A gyakrabban használt forrásokat a Jegyzetekben csupán címmel jelölöm. Ezek a következők:
HELTAI Jenő: Versei. Szerkesztette Dr. GÁBOR György több kiadást megért válogatásának (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1959, 1962, 1967, 1971, 1983) alapján FRÁTER Zoltán, Bp, Papirusz Book, [1997]
HELTAI Jenő: Színes kövek (Elbeszélések, emlékezések). Kiadja Dr. GÁBOR György, Bp., 1957, I-II.
HELTAI Jenő: Pesti madarak (Karcolatok, kis komédiák). Kiadja Dr. GÁBOR György, Bp., 1958.
HELTAI Jenő: Színművek. Bp., 1960.
HELTAI Jenő: Menazséria. Bp., 1962.
HELTAI Jenő: A bölcsek köve (Mesék) Kiadja BÉLLEY Pál, Bp., 1959.
HELTAI Jenő: Tollforgatók (Az utolsó bohém - Jaguár - Hét sovány esztendő). Bp., 1957.
HELTAI Jenő: A masamód - Elfelejtett drámák. Szerkesztette GYŐREI Zsolt, Bp., Európa, 2000.
Heltai Jenő műveit legtöbbször utolsó szövegkiadásuk alapján közlöm, ahol ettől a gyakorlattól eltérek, ott külön magyarázkodom. A szakirodalmat, emlékezéseket a számomra legkönnyebben hozzáférhető kiadásból idézem.
178.
Schöpflin Aladár autográf levele a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában található, lsz.: V 3823/684.
179.
SCHÖPFLIN Aladár: Heltai Jenő ötvenedik születésnapjára. Nyugat, 1921/II, 1390-1391. old.
180.
Füst Milán autográf levele a PIM Kézirattárában található, lsz.: V3823/235/3.
181.
KRÚDY Gyula: János = Uő., Irodalmi kalendárium, Bp., é.n. [1989], 452-454. old. A cikk először 1921. augusztus 4-én jelent meg a Magyarország-ban.
182.
HELTAI Jenő: Fürdőkádban = Pesti madarak, 74-76. old.
183.
HELTAI Jenő: Dal = Heltai Jenő versei, 302-303. old.
184.
HELTAI JENŐ: Szerző a darabjáról - gépirat a hagyatékból. PIM K 5240/402
185.
HELTAI Jenő: A kis cukrászda.
Ősbemutatóját a Vígszínház tartotta 1922. december 6-án. A plakátról nemcsak azt tudjuk meg, hogy Masát Varsányi Irén játszotta, de azt is, hogy "Varsányi ruhái Neumann Berta divatszalónjában készültek". A 47 előadással le is zárul a darab színpadi története. Szövege Heltai tízkötetes életmű-sorozatának drámakötetében jelent meg, egymás után háromszor, 1923-ban, 1927-ben, végül 1929-ben az Athenaeum kiadónál. A masamód című kötetben kap legközelebb helyet, idézetünk is innét, a 408-413., illetve a 428-432. lapról való.
186.
HELTAI Jenő: Nemes verseny, avagy a tökéletes ház = Uő, Lim-lom, Bp., 1915, 49-51. old. A humoreszk azóta nem jelent meg kötetben.
187.
HELTAI Jenő: Színházavatás. Magyarország, 1922. december 24. A vers kötetben eddig nem jelent meg.
Fővárosi Színház: az egykori Somossy Orfeum, később Fővárosi Orfeum épületében, a Nagymező u. 17. szám alatt nyílt meg Ben Blumenthal amerikai vállalkozó bérletében 1922. december 23-án (mint látható, Heltai köszöntő versének közlése az újságban egy napot késett). A színház 1923-ban vette fel a Fővárosi Operettszínház nevet.
188.
HELTAI Jenő: Diogenes = A bölcsek köve, 62. old.
189.
HEGEDÜS Géza: Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében. Bp., 1971, 48. old.
190.
RÁSKAY László: Asszony , divat, lélek: Megváltoztatták-e az új divatformák az asszonyideált? Magyarország, 1926, 76.sz., 21-22. old.
191.
MOLNÁR Ferenc: Új darabjáról, "A magyar irodalom külügyminiszteréről": Heltai Jenőről, a Liliom reprízéről, Darvas Lili itthoni fellépéséről. Pesti Napló, 1926, 213. sz., 13. old.
192.
HELTAI Jenő: Aludni = Pesti madarak, 330-331. old.
193.
HELTAI Jenő: Prof. Pax = Színes kövek, II., 77-83. old.
194.
HELTAI Jenő: Műhely = Pesti madarak, 264. old.
195.
RELLE Pál: Akikkel találkoztam: Heltai Jenő. Világ, 664. sz., 1947, augusztus 17., 4. old.
196.
Heltai Jenő: A Dunától a Szajnáig. Pesti Napló, 1925, 259.sz., 1. old.
197.
