2018. január 12., péntek

MEGSZÓLALOK
M.M.M. MŰVÉSZETI MAGAZIN
2018. 01. hó – nyolcadik évfolyam, első szám
Kulturális és szórakoztató folyóirat
Független, és ingyenes heti lap
Alapítva : 2011 - ben , elvi síkon
Szerkesztő: Nagy Vendel magánzó, laptulajdonos
"NYIBA, KÖLTŐK IMÁI" - DÍJAS KÖLTŐ ÉS ÍRÓ

1.Évfolyam: 2011. Alkalmi megjelenések
2.Évfolyam:  2012.  (1-tól a 6. számig)
3.Évfolyam: 2013.  (1-től a 17. számig)
4.Évfolyam: 2014.  (1-től a 24. számig)
5.Évfolyam: 2015.  (1-től a 12. számig)
6.Évfolyam: 2016. (1-től a 12. számig)
7.Évfolyam: 2017. (1-től a 12. számig)
8.Évfolyam: 2018. január


 MOTTÓ: TÖREDÉKEKBŐL ÁLL ÖSSZE AZ ÉLET EGÉSZE
********************
 1. LECTORI SALUTEM! ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK!

  Nagy örömmel köszöntök mindenkit, aki tudatosan rákeresett a  legújabb magazinra, vagy csak idevetette a  jó sorsa.  Immáron a  nyolcadik évfolyamot olvashatja, reményeim szerint megelégedéssel forgatja.
 Irodalmi folyóiratunk hatalmas fejlődésen ment át az évek során, mind tartalmi, és külső formáját tekintve egyaránt.   Alább olvasható néhány jó tanács a  lap olvasásának kapcsán.
Mindenkinek jó olvasást, és jó szórakozást kívánok , egyebet nem mondhatok, a  lap szerkesztője.
 NAGY VENDEL

ÚJSÁG BEKÖSZÖNTŐ - FŐOLDAL

MEGSZÓLALOK MŰVÉSZETI MAGAZIN
ÚTMUTATÓ AZ M.M.M. HASZNÁLATÁHOZ

  Tisztelt Látogató, Kedves Olvasó!
Szeretettel köszöntelek a MEGSZÓLALOK MŰVÉSZETI MAGAZIN jelen számával.
Elnézést a bizalmasnak tűnő megszólításért,de gondolom ezt a lapot barátaim, vagy híveim olvassák és nem az ellenségeim, mivel nem nekik szánom.
 Nagy Vendel vagyok, Szekszárdon élek, s több mint negyven éve írogatok különféle lapokban, antológiákban, különböző műfajokban és stílusokban. Vers, próza, cikkek, glosszák, humor, stb.
Nagy Vendel

Mindig volt valamilyen megjelenési lehetőség, de a mai gazdasági világban ez teljesen megváltozott. Már nem terem babér a magunkfajta számára.
 Önálló verseskötettel is jelentkeztem, köszöntve az új évszázadot.
A  KÖNYV CÍME....   LILA MADONNA   megjelent, 2001. - ben.. magán kiadásban.
Sajnos sok minden az anyagiakon múlik, de ehhez párosulhat még a kortársak hiúsága, és kicsinyessége, ami megakadályozza az érvényesülést, ebben a belterjes művészvilágban.
 Éppen ezért más módszerhez kell folyamodnunk, s egyénileg kell a sorsunkat a kezünkbe venni.
Régóta gondolkodom egyéni könyvkiadásban, ami részben, egy könyv erejéig anyagi haszon nélkül megvalósult. Jelenleg, egy tiszteletre méltó lehetőséget kihasználva, tizenkettő, eddig  megjelent kötetem a  MEK.... Magyar elektronikus könyvtár  oldalain található. 
A másik ötlet egy saját lap indítása, de a nyomda, papír, és terjesztés költségei szintén horribilis összegbe kerülnének.
Ki vesz manapság könyvet, vagy újságot? Az elvetemült!
Egy irodalmi műalkotás publikálásához három nehezítő elem adatik: a mű megírása, kiadása, és eladása.

A kor adottságait kihasználva egy elektronikus  lap megjelentetésén fáradozom.
Internet, jó cím, jó írások, és kész is. Gondoltam, persze nem így van.  Ha a Hócipőre gondolok, az enyém csak Dorkó lehet.
Mivel magamnak, és írogató barátaimnak megjelenési, meg szólalási lehetőséget szeretnék biztosítani, jobb ötlet híján  a lap címe: MEGSZÓLALOK

Ebben az évben a  nyolcadik évfolyamába lép a  világszerte népszerű  irodalmi folyóirat.

Nem túl meghökkentő cím, de a dolog lényegét kifejezi.
Néhány gondolat a tartalomról, és a formáról.
A cím sugallja, hogy bárki aki jogilag kinyilvánítja,hogy az írása megjelenhet lapunkban, akkor, ha megfelel az írott és íratlan szabályoknak, előbb- utóbb meg is jelenik az aktualitás jegyében.
Csupán néhány írott, és íratlan szabályt kell betartani.
Az írás nem lehet alkotmány és nemzetellenes, ízlésromboló, trágár, erkölcsi normákra fittyet hányó, magyartalankodó, és túlzottan napi politizáló.
Napi politikával nem foglalkozunk, persze ez nem jelenti azt,hogy nincs véleményünk róla.  Írás közben elkerülhetetlen a történelmi visszatekintés, de a határt a kettőezredik évszámnál meghúzzuk.
Megjelentetnénk cikkeket, novellákat, riportokat, humoreszkeket, verseket, dalszövegeket, reklámokat, tudományos ismertetőket, érdekesen megírt recepteket, stb.
Az írások tartalmának valódiságáért a szerző felelős. A szerzői jogokat fenntartjuk, a lapból máshol publikálni tilos, a lapot egyben továbbítani szabad.
   Az újság terjesztése elektromos úton történik  e- mail címre, mindenki egyénenként megkaphatja, ha kéri, de ugyanígy le lehet mondani. Titkos vágyam, hogy a határokon túl élőkhöz, vagy más földrészekre került honfitársainkhoz is eljusson ez az olvasnivaló.
A lap ingyenes, nem kérünk érte pénzt, de nem is tudunk fizetni, pl. honoráriumot. Az ingyenességnek is megvannak a veszélyei, mert azt sugallja, hogy értéktelen  a termék. Pedig csak gesztus az olvasó felé. Persze semmi sem ingyenes, ezért ha valaki támogatni szeretné a magazint, megteheti irodalmi munkával, tárgyi dolgokkal,vagy némi készpénzzel, ami egyéni megbeszélés után történhet. Mindezt a magazin fejlődése, és fennmaradása érdekében kérjük: elektronika, megunt, leselejtezett laptop, nyomtató, stb.
A külalak technikai okokból egy hasábos. Így kezdetleges eszközeinkkel egyszerűbb, de pl. vakoknak, akik remélhetőleg olvasóink lesznek, az olvasó programjuk könnyebben boldogul ezzel a tördeléssel.
Később, technikánk fejlődésével fotókat festményeket, és egyéb illusztrációkat is szeretnénk közölni, színesítve a lapot.
A számokat havonta küldjük,visszamenőleg is, hiszen később is csatlakozhatnak hozzánk, ha Ti is propagáljátok fejlődő folyóiratunkat.
Barátok között add tovább.
Kíváncsian várom a reagálásokat.
Elérhetőség:
telefonon: 06 30 550 51 06
e- mailben   nagy.vendi54@gmail.com

Megrendeléseket, írásokat, hozzászólásokat erre a címre kérem.
Mindenkinek kellemes olvasást, és jó szórakozást kívánok.
Az esetleges sajtóhibákért elnézést kérek. Egyebet nem mondhatok.
 A  szerkesztő...

NAGY VENDEL    MAGÁNZÓ
"NYIBA, KÖLTŐK IMÁI " DÍJAS  ÍRÓ, KÖLTŐ
SZEKSZÁRD,   2018.  JANUÁR  01.
 ....................................................

MEGSZÓLALOK…

NAGY VENDEL : Egyéni hitvallás

A tribünön és
A szószéken
Én nem értem el
Semmilyen sikert,
Számomra csak a
Katedra,és a
Színpad termett
Némi babért.
Igazán nem is
Törtem magam
Efféle jutalomért,
De mondani valóm van
Erről a cudar világról,
S magányomból
Csak az írással
Tudok kitörni,
A Magyarok
Gyönyörű nyelvén
Sokakkal pörölni
Hangos, hamis szóra
Magamat nem ragadtatom,
Mint némely
Szószátyár szónokok,
Nem mondok szónoklatot.
A literatúra az
Amivel dicsően szólhatok,
Mondom, mondom,
A magamét
Míg levegőt kapok,
Amíg a Teremtő akarja:
Megszólalok.


2012.  augusztus 1.


Elérhetőségeim:
 Nagy Vendel
7100. Szekszárd
József Attila utca. 3
Telefon.   06- 30- 550- 5106  ill. 74 -312- 305
E-mail címem:  nagy.vendi54@gmail.com
Facebook: megszolalok  nagy
www.megszolalokblogszpot
 ................................................

Kedves Vendi!
Kellemes  kikapcsolódás volt a Decemberi számot is olvasni.
Amit te cselekszel a "Megszólalok" szerkesztésével hónapról hónapra értünk olvasókért és olyan alkotók műveinek megjelenítésével, (és itt,  csak magam nevében beszélek,) melyek nem biztos, hogy más helyen megjelennének, csak is a  jó Isten tudja neked megfizetni.
Ezért kívánok neked Áldott Karácsonyt és Boldog Újévet, amit úgy szintén kérlek továbbítsd, a  Megszólalok minden olvasóinak és a  benne megjelent alkotóknak is!
Baráti szeretettel: Kovács József Kopek
ERDÉLY, 2017.  KARÁCSONYÁN 

********************
SZEMEZGETÉS A TARTALOMBÓL

 1.  LECTORI SALUTEM, ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK
      ÚJÉVI BEKÖSZÖNTŐ - NYOLCADIK ÉVES A  MEGSZOLALOK MAGAZIN
 2.  ÜNNEPI IGEHÍRDETÉS
      BÖRZSÖNYI JÁNOSNÉ  REFORMÁTUS LELKIPÁSZTOR
 3.  VERSEK A  NAGYVILÁGBÓL...KORTÁRSAINK ÍRTÁK
      NAGY VENDEL, NAGY CSABA, SZÉLL MAGDOLNA, SZAUER GERTRÚD
      DEÁK ÉVA,  PÓCSA JÓZSEFNÉ, KUCHTA CSILLA
 4.  ÖNVALLOMÁS. ÁRVAY MÁRIA : A  LELKI SZÉPSÉG AJÁNDÉKA
 5.  ELBESZÉLÉS. 
ERDŐSNÉ ONDA MARICA: HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNET 
      NAGYAPÁM VERSEI : KEREKES GÉZA
 6.  EREDMÉNYHÍRDETÉS
      GERENCSÉR HAJNALKA:
      A  GYÓGYÍTÓ MŰVÉSZETEK  HÁZI PÁLYÁZATÁNAK ANYAGA
 7.  NOVELLA FOLYTATÁSOKBAN . BURZA MÁRIA : A  KÜLÖNC
      (BEFEJEZŐ RÉSZEK)
     ÚJÉVI VERSVÁLOGATÁS BURZA MÁRIA VERSEIBŐL
 8. HAZAI TÁJAKRÓL... NAGY VENDEL VERSEIBŐL. HANGOS VERSEK
 9. NOVELLA
     VÖNÖCZKINÉ GMEINDL MARGIT : EGY DÉLELŐTT TÖRTÉNETE 
10. MEGJELENT ...TÓTH ENIKŐ  VERSESKÖTETE: ANYALÍRA
      MEGJELENT ... CSOMOR HENRIETT :  REMÉNYT HOZTÁL  
      CÍMŰ  NOVELLÁS KÖTETE
11. ÜNNEPI VERSEK  UTÓHANGRA.
     ADAMECZ LÁSZLÓ,SZÉLL MAGDOLNA, FLEISZIG RÓZSA,  HAJDAN VALI
12. ÍZES TÖRTÉNETEK
      NAGY VENDEL: IRODALMI SZAKÁCSKÖNYV  FOLYTATÁSOKBAN
13. CSAK A  DAL...VÁLOGATÁS  NAGY VENDEL DALSZÖVEGEIBŐL
      CSAK A  DAL A  TIÉD
14. ELBESZÉLÉS.  CSOMOR HENRIETT : NÉGYLÁBÚ HŰSÉGES TÁRS
15. VERSRŐL VERSRE ...KORTÁRS SZERZŐKTŐL
      SZÉLL MAGDOLNA, NAGY CSABA,  JÓZSEF TIBOR , GERGYE IMRE
      ADAMECZ LÁSZLÓ, SZAUER GERTRÚD
16. AMIKOR A  FAGYI VISSZANYAL. NAGY VENDEL : SZPONZOROK
17.  UTÓREZGÉSEK  AUSZTRÁLIÁBÓL. I. P. STEVE : VERSEIMBŐL
18. VÉLEMÉNYEM SZERINT  - OLVASÓINK ÍRTÁK
19. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT.  SOPONYAI MIHÁLY  ROVATA
      KÖZÖNSÉGES SZUROKFŰ - A  TÉLI TEA
20. SZERKESZTŐI ÜZENETEK

********************
2.  ÜNNEPI IGEHÍRDETÉS

BÖRZSÖNYI JÁNOSNÉ  REFORMÁTUS LELKIPÁSZTOR

Kedves Vendi!
Az alábbiak szerint szeretettel küldök egy rövid kis - adventi gondolatokat tartalmazó - írást.
Ezekkel a sorokkal is kívánok Neked, és olvasóidnak  áldott adventi időszakot!
Boldog új esztendőt Mindannyiunknak.
Szeretettel: Erzsike
 ..............................................................

BÖRZSÖNYI JÁNOSNÉ   REFORMÁTUS LELKIPÁSZTOR:

„…a világ Általa lett, de a világ nem ismerte meg Őt: saját világába jött, és az övéi nem fogadták be Őt. Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az Ő nevében” (János evangéliuma 1, 10-12)...."

Kedves Testvéreim!
Minden ember szíve mélyén megtalálható az elfogadás iránti vágy, amely a legközelebbi családi kapcsolatokban a toleranciánál jóval többet: feltétel nélküli szeretetet remél.

„A saját világába jött, és az övéi nem fogadták be” – olvassuk Jézusról, az Egyszülött Istenről. Nem fogadták be a földi születésekor, nem fogadták be, amikor gyógyított, helyreállított, halottakat támasztott fel, és akkor sem, amikor küldetését betöltve – a bűneink miatt – meghalt egy keresztfán. Nem kellett az embereknek a feltámadott Jézus, és – úgy tűnik – nem kell a világ végén visszatérő Messiás sem.  Az övéi nem fogadták be Őt.
Vajon milyen lesz a mi karácsonyunk? Olyan, mint egy születésnap – az ünnepelt nélkül? Vagy felismerjük, hogy Rá, Isten Fiára van a legnagyobb szükségünk? Lesz-e bátorságunk befogadni Jézust, Akit az emberek többsége elutasít? Vajon felismerjük, hogy akár ezen a karácsonyon is meghozhatjuk életünk legjobb döntését?
Isten gyermeke lehetsz, ha hiszel Jézusban! Ő az egyetlen Út a Mennybe.
 Ámen.

********************
 3.VERSEK  A  NAGYVILÁGBÓL,  KORTÁRSAINK ÍRTÁK

FELÖLTÖZTETEM SZÍVEMET...

NAGY VENDEL: ÚJÉVI LÁTOGATÁS...

Felöltöztetem szívemet,
Tiszta új ruhába,
S kívülre is
Szép ruhát veszek.
Ez évben is először
A temetőbe megyek.
Együtt eltölteni
Az ünnepeket.
A sírkertnek csendje vár
Itt nyugszik Apám, s Anyám,
S öcsém is immár.
Tízedik  éve.
Első utam idevezet
Minden esztendőben.
Köszöntöm Őket
Fedetlen fővel.
Számomra nem haltak meg,
Csak ide kiköltöztek.
Karácsonykor kis fát hoztam,
Szilveszterkor koccintottam
A zord márvány kővel.
Megköszönöm, hogy őrzitek
Nekem e helyet,
De én még egyszer
Haza megyek.
Süvít a metsző szél,
Fagyosak a rögök,
Itt hagyom most  még
E sírgödröt.
Az arcomon érzem
Hideg van nagyon,
A kutya is fázik
Kint az udvaron.
Az ajtót résnyire nyitom,
Úgy engedem be.
Duruzsol a kályha,
Jobb neki, ha bent van,
A meleg szobában.
Csak Titeket hagylak kint,
- Kedveseim-
A hideg kriptában.
Szorítsatok helyet,
Nem sokára Veletek leszek.

2017.01.01
 ............................................

NAGY CSABA: Az elme játéka

Cigarettafüst nyaldos szürke ablakot,
bentről a külvilágot szemlélem,
fejemben tézisek sora - gondolatok,
érzem, repedezik porcelán lelkem.

Bizonytalanság szántja énem,
magával ragad az értelem,
elmélázok világunk dolgain,
létet körülvevő sokaságain.


Ember nem jut a felismerésig,
burokban létezünk mindvégig.
Az elme határt szab a tudásnak,
kacsintok és csókot küldök a világnak.

 .........................................................

Széll Magdolna: Oltár előtt

Kezedben liliom tündököl,
szikrázva redőz fehér ruhád,
nyakadban gyöngy, ezüstös gyönyör,
csipkéből villan elő bokád.

Küszöbön túl új élet indul,
mögötted boldogan áll anyád,
szívében csöppnyi féltés sajdul,
holnapodért mond kérő imát.

Fátylad nászindulóra táncol,
elenged az aggódó család,
Zendülő orgonaszó hódol,
eljátssza búcsúztató dalát.


Ifjonti szépségedet hírül
szerelmes pillantások adják,
lépteid követik vitézül,
szárnyukat próbáló kis csodák 


2017.
Üdvözlettel: Széll Magdolna
Ha kíváncsi vagy rám: https://m.facebook.com/Szell.Magdolna.versei/

.........................................................

SZAUER GERTRÚD: Hóember

Kis hóember vagyok én,
A két szemem barna szén,
Piros vödör fejemen,
Csak a telet kedvelem.

Pocakom hófehér labda,
Seprű rajta két kezem,
Amíg reám friss hó hullik,
Vidám az én életem!

Ha valaki szánra tenne,
Csúszhatnék a völgybe le,
De ehhez gömblábam helyett,
Két igazi kellene!

A nagyok társat gyúrnak nekem,
Szeretnek a gyerekek,
Csak ritkán jár hó fejemben,
Tavasszal tócsa leszek!



...........................................................

DEÁK ÉVA: Várlak

Ha le tudnám festeni a reggelt
Mely álmosan szórja a fényt,
Ha el tudnám mesélni szép álmom
Melyben hozzám bújtál, mint rég.
Ha írni tudnék egy szót: hiányzol!
Pont és vessző nem érdekel,
Az évek mit sem könnyítik sebem,
Nap fénye már haloványabb.
Ha tudnék még örülni a mának
Várlak, tudom, megérkezel!



 ............................................................

