassák s e jótéteményt lehetőleg minden országrészre áraszszák.« Jelentékeny mértékben tökéletesbült Budapest vasuti hálózata 1877-ben a ferenczváros-kelenföldi, kőbánya-hizlaldai és ferenczváros-kőbányai vonalak kiépítése által. 1879-ben a fővámház is bevonatott a vasuti hálózatba, 1882-ben a rákos-ujszászi vonallal újabb nagyjelentőségü lépés történt a magyar államvasutak versenyképességének fokozására. Ugyanakkor szaporittattak a főváros területén lévő állomások és megnyilt a budapest-szabadkai vonal. A legnagyobb fellendülés azonban 1884-ben állott be, a midőn a budapest-bécsi dunajobbparti vasuti vonal megnyilt és az államvasutaknak eddig szétszórt és kezdetleges pályaudvarokon lebonyolitott összes személyforgalma az ujonnan létesitett központi (ma keleti) pályaudvaron összpontosittatott. Az osztrák-magyar államvasut államositása, valamint megelőzőleg a zóna-dijszabás behozatala a főváros személyforgalmát nem remélt módon növelte. Hozzájárult még 1887 óta a helyi érdekű vasutak hálózatának fokozatos kiépitése, mely a szomszédos községekkel való forgalmat úgyszólván megteremtette.
      A vasuti forgalom fellendülésével a dunai gőzhajói forgalom korántsem tartott lépést. A dunai forgalmat 1895-ig az egyetlen Dunagőzhajózási társulat tartotta fenn, melynek személyforgalma azonban az utolsó években - különösen a vasuti közlekedés olcsóbbulása folytán - tetemesen csökkent. Az 1895-ben alakult magyar folyam- és tengerhajózási társulat a dunai személyforgalmat ismét valamivel élénkebbé tette.
      Az a rendkivül nagy emelkedés, mely a személyforgalom tekintetében 1874 óta észlelhető, e szerint kizárólag a vasuti forgalom tökéletesbülésétől ered. 1874-ben Budapest összes vasuti és gőzhajózási személyforgalma 1,752.000 személyre rugott (ebből 472.000 a hajóforgalom). Egészen 1882-ig nem mutatkozott semmiféle számottevő emelkedés a forgalomban, innen kezdve lassanként emelkedett és 1888-ban 3,227.000 személyre rugott. A zóna-dijszabásnak 1889. augusztus 1-én való életbeléptetése következtében az állami vasutak forgalma egyszerre megkétszereződött, minek folytán a főváros összes személyforgalma több mint két millió személylyel növekedett. Innen kezdve rohamosan erősbödött a forgalom, úgy hogy 1896-ban már a 14 millió személyt meghaladta.

      Helyi közlekedés
      A főváros helyi közlekedésére szolgáló intézmények közül - a dunai helyi közlekedésre szolgáló hajókon kivül - a közuti vasut a legrégibb. Pesten 1866-ban, Budán egy évvel reá épült az első lóvonatu közuti vasút, melyeknek 1878-ban történt egyesitéséből a budapesti közuti vasut keletkezett. Ez az idők folyamán annyira fejlődött, hogy pályahossza 1896-ban már 48 kilométernyi kiterjedést nyert; a hálózatnak a legutóbbi két év alatt villamos üzemre történt átalakitása és újabb vonalakkal való bővitése a főváros helyi közlekedésének történetében fordulópontot jelent. Terjedelemre nézve és forgalmának nagyságára nézve vetekszik vele az 1889-ben alakult villamos városi vasút, a fővárosnak első villamos erőre berendezett vasutja. E két vállalathoz csatlakozott újabban a budapest-ujpest-rákospalotai villamos vasut és a Ferencz-József földalatti vasút. A többi fennálló közlekedési vállalatok a budai hegypálya (sikló), a svábhegyi fogaskerekü vasut, a margitszigeti lóvasút, továbbá az alagút és a három nagy dunai híd.
      Ezen közlekedési eszközök rohamos tökéletesbülése folytán a helyi személyforgalom óriási mértékben emelkedett, mint ez az országos kiállitáson bemutatott grafikus rajzban szemlélhetővé volt téve. Az összes személyszállitó vállalatok forgalma 1875-ben 20,863.000 személyre rugott, egészen 1884-ig nem fokozódott nagyobb mértékben, de innen kezdve rendkivül gyorsan emelkedett, úgy, hogy 1896-ban már 87 milliónál többre szállt fel. Ezen nagy emelkedés leginkább a közúti és városi villamos vasut forgalmának felette intenziv fokozodásából ered; a közuti vasut 1875-ben csak 6,892.000 embert szállitott, ma ellenben már 26,410.000-et; a villamos vasut pedig, mely 1889-ben 552.000 személylyel kezdte meg forgalmát, 1896-ban már nem kevesebb, mint 22,327.000 személyt szállitott. Elég jelentékeny még a dunai hidak, az alagút és a svábhegyi fogaskerekü vasut forgalmának emelkedése, mig a többi vállalatok forgalma kevésbé módosult. (...)

