Québec-i értékekről szóló deklarációt iratnak alá a bevándorlókkal
- Yolande James
Azok a bevándorlók akik Québec tartományba szeretnének letelepedni deklarációt lesznek kénytelenek aláírni, melyben megerősítik azt, hogy megtanulnak franciául és elfogadják a kanadai francia tartomány “közös értékeit.” A kormányon lévő québeci Liberális Párt ezzel a döntéssel valószinű, hogy a jobboldali Action Democratique du Québec párttól, illetve a baloldali-szeparatista Parti Québécois-tól próbál szavazatoka elvenni, különösen a “puha” nacionalista körökben. Yolande James, Québec liberális bevándorlási minisztere különösen kemény szavakat használt amikor bejelentette a tartományi kormány terveit. “A Québecbe való bevándorlás nem egy jog, hanem privilégium. A québeciek ‘igent’ mondtak a bevándorlásra, de csak akkor ha ezek az emigránsok beilleszkednek társadalmunkba”–magyarázta James.
Az úgy nevezett “québeci értékek” közé tartozik az egyház és az állam elválasztása, egyenlő jogok a nőknek, az azonos nemű és más nemű házastársak törvény előtti egyenlősége és a francia nyelv elsőbbsége mint Québec tartomány egyetlen hivatalos nyelve. Azok akik Québecben szeretnének élni már az emigrációs folyamat elején szembesülnek az értékekről szóló deklarációval. A kérelmezők egy brosúrát és egy DVD-t kapnak az emigrációs hivatalnokoktól. Ezen kivül a québeci kormány egy új honlapot fog létrehozni a québeci értékekről.
Heves reakciót váltott ki a tervezet az akadémiai körökben. Az Université du Québec a Montreál-on tanitó Victor Armony szociológus szerint egyenesen gusztustalan a liberális kormány javaslata. Elmondta a National Post cimű napilapnak, hogy nagyon sok bevándorló üzletemberként tevénykedett szülőföldjén, vagy éppen diplomázott szakdolgozó volt. “Nem kérik azt, hogy a québeci társadalom leereszkedő legyen velük szemben,”–mondta Armony. Daniel Weinstock, az Université de Montréal professzora pedig “ocska szimbolizmusnak” nevezte Jean Charest miniszterelnök kormányának terveit, mellyel a nacionalista ellenzéket akarja gyengíteni. “El sem tudom mondani, hogy mennyire elszomorit”–mondta Weinstock.
Kanadai Magyar Hírlap
Keresztül Kanadán–az út és amit összeköt
Örömmel hívjuk fel olvasóink figyelmét egy Kanadáról szóló, kétszer 25 perces dokumentumfilmre, melynek elsõ részét szerdán, október 29-én 23:45 perckor sugározza a Magyar Televízió (M1). A mûsor címe: Keresztül Kanadán: Az út és amit összeköt. A 25 perces program az M1 Kulturház című műsor keretében kerül bemutatásra. A magyarországi televíziós stáb szeptember végén utazott Kanadába és többek között Montreálban, Ottawában és Torontóban filmeztek. Ottawában a Canada Hungary Educational Foundation elnökével, Judy Young-gal is találkoztak és úgy szintén Mauril Bélanger liberális parlamenti képviselővel.
A világ leghosszabb nemzeti autópályája 208 nemzetiséget köt össze Kanadában. Ebben az országban szinte mindenki egy kisebbséghez tartozik. A két részes filmben végigutazunk a világ második legnagyobb országának útján és úgy mutatjuk be a multikulturális Kanadát, ahogy még kevés magyar látta–foglalták össze céljukat a film készítői. A program operatőre elmondta, hogy hamarosan felkerül a műsor teljes anyaga a YouTube videóelosztó honlapra, melynek köszönhetően kanadai magyar nézők is megtekinthetik a programot.
Kanadai Magyar Hírlap
Erősebb lett Québec liberális kormánya
Jean Charest, Québec liberális kormányfője
Megerősödött Jean Charest kormányfő kisebbségi liberális kormánya, miután ketten az ellenzéki Action Démocratique du Québec (ADQ) nevet viselő pártból kiléptek és átáltak Charest oldalára. Pierre Michel Auger és Andre Riedl a héten jelentették be, hogy távoznak az ADQ soraiból és inkább a Liberális Pártot erősítik jelenlétükkel. Ezzel a québeci liberálisok 48 mandátummal rendelkeznek a tartomány nemzetgyűlésében, mely összesen 125 képviselőből áll. A jobbközép ADQ-nak csak 39 képviselője marad és a szeparatista Parti Québécois (PQ) jelenleg 36 képviselőből álló frakcióval rendelkezik. A médiában egyre többet lehet hallani arról, hogy Charest akár előrehozott választást is hívhat, mivel kormánya most sokkal népszerűbb mint a 2007-es választás idején, amikor elvesztette a 2003-ban elnyert többségét a québeci törvényhozásban.
Mario Dumont, az ADQ vezetője meglehetősen színes szavakkal kommentálta a kilépéseket. “Egyszerűen besz*rtak néhány rossz pártpreferenciás felmérés megjelenése után”–magyarázta az idegesnek tűnő Dumont. Az ADQ valóban bajban lehet, mivel a legtöbb felmérés szerint ha most lennének választások harmadik helyre szorulna, a liberálisok és a PQ után. A kilépett képviselők szerint Dumont nem igen hallgatta végig a frakció véleményeit és javaslatait.