PÓCSA JÓZSEFNÉ: Csalogató

Elmentél és játszott veled az élet;
idegen ország, nyelv rajzolta képek,
száznyolcvan nyelven beszélő emberek
közt a nyelveden vissza nem felelnek.

Fogy az időd, indulni kellene már,
erőd teljében a hazád visszavár.
... Édesanyád suttogja a szavakat:
" ó, kislányom hozd haza a fiamat ".

Az idővel nem lehet mindég futni,
tudni, hol várnak -- arra kell indulni.
A tavaszokkal, téllel elmúlt évek,
utadon elhagyott hazát idéznek...

Gyere, vár a hazád, az otthon, a nép.
Visszavár minden jó, minden, ami szép:
Zöldbe öltözött tavaszok mámora,
hív, ne légy idegen utak vándora...

Itthon is zenghet majd ajkadról a hang,
vagy mit üzen tornyában az ércharang,
figyelheted majd és írhatsz is róla--

indulj hát haza, sürget már az óra... 

......................................................

Kuchta Csilla: Gyöngy
 
Ismerek egy gyöngyöt,
tetszetős név, Gyöngyös.
Bájos, lenyűgöző,
gyönyörködtető nő.

Csak jól és szépen ír,
a vers gyöngyszemeit.
Ezt ismétli folyton:
jól esik olvasnom.

E kincs drága kincs már,
hangja zeng, muzsikál.
Dalolászik e szív,
szeretve lelkesít.

E gyémánt értékes,
csillogó és fényes.
Elmém kicsit töröm,
Ő a drága '' Gyöngyöm '

********************
4. ÖNVALLOMÁS

ÁRVAY MÁRIA: A lelki szépség ajándéka

Amióta csak ismerem a betűket, könyvek vesznek körül. Rengeteget olvasok, egyik történetet a másik után. A szavak szárnyán magam is utazok, átélek olyan eseményeket, melyek lázba hoznak, lebilincselnek.
Sokat gondoltam arra, mi lenne, ha magam is írnék? Sokszor elképzeltem magam elé egy tiszta, üres, fehér papírt, melyet tele írok gyöngybetűkkel, s valami szépet varázsolok, egyik oldalt követi a másik. Nem tudtam, képes vagyok-e ilyesmire. Gyerekként nem szerettem fogalmazásokat írni, örültem, ha nagy nehezen megszülettek. Hogy lesz így belőlem író? Teltek az évek, s egyelőre a vágy csak ábránd maradt. Nem tudtam, mi is adhatna ihletet, mi lenne az, amiről szívesen írnék, ugyanakkor az olvasókat is érdekelné.
Árvay Mária

A szavak birodalmába akkor léptem be igazán, amikor elkezdtem lovagolni. Valami megmozdult bennem, éreztem, szavakba kell öntenem, amit érzek. Mi is az, ami magával ragadott? A lóval való közös mozgás öröme, a szabadság érzete, s még valami nagyon fontos dolog: bizalom a ló és az oktató iránt.
Elkezdtem lovas témájú könyveket olvasni, s rábukkantam egy sorozatra, amely megadta a kulcsot az íráshoz:
"Heartland varázslatos hely a virginiai hegyekben: menedékül szolgál olyan lovaknak, akiket bántódás ért. Itt megtanítják őket újra bízni az emberekben."
Ekkor született meg első sorozatom: „Dorka-történetek” címmel. Egy vak kislány és barátai avatják be az olvasókat a lovaglás apró örömeibe, bemutatva azt a csodát, amit a lovaglás adhat.
Miért vak a főszereplő? Elárulom. Magam is születésem óta vak vagyok, s valós élményeimre alapoztam a történeteket. Dorka személyiségébe bújva, átéltem mindent magam is. A történetek nem hevertek tétlenül a számítógépemen, hanem sorra megjelentek nyomtatásban a „Junior Lovas Nemzet” hasábjain, majd a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) oldalán, könyvként. Örömöm kimondhatatlan volt, egy saját könyv a világhálón! Bárki olvashatja!
Ma már nem lovagolok, az írást azonban a lovaglásnak köszönhetem. Ha a lovakkal lehet finoman, erőszakmentesen bánni, miért ne viselkedhetnének az emberek is így egymással szemben? A mai napig is van tehát ihletem, a belső értékeket, a lelki szépséget képviselem. Nem láthatom a körülöttem lévő világot, ezért felépítek egy kedves környezetet, ahol nem a külső, hanem a belső számít. Több, tanulságos írásom született az alábbi belső értékekről: türelem, empátia, segítőkészség, jócselekedetek, elismerő szavak, dicséret, lelkesedés, jóság, hála, köszönet kifejezése, bizalom, együttműködés, kapcsolatok ápolása, optimista gondolkodás stb. Mivel gyűjtöm híres emberek mondatait, gondolatait, minden történetem elé egy-egy idézetet rakok, mely előhangot ad az adott íráshoz. Így született az „Erről jut eszembe” című könyvem, amely kikölcsönözhető az MVGYOSZ Hangos könyvtárából!
Már nem bújok Dorka bőrébe, hanem egyes szám első személyben fejezem ki magam! Valóságos, megtörtént élményekről írok. Nagy változás ez, amely további önbizalmat ad!
Egy harmadik könyvem is megjelent: „Pillanatképek az Élet albumából” címmel, amely kikérhető az MVGYOSZ Braille-könyvtárából!. Tanulságos történetek átlagemberek mindennapjairól, melyek mindig kecsegtetnek megoldással!
Ezekben a novellákban túllépek önmagamon, és egészséges, látó karaktereket formálok. Ez az igazi szabadság, szereplőim segítségével magam is látóként élek a sorok között!
Írásaim Online megjelenése az első lépés volt a külvilág felé. Éreztem, valami nagy dolgot sikerült megvalósítanom: örökül hagyok valamit másoknak! Ki tudja, ki, milyen üzenetet, értéket talál mondandóim között? Talán sok-sok év múlva, éppen olyan olvasóhoz jut el valamelyik történetem, aki lelki orvosságot merít belőle.
Álmaim megvalósításának ezzel még nincs vége! Egy-egy írásomat sikerült antológiákban, nyomtatásban megjelentetnem! Ez még nagyszerűbb érzés, hiszen már papíron is szerepelnek gondolataim, úgy, mint egykoron megálmodtam!
Figyelemmel kísérem az irodalmi pályázatokat, s örömömet lelem a megmérettetésben. Sok, nagyszerű témában nyertem így ihletet, s „ragadtam billentyűzetet”. Igazi „Kérdezz – felelek” játék. Ha az adott kérdéskörben jó a válaszom, elnyerem jutalmamat.  A közelmúltban egy egri utazást nyertem! Tehát ezen a vonalon is van már sikerélmény!
Az írás segítségével rájöttem, a szavak embere vagyok. Gondolataimat szavakban fejezem ki úgy, mint ahogy a festő érzéseit képekben formálja meg. Vagyis, én is tudok „rajzolni”! Érzelmeket, hangulatokat, s mindenki maga találja meg a neki szóló üzenetet.
Könyveim megjelenése után, elismerő szavakban részesültem: hadd idézzem két kedves barátom mondatát:
„Ahogyan Te írsz, egy olyan világ tárul fel számomra, ahol illatosabbak a virágok, hangosabbak a madarak, simogatóbb az esti szellő és melegebb a nap sugara. Elgondolkodtam: mi lehet az oka ennek? A Te nyelvi világodban csak az igazán fontos dolgok számítanak: az érzések. Ezért szeretem nagyon az írásaidat, mert az érzésekről, az érzéseidről szólnak.”
„Nagyon értékes a munkád, mert olyan folyamatokat, gondolatsort indít el az emberekben, ami jobbá teszi őket. Azok az értékek, amiket te közvetítesz, mélyen beleégnek a lelkekbe.”
Tehát sikerült! Tovább adtam azt a lelki gazdagságot, amit én is ajándékba kaptam az Élettől! Kell ennél szebb valóra vált csoda?

Árvay Mária
Írásaim akadálymentes formában itt olvashatók:
http://www.irodalmisarok.eu/?page=page&name=arvay_maria

********************
5. ELBESZÉLÉS

ERDŐSNÉ ONDA MARICA: Hétköznapi történet

 Jóképű, csinos fiatalember áll a villamos megállóban. Kabátja lezserül nyitva, vállán könnyű táska, kezében hangszert rejtő tok. Mellette alacsony, törékeny termetű anyuka áll, a babakocsiban alvó kisgyermek.
-  A francba, már megint nem alacsony padlós jön… - mondja ki félhangosan. - Segítenél feltenni? - fordul az egyetemista fiú felé, miközben a kocsira mutat.
- Sajnálom, de nemrég műtöttek, nem emelhetek. - válaszolja a srác szomorúan, de a nő már nem figyel. Grimaszt vág, sőt még legyint is és már kérdezi a másik oldalán állókat, hátha megszánja valaki.
Beáll a villamos, felszállnak. A fiú arca lángol a dühtől. Már megint azt feltételezik róla, hogy egy lusta, érzéketlen suhanc, akiben szemernyi jóérzés sincs. Nem elég az egészségügyi baja, a lelkét   nyomasztó kétségbeesés, még cipelheti az előítéletektől terhes, megrovó tekintetek súlyát is.
Az anyához csatlakozva, néhányan jól hallhatóan méltatlankodnak, becsmérlik a mai fiatalságot, míg mások közömbösen kibámulnak a hatalmas üvegablakon.
A srác egyre ingerültebben hallgatja a szóáradatot. Szeretné rájuk zúdítani feltörni készülő fájdalmát, mely hónapok óta gombócként sűrűsödik a torkában. Végül  mégis csöndben marad. Úgy véli, valószínűleg úgysem adnának hitelt a szavának, bármit is mondana, hiszen betegsége nem látszik, nincs a homlokára írva a diagnózis. Hirtelen az ajtóhoz lép, leszáll a következő megállónál. Inkább gyalogol a metsző hidegben, csak ne kelljen elviselnie a megvető pillantásokat. A szilaj, őszi szél megcibálja a ruháját, de legalább nem alázza porig igazságtalanul, hanem hűvös kézzel megpaskolja felhevült arcát és vigasztalón a fülébe súg.
- Biztosan rossz napja van, vagy sokszor csalódott már ez az anyuka. Lehet, most néhány pimasz kamasz flegmasága miatt rajtad töltötte ki a mérgét, ne vedd magadra!
Erdősné Onda Marica

Az esti szürkületben a vasútállomás zsúfolt aulájában áll a fiatalember nagy, gurulós bőröndjének fülét szorongatva.
Vajon hisznek majd nekem, vagy elküldenek a fenébe? - Hezitál, a járókelőket fixírozva. Érzékeny még az őt ért atrocitás miatti seb a szívében. Az órájára pillant, nem várhat tovább. Nagy levegőt vesz, elszánja magát, és félszegen megszólít egy szimpatikusnak tűnő, sportos férfit.
- Elnézést, nem rég műtöttek, nem cipekedhetek, megtenné, hogy levinné a lépcsőn a bőröndömet. Sajnos itt még nincs lift.
A férfi megtorpan, végigméri a srácot, majd rámosolyog:
- Na gyere, fiatal barátom! Hová utazol? Melyik vágányhoz vigyem a bőröndöt?- mondja, és lassan elindul a nehéz teherrel a lépcsőn lefelé.
A negyedik vágány peronján kezet nyújtanak és elköszönnek. Az alkalmi segítő épp az ellenkező irányba utazik egy másik vonattal.
- Az előbb elkaptam egy fél mondatot a beszélgetésükből. - lép oda egy ötvenes úr. - Ha gondolja, szívesen felteszem a bőröndjét a vonatra…
A srác hálásan bólint, hiszen szavai úgyis elvesznének az érkező vonat zajában. Együtt ülnek be egy üres fülkébe, és egész úton kedélyesen társalognak, mintha régi ismerősök lennének. Beszélnek a közlekedésről, kórházi élményekről, az oktatásról, a múltról és az alig követhető változásokról.
Gyorsan telik az idő, a fiatalember leszálláshoz készülődik. a kerekeken guruló bőröndöt maga után húzva gyalogol a lassan mozduló szerelvény mellett a felvonóhoz, miközben az ablaknál álló férfi felé int, és elmosolyodik. Délelőtti keserű hangulata már a múlté, szívét megmelengette és begyógyította az új tapasztalat, hogy az emberek alapvetően mégis csak jók és segítőkészek.
 .............................................

NAGYAPÁM, KEREKES GÉZA  VERSEI


KEREKES GÉZA: Csak játszom


Miért írok?
Csak.
Csak játszom,
hogy látsszon;
Ma még itt vagyok,
s egyszer valamit itt hagyok.


********************

KEREKES GÉZA: Kései üzenet

Édesem!
már sok-sok évesen,
de még mindig hangodra éhesen.
Hallgatom a csendet.

Hallgatom.
és ezer emlékatom kering
megvénült szívemben.


Búsan,
Szerelmesen,
titokban könnyesen
és évről évre szebben
az ábrándos csendben.


*******************

KEREKES GÉZA: Mint a mézet a méh


Mint a mézet a méh,
úgy gyűjtsd az emléket!
Magadra gondolj, hiszen más is ezt teszi.
Esténként dédelgesd az aznapi szépet
mert az ifjúságod,
percnyi boldogságod,
múló gazdagságod,
a kedvenc virágod
az egész világot
a föld elveszi.


********************

KEREKES GÉZA: Gőg és éhség


Hogy engem nem szeret senki,
Azért nem tudnék sírni.


De azt, hogy én ne szeressek
Ne legyen, kit dédelgessek?
Azt nem tudnám kibírni!



********************
6. EREDMÉNYHÍRDETÉS   

GERENCSÉR HAJNALKA:
A GYÓGYÍTÓ MŰVÉSZETEK Facebookos közösség XI. HÁZIVERSENY KARÁCSONYI PÁLYÁZATÁNAK ANYAGA

A Gyógyító Művészetek Facebook közösség idén is kiírta a KARÁCSONYI VERSENY pályázatot.  A Gyógyító Művészetek közösség alkotó tagjai vehetnek részt a versenyen, azaz a mozgássérült, látás és hallássérült társaink. Mindenki csak egy pályaművet adhatott be. A versenymű elé a XI. HÁZIVERSENY jeligét fel kellett tüntetni.
A verseny kezdete: 2017. december 1. (éjfél)
A verseny vége: 2017. december 14. (éjfél)
Versenymű típus kötetlen, azaz feltehető:
- vers
- novella
- mese
- szobor
- festmény
- rajz
- kreatív étel (pl.: mézeskalács figura)
- és bármilyen karácsonyi jellegű kézimunka és alkotás
Eredmény hirdetése 2017. december 15-én volt.
……….........................................…

XI. HÁZI VERSENY KARÁCSONY 

Anjo Amika (1 szavazat)
Wolf Péter és Fülöp Kálmán dala: AVE MÁRIA 
………......................................

XI. HÁZI VERSENY KARÁCSONY

Melinda Melánia Biro: Adventi készülődés   (2 szavazat)

Hideg tél van, fáznak a lelkek,
repül a szán, gyerekek nevetnek.
A városok fehér fényben alszanak
szélben szálló havazás borítja a falvakat.
Vannak akik vidáman énekelnek,
s vannak akik vacogva ébredeznek.

Mennyei világosság földre küldi gyermekét,
születése hirdesse a szeretetet, s békét.
Melegítse fel csonttá fagyott szívünk,
erősítse meg idők óta elveszett hitünk.
Mi, ki hajdanán angyalok voltunk,
most e havazásban, bűneink takarjuk.

Az utcákon lohol a fázó szeretet,
szívet keres, mely befogadni képes.
Gyémánthegyen állunk, csodára várunk,
született egy ember, ki megvált a haláltól.
ki a szeretet csíráját adta magából.

Halljátok a magasságos, égi éneket?
Gyújtsatok gyertyát és melegedjetek.
Ne csak Karácsonykor szeressetek,
szívetekben mindennap kiskarácsony legyen.
Lángot rakjatok, tüzet csiholjatok,
a szeretetből holnap is maradjon.

Biro Melinda 2017.12.5.
 …………...........................…………. 

XI. HÁZIVERSENY: KARÁCSONY (4 szavazat)

István Fellner : ÜNNEPEKRE /Tiszta szívből mindenkinek/

és újra -
ünnepre öltözik - öltözünk
s a csend is velünk,
állnak a csillagok, csak a gondolat mi mozog,
pilledten remegő kezekben - az év -
homlokomon derűs a mosoly,
ó Te tél - hideg csókoddal,
fehéren omló fürtjeiddel - ölelsz égetsz -
mélyen szemekbe nézel
jutalmat adsz, vagy büntetsz,
légy elnéző - Ó istenem-
ma csak adj...ne veszíts -
ne engedd, hogy a térdelőn
csak könny és nem mosoly
mi fakad,
csengő hallik derűs gyerekzaj
cseng, bong e csodás világ,
remeg a tegnap, kér a ma,
s fehér párába a holnap,
kézben a kéz illatfelhő -
oly sok remegő ajak,
mély szeretet,
hulló fehér könnycseppek
jég lépcsőkön – lélekölelése -
igazi lélekszerelem,
fenyőnek fája köszönöm - hogy vagy -
álmomban ajándékot kapok,
csillagözönt, kékfátyol felhőben
egy lélekcsokrot – reményt -
szeretetet,
s mikor szentnek estéjén,
gyertyának lángja libben táncra,
csillagszóró fényben,
sós permettel ajkamon köszönöm -
hogy vagy.../fellner

2017. december 1.

…………..................................…. 

XI. HÁZIVERSENY KARÁCSONY

Gerencsér János: Karácsonyi csoda   (4 szavazat)

Június, valahol a hegyekben.
Emese az erkélyen ült, előtte festőállvány, az asztalon egy vázának támasztva 10 év körüli kislány fotója. A festmény a fényképen látható szőkeség hű másolata.
Kellemes férfihang hallatszik a házból.
- Hogy állsz a festéssel, drágám? Hamarosan indulnunk kell.
- Azonnal kész vagyok, édesem.
A 20-as éveiben és a nyolcadik hónapban járó karcsú, szőke fiatalasszony még elhelyezett a vásznon pár ecsetvonást, mosolyogva nézte a kész művet, majd bekiáltott a lakásba:
- Kész vagyok, indulhatunk!
- Asszonyom, a kocsi előállt. - Zoltán vigyorogva állt az ajtóban.
A férfi óvatosan, kockázatmentesen vezetett a hegyi úton. Néha gyengéden rápillantott a nejére, aki aggódó arccal ült mellette.
- Nyugodj meg édesem, nem lesz semmi baj! - jobbjával megpaskolta a nő térdét és megsimogatta pocakját. - Fél óra és ott vagyunk.
Útépítés miatt lassítani kellett, a fele utat lezárták. Rövid várakozás után elindulhattak. Már majdnem áthaladtak a lezárt szakaszon, amikor mögöttük egy türelmetlen sofőr rálépett a gázra és kocsijukat leszorítva az útról, elhajtott mellettük. Az ütközéstől lecsúsztak az útról a hegyoldalba. Zoltán próbálta uralni a járművet, de nem sok sikerrel. A meredek alján álltak csak meg. Mindketten eszméletlenül ültek az összetört kocsiban.
Ugyanaznap egy kórházban a hegyek lábánál.

