2018. július 12., csütörtök

MEGSZÓLALOK
M.M.M. MŰVÉSZETI MAGAZIN
2018. 07. hó – nyolcadik évfolyam, hetedik szám
Kulturális és szórakoztató folyóirat
Független, és ingyenes heti lap
Alapítva : 2011 - ben , elvi síkon
Szerkesztő: Nagy Vendel magánzó, laptulajdonos
"NYIBA, KÖLTŐK IMÁI" - DÍJAS KÖLTŐ ÉS ÍRÓ

1.Évfolyam: 2011. Alkalmi megjelenések
2.Évfolyam:  2012.  (1-tól a 6. számig)
3.Évfolyam: 2013.  (1-től a 17. számig)
4.Évfolyam: 2014.  (1-től a 24. számig)
5.Évfolyam: 2015.  (1-től a 12. számig)
6.Évfolyam: 2016. (1-től a 12. számig)
7.Évfolyam: 2017. (1-től a 12. számig)
8.Évfolyam: 2018. július

 MOTTÓ: TÖREDÉKEKBŐL ÁLL ÖSSZE AZ ÉLET EGÉSZE


*****************************
1. LECTORI SALUTEM! ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK!

FIGYELEM!  
SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY!
2018.  JÚNIUS - TÓL EGY ÚJ LINKEN IS ELÉRHETŐ A MEGSZÓLALOK MAGAZIN, 
AZONOS , VÁLTOZATLAN TARTALOMMAL, DE MEGÚJULT  KÜLSŐVEL .
 
AZ ÚJ LINKEK:
illetve:

..........................................

Nagy Vendel
A  szerkesztő.TALÁN SOHA NEM TUDJUK MEG, KI VOLT AZ ELSŐ, AKI KERÍTÉST ÉPÍTETT  EGY MÁSIK EMBER BEHATOLÁSA ELLEN, DE BIZONYÁRA MEGVOLT AZ OKA TETTÉNEK. RÉGEN ORSZÁGOKAT  is bekerítettek, szögesdróttal, és még aknazárat is telepítettek, az a  biztos elven, aztán csinnadrattával felszedték, őket, nehogy szó érje a  ház elejét, de  a  Jugoszláv határon még a mai napig ott vannak. 
Mostanság több ország is  újra kerítkezik, és a  nyárral kapcsolatosan hallom , hogy  a  Balaton partját is bekerítették, és csak belépővel lehet lemenni a  partra. Nagy találmány.  Most már csak a   Dunát kéne elkeríteni, meg az óceánokat, talán az volna a  megoldás.  Nesze neked globális világ.
Még akkor is fizetned kell, ha csak egy lángost akarnál venni a  tésztafeszítő kisiparostól. Hiába, az élet kegyetlen…
Egyebet nem mondhatok..  


*****************************
SZEMEZGETÉS A TARTALOMBÓL



  1.  LECTORI SALUTEM, ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK
  
  2.  ELBESZÉLÉS. KELEMEN GYÖRGYNÉ:  TANULOK
 
  3.  VERSEK A  NAGYVILÁGBÓL - KORTÁRS SZERZŐKTŐL
       SZÉLL MAGDOLNA,  NAGY CSABA, CSOMOR HENRIETT,
       KOVÁCS JOZSEF KOPEK, VÖNÖCZKINÉ GMEINDL MARGIT,  MÁTYÁS RITA
  
  4.  KULTÚRKOKTÉL.  ÁRVAY MÁRIA: NYÁR
  
  5.  ARCKÉPCSARNOK. GERENCSÉR HAJNALKA  RIPORTSOROZATA
       VÁLTOZTASSUK MEG A  SZEMLÉLETET: NAGY MARCSI...  FORGÁCSOLÓ
  
  6.  ÁGI ÍRÁSAI... ÁBRAHÁMNÉ ÁGNES : EGY ESTE, ÉS EGY NAP
  
  7.  KARCOLATOK. CSOMOR HENRIETT : BETONDZSUNGEL
 
  8.  HAZAI TÁJAKRÓL. NAGY VENDEL  VERSEIBŐL:  BALATONI VERSEGYVELEG
  
  9.  REGÉNY FOLYTATÁSOKBAN.
       KYRA ANGIE: SOHA NE MOND, HOGY SOHA

 10. BEMUTATJUK…SAMU ÁGNES  ÍRÁSAIT
      ÖNÉLETRAJZ - ÍZELÍTŐ VERSEIMBŐL

 11. MEGJELENT... 
      CSOMOR HENRIETT LEGÚJABB KÖNYVE  A  MEK - en: EMLÉKEK VIHARÁBAN

 12. VERSVÁLOGATÁSOK BURZA MÁRIA ÉS  I.P. STEVE  ÍRÁSAIBÓL

 13. ÍZES TÖRTÉNETEK. IRODALMI SZAKÁCSKÖNYV -  NAGY VENDEL: A  BEIGLI

 14. GLOSSZA. KOVÁCS JÓZSEF KOPEK: BARÁTOMRA VÁRVA

 15. VERSRŐL VERSRE ...KORTÁRSAINK TOLLÁBÓL
      NAGY CSABA, SZÉLL MAGDOLNA, KOVÁCS TIBOR, 
      KUCHTA CSILLA,  BAKSA ANCI

 16. MEGHÍRDETTÉK AZ ARANY BOT DIJAT
      MEGKEZDŐDTEK A  JELÖLÉSEK -  BÍZZ VAKON EGYESÜLET

 17. NOVELLA. KELEMEN GYÖRGYNÉ: FUJJ, EZ CSAK VÍZ

 18. VÉLEMÉNYEM SZERINT ...OLVASÓINK ÍRTÁK

 19. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT. 
      SOPONYAI MIHÁLY ROVATA: A  KÖZÖNSÉGES GALAJ

 20. SZERKESZTŐI ÜZENETEK

*****************************
2. ELBESZÉLÉS

KELEMEN GYÖRGYNÉ: TANULOK

Picike fiacskám egy éves múlt, hatalmas csodálkozó barna szemekkel fedezi fel a világot, szőke göndör haja van. Kis mosolygós nevetős baba.
Minden telis-tele van felfedezni valóval. Kis gyermekemet minden érdekli, mindent meg kell fogni, ki kell próbálni. Gagyarászik, hogy később szavak legyenek belőle. Nevet, visít és persze hangosan sír is, ha valami nem sikerül ahogy eltervezte.
   Egy nap kaptunk egy nagy rácsos ágyat a számára. Kitettük a konyhába, mikor főzök vagy ott van dolgom a kicsi szem előtt legyen. Beraktam az ágyba, kisfiam egyből észrevette a rácsot, odamászott. Kis kezével kapaszkodott erőlködött kis feje vörösödött, majd ügyesen térdre állt. Kapaszkodott tovább, csücsörített a nagy iparkodásban. Lábát igazgatta huzakodott, én meg drukkoltam neki. -Ügyesen bátran. Nagyon erőlködött, néha már azt hitetem nem sikerül, na még, na még egy kicsikét, mindjárt sikerül. Jaj de nagyon ügyes az én pici fiacskám! Áll a baba áll, jaj de szépen áll!
  Mint egy virág szál. Aztán nagyot visított, nevetett örömében. Erőt gyűjtött, lépet egyet az egyik lábával majd a másikat mellé tette, megvolt az első kicsi lépés.
Jár a baba jár
   Jaj de szépen jár. Majd fáradtan fenekére huppant. Elégedett arccal nézett, igen megcsinálta. Örömömben felkaptam, össze vissza puszilgattam. Mikor Apuka megjött a munkából, újra megmutatta milyen ügyes, feltud állni. Nagyot sikkantott, csepp arca mosolygott. Apukája is boldog, milyen nagy a fiacskája, áll! Puszilgatta, feldobta a levegőbe. Ó de ügyes vagy, kis tündérem! Az első bizonytalan lépéseket követte több, kapaszkodva sután, majd a nagy próbálkozás ez egyedül is megy. De jó, hogy a kis popó ki van párnázva pelenkával. Gyakran popsira huppant. Jár a baba jár, jaj de szépen jár! Csak bátran, csak bátran pici fiam sok-sok felfedezni való van. Sok-sok mindent meg kell ismerni, tapasztalni. Az idő hamar elszáll, jött az iskola, hogy kell tartani a ceruzát a tollat, az „a” betűnek szépen gömbölyödjön a hasa. Tanul a kis lurkó, szálnak az évek és elrepülnek. A gyermek kireppen a fészekből hamar.

Nálunk meg ahogy telnek az évek úgy jön a baj. Öregszünk, ketten szépen apával. Támad a cukorbetegség, kinél ezt, kinél azt, nálam a szememet. Látásom romlik a jobb oldali a semmibe mereng. A bal sem a régi azzal is gond van. Új ez a régi világ, tanulnom kell. Eszembe jut kicsi fiam, hogy biztattam.

Bátran, csak bátran! Megtudod csinálni, menni fog!
Kicsit más ez a világ és én kis iskolás vagyok benne. Vizet hogy öntsek, mellé ne menjen? Megküzdöm a nehézséggel. Engem most párom segít és biztat.
Jár a baba jár.
Anyu fehér, bottal jár.
Elégedett képet vágok én is, megcsináltam. Régen én fogtam apró fiam kezét és segítettem neki, most a párom fogja a kezem teszi az, mint régen én.

*****************************
3. VERSEK A  NAGYVILÁGBÓL...
 KORTÁRS SZERZŐKTŐL

Széll Magdolna: A mi utcánk

Az utcámról szól a mesém,
itt pihen a Tisza ölén,
frissen festett színes házak,
kuvasz dől a hintaágynak.

Udvarokban érő gyümölcs,
kert aljáig nyúlik a zöld,
tyúkudvarban apró jószág,
fegyelemre kakas vigyáz.

Meggyfa ágán színes hinta,
rajta kuncog huncut Vanda,
öccse előtt műanyag kád,
fürdeti a rémült macskát.

Mama terít a teraszon,
friss saláta ül a tálon,
illatozó csirke combok,
délre hívnak a harangok.

Fa hegyében rigó dalol,
tücsök búvik meg valahol,
füsti fecskék fészket raknak,
eresz alatt vígan laknak.

Kinn a réten gólya lépdel,
elégedett ebédjével,
szorgos méhek döngicsélnek,
itt lett vége a mesémnek.

2018.

Üdvözlettel Széll Magdolna
Ha kíváncsi vagy rám:
..............................

NAGY CSABA : 
Haláltánc

Jön felém, oly karcsú a teste:
táncolnék vele csak körbe.
Járnék boldogan s vakon,
mint pillangó a tikkasztó parlagon.

Megéltem én már mindent e földön,
tudást, szerelmet vágytam önzőn.
De minden tettem a sírba vitt,
lám: ezernyi vágyam csupán tévhit.

Elhalt ajkamon a csók, a rózsa,
fényes csillagom is alant a porban.
Az eszme, a szépség hervatag,
semmivé válik minden az ég alatt.

Jön felém, oly karcsú a teste:
táncolnék vele csak körbe.
Járnék boldogan s vakon,
újjáélednék kegyes hajnalon.

......................................

CSOMOR HENRIETT: Valahonnan a távolból

Olyan jó a csendet hallgatni,
pillanatra elhinni, 
nincsen semmi baj.
Talán lesz még jövőm,
s néhány szép évem
szeretteim körében.
Írni vágyom sokat,
hogy itt hagyhassam
néhány könyvemet
a világnak.
Ha körül vesz a nyugalom,
s érzem jól vannak,
akkor ura vagyok
a szép soraimnak.
Árnyas lombú fák alatt
hűs tónak vízében
lábamat lógatom.
Kék égre tekintek,
varjak nászát figyelem.
Valahonnan a távolból
hegedűszót hoz a szél.
Úgy sír keserűn,
mintha én zokognék.
Lelkemet megérinti,
könnyfüggöny takarja szemem. 
Fájón égessen a fájdalom,
 feledjem el összes bánatom.

2018. június 19.
 .........................................

KOVÁCS JÓZSEF  KOPEK: A női csók.

A  földből még ki sem látszik,
a kislány már puszit adva,,
Mint pihe érinti arcod,
szeretetét  arcodon hagyja,

Majd három, öt éves korában,
Nedves bélyeget nyom arcodra,
Ha ezt teszed viszonozva,
kis öklével felitatja.

Hét, nyolc körül szégyenlősen,
Ad puszit, de már nem ingyen,
Ismerős vagy ismeretlen,
Mindegy, csak valamit fizessen.

 Tizennégy - tizenöt  felé,
Ad puszit,  igaz, szégyenkezve,
És ha teheti többnyire,,
Percen belül, el is felette.

Aztán majd tizennyolc után,
Csókká érik a puszi már,
Meggondolva,  ritkán adja,
Csak ha az alkalom  úgy hozza,

Hiszen, megért a  nő a csókra,
Már most tudja, mit ér gyémántja,
A helyzethez igazítva,
drága kövét, ekképp csiszolja.

És a kellő kort elérve,
A csók már most átmegy élesbe.
Innen, már nem csak a szív diktál,
Más tényező is kommendál.

A nő, most mar biztos magába,
Tudja, mivel ér fel csókja. 
legtöbbször, már az érdek   diktál,
Meg néha kényszer és a muszáj.  
most válogatni próbálja,

Csókját kinek és hogyan adja,
és  ha csak köszönni szeretnél,
mit egy puszival, meg is bélyegeznél,
Akkor  hegykén kezét nyújtja,
Vagy néha arcát tolja oda,
Van ki szemét  félig lecsukva:
Zárt ajkait, felajánlja.

Éváé volt az első csók,
A kígyó, vagy Ádám kapta volt,
Erről az írás nem regél,
De meg történt a bűnbe esés.

A csók miatt a történelemben,
Harcok dúltak minden fele
szent Koronák hulltak  porba,
Nyakak törtek guillotine-ba

Egy nőért háborúk dúltak,
Testvérek testvéreket gyilkoltak,
És nem lesz ez máskép soha,
Örökké, él a nő varázsa.

Mert a női csók ereje,
A férfi eszét elvéve,
E teremtés koronája,
Egy csókért koronáját adja.

Mindegy mily aljas  is a tet,
Csak nője csókját kapja meg,
mert a nőt nem érdekli,,
Hogy csókjáért, mit áldoz a férfi,
Őt hajszolja örök vágya,
A férfiak hódítása.

De végül, magában marad Éva,
Most csókot ő, szívből adna
De, kinek, hiszen,  mérges csókja,
Kiknek most adná,  mind meggyilkolta.,
 .......................................


VÖNÖCZKINÉ GMEINDL MARGIT: Átok leszek

Létemnek tornácán
szárnyaszegett madár,
szétfoszló ruhában
hallgatom a dalát.

Gyomrom meg rákontráz,
korog, hisz nem ettem
a madár megijedt
én meg csak nevettem.

Tépnék egy virágot
díszítse síromat
nem érzem már azt sem
lágy szellő simogat.

Felnézek a napra,
csak egy pillanatra,
de úgy mint a létem
felhő eltakarta.

Ez lenne szemfedőm
megkérdezi agyam,
rozzant juhakolba
befészkelem magam.

Ott majd megtalálnak
birkák és juhászok
akkor nem leszek más
csak egy zsáknyi átok.

2018. 06. 25
 ...........................................

Mátyás Rita: Tangó- a combok csókja...

A szomszéd utcában utcabál tartanak,
a zene hangjai, messzire hallanak.
Várom a kedvesem, hogy oda elvigyen,
a piros cipőmben, táncoltasson engem.
Érzéki a zene, vérem már bizsereg.
Remeg testemben ,minden kis zsigerem.
A szerelem árad, szétterjed szívemben.
Eggyé válva ebben a szerelmes táncban,
tangót táncolok, a vérvörös topánban.
Elborít egy érzés, már a tiéd vagyok!
combjaink csókjától végleg elolvadok.
Fölém hajolsz vágyón, öledhez simulok,
vörös színben látom az egész világot!
Ebben a tangóban, áradnak érzések,
szerelem, extázis, halál, és az élet.
Perdülő szoknyámmal, forgok én repülve,
bizsergő testemben forrón izzik a vágy!

2018. 07. 01
*****************************
4.  KULTÚRKOKTÉL

ÁRVAY MÁRIA: NYÁR

Árvay Mária
Kedves Olvasók!
Nagyon szeretek különböző témakörökben szórakoztató csokrokat összeállítani, tartalmas blokkokat szerkeszteni. KultÚrkoktél néven sorozatot indítok! Az első cikkem a nyárról szól. Fogadják szeretettel az alábbi kis összeállítást! Kellemes kikapcsolódást!

Filmajánló:
Az első igazi nyár (amerikai filmdráma, 103 perc, 2013)
Keserédes és szívbe markoló történet a tizennégy éves Duncan nagykorúvá válásáról. A fiú otthonülő, magába forduló tizenéves. Életében először nyaralni
megy az anyjával, Pammel, valamint az asszony erőszakos barátjával, Trenttel és annak lányával, Steph-pel. A vakáció alatt váratlan dolog történik, a magányos
fiú megnyílik, összebarátkozik a közeli vízi vidámpark vezetőjével, Owennel, illetve az ott dolgozó személyzettel. Duncan végre megtalálja helyét a világban,
és ezt a nyarat sohasem fogja elfelejteni.

Forrás:   www.port.hu

Könyvajánló:
Delinsky, Barbara: Indián nyár
Amikor a hetvenhat éves Natalie Seebring megözvegyül, és elhatározza, hogy feleségül megy csodás tengerparti szőlőskertjének egyik alkalmazottjához, gyermekei ugyancsak megbotránkoznak. Az energikus és még mindig vonzó Natalie erre úgy dönt, magyarázatképpen megírja emlékiratait. Olivia Jonest bízza meg, hogy
segítsen neki. A magányos fiatal nő, aki egyedül neveli kislányát, kapva kap az alkalmon, azt reméli, végre bekerül egy családba, ráadásul a busás honoráriumból
taníttathatja diszlexiás gyermekét. Csakhogy semmi sem olyan, mint amilyennek elképzelte. Simon Burke, a szőlőgazdaság vezetője például igen ellenségesen
fogadja, pedig igazán jóképű fiatalember. A ház asszonya viszont annál jobban ragaszkodik Oliviához, minél több titkot tár fel előtte a saját életéből.
Csakhogy lassan kész az emlékirat, s Oliviának mennie kell. Lesz-e, aki marasztalja? Natalie? És a jóképű Simon, aki már rég feladta ellenérzéseit, vajon
elengedi-e? A mozgalmas, fordulatokban és váratlan eseményekben gazdag regény finom megfigyeléseivel, árnyalt lélekábrázolásával, lenyűgöző meseszövésével
Barbara Delinsky legjobb művei közé tartozik, s mindazok számára élményt nyújt, akik szívesen olvassák Nora Roberts műveit.