Charest poziciója azonban észrevehetősen megerősödött. ”Amikor kormányon van egy párt, akkor a nyitottság és az inkluzió művészetét kell gyakorolni”–mondta a québeci kormányfő, utalva arra hogy most két jobboldali képviselő csatlakozik a középutas Liberális Párthoz.
Kanadai Magyar Hírlap
Távozik a kanadai Liberális Párt vezetője
Stéphane Dion, a kanadai Liberális Párt vezetője bejelentette, hogy legkésöbb hat hónap múlva távozik a párt éléről. A liberálisok várhatóan jövő május elején tartanak egy kongresszust és valószinű, hogy ekkor választanak a küldöttek új vezetőt. De egyes hírek szerint az is lehet, hogy egy hónappal korábban választanak új vezért.
Dion elismerte, hogy kudarcot vallott választási kampánya és szereplése, de egyben rámutatott arra is, hogy a Stephen Harper miniszterelnök Konzervatív Pártja negativ és igazságtalan kampányt folytatott ellene, melynek köszönhetően a választópolgárok nem ismerhették meg a liberális miniszerelnök-jelölt igazi arcát. “Megbuktam. A konzultációk során kiderült, hogy amikor kollégáim és barátaim ajtóról ajtóra mentek a választópolgárok felkeresésének érdekében, egymás után azt halloták, hogy nem szeretik a párt vezetőjét. A múlt most már a múlt. Nagyon szerettem volna sikeres lenni, de egy demokráciában el kell fogadnunk az eredményt és tovább kell mennünk”-mondta Dion hat nappal az október 14-ei választások után, első sajtótalálkozása során.
Dion elfogadta azt, hogy ő kénytelen elvállalni a felelőséget a választási kudarcért, melynek nyomán a Liberális Párt 19 mandátumot veszített el ezzel frakciója összesen 76 képviselőből áll az új parlamenti ciklusban. De a balközép párt vezetője szerint, nem az ő szereplése miatt szenvedett a hivatalos ellenzék vesztességet, hanem inkább azért mert a konzervatívoknak sokkal több pénzt pumpáltak be a negativ és lejárató kampányba mint a Liberális Párt, melynek eleve kevesebb pénze volt a választási hadjárathoz. Dion szerint pártja egyszerűen nem tudott hatékonyan válaszolni a konzervatív vádakra jelenlegi “pénzügyi krízise” miatt. A legtöbb elemző szerint azonban a kudarc egyik legfontosabb oka a Dion nevéhez fűzödő környezetvédelmi terv volt, melynek egyik központi pillére egy karbon adó lett volna.
Dion helyére magasrangú liberális politikusok máris pályáznak. Bob Rae, Ontario egykori baloldali kormányfője és Michael Ignatieff, nemzetközileg ismert politológus és iró minden bizonnyal ismét indulnak a pártvezetői posztért, miután Dion 2006-ban mind kettőjüket legyőzte. A távozó liberális vezető egyik szóvivője elmondta, hogy Dion semleges marad a pártelnöki választás alatt.
Kanadai Magyar Hírlap
Hungarian conference to take place in Canadian capital
HSAC meets as part of the annual Congress of the Humanities and Social Sciences of Canada, organized by the Canadian Federation for the Humanities and Social Sciences. The largest multidisciplinary conference in Canada, the Congress hosts the meetings of dozens of scholarly associations during an 8-day period, bringing together scholars from across the country and around the world. The overall theme of the 2009 Congress is “Capital Connections / Nation, terroir, territoire.” As such, HSAC is proposing a special panel along the lines of the theme of the Congress, in relation to Hungary and Hungarians: “Identity, diaspora, minorities and multiculturalism.” Presenters are asked to indicate whether they wish to have their proposal considered for inclusion in this panel.
This year, HSAC requires that an abstract or outline (maximum 600 words) be in the hands of the program chair no later than 10 January 2009. Early submissions are welcome. The conference organizers prefer that proposals be submitted electronically, if possible. The proposals will be assessed by the program committee and all prospective participants are asked to include their contact information with their proposal. Decisions will be announced by the end of January 2009.
The Conference Committee for HSAC’s 2009 meeting is comprised of Agatha Schwartz (Ottawa), Christopher Adam (Carleton) and Judy Young, president of the Canada Hungary Educational Foundation.
All papers can be submitted to Professor Schwartz, the conference’s program chair, by e-mail at: agathas@uottawa.ca
Canadian Hungarian Journal
Magyar film kerül bemutatásra a kanadai fővárosban
Ocskay László
Magyar film kerül bemutatásra 2008 november 6-án az ottawai fővárosi könyvtárban. Az Ocskay László százados, az elfelejtett hõs című dokumentumfilmet este 6.30-kor vetitik a Metcalfe és a Laurier saroknál található Ottawai Public Library belvárosi épületében. A belépés ingyenes és a vetítés után a résztvevőknek alkalmuk lesz találkozni a rendezővel.
