Magyar Tudomány, 2004/11 1294. o.

A jövő tudósai


BEVEZETŐ

Tisztelt Olvasó!

A kutatók utánpótlásával - fiatal tudósokkal foglalkozó melléklet tizedik számában Pitz Mária a katolikus iskolák tanulmányi versenyeiről, Juhász-Nagy Ágnes és Radnóti Katalin a Bugát Pál versenyről, Mészáros Lívia pedig az októberben megalakult, 31 ország középiskolás kutató diákjait és tanárait tömörítő Network of Youth Excellence-ről ad hírt.

Kérjük, ha a tehetséggondozással, a kutatói utánpótlással, vagy az ifjú kutatókkal kapcsolatos témában bármilyen közérdeklődésre számot tartó mondandója lenne, keresse meg a melléklet szerkesztőjét, Csermely Pétert a csermely @ puskin.sote.hu e-mail címen.

Csermely Péter

az MTA doktora (Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani Intézet)


A katolikus iskolák számára kiírt tanulmányi versenyek

Több évtizedes hagyománnyal rendelkezik a katolikus iskolák középiskolai diákjai számára kiírt tanulmányi verseny. Az 1950-es években a Katolikus Középiskolák Főhatósága pályázatot hirdetett a nyolc katolikus gimnázium tanulói számára magyar irodalom, hittan, történelem és biológia tantárgyakból. A rendszerváltás óta sorban újrainduló, illetve újonnan létrejövő egyházi intézmények számának növekedésével nőtt a versenyen részt vevők száma. Mára 72 középiskola diákjai mérhetik össze tudásukat a fenti négy tantárgyakból készített pályázataikkal. A részt vevők köre bővült az iskolaszerkezet módosulásával. A pályázatok írásában ezért ma már részt vehetnek a tanulók a 7. évfolyamtól a 12. évfolyamig. A pályázatok kiírt témáiról, a résztvevők és a helyezések számáról az utolsó három év adatai alapján érdemes konkrétabban szólni.

Az egyes tantárgyak pályázati témáit a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSZTI) által megbízott tantárgygondozók állítják össze. Ők készítik el a témákhoz kapcsolódó irodalom-ajánlást is. A verseny szokásai szerint a tantárgygondozók évente két-három témát javasolnak kidolgozásra. Íme a témák közül néhány:

Magyar irodalom: A misztikus költő, Pilinszky János; romantikus tájábrázolás Petőfi Sándor költészetében; bibliai képek és formák Ady költészetében; az iskolai élet ábrázolása a Nyugat első nemzedékének néhány művében

Történelem: Szent Margit és a dinasztikus politika; egy pálos szerzetes a haza szolgálatában - Bakócz Tamás, a reneszánsz főpap; a magyar egyház kimagasló egyéniségei

Biológia: A táplálkozási szokások változásai nagyszüleinktől napjainkig; környezetbarát gondolkodásmód, életforma lehetőségei, eredményei az iskolában és a családban; a biológia nagy magyarjai; immunrendszerünk harca egészségünk fenntartásáért

Hittan: Az élet kezdetének és végének erkölcsi megítélése és ennek következményei; az ószövetségi ember istenkapcsolata a zsoltárokba; az Egyház Isten irgalmának és szeretetének jele a világban; a II. Vatikáni Zsinat egyházképe a Lumen gentium és a Gaudium et spes konstitúció alapján

Néhány számadat: a 2001/2. tanévben 144 pályamunka született. Ekkor a legnagyobb érdeklődés a történelem (48 dolgozat) és a magyar irodalom (43 dolgozat) tantárgy iránt mutatkozott. A 2002/03. tanévben 93 tanuló készített pályázatot. Kimagasló volt a magyar irodalomból beérkezett dolgozatok száma. A többi tantárgyból szinte hasonló számú pályázat érkezett. A 2003/4. tanévben 133 dolgozatot írtak a tanulók. Változott a "rangsor", mert ebben az évben a biológia vette át a vezetést 67 pályázattal.

A benyújtott dolgozatokat elismert szakemberek bírálják. A pályázók megkapják a munkájukról készített értékelést, amely tanácsaival, észrevételeivel segíti, ösztönzi őket.

Tanévenként általában 15-18 diák ér el helyezést, és kb. ugyanennyi részesül dicséretben, különdíjban. Az I. helyezett 10 000 Ft, a II. 8000 Ft, a III. 6000 Ft értékű könyvutalványt kap. A különdíjat és dicséretet elért tanulók könyvjutalomban és elismerő oklevélben részesülnek.