Heltai Jenőt és Molnár Ferencet a francia becsületrenddel tüntették ki. Az Est, 1927, 13. sz., 3. old.
198.
LACZKÓ Géza: Le Ruban. Nyugat, 1927/I, 270-272. old.
199.
A színpadi szerzők egyesülete díszelnökké választotta Heltai Jenőt. Magyar Hírlap, 1927. február 5., 8. old.
200.
[VÁRÓ Andor] (v.a.): Amíg egy magyar író eljut - a becsületrendig. Színházi Élet, 1927, 5. sz., 2-3. old.
201.
Heltai Jenő a magyar és francia irodalomról - egy francia folyóiratban, Pesti Napló, 1927, 57. sz., 13. old.
202.
HELTAI Jenő: Comédie française, kéziratos cikk a hagyatékból, PIM K V 4742/10
203.
FENYŐ Miksa: Heltai Jenő egyfelvonásosai. Nyugat, 1925/III, 601. old.
204.
KÁRPÁTI Aurél: Arcok és álarcok. Pesti Napló, 1925, 271. sz., 17. old.
205.
Heltai Jenő párizsi útjáról, a Szerzők Egyesületének gyökeres átformálásáról nyilatkozik. Az Est, 1927, 266. sz., 12. old.
206.
Heltai Jenő új darabjával nyílt meg egy párizsi színház. Az Est, 1928, 140. sz., 11. old.
207.
SZÁNTÓ Rudolf: Heltai Jenő tíz kötete. Pesti Napló, 1927, 29. sz., 5. old.
Heltai Jenő az Athenaeumnál tíz kötetben jelentette meg Munkáit. A gyűjtemény kötetei: 1. Versei 1892-1923. (1923), Az asszony körül (1927), Írók, színésznők és más csirkefogók (1926), Family Hotel (1927), Színes kövek (1927), Színdarabok (1925, 1927, 1929), Az utolsó bohém (1927), Jaguár (1927), A 111-es (1927), Papírkosár (1927). A gyűjtemény erősen válogatott anyagot tartalmaz, újdonság mindössze a Papírkosár anyaga.
208.
HELTAI Jenő: Népszerűség = Pesti madarak, 471-473. old.
209.
FODOR József: "Őszi piros virágok" Heltai Jenő ötéves sírjára. Élet és Irodalom, 1962. szeptember 1., 10. old.
210.
HELTAI Jenő: Dráma a drámában = Uő, Végeladás, Bp., 1916, 17-19. old. A karcolat azóta kötetben nem jelent meg.
211.
Mi a rohadt almája? Színházi Élet, 1927, 51. sz., 7-9. old.
212.
HELTAI Jenő: Körkérdések című versét közli: URBÁN V. László szerk., Századelő, Bp., Officina Nova, 1994, 80. old.
213.
Az én arcom. Pesti Napló, 1928, 153. sz., 39. old.
214.
HEGEDÜS Géza: Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében. Bp., 1971, 44. old.
215.
HELTAI Jenő: "Az irodalomhoz nem értő egyének ne tiltsanak be színdarabokat!" Magyarország, 1925, 4.sz., 8. old.
Egyed Zoltán (1894-1947): színházi újságíró, író, 1941-44 között az általa alapított Film, Színház, Irodalom című lap szerkesztője.
216.
A rendőrség és a színház. Pesti Napló, 1926, 294. sz., 75. old.
217.
[NAGY István] (n.i.): Heltai Jenő: "A színházak tekintélyükkel és súlyukkal állítsák talpra a magyar irodalmat!", Az Est, 1927, 293. sz., 21. old.
218.
[FAZEKAS Imre] F.I.: Műsoron kívül. Pesti Napló, 1928, 114. sz., 19. old.
Az Enyém az első csók cím a Jus primae noctis című darabot takarja (Vö. 104. sz. jegyzet!)
219.
Miért? Miért? Az Est, 1928, 114. sz., 9. (Vö. 222. sz. jegyzet!)
220.
A rendőrség betiltó intézkedése miatt be akarta zárni kapuit az Andrássy Úti Színház. Magyarország, 1928, 117. sz., 9. old. (Vö. 222. sz. jegyzet!)
221.
[BÁLINT György] B.Gy.: Heltai Jenő a magyar sikerekről és a magyar dráma helyzetéről beszél. Az Est, 1928, 59. sz., 13. old.
222.
Heltai Jenő marad a Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke. Magyarország, 1929, 200. sz., 9. old.
Az egyesület neve pontosan: Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete: a színpadi szerzők erkölcsi és anyagi védelmére 1904-ben alakult szervezet. Első elnökei Jókai Mór, Berczik Árpád és Rákosi Jenő. Heltai 1917. április 18. és 1919. március 6. közt elnökösködik, amikor is az egyesület feloszlik. 1920. decemberében újjászervezik; 1922. március 12. és 1930. június 16. közt ismét Heltai az elnöke.
223.