Forrás:  www.moly.hu
A könyv Szövetségünk Hangoskönyvtárából is kikérhető!
 .............................
Humor:

- Lajos, nyaraljunk mi is Olaszországban, mint Kovácsék!
- De drágám, gondolj az adósságainkra!
- Persze, de azt ott is megtehetem!
 ~~~~~~~~~~~~~~~~~

- És már van terved a nyári üdülésre? - kérdezi egy jó barát a másikat.
- Minek? A feleségem megmondja hogy hova, a főnököm hogy mikor, és a bank hogy meddig.

Forrás: Kun Ákos: Viccek, humoreszkek, anekdoták

Idézet:

"Ne hidd, hogy magától jön a nyár,
csak ha mindenki várja már,
és csak akkor szép a nyár,
ha virágba borul a táj.
Nekem nyílnak a virágok,
nekem zöldek a tisztások,
elűztem hát a zord telet,
hogy a nyár kapjon helyet."



(Astrid Lindgren)


Forrás: www.citatum.hu

*****************************
5. ARCKÉPCSARNOK

GERENCSÉR HAJNALKA   RIPORTSOROZATA
VÁLTOZTASSUK MEG A SZEMLÉLETET!

FORGÁCSOLÓ  - RIPORT NAGY MARCSIVAL

- Hol születtél?
- Budapesten.

Születési hiba

Életem nagy baklövése
kibújtam melegből, a hidegbe
apró ember lettem novemberbe

Ekkor jött az újabb galiba
kiderült elcserélt a gólya?
vagy tán liba fiú helyett
kislány érkezett.

Összeült családom Pesten és Budán
mitévők legyenek ezután?
Döntések nyomán lettem
Mária családtan már sokadika.

Bánhatom már ezen vétkemet
mely vélem egykor megesett
de hibátlan senki nem lehet.
Maradt a szomorú valóság
a múltat vigye a kórság!
Kis hibára nem adunk
míg élünk vigadunk.



- Mesélj egy kicsit a gyermekkorodról!
Gerencsér Hajnalka riporter
- Kőbányán /X. kerületben/ laktunk. A kis lakótelep kedvence voltam. 16 hónapos voltam, hogy szüleim elváltak. Vasárnaponként sokat jártunk anyámmal gyerekszínházba, vidámparkba. Majd  I. osztályt elvégeztem, s anyám Tatabányán ment férjhez. Itt már szomorúbbak voltak napjaim. Nehezen szoktam meg, de sajna itt ragadtam. Általánosba tündéri tanáraim voltak az akkori Mező Imre iskolában. /ma Móra Ferenc nevét viseli. Itt szerettették meg velem az irodalmat, melyre rabja lettem. Majd ismét Pestre kerültem, Nagyanyáméknál laktam, s onnan jártam a gépíró iskolába a Maglódi útra. 1972-be férjhez mentem, s immár 44 éve járjuk a közös utat.

- Van testvéred?
- Sajnos, - vagy tán-, hála Istennek, nincs.

- Mesélj egy kicsit Magadról és a Családodról! 
- 1972-ben férjhez mentem. Egy év múltán 73 karácsonyán megszületett nagylányunk, Zsuzsi, majd 75-ben Évi, 85-ben Zoltán gyermekünk. Mint, ahogy mindenhol lenni szokott, szebb s szomorúbb napokon vitt keresztül utunk, de felneveltük gyerekeinket. Elég korán beköszöntött gerincbetegségünk, de mindketten közel 40 munkaviszonyt tudunk hátunk mögött. Zsuzsi lányunk ápolónő, Évi eladó, Zoltán asztalos szakmát sajátított el. Ma már 3 kamasz unokával büszkélkedhetünk. /Ati 19, Martin 17, Sanyika 17 éves/.

- Hova jártál iskolába?

- I. általános Pesten jártam a Sibriki iskolába, majd Tatabányán egy évet a Petőfibe, III. osztálytól Mező Imre általánosba. Gépírói szakmát Pesten szereztem a Maglódi úti tanodában.

- Szerettél iskolába járni?
-  Általánosba, mivel végig nagyon jó tanáraim voltak, szerettem járni, nem voltam igazán eminens diák, ma is visszaköszönnek diákcsínyjeim, s jókat nevetünk rajta.

- Hol élsz jelenleg?
- Tatabányán.

- Sok barátod van?
- Mivel több nyugdíjas klubba járunk, elég széles a baráti körünk. Kirándulgatunk, bálozgatunk, kézimunkázunk stb.

- Mi a véleményed a barátságról?
- Hiszek az igaz barátságban, ha mindkét fél betartja a bizonyos szabályokat. / Őszinteség, empátia, segítőkészség /  Van olyan barátnőm, akivel oviba jártunk együtt, s ma is tartjuk a kapcsolatot. Munkahelyemen, baráti kőrben elfogadnak, s tán szeretnek.

- Apropó…munka. Mivel foglalkoztál, mi volt a munkád?
-  Majd 3 évtizedet dolgoztam gépíróként egy építőipari cégnél, Majd már rokkantnyugdíjasként időseknek hordtam szociális ebédet. Jelenleg a Főkefénél /vakokat foglalkoztató cégnél/ dolgozom, napi 4 órában.

Új munkahelyemről

Nem szeretem én a bort
csak a RELABORT
Kitörünk, vagy szkippelünk
mindig vidám a kedvünk.

Jó a társaság, megy a duma
lemarad a suta
kezünk is jár, megy a munka
ösztönöz a Zsuzsa.

"Megtudod csinálni", "Tudsz Te többet is
elérni" - biztatóan mondja
elhisszük, ráhajtunk
s az elvárást elérjük.

- Mi a horoszkópod?
- Skorpió.

- Szereted-e a bizsukat? A csipkéket?
- A bizsukat nem, a  csipkéket igen.

- Inkább nőies vagy inkább kényelmes ruhákban érzed jól magadat?
-  Szeretem a szoknyákat, kosztümöket, de természetesen nem vetem meg a laza melegítőket sem. Öltözetem az alkalomhoz igazodik.

- Szereted-e a zenét? Milyen zenéket hallgatsz?
- A magyar nótákat, népdalokat igen. Dalkörbe is járunk.

- Szeretsz sütni vagy főzni? Van - e saját recepted?
-  Általában férjem főz, nem tartozik a kedvenceim közé, ezen elfoglaltság. De ha kell, tudok főzni.

- Szereted-e a természetet?
- Természetesen.

- Van-e kedvenc helyed?
- Budapest /mindig szívem csücske marad/ Visegrád.  Nagy öröm, amikor Pesten el tudom vinni férjemet neves helyekre, mint pl. Halászbástya, Ferihegy, Vasas pálya, Várudvar stb. S csillogó ámuló szemekkel nézi, hogy " Ez ilyen, még nem is láttam".

- Szereted az állatokat?
- Igen. Sokféle kisállatot /hörcsög, papagáj, tengerimalac/, de első helyen a kutyák állnak.

BUKSI
A 2000-ben itt hagyott kedvenc kiskutyánkhoz…

Éveken át a kertet őrizte
idegenektől megvédte
apró termetű kicsiny jószág
léte örök valóság.

Átsétáltunk sok-sok tavaszt
köztünk élt át tizennégy nyarat
Télen hóember is
ugatta e csacska ebadta.

Szemlélgette a terepet
várta dicséretet
Vidáman csóválta farkát
így kérte napi vacsoráját.

Testvérként tisztelte a macskát
megosztotta házát, lakomáját
Össze bújtak télen-nyáron
boldogan éltek e határon.

S az ezredforduló végére
Buksi itt hagyott örökre
elment az örök vadászmezőkre
Csak emlékét hagyta szívünkbe.

Hó fedi már a kicsiny hantot
tücsök sem fog most lantot
gyászdalt dúdol a téli szél
emléke szívünkben él.


- Melyik évszak a kedvenced?
- Tavasz, s tán a nyár.

- Hány idegen nyelvet beszélsz?
- A magyart, s 10-11 évesen tanultam eszperantót.

- Éltél-e át életedben veszteséget?
- Sajnos igen. Szüleinket, nagyszüleinket, nagynénémet  barátainkat, kollegáinkat kísértük már utolsó útjukra, akikről soha nem feledkezünk meg.

Régi fénykép

Sárgult fénykép került kezembe
Fátyolos szemmel búsan nézem
Perzselő tűz gyúl szívembe
Hiányát most is érzem..

Jóságos, ráncos Nagyanyám
Tekint velem szembe
Mosolyra húzom számat
Úgy látom, mintha most is itt lenne...

A bajban ő volt vigasztalom,
Eres kezével átölelt
Menedékem és oltalmazóm
Ha szívem búval volt tele.

Miért dolgozott szüntelen?
Miért érte annyi bánat az életbe?
Miért volt olykor fénytelen a szeme?
Hisz a sors volt kegyetlen vele.

Élete kin volt, s gyötrelem
Elröppent egy pillantás alatt
Érte harang búsan kongott
S Ő ott nyugszik a hideg hant alatt.

Ha álmaimban meglátogat
Gyorsan telik az éjszaka
De tovább él vágyaimban
A kedves, drága Nagymama....

 - Hogyan dolgoztad fel e veszteségeket? Mi adott erőt?
- Az, hogy ők tovább élnek bennünk, ha emlékezünk rájuk.

 - Az elmúlásról szól ez a versed:

Ő nem halt meg, ez nem lehet...
Megfáradt, s csak álmosan szendereg
Hazatért lelke, átölelte a föld
Az erdő a völgy.
Angyalok szárnyán pihen
Szíve szívünkben él,
Legyen számodra könnyű a föld.

- Sokaknak a vallás ad erőt ahhoz, hogy küzdjenek a gyógyulásért. Neked mi a véleményed a vallásról? Hiszel Istenben? Vagy másban hiszel?
- Katolikus vagyok. Vallom, hogy nem tanultam rosszat a templomban, de csak nagy ünnepekkor járunk templomba. Kételyeim vannak Istenben.

- Tudom, hogy velem együtt a látássérültek közé tartozol. Milyen szembetegséged van?
-  Nekem csak szürke hályog, férjemnek ideghártya sorvadás + szürke hályog. Egyik szemére 80 %-ot, a másikra csak 20 %-ot lát.

- Mi a hobbid?
- Hobbim? Versfaragás /sajnos elég kevés időm van rá/  szavalás, kertészkedés, kézimunkázás, rejtvényfejtés, kirándulások, s nem utolsó sorban a család, az unokák.

- Egyik kreatív Facebook csoportnak mindketten tagjai vagyunk. Milyen fajta kézimunkát készítesz?
- Szeretek hímezni, kereszt szemezni, azsúrozni, most próbálkozom az újságpapírból font kosarak készítésével.
 
Nagy Marcsi egyik kézimunkája
- Érdekes, én is épp ezeket a technikákat kedvelem, s űzöm.  Tavaly én is elsajátítottam ezt a kosárkészítési módot. Egy kedves vállalkozótól kaptam jó pár tekercs, nekik már nem használható pénztárgépszalagot. Ez 3 rétegű: fehér, citrom és világoskék színű. Ezekből készítettem kosarakat, tartót a horgolótűimnek, leveleknek, számláknak.  
Melyik az első versed?
Bizonyára jönnek a gyerekeim.

 Anyakép

Öreg néni csendesen totyog hazafelé
Megvette magának a maréknyi krumplit
Hogy megfőzze kis ebédjét.
Majd magába roskadva ül, s vár
Várja gyermekeit, unokáit, remél.

Egykor zajos volt a ház
Vidám gyermekkacajtól hangos
S boldog volt a ház apraja-nagyja
De szép is volt! Mára csak emlék már.

Bizonyára dolgoznak gyerekeim,
Szegények, ezért nincs rám idejük
Rohanó, kegyetlen világban élünk
Így vigasztalja magát, szegény
Közben nagyokat sóhajt.

Egy nap csenget a postás, nyugdíjat hozza
Mama kis kosarával gyorsan piacra
Szalad, s felpakol ezt is, azt is
Ünnep lesz ma - mondja kacagva -
Bizonyára jönnek a gyerekeim.

S fiatalos gyorsasággal sürög - forog
A konyhában, nyoma sincs a fáradságnak
Előkerül az ős, féltve őrzött
Asztalkendő, mit egykor varrogatott.

Asztalra kerül a Mama főztje, s a sütemény
Ízében a gyermekkor fénye lobog.
A megterített asztalt hosszan csodálja
Kezét ölébe teszi, izgatottan vár, vár.


Végre nyílik az ajtó
Megérkeznek a gyerekek
Gyorsan bekapják az ebédet
S máris szaladnak, mondják,
Sok még a dolog.


- Melyik a kedvenc saját versed ?

Nagymama

Istenem, csak egyszer el tudjak menni!
Fejfádra borulva csendesen siratni
Elmondanám halkan, mennyire hiányzol
Ölelő karodba bújnék százszor.

Sarkig tártad kapunk, lépteid vélem
Válladra borulva, csókollak téged
Hogy tudtál örülni, mikor haza mentem
Volt még nagyanyám, ki imádott engem.

Mennyi öröm, s bánat ért azóta
Elmondanám néked, könnyek közt suttogva
Drága Nagyanyám! Nem tudok nyugodni
Üresek lépteim, nem vár nálatok senki.

Árva lett a kis ház, ahol egykor vártál
Árnyék sincs a szőlőlugason már
Csak egyszer látnálak, csak ölelhetnélek
Magas gesztenyefák velünk könnyeznének.

Apró gyöngyök hullnak a rideg sírkőre
Gyémántként ragyognak az árvácskák kelyhén
Álmodom a Pesti házat, hol te ülsz az udvaron
Körbe tekintve az ismerős arcokon.

Istenem, ha egyszer, még egyszer várnál haza
Karodba ölelnéd árva lelkem
Leborulnék lábatok elé....s
Mesélnék, mesélnénk mit is adott az ég.

- Ez a versem akkor íródott, amikor 11 éve gerinctörésből lábadoztam, s nagyon féltem, hogy életem hátralévő részében ágyhoz kötött leszek. Szerencsére lábra álltam.
- Hogyan fogadta a családod, a baráti köröd azt, hogy írsz ... és méghozzá nem is akármilyen színvonalon ?
- Köszönöm. Általában férjem büszke rá, valamint baráti körünkben sok bíztatást kaptam.

- Melyik versedért kaptál díjat?
- Nem vers, próza volt: Nagyapám virágai. Kardoskúton II díjat kaptam.

Nagyapám virágai
   Késő ősszel nagyanyám árvácskamagot ültetett csöppnyi konyhakertünkben. Úgy tervezte, hogy kora tavasszal piacra dobja őket.
Egy napsütötte tavaszi napon nagyapám délutáni kis szunyókálásra dőlt le. Én Szultán kutyánkkal játszottam az udvaron. Az eb időnként a kertbe is beszaladgált, s én ekkor figyeltem fel a színes kis virágokra. Szedtem is belőle néhányat, kis csokorba kötöttem. Boldogan vittem be nagyanyámnak.

- Nézd Nagymama! Milyen szép virágom van. Neked szedtem.
Nagyanyám ijedten csapta össze kezeit.
- Öregapád agyoncsap! - mondta kétségbeesetten.
A jajveszékelésre nagyapám is felébredt.
- Az anyád mobile szakramentumát! - ugrott ki az ágyból az öregúr.

Paprikapirosra verte vékony kis kezeimet.
Ijedten, sértődötten szaladtam a sarokba. Nem is kezem fájt, csak éreztem, hogy most valami nagyon rosszat tettem. Nagyapám eddig még soha nem bántott, még ilyen mérgesen sose láttam. Féltem, s nagyon szégyelltem magam. Mi lesz most! - pislogtam ki a sarokból.

A mindig oly játékos, hancúrozó öregembernek most szikrát szórtak szemei. Nagyanyám a konyhasarkában sírdogált, könnyeit nyelve jegyezte meg az öregnek.

- Te lelketlen vénember! Van neked szíved, bántod ezt a szegény kis árva gyereket?
- Ugyan, miért lenne árva, hisz van neki anyja, apja is - dörmögte nagyszülém.
- De itt hagyta őket az a tróger, mert az is olyan lelketlen mint te, ezek vagytok ti, a teremtés koronái - feleselt tovább nagyanyám.

Ekkor már mindhárman sírtunk.
Nem tudom mennyi idő telhetett el, míg nagyapám haragja elszállt, de nekem az örökké valóságnak tűnt.
Előbb az öregúr huncutul kacsintott felém.

- Mara, hozz egy puszit! Marcsi gyere egy kis puszival - csalogatott, s szemében ott csillogott a megbocsájtás íze, s a béke csillaga.

Mintha gyökeret vert volna a lábam, nem tudtam elindulni, legszívesebben elsüllyedtem volna, csak szipogtam, hüppögtem.
Öregapám olvasott a gondolataimban. Megunva a csalogatást, hirtelen karjába kapott, s borostás arcával összepuszilt. Már nevetve kiabáltam.

- Jaj szúr, tegyél le, tegyél le!

Ezzel részéről szent volt a béke.
Én naponta nézegettem a kis virágokat, mikor nyílnak újra. Szívemben ez jelentette az igazi megbocsájtást.
Mire a kuncsaftok kerülgették házunk táját, újra ezer színben pompáztak a kis virágok.
Nagyapám soha többet nem bántott, de egy életre megtanította a virágok tiszteletét. E kis sztori negyvenhárom év történt, de ma is, ha kiskertünkben leszedek egy szál virágot, gyakran eszembe jut e történet. Egyik szakmája kertész volt, így a virágok szeretete a vérében volt.

- Nyomtatásban jelent meg könyved?
- Forgácsok, Fények és árnyak, Árnyas oldal. S több antológiában hagytam nyomott…

- Én csak 3 éve írok verset, de nagyon jó alkotói folyamat. Te megfogalmaztad már, hogyan „készül” a vers?
- Azt szoktam mondani, hogy verseim olyanok, mint mikor a szobrász maga elé vesz egy fadarabot, s faragni kezdi, majd elkészül a nagy mű. A mester keze alatt lepotyogó kis forgácsok, az én rímfaragványaim. Ezért is lett a riport címe: Forgácsoló

- A magyar nyelv az egyetlen, amely alkalmas arra, hogy egyetlen magánhangzóval történetek, versek születhessenek. Írtál- e már eszperente nyelven bármit és megmutatnád- e a riportban nekünk?

Eszperente szerelem

Éjek éjén téged szeretlek
Mert, beléd estem
Érted epedek, neked csevegek
Versben mesélem
Mit tett velem e szerelem.

Érzelmem gerjed, érted epedek
Szerelmes szívem cseveg neked
Versben mesélem, elvesztett fejem
Keresd meg nekem, jer velem.

Meredek hegyen megyek feléd
S fent letérdelek eléd
Érted, élek, s szenvedek
Minden percben érted epedek.

Kevés egy élet
Örökre szeretlek téged
Veled fekszem, s kelek
minden percben érted szenvedek.

Becézlek, kérlek, légy velem
Vezesd életem egy életen...
Terhedre nem leszek
Édes s perc melletted.

Fejem melledre teszem
Szemem nedves, testem remeg
Szeretlek kedvesem
Rebegem érzelmesen.

Szerelmes szemed nekem mesél
Szerelmes szívem neked zenél
Édes s csevej....felemel
Hercegem, szeress, szeress.


Szeretlek szerelmem
Szertelen szerelemmel
Te szeress engemet
Eszperente szerelemmel.

- A modern kor vívmánya a számítás technika, az internet. Sokan furcsállják, főleg az idősebb korosztály, hogy barátságok köttethetnek úgy is, hogy nem is találkoztak az emberek egymással személyesen. Te osztod ezt a nézetet?
- A számítógépes tevékenységet úgymond "szakmai ártalomnak" szoktam nevezni a gépírás után. Nagyon szeretek levelezni, - sokkal egyszerűbb, mint anno az írógép-, s nem utolsó sorban lehet barátokat szerezni, levelezni. Ma már telefonkapcsolatot is lehet számítógépen folytatni.

- Mi a véleményed a Facebookról?
- Nagyon vigyázni kell, mit, mennyit adunk ki magunkról, de összességében ablakot nyit a világra.

- Mi a véleményed a Gyógyító Művészetek közösségről?
- Sokszor ámulok a szép gondolatokon. A valóban gyógyító, összetartó közösségen. Kicsit szégyellem is magam, hogy keveset nézek az oldalra.  Férjem már sajnos alig lát, így tagjai vagyunk ennek a közösségnek. Hajnalka, a te verseidet többször szavaltam a Fehér bot napján.

- Számomra számos lelket melengető pillanatot adtál azáltal, hogy szavalod a verseimet Marcsikám. Ezt ezúton is szeretnék neked megköszönni.
- Örömmel tettem, nagyon megfogóak, s a hallgatóság is dicsérte.

- Mit javítanál a közösségünk munkáján?
- Ez így csodás.

 -  A magyar nyelv oly gazdag... hatalmas szókincsünk van. Vannak bántó szavak, amelyeket fel kellene cserélni az állapotot kifejező, ám nem negatív töltetű szavakkal. A "fogyatékos", a „vak”, a „süket” szó néhány társával együtt az én szótáramba sehogy sem passzol.

„Nem az a vak, aki a szívével lát,
Hanem az ki látó, s másnak mégis árt.”


- E verset is szavaltam már. Nekem is kitaszító, ridegnek tűnik ezek a szavak. Ők mások, de értékes emberek mindannyian.
- Felmerül bennem a kérdés, hogy vajon kinek nehezebb a sorsa? Annak, aki születése óta nem lát, vagy annak, aki kezdetben látott, és fokozatosan veszíti el a látását. Te hogyan vélekedsz erről a kérdésről?
 - Nehéz kérdés. Aki születése óta nem lát, nem ismeri a mimikát, a színeket, de talán önmagában  felépít egy sajátságos világképet. Az igazi világot tán soha nem ismeri meg. Aki fokozatosan veszti el szeme világát, az az emlékeiből él. Talán könnyebb elképzelni a világ dolgait. De megélni, hogy Ö a sötétség világába kerül, az lelkileg iszonyú dolog.

- A látássérültek számára miben nyilvánul meg az akadálymentesítés?
- Olyan mozaik kövek, ahol ki lehet tapintani a járdasegélyt, a helyes utat. Korlátok, recés lépcső.  Aztán a beszélő jelzőlámpák.

- Nagyon érdekes dolgot figyeltem meg. Azon embertársaim, akik sajnos nem látnak, sokkal jobb emberismerők, mint a látók. Ez indokolható azzal, hogy a nem látókat nem befolyásolja a külsőség?
- Valóban. A fizikai értelemben nem látók, jobban figyelnek a lélekre, a hangsúlyra, hanglejtésre, ami sok mindent elárul számukra.

„Aki a szívével lát,
Érzi benned a szeretet fényét,
Az emberek igazi értékét.
Nem veszik el a külsőségekben,
S így nem lesz vesztes a csúnya ember sem.”


- Mi a véleményed arról, amikor egy egészséges embernek bekötik a szemét, és így próbálják meg rávezetni, hogy mely érzékszervei révén tudnak tájékozódni a nem látó társaink?