Imre felesége kezét fogva nyugtatgatta:
- Bízzál a dokiban, minden rendben lesz, kincsem!
Zoé bizakodva nézett férjére. Három vetélés után úgy látszik ez a baba megmarad, hiszen utolsó hónapos. Bármelyik pillanatban megindulhat a szülés. Mellettük egy autóbalesetben megsérült kismamát toltak a műtőbe, akinek a férje kómában fekszik az intenzív osztályon. A fiatalasszonyt megrázta a sérült nő látványa. Férje bekísérte a szobába.
Öt év múlva, július
Zoltán magához tért a kómából. Ágya mellett az ő és Emese szülei felváltva virrasztottak. Most, hétvége lévén, épp mind ott vannak. A férfi lassan ébredezett, elméje kitisztult, felismerte szeretteit, de nem tudta hol van. A szülők felváltva mesélnek. A balesetet követő napon Emese egy kislánynak adott életet, de elvérzett, és a baba is meghalt. Zoltán összetörve hallgatta a történteket. Napjai egyhangúan teltek. Mivel a vizsgálatok pozitív eredménnyel zárulnak, két hét múlva hazamehetett. Első útja a temetőbe vezetett. Miután lerótta kegyeletét szerettei sírjánál, visszatért a hegyekbe. A ház viszont már nem a régi. Pár hét múlva, egy-két emléket, köztük a festményt is megtartva, mindent eladott és beköltözött a városba.
Augusztus, a városban
Zoltán a városka központjában játékboltot nyitott. Kizárólag megrendelésre dolgozott, így nem kellett alkalmazottat tartania. A kirakatban egy általa készített szerkezet késztette megállásra az arrajárókat. Amint valaki a kirakathoz közelített, megszólalt egy kellemes női hang:
- Szeretettel köszöntöm üzletünkben! Ha kívánsága van, záróra után nálam leadhatja! A lehetetlent azonnal teljesítjük, a csodára pár napot várni kell!
Az üveg mögötti kamera egy gyönyörű nő képét vetíti ki. Zoltán évekig dolgozott találmányán. A hologramot természetesen Emeséről mintázta, akinek utolsó festménye a bolt falát diszíti. A találmány bevált, rengeteg vásárló vette igénybe, de voltak olyanok is, akik csak szórakoztak vele. Volt, aki sört rendelt, volt aki guminőt. Zoltán azzal kezdte a napot, hogy visszanézte a felvételeket, a komolytalan "rendeléseket" törölte, a többit előkészitette vagy megrendelte és értesítette a vevőt.
Szeptember, a városka másik pontján
Zoé kislányával, Barbarával játszott a kertben, a szőke, kékszemű csöppség épp hintázott. A kapu előtt autó fékezett, majd csengetés hallatszott. A nő a kapuhoz sietett, váltott pár szót a látogatókkal, majd keservesen sírni kezdett.
Újabb öt év elteltével, október
- Barbara, elkészültél? Sok dolgunk lesz, indulnunk kéne!
- Egy perc, anyuci, és mehetünk.
Az ajtóban megjelenő tünemény láttán az addig szomorúan néző nő arcán gyengéd mosoly szaladt át.
- Nem láttad a kislányomat? - kérdezte.
- Hisz ÉN vagyok! - toppantott mérgesen a kicsi.
- Igazad lehet! De te már lassan kész nő vagy, édesem!
Egymásra mosolyogtak és elindultak. Karácsony közeledtével több tennivaló akad, például: vásárlás - ajándékok, ennivaló -, takarítás, sütés, főzés. Mióta magukra maradtak, nem lett könnyebb az élet. Útjuk során eljutottak a városka központjába is. Beültek a cukrászdába, gyönyörködtek az ünnepi kirakatokban, vettek pár dolgot.
Épp egy játékbolt előtt jártak, amikor hangot hallottak:
- Szeretettel köszöntöm üzletünkben. Záróra után nálam adhatják le rendeléseiket! A lehetetlent azonnal teljesítjük, a csodára pár napot várni kell! Kellemes ünnepeket!
Mindketten elnevették magukat. Az üzlet épp zárva volt, ezért Zoé, úgy, hogy Barbi ne hallja, megrendelt egy játékot. Már jócskán eljöttek, amikor a kislány visszaszaladt a kirakathoz.
Zoltán csak késő este ért vissza, lepakolt a kocsiról, majd lefeküdt aludni a raktárban egy ezt a célt szolgáló ágyra. Még hallotta a 'megrendelő' hangját, de a fáradtságtól hamar elaludt. Reggel frissen ébredt, megfürdött, rendbe szedte magát és visszanézte a megrendeléseket. Törölt, jegyzetelt, mosolygott is néha, majd morgott párat a szórakozók hülyeségein, aztán tátva maradt a szája, szeme elkerekedett, amikor egy tíz év körüli szőke, kékszemű kislány kívánságát hallgatta.
- Drága Angyalka! Szeretném apukámat visszakapni! Az ünnepig van még pár heted, remélem elég lesz! Előre is köszönöm szépen a segítséged! Barbara
Zoltán köpni-nyelni nem tudott, falfehér arccal nézett a falon lógó képre. Ugyanaz a tiszta tekintet nézett vissza rá, az arcvonások is hasonlóak. Már hallott róla, hogy mindenkinek él valahol egy hasonmása, de erre nem számított! Dél lett, mire mindennel végzett. Becsomagolta, megrendelte a kívánságokat, értesítette a vevőket, köztük Zoét is, aki a következő héten el is ment az üzletbe. Barbarát húgára, Erzsébetre hagyta, aki mindig szívesen vigyázott a kislányra.
Zoltán már éppen ebédelni indult, mikor a nő belépett. Átadta neki a játékot, Zoé fizetett és távozott. A férfi kikísérte és már az ajtót zárta, amikor egy autó a járdára felszaladva elütötte az asszonyt. Pár perc múlva mentő robogott vele a közeli kórházba.
Zoltán, felvette a dobozt, megnézte a címet, Zoé lakására sietett, hogy beszámoljon a történtekről, de nem talált senkit. Barbaráék épp a játszótéren múlatták az időt.
A férfi a kórházba ment és a nő után érdeklődött. Mivel az asszony testvéreként mutatkozott be, beengedték hozzá. Épp egy doktor vizsgálta, aki elmondta, hogy Zoénak átmeneti amnéziája van, lehet vele kommunikálni, de nem emlékszik senkire, semmire. Zoltán délután visszament a nő lakására. A kislány épp aludt. Pár szóban elmondta Erzsébetnek a történteket és elment.
Minden nap érdeklődött Zoé hogyléte felől, nem egyszer be is ment hozzá. Ilyenkor beszélgettek, de csak általánosságokról, mert a nő még mindig nem emlékezett semmire. Volt, amikor Erzsivel együtt érkeztek vagy épp váltották egymást. Barbarát nem engedték be, mivel apja halálát sem heverte még ki. Azt mondták neki, hogy anyukájának el kellett utaznia pár napra, de hamarosan hazaér. Ezzel egy kissé megnyugtatták. De amikor a következő héten sem jött haza, a kislány nyugtalan és szomorú lett. Egyik nap elszökött otthonról és az üzlethez szaladt, ahol elsírta bánatát.
- Drága, jó Angyalka! Most már anyukám sincs, segíts, kérlek! Ígérem, hogy mindig jó leszek, ha legalább őt visszahozod! Ugye, nem kell csodára várnom!
Zoltánt másnap a szívroham kerülgette, amikor a gép elé ült. A szőke kislány láttán majd leesett a székről. Nem volt hívő, de belül érezte mindig: nincsenek véletlenek. Agya sebesen kezdett járni és lassan összeállt a kép. Visszament ahhoz a naphoz, amikor először látta a kislányt. Sejtette, hogy akkor nem egyedül járt az üzletnél. És igaza lett, mert meglátta a rendelést leadó Zoé mellett a szőke buksit. Gyorsan kinyomtatta a kislány képét, bezárta a boltot és a kórházba sietett.
Zoé egyedül volt. Óvatosan kérdezgetni kezdte, majd elővette a fotót és a nőnek adta.
- De aranyos kislány! Az öné? - kérdezte az asszony Zoltántól.
- Sajnos nem! - felelt az szomorúan. - De azt hiszem, ... azt reméltem, ön tudja. Amikor megrendelte a babát, ön mellett állt. Úgy gondolom, hogy a maga kislánya lehet. Mutatnék még valamit.
A férfi elővette a mobilját, amire átmásolta a három jelenetet és lejátszotta a nőnek. Zoé meghatódva nézte a filmet, de semmivel nem jutottak előbbre. A következő héten Zoét kiengedték, abban reménykedve, hogy a hazai környezet talán segít neki emlékezni. A nőnek nem volt semmi sem ismerős, ahogy kislánya sem, akit Erzsi készített fel az elkövetkezendő nehéz napokra. Barbara meglepően könnyedén alkalmazkodott az új helyzethez, jól kezelte édesanyja állapotát.
Zoé megengedte, hogy Zoltán meglátogassa őket. Érezte, hogy az első pillanattól vonzódik hozzá, de a jelenlegi állapota miatt félt egy komoly kapcsolat kialakulásától. Azt is észrevette, hogy Barbara és a férfi jól kijönnek egymással. Zoltán az ideje nagy részét velük töltötte, csak aludni járt haza. Korán reggel bement az üzletbe, elintézte a megrendeléseket és sietett a lányokhoz.
Ezen a napon magával vitte a festményt is. Zoé meglepődve nézte a festményt, közben hallgatta Zoltán elbeszélését arról a napról. Mikor a férfi a balesethez ért, felsikoltott, mintha rémet látott volna.
- Mi történt, Zoé? Ne meséljem tovább?
- Mintha velem is megtörtént volna. Láttam a hegyet, az útzárat, de csak homályosan. Igen,... karamboloztunk... de ő hátranézett és azt mondta... minden rendben...
- Ki az az 'ő'?
- Azt mondta, hogy megálltak... én a hátsó ülésen feküdtem, ... terhesen.... az utolsó hónapban voltam.... - a nő zokogásban tört ki.
- Ki mondta?
- Már emlékszem ... a kórházban hallottam, hogy a nő férje kómában fekszik. Egy szobában voltunk, de nem tudtunk beszélgetni, nem volt magánál. Úgy sajnálom!
- Ki volt az? Kivel voltál?
- A férjem. Ő vezetett. Ő mondta, hogy csak koccantunk. Másnap mindketten megszültünk. Egy-egy kislányt. A többit a férjemtől tudom. Az orvos szerint egyik se élte túl. A nő még aznap meghalt, elvérzett. A baba még élt két napot. De nem a baleset miatt! Életképtelen volt. A szíve miatt.
Az elkövetkező percekben mindketten hallgattak. Zoltán törte meg a csendet.
- Most jobb, ha megyek. Barbara is megjött, ő újra a tiéd, örüljetek egymásnak.
Kifelé menet elbúcsúzott a kislánytól. Több érzelem kavargott benne. Düh, szomorúság, kétely. Nem tudta mitévő legyen. Beleszeretett Zoéba, kedveli a kislányt,... Őket nem lehet hibáztatni a történtekért. Aki hibázott, már Isten előtt felelt.
Közben anya és lánya örömkönnyeket hullajtva ölelték meg egymást.
- Anyukám! A lehetetlen valóra vált: visszakaptalak. Az Angyalka állta a szavát. De a csoda még hátra van.
Már majdnem megkérdezte a kislánytól, hogy 'milyen angyal?', de eszébe jutottak a Zoltán által mutatott videók.
- Drágám! Már az is csoda, hogy én itt lehetek újra veled!
Zoltán két napig emésztette a hallottakat. Végül felhívta Zoét, aki szívesen fogadta és megkérte, hogy töltse velük az ünnepeket. Gyorsan összepakolt pár ajándékot és sietett eleget tenni a meghívásnak. A hétvége nyugalomban, remek hangulatban telt. Zoltán a vendégszobában lett elszállásolva, hogy ne kelljen ingáznia.
December 24., SZENTESTE
- Zoltán bácsi! Ugye segítesz feldíszíteni a karácsonyfát?
- Nagyon szívesen, kicsim, miért is ne!
- Akkor hozom a díszeket, amit apukám egy dobozban tartott a garázsban.
- Rendben. És reménykedjünk, hogy még épek!
Barbara pár perc múlva visszaért a dobozzal és egy borítékkal.
- Az milyen levél, kislányom? - kérdezte Zoé.
- Nem tudom, a dobozban volt. Csak annyi van ráírva: "Feleségemnek".
- Majd este elolvasom. - mondta rosszat sejtve.
Zoltán addig átvizsgálta a dobozt és tartalmát jónak találta. Délután közösen feldíszítették a fát és alátették az ajándékokat. Vacsora után még beszélgettek, társasjátékoztak, majd mindenki bevonult a szobájába. Barbara hamarosan elaludt, Zoltán olvasni kezdett egy könyvet, mikor meghallotta a rövid, de annál hangosabb sikolyt. Még a vér is meghűlt az ereiben. Felugrott a fotelból és Zoé szobájába rohant. Remélte, hogy a kislány nem ébredt fel. A nő ájultan hevert az ágyon, kezében a levéllel.
- Zoé, ébredj, mi történt? - gyengéden ütögette a nő arcát. Látva, hogy az kezd magához térni, kirohant a konyhába vízért. Mikor visszaért, Zoé halálsápadtan, reszketve ült az ágy szélén. Megitatta, melléje ült és átkarolta. Az asszony zokogva borult a vállára.
Sokáig ültek így szótlanul, míg a nő meg tudott szólalni.
- Csak most döbbenek rá, hogy tíz éve hazugságban éltem. Az egyik kiderült, hogy a karambolnál megsérültetek. De ez..., - mutatja a levelet - túl tesz mindenen! Ezt nem élem túl! Mindenkit elvesztek, akit szerettem vagy szeretek: a férjem, a lányom - ez utóbbit különös hangsúllyal ejtette ki - és téged is, kedvesem.
- Már miért veszítenél el bárkit is?
- Olvasd el és megérted. - mondta és átadta a levelet.
Fél perc múlva Zoltán arca izzadni, szája remegni kezdett. Fiatal kora ellenére sokat tapasztalt, de ez neki is sok volt. És mindez pár hét leforgása alatt. Néhány nappal ezelőtt megtudta, ki okozta a balesetet. Ezt még el lehet viselni. De azt, hogy ugyanaz a valaki pár nap múlva rávesz és lefizet pár nővért és orvost, hogy halott csecsemőjét cseréljék ki arra a kisbabára, akinek épp most hunyt el az anyja és az apja lehet, hogy fel sem ébred a kómából... ez még rémálomnak is szörnyű! Mert Imre levélbeli vallomása feleségének ezt tartalmazta. Valamint azt, amit Zoé mindig is sejtett, hogy férje nem sima gyikosság áldozata. Azt is megrendezte, de szörnyű titkát nem merte magával vinni a sírba.
Az ünnepek után...
- Barbara! Hol maradsz? Lekésed a szertartást. - hallatszott Zoé hangja az udvar felől.
- Egy évet vártam a csodára, pár perc már nem számit! Igaz, apukám? - felelte a kislány és huncut mosollyal kacsintott Zoltánra.
Gerencsér János
2016 december

 ……………..........................……


XI. HÁZIVERSENY KARÁCSONY

Éva Hirth Boldog ünnepeket  (6 szavazat)

Hangoskodik a tűz a kandallóban,
a lángfénye táncot jár a falakon,
a fenyő csodás új ruhában csillog,
egy karácsonyi dal szól valahol.

Az ablakban kávét kortyolgatok,
mindenhol megcsillannak a fények,
lelkemben úgy tombol a szeretet,
az asztalon, Adventi gyertyák égnek.

Orromban otthonra talál a sok illat,
szeretnék mindenkit magamhoz ölelni,
tudom,hogy ezt nem lehet, képtelenség,
mégis olyan jó, erről álmodozni.


Szeretetemből bőven jut nektek is,
boldogságom felét is odaadom,
önfeledt karácsonyi ünnepeket kívánok,
talán ,egyszer még átölel titeket karom.


…………..........................……. 

XI. HÁZI VERSENY:KARÁCSONY

Molnár Mónika   (6 szavazat)

DECEMBER


December az év utolsó hónapja,
a szeretet és az év utolsó néhány napja.
Karácsonyig tart Advent négy vasárnapja,
Négy gyertya lángja mutatja.

Karácsony a szeretet ünnepe,
fenyőt díszít a család népe.
Szenteste Ádám-Éva napja,
ajándékát mindenki a fa alá rakja.

Még egy hét, és vége az évnek,
de nem úgy a szeretetnek.
Gyermek, felnőtt együtt örülnek
a karácsonynak és a szeretet ünnepének.


Az óév utolsó éjszakáján,
az új év hajnalán
tűzijáték festi színeste az eget,
petárda durrogása rémítget.


BOLDOG ÚJ ÉVET MINDENKINEK!
…………….................……. 


XI. HÁZIVERSENY KARÁCSONY

Megszólalok Nagy Vendel (6 szavazat)

GONDOLATIM FENYŐ ILLATÁBAN...- NAGY VENDEL KARÁCSONY VAKON....

Mikor beülök a nagyszobába,
Eltűnődöm fenyő illatában.
Fényesség árad a félhomályba.
Emlékek tódulnak
Évtizedek távlatából.
Régi filmek peregnek
Tornyosuló emlékek,
Mennyben élő emberek
Kerülnek elő a homályból,
Jöttünk meglátogatni tégedet,
Hogy ne legyél egyedül.
Szenteste fellobban
A gyertyák izzó lángja,
Mint mindig, ha
A Megváltóra várva
Imádkozom a szobámban.
Karácsony reggelre is
Kihűl a vaskályha.
Megszületett a Megváltó
Rongyos istállóban.
Jöjj kedvesem,
Ülj az ölembe
Utoljára nézzél a szemembe
Halványuló fényét
Látod-e?
Ezentúl fehér botot veszek a kezembe
fekete kalapot teszek a fejemre.


Szenteste fellobban
A gyertyák izzó lángja
Karácsony reggelre is
Kihűl a vaskályha.
Megszületett a Megváltó

Rongyos istállóban.
Mindkét szemedre megvakultál
Ülsz az ágyon
Várod a karácsonyt
Várod a csodát
Az isteni bárányt,
Hogy újra lásd
Isten szép világát
Akkor majd meglátod
Ki maradt végül a barátod.


Szenteste fellobban
A gyertyák izzó lángja
Karácsony reggelre is
Kihűl a vaskályha
Megszületett a Megváltó
Rongyos istállóban.
Kalitkában, hogy enyém maradjon
Legszebbik madaramnak is szárnyát szegem
De ti kedveseim
Drága gyermekeim,
Ha megértetek
Repüljetek,
Mint széllel az Angyalok,
Ti fészket elhagyók
Óvó karjaimat kiterítem felettetek.
Az nem sértene
Ha vissza sem néznétek,
De az rosszul esne,
Ha elfelednétek.