A Színpadi Szerzők Egyesületének jubiláris közgyűlése ismét Heltai Jenőt választotta elnökké. Pesti Napló, 1930, 10. sz., 15. old. (Vö. 226. sz. jegyzet!)
224.
Heltai Jenőék öt esztendőre bérelték ki a Belvárosi Színházat. Magyarország, 1930, 140. sz., 9. old.
Belvárosi Színház: a Koronaherceg (ma Petőfi Sándor) utca 6. szám alatti épület (a mai Katona József Színház) 1917-től működik színházként, 1918 után Belvárosi Színház néven. Heltai Jenő, Lengyel Menyhért és Bródy Pál 1929-1932 közt (Lengyel csak 1930-ig) igazgatták.
225.
Heltai Jenő lemondott a Magyar Színházi Szerzők Egyesülete elnöki állásáról. Pesti Napló, 1930, 130. sz., 12. old.
(Vö. 226. sz. jegyzet!)
226.
Miért mondott le Heltai Jenő a színpadi szerzők elnökségéről? Az Est, 1930, 131. sz., 9. old.
(Vö. 226. sz. jegyzet!)
227.
Heltai Jenő és Lengyel Menyhért visszaléptek a Belvárosi Színház bérletétől. Magyarország, 1930, 119. sz., 9. old.
(Vö. 228. sz. jegyzet!)
228.
HELTAI Jenő: Beszélgetés a görllel = Pesti madarak, 111-113. old.
229.
Heltai Jenő és Lengyel Menyhért pályázik a Magyar Színházra. Az Est, 1930, 111. sz., 12. old.
A terv két évvel később valósult meg, de Lengyel nélkül: az Izabella (ma Hevesi Sándor) téren 1897-ben emelt színházat végül 1932-től 1934-ig igazgatja Heltai, Bródy Pál és Wertheimer Elemér társaságában.
230.
HELTAI Jenő: Az osztriga és a színházigazgató = A bölcsek köve, 308. old.
231.
Bizakodó nyilatkozatok az új színházi szezónról. Az Est, 1931. június. 20., 11. old.
232.
HELTAI Jenő: Színházi beszámoló = Uő, Lim-lom, Bp., 1915, 44-46. old. A karcolat azóta nem jelent meg kötetben.
233.
Beszélgetés Bécs és Budapest között Heltai Jenővel. Az Est, 1931, 175. sz., 10. old.
Indig Ottó (1890-1969): színműíró, újságíró. Noha első darabját (Játék) 1923-ban Kolozsvárt mutatták be, a nagy sikert az 1931ben a Belvárosi Színházban bemutatott, erdélyi témájú darab, A torockói menyasszony hozta meg a számára. A művet több nyelvre lefordították, 1937-ben filmet is csináltak belőle.
Varsányi Irén: (sz. Wollner Malvin, 1878-1932), színésznő, a Vígszínház primadonnája.
234.
BÁRDI Ödön: Thália mosolya - Színházi anekdoták. Bp., 1960, 200. old.
235.
HELTAI Jenő: Titkos drámaírók = Pesti madarak, 90-93. old.
236.
HELTAI Jenő: Színház = Pesti madarak, 318-320. old.
237.
KÁLMÁN Jenő: Könyvpremiérek. Színházi Élet, 1931, 4. sz., 49. old.
Heltai Életke című regénye 1930-ban jelent meg az Athenaeumnál.
238.
[BÁLINT György] B.Gy.: "Optimizmus nélkül nem lehet dolgozni." Heltai Jenő 60 éves. Pesti Napló, 1931, 183. sz., 12. old.
239.
HELTAI Jenő: Voloscai emlék = Pesti madarak, 517-520. old.
240.
RELLE Pál: Heltai Jenő - 60 éves. Magyar Hírlap, 1931. augusztus 13., 8. old.
241.
Hármas elnöki tanács a PEN-Club élén. Pesti Napló, 1932, 69. sz., 4. old.
Magyar PEN Club: az 1921-ben alapított nemzetközi szervezet magyar szekciója 1926-ban jött létre, első elnöke Rákosi Jenő volt, 1929-ig, ekkor Kosztolányi Dezső vette át a helyét, aki megszervezte a X. nemzetközi kongresszust Budapesten. A kongresszusra 40 országból kétezernél is több vendéget vártak, köztük Galsworthyt, Marinettit, Saltent, Tollert, Romains-t, kínos volt tehát, hogy a kultuszminisztérium Kosztolányi helyére Berzeviczy Albertet kívánta ültetni. A konfliktus orvoslására választották a hármas tanácsot, mely a kongresszus után fel is oszlott, bár Heltai alelnökként továbbra is részt vett a szervezet munkájában. A Pen Clubot 1944. márciusában feloszlatták, 1945-ös újjáalakulása után haláláig Heltai volt az elnöke.
242.
HELTAI Jenő: Kérdőív = Heltai Jenő versei, 317. old.