ÉvKözúti vaspályaVárosi (villamos) vasutFerencz József földalatti vill. vasutBpest-Ujpest-Rákospalotai villamos vasutMargitszigeti lóvasutHegypályaSvábhegyi fogaskerekű vasut(folytatás a következő táblázatban)Összesen
18756,892.487---70.650400.34595.490...20,863.165
18766,507.907---33.330415.30899.076...20,820.498
18776,086.887---51.137396.21464.962...20,298.291
18786,118.386---46.964406.12065.025...20,646.538
18796,798.529---51.660376.71569.418...21,337.575
18807,139.757---42.780409.42482.064...21961.125
18817,872.277---54.751430.05188.750...23,715.748
18828,146.794---44.654442.818105.380...24,724.072
18839,081.036---41.575366.942106.355...26,039.130
188410,118.969---39.051457.220133.837...27,976.210
188512,696.919---63.531571.787148.402...32,201.846
188611,309.453---29.135456.110151.668...30,113.527
188713,324.721---29.512440.117171.402...32,098.052
188814,621.427---28.033491.007172.579...34,303.993
188917,685.107551.678--30.570492.734186.874...38,548.423
189018,104.1644,459.234--31.618453.365201.490...43,528.159
189117,989.3128,668.747--34.000464.250217.840...48,032.140
189218,683.53610,989.172--26.460485.387237.134...51,838.106
189320,079.68012,499.884--29.813505.615227.564...55,042.735
189422,152.14715,542.552--28.245500.506231.980...61,280.390
189523,365.94917,212.653--30.792503.030241.062...67,834.677
189626,409.67622,327.3773,147.9502,345.16440.215625.660222.841...87,060.782

Év(folytatás az előző táblázatról)Dunagőzh. társaság helyi hajóiCsavar gőzösökLánczhidMargithidFerencz József-hidAlagútTársaskocsi részv. társulatÖsszesen
1875...537.9103,068.1388,549.200--1,248.945-20,863.165
1876...728.6263,022.7327,775.2171,036.266-1,202.430-20,820.498
1877...754.4413,463.7957,185.2001,207.800-1,087.855-20,298.291
1878...1,035.2303,391.4087,029.0001,299.800-1,254.605-20,646.538
1879...911.2043,261.8807,175.4641,397.000-1,294.985-21,337.575
1880...985.8223,037.7207,438.3131,484.000-1,341.245-21961.125
1881...1,094.4643,111.1818,070.1241,577.000-1,417.150-23,715.748
1882...1,192.6443,658.4028,226.6841,701.600-1,505.096-24,724.072
1883...1,186.7643,585.5618,262.6001,779.800-1,628.497-26,039.130
1884...1,037.0093,875.4048,556.2001,946.200-1,794.320-27,976.210
1885...1,407.5813,657.8209,549.7822,203.819-1,902.205-32,201.846
1886...1,333.0563,279.5459,318.8002,366.000-1,869.760-30,113.527
1887...1,237.0552,936.3009,523.2002,524.000-1,911.745-32,098.052
1888...1,079.1773,522.6959,670.0002,725.600-1,993.475-34,303.993
1889...1,163.8553,733.6959,922.9802,760.000-2,020.930-38,548.423
1890...1,169.4033,923.99510,244.8002,891.600-2,048.490-43,528.159
1891...1,011.4053,761.56110,684.0003,085.000-2,116.025-48,032.140
1892...1,091.9704,059.80710,792.0002,194.400-2,278.240-51,838.106
1893...884.5044,102.50010,842.8003,467.200-2,403.175-55,042.735
1894...902.8694,251.56111,285.6003,836.000-2,566.930-61,280.390
1895...835.4403,857.19511,491.6004,198.800-2,667.5903,420.56667,834.677
1896...1,876.3874,119.05811,864.4004,706.400655.6002,904.5105,815.54487,060.782