Szenteste fellobban
A gyertyák izzó lángja
Karácsony reggelre is
Kihűl a vaskályha
Megszületett a Megváltó
rongyos istállóban
Az ige megtestesült Betlehemben
S a három királyok elindultak,
Fényes csillag vezette őket.
Ez volt az égi jel,
Csillag vezess....
Utánad megyek.
Tömjén füstje lebegett a légben,
Letérdeltek a kis Jézus elébe
Ki elhozta a reményt,
Hitet vesztett embereknek
Az utolsó esélyt.
A mennyben angyalok kara énekel,
S harsonák szava száll,
Adják a hírt tovább,
Varázsgömböt szorongatsz
vágyón a kezedben
Csillognak a fények
álmodozó szemedben.
A megváltás reménye él
Megtisztulni vágyó,
Bűnös lelkedben.
Angyal szállt az égen,
Fényes ragyogással,
Hozta a hírt a széllel.
Kezében lángot vitt
Nagy fényességgel.
Oszlatni sötétet,
ELHOZNI A FÉNYT,
Hitük VESZTETT EMBEREKNEK
Mutatni a reményt,
Reménytelen embereknek
Az utolsó esélyt.
Vakok számára a soha
Ki nem alvó fényt,
A belenyugvást, és megbékélést.

SZEKSZÁRD 2017.. DECEMBER 01.
…………......................................……… 

XI. HÁZIVERSENY KARÁCSONY

Tölcséres József (6 szavazat)

AZÉRT, HOGY...

Azért,hogy ne légy egyedül,
Egy képeslap hozzád szegül.
Rajta láthatod a lelkemet,
Az Ünnepekre adom Neked!

Karácsony éjjelén mikor
A gyertyát meggyújtom,
Fényében az arcodat látom,
Boldog voltál valamikor!

Most lehet,hogy egyedül vagy
Egy kicsit elhagytad magad,
És nem hiszed,hogy másként is lehet,
És lám itt egy üzenet:

A barátod is lehetek,ha akarod,
Azért, hogy legyen szebb napod,
Nézz bele a gyertya fénybe,
És őrizz meg a szívedbe!


Ha már lejártak az Ünnepek
És nézed ezt a fényképet,
Hidd el,már Nem vagy egyedül,
Valahol Valaki Neked örül!


Írta: TÖLCSÉRES JÓZSEF
2017.11.08.
 ………......................................……… 

XI. HÁZIVERSENY KARÁCSONY

 I. helyezettek lettek: Kellner Szilvia – Julika Mezőné Kovács – Szabó Tiborné

Kellner Szilvia Asztali díszem (13 szavazat)






A képen egy sötét kék tányér van, aminek a szélére körbe tujaágakat helyeztem, ezek mellé az egyik oldalra 3 db makkot, 3 db gesztenyét váltakoztatva, közéjük aranygyöngysort helyezve. A másik oldalon 3 db toboz van, amiből a középső egy karácsonyfát ábrázol. Zöldre festettem és piros gyöngyöket ragasztottam rá, a csúcs dísze 2 db gyöngy, egy nagy fehér, aminek a tetején egy jóval kisebb arany gyöngy található. Középen egy magas LED-es aranycsillámos gyertya helyezkedik el, amin piros gyöngysor fut végig spirálosan. A gyertya mellett közvetlenül 3 db világos kék gömböcske van.

******************************** 
XI. HÁZIVERSENY: KARÁCSONY
Julika Mezőné Kovács horgolt karácsonyi ablakdísze



******************************** 

XI. HÁZIVERSENY: KARÁCSONY
Szabó Tiborné Hajnalka fonalgrafikával készített karácsonyi képeslapja 13 szavazat



……………................………… 

II.HELYEZETT LETT ÁCS NAGY ÉVA



XI. HÁZI VERSENY:KARÁCSONY.

Ács Nagy Éva Decemberi ezüstös fák között  9 szavazat

A csupasz fákon ezüstösen megcsillog a dér,
minden vakító lett most, makulátlan hófehér,
szép csendesen szállingózik felettem már a hó,
ez a csend úr lett bennem, nekem olyan nagyon jó.

És a dér ölelte fák közt, rejtélyes suhogás,
szinte csengőként csilingel az ostor csattogás,
a frissen esett porhanyós hóban szalad a szán,
szaladjon hát! Akarom, mert mindenki erre vár.

Az est ködös szürkületében egy fény villan fel,
aranyfénye elvakít, majdnem az égig emel,
csillag ragyog a legmagasabb, délceg fenyőn,
igazi szeretet jár végig a havas lejtőn!

Halkulóban az éj, béke honol és nyugalom,
lélek tiszta, miről én oly régóta álmodom,
látni vélem, megállt itt pillanatra az idő,
melegség jár át, melyben az ember bővelkedő!



………............................…….. 

 III.HELYEZETT LETT CSOMOR HENKA



XI. HÁZIVERSENY KARÁCSONY

Csomor Henriett Szeretet fénye (7 szavazat)

Valahol él egy lány, aki gyermekkorában imádta a karácsonyt.  Nem az ajándék érdekelte, bár azt is kapott, és mindig csillogott a szeme, úgy örült minden apróságnak. Ámult és bámult a családja, hogy mennyire hálás a kislány ajándékainak. A kislány érezte családja szeretetét, a karácsonyfa körül ott volt mindenki, akit ő szeretett.
Cseperedett a lány, zsebpénzéből ajándékot vásárolt húgával, és kétszer akkora öröm volt a szívében. Így már szegény édesanyja sem maradt ajándék nélkül. Az évek során észrevette, hogy édesanyja soha semmit sem kapott. Neki ez borzasztóan fájt, hogy anyja ott árválkodik ajándék nélkül. Pedig anyukája nagy szeretettel ajándékozott meg mindenkit.
Csomor Henriett

Szenteste, anyja a fáradt kisangyal, túl az ünnepi vacsora elkészítésén. Elmaradhatatlan volt a halászlé tésztával, sült halhoz köretként rizibizi vagy petrezselymes krumpli volt tálalva. Desszertként zserbó és kétféle torta volt, amelyet mindig egy nappal előtte készített el.
Hat órakor halkan szólt a kis csengettyű. Megjött a Jézuska, ujjongtunk. Körül álltuk a plafonig érő karácsonyfát, melyet csodásan feldíszítettünk. Megfogtok egymás kezét, s a mennyből az angyalt végig énekeltük lelkesen.
Az első ajándékot anya kapta tőlünk húgommal. Majd kiugrott a szívem a helyéről, annyira izgatott voltam mit fog szólni az első ajándékának. Nem volt nagydolog az egész, csak egy kis kerámia zöld papagáj. Szorosan átöleltük anyát, és azt mondtuk neki, drága anya, ezt neked hozta a mi Jézuskánk, fogadd szeretetettel. Szegény drága édesanyámnak, könnyes lett a szeme. Majdnem sírva fakadtam, s boldogság járta át a szívemet. Mégis ott bujkál bennem a keserűség, hogy tíz évet kellett várnia, mire ö is kapott tőlünk valamit.
Húgom nagyon szeretetre méltó kislány volt, ő akkor nyolc éves volt, és mindenben segített nekem, bár én voltam a nővére. Azon a karácsonyon mind egyforma papagájt kaptak, nem akartuk, hogy megsértődjenek.
Ahogy idősebbek lettünk mindig megleptük őket olyan dolgokkal, amire vágytak. Apu pipát kapott tőlünk egyszer, mert azt hittük, hogy a pipa füstje nem olyan büdös mint a bagóé.
Anyut gyakran öltöztettük, vagy könyvet kapott. Mi testvérek is megajándékoztuk egymást. Egyet nem értettem meg soha életembe, hogy ők miért nem tudják úgy kimutatni örömüket, mint én. Rosszul esett ez nekem.
Teltek múltak az évek, alig voltunk tizenegy néhány évesek, s egy szomorú esemény beárnyékolta életünket. Többé nem volt olyan a karácsony, mint lennie kellet volna. Az ünnepek úgy teltek, mint a hétköznapok.
Összetört a szívem, gyakran féltem, s sírtam. Édesanyám volt az egyetlen reményem. Húgom már kirepült a családi fészekből. Volt, hogy a szentestét csak ketten tartottunk meg a nagyszobánk falai közt elzárkózva a veszekedéstől. Könnyes szemmel anyuhoz fordultam, közöltem vele: Drága egyetlen anyukám, ma szenteste van, bárhogyis van. S én még emlékszem egy karácsonyi éjféli szentmisére, amely az erdő közepén volt, a kis fehér falú, fakazettás mennyezetű templomban.
A kistermetű, ősz hajú pap, arca örömtől, s szeretettől sugárzott. Boldogság volt ránéznem. Könnyeimmel küzdöttem ott a padban, mikor arra gondoltam, hogy egyedül van szentestén, mert nincs családja.
Azt prédikálta, hogy mind sötét barlangban élünk, ha nem tudunk szeretni, mert a fény a szeretet ereje. Mise végén kimentünk, simogatott a lágy szellő. Felettünk ragyogtak a csillagok. a pap megfogta kezemet s kellemes ünnepet kívántam neki.
Zöldfenyők lágyan ringatóztak a szélben, s én annyira hálás voltam a sorsnak, hogy akkor ott lehettem veletek.
Itt anya, kettőnk között mindig ragyog a szeretet fénye. Egy percre érezzük át a meghitt ünnepet.
Áldott és boldog ünnepet kívánok mindenkinek.

Halványuló ünnepek

Mivé lettem életem közepe felé?
Gyermeki mivoltom feledésbe merült.
Mára már szürkülnek
az ünnepek örömteli pillanatai.
Kiveszett a tűz,
mely lobogott bennem.
Húztam volna vissza
gyönyörű ünnepnapokat,
hogy maradjanak még.
Meghitt együttlétek kevésnek bizonyultak.
Amikor szakadt a hó,
s térdig süppedtünk benne,
az volt a jó.
Csillámló hóval kacagva mosdattuk egymást.
Kipirult arccal berohantunk,
kandallóban boszorkányos tűz duruzsolt.
Asztalon halászlé illata szállt,
anyám keze munkáját dicséret illette.
Halk csengettyű csilingelt.
Fenyő köré gyűltünk,
átöleltem édesanyámat.
Szeretett áradt bennünk, mennyből
az angyalt énekeltük.
Néha szégyellem, ha
látok magányos embert
sugárzó arccal ünnepet várni.
Miért nem enged lelkem nekem is,
így csodát várni?
Urat dicsőíteni?
Takarva hagyom elszaladni
halványuló ünnepet.
2017. november 4.

********************
7.  NOVELLA FOLYTATÁSOKBAN

BURZA MÁRIA:  A KÜLÖNC

41. A VÁD

Néhány nap telt el Katicával folytatott beszélgetése óta Zsófinak, de Endrétől nem jött se levél, se telefonhívás. Zsófi arra gondolt, hogy barátnőjének megérzése helytállónak bizonyul. Eljött a nap, amely igazolta ezt.
Endre levele megérkezett, Zsófi elolvasta, egy kis ideig elgondolkodott annak tartalma felett, majd rövid választ írt, s mielőtt kikapcsolta volna a számítógépét, törölte fiókját. Még érezte a lelkében a fájdalmat, mégis mikor aludni tért, különös megkönnyebbülést érzett. Ekkor döbbent rá,hogy megtörtént benne az elengedés.
Másnap összefutott a városban barátnőjével, aki egy kávéra invitálta a közeli kávézóba, de Zsófi arra kérte Katicát, hogy inkább otthon igyanak kávét és közben beszélgessenek.
Így is történt, Zsófi a nappaliba vezette barátnőjét.
Burza Mária

- Foglalj helyet, mindjárt hozok kávét és sütit, tegnap sütöttem, a kedvenced.
Beszélgetni kezdtek az elmúlt napok eseményeiről, majd Katica megkérdezte:
- Írt Endre? Zsófira nézett és különös nyugalmat látott arcán, bár úgy tetszett neki, mintha Zsófi szemei könnybe lábadtak volna.
- Igen, s ha nem kérdezed is, elmondtam volna. Helyes volt a megérzésed!
- Mit írt, mivel bántott meg újra?
- Azt írta, hogy Era olyan nő, aki mindig is vállalta önmagát és én egy sunyi alak vagyok!
- Ez már több a soknál! Még ő vádol, rágalmaz, miért nem küldted át azonnal era azon levelét, melyben írta, hogy minden levelét olvassa Endrének, a ki és bejövőket egyaránt! Ez több mint különc ez egy nagyon veszélyes ember!Igazam volt, amikor kértelek régebben hogy szakítsd meg vele a kapcsolatot.
Katica érthetetlenül nézte, hogy Zsófi mennyire békés maradt, és nézte azt a különös mosolyt is az arcán.
Nem magyarázkodtam, és Era levelét se küldtem át, legyen abban a tudatban, amiben van. De megtörtént a szakítás!
- Ugyan ha unatkoznak, vagy magára hagyja Era, újra keresni fog! Válaszoltál egyáltalán levelére?
- Igen, megírtam, hogy a legjobbakat kívánom nekik, és nyugodtan tartson sunyi, etikátlan, erkölcstelen alaknak, attól még nem vagyok az!
- Ezt jól tetted!
- Elküldtem a levelem és töröltem a fiókom.
Jól tetted, igaz így többé semmit se fogsz tudni felőle, de nem is kell!
Meg kellett tenned, hogy végre elengedett legyen ez a nem mindennapi történet. Tudom ma még van fájdalom benned, de lassan csendesedni kezd.

Felismertem a helyzet tarthatatlanságát és elbúcsúztam a helyzettől és Endrétől is a szívemben. Falat kellett húznom a múlt és a jelen közé. Azt mondanám, az elengedés-megbocsátás folyamata akkor zárul le, ha a tényleges változás megtörténik bennem. A fájdalom komoly sérülést hoz magával, a feldolgozás során viszont éreztem többször úgy, hogy sikerült elengednem, majd rájöttem, hogy az elengedésem felszínes volt Belső utazás volt és hosszú időn át tartott, nem volt egy vidám kirándulás, de mára már megnyugvásra leltem.
- Most bevallom Zsófikám, sokáig azt hittem nem akarod látni , hogy egy "kész átverés show" részese, szereplője lettél, mert a szerelem vakká tett, ahogyan minden embert.
- Ne hidd, hogy nem fordult ez meg bennem, amikor kiderült, hogy nem független, arra gondoltam, felhasznált engem.
Ma már az egész történésre másként tekintek!
- Megosztod velem?
- Természetesen, a legközelebbi beszélgetésünk alkalmával.

……………............................…... 

42. ÁTSZELVE AZ ÓCEÁNT

Egy májusi délután Katica meglátogatta barátnőjét. Tudta, hogy erős nő, mégis féltette a történtek miatt. Édesanyja is mondta:
- Menj el lányom Zsófihoz, érezze, hogy mellette állsz!
- Azon töprengtem anyukám, hogy mikor járok el helyesen , ha elmegyek, vagy ha most magára hagyom, hiszen egyfajta gyászt él át.
- A legnagyobb fájdalomban is segítség, ha érezzük, hogy van egy megértő barátunk!
Katica felhívta telefonon Zsófit, s megkérdezte ráér -e, mert meglátogatná.
- Gyere!- ráérek és örülök, ha eljössz.
Zsófi a kapuban átölelte barátnőjét, majd bent a házban beszélgetni kezdtek, a munkájukról, a családról, majd Katica így szólt:
- Olyan sokat gondoltam rád, jöttem is volna korábban, de utolsó beszélgetésünk alkalmával azt mondtad, van még benned fájdalom. Így arra gondoltam, talán jobb, ha nem zavarlak.
- Nyugodtan jöhettél volna!
- Végig néztem a történeteteket, s szinte magam előtt láttalak azon a decemberen, amikor Endre belépett az életedbe, bár akkor én még nem tudtam róla. De energikusabb lettél, mindig mosolyogtál, pedig édesanyád betegsége miatt nagy teher hárult rád. Majd kétszer is láttalak megzuhantan, megértve fájdalmad és olyan tehetetlennek éreztem magam, mert igazán nem tudtam segíteni.
- Tévedsz, segítettél és sokat és ezt nem is tudom megköszönni!
- Most ahogyan elnézlek, úgy látom nem veszteségként éled át a történteket- - Mert megértettem, hogy nem azért lépett be Endre az életembe, hogy velem maradjon, hanem, hogy megmutasson valamit. Szinte csak átsuhant az életemen, és mégis maradandó változást hozott bennem. Amíg mindezeket nem értettem, veszteségként éltem meg, ezért fájt, ezért szenvedtem. Ma már tudom, ajándékot adott és ezért hálás vagyok. Szembe kellett néznem önmagammal, meglátni kellett hibáimat, és megbocsátani tudni komoly fájdalomért De ma már azt is tudom, én se véletlen léptem be az életébe, s bízom benne, hogy egy nap Ő is felismeri, és benne is elindul egy változás, amely békét, harmóniát hoz életébe, mindkettőjük életébe.
- Te valóban tudod már, mit jelent SZERETNI!
- Egy jó ideje tudom már. S azt is, hogy akkor lesz szívében- lelkében elegendő erő és a döntő pillanatban a szándéka nem bicsaklik meg, amikor felismeri a változás szükségességét önmagán belül.
- Most az a kérdés ötlött fel , hogy miért kényszerül a szeretet szenvedni?
- Ha a szeretet szenvedést okoz, az nem Szeretet, hanem ragaszkodás. A ragaszkodás okozza a szenvedést. Nézd meg csak , egyszer azt írta nekem, hogy bár Erával maradt, de még őt sem szereti, pontosan megfogalmazta, hogy amiért maradt, az a ragaszkodása, nem képes a változtatásra.
- Egyre inkább igazat kell adnom neked, hogy tényleg zseniális elme!
- Örülök, hogy ezen a szemüvegen át látod! De visszatérve a fájdalmamra, több tényező együttese okozta azt bennem.
A hosszas hallgatása, a valóság feltárásának módja, a gúnyos megjegyzései, a sértő címkézései, s annak ténye, hogy elvesztettem a szeretetét, majd rádöbbentem, hogy a szeretetet nem lehet elveszíteni! A hogyan élek ezután nélküle kérdése is benne volt a fájdalomérzetben s a miért vezetett félre kérdése is.
- Értelek, több minden okozta fájdalmad, s talán leginkább az, hogy többé nem ír, nem telefonál s nem is láthatod.
Igen s mindez önzés!
- Valahol mindannyiunkban jelen van, ha nem is azonos mértékben. De kérdeznék még , a zsenialitása alatt azt értetted, hogy óriási tudásanyagot halmozott fel magába, de ha ez így van, hogy lehet , hogy élete anyagilag, család és párkapcsolati szinten szinte romokban hevert?
- Vegyük sorra: Elvek, eszmék tudomány-az idők során folyamatos változáson estek át, Ha csak a tudomány területét nézzük, felfedeztek valamit, egy ideig valósnak tartották, majd jöttek a helyreigazítások. Én még azt tanultam, hogy a törzsfejlődés során jött létre az élet, így az emberi élet is, mondhatni egyszeri történés, egyenes irányú, a primitívtől a modernig. Az élet ezek szerint véletlen történés. a fizikában azt tanultam, a tér üres a dolgok között. Ma már tudjuk hogy hamis állítás. Kik vagyunk mi? Honnan jöttünk? Miért? Stb. A vallás próbálta megadni a válaszokat az utóbbi kérdésekre főleg. Majd Charles Darwin A fajok eredete című könyvében a következőket mondja: "Ennél fogva az analógiából arra kellene következtetnem, hogy valószínűleg minden élőlény, amely valaha a Földön élt, egyetlen ősi formából származott., amibe életet leheltek."Tudós volt, megfigyelte a rovarokat, állatokat is amit látott megpróbálta általánosítani, beleértve az embert is. Kérdezem: Abban az ősi formába ki lehelt életet? S az hogyan jött létre?Erről viszont nem beszél.
De nagyon elkanyarodtam a válaszadással. Endre valóban hihetetlen ismerettel rendelkezik(fizika, matematika, társ-és történelem tudomány, irodalom, művészetek)A filozófiai irányzatok között is otthonosan mozog, s mint racionálisan gondolkodó ember sok mindennel nem is értett egyet. Hogy élete miért alakult úgy ahogy, ehhez többirányú elemzésre lenne szükség, ez a te asztalod lenne! Én azt mondom, az embernek fel kell építenie önmagát, ennek alapja egy egészséges önkép.
- Te jókorán ráláttál, hogy negatív önképpel bír.
- Így történt. Ezért segíteni igyekeztem neki..
De segíteni csak akkor szabadba, ha megkérnek rá bennünket..
Igaz! Megért. Ezt eddig nem mondtam, Most pótoltam barátnőm, telefonon hívott fel és kért meg rá. De tudod mit, menjünk ki a kertben, annyit ültünk bent, már a csillagok is feljöttek.