Az 1946-os utolsó verseskötet, az Elfelejtett versek nyitóverse kronológiailag ide sorolható, hiszen először 1932-ben jelent meg (Az Est, 1932. május 15., 9. old.).
243.
KARINTHY Frigyes: Ifjabb. Nyugat, 1934/II., 19-20. old.
244.
HALÁSZ Péter: A családfő beszél a "Színház" ünnepén. Színház, 1946, 30. sz., 5. old.
245.
IBN GHANIM MAKDISZI: A bagoly. Ford. Heltai Jenő = Heltai Jenő versei, 388-391. old.
246.
SZÉP Ernő: Kurti. Az Est, 1935, 179. sz., 9. old.
247.
HELTAI Jenő: A sas és a légy = A bölcsek köve, 324. old.
248.
Az új Heltai-darabról a rendező. Pesti Napló, 1935, 80. sz., 20. old.
249.
HELTAI Jenő: Jó üzlet. A darabot 1935. április 13-án mutatta be a Vígszínház, és - kissé meghúzva - a Színházi Élet 1935/28. számának drámamellékleteként jelent meg. Ezt a változatot követi A masamód című kötet, amelynek 520-523. lapjáról való az idézet.
250.
KOSZTOLÁNYI Dezső: Jó üzlet. Ünnep, 1935, 17. sz., 33. old.
251.
HELTAI Jenő: Jó üzlet = A masamód, 531-533. old.
(Vö. 253. sz. jegyzet!)
252.
PÜNKÖSTI Andor: Jó üzlet. Újság, 1935. április 14., 21. old.
253.
HELTAI Jenő: Jó üzlet = A masamód, 567-570. old.
(Vö. 253. sz. jegyzet!)
254.
[BERÉNYI László] (B.L.): Jó üzlet. Élet, 1935, 17. sz., 355. old.
255.
HELTAI Jenő: Jó üzlet = A masamód, 588-591. old.
(Vö. 253. sz. jegyzet!)
256.
PAPP Jenő: Jó üzlet. Új Magyarság, 1935. április 14., 23. old.
Érdemes megfigyelni, hogy a színibírálat örve alatt a kritikus a Vígszínház közönségét célzó diszkrét antiszemita fanyalgásának ad hangot. Ez a fanyalgás a következő években erősödik, eléri a szerzőt is, és Papp Jenőből Heltai legelszántabb jobboldali támadója válik.
257.
HELTAI Jenő: Jó üzlet = A masamód, 606-607. old.
(Vö. 253. sz. jegyzet!)
258.
HATVANY Lili színházi levele. Színházi Élet, 1935, 17. sz., 14. old.
259.
FARAGÓ Baba: Nagyapa. Színházi Élet, 1935, 18. sz., 14-16. old.
260.
ILLÉS Endre: Heltai Jenő = Uő, Mestereim, barátaim, szerelmeim. I-II, Bp., 1983, II, 557-558. old.
261.
HATVANY Lili színházi levele. Színházi Élet, 1936, 14. sz., 6-10. old.
262.
[FAZEKAS Imre ] F.I.: Beszélgetés Heltai Jenővel. Pesti Napló, 1936. március 29., 22. old.
263.
MÁRAI Sándor: Műsoron kívül. Újság, 1936. április 2., 5. old.
264.
BÁRDI Ödön: Thália mosolya - Színházi anekdoták. Bp., 1960, 201. old.
265.
NAGY Endre: Heltai Jenővel a kis kávéházban. Színházi Élet, 1936, 22. sz., 12-15. old.
266.
BÁRDI Ödön: Thália mosolya - Színházi anekdoták. Bp., 1960, 198. old.
267.
Heltai Jenő "Néma leventéje" kapta az idei Vojnits-díjat. Pesti Napló, 1936, 246. sz., 14. old.
268.
"Új magyar nagykövet mutatkozott be Londonban". Magyarország, 1937, 262., 8. old.
269.
Általános felzúdulás Erdélyben A néma levente kitiltása miatt. Magyarország, 1937, 40. sz., 8. old.
270.
A néma leventét megvette a Metro-Goldwyn filmgyár. Magyarország, 1936, 109. sz., 16. old.
Nem tudjuk, a terv min hiúsult meg, de A néma leventé-ből nem készült amerikai film.
271.
A néma levente Heltai legnagyobb színpadi sikere. Az 1936. március 20-i ősbemutató óta (Magyar Színház, rendezte Hevesi Sándor) mintegy negyvenöt hazai reprízről tudunk. Néhány fontosabb: Debrecen, 1936; Magyar Színház, 1945; Állami Déryné Színház - a Vígszínház kamaraszínházában, 1955; Szolnoki Szigligeti Színház, 1955; Győri Kisfaludy Színház, 1956; Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1956; Kecskeméti Katona József Színház, 1957; Vígszínház, 1962; Miskolci Nemzeti Színház, 1962; Veszprémi Petőfi Színház, 1963; Békés megyei Jókai Színház, 1965; Vígszínház, 1966; Pécsi Nemzeti Színház, 1978; Hilton Szálló udvara, 1982; Játékszín, 1989; Erdei Színház - Zalaegerszeg, 1994; Székesfehérvári Vörösmarty Színház, 1996; Egri Gárdonyi Géza Színház, 1997.