A dokumentumfilm egy szinte teljesen elfelejtett katonatiszt hõstettét mutatja be. Ocskay László, a magyar hadsereg századosa, az elfelejtett hõs a történelem egyik legbátrabb és legkülönösebb embermentési akcióját vezette le. Rendkívüli humanitárius tettével Budapesten 2500 üldözött férfit, nõt és gyermeket mentett meg a második világháború legvészesebb idõszakában, az 1944-45-ös években. 2002-ben álítottak Budapesten emléktáblát Ocskay tiszteletére, miután a jeruzsalemi Jad Vashem Intézet a “Világ Igaza” című kitüntetést adományozta a magyar századosnak. Tavaly irt Ablonczy Bálint történész egy cikket Ocskayról a Heti Válasz című hetilapban, melyben Oskar Schinderlhez hasonlította. “A körülbelül 1100 zsidót megmentő német gyárosnak, Oskar Schindlernek (akiről Steven Spielberg filmet készített) eleinte haszna is származott a zsidó munkásokból. A magyar tiszt azonban a kezdetektől ellenszolgáltatás nélkül védte az üldözötteket,”–írta Ablonczy.
Az Ottawai Magyar Nagykövetség, a Jewish Federation of Ottawa és a Canada-Hungary Educational Foundation (CHEF) közösen mutatja be Fonyó Gergely rendezõ és Kollarik Tamás producer alkotását (angol felirattal).
A vetítés után frissitőket szolgálnak fel a szervezők.
Kanadai Magyar Hírlap
A kanadai Liberális Párt vezetője várhatóan hétfőn távozik
Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy hétfő délután lemond Stéphane Dion, a kanadai Liberális Párt vezetője, a múlt heti választási kudarca után. Még nem olyan régen a közvélemény nagyrésze úgy tekintett a nagy múlttal rendelkező balközép politikai csoportra mint Kanada “természetes” kormánypártjára. Majdnem tizenhárom évig voltak hatalmon 1993 és 2006 között. De október 14-én a kanadai lakosság 26 százaléka szavazott a liberálisokra és összesen 76 mandátumot szereztek az Alsóházba. Ez annyit jelent, hogy a liberális frakció 19 képviselővel lett kisebb. A legtöbb elemző szerint leginkább Dion a felelős a kudarcért, egy részt mivel nem hallgatott tanácsadóira, akik arra akarták meggyőzni a a liberális miniszterelnök-jelöltet, hogy törölje a párt választási programjából népszerűtlen környezetvédelmi terveit és az ezzal kapcsolatos karbon adót.
Stéphane Dion irodája péntek este bejelentette, hogy a pártvezető egy sajtótájékoztatót kiván tartani hétfőn 14 órakor. Robert Fife, a CTV kanadai televízió ottawai politikai munkatársa liberális forrásoktól megtudta: Dion elfogadta azt, hogy nincsen meg a támogatottsága saját pártján belül, mely lehetővé tenné vezetőségének folytatását. Fife szerint elképzelhető, hogy Ken Dryden liberális képviselőből lesz ideiglenes pártvezető jövő májusig, amikor is várhatóan új miniszterelnök-jelöltet választanak a liberálisok. Stephen LeDrew, a párt egykori adminisztációs elnöke hevesen kritizálta Dion választási szereplését és elmondta, hogy azt szeretné ha a megbukott vezető azonnal lemondana. “Szerintem ez az ember intellektuálisan arrogáns. A politikai történelem legostobább kijelentése volt az, amikor a választás éjszakáján Dion azt állította, hogy őt az ellenzék ‘miniszterének’ választották a kanadai szavazók. Stéphane Dion figyelmen kivül hagyta a pártot és szintén figyelmen kivül hagyta a tanácsokat”–mondta LeDrew.
Kanadai Magyar Hírlap
Tovább csökkent a kanadai dollár értéke
Kanadai egy dolláros
Immár három hete esik folyamatosan a kanadai dollár értéke az amerikai dollárral szemben. Péntek délután 38 centet vesztett értékéből a loonie és így egy kanadai dollárért 84.25 amerikai centet kaphatunk átváltáskor. Pénzügyi szakértők szerint, a kanadai valuta folyamatos esése annak köszönhető, hogy egyre többen tartanak egy recessziótól Kanadában, de az olaj árának dramatikus csökkenése is hozzájárul a dollár értékének negatív változásához. A kanadai dollár különösen magas volt az amerikai valutával szemben a tavasz és nyár folyamán, amikor rekordokat döntött az olaj világpiaci ára. Múlt héten 8,4 százalékot esett a kanadai dollár értéke. A BMO Bank of Montreal prognózisa szerint, a kanadai gazdaság recesszióba kerülhet 2009 első felében. Előreláthatóan 0,7 százalékkal csökken a kanadai gazdaság 2008 utolsó negyedévében és 0,5 százalékkal 2009 első negyedében.
A magyar forint zuhanásához képest a kanadai dollár értékének csökkenése kisebb mértékű volt. Jelenleg egy kanadai dollárért 167 forintot kaphatunk, ami sokkal kedvezőbb átváltás a kanadaiak számára mint amit az év első felében tapasztalhattunk. A tavasszal még 150 forint körül mozgott egy dollár. A forint az utóbbi napokban leginkább az euróval szemben esett. A magyar fizetőeszköz 12 százalékkal csökkent az euróval szemben szeptember óta.