- Családi bemutató programokon többször játszottunk ilyet. Megdöbbentő, hogy sok látó el sem tudja képzelni, hogy milyen is a sötétség világa. Nemlátó társainknak fejlettebb a tapintásuk, a hallásuk.

„S ne higgye azt egyetlen látó sem,
Hogy a szemét elfedő kendővel
Azonosul azzal az emberrel,
Aki nem lát szemmel.
Mert aki szemével nem lát,
Az a szívével lát,
S a legnagyobb veszteséget
Legbelül éli át!”


- Mesélj nekünk kedves Marcsi a tatabányai csoportotok életéről!
- Tatabányai kis közösségünk havonta klubnapokat tart, ahol beszélgetünk, társasjátékozunk. Szép eredményeket érnek el tagjaink a sakkban, csörgőlabdában. Ez utóbbinak külön szakosztálya is van már. Évente taggyűlésünk van. Most a napokban lesz /V.10-13-ig/ az éves vakos tábor Tatán, melyre nagy izgalommal készülünk. Mi még ilyenen nem voltunk, de kirándulásokon már többször részt vettünk.

- Milyen rendezvényeken szoktatok részt venni?
- Klubnapok, kirándulások, táborok, bográcsozások.
 
Nagy Marcsi plüssállat - gyűjteménye
- A televízió megöli az emberek közti kommunikációt. Te ezt hogy látod?
 - Én nem is TV-re fognám. Nagyobb kárt hoz ilyen téren a számítógép, főleg a fiatalok körében. Valóban nagyon kevés a családtagok közt a személyes beszélgetés.

- Hiszel-e a szeretet erejében?
- Természetesen.

- Mit gondolsz, a sérült embereknek mi lenne az a dolog, ami elősegítené a testi és lelki gyógyulásukat?
- Az, hogy teljes értékű emberként kezeljék őket. Csak abban kell őket –észrevétlenül - segíteni, amit nem tudnak elvégezni.

- Azt gondolom, hogy a bezártságot és a kiszolgáltatottságot átélni a legfájdalmasabb, szavakkal csak töredéke fejezhető ki. Sok múlhat a környezet hozzáállásán. Vagy tévedek?
- Miután rokkantnyugdíjas lettem, időseknek hordtam ebédet, bevásárlásban segítgettem nekik. Engem ezért az egekig  dicsértek, magasztaltak. Már sokszor kínos volt. 11 éve eltört a gerincem, s több hónapig kiszolgáltatott voltam. Iszonyú. Ekkor értettem meg, hogy a kiszolgáltatott embernek mit jelent egy kiló kenyér, vagy bármely olyan tevékenység, amit ő nem tud elvégezni. Erős akarattal, makacssággal ki akartam törni e szorult, kínos helyzetből. Nehéz volt, de sikerült.

Csak úgy magamnak

Immár hatvanasok táborába léptem
Ez csak állapot, nem érdem
Túlléptem életem delén
Ragyogott napfény, s akadt zápor.
S volt ki ápolt
Talpra álltam, itt vagyok
S 100 évig veletek maradok.

- Ebben az érdekvilágban elsikkad a lényeg, az ember. Kihalóban van a szeretet. Neked mi a véleményed erről? Aki érzékeny, azt épp a lelkén keresztül lehet beteggé tenni, de a gyógyulása is a lelkén keresztül történhet... a szeretettel.
- Természetes. A beteg, sérült ember mindig érzékenyebb. Empátiával, szeretettel, sok beszélgetéssel kell közelíteni hozzá.

- Mi a véleményed, ha a lelkünkre vigyázunk és ápoljuk, akkor nehezebben alakulnak ki betegségek?
- Igen. Aki  lelkileg boldog, könnyebben, lazábban tudja venni a testi betegségeket. S gyorsabban is gyógyul. A testi - lelki betegség mindig összefügg.

- Megfogalmaztál- e már valamiféle hitvallást?
- Szeretek egyenes úton járni. Nagyon nem szeretem a hazug embereket.

- Mi az, ami életedben a legnagyobb élményt jelentette eddig?
- Anya lettem.

- Van olyan dolog, ami hiányzik az életedből?
- Nem tudom...

- Miben hiszel és mi ad erőt a nehéz időszakokban?
- Szeretem a kihívásokat. Rossz után idővel csak jó jöhet.

- Milyen céljaid vannak?
-  60 felett már hosszú távra nem tervezek. Egészségesen élni.
S egy kis mackós múzeumfélét összehozni Jelenleg 350 db plüsmaci gyűjteményem van.

Öregség

Mire való az öregség?
Arra, hogy kedvem keressék...
Tegyenek párnát a hátamhoz
Kicsi széket a lábamhoz

Szóljanak: gyere Mama!
Készen a vacsora.
Ültessenek az asztalfőre:
De az idén még ne....majd jövőre!

 - Nagyon köszönöm, hogy készíthettem Veled riportot! További életedhez szép verseket, jó alkotást és szeretetben, békességben eltöltött életet kívánok!
- Köszönöm!

FOLYTATJUK.


*****************************

6. ÁGI ÍRÁSAI - ÁBRAHÁMNÉ ÁGNES

EGY ESTE ÉS EGY NAP


Ábrahámné Ágnes
Barbara és féllábú nagypapája a templomlépcsőn ülve félve leste, mikor, hogyan jön haza apu. Jött már nemsoká, dülöngélt, elesett, a lámpavasakba kapaszkodva körözött körülöttük, végre eltűnt a kapujukban.
Rettegve mentek haza, tata nagy nehezen felmankózott a második emeletre. Klári nagynéni, a súlyos beteg, rémületében megint ki akart ugrani az ablakon. Mamuka sírt. Gyorsan, halkan lefeküdtek, Éjfél körül rettenetre riadtak fel.
Apu ordítozott, anyu sírt, tört-zúzott apu, a betört bútorüveg darabjával felvágta anyu csuklóját, azután Barbaráét is egy kicsit. Mamuka és Tatuka az ablakon kiáltozott ki hogy segítség, mentőt - rendőrséget hívjanak, Klári szörnyű állapotban volt. A rendőrök fél óra múlva visszahozták aput, csend lett, apuék halkan megegyeztek, hogy hajnali háromkor apu lelövi a munkásőr - pisztollyal először anyut, azután sorban Barbarát, és mindenkit és a Tiszába ugrik. Mamáékkal némán kilopództak, elmentek a munkásőrsére, reggelig ott vártak, azután azt mondták, hazamehetnek, anyu él, apu nem emlékszik semmire. Barbara nem mehetett iskolába, nyolc évesen neki kellett vigyázni tatára, Klárira, mamának dolgozni kellett mennie. Iszonyúan félt:
- Tatus, ne csukd be a szemed, tata, ne halj meg, ugye tata nem halsz meg, ugye nem hal meg Mamuka,…
- A borzalom lassan lecsendesedett, megkopott, tilos volt erről beszélni, Egy nap megint elte
lt.

*****************************

7. KARCOLATOK

Csomor Henriett: Betondzsungel

Tikkasztó hőség volt, amolyan vihar előtti nyomott idő, amely vízpartot kíván. A Balatonba vagy a Dunába mártóznék önfeledten.
De mára mindez  emlékemben él, esetleg csak a levegőben érzem a friss illatot, amit egykor a víz mellett. Munkaidőm lejártával lüktet bennem a vágy, legalább a Szent István térre, a szökőkúthoz elmehetnék. Csobogó vízesést hallgatni a zöld lombú fák közt, romantikus hely számomra. Noha szívemnek, nem volt alkalma e fajta szép  érzésre. Gyakran itt pihenek szökőkút közelében, elnézem, ahogy a gyerekek bemásznak a vízbe nagy kacaj közepette.
  Szerintem Pécsnek legszebb helye, a négytornyú templomtól lépcsők vezetnek le a szökőkúthoz. Mióta négy keréken közlekedem, a négy évszak bármely szakaszában eljövök ide, mindig más arculatát mutatja.

Csomor Henriett
- Sziasztok, jó hétvégét! - köszönök el.
- Hova sietsz? - kérdezi kolléganőm.
- Bemegyek a Szent István térre a szökőkúthoz.
- De hát dög meleg van!
- Nem baj, víz mellé vágyom! - szólok vissza.

Napfürdőzöm a buszmegállóban míg jön a busz. Térdzoknimat bokámig lehajtom, hogy az se melegítsen. Hímzett farmer szoknyában, s a szellős kék kockás ingben vagyok, ami már csuromvíz izzadságomtól.  Elmaradhatatlan hímzett drapp baseball sapkám fejemen. Siltje takarja szememet a fény ellen, s megóv a bámuló nép ellen.
Végre jön a busz, bal kezemmel jelzek, hogy felszállnék.
Tizenöt perc, s bent vagyok a városban. Örülök, a hétre befejeztem a munkát.
Számomra a péntek, a hétvége kezdetét jelenti, mert a  távolsági buszomat gyakran elküldik Paksra, Szekszárdra, s nem tudnék hazamenni mással.
Percek alatt odaveszett a higgadtságom, rossz buszra szálltam fel, másik irányba visz. Megint csalt a szemem, reggel is elnéztem a karórámat, tíz perccel többet néztem.

A fenébe is, most mi lesz? Pánikolás helyett, igyekeztem megtudakolni, hogy bemegy-e a városba. A válasz nem volt. Levágtáztam a rámpáról, s már indultam is volna, de mivel túl magas a járdaszegély, leugratnom veszélyes.  Úgy mentem, mint a kutyák, ahol láttam kiutat ott haladtam. Zebra nem esett az utamba, leggyorsabb sebességbe tettem tolókocsimat, s szabálytalanul átvágtam az úton, amikor nem jött autó.

Rám nehezedtek a betontömbök, magas járdaszegélyek mindenhol. Nem gondoltak a tolókocsisokra, sehol egy lejárat, legfeljebb büdös kukákba ütközök. Tettem egy potyakört, de nem esek kétségbe, nem az a fajta vagyok, aki ilyenért kétségbeesik. Mintha cukkolna a buszmegálló: - Hihi itt vagyok tőled fél méterre, mégsem tudsz ide jönni. - Velem nem babrálsz ki! - gondoltam magamba. Megkeresem a betondzsungelből kivezető  utat. Körbe nézek, sehol nincs normálisnak mondható kijárat, mert mind magas. Félek, hogy hátraesnék rajta, s széttörne a laptopom is a hátizsákomban. Nincs más választásom, visszaveszem a sebességet, s átslisszanok az autók között a parkolón. Vigyázva, hogy le ne törjem a visszapillantó tükröket, s hogy be ne riasszanak az autók.
Az a fajta vagyok, aki vigyáz más értékeire, ezt gyermek korától hordozza magában az ember, amit otthon tanult.

Lesz ami lesz, járdára nem tudok felmenni, füves részen áthajtok, ha hozzám szegődik a szerencse, nem akadok fent a gödrökön. Más már tehetetlenül zokogna, és várna valakire, hogy mentse ki. Én meg nevetek magamon, szokva vagyok az erdei gidres-gödrös utakhoz falusi létemre. Végre kiértem a betontömb közül, még messze a cél, de már látom a végét. Néhány méter a füvön, amint látom, sokan kitaposták maguknak úttá. Pár percet várakozok a buszmegállóban, addig megtudom, hogy a hetes is megáll az Árkádnál. Felszállok, direkt jólesik az enyhe klíma hűvöse, elmosolyodom, mégis csak én győztem.

Bő félórám van még a távolsági buszom indulásáig. A Szent István téri túra elhalasztva, kevés az idő arra, azonban a színház téri szökőkúthoz még elmehetek. Egy kicsit elnézelődöm, s hallgatom a víznek csobogását, amit elnyom az emberek zsivaja. Szűk kis utcán, egymás hegyén hátán érik az éttermek, ideiglenes kis teraszokat alakítottak ki a vendégeknek, ahová kiülhetnek enni, s inni. Jó társaságban el lehetne itt tölteni egy szép délutánt. Az utca elején egy pillantást vetek még Weörös Sándor életnagyságú szobrára, amint egy asztalnál könyökölve fejét tenyerébe hatja, mintha legújabb versén gondolkodna.

Hazafelé tartok, arra gondolok, aki örökké itt van szívem rejtekén. Megnyugtat a jelenléte, és egy nagy, kövér könnycseppet ejtek érte, mielőtt elszundítok a buszon.


2018. Június. 24.

*****************************

8.  HAZAI TÁJAKRÓL…NAGY VENDEL  VERSEIBŐL

BALATONI VERSEGYVELEG  -  VÁLTOZATOK EGY TÉMÁRA

01. NAGY VENDEL:  Tóparti merengő

Állok a parton elmerengve,
Nézem a fodrozó vizet,
Hol láncukat rázzák bólogatva
Karcsú csónakok reménylőn,
Fatörzshöz kikötve,
Szabadulást remélve,
Sok ázott falevéltől ölelve.
Lágy hullámok ringatják
A sima víztükröt,
Hófehér madarak közelednek hamarvást,
Légiesen lebegve kecsesen
Éket verve a hűvös habokba,
Suhannak a vízen,
Oly békések mindahányan.
Párunk után vágyakozva
Felkapunk hát lélek ladikjára,
Hattyúkkal kísérve
Talán utoljára.
Tóvize csillan
Evező csobban,
Csónak ha lendül,
Kavics csikordul
Hajónk hogy szabaduljon,
Fövenyes parton
Omlik a lábnyom.
S a langyos délutánban
Tovahalkulón lágy
Hangja hallik a szónak,
Bölcsőjét ringatta a mának,
És követi a holnap.
Oszlopos kerengőin
Kristály kolostornak,
Mormolunk zsolozsmát
Az örökkévalónak.

Megjegyzés: 2015. 07. 15.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~



02. NAGY VENDEL: Ülök az ágyon

BALATON NYÁRI ÉJ

Ülök az ágyon,
A hintaágyon,
Nevetnek rám
A csillagok.

Langymeleg éjen,
Szellő leheletében,
Jegenye meredélyén
Kúszik fel a fény.

Este az ágyon
Lábam himbálom
Fejem felett már
Csak a Hold ragyog.

Az öreg fákon
Bagoly rikácsol.
Vigyáznak rám
Az Angyalok.


A fénysugárban
Ezüstös sávban
Halkan figyel
A Balaton.


Megjegyzés: 2014. nyarán

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

 03. NAGY VENDEL: Hattyúk a tavon
Egy kép margójára...

Állok a parton elmerengve,
Nézem a fodrozó vizet,
Hol láncukat rázzák bólogatva
Karcsú csónakok reménylőn,
Fatörzshöz kikötve,
Szabadulást remélve,
Sok ázott falevél közepette.


Lágy hullámok ringatják
A sima víztükröt
Hófehér madarak közelednek hamarvást,
Légiesen lebegve kecsesen
Éket verve a hűvös habokba,
Fejüket kedvesen nyakukra hajtva,
Suhannak a vízen,
Látványuk minékünk üzen
Oly békések mindnyájan
Élet szépsége sugárzik belőlük,
Egymás felé fordulnak, ,
Össze ölelkezve,
Így kellene mindenkinek,
S az élet szebb lenne.
Párunk után vágyakozva
Lelkünket feltölti e látomás.
Felkapunk hát lélek ladikjára,
Hattyúkkal kísérve
Talán utoljára.
Tóvize csillan
Evező csobban,
Csónak ha lendül,
Kavics csikordul
Hajónk hogy szabaduljon,
Fövenyes parton
Omlik a lábnyom.
S a langyos délutánban
Tovahalkulón lágy
Hangja hallik a szónak,
Bölcsőjét ringatta a mának,
És követi a holnap.
Oszlopos kerengőin
Kristály kolostornak,
Mormolunk zsolozsmát
Az örökkévalónak.


Megjegyzés: 2015 06 02

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~


04. NAGY VENDEL: Őszi Balaton fényei

Pajkos őszi szellő
Fodrozza a hűs vizet,
Parti fák tövére kúszik a fény,
Közeleg a cinkos éj.
Puha pihe párnákon
Pihenni indul a fény.
Láncait rázva bólogat
Egy csónak a móló mentén,
Szabadulni akarna még,
S megannyi falevél.
Suttogva susognak
Egymással a nádasok,
Ezüstös sávban árad a hold fénye.
Felette ragyognak a csillagok,
Bársonyos égboltot körbe övezve,
Gyémánt szemeikkel,
Méla bágyadtsággal figyelnek rád.
S aludni készül a Balaton.


Megjegyzés: 2015

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

05. NAGY VENDEL: TÓPARTI IDILL

Tó vize csillan
Csónak, ha lendül
Evező lapátról
Csordul a víz.
Fodrozó habok
Csitulnak a parton,
Homokos fövenyről
Omlik a lábnyom.
Part menti fákról
Lehull a levél
Sárguló színben
Úszik a vízben.
Ezüstös vértű
Hal háta villan
Sütkérezni jött fel
A vakító napban.
Pikkelyes páncélja
Nem védi a bajban.
Sirályhad elől
Mély vízbe illan.
Vadkacsa búvik
Nádas rejtekében
Fiait hozza
Mutatni serényen.
Lebukó napnak
Hamvadó fényében
Megnyúló árnyék
Piroslik a légben.
Elcsitul a zaj.
Nád dalol a szélben.
Vízi tündér hangja
Csendül az éjben.
Hűvös ezüst fényében
Csak a hold ragyog.
Bársonyos égbolt
Gyújt hozzá
Millió csillagot.

2006. február.

*****************************
9. REGÉNY FOLYTATÁSOKBAN

Kyra Angie: Soha ne mond, hogy soha!

ÖTÖDIK FEJEZET

   Szombatra Jessica a Forma 1-es autóversenyeiről is híres Albert
Parkba hívta össze a kis csapatot. Természetesen szélesen elterülő
parkosított zöld területeinek köszönhetően számos sportolási,
szórakozási lehetőséget nyújthat az érdeklődőknek. Sokszor hallotta a
fiúktól a parkhoz kötődő biciklis történeteket, s Kelly is dicsérően
beszélt futópályáiról. Szerette volna megnézni:

- A következő feltételekkel vállalom - indította Jess a jól
kigondolt kis mondanivalóját.
- Haljuk! - biztatta Christopher.
- Nem leszek főnök, vezető. Nem kerülök középpontba. Tanácsadóként
a háttérből asszisztálok. Segítek beszerezni a szükséges eszközöket,
de előadást vagy órát nem tartok. A szabályokat bármikor előzetes
bejelentés nélkül is megváltoztathatom!
- Elfogadjuk! - vágta rá gondolkodás nélkül Christopher.
- Te, lehet és a többiek? Ugyanis demokratikus csoport leszünk -
jelentette ki Jess, majd a távolban játszadozó kutyáját kereste.
- Itt van, ne aggódj! - mondta Kelly, aki végig szemmel tartotta a
futkározó kutyát. - Csatlakozom Christopherhez. Ki az, aki még
egyetért? - tudakolta Kelly, a többiek gondolkodás nélkül követték:
- Egyetértek – felszólalással
- Rendben. Mikor, hol és hogyan szeretnétek belevágni? - érdeklődött Jess.
- Mit szólnátok a mosthoz? - kérdezte Brandon.
- Jess? - fürkészte Kelly és Christopher.
- Szombat délelőtt van. Nincs semmi dolgotok vagy tervetek?
- Semmi olyan, amit ne lehetne elnapolni - hebegte a kis társaság.
Horenka Erika - írói álneve: Kyra Angie
- Rendben, még az ebnek kell egy kis séta, utána fel kell tankolnom
némi elemózsiával, és utána nálam nekiláthatunk. Egyéb javaslat
esetleg?
- Nincs, ez így jó! Ha elmondod, mit szeretnél venni, elintézhetem
neked a vásárlást, ha gondolod! Ti addig sétáljatok az ebbel -
ajánlotta Christopher és miután megkapták Jesstől a rögtönzött listát
Brandonnal távoztak is.
- Gyere Jenny, induljunk! - hívta magához a kutyát Jess és a kis
csapattal, hazafelé vették az irányt.

*
Mikor végre hazaértek:

- Fáradjatok be! Érezzétek magatokat otthon! Megkínálhatlak titeket
valamivel? Kávé, tea?
- Én egy kávét meg tudnék inni, köszönöm - válaszolta Cassandra.
- Rendben, többiek?
- Én most semmit, köszönöm - felelte Lucy.
- Kelly, Stefanny, Alex?
- Ne aggódj, kiszolgáljuk magunkat - mondta Kelly.
- Oké. Első lecke: a szobában ne hagyjátok olyan helyen a poharat,
ahol leverhetem! - kérte Jess és kiment, hogy felrakja a kávét.
Cassandra követte:
- Válthatnánk két szót mielőtt munkához látnánk?
- Hogyne, persze, hallgatlak!
- Még nem volt alkalmunk megbeszélni azt a ...
- Nincs miről beszélnünk - vágott a szavába Jess.
- De én szeretném tisztázni a szóbeszéd alaptalanságát.
- De ... - felelte volna a lány, de elhallgatott, mert Christopher
és Brandon léptek be a konyhába.
- Megzavartunk valamit? - nézett kérdőn egyikről a másikra Christopher.
- Épp azt mondtam Cassandrának, hogy ... - ismételte meg Jess.
- Azt a bizonyos félreértést szerettem volna megbeszélni Jessicával.
- De, mint szerettem volna mondani, nem szorul magyarázatra.
- Na jó, akkor hagyjuk beszélgetni a hölgyeket! De én is kérek majd
egy kávét! Köszönöm - javallotta Christopher és Brandonnal együtt a
szobába mentek.
- Rendben, hallgatlak, nem szólok közbe! - Intett a nőnek, hogy
foglaljon helyet s lekapcsolta a kávéfőzőt és a kiöntőt a cukor és a
pohár kíséretében a nő elé tette, ahogy a kanalat is.
- A történet egyszerű, járok valakivel. Kissé összerúgtuk a port és
Christophertől kértem tanácsot. Egy sör mellett beszéltük meg egy
bárban. Másnap reggel már ment a pletyka, hogy ott a bárban
csókolóztunk, délutánra pedig már valaki a lakásán vélt látni. De ez
hülyeség. Én ugyanis a barátommal Jefffel távoztam és Christopher
pedig tovább állt Lucasszal.
- Andersonnal? A pszichológus Andersonnal? - tudakolta halkan,
elfehéredve a lány teret engedve - Na most van végem - rossz
előérzetének és reménykedve, hogy nemleges választ kap.

- Igen. Mi a baj?
- Semmi - rázta meg a fejét elhessegetve a kínzó gondolatokat,
fordított hátat a nőnek Jess és a szekrényben kezdett matatni, majd
mikor úrrá lett a rajta hirtelen eluralkodó döbbeneten és pánikon a
nőhöz fordult: - Mint mondtam szerdán is, korábban sem és most sem
foglalkoztam a szóbeszédekkel.
- Akkor miért változtál meg velem szemben?
- Nem tudom igazán, de nem azért, mert hittem volna a kacsának.