Külön kell szólni a tizenöt éve megrendezésre kerülő Károly Iréneusz fizikaversenyről, amely eltérő a többi tantárgyétól. A verseny alapvetően jelenség- és kísérletcentrikus. A diákok három korcsoportban versenyeznek, iskolánként és korcsoportonként két-két tanulóval. A verseny három, jellegében és tematikájában is eltérő fordulóból áll: otthoni kísérleti munkából, amelyet magukkal hoznak és bemutatnak a versenyzők. A helyszínen kerül sor az egyéni írásbeli feladatmegoldó és szóbeli fordulóra. A versenyfeladatokat, a kérdéseket egyetemi oktatókból álló független versenybizottság állítja össze és értékeli. A versenyzőket évről évre más-más katolikus gimnázium látja vendégül. A rendezvény technikai lebonyolítását az iskola szaktanárai szervezik.

A hagyománnyá nemesült versenyek a tehetséggondozást szolgálják, amelyhez a felkészítő tanárok hozzáértő, segítő irányítása nélkülözhetetlen. Reméljük, a folytatás a katolikus iskolák diákjai, tanárai számára továbbra is a kihívás, a megmérettetés mellett az alkotás örömét, az elismerést jelenti.

Pitz Mária

pedagógiai előadó - maria @ mkpk-pi.sulinet.hu


KÖRNYEZETI NEVELÉS - TEHETSÉGGONDOZÁS

21 éves a Bugát Pál Országos Középiskolai Természetismereti Vetélkedő

"A természettudományok tanárának nemcsak természettudományi ismereteket kell adnia, hanem azt is meg kell értetnie, mi a modern természettudomány jelentősége az emberiség történetében. Az ember sokféle kulccsal próbálta megnyitni a természetet, de a modern természettudomány az első, amely valóban nyit is." (Németh László)

Az információáradat korszakában élünk. Az ismeretek bősége, amelyekhez az ember élete során jut, óriási mértékben nő. Napjainkra az iskola már nem tud egész életre elegendő ismeretet és szakértelmet nyújtani. Az oktatási intézmények legfontosabb feladata az, hogy a diákokat megtanítsa tanulni. Alapvető és általános elveket kell számukra megtanítani, fő hangsúlyt helyezve az ismeretek rendszerezésére, strukturálására. Lényeges szerepe van a mindennapi életben fontos ismeretek elsajátításának is, amelyek segítségével tudnak majd tájékozódni a természeti és a társadalmi környezetükben. Segíteni kell a diákokat abban is, hogy kreativitásuk megnyilvánulhasson, melyhez kiváló lehetőséget teremtenek a különböző tanulmányi, tehetséggondozó versenyek, vetélkedők.

Az emberiség fontos kérdései, így a természettudományos jelenségek, eredmények sohasem külön fizikai, biológiai, kémiai stb. problémaként jelentkeznek, hanem az előbbi folyamatok egymásra hatásaként jönnek létre. Míg az iskolában nemegyszer mereven, egymástól elszigetelt tantárgyanként foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel; a tehetséggondozó versenyek alapvető célkitűzése: a természettudományos tantárgyak tanulása során megszerzett ismeretek integrálása.

A széleskörű természettudományos ismeretterjesztő tevékenységéről ismert budapesti TIT Stúdió 1984-ben új országos programot indított középiskolások részére. A Bugát Pál Országos Középiskolai Természetismereti Vetélkedő olyan érdeklődést váltott ki, hogy azóta minden évben megrendezésre került (http://www.berze-nagy.sulinet.hu/pal.htm). A vetélkedő céljaira és szellemiségére nagy hatást gyakorolt a néhai Marx György akadémikus által - az 1970-es években - irányított A természettudományok integrált oktatása című akadémiai program és kísérlet; valamint az ebben részt vevő középiskolák részére Gyöngyösön szervezett, A Természet egysége című, új típusú diákverseny.