Kanadai Magyar Hírlap
Historic Fraser-Hickson Library to re-open in Montreal
Fraser-Hickson's old Kensington Avenue location (Photo by: FraserFriends)
Montreal’s historic Fraser-Hickson Library, established in 1881, will soon re-open its doors to readers after having closed down last year. The venerable library was forced to sell its iconic Kensington Avenue building in February 2007 due to financial constraints and the inability to secure adequate long-term funding. Fraser-Hickson, one of the most prominent English-language institutions in Montreal, has long served the culturally diverse Borough of Notre Dame de Grâce (NDG) and will resume its mission, once it moves to its new Sherbrooke Street location. The Fraser-Hickson Library’s 105,000 book and video collection will be housed at the Trinity Memorial Anglican Church, a heritage building dating back to 1926. The new library will be located in the church’s lower level and an extension will eventually be built. The project is expected to have a price tag of nearly $6 million and once the initial phase has been completed, library users will have access to an area encompassing 19,000 square feet.
If everything goes according to plan, John Dinsmore, Fraser-Hickson’s chairman, expects that the library will re-open in the second half of 2009. Michael Applebaum, mayor of Côte des Neiges-Notre Dame de Grâce, told journalists that he was pleased to hear that Fraser-Hickson would remain in the borough. Applebaum also observed that the library now has a “great plan and a great place.”
Yet the new location at the corner of Sherbrooke and Marlowe, and near the municipal boundary between Montreal and Westmount, is a lengthy 30 to 40 minute walk from the original Kensington Avenue neighbourhood. The library was frequently used by English schools in the area, as well as seniors living nearby. In many ways, Fraser-Hickson has always been much more than “just” a library. Fraser-Hickson served as a community centre, attracting high school students who used the tens of thousands of books for their school project, or simply enjoyed the library’s safe, multicultural and welcoming environment. Residents of all ages could sign up for computer courses, browse through a rich selection of newspapers and periodicals or access the library’s vintage video collection. The library also offered a special mobile book lending service for shut-ins. For years, one of Fraser-Hickson’s most popular events was its annual book sale and street fair, where locals could browse through thousands of books for sale.
Perhaps it was this sense of community that attracted volunteers of all ages to help keep the library afloat when a financial crisis threatened to shut it down, as well as a dedicated group of supporters who petitioned the borough and municipal authorities for more funding as closure loomed. Fraser Friends, a grassroots community organization based in NDG, collected more than 13,000 signatures as part of a petition that called on Montreal and the borough to save Fraser-Hickson, one of only two English libraries in Notre Dame de Grâce. This campaign was led by local resident Raj Ramtuhol, who petitioned Montreal Mayor Gérard Tremblay’s administration through open letters, a series of e-mails, faxes and protests.
As Fraser-Hickson prepares to re-open next year at the new Trinity Memorial location, Dinsmore noted that the library’s endowment currently stands at around $3 million and he expects that the institution’s annual operating costs may reach around $550,000. The borough will likely cover some of these annual costs, but Applebaum noted that the precise amount has yet to be determined.
Canadian Hungarian Journal
Hungarian Canadians commemorate 1956 Revolution
Time Magazine's 1956 Man of the Year: "The Hungarian Freedom Fighter."
The Montréal Hungarian community’s annual commemoration of the 1956 Revolution in Hungary, and its eventual suppression by Soviet forces, is quite possibly the most important yearly observance for Hungarian Canadians. The majority of Canadians with Hungarian heritage trace their roots back to 1956, in one way or another. Most members of the older generation arrived in Canada as refugees following the revolt, while many younger Hungarians have a parent or grandparent who fled Hungary following the Soviet re-invasion of 4 November 1956.
Organized by the Hungarian Committee of Montreal, this year’s commemoration of the revolution is set to take place at the Our Lady of Hungary Church on 19 October 2008, at 1:00pm. One of the event’s highlights will be a speech by Balázs Izsák, president of the Szekler National Council, who travelled to Canada from Romania. Balázs’s organization promotes regional autonomy for two adjacent counties in eastern Transylvania where ethnic Hungarians constitute a majority of the population. The event’s keynote speaker will be Dr. János Szanyi, while pianist Éva Csarnay will provide the commemoration’s musical component. The ceremony will also feature the participation of Montreal’s Hungarian scouts and girl guides, the students of the Hungarian School of Montreal and the Bokréta folk dance ensemble.
The 1956 Hungarian Revolution was by far the bloodiest and the most dramatic rebellion against Soviet domination in Eastern Europe, as well as a stinging rebuke of the country communist leadership. The revolt broke out on 23 October 1956 in Budapest and ultimately led to the re-establishment of multi-party democracy, Hungary’s withdrawal from the Warsaw Pact, its declaration of neutrality and the release of political prisoners. The removal of communist symbols–such as red stars–from public buildings from the Hungarian flag, as well as the demolition of Stalin’s statue in Budapest, became iconic symbols of the revolution. The uprising, however, was crushed when the Soviet army invaded Hungary on 4 November 1956, using 6,000 tanks and approximately 150,000 troops. An estimated 2,500 Hungarians were killed during the revolution and in the days following the Soviet re-invasion, a period often referred to as either the Hungarian “freedom fight” or the Hungarian War of Independence. Hungary’s revolutionary Prime Minister, Imre Nagy, was executed in 1958 for his role in the uprising and was secretly buried in an unmarked grave. Nagy was re-buried and exonerated in 1989, as the country transitioned towards multi-party democracy. The 1956 Hungarian Revolution has often been viewed as the “first crack” in the Iron Curtain that divided continental Europe.