Talán a reakcióktól féltem és azért is tartjuk távol az egyetemtől.
- Vagyis nem harag áll a távolságtartás mögött, hanem óvatosság, önvédelem?
- Nem és igen.
- Akkor, ha megsúgom, hogy megőrzőm titkotokat, és ellenvetésem
sincs a kapcsolatotok ellen (nem, mintha bármi közöm lenne hozzá).
- Dehogy nincs, hisz barátok vagyunk - lépett be Christopher.
- Szóval, akkor barátok lehetünk?
- Részemről nincs akadálya - mondta Jess.
- Megkaphatom végre a kávém? - türelmetlenkedett a férfi.
- Szolgáld ki magad! - kérte Jess.
- Jess, kérdezhetek még valamit? - itta meg az utolsó csepp kávéját
Cassandra.
- Persze, max nem tudok válaszolni.
- Már a múltkor is észrevettem, hogy ...
- Bocsáss meg, de ... Azt hiszem ideje munkához látni! - szakította
félbe, Jess kitérve ezzel a válaszadás elől és otthagyta őket. A
szobába érve, végignézett a többieken, a lányok: Kelly, Lucy és
Stefanny ismét az ágyra telepedtek le és beszélgettek. Brandon és Alex
az erkélyen dohányoztak. Jess a számítógéphez ült és bekapcsolta.
Kelly figyelte a lány ideges mozdulatait és odalépett hozzá.

- Mi a baj?
- Később - súgta vissza a lány.
- Oké. Mit segíthetek? - kérdezte Kelly.
- Bekapcsolnád a nyomtatót? Bagósok! Megtisztelnétek minket
jelenlétetekkel? - érdeklődött Jess nyugalmat erőltetve magára, erre a
fiúk is és Cassandráék is csatlakoztak hozzájuk.
- Köszönjük, Elkezdhetnénk? - Mire halk morajlással papírt, füzetet
és írószerszámot véve magukhoz helyet kerestek maguknak valahol a
szobában.
- Bár csak tanácsadóként kívánok részt venni, de én bevállalom a
papírmunkát. Vagy esetleg szeretné valaki? - ajánlotta fel Jessica.
- Nem kekeckedés, de miért te? - érdeklődött Cassandra.
- Bár én csak magamból és belőled indulhatok ki, mert a többieket
nem ismerem e tekintetben, de biztos vagyok benne, hogy jobban kezeli
a gépet, mint közülünk bárki - válaszolt Christopher. - Köszönöm, ez kedves, de ...
- Ne szerénykedj! Úgy van, ahogy Chris mondja, én ugyanis a
többieket is ismerem! - erősítette meg az állítást Kelly.
- Szóval?
- Akkor köszönettel elfogadjuk - nyugtázta körbe nézve a döntést Cassandra.
- Oké, de ...
- Természetesen nincs kifogásunk az ellen, hogy felvedd ezeket a
megbeszéléseket - szakította félbe Kelly.
- Senkinek?
- Senkinek - válaszolták szinte kórusban.
- Egy szó, mint száz, bekapcsolom - határozott Jess. - Akkor
lássunk hozzá! Először is, kellene egy név ennek a nem is tudom minek?
- Vagy lehet, hogy akkor először azt kéne kitalálni, hogy mi is
lesz ez és milyen keretek között? - vetette fel Christopher.
- Igen, lehet, hogy igazad van. Gyerünk srácok, össznépi játék! -
buzdította a többieket Jess.
- Ez egy tudományos, tapasztalatszerzési projekt - gondolkodott
hangosan Alex.
- Mennyiben tudományos? Megfelel a tudományokat jellemző legfőbb
kritériumoknak? - nézett kérdőn a két tanárra Jess. Hisz másodévesek
lévén még nem sokat tanultak e témáról, csak korábbi olvasmányaikból
meríthetnek.
- Az Arisztotelészi értelemben vett tudomány három kritériuma az
egyetemesség, a szükségesség és az okszerűség - fejtegette
Christopher.
- Esetleg lehetne úgy, hogy én, mint szőke nő is megértsem? -
poénkodott Kelly, mire Jess nevetni kezdett.

- Rendben - mosolyodott el Christopher is.
- Van ugye egy probléma halmazunk, ami köré hipotéziseket,
állításokat kapcsolhatunk. Empirikus kutatással, vizsgálódással,
kísérletezéssel Bizonyíthatjuk vagy cáfolhatjuk az állításainkat.
Végül az eredményeket közkincsé tesszük valamilyen formában.
- Hááát ez nekem kissé körülményesnek és bonyolultnak tűnik. Ezt
majd menet közben kiderítjük, bár szerintem maradjunk egyenlőre az
eredetileg tervezett tapasztalatszerzési projektnél. Az mindenki
számára egyértelmű és világos. Kit szándékoztok megszólítani
célközösségként?
- A lehető legszélesebb réteget, a kicsiktől a nyugdíjasokig -
válaszolta Cassandra.
- Aha, ez érdekes. Milyen témákban gondolkodtatok? - vetődött fel
az újabb kérdés Jessben.
- Munka, tanulás, szórakozás, közlekedés - felelte Kelly.
- Értem. Egyéb? - Nézett kérdőn Jess a többiekre, de mivel válasz
nem jött, így folytatta: - Nem baj. Akkor a javaslatom a következő:
Maradjunk ennél a négy témánál, mégpedig tanulás, közlekedés,
szórakozás és munka sorrendben!
- Ha jól sejtem, logika és időrend áll a javaslat hátterében -
Gondolkodott hangosan Christopher.
- Nézd már, egy gondolkodó férfi! - színlelt meglepődést Jess és a
többiekkel együtt nevetésben tört ki. - Bocsi, nem hagyhattam ki. Úgy
van, helyes meglátás - Komolyodott el a lány. - Hisz a születéstől
kezdve meg kell tanulnia vakon vagy gyengénlátóként boldogulnia ebben
a nagy és néha cseppet sem veszélytelen világban. Meg kell tanulnia a
tárgyak, hangok, illatok és még egy sor más dolog felismerését,
megkülönböztetését, használatát. Ehhez a témához szervesen csatlakozik
a segédeszközök széles skálájának bemutatása.

- Például mire gondolsz? - Kérdezte Cassandra.
- Huh, hát elég széles a skála. Nézz csak körül itt a szobában,
pedig nekem nincs is olyan sok! Vegyük a diktafont és a különböző
méretű, nagyítású, funkciójú, formájú nagyítókat - és az asztalon lévő
tárgyakra mutatott. - Aztán ott van az éjjeli szekrényen az a beszélő
óra, vagy ... - Tapsolt egyet-kettőt mire a kulcstartója csipogásba
kezdett. Követve a hangot, megtalálta a kabátjában és bevitte az
asztalra. - Ez a kulcstartó. Továbbá ott vannak a különböző
számítógépes progik, hogy a konyhai ketyeréket vagy a Braille dolgokat
és a hangoskönyveket ne is említsem.
- Milyen konyhai ketyerékre gondolsz? - kapta fel a fejét Lucy.
- Vannak Az átlagnál nagyobb digitális kijelzős vagy beszélő
konyhai és személyi mérlegek, vérnyomásmérők, üvegre, kiöntőkre kis
csőröcske, tejőr, tojás elválasztó, konyhai percmérő, s még hosszasan
sorolhatnám A KONYHÁBAN ÉS HÁZTARTÁSBAN ELENGEDHETETLEN VAGY HASZNOS
TÁRGYAK SORÁT.
- Gondolom, akkor már ez ki is rajzolódott a fejedben? Mármint,
hogy mit lehetne e téma keretében? - tudakolta Cassandra.
- Vannak ötleteim, de ...
- Halljuk! - biztatták a lányok.
- Visszatérhetnénk egy pillanatra a számítógépes progikhoz? -
érdeklődött Brandon.
- Mást is érdekelnek? Mert, ha nem, nem lenne gond, ha később
mutatnám meg neked őket? - tudakolta Jess.
- Igen, minket is érdekel - felelte Alex és Cassandra szinte egyszerre.

- Oké, akkor megmutatom most. Első és legfontosabb számomra a
nagyító. Látjátok? Ez itt fönt - s a monitor tetején lévő csaknem 3
centiméteres csíkra mutatott. - Ausztráliában ugyan ez a segédeszköz
kevésbé ismert. Ez az operációs rendszertől függően 1-9 szeres vagy
1-16 szoros nagyítást engedélyez. Azt nagyítja ki, amire ráviszed az
egeret. A képernyő feléig lehúzható, de nekem elég ez a körülbelül 3
centiméter. Tehát, ha Wordben dolgozom, követi a kurzort, ami nagy
segítség tud lenni.
- Op-rendszer alatt a Vistára és az XP-re gondolsz? - kérdezte Brandon.
- Ez itt a reklám helye! - mosolyodott el Jess. - Többek között,
igen. Értesüléseim szerint itt Ausztráliában ezek a legelterjedtebbek.
Én ezt a kettőt "ismerem és láttam/használtam" már. De külföldön van
még az IBM-s MS DOS, MS WINDOS (XP, VISTA), LINUX, UHU LINUX, UNIX, és
az APPLE-s MACOS is. A másik nagyszerű progi a teljes képernyőolvasó,
aminek a lényege az, hogy ahova viszed az egeret, azt elmondja. Ez
most nincs a gépemen, mert csak demóban tudnám felrakni és az 40 perc
múlva lejár, és újra kell indítanom a gépet, hogy újra működjön. Ez
kicsit macerás, ha valamin dolgozol.
- Nincs hozzá kód? - kíváncsiskodott Brandon.
- Lenne, ha pályáznék és megnyerném.
- Miért nem pályázol? - érdeklődött Cassandra.
- Mert egyelőre még túlságosan hagyatkozom a szememre, a megmaradt
látásomra, és még nem szoktam hozzá, hogy folyamatosan vartyog, és ez
idegesít.
- Kódtörő? - puhatolta Brandon.
- Azzal még nem próbálkoztam, mert egyrészt nem értek hozzá,
másrészt nem szeretem sem a mellékutcákat, sem a sötét dolgokat. A
másik ilyen nagyszerű progi a Multivox. Ez egy progi, két illetve
három parancsikonnal, funkcióval. Ezek az olvasó, a lapmondó és a
beszélő óra. A Lapmondót tudom az interneten is használni, úgy hogy
kijelölöm, és vágólapra helyezem, és már olvassa is az oldal
tartalmát. Az Olvasóba pedig én írom be, vagy illesztem be a szöveget
és soronként, vagy bekezdésenként felolvassa. Ebbe szoktam a
jegyzeteimet készíteni. Mert ugye én hallás után tanulok. Van még egy
a lapmondóhoz hasonló a Speakboard. Aminek a lényege szintén az, hogy
kijelölve a szöveget vágólapra helyezzük, és már olvassa is. Ez is
nagyszerűen alkalmazható az Interneten. Van még egy olyan funkciója
is, hogy beillesztve a szöveget mp3 formátumú hanganyagot állíthatok
elő vele. Ami vizsgára készülésnél vagy hangoskönyv készítésnél nagyon
előnyös. Rárakom a hanganyagot az mp3 lejátszómra, vagy a telefonomra
és máris nem vagyok a géphez kötve.

- Hangoskönyv? - érdeklődött kissé meglepődve Stefanny.
- Igen. Bizonyos műveket, könyveket néhány vállalkozó szellemű
egyén, színész vagy épp maga az író felolvas egy stúdióban. Ott a
hangfelvételt már eleve mp3 formátumban készítik. Így a vakok is
tudnak olvasni. Persze ott van még a Braille is. Én pedig olyan
könyveket szoktam konvertálni magam szórakoztatására, ami nincs meg
Brailleban, se hangoskönyvben, de megvan elektronikusan, azaz
valamilyen adathordozón PDF, DOC, RTF vagy egyéb formátumokban és
engem érdekel.
- Mondanál párat? Tudsz braillet is olvasni, írni? - bizonytalankodott Lucy.
- Például? Elég széles a skála a kevésbé ismert szerzőktől az
irodalmi Nobel díjasokig, vagy az orvos krimitől a klasszikusokig.
- Irodalmi Nobel-díjasok? - kérdezte ámulva Stefanny.
- Igen, hogy csak egy párat említsek a teljesség igénye nélkül:
Henryk Sienkiewicz, Gabriel Garcia Márquez, Rudyard Kipling, Ernest
Hemingway, Patrick White vagy épp a magyar származású Kertész Imre.
- Bocsi, most megleptél, nem is gondoltam, hogy ennyire otthon vagy
a témában - szabadkozott Stefanny.
- Vak létemre igaz? Szeretem és csináltam Cook könyveket, P.G.
Woodehouset, Nora Robertset, Patrick Whiteot . - gördítette tovább a
beszélgetés fonalát Jess, mert bár mindig is dühítette az ilyenfajta
általánosítás és előítéletesség, barátokról lévén szó szemet hunyt
felette.
- Robin Cook és P.G. Woodehouse kissé távol áll egymástól, nem? -
állapította meg Christopher.
- De igen, ezért mondtam, hogy széles a skála. S, hogy Lucy neked
is válaszoljak végre, igen írni tudok Brailleban, olvasni még nem
annyira.
- Jess, a Braille írást, olvasást is meg tudod mutatni nekünk? -
faggatta tovább Lucy.
- Per pillanat nem, de ha érdekel, legközelebbre hozok egy Braille
írógépet és megmutatom.
- Csak ha nem nagy gond.
- Persze, hogy nem gond. Továbbá ott vannak még az olyan eszközök,
amikből most sajnos nem tudok bemutatni nektek, mint például a
szkennelem testvérei, olvasó tv-k, olvasógépek satöbbi.

- Egyéb kérdés még a témához? - nézett kérdőn Christopher a
többiekre, de mivel válasz nem érkezett így folytatta: - Jess,
hallhatnánk az ötleteidet?
- Ha nincs több ide vonatkozó kérdés? Gondoltam egy olyasmire, hogy
létrehozhatnánk egy teljesen sötét szobát, ahol különböző feladatokat
kell teljesíteni. Majd fokozatosan bonyolítani, nehezíteni a
műveleteket, teendőket. Főzzön teát, kávét! Vagy csak cukrozza meg,
vagy sózza meg! Vagy töltse meg a poharát, válasszon ki valamit sok
valami közül, a feladatok tárháza hosszasan sorolható! Másik
lehetőség, hogy egyszerűen bekötjük a vállalkozó személy szemét, és
úgy kell felismerni, elvégezni valamit. Vagy az első ötlethez
csatlakozva egy vak kiállítást szervezni, amelynek sok országban nagy
hagyománya van, ahogy a vak étteremnek is.
- Vak kiállítás és étterem? - kérdezett vissza értetlenül Alex.
- Kisegítené valaki Alexet? - nézett körbe a társaságon Jess.
- Mivel azt mondtad, az előzőhöz hasonlóan, úgy képzelem kiállítás
és étterem sötét szobában - gondolkodott Christopher.
- Jól gondolod. A közlekedés hasonló módon történhet, mint ahogy
veletek. A szórakozáshoz bekapcsolhatjuk a sportot, és végül zárjuk a
munkával a tapasztalatszerzést. A többi pedig menet közben kialakul.
- Eddig ez így nem rossz - jegyezte meg Cassandra.
- Szóval, hogy terveztétek? Milyen időközönként szeretnétek egy-egy
témát kibontakoztatni? - tette fel az újabb kérdést Jess.
- Mi lenne, ha egy hétvégét szánnánk egy adott témakörre? - vetette
fel Cassandra.
- Aha, nem kispályás! Miért kellene két napot szánni rá? Nem
mondod, hogy szerinted akkora lenne az érdeklődés, hogy egy napba nem
férnének bele? - vágott vissza élcelődve Jess.
- Szerintem szervezés és marketing kérdése és összejön kétnapnyi
csoport. Hisz tegyük fel egy órásra, tervezzük az "előadást", reggel
9-kor elkezdjük, 18-ig, csak nyolc csoportot tudunk fogadni. Közel se
fedjük le a célközösséget.
- Úgy érted, hogy óránként változik a csoport és mindig ugyanazt
kéne produkálni? - vágott közbe Jess.
- Igen, mármint a csoportok cserélődését illetően.
- Ez nem tűnik olyan rossz ötletnek, hisz nem találunk olyan nagy
tömeg befogadására alkalmas helyet, mint amit kitűztünk célul -
helyeselt Christopher.
- Célozzunk meg kisebb réteget - javasolta Jess.
- De hát az lenne a cél, hogy minél szélesebb körben
tájékoztassunk, működjünk - vetette ellen Kelly.
- Rendben, ki szavaz Cassandra javaslatára, hogy két naposra
tervezzünk? - bocsátotta szavazásra Jess. Kelly megköszörülte a
torkát. - Mond bátran Kelly?!
- Az empátia jegyében hangosan szavazzunk!
- Mellette - szavazott Kelly, Cassandra, Brandon és Christopher.
- Eddig négyen mellette vagyunk, Lucy, Stefanny, Alex és te még nem
adtatok hangot véleményeteknek - tudósította Kelly.
- Én tartózkodom - határozott Jess.
- Lucy?
- Azzal, hogy célozzunk meg kisebb réteget, arra gondoltál, hogy
csak pár órásra tervezzünk egy-egy téma kibontását?
- Igen, de aláírom igaza van Christophernek abban, hogy nem
találunk olyan nagy tömegek befogadására alkalmas helyet.
- Akkor jól értettem, így én is Cassandra javaslata mellett vagyok
- döntött Lucy.
- Stefanny és Alex? - fordult hozzájuk Kelly.
- Én Jess javaslata mellett vagyok. Hisz nem muszáj, egy
helyszínben gondolkodnunk - mondta Stefanny.

- Ezt, hogy érted? - kérdezte Jess.
- Úgy, hogy az ovikba mehetnénk mi is, vagy gondolkodhatunk
szabadtéri megoldásban is. Még egy aprócska megjegyzés: szerintem a
nyugdíjasok zöme már sajnos szembe néz ezekkel a problémákkal,
kihívásokkal. Így nekik már nem igazán kell bemutatni.
- Igen ezekben igazad van - hagyta jóvá Cassandra.
- Szóval akkor 5 igen, 1 nem és 1 tartózkodás. Már csak Alex
döntésére várunk - összegezte Kelly.
- Nem tudok dönteni, mert Cassandra és Jess javaslata is ésszerű.
- Két dolog merült fel bennem, miközben hallgattalak titeket. Bár
lehet, hogy magam javaslata ellen beszélek, de úgy tűnik a másik azaz
a két napos lesz elfogadva s lehet, hogy hasznos lesz. Neked szeretnék
válaszolni Stefanny, igen, meglehet sőt biztos, hogy a nyugdíjasok már
szembesültek a problémával s nem kell nekik bemutatni. De kereshetünk
olyan dolgokat, amikkel megkönnyíthetjük a mindennapjaikat. Legyen szó
egy jelölésről vagy segédeszközről vagy bármi másról. A másik, ami
fontos kérdés a további sikeres együttműködés érdekében: egyhangú
igen, kétharmados többség, vagy 50%+1 fő szavazata a döntő? - vetette
fel Jess.

- Jogos felvetés - jelentette ki Christopher.
- Mivel mindenki egyhangúlag, részt akart venni ebben az egészben,
így nem hiszem, hogy bárkiben is tüske maradna. Én gyenge matekosként
megállapítom, mivel nyolcan vagyunk, a két utolsó jelen esetben
ugyanaz. Én arra szavazok - fejtette ki Cassandra.
- Már, hogy lenne ugyanaz? - kérdezte Kelly.
- Úgy, hogy a nyolcnak a fele +1 fő is öt, és a kétharmada is öt -
mondta elgondolkodva Jess.
- Vagyis?
- Igaza van Cassynek - kezdte Christopher.
- Igen, de, ha valaki vagy valakik hiányoznak egy-egy
megbeszélésről, máris nem lesz ugyanaz a kétharmad vagy az 50%+1 fő -
vágott a szavába Jess.
- Ez is igaz. Akkor a jelenlévők 50%+1 fő szavazatával legyenek
határozatképesek - javasolta most Christopher.
- Ezt így mindenki elfogadja? - tudakolta Jess.
- Igen - válaszolták.
- Helyes, akkor Alex térjünk vissza a szavazatodra - fordult a
fiúhoz Jess, majd így folytatta: - Így ha nem tudsz dönteni, akkor is
határozatképesek vagyunk.
- Oké, akkor a többség döntsön, vagyis én is tartózkodom.
- Rendben, akkor hétvégékben, óránkénti csoportokban gondolkodunk -
összegezte Jess. - Vagyis akkor ennek tükrében kell megálmodnunk a
helyszíneket is. Az egyetemet hoztátok fel példának, hétvégén is
kivitelezhető lenne?
- Ennek én utána járok. Beszélek Juliéval - vállalta Christopher.
- Köszönjük. Mikor lenne az első, és mennyi időközönként követné a
többi? - tette fel az újabb kérdést Jess.
- Most ugye október 29.-e van. Mi lenne, ha most a vizsgaidőszak és
az ünnepek után, valamikor januárban kezdenénk és havonta utána a
többit? - Javasolta Cassandra.
- Ez így nem hangzik rosszul, vagyis támogatom - jelentette ki Christopher.
- Többiek? - nézett körbe Jess.
- Vagyis november 18.-ig tart a vizsgaidőszak. Aztán kezdődik a
nyári szünet, majd jönnek az ünnepek, így január 14.-én szombaton vagy
21.-én szombaton tartanánk az elsőt? - pontosította a dátumokat Kelly.
 - Szerintem 21.-e, mert akkor még mindenkinek van még ideje a
nyaralásra, az utolsó simításokra a program és az új tanév előtt -
javasolta Cassandra.
- Támogatom - jelentette ki Kelly, a többiek követték. - Eddig
heten támogatjuk a 21.-ét Jess?
- Én is elfogadom. Akkor január 21.-én kezdjük a tanulás
témakörével. Eddig úgy néz ki, hogy az egyetemen, de ez még időközben
változhat - összegezte Jess, majd így folytatta: - Akkor még azt kéne
megbeszélnünk, hogy mikor, hányszor, hol ülünk össze egyeztetni az
intézett dolgokat?
- Szerintem hetente egyszer-kétszer tanácskozhatnánk itt, Jessica,
ha nincs ellene kifogásod? - gondolkodott hangosan Christopher.
- Mikor?
- Mivel nem vizsgaidőszakról beszélünk, szerintem egy lehet
hétköznap egy, pedig így hétvégén - javallotta Cassandra.
- A kérdés ugyanaz: mikor? - firtatta tovább a kérdést Jess.
- Szerda 16-kor és szombat 10-kor - ajánlotta Christopher.
- Részemről rendben, de 3 óránál nem tarthat tovább egy-egy
megbeszélés, és természetesen rendkívüli megbeszélés is szóba jöhet -
egyezett bele Jessica.
- Többiek? - intézte a jelenlévőknek a kérdést Christopher.