      Idegenforgalom
      Azon tapasztalat, hogy Budapest idegenforgalma - a fővárosnak minden terén mutatkozó nagy haladása mellett - még igen csekély, a főváros hatóságát 1888-ban arra inditotta, hogy bizottságot alakitson az idegenek forgalmának emelésére. Ezen bizottság néhány éven át nagy ügyszeretettel és szakértelemmel működött olyan irányban, hogy Budapest iránt az érdeklődést a külföldön felköltse és az utazó közönség figyelmét fővárosunkra felhívja, utóbb azonban működését teljesen megszüntette. Daczára ennek, az idegenek forgalma az utolsó években - kétségkivül leginkább a zónadijszabás életbe léptetése folytán - meglehetősen emelkedett, habár más nagyvárosok forgalmához képest még mindig csekély.
      A főváros idegenforgalmára vonatkozólag, melyet alább részletes adatokban mutatunk be, általánosságban meg kell jegyeznünk, hogy annak legnagyobb részét, több mint két harmadrészt (68-72%) hazánk népessége szolgáltatja; a tulajdonképeni idegenek forgalma ehhez képest csekély, Ausztria 18-20 százalékkal, a külföldi csak 10-12 százalékkal vesz benne részt. Még az 1885. évi országos kiállitás sem birta a forgalmat lényegesebben fokozni, 1896-ban azonban sikerült a külföld figyelmét oly mértékben hazánkra irányitani, mint eddig még egy évben sem. Ha mindamellett azt látjuk, hogy ezen évnek 152.000 főnyi idegenforgalmából csak 34.000 jut Ausztriára és 25.000 a többi külföldre, úgy azon örvendetes jelenség mellett is, hogy úgy a külföld, mint Ausztria részéről lassanként fokozódik az érdeklődés Budapest iránt el kell ismernünk, hogy e téren még mindig nagyon hátramaradtunk.
      A főváros idegenforgalmára vonatkozó adatok (a szállodák vendégkönyvei alapján összeállitva) 1885 óta állanak (az 1886. év kivételével) rendelkezésünkre, bár ezek korántsem tanusitanak akkora fejlődést, minőt a főváros életében bármely irányban tapasztalunk. (...)