Canada accepted more than 38,000 Hungarian refugees following the suppression of the uprising, out of a total of 200,000 Hungarians who fled to Western Europe, the Americas and Australia. According to some calculations, Canada accepted one out of every six Hungarian refugees following the uprising; proportionally the largest number of any country. The aftermath of the 1956 Revolution was also the first time that the Government of Canada chartered airplanes to transport refugees across the Atlantic. Among the initial wave of refugees was the entire faculty and student body of the University of Sopron’s forestry department. Nearly 200 students and 28 faculty members fled to Canada in January 1957 and continued their forestry studies at the University of British Columbia.
Hungarian 1956 refugees arrive in Canada
Noel Kinsella, Speaker of the Senate of Canada, participated in the fiftieth anniversary commemorations of the 1956 Revolution two years ago, when he spoke about the importance of remembrance. “Those events have since passed into the pages of history, but many of us still remember it well, especially those here today that lived through the ordeal, came to Canada, and in making their new lives here, greatly contributed to the social fabric of our nation; a nation you can proudly call your own. To those of you who were born Canadian-Hungarian, I hope you are proud of the heritage from which you come and the struggle and sacrifice made by your parents and grandparents so that you could enjoy a life free from oppression. Though the revolution may have passed into history, the impact that it had is forever present through people across the world like you,” said Kinsella.
In addition to the commemoration in Montreal, a wreath-laying ceremony will take place at Ottawa’s Beechwood Cemetery on 26 October 2008, followed by a commemoration at the Ottawa Hungarian Community Centre at 5:00pm on the same day. Toronto’s Hungarian community will begin a series of commemorations by taking part in a flag-raising ceremony in front of the Toronto City Hall on 23 October 2008 at noon, followed by a wreath-laying ceremony at Budapest Park. These two events will be followed by a commemorative celebration at the Hungarian Canadian Cultural Centre on St. Clair Avenue.
Canadian Hungarian Journal
Történelmi megállapodás Kanada és az Európai Unió között
Stephen Harper, Kanada konzervatív miniszterelnöke kijelentette: a kanadai kormány egy történelmi egyezményen dolgozik az Európai Unióval. Nicolas Sarkozy francia elnökkel találkozott Harper Québec városában, ahol a Frontenac kastély előtt tartottak közös sajtótalálkozót. Jose Manuel Barroso, az EU Bizottság elnöke is jelen volt a megbeszélésen. Harper elmondta: a két fél egyetértett abban, hogy “létre kell hozni egy ambiciózus, mély, széleskörű és történelmi megállapodás kereteit.” A megállapodás egyaránt kiterjedne gazdasági és közlekedési kérdésekre. Példaul Lawrence Cannon kanadai közlekedési miniszter elmondta, hogy az ottawai kormány szeretne egy “Open Skies” egyezményt aláírni az EU-val, mely növelné a versenyt Kanada és az uniós tagállamok közötti légiközlekedésben.
Franciaország máris aláírt egy jelentős egyezményt Jean Charest, québeci liberális kormányfővel, melynek értelmében bizonyos szakterületen dolgozó, diplomával rendelkező francia állampolgárok munkát vállalhatnak Kanada második legnagyobb, francia többségű tartományában. A megállapodásnak köszönhetően, franciaországi orvosok Québecben is dolgozhatnak egyéb formalitások és engedélyek nélkül.
Sarkozy a québeci Nemzetgyűlésben tartott beszédében elmondta: Franciaországnak különösen közeli kapcsolatokat ápol Kanadával és Québec tartománnyal. “Kanada egy jó barát, de Québec az már egyenesen családtag,”–mondta Sarkozy. Franciaország elnöke a La Francophonie csúcstalálkozó miatt utazott Kanadában, mely Québec fővárosában kerül megrendezésre. Az elnök azonban óvatos volt kanadai látogatása során, nehogy úgy nézzen ki, mintha támogatná a québeci szeparatizmust. “Nem kell, hogy egy testvéri, családi szeretet Québec iránt együtt járjon Kanada-elleni bizalmatlansággal”–magyarázta Sarkozy.
Kanadai Magyar Hírlap
A liberális vezető lemondásra kényszerülhet
Összesen egy nappal a sikertelen országos választás után, a kanadai Liberális Párt máris vezető váltásra készül. Stéphane Dion liberális miniszterelnök-jelölt pártja csupán 76 mandátumot szerzett a szavazáson. Ezzel szemben a konzervatív kormánypárt most már 143 mandátummal rendelkezik az Alsóházban. A Globe and Mail cimű napilap arról tudosított, hogy a Liberális Párt egyik magasrangú és jó kapcsolatokkal rendelkező tagja azt ajánlotta, hogy ha Dion nem nyújtja be lemondását, akkor a párt hurcolja ki az összes bútort a vezető irodájából. “Hogyan lehet megpuccsolni egy olyan embert aki azt sem veszi észre, hogy puccs készül ellene?”–kérdezte a párttag.
