A VIII. Törvénycikk

_____________________

      A kormány és törvényhozás előmunkálatai
      A millenium megünneplése már a nyoczvanas évek elejétől foglalatoskodtatta a Tisza-kabinetet. [1] Mily magas szempontból fogta fel, mutatják alapvető nagyszabású tervbe vett alkotásai, melyekkel az ünnep történeti fontosságára kivánt mutatni. Hol templomi részének le kellett folyni, megkezdte a budai Mátyás-templom stylszerű restauraczióját. Az ideiglenes helyébe új országház épitését határozta el, melynek készen levő része már is tündéries benyomást tesz. Belé megfestette Munkácsyval [2] a Honfoglalást. A Vaskapu szabályozását kezébe vette s azon feltétellel, hogy a milleniumra kész legyen. Baross Gábor [3] kereskedelmi minister a pályázatot kiíratta.
      E ponton vette kezébe a Szapári-kabinet [4], Baross a Vaskapu szabályozását munkába vétette. S ugyancsak Baross, a nagy conceptio alapján elkészítette a millenniumot elhatározó törvényjavaslatot s azt egy fényes indokolással 1891. okt. 31-én a háznak benyújtotta. Keletkezett az 1892. II. törvényczikk, mely kimondja, hogy Budapesten 1895-ben általános országos nemzeti kiállitás tartatik; rendezése a kereskedelmi ministerre bízatik, s utasíttatik, hogy a pénzügyministerrel egyetértve, tegyen az országgyűlésnek előterjesztést.
      De már ezt az előterjesztést a Wekerle-kabinet [5] s a nemzet fájdalmára elhúnyt Baross örökébe lépett Lukács Béla [6] tette meg. Mindenekelőtt országos milleniumi bizottságot szervezett, mely 1892. decz. 11-én tartott első ülésében, Széll Kálmán [7] elnöksége alatt, megindította a szervezést. S a minister abban a helyzetben volt, hogy 1893. jan. 7-éről előterjesztését s a törvényjavaslatát benyújthatta. Keletkezett az 1893. márcz. 1-én kihirdetett III. t.-czikk, melyben a kiállítás biztosítására egy milliót szavaztak meg, s megtartása 1896-ra tétetett át. Részint a folyamatban lévő s részint még létesítendő alkotások, milyenek két dunai hid, igazságügyi palota, iparművészeti múzeum, mint millenaris emlékalkotások létesítése, befejezhetése czéljából. S febr. végén a minister kiadta a közönséghez felhivását, mely szerint a kiállításnak kettős czélja lesz: feltüntetni a millenniumi évben közgazdaságunkat, kulturintézményeinket jelenkori magaslatán: de egyszersmind tárlata történelmi csoportjában felmutatni dicső múltunk műemlékeit.
      A milleniumi bizottság folytatta munkásságát, az egyre fokozodó lelkesűlés csapásán haladva, az 1891. febr. 4-ki előterjesztésében, a millenium megörökítésére két nagyszabású szobor felállítását hozta javaslatba. Egyiket a honalapító Árpád, a másikat a királyságalapító szt. István emlékére.
      A lapok ezer Árpád-szoborról beszéltek. Thaly Kálmán [8], a Rákóczy-kor historikusa, országgyűlési képviselő, a honfoglalás emléke megörökítését, a honfoglaló hét vezér, hét törzs számához képest, hét millenniumi emlékoszlop állításával látta méltóan megünneplendőnek. A kormány elfogadta, országgyűlési határozat programmba vette.
      Hozzájárúlt még ezer millennáris népiskola felállítása, mi 400-ban szintén határozatba ment.
      Igy haladva a kormány és képviselőház lépést a nemzet emelkedő hangulatával, programmját mind szélesebbre fektette, a midőn 1895. első napjaiban a nemzeti becsület e nagy kérdése a Bánffy-kabinet [9] kezébe esett. A közhangulat szárnyalása azon pontján, hogy a nemzet ünneplését méltóvá kivánta tenni azon csodás esemény megünnepléséhez, hogy egy ázsiai tábor Európában megjelenik, s hol világ kezdetétől senkinek sem sikerül állandó alkotás, hazát foglal, államot alkot, nemzetté lesz, s a népvándorlás annyi népéből és nemzetéből egymaga marad fenn, fennmaradása ezredik évének ünnepét üli. Felmutathatja Európa legrégibb ősi koronáját, s magát az európai kultura magaslatán.
      Egy hangulat fogta el a társadalmat, mely iskolákat, templomokat emelt, kulturépületeket állított; adakozzott a szabadságszoborra, a Mátyás király, a Kossuth szobrára s más emlékekre. (...) százezeres alapítványt meghaladó kultur-alapítványokat tett. Jókainak tisztelői összes munkái kiadására vállalkoztak s ezért 100,000 frt tiszteletdíj biztosíttatott.
      Megjelent az első fecske, az első turulmadár: a Feszti Árpád [10] körképe elkészűlt, kinyilt. Árpád honfoglalása körképben be volt mutatva s nemzeti bucsujárás helyévé lett.
      Mikor az első programm a lapokban megjelent, a kedélyek világa már túlszárnyalta volt.
      (Kőváry László: A millenium lefolyásának története és a millenáris emlékalkotások. Bp. 1897. 5-6-7. oldal, részlet)

      - Budapest nagybeteg most, mert mindenütt lázas a munka.
      (Kakas Márton, május 3. 3. oldal)

      1896. évi VIII. Törvényczikk
      a honalapitás ezredik évfordulójának megörökitésére alkotandó művekről.
      (Szentesitést nyert 1896. évi május hó 17-én. - Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1896. évi junius hó 2-án.)

MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF
ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB.
ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA.

      Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesités végett Felségünk elé:

1. §.       A törvényhozás a honalapitás ezredik évfordulójának maradandó emlékekkel való megörökitése czéljából elhatározza, hogy
      a) Budapesten a városligetnek az Andrássy-ut és a tó közötti részében a honalapitó Árpádot és a nemzet egész történelmi multját megörökitő emlékművet állit,
      b) az ország hét különböző pontján, nevezetesen: a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zobor hegyen, a Morva vizének a Dunába torkolásánál emelkedő dévényi várhegyen, Pannonhalmán, a zimonyi várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Czenk hegyen emlékoszlopokat emel,
      c) Budapesten a várban a Nagy-Boldogasszonyról elnevezett koronázási templom melletti Halászbástyán Szent István király lovas szobrát állitja fel,
      d) országos szépművészeti muzeumot létesit s annak gyüjteményei befogadására Budapesten alkalmas helyen megfelelő épületet emel,
      e) az ország különböző vidékein 400 uj népiskolát állit fel.

2. §.       A ministerium megbizatik, hogy az 1. §-ban felsorolt alkotásokkal járó munkálatokat végrehajtassa.
      E munkálatok költségeinek fedezésére a következő hitelek engedélyeztetnek:
      a) Budapesten a honalapitó Árpádot és a nemzet történelmi multját megörökitő emlékmű felállitására 802.640 frt;
      b) az ország hét pontján emlékoszlopok emelésére 350.000 frt;
      c) Szent István lovas szobrának felállitására és e szobor körüli tér rendezésére 300.000 frt;
      d) a szépművészeti muzeum létesitésére s gyüjtemény-anyagának gyarapitására 3,200.000 frt;
      végre;
      e) 400 uj népiskola felállitására 673.000 frt.

3. §.       A 2. §-ban jelzett s összesen 5,325.640 frtot tevő költségből, 1,225.436. frt már az 1895. és 1896. évi állami költségvetésekbe beillesztve lévén, a fenmaradó 4,100.204 frtnyi szükségletből 74.604 frt a pénztári készletekből fedezendő és az 1895. évi IV. t.-cz. 2. §-ának "átmeneti kiadások" III. (Ministerelnökség) fejezete alatt számolandó el, 4,025.600 frt pedig a munkálatok előhaladása szerint szükséges részletekben a következő évi állami költségvetésekbe veendő fel.

4. §.       Jelen törvény kihirdetése után azonnal életbe lép, végrehajtásával a ministerelnök, a pénzügyminister és a vallás- és közoktatásügyi minister bizatnak meg.

      Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesitjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk.
      Kelt Budapesten, ezernyolczszáz kilenczvenhatodik évi május hó tizenhetedik napján.

      FERENCZ JÓZSEF s. k.
      (P.H.)

B. Bánffy s. k.

      (Budapesti Közlöny, június 3.)

      Millennaris izlés
      A székes-főváros tanácsa azon van, hogy a milléniumra minden ragyogjon Budapesten. Ezért:
      1. Bemeszelteti a Gellért-hegyet.
      2. Gömbölyüre köszörülteti az Ujépületet.
      3. Eau de Cologne-nyal megmosatja a szobrokat.
      4. Zöldre fösteti a sétaterek fáit.
      5. Pirosfehérre az Erzsébet-tér verebeit.
      6. A kopasz emberek fejét befásitja.
      7. A bazilikát, a mely nagyon érdes, belakiroztatja.
      8. A hordárok orrát legyalultatja.
      (Kakas Márton, május 3.)

      1. Tisza Kálmán miniszterelnök, 1875-1890 között.
      2. Munkácsy Mihály festő, 1844-1900.
      3. Közmunka- és közlekedésügyi miniszter, 1886-1889, kereskedelmi miniszter, 1889-1892 között.
      4. Szapári Gyula miniszterelnök, 1890-1892 között.
      5. Wekerle Sándor miniszterelnök, 1892-1895 között.
      6. Kereskedelmi miniszter, 1892-1895 között.
      7. Miniszterelnök, 1899-1903 között.
      8. Politikus, történész, költő (1830-1909).
      9. Bánffy Dezső miniszterelnök 1895-1899 között.
      10. Festő (1856-1914).