A beszélgetést a kertben folytatta a két barátnő. - - Nézd , mutatott fel a csillagos égre Zsófi, milyen távol vannak és mégis közel...
Katica hol a csillagokat nézte, hol Zsófi arcát és hallgatta halkan kiejtett szavait.
- Amikor rádöbbentem, hogy szerelmes vagyok és elfogadtam ezt a csodát úgy éreztem az óceánt is átszelném érte. Talán túlzásnak tűnik, de így éreztem.
- Átszelted az óceánt, nem úgy ahogyan gondoltad, hiszen kettőtök története különös, és számodra fájdalmas fordulatot vett. De te,-valóban átszelted az óceánt és átjutottál a túlpartra.
- Igen, egyszer karácsonykor volt egy különös álma Endrének, talán említettem is már, amelyet leírt nekem. Menekült üldözői elől, s nézd magam is menekültem az igazság arcának meglátása után.
- Ez nem menekülés volt részedről.
- Talán mégis, kezdetben a szenvedésbe menekültem, az elengedni nem tudásba, aztán átszelve az óceánt, a túlparton megleltem a békémet. Anno Ő is azt írta, ott voltam mellette, és a homokos tengerparton egy pálmafa tövében egymáséi lettünk.
- Mennyire különös,-a két lélek , más-más utakon jut el az Egységhez.
- Az Egység, számomra a Teljesség, de nem az elme gondolataival értelmezve
Felejteni akartam, de nem ment. Szabadulni akartam a fájdalomtól, de egyre jobban szorított. Mindig is nehezen dolgoztam fel az érzelmi veszteséget, de ez bizonyult a legnehezebbnek. Viszont tudtam, hogy fel kell állnom, hiszen feladataimat végeznem kellett, s tudtam senki sem segíthet, és a kivezető útra magamnak kell rátalálnom Így vette kezdetét az elemző munka, melyet belső utazásnak neveztem. Őszintén kellett kielemeznem magamat, Endre tettét, sőt minden egyes leírt gondolatát. Így kaptam válaszokat a miértekre, és a felismerések hozták el a belső békémet
- Tudom Zsófikám, tudom és ne haragudj, ha többször is mondtam olyasmit, amivel esetleg megbántottalak.
- Nincs miért haragudnom! Ellenkezőleg! Hálás vagyok, hogy hosszú, gyötrelmes utamon támogattál, mellettem álltál, nagy segítség volt az nekem!Az is, hogy őszintén feltárhattam előtted valóban különös történetünket.
- Azt mondod, mindezeket nem a gondolkodással lehet megérteni?
- Azt mondanám, egy másfajta gondolkodással, s más nézőpontból szemlélve. Átértem a túlpartra, megértettem miért tette, amit tett, miért olyan ember amilyen, miért vagyok én olyan , amilyen. Megtapasztaltam mit jelent a FELTÉTLEN SZERETET , melyet ismeretszinten birtokoltam, de megtapasztalás szintjén csak a történetünk kapcsán.
- Endre nem tapasztalhatta meg mindezeket!
- Önzetlen szeretet itt a Földön egy illúzió Zsófikám!
- Ha a gondolat, érzés, érzelem illúzió, akkor az egész életünk az.
életünk az! Én valóságként éltem át, és az érzelmeken keresztül jutottam el a megértésig. Így éltem át a szeretet alapú szerelmet, amely odaadottság. Benne is ott volt a magja, s ő hívta a mélyről a felszínre.
- De te kellettél hozzá!
- Meglehet Ezzel kapcsolatosan írt is néhány sort akkoriban.
- Mint a palackba zárt szellem te az ő palackjából szabadítottad ki, Ő meg a tiédből. - vajon mi lehetett Endre három kívánsága a Dzsínnhez?
Őt kellene megkérdezni!
1.. Talán az első: Zsófi viszonozza az érzelmeimet.
2. Találkozzam vele.
Aranyos Katicám no és a harmadik kívánsága mi lehetett?
- Azt nem akarom kimondani!
- Akkor mondom én! A harmadik kívánsága: Vissza a palackba!
- Ezt nem hiszem el! Pont erre gondoltam Zsófi!
- Semmi ördöngösség nincs ebben, a történtekből kikövetkeztethető.
- Vajon kiszabadítja még valaki életében a Dzsinnt a palackból?
- Nem kell hozzá más, csak saját maga. Tud már erről az erőről, ahogyan arról is, hogy ott rejtőzik a szíve mélyén. Sokat írtam akkoriban ezekről a dolgokról neki.
Sajnos rossz döntést hozott!.
- Csak döntést , ha rosszat az élet rávezeti a felismerésre, ezek fájdalmas jelzések lesznek, ettől szerettem volna megkímélni.
- Már világos előttem, miért írogattál továbbra is, miért írtad , hogy forduljon szeretettel a társa felé. De nem tudod a szenvedéseitől megóvni, mert a szenvedés mellett döntött Mennyire szomorú ez! Ebben a szenvedés-kerékben fog pörögni hátra levő élete.
- Ha nem ismeri fel, mit jelent a SZERETET, mint Tudás, akkor igen. Bármikor hozhat másfajta döntést. -
Szeretnéd, hogy mielőbb megtegye?-
Semmit nem szeretnék, mert a szeretnék kívánság, az akarat cselekvés. A magam életében a cselekvés van jelen. Ha Endre életében is a vágyakat felváltja a cselekvő akarat, akkor az árnyékos oldalról a napfényes oldalra kerül át A SZERETET felelősségteljes Tudás, segíthetsz a felismerésében, ha kérik, de megérted, ha vissza kell lépned. A SZERETETHEZ, mit Tudáshoz nem kapcsolódnak érzelmek , csak érzés, a tiszta öröm érzete, melyet a megértés ad.
- ezt értem de a szerelemben is ott van a Szeretet, lehet boldog, vagy gyötrelmes. -A szeretet-alapú szerelemben nincs elvárás, így csalódás sem Katicám, erről is beszélgettünk már.
Akkor a leggyönyörűbb ajándék, csak boldogság van benne.
Ha a gyötrelem megjelenik, akkor az nem volt szeretetalapú , ott mindig is a te és én játszmái voltak.
…………..........................…….


43. HAMIS ÉS VALÓS BIZTONSÁGÉRZET

A két barátnő bent a házban még egy jó ideig folytatta a megkezdett beszélgetést.
- Belső utazásod tapasztalatait megértettem. Miközben hallgattalak felidéződött bennem, hogy egyszer azt mondtad nekem Endre egy mondata fájt a legjobban , amely úgy hangzott: " A szeretet világát általad ismertem meg, de mára már tudom nem nekem való!" Ez olyan döbbenetes kijelentés, hiszen minden ember a szeretetre vágyik!
- Valóban mellbevágó kijelentés, különösen, ha hozzá tesszük egy másik mondatát: " Szeretve lenni jó, téged szeretni jó!" Mintha két külön ember írta volna le. Hozzávettem utolsó levelében írt mondatát, melyben azt írta, képtelen a megbocsátásra , így értettem meg, miért írta, hogy a szeretet világa nem neki való
- Ez döbbenetes! Tényleg zseniális elme, hiszen aki megbocsájtani képtelen, az képtelen a szeretetre is!S ezt tudta magáról.
- Bizony, a megbocsátás kapu a szeretet világára. Azt is írta, hogy sokszor nehéz önmagát elviselnie. Akkor nem tulajdonítottam különös jelentőséget a mondatának, de a feldolgozás során megértettem ezt a mondatát is. De megértettem korábban leírt gondolatait is, amit akkoriban nem egészen tudtam értelmezni.
- Miért nem kérdeztél rá?
- Arra gondoltam, majd személyesen meg, illetve átbeszéljük, de erre nem került sor.
Vajon miért nincs meg benne a megbocsátás képessége?
- Talán mert az akarat döntése vezet a békességhez. Barátja sem volt, ahogyan elmondta, csak haverok . Annak látta magát, amit magáról gondolt, és ez hullámzott. Nem bizalommal élt, a bizalmatlanság hitetlenség és az önmagunkba vetett hit teljes hiánya. A megbocsátás kulcskérdés , nélküle nem lehet tovább jutni a belső sebek gyógyításában. Elengedni kell a sérelmeket, különben a fenntartott tartozások maradnak, amiket mások tettek velünk. A keserűség, a vádolás, az okolás, s mindezek nem hoznak gyógyulást. Ezzel kapcsolatosan Ady is írt egy szép verset. Ha elítélünk valakit, tévedhetünk, de ha megbocsátunk, sohasem tévedünk. Megbocsátani annyi, mint megérteni. A megbocsátás egy folyamat, ezt magam is megtapasztaltam.
- Nagyon sok ellentmondással telített személyiség Ő.
- Hidd el, mindannyiunkban megtalálhatóak az ellentmondások.
- Igaz, de akkor miért vallott szerelmet neked, ha nem tud szeretni és ezt tudta magáról?
- Az általa leírtakból próbálom összerakni a választ: A barátságunkat megszakító levelében ezt írta: " Kérlek, bocsássad meg nekem , ha tudod, későn gondoltam végig" Akkor nem értettem a feltételes módot, ma már igen!
Neki se bocsájtottak meg, se anyja, se felesége, se fia és még ki tudja hányan nem
- Azt mondod, aki nem tapasztalta meg a megbocsátást, maga se képes rá?
- Ezt gondolom De azt is, hogy ha a megbocsátás az értelem belátásán múlna, nem okozott volna neki gondot, hiszen magát észembernek nevezte
- Az érzelmek faladata lenne a megbocsátás?
- Emlékszel amikor azt mondtam neked, hogy szeretni vagy akarni nem ugyanaz? A megbocsátás az akarat döntése. Leveleiben a panasz hangja szinte állandóan jelen volt. Azt is láttam, idegenkedett az elfogadástól, mely az önbecsülés hiányára utal.
- Ezért írtad akkor neki, hogy elfogadod és olyannak szereted amilyen!
- Igen, de ez igaz is volt. Az önbizalmát kívántam erősíteni és rámutattam arra, hogy a kritikát tudni kell elfogadni.
- Bizalmatlan ember Endre, ezért nem is volt baráti kapcsolata sem.
- A bizalmatlanság hitetlenség és az önmagunkba vetett hit hiánya, ahogyan említettem már.
- Endre egy moralista Zsófi, nem megértő és nem megbocsátó ember.
- Azt gondolta, hogy jelenlegi jellemét csak drákói szigorral érheti el , ezt maga is leírta. Nem tud az átélt rosszal kapcsolatban ambivalenciákban gondolkodni.
- Mit értesz ez alatt?
- Azt, hogy az átélt sérelmei nem megbocsájthatatlanok, de ő nem képes a megbocsátásra.
- Így a sebei soha nem lesznek gyógyultak!
- Sajnos így van, amiket mások tettek vele, fenntartott tartozásként maradnak, ahogyan említettem is már korábban.
- Vagy arra gondol, hogy meg nem bocsájtással büntet?
- Önmagát mindenképp. Az elme világában él, az pedig a félelem világa.

………...............................……

44. A FELHŐK MÖGÖTT OTT A NAP

- Egy ideje különös béke sugárzik belőled Zsófikám. Tisztellek, hogy végigmentél a belső ösvényen, feltárva életed, hibáid, és életed minden szereplőjét, akik valaha is megbántottak, és megbocsátottál nekik. Úgy érzem , a legkeményebb feladat volt számodra, hogy megbocsáss Endrének, hiszen mély érzelmi szálak fűztek hozzá..
Megértettem a megbocsátás lényegét is, és azt kívánom, hogy mindannyian legyünk képesek arra a szeretetre, amely benned él. Meg kell mondanom, hogy már magam is más szemmel nézek Endrére, Erikára és azt kívánom, amit te, hogy sikerüljön mindkettőjüknek eljutniuk lényegi részükhöz, Önvalójukhoz. Ahogy hallgattalak arra gondoltam, talán meg is bánta, amit tett veled,. de nincs bátorsága, hogy felhívjon telefonon, mert úgy látja talán, hogy annyira tönkre tette az utat, hogy nincs esély egy jövőbeli út megálmodásához és valóra váltásához. Kettőtök közötti legnagyobb távolság a félreértés az ő részéről.
- Azt vallom Katicám, hogy hibánkért vállaljuk a felelősséget, ez azt is jelenti, hogy igyekezzünk kijavítani azokat. Nincs annál boldogtalanabb ember, mint aki a hazugságok hálójában él. Mindig van az úton egy pont, amikor is új utat jelölhetünk ki és kitartóan mehetünk rajta végig, mert mindenki képes az újrakezdésre. Minden félreértés tisztázható. A távolság nemcsak a félreértések miatt történt, hanem , mert megváltozott benne a rólam alkotott korábbi kép. Képmutatónak, sunyinak tart.
- De ez nem így van! Régóta ismerlek és tudom , hogy ez nem igaz!
- Te tudod, és köszönöm, De Endre nem tudja.
- Mintha egy előre megírt forgatókönyv szerint zajlana az életünk.
-Igen, minden a megfelelő időben érkezik, és mindenki céllal , üzenettel lép be az életünkben, ahogyan mi is a mások életébe.
- Felismeréseid alapján mit mondanál, mi az igazság?
-" Igazság minden, melyben Szeretet van!"Nem hinni, de tudni kell, hogy a felhők mögött ott a Nap! Tudni, hogy minden egyes nap tiszta lap, s kizárólag rajtam áll, hogy mi íródik erre a lapra. Tudni, hogy amit szeretettel teszünk, soha nem teher, segíteni, de nem más helyett cselekedni. Tisztelni a másik akaratát, akkor is, ha fáj. Megértéssel, elfogadással, megbocsátással a fájdalom feloldódik, és akkor lesz érthető, a másiktól jött tanítás és a szívedbe béke költözik, s meglátod, hogy a boldogság, a Szeretet mindig is ott volt, mert Te magad vagy a SZERETET.
A megbocsátást önmagunkkal kezdeni, azután Mindenkinek és mindennek megbocsátani. Elhatározni, hogy ezentúl Szeretetben élünk. Ha megtapasztalod mekkora öröm elengedni a félelmet, a zavarodottságot, a haragot, a bosszúvágyat, soha többé nem akarsz a félelem útján járni. Nem akarsz többé lényegtelen dolgokkal foglalkozni. Szabadnak érzed magad és határtalannak, megértve, hogy az ÉLET = SZERETET = ISTEN - és mindannyian részei vagyunk.

VÉGE
.........................................


ÚJÉVI VERSVÁLOGATÁS  - BURZA MÁRIA  VERSEIBŐL

ÉJFÉLT ÜT AZ ÓRA

Lassan éjfélt üt az óra,
és az óévnek búcsút int,
mikor felcsendül a Himnusz,-
könnytől ragyognak szemeink.

Sokan tovább vidámkodva
az új esztendőt köszöntik,
míg mások egymagukban
remény-telten üdvözlik.

Jómagam csendemhez térek,
köszönve az elmúlt évet,
örömét és nehezét,
minden tükröt tartott elém.

A mély fájdalmat, ami ért
vigye el azt a múló év,
Istent kérem, segítsen
hogy megértett, elengedett
lehessen , átlépve az új évbe.

Rád gondolva az érzelmek
mélyből kecsesen feltörnek,
szemeimből a könny pereg,
imádkozom Istenemhez,
és átölel a SZERETET.





************************

ENGEDJÜK LOBOGNI

Lassan halványul a karácsonyi fény,
lassan visszatér a hétköznapi lét,
add Istenem, a Szeretet Fénye
ragyogjon tovább az életünkben.

Mindent megőriz a szív, ami széppé
és jelen idejűvé teszi az
életet, bár a Szeretet-lángját
a sötét erők elfújni vágyják.

Engedjük lobogni a Szeretet-
mécsesét, segítve mindig egymást
sorsunk által kijelölt pályán.


Tudjuk, ha nyitva a szívünk s benne
lobog szeretet-mécsesünk, fényét
a Világra hintve, békében élhetünk,
s így boldog, békés lesz az új évünk.


********************

8.  HAZAI TÁJAKRÓL - NAGY VENDEL   VERSEIBŐL

Advent utolsó éjszakáján….

NAGY VENDEL : Kopár fák közt..


Kopár fák közt kotor a szél

fehér leplet lehel a tél

nászágyán elvérzik
az erőt vesztett erény.
puha dunyhával betakarja
a szemetet s a koszt
piros orcával nevetve
elűzi a gonoszt.
várja a megváltót
adventjét bevégezvén
eltölti lelkét
a hit és a remény.
varjak ülnek feketén
némelyik fészkére száll
onnan néznek le ránk.
fényes csillag mutatja az utat
angyal száll az égen
fénylő angyal vezess,
gyermek szállt le közénk
pásztor előtte térdére hull
sok fényes csillag kigyúl
jászolban nyugszik az isteni bárány
tömjénfüst illata száll
erdő mélyén ünneplőben vár
egy pompás fenyőfa
gyertyákkal koszorúzva
Advent utolsó éjszakáján.
Így vált belőle  csodát igéző
Szent Karácsonyfa.
2015.11.18

...............................................

KÉRTEK RÁ DIÓT?
 A  VERS HANGOS LINKJE    A  GUSZTI RÁDIÓBOL... 2017.  DECEMBER  17.
SYDNEY MOZAIK.... AUSZTRÁLIA
A  VERSET ELMONDJA... ILOSVAY GUSZTÁV
https://www.youtube.com/watch?v=CLQjEEE9JLQ&feature=youtu.be

NAGY VENDEL    MAGÁNZÓ
"NYIBA, KÖLTŐK IMÁI" -  DÍJAS ÍRÓ, KÖLTŐ
nagy.vendi54@gmail.com

 ....................................................

KARÁCSONYI HANGOS VERS
Nagy Vendel Fényes csillag ragyog című versét elmondja:  Soltész Miklós 
2017. december 19. 19:27 Nagy Vendel írta, <nagy.vendi54@gmail.com>
https://www.youtube.com/watch?v=scWihagrpyk&feature=youtu.be


....................................................