A Bugát vetélkedő kimunkálásában szakmai segítséget nyújtott Marx György akadémikus, Vida Gábor akadémikus, Gánti Tibor professzor, Sükösd Csaba fizikus, egyetemi oktató, néhai Kajtár Márton egyetemi oktató, néhai Kiss Lajos gyöngyösi középiskolai tanár. A vetélkedő szakmai zsűrijének tagjai - a kezdetektől - az ELTE oktatói. Az ez évi vetélkedő zsűrijének tagjai: dr. Juhász András egyetemi docens, Makádi Mariann főiskolai docens, dr. Munkácsy Katalin főiskolai docens, dr. Róka András főiskolai docens, dr. Szerényi Gábor középiskolai tanár, Vörösmarty Gimnázium (Érd). A középiskolai verseny társrendezői feladatai ellátására a TIT Stúdió felkérte az MTA-programban is közreműködő két gyöngyösi intézményt: a tehetséggondozó tevékenységéről elismert Berze Nagy János Gimnáziumot és a Mátra Művelődési Központot; valamint a Természet Világa folyóirat szerkesztőségét.

A Bugát Pál Országos Középiskolai Természetismereti Vetélkedő célja:

1.) a modern természettudományos világkép és az egységes természetszemlélet kialakítása,

2.) a komplex természettudományos gondolkodás megerősítése,

3.) a diák-kutatótevékenység összehangolása az iskolai oktató-nevelő tevékenységgel,

4.) a környezettudatos szemléletformálás és magatartás kialakítása,

5.) szolgálja a tehetségkutatást és a tehetséggondozást, és nem utolsósorban a kiemelkedő tudással rendelkező fiatalok elismerését.

A Bugát verseny témakörei évente változnak. Az elmúlt huszonegy év során a megközelítésmódok is változtak. Az első években különböző tudományos problémák feltárása köré szerveződött a vetélkedő. Például: A kozmikus energia áramlása; Az anyag szerveződése; Kölcsönhatások mint rendszerszervező erők; Egyensúly - stabilitás - instabilitás; Az evolúció stb. Napjainkra előtérbe kerültek a köznapi embert is érintő témák (pl.: Elhagytuk a Földet; Életesélyek a XXI. században; A tudomány társadalmi hatása az emberiség történetében; Hétköznapok tudománya; Magyarok a természettudományos kutatás élvonalában stb.)

Az országos középiskolai vetélkedő elmúlt két évtizede alatt a diákrendezvénynek rangos hagyományai alakultak ki. Az évente több mint ezer diákot "megmozgató" vetélkedőnek sajátos hangulata van. A részt vevő, közel kétszáz középiskolát három-három fős csapatok (iskolánként maximum öt csapat) képviselik az ország szinte minden megyéjéből. A versenyre való felkészülést segíti a versenyfelhívásban megadott irodalomjegyzék, valamint az Internet nyújtotta friss információk. A diákok kutatótevékenységük során számíthatnak felsőfokú oktatási intézmények, kutatóhelyek, könyvtárak, múzeumok, környezetvédelmi oktatóközpontok stb. támogatására is. A TIT Stúdió 2000-ben kiadványt jelentetett meg az országos természetismereti vetélkedő tizenhét évi tapasztalatait összegezve Környezeti nevelés - tehetséggondozás címmel. A kiadványból kaptak a részt vevő középiskolák, pedagógiai intézetek, tanárképző főiskolák, civil tanári egyesületek, önkormányzatok, főhatóságok.

Az Országos Középiskolai Természetismereti Vetélkedő háromfordulós. Budapesten, a tavaszi szünetben megrendezésre kerülő országos elődöntőn háromórás írásbeli feladatot oldanak meg a csapatok. Az elért pontszám alapján maximum húsz csapat kerül a középdöntőbe és tíz csapat az országos döntőbe, melyek a Mátrában (Gyöngyös - Mátrafüred) háromnapos tábor keretében kerülnek megrendezésre. A vetélkedő csapatok érdeklődő nagyközönség jelenlétében a szakmai zsűri pontozása mellett adnak számot tudásukról (írásbeli és szóbeli fordulók, laboratóriumi gyakorlatok, számítástechnikai szimulációs feladatok és terepgyakorlat keretében). A döntőbe kerülő csapatok bemutatják a vetélkedő témaköréhez kapcsolódó, saját kísérleti tevékenységüket illusztráló ún. "hozománydolgozataikat" is. A zsűri véleménye alapján a legizgalmasabb kutatási beszámolókat a Természet Világa minden évben megjelenteti. Az országos döntőre tudósok, kutatóműhelyek vezetői is meghívást kapnak, akik a vetélkedő témaköréhez kapcsolódva előadásokat tartanak. Az első három helyezett csapat tagjai értékes tárgyjutalmakat és szakkönyveket; az első tíz csapat tagjai és felkészítő tanáraik szakkönyvcsomagokat nyernek el. Az Élet és Tudomány, a Természetbúvár, a Természet Világa, az Oktatási Közlöny valamint napilapok a vetélkedő felhívásszövegének és a verseny eredményeinek közlésével teszik ismertté a Bugát Pál Országos Középiskolai Természetismereti Vetélkedőt.