Gordon Campell, Brit Columbia liberális kormányfője rámutatott arra a tényre, hogy Stephen Harper konzervatív miniszterelnök kiütéses győzelmet aratott Dion ellen a nyugati tartományban. “Nem lehet alábecsülni azt, hogy Mr. Dion vezetői képességei nem rezonáltak a Brit Columbiai választópolgárokkal”–mondta Campbell.
A CTV kanadai televízió információi szerint, Dion valószinű csak a jövő hét elején nyújtja be lemondását. A pártvezető tanácsadói elmondták, hogy Dion nagyon fáradt az öt hetes kampány után és jelenleg mérlegeli lehetőségeit. Az viszont szinte biztos, hogy Dion lemondásra kényszerül, mivel karbon adó tervezete nagyban hozzájárult a Liberális Párt szerencsétlen választási szerepléséhez. A balközép párt ilyen rosszúl utoljára 1984-ben szerepelt és 26 százalékos támogatottsága pedig történelmi mélypontnak számit.
Kanadai Magyar Hírlap
Konzervatív kisebbség Kanadában – Választási eredmények percről percre
2008 október 14-én került sor a negyvenedik kanadai országos választásra, melynek végeredménye egy újabb konzervatív kisebbség. Az előzetes jelzések azt mutatják, hogy történelmi mélypontra süllyedt a részvételi arány. Stephen Harper miniszterelnöknek 155 mandátum kellett volna ahhoz, hogy többsége legyen, de ez nem sikerült–még akkor sem ha növelte kisebbségét. Az alábbi eredményeket rendszeresen frissitettük az est folyamán. A baloldalon feltüntetett idő mindig az utolsó frissitést jelzi. A pártok melletti számok az egyéni választókerületeket, illetve képviselőket jelzik. A kanadai parlament Alsóháza összesen 308 képviselőből áll és mind egyéni kerületeket reprezentálva kerülnek be a federális törvényhozásba.
Részeredmény (06.35-kor) – Nyomja meg a “refresh” gombot a frissitéshez.
Konzervatív: 143
Liberális: 76
Bloc Québécois: 50
Új Demokrata Párt: 37
Független: 2
01.02: Stephen Harper Calgaryban beszélt miután Konzervatív Pártja győzött a választáson. “Ez egy olyan föld, ahová a világ minden sarkából eljöttek, hogy egy erős országot épitsenek. Kanada mindig az igazi észak lesz, mely szabad és független. Négyszer szavaztak rám Calgary Southwestben rám az elmúlt hat év során,”–mondta a jobbközép kormányfő. Harper többek között köszönetet mondott édesanyjának, aki vigyázatott két kiskorú gyermekére a kampány alatt. “Pártunk nagyobb lett és egyre több kanadai talál otthont a Konzervativ Pártban. Gratulálok az összes pártnak, hogy megerősitették demokráciánkat azzal, hogy résztvettek demokráciánkban. Mr. Dion, köszönetet mondok Önnek, hogy 12 éve hozzájárult Kanada egységéhez. Mr. Layton, köszönom, hogy felszólalt a kanadai dolgozók érdekében. Gratulálok Ms. Maynek, aki történelmet írt az által, hogy kivülállóként indult ezen a választáson. (…) A választópolgárok egy megerősitett mandátumot kaptunk a kanadai néptől. Szerénységgel megköszönjük bizalmukat. (…) Ha együtt dolgozunk, gazdaságunk sikeresen kikerül a jelenlegi viharból. Egy remek országunk van, amelyben mindannyian hiszünk. Egy nyitott és befogadó kormányt fogunk alakitani és mindenkinek az érdekeit megfogja védeni, pártaffiliációtól függetlenül. Nemzeti történelmünk 144 éves múltra tekint vissza és számtalanszor megoldottunk problémákat és kihivásokat. Ez most is sikerülni fog.”–mondta Harper, utalva a nemzetközi gazdasági krízisre.
00.21: Stéphane Dion St. Laurent-Cartierville-ben beszélt franciául és angolul. “Összetöri a szivemet azt látni, hogy ennyi liberális társam veszitett ma este”–mondta Dion. “A kanadai nép döntött és egy ujabb konzervativ kormányra szavazott. Mint a hivatalos ellenzék, együttműködünk az új kormánnyal annak érdekében, hogy sikeresen megbirkozzunk a súlyos gazdasági kérdésekkel. Az én prioritásom a gazdaság lesz. Együtt kivánunk dolgozni az összes párttal. Meg kell védeni a kanadaiakat a gazdasági vihartól. Kanada egy igazságos társadalom kell hogy legyen, főleg gyermekeinkért. Most jobban szeretnem mint valaha Kanadát. A kanadaiak arra kértek fel, hogy vigyem tovább a liberális értékeket, még akkor is ha csapatunk kisebb lesz. Én mindig az egységes Kanadáért fogok dolgozni, lélkileg és fizikailag”–mondta Dion.