Emellett tizenhét teljes szövegkiadást ismerünk, ezek közül kiemelendő a FÁY Dezső fametszeteivel illusztrált 1936-os első (négy!) kiadás, az 1955-ös Öt mesejáték című Heltai-gyűjteményben megjelentetett, HINCZ Gyula illusztrálta kiadás, a Színművek 1960-as kötete közölte kiadás (idézeteink ebből valók), azután MÉSZÖLY Dezső átdolgozott változata (In: MÉSZÖLY Dezső: Századok színháza, Bp., 1982), végül az Unikornis 1997-ben, "A magyar dráma gyöngyszemei" sorozatának A néma levente és más költői játékok című kötetében 1997-ben, PETRÁNYI Ilona utószavával közreadott szöveg, melynek érdekessége, hogy benne Dr. KERÉNYI Ferenc sorszámozása könnyíti meg a böngészést.
272.
Beszélgetés Heltai Jenővel új darabjáról. Magyarország, 1939, 58. sz., 8. old.
273.
HELTAI Jenő: Az ezerkettedik éjszaka = Színművek, 283-302. old.
Heltai arab témájú mesejátékát a Magyar Színház 1939. április 26-án mutatta be. A Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza újította fel 1958. márciusában, a József Attila Színház pedig 1964. novemberében. Az 1939-es első kiadás után ott volt 1955-ben az Öt mesejáték darabjai közt, HINCZ Gyula rajzaival, 1958-ban, KONDOR Lajos illusztrációival jelent meg, helyet kapott a Színművekben is, végül 1985-ben a "Kiskönyvtár" sorozatban A néma levente párjaként látott napvilágot.
274.
SCHÖPFLIN Aladár: Színházi események. Nyugat, 1939/I, 414-415. old.
275.
HELTAI Jenő: Az ezerkettedik éjszaka = Színművek, 376-378. old.
Vö. 277. sz. jegyzet!
276.
PAPP Jenő: Az ezerkettedik éjszaka. Új Magyarság, 1939. április 27., 11. old.
277.
A különálló mondat Heltai Jenő jegyzetfüzetében maradt fenn, amelyet 1944. novemberében állított össze a gettóban. A füzet lapjait Heltai számozta be, ez a mondat a 20. lapon, a "Vegyes" cím alatt szerepel. A füzet lelőhelye: PIM K V 4742/12
278.
HELTAI Jenő: Leltár = Heltai Jenő versei, 351-352. old.
A vers egyébként 1931-ből való, először Az Est 1931. november 22-ei számának 9. oldalán jelent meg.
279.
NÉMETH László: Utóhang Heltaihoz. Híd, 1940. december 20., 8-9. old.
Az írás Heltai Egy fillér című darabjának kritikája.
280.
PAPP Antal: Heltai Jenő nyilatkozik. Film, Színház, Irodalom, 1940, 47. sz., 5. old.
281.
HELTAI Jenő: Egy fillér = Színművek, 476-481. old.
A darabot 1940. december 11-én mutatta be a Vígszínház, egyetlen repríze 1986. februárjában volt a Veszprémi Petőfi Színházban. A szöveg az ősbemutató évében külön kötetben, egy évvel később pedig a Színházi Élet 1941/9-11. számának mellékleteként jelent meg, végül helyet kapott a Színművek gyűjteményében is.
282.
PAPP Jenő: Egy fillér. Új Magyarság, 1940. december 13., 6. old.
283.
THURÓCZY Margit: Színmű-irodalmunk a világháborútól napjainkig. Debrecen, 1940, 27-28. old.
284.
HELTAI JENŐ: A kutyák és a hold = A bölcsek köve, 302. old.
285.
Heltai Jenő - hetvenéves. Újság, 1941. augusztus 12., 10. old.
Heltai hetvenedik születésnapjáról mindössze egyetlen cikket sikerült találnunk. Nyilván a benne foglalt csendes ünneplés magyarázata is egyértelmű.
286.
HELTAI Jenő: Visszhang = Színes kövek, II., 39-43. old.
287.
HALÁSZ Ernő: Heltai Jenő új mesejátéka. Újság, 1943. július 18., 7. old.