A Bugát Pál Középiskolai Vetélkedő az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által elismert és támogatott országos diákverseny. Az Országos Középiskolai Vetélkedő szervezői céljuknak tekintik, hogy az elkövetkező években is megőrizzék az országos középiskolai diákverseny hagyományos, baráti szellemét; bátorítsák a tehetséges diákokat az önálló kutatási tevékenység végzésére; és széleskörű elismerést biztosítanak a felkészítő tanároknak.

Juhász-Nagy Ágnes

igazgató, TIT Stúdió Egyesület - info @ tit.hu

Radnóti Katalin

tanszékvezető főiskolai tanár, ELTE TTK, a zsűri elnöke - rad8012 @ helka.iif.hu


Network of Youth Excellence (NYEX)

A 2002. április 19-21. között Visegrádon megrendezett NATO-UNESCO-konferencián (http://www.chaperone.sote.hu/natowork.htm) a világ legjobb tehetséggondozó szervezeteinek több mint húsz országból érkezett küldöttei egy Network kialakítását határozták el. A Network legfontosabb feladata a különböző országokban a középiskolások számára rendezett tudományos programok együttműködésének segítése (tanár- és diákcserék szervezése, internetes konferenciák és munkacsoportok létrehozása stb.), a már létező projektek fejlesztése és hasonló programok indítása olyan országokban, ahol ilyenek még nem léteznek. A konferencia óta a formálódó hálózathoz Brazíliától az USA-n és Ausztrián keresztül a Fülöp-szigetekig egyre több ország tehetségsegítő programja csatlakozott. A titkárságot jelenleg a Kutató Diákok Országos Szövetsége adja. A Network (amelyet a kezdeményezők: Leon Lederman Nobel-díjas és Csermely Péter Network of Youth Excellence-nek kereszteltek el) megalakulására, az elnökség megválasztására a 2004. október 1-3. között Egerben megrendezésre kerülő NATO-UNESCO konferencián került sor (http://www.chaperone.sote.hu/nato.htm). A konferencia a 2005-ös World Science Forum (www.sciforum.hu) egyik szatellita rendezvénye.

A Network céljai és tagjai

Régi nagy példák bizonyítják, a tudományt érdemes korán kezdeni. Gondoljunk csak a múlt század budapesti "marslakóira", akik kiváló tudósok irányítása mellett, középiskolás korban kóstoltak a tudományos életbe, és a tudósok egy teljesen új, merőben más gondolkodású generációját hozták létre. A siker titka minden bizonnyal az, hogy az egyébként is kiemelkedő képességgel rendelkező diákoknak merjünk differenciált, megkülönböztetett agytornára lehetőséget adni. Engedjük őket szabadon, most még túlzott felelősség nélkül szárnyalni, a világra rácsodálkozni, ugyanakkor a tudomány eszközeit és módszereit a kezükbe adni. Az igazi nyereség az lesz, ha felnőtt tudósként már felelősséggel és nagyobb fegyelemmel - de megtartják a gyermeki rácsodálkozást és a merészséget a tudományban.

A NYEX legfőbb célja éppen ezért, hogy világszerte lehetőséget adjon a középiskolásoknak a tudományos életben való részvételre. Jelenleg harmincegy ország negyvenhárom szervezete vesz részt a NYEX munkájában, így a diákoknak a saját országukban működő tehetségsegítő programok mellett, diákcserék révén lehetőségük nyílik külföldi programokkal és más országok kutató diákjaival, tanáraival is megismerkedni. E programok többnyire igen eltérő szerkezetűek: közöttük többhetes nyári táboroktól hétvégi tudományos szemináriumokon keresztül a mentori rendszerekig találhatóak meg a tehetségsegítés legváltozatosabb formái. Azon túl, hogy lehetőséget teremtenek igazi tudományban való részvételre, a külföldi diákcserék maradandó élményt, a mai világban egyre fontosabb nyelvgyakorlási lehetőséget és talán a felnőtt kutatói pálya beindításához szükséges referenciát, illetve lökést is megadják.