- Rendben, elfogadva - hangzott a kis kórus válasza.
- Ha ezeket már tisztáztuk, visszatérhetnénk a névre és a feladatok
kiosztására - dobta fel Jess. - Én, mint mondtam, vállalom a
papírmunkát és az eszközök beszerzését.
- Rendben, de ne nyomtass sokat! - kérte Christopher.
- Hozd be hozzám azon a ketyerén (gondolt itt a pendrivera, vagy
egyéb hordozható eszközökre) kinyomtatjuk mindenkinek, vagy, hogy
mégis lásd, egyet nyomtass és, ha megfelelőnek találod, hozd be és
másoljuk!
- Rendben - hagyta jóvá Jess. - Ismételten szeretném felhívni a
figyelmetek megállapodásunk azon részére, hogy nem vállalom a
ceremónia mester szerepét.
- Pedig, mivel napi nyolc csoportot tudnánk fogadni, így, ha
mindenki bevállal egy órát ... - próbálkozott Cassandra.
- Mi vállaljuk - mondták a többiek.
- Oké, én pedig bevállalom Jessica óráit is - ajánlotta Christopher.
- Amibe felváltva mi is besegíthetünk - ígérte bátortalanul
körbetekintve Kelly.

- Köszönöm. Ezt is tisztáztuk, mi van még? - kérdezte Jess.
- A célközösség felhívása, vagyis a program hirdetése -
emlékeztette Cassandra.
- Jut eszembe, Cassandra és Christopher vállaljátok a vezető és a
szóvivő szerepét? - kapott a fejéhez Jess.
- Miért kéne vezető a csapatnak? - értetlenkedett Alex.
- Többek között azért, hogy senki ne firkálhasson meg minket
semmiért, valamint megkönnyíti a dolgunkat az elszámoltatás kapcsán s
most nem az anyagi elszámoltatásról beszélek. Tetejében mindenki
komolyabban fordul felénk, ha látják, hogy nem légből kapott a dolog.
- Látom igyekszel mindenre gondolni. Természetesen vállaljuk a
névleges vezetőség szerepét - jegyezte meg Cassandra, amire
Christopher is bólintott.
- Köszönjük. Ötletek a reklámhoz? - érdeklődött Jess.
- Készíthetnénk plakátokat - vetette fel Brandon.
- Jó ötlet. Hirdethetnénk a rádióban, helyi újságokban - folytatta
az ötletelgetést most Cassandra.
- Szintén használható gondolat, de miből? A plakátokat, e-mailokat
és néhány szórólapot megvalósíthatjuk Christopher javaslataként. Bár
szerintem ott sem vihetjük túlzásba, mert az orrotokra koppintnak. A
rádió- és újsághirdetés viszont, mint tudjuk pénz - vetette fel és
egyben ellen Jess.
- Vagyunk ugye nyolcan, ha mindenki bevállal 10 darabot, máris
megvan nyolcvan, mind a plakátból, mind a szórólapból és minimális
befektetéssel jár - számolgatott Christopher.
- Van esetleg olyan személy közöttünk, aki ezt nem tudja, vagy nem
akarja bevállalni? - tudakolta Cassandra.
- Nincs - jött a jelen lévők válasza.
- Rendben, ezt is egyhangúlag elfogadtuk. Van valakinek ismerőse a
rádiónál, újságnál? - kérdezte Kelly. - Sebaj, majd akkor ezt is
megoldjuk valahogy.
 - Tehát akkor eddig két dolgon kell agyalnia a kis csapatnak házi
feladatként, az egyik a program neve, a másik, hogyan oldjuk meg a
hirdetést, vagyis, hogy és honnan szerezzünk pénzt? - foglalta össze
Jess.
- A plakátok és szórólapok: mindegyik témához készítsünk külön
egyet és egy általánosat, vagy csak egy általánosat, amin mind a négy
témáról, időpontról és helyszínről írunk? - merült fel az újabb kérdés
Jessicánál.
- Szerintem készítsünk egy általánosat és minden témához külön.
Ugyanis az általánossal felhívjuk előre a figyelmet, hogy lesz ez a
program ezekkel a témákkal, Aztán ha sikerült helyet és időpontot is
véglegesíteni, akkor a témánkéntire azokat is rá tudjuk írni -
javasolta Christopher.
- De, ha ma, vagy a jövő hétre megtudjuk a naptár szerint az
időpontokat és a helyeket, már a nagy plakátra is fel tudjuk azt
tűntetni - ellenkezett Jess.
- Igen, de minél több helyen látják, annál többen jelentkezhetnek -
védekezet Cassandra.
 - Oké, ebben lehet valami, de a plakátok kihelyezéséhez engedélyek
szükségesek, nem? - aggályoskodott tovább Jess.
- Ennek is utána járok - jelentette ki Christopher.
- Rendben, tehát összegezzük a feladatokat! - kezdte Jess. -
Christopher beszél Juliéval és érdeklődik az engedélyek után. Én
intézem a papírokat és az eszközöket.
- Én és Alex összegyűjtjük az ovikat, iskolákat és minden olyan
helyet, ahova plakátot, szórólapot helyezhetünk ki, és akiket
meghívhatunk - vállalta Kelly.
- Mi Brandonnal az egyetemeket járjuk végig - folytatta Stefanny.
- Lucy leszel a párom? - kérdezte Cassandra.
- Igen.
- Bevállaljuk, hogy utána nézünk a hirdetéseknek és a pénzszerzési
lehetőségeknek? - érdeklődött Cassandra.
- Igen.
- Van még valami, amire esetleg nem gondoltunk? - gondolkodott hangosan Jess.
- Szerintem mindent megbeszéltünk a kezdéshez - felelte Christopher.
- Egyéb hozzáfűzni valója, óhaja, sóhaja valakinek? - nézett kérdőn
a többiekre Jess.
- Nincs - válaszolták.
- Vagyis mindenki tudja a feladatát, a néven, a pénzen és a
plakátok szövegén is gondolkodjatok legyetek szívesek! Bárkinek, bármi
gondja baja, ötlete van, forduljon bizalommal a program vezetőihez
Christopherhez vagy Cassandrához! Ezennel feloszlatom a kupaktanácsot!
Köszönöm a figyelmet és az együttműködést.

A fiatalok Kelly, Cassandra és Christopher kivételével távoztak.

*

 - Kelly válthatnánk még két szót? Lekísérsz minket?
- Igen, mehetünk.
- Ti maradnátok? - fordult most Christopherékhez Jess.
- Mi is levihetjük Jennyt, ha gondolod? - ajánlotta fel a férfi.
- Nem szeretnék gondot okozni nektek.
- Ugyan menj már, így legalább nyugodtan beszélgethettek Kellyvel -
mondta a férfi.
- Köszönöm - egyezett bele Jess és becsukta mögöttük az ajtót.
- Szóval? - törte meg a kínossá vált csendet Kelly.
- Nem is tudom, hol kezdjem.
- Mit szólnál az elejéhez?
- Ugye nem mondtál senkinek semmit Andersonnal kapcsolatban?
- Nem, természetesen nem.
- Helyes, nagyon kérlek, ez maradjon is így! Még Christophernek se, semmit!
- Dehogy is, egyrészt bizalmadba avattál, másrészt nem sok mindent
mondtál erről az egészről.
- Azzal a szándékkal se, hogy majd ő segít ebből kilábalnom!
- Nem, ne aggódj, hallgatok!
- Köszönöm, akkor egy kicsit megnyugodtam.
- De miért?
- Mert Cassandra ... nem is tudom ... Kint a konyhában, mikor
Christopher is ott volt, azt akarta kérdezni, hogy már a múltkor is
észrevette ... De én félbeszakítottam és faképnél hagytam.
- Miért, mi történt odakint a konyhában?
- Semmi, csak megemlítette Lucas nevét. Én marha meg rákérdeztem,
hogy Andersonnal?
- Aha, biztos megint belefehéredtél, mint a múltkor - töprengett Kelly.
- Mit csináltam?
- Fal fehér lettél.
- Nem mondod? Akkor jól gondoltam, hogy erről akar kérdezni?
- De, igen és igen valószínű, hogy erről akart kérdezni.
- Nem is mondtad, hogy barátok?
- Azt hittem tudod.
- Hát nem, fogalmam sem volt róla. Együtt járnak sörözgetni is?
 - Úgy tudom igen.
- Uram-atyám! Nekem végem!
- Nem kell pánikolni. Már több, mint egy éve jártok és még nem volt
közös programotok Andersonnal. Ha meg a közeljövőben mégis kilátásba
kerülne, okosan kibújsz előle! Ennyi, no para!
- Könnyű mondani! Ha már az említésétől állítólag elfehéredem,
akkor mi lesz, ha találkozunk is!
- Nem fogtok, ügyesen taktikázunk!

- A másik dolog, mi van, ha be akarja venni a programba? Ezt
valahogy nagyon okosan meg kell akadályoznunk! Kérlek, segíts! Vagy ha
minden kötél szakad és a bevonását nem, tudjuk megakadályozni, akkor
az én, kiszállásomat kell valahogy feltűnés nélkül megvalósítani!
- Nyugi, ne szaladjunk annyira előre! Erre most ne is gondolj!
Egyelőre koncentráljunk arra, hogy elkerüld a találkozást vele!
- De hogyan? Előbb-utóbb ugyanis kifogyok a kifogásokból.
- Hát sajnos akkor eljutsz arra a pontra, hogy fel kell nőnöd a
feladathoz és meghátrálás helyett, szembenézel a problémával s az azt
okozó személlyel. De most még taktikázhatsz és gyűjtheted az erőt!
- Oké, de mit csináljak Cassandrával? Szerintem nem fog leszállni a
témáról. Biztos vagyok benne, hogy azért maradt itt most ő is -
aggodalmaskodott tovább Jess. Ekkor megszólalt a kaputelefon, Jessica
beengedte őket.
- Nyugi, várjuk meg, hogy egyáltalán visszajött-e Christopherrel! -
csitította Kelly és ajtót nyitott, mert Jess a kupit kezdte
felszámolni. A lány szerencséjére Christopher egyedül jött vissza a
kutyával.
- Maradhatok vagy szükségetek van még egy kis időre?
- Nem, köszönjük, maradj csak! Már mindent megbeszéltünk! - felelte
Kelly. - Ha nincs már rám szükség, én megyek is, hátha elcsípem a
pasimat.
- Oké, köszike mindent!
- Hívj, ha bármi gáz van! - súgta oda Kelly a lánynak mikor az kikísérte.
- Sziasztok!
- Szia.

Megrendelhető: Underground kiadó boltjában
Link: www.kyra-angie.oldalunk.hu

FOLYTATJUK.

A könyv borítója


*****************************
10. BEMUTATJUK...

SAMU ÁGNES   ÍRÁSAIT

Önéletrajz

Samu Ágnesnek hívnak és születésemtől fogva látássérült vagyok. Gyulán születtem, és jelenleg Szegeden élek és dolgozom a Kreatív Formák Alapítványnál, mint rehabilitációs tanácsadó.
2003-2007 között a Nicolae Bălcescu Román Gimnáziumban tanultam, majd 2007-2011 között a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar – Informatikus könyvtáros és Kiadói ismeretek szakon végeztem.
2000-ben kezdtem az írással foglalkozni, eleinte verseket és idézeteket írtam. 2007-ben belefogtam a saját regényeim tervezésébe és a megírásaiba. Közel húsz éves írói tapasztalattal a hátam mögött megtanultam, hogy a gondolatainkat, fantáziánkat igen nehéz úgy „papírra vetni”, hogy az olvasó bele tudja magát képzelni a történetekbe vagy a versekbe, de ami igazán fontos, hogy az általuk küldött üzenetet befogadja.

 ............................................. 

ÍZELÍTŐ VERSEIMBŐL…

Csillagok

Fényesen ragyognak, mint a gyémánt,
Az éjszakai égbolton csillognak némán.
Nem lehet őket megszámolni,
De sokat lehet tőlük kívánni.
Fényükkel beragyogják az eget,
Az emberek szívébe hozzák el a reménységet.

01. 10. 13.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Felejteni

Próbálom feledni,
Kitörölni fejemből,
Ki kell őt törölni,
Ki kell tépni szívemből!

Segítség, nem sikerül,
Mit tegyek, jaj, Istenem,
Lépten-nyomon utamba kerül,
Sors, ember, minden megemlíti őt!

Hittem, reménykedtem, hogy beteljesedik,
Tévedtem, hiába álmodoztam,
Lelkem gyötrődik velejéig,
Szilánkok vágdossák vérző szívem!

Sírok, könnyezem, mint a zápor,
Feledni, egyszer kiüresedni,
Úgy szakad tőlem, mint a szirom,
Amely a hervadó virágról lehullik!

2007. 03. 07.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

 Anyukám

Ő, csendes, jó, szelíd és vidám,
A szíve olyan nagy, mint a világ.
A haja fekete, mint a csillagos ég,
Szeme olyan zöld, mint a békesség.
Számomra a lelke angyali adottság,
A szeretete elhozza a reménység madarát.


2001. 09. 28.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Elhervadt a rózsa

Tavasz időkben,
Újraszületőben,
Nyílt a rózsa,
Csillogott harmatja,
Semmi nem bántotta,
Senki le nem szakította.

Nyári időben,
Még életben,
Virágzott a rózsa,
Áradt az illata,
Magához vonzva,
Valaki leszakította.

Őszi időben,
Már hervadóban,
Elhervadt a rózsa,
Valahol eldobva,
Nem törődve, elhagyva.


Téli időben,
Már élettelen,
Meghalva a rózsa,
Szépségétől meglopva,
Egy időre meghalva.


2006. 02. 16.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Elszállott a fájdalom

Oh, Uram, boldog vagyok,
Szívemből elment a fájdalom,
Vége mindennek, szívem nem sajog,
Beteljesedett a reménytelen álom,
A szerelemnek szerelme vagyok,
Egy madárka csiripelte vállamon,
Ki a hírrel gyorsan szállott,
Bánatom, szenvedésem nem volt hiábavaló,
Érdemes lett minden lelki áldozatom,
Mint a villám, úgy szállott fájdalmam,
Messze-messze örökre elhagyott,
Oh, Istenem, köszönöm áldásod,
Nem értem, miért hagyod,
E szerelem, mint fán az alma tiltott,
Eddig azt hittem, de elszállott,
Mert te, Uram, hagytad,
Hagytad, hogy elragadjon,
Lelkem, ezért is volt búbánatos,
Féltem, Uram, hogy elkap haragod,
Mára minden oly csodálatos,
Tudva azt, szerelmem örökre megkapom!


2007. 06. 06
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

 Ha becsukom a szemem…

Ha becsukom a szemem, mindent látok,
Ha kinyitom a szemem, semmit nem látok,
Csak csúfságos szépséges világot.


2001. 09. 06
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

 Jók

A jók soha nem sínylik az idő kerekét,
Mert az Úr szebbé teszi életük végét,
S, csak a békétlenek vesznek el idejük végén.


2005. 01. 23.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

 Erő

Az erőt, ami bennünk van,
A lélek, ami emberré tesz,
Mely az Úrtól van.


2005. 01. 24.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Hit

Az Urat tiszteld s becsüld,
S, ha ezt megteszed néki,
Ő látván ezt, viszonzást küld.


2005. 01. 14.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Ítélet

Sose ítélj meg mást a milyenségéért,
Az Úr majd megteszi ezt helyetted,
Aki másokat ítél, az megkapja büntetését.


2005. 01. 19.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Az igazság

Az igazságot senki nem tudja,
S, igazságot senki nem tehet,
Csak a mi Urunk, ki tisztán látja.


2005. 03. 02.
 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Kincs

Van nékem egy kincsem,
Mi a földön nincsen,
Nincs annál értékesebb,
A legerősebb mindenek felett,
Amit csak az Úrban lelem,
A jót, a szeretetet s a békességet.


2006. 07. 10.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Az én barátom

Van nekem egy barátom,
Benne megbízom s csodálom,
Szegénységben nőtt fel, de jóságban,
Oly ártatlan, mint a ma született bárány az istállóban.

Mikor bajban voltam, segített nékem,
Mindig leült egy székre gondolkodni,
Kis idő múlva felállt, s így felelt: Gyerünk!
Mindig kisült valami,
S, az a valami: az igazság, amely a mi létünk.


Erre csak annyit mondhatok,
Ő nem volt más csak az én hűséges barátom,
Kit e világon sohasem láthatom,
Egyedül, szívem mélyén találhatom.


Jusztina barátnőm emlékére.
 2001. 09. 16
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Juszti

Juszti… Juszti… Juszti…,
Miért vagy oly nyuszi?
Lehet, mert pufi vagy?
Nem is baj, hisz úgyse vagy olyan nagy!




Barátnőm emlékére.
2001. 09. 28.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Bánatom

Nagyon nagy bánatom van,
S, csak nézek a világba szomorúan,
Nem tudom, miért bántanak,
Folyton szidnak és bántanak,
Jót vagy rosszat akarnak?
Talán rájövök hamarosan,
Addig, így maradok bánatosan.


2002. 10. 16.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Reménytelenül

Szívem reménytelenül dobog érte,
Mely kihasad, kihűl forró vére.
Reménytelenül szeretem őt,
Reménytelenül akarom őt!
Lelkem galambként szállna,
De fogva tartja a szerelem lánca.
Gondolatom rajta jár,
Hiánya minden pillanatban fáj.
Reménytelenül hullatom könnyeim miatta,
Reménytelenül szenvedek s kínlódok miatta.


2006. 02. 17.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Tévedés

Hittem sokáig, hogy szeret,
Tévedés, nem kellett neki a szívem.
Hittem, mindvégig figyel engem,
Az egészet csak beképzeltem.
Mindhiába kereste őt a lelkem,
Valójában sose érdekeltem.
Miatta sírtam s szenvedtem,
Értelmetlenül fájt érte a szívem.
Tévedtem, amit sose feledek,
Megmarad ő nekem mindörökre.


2006. 02. 16.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Szenvedélyes szerelem

Szüntelen akarom őt, csakis ő kell,
Lángoló szívemnek egyedül ő kell,
Lelkemnek olyan, mint a test,
Akár a holdnak a fénylő csillagok,
Vagy a parázsnak a táncoló lángok.

Oly régóta, évek óta rá gondolok,
Fejemből kitörölni képtelen vagyok,
Szemei rögvest elvarázsolnak,
Szárnyal a lelkem, ha hozzám beszél,
S, az érintése, akár a lágyan fújó szél.

Taszítása kegyetlen döfés,
Mely a szívemnek igazi gyötrődés,
A mélybe ránt, teljesen felemészt,
Szabadulni szinte nem lehet,
Mert ilyen az igazi szerelem.

Szerelem nélkül e világ elveszett,
Hisz ez élteti igazán az embereket,
Kik képtelenek megélni, halottak,
E nélkül senki semmire se képes,
Hisz ez maga az egész élet.




2007. 03. 16.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Emlékezet

Nélkülözhetetlen az emlékezet,
Visszatekinteni a csúfat s a szépet,
Ez teszi teljessé a halandó létet,
S, igazán bölcsé tenni a lelket.


2013. 10. 21.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Gyötrelem

Oh, Uram, egyetlen jó Istenem!
Tönkre tett engem e szerelem,
Gyötrődöm, szüntelen szenvedem,
Szörnyen fájlalom a szívem.
Mindenhol őt látja szemem,
Mindig őt hallja fülem,
S, folyton az illatát érzem.
Ő számomra az életem,
Neki adnám mindenem,
Pedig e világon egy porszem.
Feleslegesen, hiába reménykedem,
Oh, Istenem, ez az egész értelmetlen,
S, én ezért kérem a segítségedet.
Szeretném kérni, hogy őt feledjem,
Mert e szerelemtől megbetegedtem,
Szinte teljesen odalett a szívem.
Fogyatkozóban lévő testem,
Mélységben bolyongó lelkem,
Könyörög, hogy megszűnjön e gyötrelem.


2006. 05. 25.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Köszönöm

Köszönöm, Istenem, az anyukám!
Kinek bármikor odaadnám az életem,
Mert neki köszönhetem mindenem,
Nélküle semmit se érne életem,
Szüntelen ápolt, ha betegeskedtem,
Rögvest megvigasztalta bánatos lelkem,
S, bölcs tanácsaival látott el engem.
Köszönöm, anyukám, amiért életet adtál!



2002. 12. 06. 

*****************************
11. MEGJELENT…

CSOMOR HENRIETT    LEGÚJABB NOVELLÁS KÖTETE:
EMLÉKEK VIHARÁBAN
MEGJELENT CSOMOR HENRIETT  9. -ik E KÖNYVE A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBAN.  EMLÉKEK VIHARÁBA CÍMŰ NOVELLÁS KÖTETE. 

Emlékek viharában : Novelláskötet / Csomor Henriett
https://mek.oszk.hu/18300/18340

NEM LÁTÓK ÍGY OLVASHATJÁK.
www.mek.oszk.hu/18300/18340/18340.htm


*****************************
12. VERSVÁLOGATÁSOK 
BURZA MÁRIA, ÉS  I. P. STEVE  ÍRÁSAIBÓL

BURZA MÁRIA:

A TUDATOS TEREMTÉS KULCSA

Amikor a Földre érkezünk,
feledjük az isteni létet,
feledjük, hogy választásunk eredményeként
tapasztaljuk meg emberként a létet.

Megszületve egy közös álomvilágba lépünk,
szabad akarattal , megteremtve valóságunk.
Illúzióban élve, hisszük, hogy
egy különálló világot látunk.

Valóságunk létezésünk tükre,
megtapasztalva magunkat , és másokat,
minden létezővel az életünkben.

A különbségen túl, összetartozunk,
mindannyian EGYEK vagyunk
A realitás megváltoztatható,
ha máshogy hiszünk benne.

Az érzékelés teremtő folyamat,
ráébredve teremtői képességünkre,
a valóságérzékelés közvetlenebbé válik,
a tudatos teremtés világába lép,
ahol gyorsan megvalósulnak a vágyak.

A tudatos teremtés kulcsa
engedni a változást megtörténni és
az ismertben az ismeretlen életre kel.
A félelem korlátokat szül,
az ÉLET csodás, el kell vágni
a félelem fonalát!