ELŐKERÜLT EGY HÁROM ÉVVEL EZELŐTTI HANGFELVÉTEL ÉS VIDEÓ
SZEKSZÁRDI SZÜRETI FESZTIVÁL,  SZERETET LÁNGJA  MŰSORÁN , NAGY VENDEL  VERSEIT  ELMONDJA A  SZERZŐ.... BARTINA TÁNC,  MÁSSÁGOM,  2014.
A  HANGOS VERS LINKJE
https://www.youtube.com/watch?v=RDo950MITUc&feature=youtu.be

A  HANGOS VERS  VIDEÓJA...
https://www.youtube.com/watch?v=l4wSd6wB-qk
 
 ....................................................



BENNE VAGYOK A  RÁDIO MOZAIK SYDNEY  SZILVESZTERI ADÁSÁBAN....
NAGY VENDEL  VERSEIT ELMONDJA... ILOSVAY GUSZTÁV, ÉS ILOSVAY EGYED KATALIN.
RÁDIO SYDNEY MOZAIK   AUSZTRÁLIA
A  MEGVÁGOTT LINK ..
https://www.youtube.com/watch?v=eCe20zxdJxk&feature=youtu.be

KÖSZÖNET A LEHETŐSÉGÉRT!
 ........................................................


Ezt a honlapot tedd be a keresőbe:  www.ilosvay.net
Szeretettel köszöntünk honlapunkon . Ha már idevetett a sors ( szerencsés flótás) maradj velünk  kettő azaz (2 órára)
Minden kedves hallgatónknak kívánunk egy sikerekben gazdag , örömteli és békés  2018. Évet Innen Ausztráliából         
Rádió Mozaik Sydney…
B.U.É.K.

Ki ne hagyd a másik felét ott jön a java!!!
Év folyamán, kapcsolódj be, adj véleményt, kritikát - legyen része  életednek ez a műsor. Mi igyekszünk helytállni. Nélküled, a hallgató nélkül nem ér egy fabatkát sem az erölködésünk.Legyen gyümölcsöző ez a kapcsolat mindnyájunk számára.
Hallgasd meg!  Jó szórakozást ......Gyere tekints előre ebben az évben , megígérhetem .......érdekes  lesz.
www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/AU/hu/Konzuliinfo.htm  
 
ILOSVAY GUSZTÁV
....................................................

A  VERS SZÖVEGES VÁLTOZATA....
 

NAGY VENDEL:  AKI SZESZT ISZIK..
(SZILVESZTERI KESERGŐ RIGMUSOK..)
Aki szeszt iszik,
Az ördögök a pokolra viszik.
Aki nem iszik,
őt meg utána viszik.
Aki sok bort iszik
Hamarosan meghal,
májnagyobbodásban.
Aki nem iszik ,
Ő is, 
májzsugorban.
Akkor miért nem iszol?
ha játsszák a Himnuszt
haptákba állok éjfélkor
várom olyankor,
hátha valaki megcsókol.
pezsgő pukkan kint a hóban
éjfélt ütnek a toronyban
a harangok.
még jó hogy mást nem.
ekkor még nincs nagy baj,
Csak holnapra jön a macskajaj
Aki szódavizet iszik
más gaztettre is képes
de VAN AMI FELVIDÍT,
A SZÓDAVIZ CSAK SZÓDAVÍZ,
a szobalány az Boris..
Hatvan év után már
Nem tagadok meg magamtól semmit.
Ha lefekszem, nyugtalanul alszom,
akár a bohémek,
Eszembe jut mit kéne még tenni,
S felkelek az ágyból kissé megpihenni.
gondolatimba néha belerévedek,
holnapra új évre ébredek.
nincs a  Nap  alatt 
semmiféle új,
csak annyit mondhatok,
BOLDOGULJ.... 



2017. 12 31.

Nagy Vendel: nagy.vendi54@gmail.com
 

...................................................

BARÁTAIM ÉS EGYÉB EMBERFAJTÁK …

NAGY VENDEL: SZATIRIKUS, ÖNIRONIKUS, SOMOLYGÓ



Biztosan ismeritek a  mondást,

nincs szüksége ellenségre annak,

kit körbe vesz a  tág rokonság, 
és néhány jó barát,
kik mindenáron  segíteni akarnák.
kritikusaimról  nem is beszélve,
kik asztal körül kergetnének..
a  pokolba vezető út is 
gyémánttal van kikövezve,
legyél karddal felövezve.
némelyek jóindulatilag mondják a  nevemet,
II. Oroszlánszagú Vendel 
no, affene egye. 
Vak Bottyán után szabadon,
Vak  Vendi.
Vendi magyarul férfi  név,
Wendy angolul női  név lehet..
van ki képet festett rólam,
olajjal vászonra kenve,
az Isten  áldja meg  érte,
könyvemnek lettem borítója.
azóta rézdróton 
lógok a  falon felakasztva,
egy kékfejű szegen,
bekeretezve,
ettől talán többet érdemelne.
felakasztásomnak  még
 nincs itt az ideje.
volna ki rólam szobrot faragna,
feltuszakolna egy talapzatra,
nehezéknek az alapzatra.
fa alatt pózolnék,
lomboktól óvottan,
beleolvadva  a  bronzba,
neki legyen mondva...
mint egy ismeretlen mellszobra.
bronz fénye csillan
 a  nyugalmas térbe,
megadóznék érte.
Isten adjon nektek ezerszer annyit,
nekem meg kétezerszer.
irigységre önzéssel vetekszem.
hében, és hóban
vállamra madarak szállnának, 
enyhelyt keresve,
végre megnyugodnának,
nem vállaltam be, 
galamb  tojna a  fejemre.
azt mondaná búgva,
megölték szegénykét, 
megölték szegénykét.
magam féle kapkodhatná a  fejét.
sok van mit elértem,
könyveim állnak sorba,
felrakva valós, 
és elképzelt polcra.
nincs szükségem idegen tollakra..
lemezem harsog a  gépen,
verseim sok jó barát mondja,
vagy csupán olvassa,
köszönet érte,
lelkük rajta.
fotóim, videóim
láthatóak ha hagyom,
riportjaim hangoznak el, 
sugározzák a  rádiók,
földrészeken át hallik a hangom,
fennhangon  mondva,
ne legyen igaza a  kritikusoknak,
egy szoborért nem kockáztatok.


2018.01.10.

********************
9. NOVELLA

Vönöczkiné Gmeindl Margit :   Egy délelőtt története

Nyár volt és mi a nagymamánál
 voltunk a húgommal. Reggel kitaláltuk mi is legyen az ebéd és megrendeltük. Drága Nagyikánk, mindig igyekezett kedvünkre tenni. Most is így volt.
- Gyerekek, mit kértek ebédre?
- Krumplilevest és szilvás gombócot! - kiabáltuk kórusban a húgommal.
Segítettem megpucolni a krumplit. Mikorra főni kezdett a leves, már a szilva magozásával is végeztünk, ebben a húgom is segített. Nagyi nekilátott a gombóctészta elkészítéséhez. Ha emlékeim nem csalnak, forrázott tésztából csinálta.
Mi ekkor már rég kint játszottunk az udvaron, majd felmentünk a góréba. Szerettünk ebben játszani, mikor még nem volt meg a kukoricatörés és az előző évi kifogyott, rongyokkal, színes cserepekkel, üvegekkel lakásnak rendeztük be. A mienknek, még emelete is volt. Sőt négy lépcsőn lehetett felmenni még az alsó szintre is.
Ahogy a szépen berendezett lakásunkban altattuk a babákat és szomszédosat játszottunk, hallottam, hogy zörög a lábason a fedő az udvari asztalon. Közben már érezni is lehetett a finom illatokat, amit a szél hozott felénk. Mamánk kitette a pirított zsemlyemorzsát hűlni. De ő úgy szokta készíteni, hogy már pirítás közben tett bele kevéske cukrot és sok fahéjat. Imádtuk is!

Vönöczkiné Gmeindl Margit

Ez a fahéjas, vaníliásillat nem hagyott nyugodni. Halkan és nagyon óvatosan lemásztam a góréból. Mire az asztalhoz osontam, már a testvérem is ott ólálkodott mögöttem. Követett, mint az árnyék.
- Mit csinálsz? Érdeklődött fontoskodva.
- Csendbe legyél! Ne beszélj! Szóltam rá haragos, de fojtott hangon.
Ezután óvatosan felemeltem a fakanalat és belemártottam az illatozó morzsába. Felét annak ellenér bekaptam, hogy majd szétégette a nyelvem. Húgom ezt látva azonnal rángatni kezdett, mert ő is szeretett volna kapni. Kezébe nyomtam a kanalat, merítsen ő is, mert még képes bemenni és árulkodni!
Itt kezdődött a baj! Láttam ő csak a tetejéről kanalaz, de sokkal többet, mint amennyit én ettem. Dühösen szóltam rá és kikaptam a fakanalat a kezéből. Kicsit meg is ijedtem, mert a lábas oldalához koccant a nyele és eléggé hangosan szólt.
Szerencsére a nagymamánk hangosan dudorászott valami régi kuplét.
 Csak annyit értettem belőle -”Léderené mi van a kosárba?”… tovább nem tudtam odafigyelni, mert igyekeztem hamar bekapni, ami a kanálon volt.
- Pofátlan vagy! – szólt a testvérem. - Te többet ettél!  Kénytelen voltam engedni neki.
- De most te vettél be többet a szádba! – és ez így ment!
Addig vitatkoztunk, míg nem azt vettem észre, kezd vészesen ürülni a lábas!
Te jó ég! Most aztán mi a bánatot csinálja? Itt tartottam a sopánkodással, mikor szemeim a tyúkokra tévedtek. Azonnal kész is volt a terv. Odaólálkodtam és a tyúkudvar ajtaját résnyire megnyitottam. Éppen csak úgy, hogy a tyúkok ki tudjanak jönni. Utána az asztalról lefordítottam a lábast a földre.  Erzsi a húgom csak nézett, nem tudta mire vélni a dolgokat.
Hogy is tudta volna! Én már tíz éves voltam, ő pedig csak hat.
Ahogy a lábas a földre került és a morzsa, ami még megmaradt, kiszóródott a tyúkok nekiálltak és elkezdték, felcsipkedni és kapirgálni. Én még segítettem is és az ujjaimmal olyan nyomokat húztam a földre, mint a baromfik.
Utána, iszkiri, fel a góréba, magammal rángatva a húgomat is.
A kárálásra persze felfigyelt, drága Nagyikánk. Kiszaladt és ijedten csapta össze a kezét!
- Magasságos ég! Itt meg mi történt? Mindjárt megjön öregapátok és nincs morzsa! Hiába kész a gombóc!   Kezdhetem  az egészet előröl!
- Én sajnálkozó képpel jöttem le a góréból és szörnyülködtem vele együtt.
-  Látod Mama, miért nem szóltál, hogy figyeljek a morzsára?
- Kisleányom, nem gondoltam, hogy így lesz! De hogyan jöttek ki a tyúkok?
- Azt nem tudhatom, mert mi az Erzsivel játszottunk a lakásunkban – adtam elő ártatlan képpel.
Gyorsan bement, hogy mire nagyapánk haza ér a Dunáról kész legyen az újabb adag morzsa.
Hosszú évek teltek el, mire felnőttként elmeséltük drága nagymamánknak a pirított morzsa valós történetét. 

********************
10. MEGJELENT

TÓTH ENIKŐ   VERSESKÖTETE  A  MEK. -  EN: ANYALÍRA

Kedves Enikő,
Örömmel jelzem, hogy verseskötete a mai napon felkerült a MEK-be, meghozta a Mikulás :)
Anyalíra / Tóth Enikő ; szerkesztő Kardos Sarolta; illusztrátor Mihály Szabolcs 


Köszönettel és üdvözlettel, s áldott ünnepeket kívánva: Góczán Andrea
MEK-könyvtáros

 .........................................

MEGJELENT:  
CSOMOR HENRIETT   HATODIK  NOVELLÁS KÖTETE: REMÉNYT HOZTÁL

Kedves Henriett! Örömmel jelzem az alábbi kötet MEK-be kerülését:
Reményt hoztál  (Novelláskötet ) 
Csomor Henriett : 


VAKOK ÍGY OLVASHATJÁK:  
vww.mek.oszk.hu/17600/17661/17661.htm


********************
11. ÜNNEPI VERSEK UTÓHANGRA

Adamecz László: Karácsonyi gondolatok

Él-e benned hit, vágy,
csak jót tenni,
karácsony nélkül
jót cselekedni?
Angyali suhanás,
csillogó díszek,
karácsonyi dallamok,
ünnepi fények.
Kiknek ebből nem jut semmi,
dermedt lelkükkel élnek,
reményük sincs ünnepelni,
magányosan félnek.
Mit jelent az ünnep
rács mögött, betegen,
mostoha sorsokban
reménytelen szerelem?
Kik nem remélnek jövőt,
vajon mit tegyenek,
fény, pompa messze tőlük,
sírva bejglit egyenek?
Isten, igazságot kitől várjunk?
Ember embert ugat,
megvadult itt e világ,
még van ki szeretetet kutat.
Ó, jöjjön el ismét a remény,
ahogy Jézus születésével érkezett,
tűnjön el a gonosz félelem,
lakja végre szívünket szeretet!

.....................................................

Széll Magdolna: Karácsonyra

Rázzuk le a napi gondot,

gyűlöletet, irigységet,

csendben nyújtsunk békejobbot,
szeretetet, emberséget.


Mindenkinek jusson kalács,

feldíszített, meleg otthon,

ne szenvedjen senki hiányt,
legyen, aki jó szót mondjon.


Karácsonyunk legyen boldog,

hozzon áldást egész évre,

teljesüljenek az álmok,
lépjünk végre ki a fényre.


2017.

....................................................

Fleiszig Rózsa: VADVIRÁG
(POGÁNY ÉNEK)

Uram, bocsáss meg!

Hogy nem hiszek benned,

de nem sikerült neked
velem csodát tenned.
Így szenvedek és
gyötrődöm, mint állat
nem szállott reám
a bűnbocsánat


Nem mosolyogsz,

s talán meg sem látod

milyen rút erők
hajtják e világot.
Benne nincsen jussa
a szegénynek,
Farkasfoga van
a kemény télnek


Megtépáz és 

darabokra törve

Szégyenülten lök 
a mély gödörbe
Ahol nincsen 
segítség, kegyelem,
Hogy lehetnél 
te így az istenem?


Elfelejtesz, elbújsz 

bánatomtól,

Alamizsnát 
csöpögtetsz azoktól,
akik sokszor 
csúnyán megaláznak,
Íly védelem 
nem kell a világnak!


Uram, bocsáss meg!

hogyha mégis volnál,

de életem így
nem jobb a pokolnál
Pedig küzdök minden
csepp véremmel
Mért vagyok a
szemedben félember?


Feloldalak, de 

nem fogadom én el,

hogy nem süt a nap 
reám teljes fénnyel.
s a csillagok közt 
csodalényként trónolsz,
közben a nagy 
kutyák előtt hódolsz.


Kicsit furcsa, 

kicsit hihetetlen,

hogy hozzád szólok, 
bár nem vagy szívemben.
Uram, adj egy jelet, 
támogass hitemben!
Bizonyítsd be léted, 
végre szeress engem!


Eger, 2012. 12. 24
 .....................................................

HAJDAN VALI

Véget ért az Óév,
jöjjön most egy jó év!
Igyunk pezsgőt, bólét,
legyen benne jólét!

Régi mellett új ék,
megújulnak Újék!
Zengjenek az "ujjé"- k!
aztán elcsitúljék!

Tűnjenek el Pfújjék,
Ördög messze bújjék!
Nevessenek Búék,
bánatuk elmúljék!

Könny helyett hó hulljék,
én is boldoguljék!
Rajtam már ne múljék:
Mindenkinek B.Ú.É.K.!

******************************

Istenem, add, hogy hiábavalóvá ne tegyem, 
amit ez évre terveztél Te nekem! 
S hogy hiábavalóvá ne legyen,
amit ez évben tervezel Te velem!
Jöjjön a szó, áradjon kegyelem,
bennem a hit maradjon eleven! 


Szívemben, lelkemből szól ma is imádság, 

szálljon az áldás és a jókívánság! 
Tartson meg minket, tartson e kegyelem, 
kell néha hozzá egy kicsi fegyelem! 
Legyen hát egész és ne csak fél-elem, 
szeretet, hit s ne holmi félelem! 
2018-ban is tartós e napelem, 
amivel Megtartóm ünnepelem! 
Pezsgővel én Reá poharam emelem,
egészségére, ki koccint így, ma velem! 



Mosolyogva kezdjünk új napot, 

megbocsátva múltat, tegnapot! 
Tiszta lappal kezdjünk holnapot, 
elültetve ma egy jó magot! 



Szeretettel :Hajdan Vali


********************
12. ÍZES TÖRTÉNETEK  - 01

NAGY VENDEL : Irodalmi szakácskönyv

Régi családi receptek, és történetek a XX.. századból
MEGJELENT  A  MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBAN
ELŐSZÓ - Ami jó lenne utószónak is.

Nagy Vendel
   Előre szólok, hogy aki modern, salátás,öntetes, reform ételeket vár ebben a könyvben , már le is teheti ezt a recepturát, mert régi, és egészségtelennek mondott, de finom ételeket talál a régi időkből, minimum száz évvel ezelőtti nagyanyáink is főzték már ezeket az étkeket.
  Gyermekkorom óta ami, kimondani is borzasztó, az elmúlt évszázad közepétől datálódik, ott sündörögtem a konyhában,nagyanyám, és édesanyám szoknyája körül, és lestem hogy mit, és hogyan csinálnak, mert nagyon érdekelt a dolog.
Később megengedték hogy segítsek, mert látták hogy érdeklődő vagyok, és praktikus is volt, mert lelkesen pucoltam a zöldségeket, krumplit, hagymát, gyalultam a tököt, káposztát, szeleteltem a paprikát, uborkát.
Különösen kedveltem a sütemény sütéseket, kevertem a tojás sárgáját, vertem a habot, amihez erő, és türelem is kellett, addig ők tudtak mást csinálni, mert akkoriban kézzel kevertük a sütiket, és nem volt robotgépünk.
Aztán felnőttként kirándulásokon, szüreteken, tanya bulikban, pinceszereken én főztem  szenvedélyesen, örömmel, sokak megelégedésére.
Ezek általában bográcsos egytálételek voltak, a pár literes bográcstól a nagy üstökig, minden méretben, létszámtól függően. Az ételek felét legalább meg lehet főzni bográcsban., és egyszerű alkalmatosságokon, ahogy  ez a későbbiekben kiderül ebből a könyvből.
Kezdve a faragott nyárstól, a borona tárcsán át egészen a márkás edényekig.

Azokat az ételeket írom le, amiket ellestem itthon, és aztán más szakácsoktól, bár volt mérlegünk, de soha nem használtuk, mert volt egy családi szabvány  amit megjegyeztem, az volt az AS szabvány.   Ahogy sikerül...

Mértékegységek:     A. S.  szabvány szerint.

Ízlés szerint.

A család szája íze szerint

Egy csipetnyi
Egy késhegynyi
Egy bögrényi
Egy összemarék
Amennyit fölvesz
Úgy gondolomra
Kóstolásra


************************************

 Szegény apám egyszer főzött életében, emlékszem ... borsót.

Kérdezték tőle, mit főz Vendi bácsi?  Azt felelte, ha sok leve lesz akkor levest, ha kevés akkor főzeléket.
Többé nem engedték be a konyhába, de nem is vágyott rá, és nem is volt rászorulva.
Ez a tudomány mifelénk kizárólag a nők kiváltsága volt, az akkori hierarchia szerint.
A különbség az, hogy a férfiak tudnak, és szeretnek főzni, ha akarnak, a nőknek meg muszáj minden nap valamit odatenni az asztalra.  Micsoda különbség.