Nestroy mesejátékának magyar színpadi recepcióját a Heltai-átdolgozás kapcsán SZÁSZ Károly dolgozza fel: "A 'Der böse Geist Lumpacius Vagabundus oder das liederliche Kleeblatt' kirobbanó siker volt és az 1833-as bemutató alkalmával húszszor játszották egymásután. A darab a bécsi színpadok állandó műsor¬darabja maradt. 1835. április 21-én tartották meg századik előadásának jubileumát. [...] A nagysikerű színjáték ugyanabban az esztendőben bemutatásra került a pesti német színházban is. Sikere itt is óriási, a pesti és budai német színházak állandóan műsoron tartják. Ezután átkerült a budai magyar színészek műsorára is. Amikor a Várszínházat 1833-ban Buda város tanácsa a kassai színjátszó társaságnak engedte át, a társaság az 1834-ik esztendőben a 'Lumpác Vagabundus'-ban szerezte meg első kasszadarabját. [...] Amikor 1837-ben megnyitották a pesti Nemzeti Színházat, Nestroy nagysikerű darabja itt is műsorra került. Az első nemzetiszínházi előadás Telepi György fordítását használta fel 1839. január 27-én. [...] A sikeres színjáték a nemzeti színpadon is megtette hatását. A bemutatót követő esztendőkben, 1840-ben és 1841. évben a Nemzeti Színház állandó műsordarabja maradt. Egyesztendei pihentetés után 1843 szeptember 10-én ismét felújították. Legközelebb 1849-ben iktatták műsorba, utoljára pedig 1858. június 28-án olvassuk a 'Lumpáci Vagabundus'-t a Nemzeti Színház műsorán. Az 50-es években a közönség ízlése a nagy darabok [?] felé fordult. Ezekben az években aztán egyre ritkább vendég lesz Nestroy is a magyar színpadon, majd a 60-as évektől kezdve egészen elmarad." (SZÁSZ Károly: A Lumpáciusz Vagabundusz magyarországi előadásairól. Színház, 1946, 3-4. sz., 20.)
Az átdolgozás csak 1946. január 17-én kerül színpadra, amikor a Nemzeti Színház mutatja be, Nádasdy Kálmán rendezésében. Többször felújítják: a Pécsi Nemzeti Színház 1969 márciusában, a Debreceni Csokonai Színház 1981 áprilisában, a Radnóti Színpad 1984 februárjában, végül a Nemzeti Színház, 1996. novemberében. A darab szövege, ahogy az idézet említi, 1943-ban a szerző kiadásában jelenik meg, majd az Öt mesejáték gyűjteményében 1955-ben, HINCZ Gyula rajzaival, végül az életmű-sorozat egyfelvonásoskat és mesejátékokat tartalmazó Menazséria című kötetében, 1962-ben.
288.
HELTAI Jenő: Lumpáciusz Vagabundusz = Menazséria, 133-136. old.
(Vö. 291. sz. jegyzet!)
289.
STAUD Géza: Lumpáciusz Vagabundusz. Újság, 1943. szeptember 5., 11. old.
290.
HELTAI Jenő: A szamár és a rózsa = A bölcsek köve, 298. old.
291.
HEGEDÜS Géza: Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében. Bp., 1971, 52. old.
Heltai megkeresztelkedéséről Hegedüs így ír: "vonzódott a katolicizmus poéziséhez, anélkül, hogy dogmatikája érdekelte volna. Alighanem erős hatással volt rá később ifjabb jó barátja, Bálint Lajos, a kitűnő zeneszerző és karmester; talán az ő vallásossága is közrejátszott, hogy Heltai, túl a hatvanadik évén, úgy döntött, mégis felveszi a kereszténységet." (HEGEDÜS, i.m., 25. old.)
292.
Heltai Jenő Mester Miklós államtitkárhoz írt 1944. július 25-én keltezett levelének részletét Hegedüs Géza idézi Heltai-monográfiájának (Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében, Bp., 1971) 52-53. lapján. Jelen változat kisebb eltéréseket mutat amattól: talán piszkozat, mely ezért maradt Heltai hagyatékában (PIM K V.3823/847).
A levél keletkezésének előzményeiről Hegedüs Géza tájékoztat: "Fia - aki 'őskeresztény' anya és megkeresztelkedett apa gyermeke lévén a kor pillanatnyi törvényei szerint nem számít zsidónak - apja tudta nélkül kérelemmel fordul a hatóságokhoz, hogy mentesítsék apját a zsidótörvények alól.
293.
HELTAI Jenő: Ökör a vérpadon = A bölcsek köve, 287. old.
294.
HELTAI Jenő: Angora = Színes kövek, II., 524. old.
295.
Heltai gettóban készített feljegyzései a PIM Kézirattárában található. Itt a füzet első lapjára írt bevezetést, és a tervnek megmaradt A jóemberek szigete című vígjátéknak ötleteit közöljük. Forrás: PIM K V 4742/12.
(Vö. 281. sz. jegyzet!)
296.
HELTAI Jenő: Nagyapó = Színes kövek, II., 437-446. old.
297.
HELTAI Jenő: Ostrom = Heltai Jenő versei, 381. old.
298.
A Szociális Testvérek Társaságánál oltalomra lelt üldözöttek némelyike később írásban rögzítette megpróbáltatásait. Az itt idézett írás KALLÓS Edéné visszaemlékezése, mely a Szociális Testvérek Társaságának könyvtárában található, lsz. 1235/16. A szöveg közlését MONA Ilona engedélyezte és tette lehetővé.
