Előszó
_______

     Budapest, 1896 - Magyarország fővárosa a millennium évében.
     Az ország és a főváros is ünnepelt. Új létesítmények, kiállítás, reprezentatív események jelezték: a honfoglalás ezredik évfordulója a historizálás és a modernitás sajátos egyvelegeként válik a magyar történelem részévé. Az ideologikum és a fejlettség, a fejlődés értékei kibogozhatatlanul egymásba fonódtak. A nemzeti nagyság és dicsőség - a "grandeur" és a "gloire" - hangoztatása és felmutatása eluralta az évet és a várost is.
     De a város közben azért élte az életét, és a maga folytonosságába olvasztotta azt, amit elfogadott, és a feledésnek adta át azt, amit felejthetőnek ítélt. Mert Budapest számára ez az év nem egyszerűen egy évfordulót jelentett, hanem saját nagykorúságát, világvárossá válását is. Az új beruházások, az ide látogató milliók, a lét kis ügyei mind azt jelezték: Budapest fővárosból világvárossá emelkedett. Nem egy évnek volt ez köszönhető, de ez az év - éppen mert több figyelmet vonzott magára - nyilvánvalóvá tette, hogy Budapest végérvényesen átlépte a kisszerűség és a nagyszerűség határát.
     Így talán érthetővé válik, hogy miért szerettem volna, ha létrejön ez a kötet, és megragadhatóvá válik az immár eltűnt pillanat. A legjobb mód persze az, ha az egyidejűséget - számunkra már dokumentumszerűséget - lehet érzékeltetni. S van-e hívebb krónikása a napnak s a napokból összeálló évnek, mint az egykorú újságíró, író, közgazda?
     Nem a történész, hanem a történelemmé vált ünnep és a hétköznapok beszélnek azokon keresztül, akik, részesei, alkotói, krónikásai, szereplői voltak a világvárossá válásnak, az 1896-os év Budapestjének.

     A kiadvány létrejöttében sokaknak van része, s ez nem is lehet másként, hiszen 24 újság egy esztendei folyama és mintegy 50 korabeli kiadvány több tízezer oldalának átolvasása egy ember számára elvégezhetetlen feladat lett volna.
     Egyetemi hallgatóimmal - történelem szakos kollégákkal - 1995 februárjában kezdtünk hozzá a munkához. Az anyaggyűjtés különböző szempontok szerint zajlott - megpróbáltunk valamiféle előzetes tematikus nézőpontot érvényesíteni. Pásztor Gergely a mindennapi élet, Gombos Edina és Kis Henriett az ünnepségek, Samu Nagy Dániel, Závodszky Júlia, Szekeres Judit, Deák Krisztián a beruházások, Schumann Róbert és Nagy Sándor Budapest fejlődése, Fejérvári Edina és Fekete Judit a kiállítás, Égertz Andrea, Fehér Csaba és Galambos Judit a nagyvárosi szórakozás, Csapó Csaba, Nagy András és Szöllő Ákos a városi ügyek, a bűnözés tárgykörében gyűjtött anyagot. Bíró Judit a korabeli, tömegfogyasztásra szánt szépirodalmi termékek közül válogatott.
     Végeredményben hatalmas anyag gyűlt össze, melyet Berkovits Györggyel elkezdtünk csoportosítani, rostálni, illetve Bíró Judit bevonásával kontrollszerkeszteni. Így jött létre a végső szerkezet, illetve a jegyzetelés egységesítése. A jegyzetelés nem kritikai jellegű és csak arra vonatkozik, ami a szöveg mai megértéséhez szükséges. A korabeli beszámolókat az eredeti helyesírás szerint közöljük.
     A tipográfia kialakítása Eperjesi Ágnes nevéhez fűződik. A fotóanyag kiválogatását Jalsovszky Katalin és Tomsics Emőke végezte.

Gerő András