00.09: “Mindenki vegyen egy nagyon mély lélegzetett”–mondta Ignatieff, amikor a CBC riportere azt kérdezte tőle, hogy fog-e Dion ellen indulni ismét a várható pártelnöki harcban. “Amikor egy párt sikertelenül szerepel, akkor mindent meg kell vizsgálni”–mondta az egykori liberális pártelnöki kandidátus.
00.02: Jack Layton, a baloldali NDP vezetője Torontóban beszélt. “Jack Laytonnak hivnak és azért indultam miniszterelnöknek, hogy a konyhaasztalra koncentráljunk és nem pedig a nagytőke asztalára. De arany-médált nem nyertünk.” Layton szerint pártja keményen harcolt, de még akkor ha nem nyert “minden nap a dolgozó kanadai népért fog harcolni” az elkövetkező években. Layton “harcolni” kiván az Első Nemzetekért és nyugdijasokért, különösen az egészségügy területén.
23.54: Andew Coyne jobbközép publicista erősen kritizálta Harper konzervativ kampányát és szerencsétlen québeci szereplését. Szerinte a jobboldal számos ponton kompromizált a québeci kérdésben, de ez a stratégia elbukott.
23.49: Gilles Duceppe szeparatista vezető ellenfeleinek gratulált. Duceppe rámutatott arra a tényre, hogy hatodszor szerez a Bloc Québécois többséget Québec tartományban és a választókerületek kétharmadában a szeparatisták győztek. Duceppe szerint a Bloc nélkül Harper miniszterelnöknek többségi kormányt alakithatott volna Ottawában. “A québeci nemzet felszólalt. Teljesen nyilvánvaló, hogy a québecieknek nem elég a szimbólikus nemzet elismerése. A québeci nemzet létezik, egyetlen egy nyelve van és ez a nyelv a francia. Québecben az egyetlen munkanyelv a francia”–mondta erőteljesen Duceppe.
23.42: Bob Rae liberális képviselőt és egykori pártelnöki kandidátust interjúvolta a CBC. Rae-t Stéphane Dion elbukott liberális miniszterelnök-jelölt jövőjéről kérdezte a közszolgálati tévé egyik riportere. ”Gondolataimban tartom Stéphane Dion-t. Van amikor nem fair az élet”–mondta Rae. A legtöbb elemző szerint legkésöbb 2009 májusában új vezetőt választ az ellenzéki párt a történelmi kudarc után.
23.26: Justin Trudeau, a legendás néhai liberális miniszterelnök fia, győzött a montreáli Papineau választókerületben. Ezzel kiütötte a szeparatista Bloc Québécois-t az egyik legfontosabb montreáli bázisából. Peter Mansbridge, a közszolgálati választási program műsorvezetője előrevetitette annak lehetőségét, hogy egy újabb Trudeau legenda születhet Justin győzelmével.
23.12: Rick Mercer komikus most az egyszer komolyan beszélt a közszolgálatin amikor előrevetitette annak lehetőségét, hogy Stephen Harper miniszterelnök “nem egy boldog táborzó.” Szerinte elképzelhető, hogy a jobboldali kormányfő lemondhat az elkövetkező nyolc hónap során, mivel most volt az egyedüli igazi lehetősége, hogy többséget szerezzen a parlamentben. Ezt azonban eljátszotta a művészek elleni kirohanásaival.
22.56: Diane Ablonczy albertai konzervativ képviselőt éppen a CBC interjúvolja. Ablonczy szerint minden kormány azt reméli, hogy többsége lesz. Ez most nem sikerült a Toryknak, de Ablonczy rámutatott arra a tényre, hogy erősebb kisebbségi kormányban bizhat Harper miniszterelnök pártja. Érdemes megemliteni azt is, hogy Ablonczy férje egy 1956-os magyar menekült volt. Tom Ablonczy 1984-ban húnyt el.
22.49: Ismét kisebbségi kormány lesz Ottawában. Stephen Harper miniszterelnök saját választási törvényét hagyta figyelmen kivül annak reményében, hogy többséget szerez a parlamentben. De a jobboldal rosszúl kalkulált és különösen szerencsétlen québeci szereplése keresztülhúzta reményeit.
22.02: Konzervativ győzelem Kanadában. A CBC közszolgálati televizió szerint Stephen Harper miniszterelnök Konzervativ Pártja győzött a kanadai federális választáson.
21.37: Elbukott a Zöld Párt vezetője, Elizabeth May. Peter MacKay konzervativ hadügyminiszter győzött Central Novában. Ezzel szinte biztos, hogy a Zöldek nem kerülnek be a parlamentbe.