Még a hivatásos szakácsok sem főztek  otthon!

    Anyám kakasdi sváblány volt, apám faddi bőgatyás magyar, így az ételeink is keveredtek a sváb, és a magyaros ételek között, s anyám amit nem ismert, vagy nem szeretett, azt nem, vagy csak ritkán főzte apám kedvéért, de ő akkor sem evett belőle, ilyenek voltak a hal, a vad, a birka ételek, sajtok, pacal , és egyéb  extra  ételek, és így mi sem szerettük, mert nem ismertük, de a másik oldalon viszont ezek az ételek,voltak szokásban, és a jó paprika hazájában a paprikás étkek részesültek  előnyben.  A Duna parton is csodák történtek étel terén is. Hogy másokat ne is említsek.
   DE ... miért is ne említsek?   Hiszen ez a könyv rendhagyóan nem csupán csak az ételek receptjét tartalmazza, hanem azok megfőzésének történetét, gyerekkoromtól napjainkig.
 Régi disznóölések, horgászatok , szüretek, családi ünnepek, hétköznapok hangulatát, ételeit, eseményeit igyekszem vissza adni  önöknek, és ha megkívánják a régi ennivalókat, akkor még meg is főzhetik  akár otthon, vagy a szabadban is, vagy megsüthetik az újdonsült tudományukat.
Lesznek olyan ételek amiket nem is ismernek, vagy a sok kultúra keveredéséből adódóan alaposan megváltoztak vagy módosultak, hiszen családunkban is keveredett a sváb, magyar, székely, német, cigány, román, és még kitudja milyen vér, és keveredtek az ételek is, de mindenki igyekezett a legjavát hozni otthonról.

   Remélhetőleg aki nekiáll ennek a könyvnek, jó ételek receptjeit, és érdekes történeteket talál majd benne, és ez a nem titkolt célunk.
Mindenkinek jó olvasást, jó főzést, és jó étvágyat kívánok, olvassák úgy, hogy ezeken az ételeken családok nemzedékei nőttek fel, és ha az ételek elfogyasztása után megisznak egy pohár szekszárdi kadarkát, akkor a régi öregek emlékére is koccintsanak Egészségükre. Mert fő az egészség..  .  Egyebet nem mondhatok.

Nagy Vendel - Szekszárd  2013 augusztus 20.

A végén álljon itt édesapám kedvenc dala, amit gyerekkoromban nekem is énekelt.

FADDI ÉTLAP

Magos jegenyefán

Palacsinta fészek.

Kedves sült galambom,
De szeretlek téged.


A paprikás csirke,

Könnyen fölszáll oda.

Hervadj el káposzta
Nem eszlek meg soha.


Krumpli, zöldség, borsó,

Sült kacsához való,

A bableves is úgy jó,
Ha belelép a disznó.


A csont mellett ízletesebb

A sült hús,

S a hústól jobb 
A krumpli.


Ámen domine

Úgy legyen uram


2013 augusztus 25.
 Folytatjuk...

********************
13. CSAK A  DAL

VÁLOGATÁS NAGY VENDEL DALSZÖVEGEIBŐL... :CSAK A  DAL A  TIÉD

Öreg kép
A falon
Néhol megkopott
Színét veszítve olyan,
Mint annak előtte volt.
Mátyás Rita: Nagy Vendel

Öreg könyv
A polcon
Mit ronggyá olvastál
Melyből pillangó szárnyán
A gondolatod elszállt.

REFRÉN:

Csak a dal
A Tiéd,
Mi mindig megmarad
Átölel két karjával
Örökre szívedbe mar.
Csak a dal
A Tiéd.
Mi mindig megmarad
De aki hangod hallja,
örökké boldog marad.

Szerelmed
Elhagyott
Más utakon jár.
Nincs aki eléd jöjjön
Nincs aki hazavár.

A színpad
Örömét
Senki nem veheti el
Tenéked ez legyen
Igazi intő jel.
 
REFRÉN:

Ifjúság
Elrepül
Szíved fiatal még
Lelkedből dalok szállnak
Mindaddig amíg élsz.

A dalok
Örömét
Senki nem veheti el
Sikereid szárnyán
Az Égbe felemel.

Refrén:

2012. Szenvedélyes, lassú dal.

********************
14. ELBESZÉLÉS

CSOMOR HENRIETT: Négylábú hűséges társ

Elvesztettem az én aranyos Bogár nevű kis pulikutyámat. Apu, s tesóm vették a vásárban az öklömnyi bogárfekete göndör szőrű kiskutyát. Bogárfekete kis szeme kiváncsin nézett szerteszét új otthonában. Nagy örömmel fogadtuk a kis jövevényt, aki az ölemben aludt el, majd egy dobozba tettük éjszakára. Nem alhat kint alig egy hónaposan a hűvös szeptemberi éjszakában, szegényke még az új helyét sem szokta meg.
 Hamar a család szívébe lopta magát. Napi sétánkat kétszer-háromszor megtettük a hatalmas udvarban, amelyben két családi ház is elfért volna. Élveztem ezt a fajta szabadságot, ahol a nagy fák eltakarnak a külvilágtól, s az utcáról nem látják, hogy hogyan mozgok. Az alsókertben volt egy alacsony diófa, arra felültem, Bogár pedig a térdemre ült és simogattam. Nagyon okos volt, tanítottuk pacsit adni, kis lábát emelte elénk ülve, tappancsát tenyerünkbe téve okos kis buksiját simogattuk. Ha eldobtuk a botot, örömmel visszahozta.  Amilyen kicsi, olyan nagy méregzsák volt. Szegénykémnek ez lett a veszte, valaki aljas módon megmérgezte, állatorvost hívtunk hozzá. Injekciót kapott, hideg tejet kellett volna itatni vele, azt mondta az jó a mérgezésre. Örökre eszembe véstem, hogy a tej a segítség a mérgezésre.


Sajnos az életvidám hathónapos Bogár kutyám nem élte túl a kegyetlenséget. Mintha szívemet tépték volna ki, olyan érzés volt nekem. Kis ezüstfenyő alá temettük el szegénykémet.
Abban a fájdalomban megfogadtam, ha nekem egyszer saját házam lesz, betonkerítést építek, hogy a galád állatkínzók ne bánthassák a kutyáim.
Hetekig zokogtam, hallani sem akartam új kutyáról, még korai lenne, a seb szívemen még be sem gyógyult.
Szüleim nem bírták elnézni, hogy szenvedek a kiskutyám miatt. Apám még buszsofőr volt, s pulikutya-ügyben érdeklődött minden utasánál. Kapott egy címet, s mikor unokatesóm lakodalmi tortájáért mentünk, útba ejtettük a címzettet is.

 Becsengetés után egy öreg néni nyitott kaput. Beinvitálta aput és bent szomorún vette észre, hogy a kutyák mostoha körülmények közt vannak tartva. Hat puli volt egy szűk kis kennelbe zárva. Egy fekete loncsos szűrő kant választott, s ötezer forintot fizetett érte. Nem volt már kiskutya, épp betöltötte a két évet. Apám végig fogta a kocsiban, szegény kutya, nagyon büdös volt. Szemében félelem volt, s egész testében reszketett.  Megsajnáltam, s megsimogattam, éreztem a háláját. Ne félj tőlem, nem bántalak.  Hazaérve csak apámat követte még sokáig. A szombati lakodalmas éjszakát nagyon nehezen viselte, a kiskonyhába zártuk be, hogy nehogy elkóboroljon éjszaka.

Hosszas találgatás után Bendzsi lett a neve. 1993 áprilisában jött hozzánk, amikor betöltöttem a tizennyolcadik életévemet.

Olyan magányosnak tűnt, s konokul nem engedett magához senkit apámon kívül. Puliknál szokványos, hogy egy gazdások lesznek, aztán a többi családtagra rá se lederítenek. Egyszer anya kizavarta Bendzsit a  konyhából, azt hitte, hogy elszökött, mert sehol se lelte. A ház mögötti csúszdán az eresz alá bújt, le se jött, még apám hangját meg nem hallotta.

Na én ezt már nem bírom, mondtam, van kutyánk, s még sincs. Hátra megyek, majd én megszelídítem, mondtam elszántan. Anya adott egy karika szárazhurkát, április után már nem szoktuk megenni. Betette egy zacskóba, hogy könnyebben fogjam.  A ciszternához értem, elkezdtem hívni: Bendzsi, Bendzsi. Ismételgettem a nevét, de oda se neki, a falhoz támaszkodtam, ha lejönne a pincedombról, nehogy megijedjen mozgásomtól. Oda se neki, a füle botját se mozdította, ha nem jössz le rögtön, én eszem meg a hurkát. Kivettem a zacskóból, s eltörtem egy darabot, letettem a földre, lejött, s elkezdett enni. Nem morgott mikor megsimogattam, a maradékot a kezemből ette meg, majd előre jött velem. Már csak aludni járt hátra esőben, hóban és fagyban, egy évig ott töltötte az éjszakát.
 
Pulikutya...
 Egyszer hajnal négy óra tájban, a fürdőszoba ablakon óriási robajjal beugrott Bendzsi, rá a WC deszkára. Mindenki felébredt, azt se tudtuk mi történt. Apám ilyenkor megy ki a fürdőbe, aznap épp elaludt volna, a kutya pedig kereste.
Bendzsire igazi megpróbáltatás várt a következő hónapban. Egy ravasz róka betévedt az udvarunkba, kibírhatatlanul büdös lett tőle a terasz. Apámnak sikerült agyonvágnia a ravaszt.
Pechünkre kihívattuk az állatorvost, aki közölte, hogy a kutyát el kell altatni azonnal, mert a róka veszett is lehetett.

- Értse már meg doktor úr, a kutya nem is került a róka közelébe.
- Uram, ez a szabály - közölte szárazon.

 Szerencsémre szüleim nem engedték elaltatni kutyámat. Aznap még el kellett vinni a rókát Kaposvárra, az állatkórházba. Két hétig karanténban tartottuk szegény Bendzsit a semmiért, mert nem volt veszett a róka. Bendzsi majd megbolondult utánam, úgy ugrott volna rám örömében, mikor hazaértem az iskolából. Oda se mehettem hozzá, csak zokogtam. Mikor a zárlatot feloldották, elválasztatlanok lettünk. Többé nem aludt az eresz alatt, hanem az ablakomnál, a rongyokkal kibélelt hordóban, később meg a fásbódéban.

 Ez a kutya nagyon okos volt, mindig követett, ha sétáltam az udvarban. Biztos vagyok benne, hogy tudta, valami gond van a mozgásommal, bár nem tanítottam soha erre. Ha véletlen elestem, őrült ugatásba kezdett, hiába mondtam neki, hogy ne félj, felállok, ő óvatosan rángatni kezdett. Sosem harapott meg, csak a nadrágom szárát húzta gyöngyfogsorával, mert segíteni akart, gyakran nevettem rajta. Addig ugatott, még anya ki nem jött, s fel nem segített.

Apám után mindig megszökött Bendzsi, ha traktorral ment. Addig futott a traktor után, még fel nem ugrott rá. Boldogan csaholta végig az utcákat.
Bendzsi öregedett és még sohasem párosodott, ez a fajta sosem csavarog. Ezért a pumilányt hozták el hozzánk. Egy napig tartott kutyalakodalom és másnap reggelre eltűntek a kutyák. Hazakísérte Morzsa kutyát, aki hat hónap múlva életképes kicsiket hozott a világra.
A párosodásért cserébe kaptunk egy kis fekete gombócot. Cézárra igazán féltékeny volt, külön odafigyelést igényelt mindkettő. Ha egyikkel foglalkoztam, akkor a másikkal is kellett, mert különben összeverekedtek.

 Sok évvel később Bendzsi kezdett látványosan gyengülni. Fájdalmában elbujdosott, egy árokban feküdt. Egy öreg néni talált rá, megitatta, aztán felhívott minket, hogy a kutyánk az árokba fekszik. Apám elment érte traktorral, betette a pótkocsiba és elindult. Bendzsi utoljára végigcsaholta az utcát. Fél évig élt még, már fájtak nagyon a csontjai. Egy forró nyári délutánon nagyon szenvedett, anyával kimentünk, utoljára megsimogattuk, s elbúcsúztunk tőle: Menj nyugodtan édes kis kutyám, nagyon szerettünk! - mondtam zokogva. Bendzsi örökre lehunyta édes kis szemét kétezer-öt forró nyarán. Mondhatni, a negyed életemet leélte velem, boldog és szép idők voltak ezek.

2017. december 01.

********************
15. VERSRŐL VERSRE - KORTÁRS SZERZŐKTŐL

Széll Magdolna: Ha majd eljön...

Ha majd eljön az én időm,

csendben lehunyom a szemem,

hullámzó virágos mezőn,
szellőn lovagol a lelkem.


Táncomhoz zenél a tücsök,

tova viszem könnyedségem,

bárányfelhő fodrán ülök,
harmattal hull nevetésem.


Nem kell a könny, vigadjatok,

tűz és víz volt az életem,

angyalokkal kokettálok,
porhüvelyem levetkezem.


Otthon mozgok e világban,

jelet kapok új lényemben,

egy viharos éjszakában,
fény leszek a sötétségben.


2017

..............................................

NAGY CSABA: Bár lennék…

Nem ad oly gyönyört a világ, mint amit elrabolt,

tudom, ifjú eszmém lángja már bús közönybe hajolt,

s nem csak arcom lágy pírja vált rideg merevségbe át,
a szívem is előbb hervad el, mint maga az ifjúság.


Boldogságom megtört roncsain néhány lélek, szegény,

hányódik a bűnök zátonyán, vagy vad kéjek tengerén,

iránytűm már rég semmibe veszett, hasztalan mutat
egy partra, mit el nem érhet e meggyötört öntudat.


Majd, mint a halál, a hideg száll megtépázott lelkemre le,

megdermeszt, tulajdon bajomat elfelejteti, nincs ereklye,

könnyeim forrására mázsás pecsétet nyomott a fagy,
megrebben még a szemem, jég csillan benne csak.


Bár éreznék, miként egykor – lennék ki voltam én,

sírnék, hol sírtam letűnt szózatok hűlt helyén,

mint pusztán lelt forrás vízét, mely sósan is édesebb,
e megfáradt lét sivatagán nyelném az örömkönnyeket.


................................................

JÓZSEF TIBOR: Ajándék helyett…

 …van egy szó, amely mással nem pótolható,
miképp a szótárban,   úgy bárhol megtalálható  egy nyolcbetűs hétköznapi,
ami embert emberhez közvetít, széles útját jó szándék övezi.

Egy szó, kimondott és  visszavonható.   Szinte tapintható, érzelem, ragaszkodás, s éltünkben használható,

nem élő, mégis eleven  ez oly’ kedves nekem.

És ez a szó, hangzatos, kiejtve nagyon dallamos

Ezt önzetlenül adjuk,  köztünk nem váj árkot,     sem emel magas falat,
hidat képez, átjárót, az egymásra találáshoz.

Van egy szó,    amely nem vásárolható,   tőle múlik a bánat,     s erőket mozgat, ajtókat nyit,

gondtól szabadít, üzennek vele,  tüzet gyújt lelkünkben.

Keresd a szót, mely érintés nélküli varázs hisz’ súlyát az erre éhezők

 keresik, tudják,        jó anyánk és apánk   tanát, ajándékát:

a sz e r e t e t szavát…


József Tibor. Kaposvár, 2015 karácsonyán,     

......................................................

Gergye Imre: Karácsony, vakon

Azt mondod piros,
Azt mondom tűz,
És sosem fogom látni.
Azt mondod sárga,
Azt mondom csillag,
És sosem fogom látni.
Azt mondod kék,
Azt mondom ég,
És sosem fogom látni.
Azt mondod narancssárga,
Azt mondom gyertya,
És sosem fogom látni.
Azt mondod zöld,
Azt mondom fenyő,
És sosem fogom látni.
Azt mondod viola,
Azt mondom  hegedű,
És sosem fogom látni.
Azt mondod tűz,
Azt mondom ölelés.
Azt mondod csillag,
Azt Ondom utazás.
Azt mondod ég,
Azt mondom érkezés.
Azt mondod gyertya,
Azt mondom vágy.
Azt mondod fenyő,
Azt mondom illat.
Azt Ondod  hegedű,
Azt mondom dallam.
Azt mondod fekete.

 ******************************

Ölelés,
utazás,
érkezés,
vágy,
illat,
dallam.
Azt mondod
fekete?
Azt mondom,
Fehér

................................................

ADAMECZ LÁSZLÓ: A szeretet tanított élni...

Megszenvedtem sorsom,

azért állok hozzád közel,

évtizedek okítottak,
hogy mindent túléljek.
Megalázva kínban, fájdalomban,
félve a sötét holnapokat,
a szeretet tanított élni,
reményem legyen minden nap.
Ha hasonló cipőben jársz,
s a lelked sír bánatodtól,
testvér féltőn veled leszek,
mesélek neked,
s döntened könnyebb lesz.



...................................................

Szauer Gertrúd: A tél szívében!
 
Minden tél hideg szívében ,
Ott pihen egy új tavasz,
Mely kopár fák ágain, ,
1000 új rügyet fakaszt!

Friss hó alól , zöld fű serken
Gólyahír És Hóvirág,
Jöttüktől már pár perc alatt,
Vidámabb lesz a világ !

És , ha Friss eső Szemerkél
A felhőkből hó helyett,
A földön már boldogabbak
Lehetnek az emberek!

A szívükben Remény csillog
Megtelik vigasszal ,
Hogy az élet könnyebb lesz majd ,
Minden új tavasszal!

********************
16.  AMIKOR A  FAGYI VISSZANYAL

NAGY VENDEL : A SZPONZOR

Mint különleges állatfajta, avagy, a fagyi visszanyal..
Még mielőtt a szponzorok vérig sértődnének, - az a kettő - sietek a címet megmagyarázni.
A szponzor olyan ritka, mint a fehér holló. Ezzel az állati hasonlat vonal letudva.
Bocsánat, remélem nem sértettem senkit!
   Megszólalok irodalmi magazinunk hála Istennek lassan, akár egy lendkerék, beindul, és sokszor már a tehetetlenség erejével önmagától is továbbforog,
akkor is, ha egy pillanatra megállunk a tekerésben, de utána vidámabban lendül tovább a kerék.
 Van egy általam gyűlölt szó, a vállalkozó, ami egy gyűjtőszó lenne, de nem fejezi ki azt, amire hivatott volna. Történetesen nem derül ki, hogy mire is vállalkozik a szerencsétlen. Az a biztos ha kiírja: bádogos és vízvezeték szerelő...E nélkül csak próbálkozó lehet.