~~~~~~~~~~~~~~ 

MÁR CSAK EMLÉK

Jó szeretni és szeretve lenni,
ma már csak álom,
de néha fellobban még a vágy,
jó szeretni úgy, hogy tudod,
valaki vár,
s tudni, hogy benne is
szeretetből fakad a vágy.

Egymásra találni úgy,
hogy egy vagy vele,
nincs űr, csak a szeretet ereje.

Nekem is volt ilyen Kincsem,
valóra vált gyönyörű álom,
de ma már hiába keresem,
sehol sem találom.

Csak volt, csak múlt
az a gyönyörű álom,
s fáj látnom, már nincs,
eltűnt a végtelen határon,
csak az emlékezet őrzi még,
míg tart a lét.

Nincs meg a Kincs,
de a szívem őrzi,
s színezi a képzelet,
s álmaimban éjszakánként
néha vele lehetek, ott,
a távoli végtelenben.



~~~~~~~~~~~ 

ÚJ FEJEZET

Néha úgy érzi az ember,
minden-minden elveszett lett,
miért küzdött s felépített
egyetlen perc tönkre tette.

Padlóra zuhan az ember
lázban ég teste és lelke,
utolsó erejével még
imára kulcsolja kezét.

Különös meleget érez,
mintha egy kéz nyúlna felé,
lassan talpra áll és érzi
most életének egy újabb
fejezete kezdetét veszi.

A Reménybe kapaszkodva,
vezeti a belső hangja,
egy új álmot sző majd újra,
az előzőnél még szebbet,
tudva, meg is valósítja.


Már tudja, minden rendben lesz,
más szemmel néz mindenre,
tudva, a történések kellettek,
hogy az erősödő hite
szikla szilárddá lehessen.


............................................


 I. P. STEVE:

Úgy legyen!

Úgy legyen!
Áldjon , vagy verjen a sors, mert szeretlek!
Áldjon Téged, mert ismerlek,
mert léted tudhatom
s követlek utadon !


Áldjon, vagy verjen a sors, ha ez Neked jó!
Áldjon engem, hogy Hozzád legyek jó,
mert a holnapot örökre akarom
s végre magamhoz ölel két karom!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A puszta sors

A nincstelenség kiégett, kopár világa
fájdalmat kínál üszkös ócska tálcán,
a messzibe kiált, hiába,
de emléke lesz a büszke márvány.

Nincs kőszíve a megvénült gémeskútnak
s most, mint a pusztát szégyenlő magány,
hátat fordít a délibábos vándorútnak,
míg vízbe merül vödre mélyen, tőle ez fejhajtás.

Marad a kútágas őrként a szikessé vált legelőn,
rég elkerülte a mezsgye.
Múltat hirdet keserűn s nem delelőt,
az elhagyott kolonc helyére szállt madárka súlya egyensúlyhoz gyenge.

Kiszáradt vályú lesz komatála, ki gyermekáldást kér,
vagy, mint kóbor eb, máshol jobbat remél,
e meggyötört, szenvedő nép tovább lép
s helyét jelzi a tábla, márvány, hideg, kőkemény.

Volt egyszer egy puszta,
selymes fűvel, szilajcsikók rajta,
a nyomor halálra zúzta.
Nincs többé hangja.

