Almássy Éva Húsz éve él Párizsban, pszichológiát, majd filozófiát hallgatott a Sorbonne-on. Egy ideig a Nouveaux Cahiers de l’Est főszerkesztője, több újság munkatársa. Első beküldött francia nyelvű kéziratát a Gallimard elfogadta és a V. O. című regény meg is jelent 1997-ben. Őszre várható második franciául írott regénye, ugyanitt.

Baal, Georges tk. Balassa György 1956-ban érkezett Franciaországba. Eleinte mikrobiológiával, majd pszichiátriával foglalkozott és a CNSR (Centre National des Recherches Scientifiques) munkatársa lett. Később egyre inkább a színház világa felé fordult, a színjátszás, színházelmélet és színházterápia művelője és szakértője. A magyar avantgárd ismerője- és fordítójaként számtalan párizsi, ehhez a témához kapcsolódó rendezvény szervezője. Artaud kiváló ismerője.

Fejtő Ferenc 1938-tól él Franciaországban, a magyar és a francia kultúrában egyaránt megbecsült, ünnepelt személyiség. Az író, a történész e század politikai változásainak hiteles tanúja és nemzetközileg elismert elemzője.

Fodor Ilona Marosvásárhelyről (fiatalon) Budapestre, onnan – jelentős rádiós és irodalomtörténész múlttal – Párizsba vezetett az útja. Ma is folytatja szenvedélyes gyűjtő- és kutatómunkáját, fontos dokumentumokat tárva fel a magyar–francia irodalmi kapcsolatok múltjából, a magyar irodalom 20. századi történetének reális ismeretéhez járulva hozzá.

Harczy József Fiatal, kínai szakos bölcsészhallgatóként került Párizsba, ahol finn–észt szakon szerzett diplomát. Visszahúzódó természete miatt kevéssé ismerik, az Új Látóhatárban, illetve a Reformátusok Lapjában jelentek meg versei, költészete a protestáns Ady továbböröklődése.

Karády Viktor 1956 decemberében menekült Magyarországról, több mint negyven éve Párizsban él. Szociológus, 1964 és 1968 között Raymond Aron asszisztense volt. Tanulmányai a nagy világnyelveken is hozzáférhetők.

Karátson Endre Francia szakos tanári diplomával érkezett 1956-ban. A magyar szimbolizmusból szerzett doktorátusa után a clermont-ferrand-i, majd a lille-i egyetem professzora, összehasonlító irodalom szakon. Egyetemről való visszavonulása óta magyar nyelven alkotó író, több könyve jelent meg.

Kende Péter 1957 elején távozott Budapestről, az újságírást a tudományos munkával, a szociológiával és a politológiával váltotta fel. 1978-ban ő indította el Párizsban a Magyar Füzeteket.

Méray Tibor Budapesti újságírói múltját hátrahagyva, Jugoszlávián át érkezett Párizsba, 1957-ben. 1962-től 1989-ig, megszűnéséig ő szerkesztette az emigráció legismertebb magyar lapját, az Irodalmi Újságot. Nagy Imréről, az 1956-os forradalomról írt könyveit számos nyelven kiadták.

Nyéki Lajos A párizsi magyarok egyik doyen-je. Az INALCO (Institut National de Langues Orientales) nyugalmazott professzora, munkássága elősorban a nyelvészetet öleli fel, ám figyelemre méltó költészete, esszéisztikája is. Kitűnő, franciáknak szóló magyar nyelvkönyv szerzője, ma is számos konferencia meghívott előadója.

Papp Tibor Belgiumon át vezetett az útja Párizsba. Nagy Pállal szerkesztette a Magyar Műhely című folyóiratot. Mint a vizuális költészet képviselőjét a francia kortársak is számontartják.

Simon Sándor A marosvásárhelyi művészeti iskola elvégzése után több évig élt Bukarestben. A Korunk Galériában többször is kiállította rendkívül eredeti grafikáit. Párizsi évei új irányt jeleznek művészetében.

Tompa ’Michel’ László A francia keresztnevet csak a hatás kedvéért vette fel, a hatvanas évek menekültjeként jött Párizsba. A Documentation Française munkatársa, ám valójában fürge tollú író, aki vers, regény, esszé és dráma területén egyaránt otthonosan mozog. Egymaga szerkeszti az Európai Tudósítások című puteaux-i folyóiratot.

Virág Ibolya A franciára fordított magyar irodalom és történelem legfontosabb közvetítője, kiadója. Tizenkilencedik éve él Párizsban, ahol sorozatszerkesztőként indult, műfordítással is foglalkozott, majd megalapította a saját nevét viselő könyvkiadót. Menedzselési fáradozásai eredményeként sok könyvesboltban felfigyelnek a magyar irodalomra.

Zirkuli Péter Kolozsvári és budapesti tanulóéveit, egyetemi és kiadói munkáját követően, 1980 óta él Párizsban. Verseket, műfordításokat, esszéket, tanulmányokat jelentetett meg.

Zsakó Zoltán Kós András kolozsvári tanítványa. 1982-től a párizsi megmérettetést vállalta, a kisplasztika és a szobrászat műfajában. Sikeres kiállító művész.