299.
LANGLET, Nina: A svéd mentőakció. Bp., 1988, 87-90. old.
A szerző férje, Langlet professzor 1944-ben a Svéd Vöröskereszt magyarországi vezetőjeként tevékenykedett.
300.
HELTAI Jenő: Egeres = Heltai Jenő versei, 362-364. old.
301.
THURY Zsuzsa: Heltaiék. Új Írás, 1983, 12. sz., 67. old.
302.
HEGEDÜS Géza: Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében. Bp., 1971, 53. old.
303.
HELTAI Jenő: Gondolatok a könyvtárban = Heltai Jenő versei, 366. old.
A vers címe tulajdonképpen alcím, a vers a Romok cím alá foglalt két külön vers közül a második.
304.
FAHIDY József: Őszinte beszélgetés Heltai Jenővel. Fényszóró, 1945, 22. sz., 7. old.
Az Ostromnapló Heltai tilalma értelmében mindmáig hozzáférhetetlen.
305.
HATVANY Lajos: Lapszélre. Haladás, 1947, 23. sz., 8. old.
306.
HELTAI Jenő: A régi nők = Heltai Jenő versei, 354-355. old.
307.
KOMLÓS Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig. Bp, 1957, 372-373. old.
Az Elfelejtett versek megjelenését Komlós egy évvel későbbre teszi, a kötet valójában 1946-ban látott napvilágot.
308.
HELTAI Jenő: Szabadság = Heltai Jenő versei, 369-370. old.
A vers keltezése: 1945. május 1. Dr. GÁBOR György válogatása a hátrahagyott versekként értelmezhető Utolsó versek ciklusba illeszti - és ennek nyomán a forrásunkként használt kötet is -, holott eredetileg ott található az Elfelejtett versek-ben (Bp., 1946, 89-91. old.)
309.
HARASZTI Tamás: Miért hallgatnak az írók? Magyar Nemzet, 1945. június 23., 5. old.
310.
HELTAI Jenő: Az új Fészek. Színház, 1946, 12. sz., 4. old.
FÉSZEK Művészklub: a VII. kerület Kertész u. 36. alatt található intézmény Európa egyik legrégibb művészklubja, s Heltainak örök törzshelye. Neve a Festők, Építészek, Szobrászok, Énekesek és Komédiások Klubjának kezdőbetűiből adódik. 1901-ben alakult, 1921-ben megvette és átalakította az eddig bérelt épületet. 1945-ig jómódú mecénások támogatásából, valamint a kártyabevételekből tartották fent, a II. világháború után a Művészeti Szakszervezetek vették át. Jelentőségét az alapítás hatvanadik évfordulójára kiadott A Fészek című, DEMETER Imre szerkesztette kötet is dokumentálja, melynek zárszava Heltai 1926-os, akkor a 25. évfordulóra írt cikke.
311.
A miniszterelnök, a Kultuszminiszter, Pest megye főispánja, a Szociáldemokrata párt, Gurkin őrnagy, a Svéd Vöröskereszt, a Művészeti Tanács és a Színigazgatók Szövetsége üdvözlik a 75 éves Heltai Jenőt. Színház, 1946, 33 sz., 3. old.
312.
Az irodalom ünnepli a 75 éves Heltai Jenőt: Gergely Sándor, Kassák Lajos beszéde, Gábor Andor ünnepi verse. Színház, 1946, 39. sz., 10-11. old.
313.
HELTAI Jenő: Válasz a felköszöntőkre. Színház, 1946, 39. sz., 3. old.
314.
FÓTHY János: Elmehetnék innen - de nem megyek! - mondja a 75. éves Heltai Jenő. Haladás, 1946. augusztus 15., 8. old.
315.
HELTAI Jenő: Ars poetica = Heltai Jenő versei, 361-362. old.
316.
MÁRKUS László: Alelnök lett az elnök úr. Haladás, 1947, 29. sz., 8. old.
317.
GALLAI Ágnes: Heltai Jenő: "Hogy a magyar szellem minél gyakrabban megszólalhasson." Haladás, 1947, 30. sz., 9. old.
318.
Heltai Jenő levele Barabás Tibornak, a magyar Írószövetség elnökének. PIM K V 4757/20.
319.
HELTAI Jenő: Fekete zászló = Pesti madarak, 339-342. old.
320.
Gách Lila 1950. december 10-én kelt levelét közli: BÁNOS Tibor: Heltai Jenő esete A néma leventével című cikkében, Magyar Nemzet, 1994. október 29., 20. old.
A levél, úgy tűnik, meghallgatásra talált: az 1948-as fordulat óta mellőzött Heltainak egyszerre nagy csinnadrattával ülik meg 80. születésnapját, és megjelenhet Talált pénz című novellaválogatása (Bp., 1951) is.
321.
Irodalmi Újság, 1951. augusztus 16., 6. old.
322.