Idegenforgalom országok szerint 1885-1896. években:
Ország18851887188818891890189118921893189418951896
Magyarország66.77563.58059.52375.56082.87886.94280.29689.18987.57786.589-
Ausztria23.15317.36017.32620.64324.39124.28222.47223.60725.66626.470-
Ebből Bécs15.38212.67812.58214.82117.17216.81116.18117.05118.38318.990-
Németország4.0813.1203.2993.8495.3585.3704.1524.6865.6446.0199.182
Franciaország1.6141.0689681.0641.4301.6501.1601.1291.2321.3252.164
Nagybritannia1.1006957057208439067047068658341.865
Olaszország5933701942994135685265519377521.613
Oroszország4201681383125114432033613735681.566
Svájcz312254314293348315215253353326428
Holland1511371221111011278996140160299
Belgium213146151150163197145155208284332
Skandinávia, Dánia1439058491461259156118129369
Spanyolország, Port.72583066469318134553101
Szerbia1.0457366979541.3441.9801.1231.111961971927
Románia1.3787566471.8531.6861.7951.3641.3781.4991.7262.762
Bulgária170146187328431506284323389389621
Törökország237189219432329397289231238295557
Görögország5931183467484746378473
Bosznia-Herczegovina179189145303365354309368378355556
Ázsia282723123405556478457116
Afrika38223429624744403779118
Egyesült-Államok4252694355816075535322574085411.047
Egyéb Amerika4936477670452531484970
Ausztrália17916121726108868
Összesen102.25289.45685.296107.841121.646126.824114.154124.642127.245128.061152.567

      1. Horvátországgal együtt. (A szerk. megj.)
      2. A Millenniumi Kiállítás, amelyre összeállított statisztikák felhasználásával írta meg könyvét a szerző. (A szerk. megj.)
      3. Ezen népszámokat az 1720. évi conscriptió alapján Acsády Ignácz állapitotta meg. V. ö.: Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. (Magyar Statisztikai Közlemények, új folyam, XII. kötet. Budapest, 1896.) Kőrösy József a népszámot Pestre nézve 2.600, Budára (Ó-Budával) 9.600-ban vette fel. (V. ö. Budapest főváros az 1881-ik évben, I. kötet, 9. lap). Rómer Flóris a belvárosi egyház 1698. és 1699. évi anyakönyvének adatai alapján Pest népességét 4.416 főre becsülte, mig 1695-re csak 3.387 főnyi lakosságot vett fel. Tény, hogy a város akkor népesebb volt, mint a XVIII. század elején, V. ö. Rómer Flóris: A régi Pest. Budapest, 1873. 201. lap. (A szerző megj.)
      4. Ezen összeirás eredményei, melyek az országos levéltárban őriztetnek, 1897-ig ismeretlenek voltak. V. ö. Dr. Thirring Gusztáv: Városaink népesedési viszonyai 1777-ben. (Földrajzi Közlemények 1898. évi folyamában.) (A szerző megj.)
      5. Az 1780-1810. évekről Óbuda lakossága hiányzik. (A szerző megj.)
      6. A katonaság a népszámban benfoglaltatik. (A szerző megj.)
      7.Ezen adatokat a fővárosi statisztikai hivatal állitotta össze, és a Statisztikai Havi Füzetek 273-274. számában közölte. (A szerző megj.)
      8. Szaporodási. (A szerk. megj.)
      9.Példának okáért. (A szerk. megj.)
      10.Ezt a részletet már nem közöljük. (A szerk. megj.)
      11.Mézeskalácsot, mézesbábot készítő sütőiparos. (A szerk. megj.)
      12. Kreppvászon készítő. (A szerk. megj.)
      13. Lakkozó. (A szerk. megj.)
      14. Ezenkivül 5.323 egyén, akinek munkaviszonya nem volt megállapitható. (A szerző. megj.)
      15. Patachich József 19. századi várostörténész, főműve: Szabad Királyi Pest városának leírása (1831). (A szerk. megj.)
      16. Használt holmikkal kereskedő személy. (A szerk. megj.)
      17. Magyar Királyi Kereskedelmi Múzeum: a Kereskedelemügyi Minisztérium hozta létre 1886-ban az 1885. évi országos kiállítás anyagának egy részéből. (A szerk. megj.)
      18. 1880-1883 között épült gabonaraktár a Boráros téren. Neve a benne felépített, gabonamozgatásra használt szállítóeszközből ered. (A szerk. megj.)
      19.1827-28 között épült és üzemelt. A gerendapályára erősített sínszálak azonban nem váltak be, így lebontották. (A szerk. megj.)


EPA Budapesti Negyed 10. (1995/4)Gerő A.: Előszó < > A VIII. Törvénycikk