~~~~~~~~~~ 

Szirmokon pihen

Megszeppent virágok hajtják le fejüket
és a megtört fény festi őket ezüstre.
Halvány sápadtságuk lesz a díszes ékszer,hervadásukig mind, gyönyörködve nézem.
Jó a nehézzé préselt, zsibbasztó csendben,
hogy megannyi szirmon nyughat, fásult kedvem.


~~~~~~~~~~~ 
MINIATŰR ÉLETBÖLCSESSÉGEK… I. P. STEVE GONDOLATAIBÓL:

1.    a türelemben csak a várakozás kellemetlen....
2.   a reményben nincs luxus kategória
3. a könnyen barátnak szólított, könnyen lesz idegen
4. egy kétbalkezes is a jobbkezével eszik
5.  ha már elismeréssel vagy saját ténykedésedről, akkor már igen sok mestert megismertél
6.  az ütéstől is jobban fáj, ha a lélek sérül

7.  Én ismeretlen névvel írok és te, ismert névvel, rá se nézeL

*****************************
13. ÍZES TÖRTÉNETEK

NAGY VENDEL:  ÍZES TÖRTÉNETEK...IRODALMI SZAKÁCSKÖNYV. KARÁCSONYI ÉDESSÉGEK, SÜTEMÉNYEK
A BEJGLI   - ELSŐ KÖTET -  HATODIK RÉSZ

A MEK-.en EZEN A LINKEN OLVASHATÓ

NEM LÁTÓK ÍTT OLVASHATJÁK.
…………………………… 

6. Fejezet.   KARÁCSONYI ÉDESSÉGEK, SÜTEMÉNYEK: A BEJGLI

Az emberek, de sokszor az állatok is, szerették magukat kényeztetni finomságokkal, akár édes gyümölcsökkel, méhektől ellopott mézzel, vagy erjedt gyümölcsök alkoholos levével.
Aztán később, az élelmiszer alapanyagok korszerűsödésével és a konyhai tudományok fejlődésével egyre finomabb ételeket és édességeket, süteményeket kísérleteztek ki a korabeli háziasszonyok, gazdaasszonyok, szakácsok, pékek és cukrászok.
Már évezredek óta nem múlhat el úgy ünnep, hogy ne kerülne az asztalra valamilyen desszert, édesség, sütemény, vagy akár valamilyen torta.
Minden ünnepnek megvan a maga jellegzetes süteménye, ami illően kiegészíti a főételeket és valami jellegzetességet ad annak az adott rendezvénynek, családi eseménynek, vagy akár egy egyszerű, hétköznapi ebédnek is. Ki ne örülne egy születésnapi tortának, bár ennek kissé árnyoldala az egyre szaporodó gyertyák száma.
    
Nagy Vendel
  A karácsony egyik fő varázsa a mézeskalács, amit lehet akár családias körülmények között, családi összetartozás jegyében is készíteni, például a gyerekekkel kiszúrtatni a figurákat, vagy akár a díszítésbe is belevonhatjuk családtagjainkat. Édesanyám nagy kedvence volt a mézeskalács, és sokszor vettünk is egy híres cukrászmestertől akár a búcsúban vagy a piacon is nyakba akasztható rózsafüzért, és a szemek után a keresztet illett megenni legutoljára. Önála ittam először hideg márcot is, ami karamellizált cukorból és mézből készült, vízben megfőzve és jéghidegre lehűtve lehetett inni, de ma már biztos jól elmarasztalnák, mondván: hogy egészségtelen. Ilyen alapon az összes cukrászdát, pékséget be lehetne zárni!
 Eleinte nem jöttem rá, hogy miért árul a mézeskalácsos a pultjánál gyertyákat is, aztán rájöttem, hogy ez árukapcsolás, mert a mézet a cukrász maga termelte meg, praktikusság okán, és így olcsóbb is volt, de inkább valamelyik családtag méhészkedett, mert a mester nemigen ért rá még ezzel is foglalkozni. A méhek mellékterméke a méhviasz, és unalmas hosszú téli estéken a gyertyaöntés tudományának adóztak a régi mesterség kedvelői. A gyertyákat aztán mint szentelt gyertyát árulták a búcsújáróknak itt Szekszárdon is, a remete kápolna mellett, ami híres Mária búcsújáró hely volt, még az én gyermekkoromban is csodálatos népviseletben jöttek a sárközi asszonyok és ott aludtak a templom domboldalán a fák alatt, hogy másnap időben ott lehessenek a szentmisén.

  A mézeskalács figurákat még a mai napig felaggatjuk a fenyőfára és még sokáig eltartható, és meg lehet enni hetek múltán is.
De azért a mi családunknak a legkedvesebb karácsonyi süteménye a bejgli. Mégpedig a mákos és diós töltelékes.
  A mindig meleg és kissé párás konyhában, ha anyám valami finomságot készített, feltérdeltem a hokedlira, és figyeltem, hogyan serénykedik szorgos keze. Akkor megfigyeltem és nem gondoltam arra, hogy egyszer még valahonnan az agyam mélyéről élesen előkerül minden pontos részlet. A bejglihez fél kiló lisztet szitált egy tálba és belerakta a hozzávalókat. Előtte azért egy deci meleg tejbe egy csomag élesztőt tett, elmorzsolva, és egy kis kávéskanál cukrot, majd felfuttatta az élesztőt. A lisztbe ütött kettő egész tojást, egy kis sót tett bele és négy evőkanál cukrot. Vagy kettő vajat, vagy egy egész margarint rakott még bele, de hidegen, mert ha meleg a margarin, akkor más lesz az íze.

A felfuttatott öt deka élesztőt és a tejet még ráöntötte a lisztre, és az egészet óvatosan kezdve, hogy ne poroljon a liszttel, egyneművé gyúrta, és egy cipót kapott, amit a deszkára téve konyharuhával letakart és egy-két órát állni hagyta a melegen. Persze az ügyes háziasszony, ha van ideje, akkor nem ül ölbe tett kézzel, hanem előkészíti a további feladatokat és bekeveri a tölteléket, amiben én, mint kis kukta, lelkesen segítettem, mert egy ifjú férfiembernek meg sem kottyant egy kis mák- és diódarálás. Visszagondolva: milyen büszke voltam magamra, hogy ledaráltam a hozzávalókat. Hittem, hogy ezzel is erősödik a kis vézna karom izma.
A mákot és a diót megtermeltük, annyit, hogy még másnak is adtunk belőle, és tőlünk soha nem ment el senki üres kézzel. Mindig odaadtuk a megtermelt felesleget: "másnak is legyen, ha nekünk van" jelszóval.

A mákot és a diót forró tejbe kevertük, hogy ne maradjon nyers és az olajok is kissé megfőjenek. Van, aki meg is főzi, de mi soha, mert még kellően megsült a töltelék, és nem jó, ha a bennük lévő olajat többször is hőkezeljük. A töltelékbe került még a huszonöt deka dió vagy mák mellé húsz deka porcukor, esetleg rumba mártott mazsola, és a mákba némi reszelt alma is, hogy ne legyen olyan száraz a töltelék. Persze kell még bele citrom reszelt héja, és vaníliás cukor is a dióba és a mákba, egy zacskó fele-fele. Persze az édességet meghatározza, hogy a család mennyire szereti vagy eheti a cukrot, de a húsz deka az bőven elegendő.

Tehát a tölteléknek majdnem csak többnek kell lennie, mint a tésztának. Nagyon csúfos és szegényes, ha a töltelék csak itt-ott látszik a tésztában. A bekevert tölteléket kihűtjük, hogy hidegen kenjük majd a tésztára.
Lassan le is tellett a kettő óra, és a pihentetett tésztánkat kettőbe vágjuk és a gyúródeszkán kb. egy centis vastagságúra nyújtjuk.
A gyakorlott háziasszony már tudja, hogy melyik tepsiben akarja sütni, mert akkorára nyújtja a tésztát. Kanállal, de jobb, ha kenőkéssel a langyos tölteléket egyenletesen elsimítjuk és óvatosan feltekerjük a tésztáját.

A tepsibe úgy helyezzük el a tekercset, hogy a teteje sima maradjon és a tekerés vége alulra kerüljön, mert különben a sütemény kiforr és nem lesz olyan szép, ha szeleteljük.
A tepsinkben kettő rúd fér bele, egy diós és egy mákos. Már most gyönyörködhetünk benne, mert szép látvány egy jól elkészített félig kész bejgli is. Egy igazi műalkotás.

Egy egész tojást feltörünk és megkenjük vele a tészta felületét, ettől lesz szép ropogós a teteje és barna a színe. Hegyes villával vagy tűvel megszurkáljuk a tésztát, hogy a gőz ki tudjon jönni belőle sütéskor.
Ekkor a tepsit betesszük hűvös helyre és még egy órát pihentetjük, és újra elővéve már csak tojásfehérjével kenjük le. A már eddigre befűtött sütőbe, sparheltbe, vagy akár kemencébe rakva harminc percig sütjük, de a sütő ajtaját ne nyitogassuk. Amikor a látvány is szép és az illata is finom és szép aranybarna a színe, akkor biztosan készen van.
 
A bejgli.., valahogy így kell kinéznie
Megvárjuk, míg kissé kihűl, mert melegen nem jó szeletelni, mert nem lehet szépen vágni. Langyosan már szépen szeletelhető és akkor a legfinomabb. Tálaláskor egy-egy szeletet kaphat mindenki mindkét fajtából, és porcukorral meghintve nagyon szép és gusztusos a bejgli.
Későbbiekben mindig frissen szeletelve kínáljuk a süteményt, mert akkor nem szárad ki, és hamar elfogy, mert nagyon rossz látvány, mikor még januárban, a vízkereszt ünnepén is még a karácsonyi bejglit adják a vendégnek.
Ahogy a régi kabarétréfa mondja, elmúlik a karácsony ünnepe, a szilveszter, a vízkereszt ünnepe, de nem múlik el a bejgli. Az igazán jól elkészített sütemény akár forró tea mellé egy délutáni uzsonna is lehet az ünnepek alatt. Persze mindenkinek lehet saját receptje, de a bejgli alap receptje ez, és az egyéni ötleteket még hozzáadva finomabbnál finomabb variációkat lehet kisütni.

Mindenkinek jó étvágyat kívánok ehhez a hagyományos karácsonyi süteményhez.
Mindenkinek áldott karácsonyt kívánok, békében és boldogságban.
Mindenkinek jusson valami finom étel az asztalára.

FOLYTATJUK.

*****************************

14. GLOSSZA

KOVÁCS JÓZSEF  KOPEK:  Barátomra várva

 A  sötétség világában, melyben élnem kell, csak kortársaim hiúságai juttatják néha eszembe, hogy ők ott kint a világosságban hányszor botorkálnak téves ösvényeken. 

Kovács József Kopek
   Gyönyörű májusi reggelen történt, amikor egy rég várt kiadós eső után egyik barátomra vártam a lépcső mellett, a járdán. Szinte érezni lehetett a természet újjászületését a többhetes szárazság után. Hallgattam a madarak szerelmi dalait, hogyan hívogatják egymást fészekrakásra a tömbház előtti vén diófa zöld lombjai közé. A természet mosolygott, az emberek vidáman köszöntgették egymást, a nyíló akác a járda másik oldalán finom illatával töltötte meg a levegőt.
    Csendesen várakoztam barátomra, beleolvadva e csodálatos, békés környezetbe.  Mintha csak álmomból ébresztettek volna, amikor lépteket hallottam közeledni, tudtam, hogy nem a barátom, hiszen őt kocsival vártam, ezért még jobban figyeltem. Ahogy a lépcsőhöz ért, szinte megállt és kellemes, meleg hangon szólalt meg.
  - Jó reggelt kívánok, hogy van uram!
Én pedig legalább olyan kedvesen válaszoltam:
- Kezeit csókolom, minden nap kissé jobban, mint ahogy egy ilyen nehéz műtét után történi szokott.
- Nem magához szóltam, - ripakodott rám durván, mintha erdei boszorkánnyá vált volna.
- No, látja, ez a különbség köztünk, hogy én magát barátságosan köszöntöttem. Távolodóban még hallottam, ahogyan bepanaszolt valakinek, hogy már nappal sem lehet egy fiatal nőnek közlekedni, hogy ne molesztálják, ne kössenek belé.
     Azon kezdtem elmélkedni, vajon mivel bánthattam meg ennyire, hát én csak köszöntem. Gyerekkoromban falusi szüleim és tanítóim arra neveltek, - köszönj kisfiam mindenkinek, - mondta Ides, nem kerül pénzbe.
 A nagyvárosban leszoktattak a kapcsolatok ápolásának e legegyszerűbb formájáról.
 Mindjárt rájöttem, hogy a kedves hölgy okos telefonján beszélgetett. Aztán figyelmesebben fürkésztem a járókelőket. No, elárulhatom, a következő tíz emberből, akik elhaladtak mellettem, kilenc látszólag magában beszélt. Ennyi üzletember csellengene Várad utcáin, és ráadásul gyalog?
   Egy jó szándékkal kívánt jónapot pedig akár megbocsájthatatlan bűn is lehet. Rendben van, talán az “új etika” szerint rosszul jártam el, megzavartam hölgyemet  valami nagyon fontos üzleti ügyének intézésében, mégsem vártam volna... Hová is jutottunk, ha egy őszinte tisztelgésnek szánt köszönést is molesztálásnak veszünk! Én is használom a telefont, de nem az utcán, sem a közlekedési járművekben. 
   Ja, persze, én csak egy egyszerű VAK nyugdíjas vagyok. Még ha nem is ismertem, akkor sem kellett volna egy ártatlan köszönésre így reagálni. Ahogy a technika fejlődik, olyan mértékben maradnak sorvad el a jóérzés, az emberek közötti emberi viszony, és veszítjük el keresztyén értékeinket, melyeket évszázadon át kaptunk egyházainktól és szüleinktől.
 Vajon mi várható még e bűnös világtól? Az okos telefonok további fejlődése...?


Kovács József, Nagyvárad.

*****************************

15. VERSRŐL VERSRE …KORTÁRSAINK TOLLÁBÓL

NAGY CSABA: Végtelen reggelek
(szabadvers)

Engem nem várnak biztos elmével megálmodott
egymásba nyúló végtelen holnapok.
Álmatag éjszakáimból felocsúdva
meg kell terveznem minden egyes napom:
fáradt remegő kézzel fejem fölé feszíteni
az ég palástját – megtépázott hitemből,
befoltozni világ magányom,
felütni rajta hibáim sátorát
és tele rakni temérdek hittel,
hogy védelmében ellakhassak benne napestig.
Csupán reggeltől estig. Többre nem jut időm.
S kezdhetem, ismét előröl.
 ...........................................


Széll Magdolna: Fagyosszentek

Kis kertemben, puha fűben,
heverésztem bikiniben.
Jöttél Pongrác hideg széllel,
tele szórtál libabőrrel.
Szervác komád se jobb nálad,
kékre csókolt kezet, lábat.
Nem marad ki Bonifác sem,
tőle sajgott szegény térdem.
Aki szerint szentek vagytok,
gombát evett, biz bolondot.
Panaszommal bakot lövök,
hisz jövőre újra jöttök.

2018.
...............................................

Kovács Tibor: Leánykérés

Rád vártam egész életemben,
Rád vár szerető szívem,
lelkem, lényem,
Angyali lágy érintésedre,
Mosolygó szerető tekintetedre.

Lágy ölelő simogatásodra vágyom,
szerető lelkemmel,
Kedves lágy szavaidra,
vágyom én.

Virágba boruló lelkem,
Vár angyali ölelésedre,
Szerető lelkedre.


Szerető szívemmel, lelkemmel,
lényemmel, felszólalok,
Légy az én örök Hitvesi Társam,
Szeretet teljes örök életben.


2018. Március
..........................................

Kuchta Csilla: Útravaló

Rájöttem már mire jó,
Édesanyám mondotta jól.
- Légy kedvesen barátkozó!
Boldogabb leszel, csuda jó!

Ha elutaztam a házból
messze lettem tőle, távol.
Bölcs szavai hozzám szóltak:
- Ne feledd, ez útravalóm!

Fejem búbját simogatta,
tenyerével betakarta.
Édesanyám az én vérem.
Legyél mindig enyém! - kérem.

Hiányzik ő, nagyon-nagyon,
gondolataimban hagyom.
Szeretettel emlékezem.
Együtt lenne jó, - s élhetne,
......................................

BAKSA ANCI: NYÁRI NAP MELEGE

Nyári nap melege cirógatja arcom,
Napsugara árad, táncol a hajamon,
Vidám a természet, mosoly az ajkakon,
Madarak énekét, már messziről hallom.

Nyári nap melege mindennek jólesik,
Főleg a gyerekek a nyarat kedvelik,
Vakáció, nyári szünidő, pihenés,
Családoknak eljő az évi üdülés.

Nyári nap melege tengert simogatod,
Tenger hullámain nyári szellőt ringatod,
Partodon szerelmes szavakat hallgatod.

Nyári nap melege néha olyan tüzes,
Lángol és parázslik, mint aki szerelmes,
Ragyogj sokáig, mi szíveknek kellemes!

2018.07.01

Baksa Anci: Nyári nap melege című verséhez
*****************************

16.  MEGHÍRDETTÉK AZ ARANY BOT DÍJ  PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGÉT

Az idei évben első alkalommal, három kategóriában és  negyedik a  különdíj.

BÍZZ VAKON!


Eddig te is elugrottál a fehér bot útjából, ha az utcán látássérülttel
találkoztál? Segítettél volna, de nem tudtad hogyan kell, odamenni viszont valahogy nem volt merszed?
Ne aggódj, nem vagy egyedül!
Bízz Vakon! Közhasznú Egyesületünk nem kisebb céllal hozta létre az
Arany Bot Díjat, mint hogy „trendivé”
tegyük a látássérültek számára a segítségnyújtást és megmutassuk, a
hétköznapokban is rengeteg formája van a segítségnyújtásnak.
Gyűjtsük össze együtt azokat a tetteket, melyekkel jó
példával járhatunk elöl és támogatjuk nemcsak
látássérült társainkat, de azokat is, akik eddig
félelemmel álltak a segítségnyújtáshoz. Mutassuk
meg, hogy odaállni és segíteni igenis nagy dolog. Aki
fel meri vállalni ezt a szerepet, az „menő”, az értéket
teremt és komoly szerepet vállal a társadalmi
szemléletformálásban.
Ha ismersz olyan embereket, vállalatokat vagy civil
szervezeteket, akik a látássérültekért tesznek és dolgoznak, jelezd
nekünk vagy töltsd fel holnapunkra  a
ugusztus 31- ig

(http://aranybot.hu/jeloles-feltoltese/)
Hogy minél több példával bíztassunk mindenkit, hogy tenni másért,
másokért fantasztikus dolog!
A jelöléseket egy hat tagú zsűri értékeli és három kategóriában
választja ki az arra leginkább érdemeseket. A
zsűriben többek között Scherer Péter színművész és Sipos Péter, az
Irigy Hónaljmirigy énekese is helyet foglal.
„A színművész elárulta, hogy a „Vakság” című darab
rendezésének köszönhető az is, hogy eltűnt az az
álszemérmesség az életéből, amivel régebben a vakok
felé fordult. „A vakság mindennapos, nem kell úgy
csinálni, mintha nem lenne, de elbagatellizálni sem
szabad. Ha vakkal találkozom, mindig szépen
megkérdezem, hogy segíthetek-e leszállni a buszról,
vagy eljutni valahová” – folytatja Scherer Péter, aki azt
mondja, fontos, hogy kialakuljon egy párbeszéd az ilyen
alapvető segítségnyújtásról. „Én a színház erejével
veszem ki a részem ebből a folyamatból, így tudok beszélni az ehhez
hasonló tabu dolgokról” – teszi hozzá.
Az Arany Bot Díjra elsősorban látássérültek javaslatait várjuk, de
bárki tehet ajánlást a díjra magánszemély, civil
szervezet vagy vállalati kategóriában. Az ajánlásokat érdemes mielőbb
feltölteni, ugyanis az első száz érvényes
jelölés beküldőjét a Láthatatlan Kiállítás páros belépőjeggyel
ajándékozza meg."
Mindenki leadhatja jelölését, a  honlap útmutatásai szerint.
 
*****************************
17. NOVELLA

KELEMEN GYÖRGYNÉ: Fújj, ez csak víz.

  Picinyke dunai falucska madár daltól hangos. A Duna vízpartján öreg fák, néhánynak megdőlt a törzse, ágai belehajlanak a fodrozódó víz tükrébe. A vize tiszta, látni az alján a köveket és a fürgén úszkáló apró halakat. A nádas felől madarak hangja száll, látni ritkán lehet őket a tojásból kikelt apró utódjaikat gondozták védik. Néha kacsamama kiúszik, a pici kis pelyhes kacsák követik.
  Itt a folyó parton apró ház, nagymama és nagypapa lakik benne. Néha meglátogatják őket a gyerekeik és unokáik. Most nagy az öröm, náluk van az unoka egy hétre. Kicsi lányka, barna hosszú a haja, nagy barnás fekete szemmel néz a világra és persze mindenről megvan a maga kis véleménye, pedig még csak hat éves.
-Szomjas vagyok! Kérlek mama adjál inni.
Mama pohárért nyúlt és engedett bele vizet.
Kelemen Györgyné Editke
- Kincsem ezt te is megtudod csinálni, itt a kis poharad, ha szomjas vagy töltsél magadnak.
Katika belekortyolt, majd vagy undorral mondta.
- Fújj, ez csak víz! Undorító, ilyet én nem iszom!

Nagymama furcsállta, csóválta fejét, még hogy undorító, ilyet már ki hallott.
- Ej-ej, mégis te mit szoktál inni?
- Coca-Colát, jaffát, szörpöt.
- Nálunk ilyen a csapból bizony nem folyik, érd be a vízzel -mondta mama mérgesen.
- Fújj, nekem ez nem kell! Inkább szomjan halok, de bizony én ezt meg nem iszom.
- Akkor bizony nem is vagy szomjas gyermekem, mert ha szomjas lennél meginnád a jó kis vizet.

Mama kiöntötte a vizet és ment főzni a konyhába.

- Hozz nekem Cólát , szomjas vagyok! Itt döglöm meg!
- Állj arrébb akkor - szól mama.
-Miért?  - akaratoskodót Katika