ILLÉS Béla: Heltai Jenő. Irodalmi Újság, 1951. augusztus 16., 6. old.
(Vö. 325. sz. idézet!)
323.
HELTAI Jenő: "Pályám emlékezete". Irodalmi Újság, 1951. augusztus 16., 6. old.
(Vö. 325. sz. idézet!)
324.
FÖLDES Mihály: A 80 éves Heltai. Csillag, 1951, 9. sz., 1145-1147. old.
325.
SELMECZI Elek: Világhódító bábok. Corvina, Bp., 1986, 49. old.
326.
BÁNOS Tibor: Heltai Jenő esete A néma leventével című cikkében, Magyar Nemzet, 1994. október 29., 20. old.
A néma levente budapesti felújítása szinte országos járványt indított: még ebben az évben bemutatták Szolnokon, Miskolcon, Szegeden, Pécsett, Gyulán, a rákövetkező évben pedig Kecskeméten, Győrött, és Kaposvárott is.
(Vö. 324. sz. jegyzet!)
327.
DEMETER Imre: "Az élet szép ...Tenéked magyarázzam?" Két beszélgetés Heltai Jenővel. Szabad Nép, 1955. január 11., 4. old.
Nem véletlen, hogy 1951 és 1955 közti méltatás nem szerepel a breviáriumban. A 80. születésnap után a kultúrpolitika újabb hosszú esztendőkre elfeledte Heltait: egyetlen könyve nem jelent meg, egyetlen darabja nem került színpadra (a csak dalszövegíróként jegyzett János vitéz kivételével), egyetlen cikk nem foglalkozott vele. Az áttörést a kultúrpolitikai enyhülést ügyesen kihasználó Ladányi Ferenc és A néma levente 1955-ös felújítása hozza meg az idős író számára.
328.
BÁNOS Tibor: Heltai Jenő esete A néma leventével című cikkében, Magyar Nemzet, 1994. október 29., 20. old.
(Vö. 330. sz. jegyzet!)
329.
RÓNAI Mihály András: Heltai Jenő Vörös Zászló-rendje. Új Hang, 1956, 9.sz., 46-48. old.
330.
HELTAI Jenő, Szépek Szépe = Színművek, 86-89. old.
Heltai utolsó színdarabját a Petőfi Színház mutatta be 1955. március 12-én. A Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza 1974. februárjában, a Békés megyei Jókai Színház 1977. februárjában, a Budapesti Gyermekszínház 1982. februárjában - és hogy ne mindig februárra essék a repríz -, a Veszprémi Petőfi Színház 1987. januárjában, a Játékszín 1988. áprilisában, a Miskolci Nemzeti Színház, 1993. októberében (Hamupipőke címen), a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház 1996. októberében, a Magyar Színház pedig 2000. decemberében újította fel. A darab először az Öt mesejáték című gyűjteményben, HINCZ Gyula illusztrációival került az olvasók elé, majd a Színművek kötet közölte, mi is innét idézzük.
331.
GYÁRFÁS Miklós: Szépek Szépe. Irodalmi Újság, 1955. március 19., 7. old.
332.
HELTAI Jenő: A szerelemhez = Heltai Jenő versei, 9. old.
Az eredetileg az 1892-es Modern dalok kötetben megjelent verset azért illesztettük ide, mert jól illusztrálja Heltai évtizedeken átívelő, tántoríthatatlan érdeklődését a piciny női lábak iránt.
333.
DEMETER Imre: "Az élet szép ...Tenéked magyarázzam?" Két beszélgetés Heltai Jenővel. Szabad Nép, 1955. január 11., 4.
A Kis Pantheon című tervezett kötet (Vö. 2. sz. idézet és jegyzet!) nem készült el, s az Andersen-darab is csupán tervnek maradt meg.
334.
HELTAI Jenő: Március = Heltai Jenő versei, 374-375. old.
335.
[DEMETER Imre] (d.i.): Nyolcvanhat év. Film, Színház, Muzsika, 1957, 13. sz., 11. old.
336.
GELLÉRT Oszkár: Találkozások Heltai Jenővel. Népszabadság, 1957. szeptember 8., 10. old.
337.
HELTAI Jenő: Csak röviden = A bölcsek köve, 228. old.
338.
THURY Zsuzsa: Heltaiék. Új Írás, 1983, 12. sz., 68. old.
339.
HELTAI Jenő: Beszélgettünk a hóhérról = Uő, Végeladás. 22-24. A karcolat azóta nem jelent meg.
340.
DEMETER Imre: Elment Heltai. Film, Színház, Muzsika, 1957, 17.sz., 6-7. old.
341.
HELTAI Jenő: Irodalom = Heltai Jenő versei, 352-353. old.
Vö. 19. sz. idézet!
342.
IGNOTUS Pál: Bolyongás közben. Irodalmi Újság, 1957, 10. sz., 5. old.
343.
HELTAI Jenő: A csillaghalász = A bölcsek köve, 88-89. old.