A NYEX alapelve, hogy mentes legyen minden megkülönböztetéstől, így természetesen azok a diákok sem maradhatnak ki ezekből a lehetőségekből, akik nem a tagszervezetek országaiban laknak, mivel a NYEX szívesen fogad minden új tagot, illetve célja segíteni a hasonló programok beindítását olyan országokban, ahol ilyenek még nem léteznek. A NYEX tagjai azonban csak szervezetek lehetnek. Minden olyan szervezetet szívesen látunk, amely huszonegy év alatti fiatalok tehetségsegítésével foglalkozik. Nem kizáró ok, ha adott országból már van tag, és az sem, ha az adott pályázó nem egy nagy szervezet, hanem egy kisebb helyi diákkör.

Fontos megemlíteni, hogy a NYEX nem elitszervezet: a részt vevő diákokat nem különleges képességeik, hanem érdeklődésük és motivációjuk alapján választja a legtöbb tagszervezet. A másik igen fontos tudnivaló, hogy a NYEX nem diákszervezet: az egyes tagszervezetek zömében a középiskolai kutató tanárok (a diákokat kiválasztó, segítő, velük együtt dolgozó, kutató középiskolai tanárok) is kiemelt részesei a közös munkának.

A Network működése

Mint minden nemzetközi szervezetben, a NYEX-ben is a kapcsolattartás lehetőségének megteremtése a legfontosabb. Erre szolgál a szervezet honlapja (www.kutdiak.hu), amely az éppen futó diák- és tanárcsere-programok, a tagszervezetek teljes bemutatása mellett lehetőséget nyújt akár internetes konferenciák megrendezésére és virtuális munkacsoportok létrehozására is, így minden szempontból alkalmas interaktív munkafelületet nyújt a tagoknak.

A Network ügyeiben a döntéseket az Irányítótestület hozza, amelyben minden tagszervezet egy-egy fővel képviselteti magát. Az internetes kapcsolattartás mellett a testület a NYEX kétévente megrendezésre kerülő konferenciáján személyesen is találkozik. A köztes időben a kisebb döntésekért illetve a javaslatok előterjesztéséért az Irányítótestület elnöke és két alelnöke illetve a Titkárság egy képviselője felelős. Az elnökséget a kétévente választják a konferencia résztvevői, és mivel Titkárságot a Kutató Diákok Országos Szövetsége adja, így nevéhez (Network of Youth Excellence) híven a szervezet nemcsak a diákokért van, hanem a diákok a programokban való részvétel mellett a döntéshozatalban is részt vehetnek.

Kapcsolatok és szponzorálás

A Network egy teljesen független szervezet. Szorosan együttműködik az UNESCO World Academy of Young Scientists-el, így rajta keresztül egyetemi és PhD-hallgatókkal, fiatal kutatókkal. A NYEX működtetésének költségeit jelenleg az UNESCO és a Federation of European Biochemical Societies (FEBS: www.febs.org) által nyújtott támogatásból fedezzük. Szintén az Irányítótestület feladata a különböző országos, illetve nemzetközi pályázatok és egyéb szponzorálási lehetőségek felkutatása.

Konferenciák

Az Irányítótestület munkája szempontjából legfontosabb a kétévente megrendezésre kerülő konferencia. Az elnökség megválasztása mellett itt nyílik lehetőség a tapasztalatcserére és a személyes találkozásra is. Minden évben szatellit konferenciák is megrendezésre kerülnek. Ezek egy bizonyos kutatási területre specializálódott régió konferenciái, így lehetőség van NYEX-en belül lokális "tudományos profilok" kialakítására. Szintén éves gyakorisággal kerül sor diákkonferenciák megrendezésére, ahol a világ különböző részeiből érkezett diákok adják elő tudományos előadásaikat a különböző szekciókban: élet-, természet-, társadalom- és humán tudományokban.

Nagyon reméljük, hogy a következő számvetés időszakában, két év múlva a Magyar Tudomány hasábjain már egy gazdag hagyományokkal, stabilan működő szervezet érdekes programjairól számolhatunk majd be.

Mészáros Lívia

egyetemi hallgató, a Kutató Diákok Országos Szövetsége külügyi tagozatának elnöke - meszaroslivia @ hotmail.com


<-- Vissza a 2004/11 szám tartalomjegyzékére