Most amikor egy még sokkal emberpusztitóbb és értékrombolóbb háborúra készül a világ, jó pontosan számot adni arról, hogy mibe került az emberiségnek, első sorban Európának a világháború. A legújabb becslések és számítások alapján a következőkben állíthatjuk össze a négyéves világháború számláját:

 

                                           az 1914 — 18 alatt mozgositott     népesség

                                            a behivottak száma  a lakosság százalékban

Franciaország....................... .7.960.000                                      20.4

Nagybritannia....................... 4.971.000                                       10.7

Britt gyarmatok..................... 4.525.000                                       —

Oroszország.......................... 15.123.000                                     8.5

Olaszország........................... 5.615.000                                     15.3

Egyesült-Államok................ 3.800.000                                       3.8

Románia................................. 1.000.000                                      13,3

Németország......................... 13.260.000                                    20.0

Ausztria-Magyarország...... 9.000.000                                      17.5

Összesen kerek                  70.000.000

 

Vagyis kb. hetven milió férfi vett részt a világháborúban s pedig a népesség legerősebb és legegészségesebb, a jövő szempontjából legfontosabb része. Ugy hogy ami belőlük elpusztult vagy megnyomorodott, az az emberiség legjavából pusztult.

 

              A világháború harctéri veszteségei

                                                         halott                          sebesült                rokkant

Franciaország..................                 1.550.000                 3.100.000                800.000

Anglia...............................                 725.000                    2.050.000                350.000

Németország....................                 1.835.000                 4.215.000                665.000

Oroszország..................................... 700.000                    2.750.000                410.000

Az összes háborúban

résztvett országok

vesztesége .......................................... 9.000.000               19.000.000             3.500.000

 

A tényleges ember-veszteség tehát kb. tízmillió halott, húsz millió sebesült és négy millió rokkant. De van egy közvetett veszteség is emberben: az a sok ember, amelyik a háború következtében nem születhetett meg. A születési statisztikák alapján ezt is meg lehet állapítani hozzávetőlegesen.

 

A népesség fogyása a háború következtében tiz európai államban

a népesség száma 1913 végén.................................................... ....400.850.000

normális viszonyok között várható népesség lett volna 1919-ben 424.480.000

tényleges népesség 1919-ben..................................................... .....389.030.000

összveszteség a háború által...................................................... ......35.380.000

 

Tehát ténylegesen 35 millió ember pusztult el vagy meg se született a négy éves világháború következményeként csak Európa tíz államában. De ebhez még hozzá kell számítani s a háború számlájára írni a háború utáni inség és nélkülözések, valamint a tömegragályok következtében elpusztult és lenyomorodott és kétségbeesésükben öngyilkossá lett pontosan fel sem becsülhető milliókat.

Ime a világháború ember-vesztesége. Az anyagiakban okozott pusztulást és rombolást, a háborúra elköltött tömérdek összegeket, a háború érdekében felhasznált, ill. elpocsékolt töméntelen emberi munkaerőt szinte tehetetlen felbecsülni. Mégis egyes számszerűleg megfogható adatok képet nyujtanak a rettentő pusztitásról:

 

                a világháború alatt előállítottak

ágyut               gépfegyvfert   repülőgépet     tankot

Franciaország....................              21.000            88.000            51.000            3.200

Anglia................................              27000             24.000            55.000            2.818

Olaszország.......................              10.00             37.000                —                —

Oroszország......................              17.000           27.477              3.000              —

 

E töméntelen hadiszer előállítása végett a normális termelésből elvontak 1917—18 alatt:

Franciaországban 1.8 millió munkást

Angliában 2.0 millió munkást

Az Egyesült-Államokban 1.2 millió munkást.

A német hadsereg elhasznált a háborúban 286 millió lövedéket 17 milliárd aranymárka értékben (ma 24 milliárd). Ezt a 17 milliárdot a szó igazi értelmében a levegőbe puffogtatták. De nem csak hogy ennyi öszszeggel lett általa a német gazdaság szegényebb, nemcsak hogy milliókat meggyilkoltak a drága lövedékek, hanem ugyanakkor még mérhetetlen anyagi károkat is okoztak. Például csak Északfranciaországban elpusztítottak 290.000 lakóházat, 500.000 épületet, 65 kilométer útat, 9.700 hidat, 22.160 gyárat.

 

Európa háborús számlája a legújabb becslések szerint (arany márkában):

Közvetlen háborús kiadások 1919 végéig...................................... 575 milliárd

pusztitások.................................................................................... 70      “

elpocsékolt reparációs teljesitmények........................................... 25      „

elmaradt termelés a háború alatt.................................................... 850    „

tartozás az Egyesült-Államoknak.................................................. 17      “

Összesen több, mint 1.500 milliárd aranymárka.

 

Azáltal, hogy a legjobb munkaerők milliói a normális termeléstől elvonattak, hogy az egész ipar a háborús termelésre lett átállítva, legyengült az egész világgazdaság. Ez beszédes számokban is kifejezésre jut:

a világgazdaság a háboru előtt és után

                                                  1913          1919          fogyás %-ban

szén (mill. ton.)................                 1216              1058                    13

nyersvas (mill, ton.)........                 77.2               61                        21

acél (mill. ton.).................                 73.6               68                        7.7

réz (ezer ton.)...................                 1133              1076                    5

ólom(“„)............................                 1292              940                      27.3

gyapot (mill. bál).............                 25,4               20.6                     19

gyapju (mill. ton.)............                 3162              2894                    9

buza (mill. ton.)................                 79.9               76                        5

rozs (mi!!, ton.)................                 21.4               17.3                     17.3

burgonya (mill. ton.).......                 113.4             92                        19

cukor (mil. ton.)...............                 18.8               15.9                     15

 

Ez a világátlag. Az európai országok természetesen még sokkal erősebben szenvedtek a háború alatt:

 Európa gazdasága a háború előtt és után (havi átlagértékek)

                                                              1913     1919         fogyás %-ban

szén (mill. ton.)..............................            46.1                 35´6            23.0

öntött vas (mill. ton.)....................            3.015               1.65            55.3

acél (mill. ton.)...............................               2.579             1,825          28.7

A világ termelése csak 1925—26-ban, tehát hét-nyolc év alatt érte csak el megint a háború előtti mértéket. Ezt se mindenütt; pl. Anglia termelési nivója még ma is a háború alatti alatt van.

A jövő háborúja a szakemberek egyhangú véleménye szerint még sokkal gyilkolóbb és rombolóbb lesz, mint a világháború volt; s még sokkal többe fog kerülni, mert még nagyobb erők fognak egymással mérkőzni. Nyilvánvaló, hogy eredménye, nem lehet más, mint a világ kultura teljes elpusztítása s a megmaradó emberiség visszasülyesztése a barbarizmusba.