- Arrébb állsz nem lesz bajod.
- Nem értem? - kérdezte Katika.
- Azt mondtad itt döglessz meg, arrébb biztos nem fogsz!
- Szomjas vagyok! Nem érted mama?
- Előbb adtam vizet, el is magyaráztam, kell hát igyál!

Katika oda ment a csaphoz töltőt vizet magának. Nagy undorral megitta.
- Fújj víz!
- Na majd megszokod, itt mást nem kapsz! Nálam étellel laksz jól, nem csak valami cukros vacakkal.
 *

Aznap Katika csak vizet ivott és persze mindig kifejtette véleményét.

- Fújj ez csak víz, nem jó!
Papa ötlettel állt elő másnap.
- Meleg van, menjünk a strandra.
Katika örült, tapsolt örömében.-strandra megyünk, húrrá, de jó!
- Nem lehet! - szólt mama.
-Miért?- kérdezte aggódva Katika?
- Mert te azt nem szereted.
- Én? - csodálkozott, nagyokat Katika.
- Persze, nem te mondtad? Fúj ez csak víz!
- Na jó akkor, menjünk hajókázni-mondta papa.

Katika ugrált örömében,- hú az még jobb.
- Nem lehet! Fújj ez csak víz!- szólt mama.

Katika sírva mondta, akkor nem is megyünk sehova?
Nem biza, megvárjuk szörp legyen belőle. Mondta nevetve papa!
Katika elgondolkodott. Lehet mégsem olyan rossz az a víz?
Másnap is undorral itta, de megszólalni már nem mert. El is mentek az állatkertbe. Nézték az állatokat, közben mama felhívta figyelmét. Nézd csak az ott a medve.- Szerinted mit iszik? Szörpöt vagy vizet?
- Vizet! -kiáltotta Katika!
- A jeges medve mibe úszkál, szerinted?
- Vízben - kezdte magát szégyellni Katika.
- Na szóval - fújj ez csak víz – kérdezte papa?
- Nem, nem soha nem mondok ilyet.

Aztán ivott egy jót a nagy melegben a vizes kulacsból. Katikának jó étvágya lett, evett is szépen. Másnap kimentek a Duna partra. Nézték a csillogó víz felszínén játszó napsugarat, a szelíden ringó kis csónakot. A csendet néha csobbanás szakította meg. Rabol a harcsa, ebédel -mondta papa. A csendben a kis kacsa mama is kijött, pelyhes csibéivel. Katika meg dobálta nekik lelkesen a kenyeret. A nádasban nagy volt az élet, csiviteltek a madarak, a békák énekeltek. Milyen szép is a vízi élet. Fújj ez csak víz, soha többé nem mondok ilyet – mondta Katika. Mikor Katika szülei mentek, nem ismertek lányukra, kivirult. Szörp nem kellett neki, a vizet kívánta. Nem mondta nyafogva, szomjas vagyok. Oda ment a csaphoz és egy jó nagyot ivott 
...még az őzike is vizet iszik!...
*****************************

18. VÉLEMÉNYEM SZERINT  - OLVASÓINK ÍRTÁK

GRATULÁLOK!
Köszöntelek a könyvhét alkalmából! Azért jó dolog az, hogy van egy élő, költő barátom...
A Vadásztermi kalandodról, ha van vagy lesz valami “anyag”, kérem osztd meg velünk!
ÜDV!
Paplan
...................................................

Kedves Vendi
 Elkezdtem olvasni a könyvet, egyszerűen magával ragadt. Szinte észre sem vettem de már a 17 fejezetnél jártam. Nem gondoltam volna hogy ennyire jó humor érzéked van. Végig kuncogtam. Tetszik a görbe tükröd, amit mutatsz a titkárnő a nagy körmeivel. Mind- mind remek. Megyek olvasok tovább ez klassz. Csak elakartam mondani neked, a füledbe kiáltani nagyon tetszik nekem. Megyek olvasok tovább.
Szeretettel üdvözöllek: Edit
............................................
Kreatív krónikás krapeknak, Nagy Vendelnek!
Komponált könyvet kapni költészet korán kiváló költőtől, kellemes, kivételes kázus. Kedves kádenciát körmölő, közjót képviselő: köszönöm kitűnő, kolosszális könyved! Komputer készüléked klaviatúráján kellő képzettséggel, képességgel küldted klapanciád. Konstatálom: kopasz koponyád kapacitása korlátlan, köztudottan körülvesz köztisztelet. Kuckódban komoly kreáció, kollekciód kultúrája közérthetően kiárad, kisugárzik. Kellően, keményen kuliztál, kisajtókat kerülve, kaptad korrekt, kiérdemelt kitüntetésed.  Közeledbe kerülve kicsit kávéznánk, később környéken korzóznánk, kiskocsma kerthelységében készségesen koccintanék kupába kitöltött kadarkával kiegészítésképpen.
Kaposvár, 2018. június 11.
Barátsággal: József Tibor
..........................................................

806.  A MEGSZÓLALOK MAGAZIN KÉPEINEK LEÍRÁSA   

Lectori salutem alatt Nagy Vendel áll a képen. Piros zakót, fehér inget, fekete nadrágot visel.. kezeit összefonja maga előtt. arca komoly. szemüveges. szőke hajú.

2. NOVELLA
URBANCSEKNÉ SEBESTYÉN MARIANNA: A piros cipő
Marianna szőke hajú mosolygós.

3. VERSEK A NAGYVILÁGBÓL…
KORTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL
TÓTH ENIKŐ : Enikő szőke hosszú hajú. mosolygós, lila pántos ruhában van.
Mátyás Rita barna rövid hajú, barna szemű. Mintás blúzban van.
Csomor Henriett fa alatt ül. rövid fekete hajú fekete szemű. farmer kabátban és rózsaszín kockás ingben van.
Nagy Csaba fekete rövid göndör haja van.
Jobb kezével könyököl térdén kézfeje álla alatt. gondolkodó tekintetű fekete szemű.

4. MESEVILÁG
ÁRVAY MÁRIA: Csengőhangok versengése
Marika rövid barna hajú. Egy szürke bordós kőoszlopnak támaszkodik.

5. ARCKÉPCSARNOK
GERENCSÉR HAJNALKA  RIPORTSOROZATA:
VÁLTOZTASSUK MEG A SZEMLÉLETET!
Riport NÉMETHNÉ LENGYEL MÓNIKÁVAL
GERENCSÉR HAJNALKA fekete hajú szemüveges fekete szemű kissé mosolygós.
NÉMETHNÉ LENGYEL MÓNIKA
Szőkésbarna hosszú haja van kék fekete kockás ingben van mosolygós tolókocsiban ül.

6. RINGAT A  TÁJ
CSOMOR HENRIETT: Püspökszentlászlói túrám
Csomor Henriett fűzfa árnyékában ül a motorján. világoskék farmer szoknyájában rózsaszín kockás ing és farmer sapi van fején. mellette két szál vörös  rózsa látható.

7. REGÉNY FOLYTATÁSOKBAN
Kyra Angie: Soha ne mondd, hogy soha
- negyedik fejezet –
Erika barna vállig érő haja van, fekete pulóver van rajta. arca komoly.
Halvány barna könyborítóján egy szökés barna hajú nő ül karjait összefonja a térdén fejét gondolkodón ráhajtja.

8. HAZAI TÁJAKRÓL ...
NAGY VENDEL LEGÚJABB VERSEI
Nagy Vendel nagyon elegánsan áll a színpadon piros zakó és fekete nadrág van rajta.
Szemüveges szőke hajú. kezében mikrofon s átható érzéssel szavalja versét.

9. HALLGASSUK EGYÜTT
DR.  KOVÁTS  GYULA ZENEI ROVATA
- Zenei rovat 18 –
Dr..Kováts Gyula őszes fekete hajú szemüveges komoly arcú.
Jártó Róza őszes fekete rövid hajú mosolygós.

10. MEGJELENT
NAGY VENDEL  TIZENÖTÖDIK E. KÖNYVE: SZILÁNKOK
- novellás kötet –
A KÖNYVET YLEN MORISOT PATAK MELLETT ŐRT ÁLLVA CÍMŰ KÉPE DÍSZÍTI.
Kopasz fa a patak mentén a patak bevan fagyva jéghártyák is látszanak. szürke az egész táj.

12.ÍZES TÖRTÉNETEK...IRODALMI SZAKÁCSKÖNYV.
A FORRALT BOR
Nagy Vendel átható érzéssel szavalja gyönyörű versét a színpadon. Kék ingben s fekete nadrágban van.
CSOMOR HENRIETT   KÖNYVBEMUTATÓJÁRA
Nemes János Művelődési Központ Hosszúhetény az egyik képen a közönség látható a  könyvtárban várakozva,
a második képen egykori magyartanára Nádor Rudolfné beszélget Csomor Henriettel.

14. VÁLOGATÁS VERSEINKBŐL
BURZA MÁRIA és I. P. STEVE verseiből
Burza Mária áll egy zöld levelű fa mellett haja ősz fekete szemű kék hosszú ujjú blúzt visel.
I.P. STEVE VERSEIBŐL
I.P.Steve. ősz hajú barna  szemű szemüveges. fekete ingben van   oda van  a kép bal alsó sarkába kék betűkkel I.P.STEVE

15. VERSRŐL VERSRE - KORTÁRS SZERZŐKTŐL
Kuctha Csilla barna rövid hajú mosolygós fehér blúzban van.

Nagy Vendel - Mátyás Rita grafikája
Vendi mosolygós szőke hajú szemüveges.
Hajdan Vali szőke hajában ciklámen színű virág van. ciklámen felsőben van széles mosolyú kék szemű.
YLEN MORISOT barna hosszú hajú fekete szemű, kék felsőben van.

16. MESE, MESE, MESKETE
KELEMEN GYÖRGYNÉ: Fehér Virág
Kelemen Györgyné bordó fehér s rózsaszín virág állvány elött áll. fekete rövid hajú mosolygós fekete pólóban és fekete nadrágban van. Kék táskája lóg és egy szürke kalap van a kezében.

17. OSZTÁLYTALÁLKOZÓ
ÖTVEN ÉVE VÉGZETT  A  8. C  OSZTÁLY - EMLÉKEZTETŐ TUDÓSÍTÁS   a  találkozóról. Vendi nyolcadikos és szép korú tablója látható.             

18 SOPONYAI MIHÁLY   ROVATA
SOPONYAI MIHÁLY  mosolygós vörös hajú szürke zakóban van.
Erdei szeder,  zöld levelű még fél éretten piros és fekete szeder látható.
................................................

Kedves Vendi!
Nem reagálok le minden versedet, de csuda sokszínű az amit írsz. Köszi, hogy megosztod.
Kata
...............................................
Kedves Vendi! Szeretettel gratulálok 15. megjelent könyvedhez, amely nem a 17., mert mint írod a témájában csak 15 az ami együvé tartozik. Könyvhét van. Most a könyvet ünnepeljük, ha 15. akkor is , ha 17. akkor is. Én a 15.-et olvastam, illetve most abba olvastam bele és nagyon tetszik amit írtál. Leköt, érdekesnek találom, és elgondolkodtatónak és olyannak amit érdemes lenne máskor is és sokszor és minél több embernek elolvasni. Nagyon is tetszett, hogy kicsit időztél a múltban, hisz Lenin tényleg a könyvtár oldalán lóg és sok más "történelmi" és érdekes dolog amit csak az tud értékelni, aki bele is mélyed a tartalomba. Én bele mélyedtem és nem bántam meg! Gratulálok Kedves Vendi és köszönet az élményért! Sok szeretettel: J Róza
.............................................
Kedves Vendi!
Megint sikerült elolvasnom a magazint és mint mindig, pár szóban le is írom élményem.
A piros cipős novella nagyon belopta magát a szívembe! Izgalmas és
pörgős volt, ott izgultam, hogy mi lesz a csattanó.
A nagyváradi beszámolót ugyan már olvashattam közvetlen Kopektől is,
de mégis jó volt megtudnom újra, hogy milyen feladat zsűrizni sok írást.
A versek és a riportok között ismét olvashattam Erika regényéből egy
új részt- mert már az egészet volt szerencsém- és jól esett
feleleveníteni a történetet.
Gratulálok az új könyvedhez is, amit amikor lesz kis időm, szintén olvasok majd.
További jó alkotást neked és sok-sok szerzőtársadnak!
András
.................................................

abardosi - 2018.06.16. 07:06:07 Ehhez szólt hozzá: VAKON IS ÁTLÁTOK RAJTATOK...
Jó reggelt Vendel!

Ma ez az első vers, amit olvasok, és rögtön elhessegeti azt a reményem, hogy ez a nap talán más, jobb lesz, mint a tegnap, De nem...! A végén magamat megint a ma valóságában találom. Keserű, vádoló és megszégyenítő. Én ezt már nem "hangulati elemeknek nevezném", hanem tényszerű ráolvasásnak, tükörnek, amiben jól ismert képet láthat mindenki, aki hajlandó belenézni. Verstani szerkezete nem követ szabályokat, inkább spontán, mint tudatos -, de ez most nem hátrány, hiszen ezek a zaklatott hangulatok, befejezetlen gondolattöredékek nem tűrnék a klasszikus, feszes formát, csak letompítaná élüket. Az utolsó két sor elárulja a megoldást. Ugye milyen egyszerű lenne? - mindenki számára! Ha megszületik valaki, az élethez való joggal születik és ez mindenkire érvényes! Ennek a jognak nincsenek olyan határozó szavai, mint a "több/kevesebb". 
..............................................
Kedves Vendi!
Nagyon szépen köszönöm, hogy elküldted a visszajelzést számomra! Mindig öröm olvasni, ha valakinek bármilyen módon tetszik, amit írok!
A mostani számot én is majdnem teljesen kiolvastam, annyira jól esett újra olyasmit olvasni a tanulás után, ami valóban kikapcsol!!!
Gratulálok a remekül megszerkesztett újsághoz, melyet már az ismerőseim is olvasnak!!! Szívesen küldök még írást, ha szeretnéd!
Kellemes pihenést kívánok a nyárra!
Mariann
...............................................
Kedves Vendi!
Ez most nagyon- nagyon találó arra a hangulatra, amit éppen megélek
Kata
.................................................

Kedves Vendi!
Végtelenül megtisztelsz csodálatos verseiddel, a léted, a létem,
a létünk megmutatásával, hited az enyém is, törekvésed az enyém is,
csak az élet az én kezemből kiverte a tollat... köszönöm, hogy helyettem is írsz, szólsz!!!

SZERETETTEL:   ÁGI

*****************************
19. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT 
 SOPONYAI MIHÁLY   ROVATA

Közönséges galaj

(Galium mollugo)


Gyógyhatásai:
Soponyai Mihály
A közönséges galaj méltatlanul elfelejtett, Maria Trebennek köszönhetően újra felfedezett növény. Nagyon hasznos, az egész mirigyrendszerünket védi. Pajzsmirigyproblémákra, alul- és túlműködésre is eredményesen használható. Jó vértisztító, ajánlott vese- és prosztatabántalmakra is.
Nyersen kipréselt levével epilepsziát kezeltek a régebbi időkben. A friss növény kifacsart levéből napi 3 teáskanállal kell ilyenkor inni.
Álmatlanság ellen egy csészével igyanak a szárított gyógyteából lefekvés előtt. Keverhető galagonyával, kevés mentával, citromfűvel.
A közönséges galaj teája a serdülőkori pattanásokra is nagyon jó hatással van.

Elkészítés:
Egy csapott evőkanál (3 g) tea füvet 2,5 dl vízzel forrázzon le, 15 perc után szűrje le. Ne használjon fémszűrőt.

Felhasználása belsőleg:
A pajzsmirigy rendellenes működése esetén a közönséges galajból kell készíteni napi egy csészével, gargarizálni napközben többször, majd a teát le kell nyelni. Lehetőleg ízesítés nélkül használják. A leforrázott tea füvet éjszakára dunsztkötésben helyezzék a pajzsmirigyen lévő göbre, csökkenti a duzzanatot. Ezt akár két héten keresztül is végezhetik így.
 
Közönséges galaj

A népi gyógyászatban a közönséges galajt daganatos megbetegedések megelőzésére és kezelésére is használták a növény frissen préselt levének naponta háromszori, étkezések előtt egy-egy kiskanállal való elfogyasztásával. Megelőzésre elég egy héten egyszer, esetleg kétszer alkalmazni, kezelésre folyamatos használata szükséges, amíg a probléma meg nem szűnik.

Pattanások ellen napi egy csészével kell elfogyasztani belőle két hétig. Ha nagyon makacs a pattanás, hosszabb ideig is fogyasztható.
Minden embernek hetente legalább egy csésze közönséges galaj teát kellene fogyasztania.
Felhasználása külsőleg
Gargarizálva a szájban lévő daganatok keletkezésének megakadályozására alkalmas. Bőrbetegségek kezelésére is használatos.

Ellenjavallat:
Gyermekeknek 12 éves kor alatt nem ajánlott.
Jó pihenést, jó egészséget a nyárra. Derűs, napfényes napokat.

Üdvözlettel: Soponyai Misi

*****************************
20. SZERKESZTŐI ÜZENETEK

Kedves belső- és külső munkatársaink!

Az lenne a kérésem, hogy akinek még nincs fényképe a magazin számára, vagy pedig meglehetősen régi, nos azok - ha mód van rá - küldjenek képet, vagy frissítsék a régit! Már nyolc éves  az MMM újság, s azóta a munkatársaink is megváltoztak ugyebár...!?  
😏
A fényképeket a következő e-mail címre küldjék - küldjétek: veghelyo@t-online.hu
Kézcsókom a Hölgyeknek, üdv az Uraknak: Véghelyi József a színes változat szerkesztője.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Kedves olvasó!
Ön a Megszólalok Művészeti Magazin legújabb számát olvassa.
Jelentkezését, hozzászólását a következő elérhetőségekre várjuk.
Postacím: MMM szerkesztősége 7100 Szekszárd József Attila u. 3
Telefon: 06 30 550 51 06   8-tól  20- ig.
e-mail: nagy.vendi54@gmail.com
Levelek, írások fogadása: skype címem  nagy.vendi54
Új email címem: nagy.vendi54@gmail.com

Magazinok küldése:
MINDENKI MEGKAPHATJA SAJÁT E-MAIL CÍMÉRE.
………………................……
Továbbá tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Művészeti Magazint teljes
tartalmát feltettük a Netre. Ez az új megjelenési forma a látók
számára készült, amely formázott betűket, színeket és képeket is tartalmaz.
Ennek elérhetősége a következő linken lehetséges:
http://megszolalok.blogspot.hu/
Tehát az eddig  megjelent összes számot  visszamenőleg is elérhetővé tettük
a fenti blogoldalon!
………………..............……
A lap ingyenes, kérje a szerkesztőtől. Írásaink tartalmáért az adott írás
szerzője felelős.
Köszönjük a külső munkatársak közreműködését.
A szerzői jogokat fenntartjuk.
Kérjük jelezze, ha megkapta, vagy azt is, ha nem kapta meg az újságot. Ha
elmenti, megmenti, bármikor előveheti.
Van olyan olvasó, aki kinyomtatta több oldalra a szöveget, és
összekapcsozva, lapozható olvasmányt kapott.  Így sem rossz!
Az oldal akadálymentes, olvasó programmal a vakok is elolvashatják.
Az esetleges sajtóhubákért elnézést kérünk.
Írott műveim megtekintése:
………………………………..
AZ ÖSSZES ELÉRHETŐSÉGEM..
gmail: nagy.vendi54@gmail.com
skype: nagy.vendi54

Megszólalok Művészeti Magazin
http://megszolalok.blogspot.hu/
www.megszolalok.blogspot.hu/
weboldal: http://nagyvendel.comxa.com
www.nagyvendel.comxa.com
………………........……….
Facebook: csak beírod a facebook keresőbe mindhármat külön-  külön és meg is
találtad az oldalaimat: Megszolalok Nagy Vendel
…………………............……
Nagy Vendel Írásai:
Megszólalok művészeti magazin  szerkesztő nagy vendel
……………….............……..

Könyvtár:
E. könyvek a  MEK- en
Magyar Elektronikus Könyvtár
https://mek.oszk.hu/13500/13542/#
www.mek.oszk.hu/13500/13542/#
......................................
Ez a  verses oldalam címe... www.pieris.hu
http://www.pieris.hu/szerzo/nagyvendel
....................................

KÜLFÖLDI ELÉRHETŐSÉGEK:
www.canadahun.com irodalom fórum
http://canadahun.com/forum/showthread.php?34311-Nagy-Vendel-Megsz%C3%B3lalok&p=3650150#post3650150
________________________________________________

Az Amerikai Egyesült Államokbeli  egyik link, ahol elérhetik magazinunkat.
A link: minnesotahungarians.com
.........................................
Kedves olvasóink!
Néhány operatív információt kell megosztani Önökkel. Sokan jelezték, hogy a
színes magazin blogoldalán mindig csak a legújabban feltett újság jelenik
meg, pedig a régebbieket is szeretnék olvasni. Ennek semmi akadálya nincs,
ugyanis ugyanazon az oldalon elérhető az összes többi is!
A megoldás a következő: a képernyő jobb felső részén látható a
"Blogarchívum" felírat. Ez alatt különböző dátumok és hónapok vannak,
amelyek mellett láthatók kis fekete háromszögek. Ezek tartalmazzák a régebbi számokat.
A háromszögekre kattintva  "legördülnek" azok az újságok, amelyeket abban a hónapban tettünk fel.
Most már csak ki kell választani kattintással a kívánt újságpéldányt. A
háromszögre újból rákattintva bezáródik az az év, vagy hónap, s újabb
újságot lehet kiválasztani olvasásra!

Még egy nagyon fontos információ! Mivel a memóriaterületünk véges, ezért
takarékossági szempontból összevontuk azokat az újságokat, amelyek azonos
hónapban jelentek meg. Általában kettő számot  jelent egy hónapban, ezért
ezeket egy blogba vontuk össze. Az összevonással még nem végeztünk,
egyenlőre csak a januárban és februárban íródottak kerültek egy blogba. Az
összevonást folyamatosan végezzük...A blogon belül két újságot vastag piros
csíkkal választottuk el! Így valahogy:

MINDENKINEK JÓ OLVASÁST, ÉS JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁNUNK.
AZ ÚJSÁG KÜLSŐ, ÉS BELSŐ MUNKATÁRSAI.
............
VÉGE-ENDE-KONYEC-FIN-END-FINÍTÓ
..............
MEGSZÓLALOK MAGAZIN 807