Kanadai Magyar Hírlap
Konzervatív kisebbségre ébredhetünk szerda reggel
Politikai pártok Kanadában
A legújabb Canadian Press-Harris Decima pártpreferenciás felmérés szerint a Konzervatív Párt fog győzni az október 14-ei választásokon, de a jobboldali kormánypárt szerencsétlen kampánya keresztülhúzta a többségi kormányzás lehetőségét. Stephen Harper Konzervatív Pártjára a felnőtt lakosság 34 százaléka voksolna. Ezzel szemben a Liberális Párt 25 százalék körüli eredményre számíthat, a baloldali Új Demokrata Párt (NDP) 19 százalékon áll és a szeparatista Bloc Québécois 11 százalékra erősödött. A parlamenten kivüli Zöld Pártra a kanadaiak 9 százaléka szavazna. A hosszú hétvége alatt, Harper miniszterelnök is elismerte azt, hogy szinte kizárt egy jobboldali többség a kanadai Alsóházban. Ezen kivül Harper elmondta, hogy nem lepődne meg azon, ha a három baloldali ellenzéki párt összefogna a választások után és koalíciós kormányt alakítana, mely véget vetne a 2006 februárja óta tartó jobbközép kormányzásnak. De Gilles Duceppe szeparatista pártvezér többször is megerősítette: a Bloc Québécois nem kiván minisztereket delegálni egy esetleges baloldali koalíciós kormányba. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a szocialista érzelmű Bloc külső támogatást nyújtana egy Liberális-Új Demokrata kormánynak. Az viszont kétséges, hogy Michaelle Jean főkormányzó éppen a liberálisok kormány javaslatát fogadná el, ha Harper Konzervatív Pártjára többen szavaznak.
A kanadai federális választási törvények és a kampánycsend értelmében, nem adhatunk közre pártpreferenciás felmérések eredményeit a választás napján. Ezért a mostani Harris-Decima közvéleménykutatás lesz az utolsó amely a Kanadai Magyar Hírlap honlapján megjelenik az október 14-ei választás előtt.
Kanadai Magyar Hírlap
Endowment established in memory of interned Europeans
Spirit Lake (La Ferme), Québec
The Ukrainian Canadian Foundation of Taras Shevchenko will be administering a $10 million endowment fund aimed at exploring and commemorating the experiences of Eastern Europeans and members of ethno-cultural communities in general, who were interned in Canada during World War I. Jason Kenney, Secretary of State for Multiculturalism and Canadian Identity, announced the establishment of the fund earlier this year. Christopher Adam, a lecturer in history at Carleton University, president of the Montreal Hungarian Historical Society and secretary of the Canada Hungary Educational Foundation (CHEF), has been appointed to serve on the Canadian First World War Internment Recognition Fund’s Advisory Council.
The agreement between the Government of Canada and the Shevchenko Foundation was signed by Andrew Hladyshevsky, the organization’s president. Dr. Lubomyr Luciuk, a professor of political geography at the Royal Military College in Kingston and president of the Ukrainian Canadian Civil Liberties Association (UCCLA), has long pushed for Canadian authorities to recognize the country’s World War I internment operations. President Hladyshevsky noted that the newly created federal endowment will benefit all Canadians, as light will finally be shed on a neglected chapter of Canadian history. “This symbolic restitution, reflecting a part of the funds previously confiscated from the internees as well as their unpaid labour, is the first step in reconciliation which will bring to light this sad chapter in Canadian history. The plight of the internees, which included the forfeiture of their civil liberties as well as their economic capacity, has been largely ignored by Canadian historians. The signing of this funding agreement allows this journey of knowledge to begin,” said Andrew Hladyshevsky.
Professor Luciuk’s book, Without Just Cause, is among a very small handful of scholarly works that examines Canada’s first national internment operations, which took place between 1914 and 1920. According to this research, federal authorities incarcerated 8,579 so-called “enemy aliens.” What most of these Eastern Europeans had in common was that they were considered to be Austro-Hungarian citizens, since their homeland was part of the Austro-Hungarian Empire. Most of the Ukrainians interned, for example, came from Bukovina or Galicia. While the vast majority of internees were Ukrainians, it is clear that there were also Hungarian, Polish, Croatian, Bulgarian, Serbian and Romanian prisoners. Archival documents suggest that prisoners at many of these internment camps were mistreated by guards, and even Sir William D. Otter, a high-ranking officer in charge of internments, admitted as much in his correspondences. On one occasion, Otter noted that “rough conduct” on the part of guards was “by no means an uncommon occurrence.” Dr. Luciuk observed that mistreatment led internees to actively resist camp authorities on a couple of occasions, including during a riot in Kapuskasing (Ontario), which involved 1,200 internees.
The Advisory Council held its first meeting last month in Amos, a small town situated in Québec’s Abitibi region. The municipality’s significance within the context of this project is that it was home to the Spirit Lake Internment Camp. This area is currently referred to as La Ferme and the lake’s name has since been changed to Lac-Beauchamp. Spirit Lake was among the most important of these camps from 1915 to 1917, as nearly 1,200 Ukrainians and other Eastern Europeans were interned here. Spirit Lake was also only one of two camps that was actually surrounded by barbed wire fencing. The Corporation Camp Spirit Lake, an organization based in Trécesson (Québec), has already purchased the Saint Viateur Church in La Ferme, situated directly across from where the camp’s barracks once stood. The group plans to install a permanent exhibit in the building next year.
The Canadian First World War Internment Recognition Fund is a long-term project, lasting for the next 15 years. During this time, a range of proposals aimed at presenting the history of Canada’s first internment operations, as well as commemorative projects, will be examined by the seven member Advisory Council.
Canadian Hungarian Journal
szólj hozzá