 Én is próbálkoztam egy új irodalmi újság megvalósításával, és elmondhatom, hogy álmaim kezdenek valóra válni. Beindult, és folyamatosan, önmagát gerjesztve, állandóan fejlődve működik a magazin.
Minimális tőkéből kiindulva, egy számítógép segítségével létrejött valami, amit már lassan az egész világon ismernek, a világhálón elterjedve, ami manapság már nem is olyan nagy dolog.
   Ez a próbálkozás, olyan vállalat, amibe mindenki csak beletesz valamit, és a szellemi tőkén kívül senki nem vesz ki semmit, főleg nem anyagiak tekintetében.
Mindenki ingyért dolgozik, a szerkesztőktől kezdve a szerzőtársakig bezárólag.  Idegen szóval mondva a közösség nem profitorientált.
Persze ezt nem hiszi el senki, mert azt kérdezik, akkor miből élünk? És itt még a régi zsidó vicc sem igaz, hogy abból, hogy vasárnap nem nyitunk ki.
A szerkesztőség napi húsz órán keresztül nyitva van, még hétvégén is.  A többi az alvás idő.
Regenerálódni, akkumulálódni is kell valamikor.

  Lapunk ingyenes, és e-mailen, és interneten kézbesítjük mindenkinek a lakására, aki kéri.
Az ingyenesség gesztus az olvasó felé, még vállalva annak a veszélyét is, hogy azt hiszik, hogy értéktelen a termék.
Manapság nemigen lehetne megoldani, hogy pénzt kérjünk az újságért. Egyrészt, mert azonnal elveszítenénk az olvasók kilencven százalékát, mert a mai ember mindenért fizet, de a kultúráért már vagy nem tud, vagy eleve nem is akar. Másrészt meg igencsak macerás volna a pénz begyűjtése a világ minden tájáról, és miért tolnánk ki a közelben élőkkel. Na és persze, ezt ígértük, s mi másokkal ellentétben, be is tartjuk a szavunkat…
Sajnos a szponzorok nemigen dörömbölnek az ajtóinkon, de én jobban szeretem a mecénás kifejezést, mert mindkettő teljesen mást jelent.
Egyesek kérdezik, miért nem kérünk száz forintot, ami jelképes összeg volna, egy fél gombóc fagylalt ára, vagy négy szál cigaretta értéke, ami tényleg nem egy nagy összeg. De a sok kicsi sokra megy alapon, ha mindenki küldene száz forintot, akkor is tetemes összeghez juthatnánk.
Egy kis matematika, száz olvasó után már tízezer forint lenne, és hatványozódhatna is, mert nekünk sok száz olvasónk van.
Postán feladni nem érdemes, mert a csekken elküldött száz forint többe kerülne, mint maga az alapérték, és ha borítékba teszik, akkor is a kis kétszínű elhozatala kétszer annyiba kerülne.
Azért a leleményes olvasók, néha a leveleik mellett benne felejtenek véletlenül... egy ötezrest, vagy ezrest levélpapírok között. Egyszer, kétszer már előfordult. Köszönet érte.
De...
Jönnek más levelek is.
Többen azt hiszik, hogy a jól menő magazin tele van pénzzel, kapja az állami támogatást, és a sok szponzori támogatást, és a magánszemélyektől is folyik be a kasszába.
Ezért  igen szívhez szóló, segélykérő, és főleg pénzkérő levelek is érkeznek.
Segítsünk a villany, gáz, vagy más számlák kifizetésében, a csekkek feladásában, és hasonló témákban. Sajnos ezekre a levelekre elutasítóan kell válaszolnunk, pedig szívesen megtennénk, ha ezzel valakinek a napi túlélését elősegíthetnénk, annak ellenére, hogy irodalmi, és nem gazdasági lap vagyunk. Az olvasóért mindent… Persze pénzt nem adnánk, mert bizonyára vannak szélhámosok is, de ha elküldenék a csekket, akkor azt feladnánk, és visszaküldenénk a feladott vényeket előzetes megbeszélések alapján.

Továbbszámolva az olvasók számát, ezer olvasónál már százezer forint lenne, amivel már lehetne segíteni valamelyest. Magyarország lakosainak száma mondjuk tíz millió, akkor tíz százaléka egy millió, az ő félgombócnyi segítségükkel már a százmillióval  megváltanánk ezt a szegényes világot. A nagykérdés az, hogy akadna-e olyan, aki lehagyná nyalni a fagylaltja felét?  Persze a százas is csak alapösszeg lehetne. És csak fél gombóc fagylalt ára, mert ma olyan világot élünk, ahol az egyforintos fagylalt is kettőszáz forintba kerül.
És talán maradna az újság fejlesztésére is.
  Persze erre jó szívvel senkit nem bíztathatunk, nehogy összeütközésbe kerüljünk az adóhivatallal, de véletlenek előfordulhatnak.
Mert most az van, hogy koldustól kérnek alamizsnát, hogy ilyen irodalmi idézettel éljek.
   Ezen elmélkedésünk  jelen esetben is csak fikció, feltételezés lehet, a jóhiszeműség szüleménye, hiszen elméletben igen, de a valóságban szinte elképzelhetetlen, és humor kategória, ami esetleg átbillenhet tragikomikussá is.
   Egyszer egy ínységes időszakban azt tudtam leírni valahol, hogy, már azt sem bánnám, ha egy gazdag öreg asszony küldene támogatás képpen némi szponzorációt, s  azt sem bánnám, ha vak is, sánta is volna.  Jött rá felelet, levélben, Honnan tudod hogy sánta vagyok?
   A magazin, ha szerény körülmények között is, de halad továbbra is a kijelölt úton, a sok olvasni vágyó látó, és látássérült, és mozgássérült, vagy siket  ember felé, hazánkon belül, és határainkon túl is. Isten, a szolidaritás, valamint a szeretet jegyében folytatjuk ezt a kulturális missiót.
Egyebet nem mondhatok.

Nagy Vendel. 2018.  JANUÁR  01.

WWWmegszolalokblogszpot
megszolaloknagyvendel

********************

17. UTÓREZGÉSEK  AUSZTRÁLIÁBÓL 
- I. P. STEVE - VERSEIMBŐL:

Nem vádolom a távot

Az este, habár nem szólt dallamos csengő,
ének sem hangzott karácsonyi ünnepről
s nem volt, ki mondta volna, hogy áldott legyen,
mégis tudom, hogy kis Jézus megszületett.

Nem áhítat járta át a testet szívet,
csak a forró nap utáni esti hideg.
Álmok zúzódtak, majd estek szerteszéjjel
s nem találtak megnyugvást a sötét éjben.

Család a fa előtt, ahogy gyerek voltam,
a szülők is kedves gyerekdalt daloltak.
Boldogság volt, rokonság, öröm, szeretet
és mindenki mindenkit jól ismerhetett.

Elszállt évek, mindent mi szép volt, elvittek,
ma már a fenyő sem kell, nem divat dísznek.
Az hogy így lett minden, mi vagyunk okai,
rajtunk múlott gyermekeink dolgai.

Tegnap az estén , kiket még sosem láttam,
partiztak, csupán ott voltak a családdal,
megismerni így sem tudtam, még egyet sem,
hiszen, csupán ott lézengtek az ünnepben.
Mért sírlak vissza, gyerekkori Szenteste?

Adelaide, 2017. december 25.

 ********************************


Karácsonyi gondolat


Valahol még dús gyermekzsivaj kóvályog,

száll tejföl sűrű ködben a sikló szánról,

csengettyű csilingelése élő emlék.
Nyikorgó hóban a múltba, érte mennék,
lesném az est távoli apró fényeit,
az ajándékot hozó angyal lépteit
s elhoznám a Karácsonyt váró napokat,
énekelném az elfelejtett dalokat.


A díszített fenyőn színes üveggömb lóg,

csillog benne, ami régen oly fennkölt volt,

ragyog benne a gyermekévek mosolya,
vígan szikrát dobál a csillagszórója.
A fa alatt szép, becsomagolt csomagok,
bennük a meglepetésteli holnapok.
A tegnapok csupán a díszes papírján
s eldobják, ha az ajándékot kinyitják.


Karácsony, boldogság és szeretet ünnep,

mindenkinek áldott meghittséget üzen,

mégis a szívben ott bujkál a fájdalom,
mert ki többé nem hallható, nem látható,
hiányzik az öröm élő seregébe,
lelkünk egykori s már nem létező része.
Csillog az üvegdísz, szikrázik a könnyben,
néha bent, bánat is kerül az örömbe.


************************************ 
Szabad lélek

Van úgy, hogy csendben megpihenni kell,

míg a perc zúgóárként viszi el

a gondok tornyos, sötét fellegét
s halkan sír, mit a vihar tépett szét.


A gondolatok választ nem várnak,

kérdések csak üresen kószálnak. 

Fák között suhogás és jön az éj,
kócos a lélek, lengeti a szél.


******************************* 

Szerényen

Csengettyűszó mögül mosolygott rám az arc

és úgy érzem, nincs többé a szívemben harc.

Lelkemnek rügyező friss hajtásai most,
mind, harmatcseppként napsugárban, úgy csillog.


Nem elég fújni a régen megtanult dalt,

nem csak szólni kell arról, mit más is tudhat

s nem elég csak futólag keresztülnézni,
elmélyül a tekintetben, ki azt érzi.


Ne arra törekedj, hogy mások is lássák,

hogy hogyan rogysz meg, mikor adod a hálát!

Ne felejtsd, hogy te sem csak akkor szereted,
mikor látják is, hogy öleled gyermeked!
Szerény, csendes a szeretet, a tisztelet.


****************************** 
 A csend virágzása

Egyszer lesz majd nesztelen mosolyszüret, 

a megértés hoz új hajtást és rügyet

s a békesség bimbója is nyílni fog.
Elhervad a sok bánatgyom, mind mi volt,
egyszer felébredünk a valósághoz,
s akkor nem lesz többé nyomasztó álom.


Virul a nagy csend, ember szeret embert,

lélek öleli a másik szép lelket,

éled mi csak szunnyadt hosszan a létben.
Az álomvirág kinyílik egészen,
áldást terem majd e kietlen, sivár,
de mégis ragyogni képes, szép, világ.


********************************* 
  Feltekintve

Angyal száll az égen,

az áldás jegyében.

Tiszta tekinteted,
mint a tiszteleted.

Lelked virul, érzed,

míg oldódsz a fényben.


 *****************************
Tovább

A mindenből semmi

s tovább menni,

Lábam meg-megroggyan,
úgy érzem, már csak voltam.
A semmiből minden,
de most magaddal vidd el
s mit nem adhattam meg,
míg emlékek szakadnak fel,
lelkedben, mint fénytelen kincs,
úgy rejtőzzön a szó, hogy nincs !


A mindenből semmi

s könnytől némán nyelni,

mosolyt ragasztva a végtelenbe
bolyongni szédelegve
és a semmiből mindent,
mi csak téged hirdet,
a megkövült múltba szoborként emelem.
Esküm egy disz dobozba téve leteszem,
ez marad lelkem oltárán végleg,
dicsőül e zord, otromba létben.

********************
18. VÉLEMÉNYEM SZERINT  - OLVASÓINK ÍRTÁK

Vendi!
Ezek szerint gyorsan rácsaptak a MEK-en a haikuidra. Gratulálok!
Nem gondolod, hogy ez a 11 kötetszám  olyan sután hangzik? Nem kellene megfejelned, hogy legalább egy tucat legyen? De azonnal, még az idén!
Olyan iramban haladsz, hogy ember legyen a talpán, aki csak olvasásban utolér!
Kellemes vasárnapot kívánok:
MARIKA..
 .................................................

Henka: A  MAGAZIN DECEMBERI SZÁMA KÉPEINEK LEÍRÁSA.... 712.

1.. Lectori salutemnél
 Vendi piros zakójában áll az asztal mögött sugárzó mosollyal üdvözli az olvasóit.

2. PRIVÁT ANGYAL
NAGY VENDEL: ANGYAL JÖTT A  SZÉLLEL
VENDI egy asztalnál ül világoszöld asztalterítőn pihen két keze. jobb kezével állát támasza. szürke pólót visel.
Kék égen fehér szárnyú szőke angyalka száll. imára  kulcsolja kezét szemét becsukta.

3. VERSEK A NAGYVILÁGBÓL KORTÁRSAINK ÍRTÁK
MEGHÍVÓ HAJDAN VALI, MAGAZINUNK MUNKATÁRSÁNAK SZERZŐI ESTJÉRE!
Vali sárga kalapját fogja bal kezével a fején s mosolyog.
Tóth Enikő szőkés barna hosszúhaja van mosolygós asztalnál ül.  fekete fehér mintás blúz s fekete kardigán van rajta.
Pócsa Józsefné barna rövid hajú szemüveges mosolygós. szürke kosztümkabát van rajta.  
Szauer Gertrúd mosolygós fekete rövid hajú, fekete szemű.  Egy párna van a feje alatt.

4. ELMÉLKEDÉS
ÁRVAY MÁRIA: A karácsonyfa illata
Marika rövid barna hajú. Egy szürke bordós kőoszlopnak támaszkodik.
Novellája közepén kék ég alatt havas fenyőerdő látható. a középen álló fenyő díszben pompázik egy hóember figyeli.

5. A  SZERETET EREJE
ERDŐSNÉ ONDA MARICA : Állati jó történet.
Marica háttal a zöld bokornak áll. fekete hajú, piros blúzban van.
Novellája végén cirmos pajkos kiscica figyel.

6. NOVELLA FOLYTATÁSOKBAN
BURZA MÁRIA :  A KÜLÖNC
Burza Mária áll egy zöld levelű fa mellett haja ősz fekete szemű kék hosszú ujjú blúzt visel.

7. KARCOLAT
 VÉGHELYI JÓZSEF: Arab, vagy római?
Józsi bácsi kék rövid ujjú ingben s fehér kalap van rajta. komoly tekintetű
A karcolat végén egy nagy piros kérdőjel van. neki támaszkodik egy fehér rajzolt emberke.

8.  HAZAI TÁJAKRÓL …NAGY VENDEL LEGÚJABB VERSEI
NAGY VENDEL Piros zakóban s fehér ingben szavalja a versét

9. EMLÉKEK A  KARÁCSONYRÓL
CSOMOR HENRIETT: Szeretett fénye
CSOMOR HENRIETT: MEGYBORDÓ HÁROMKEREKŰ motorján ül a fűzfa alatt. Rózsaszín kockás ingben, világoskék farmerszoknyában, és világoskék farmer sapkában van. két vörös rózsa hajlik a kezére.
 novellája végén egy gyönyörű feldíszítet karácsonyfa áll teli ajándékokkal  az ablakon benéz egy hóember. ég a  tűz a kandallóban. Kandalló párkányán zoknik lógnak hogy mikulás tele tegye ajándékokkal. 

10. ÜNNEPI HÁRMASUGRÁS
MIKULÁS, KARÁCSONY, ÉS SZILVESZTERI  VERSEK
Nagy Vendel áll a könyvespolca előtt szürke pulóverben szemén szemüveg.
Vali egy cserép virágot fog a háznak oldalán. mosolygós rózsaszín ruha van rajta.
Mátyás Rita barna rövid hajú, barna szemű. Mintás blúzban van.
Kuchta Csilla fehér blúzban van barna rövid hajú mosolygós.
TÓTH ENIKŐ : Enikő szőke hosszú hajú. mosolygós, lila pántos ruhában van.

11. MEGJELENT…
MEGJELENT NAGY VENDEL: 11.  E - KÖNYVE A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBAN. HAIKU DALOK CÍMMEL.
lila képkeretben hosszú fehér ruhában barna hosszú hajú lány szagolja a rózsaszín leandereket.
a második könyve ANGYAL SZÁLLT  AZ ÉGEN...  EGYVELEG AZ ÜNNEPEKRŐL..
A  KÖNYVET STEKLY ZSUZSA  OLTÁRKÉPE DÍSZÍTI... 
Szárnyas oltárt láthatjuk. barna zsalukban jobb és bal oldalt angyalkák láthatók. középen pedig a szent család látható glóriával a fejük felett.

12. HALLGASSUK EGYÜTT
Dr.  KOVÁTS  GYULA  ZENEI ROVATA  - JÁRTÓ RÓZA   VERSE
Jártó írása közepe felé két tenyérbe két pici lábikó van.
Jártó Róza őszes fekete rövid hajú mosolygós. 
Dr..Kováts Gyula őszes fekete hajú szemüveges komoly arcú.

13. ÜNNEPI VERS CSOKOR
 I. P. STEVE, ÉS BURZA MÁRIA  KARÁCSONYI VERSEI
I.P.Steve. ősz hajú barna  szemű szemüveges. fekete ingben van   oda van  a kép bal alsó sarkába kék betűkkel I.P.STEVE.
Burza Mária áll egy zöld levelű fa mellett haja ősz fekete szemű kék hosszú ujjú blúzt visel.

15. VERSRŐL VERSRE  - KORTÁRSAINK ÍRTÁK
Csomor Henriett rövid fekete hajú, fekete szemű bal fülében van egy lila nagy fülbevaló amely kiemeli mosolygós arcát. rózsaszín kockás ingben és farmerkabátban van.

17. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT 
SOPONYAI MIHÁLY   ROVATA
SOPONYAI MIHÁLY  mosolygós vörös hajú szürke zakóban van.
Csipkebogyó bokron nő pici apró piros bogyó. csipkerózsa rózsaszínű virág.
 .............................................

Szia Vendi! Nagyon jó az újság, főként az tetszik benne, ahogy az ősz átmegy a télbe. A palettán sokféle írás van, de már megadja a karácsonyi időszak melegét. Puszillak: Enikő
 ............................................

Kedves Vendel!
Az újságotok olvasása közben a szemem könnyes lett többször! GRATULÁLOK,  EZT NAGY BETŰKKEL ÍROM! Nem vagyok sérült ember,örömmel olvasom soraitokat,és tovább is küldöm engedelmeddel kedves barátnőmnek! Igen,Ti fényt sugároztok,mi járunk sötétben!!!!
“Elhozni a fényt,
Hitet vesztett
Embereknek
mondani az igét”


Köszönet érte! Baráti üdvözlettel: Ani
 
..........................................


Nem vagy semmi 
Nagy Ven Di!
Te leszel a legtöbbek által olvasott.
Nem rossz apport,
így tölteni a puskaport.
Aztán csak óvatosan azzal az  elánnal!
fehér bottal, kínai porcelánnal!
Netán megjelennél
piros-fehér-zöld pántlikákkal,
mert nem azért eszik a rizst pálcikával,
hogy a fogadás végére
 rákerüljön minden szál végére.

 U.i.: Aztán vigyél majd magaddal tolmácsnak!
Ha zavarba jönnél, fordítanám szavaid magyarról magyarra. Üdv:Imre
Ven Di = két szótag, nagybötű
 ........................................

Akkor. E!
 Kínai nagy fal, mi védi a várost
emberek ezrei mögötte élnek

kulikkal talpal az ottani János

rizs kéne még sok, az otthoni népnek.

Nagy házról álmodó gésaivadék

hagyományt feledve éhesen bámul

korrupt hivatal és minden esemény
életére holtig zord kasztként zárul.


Pedig országa hatalmasra nőve

első lesz hamar az egész világon

Vezető hatalom ne lenne dőre!
Ott lenne nekem éltem, s boldogságom.


Puszillak: Kitti

********************

19.TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT   

SOPONYAI MIHÁLY  ROVATA:

Közönséges szurokfű (Origanum vulgare subsp. vulgare)  gyógyhatásai

Köhögéscsillapítónak, hörgő- és hangszálgyulladás, rekedtség esetében használjuk. Étvágyjavító, görcsoldó, antiszeptikus, élénkítő, köptető, emésztést könnyítő, epehajtó, valamint gyenge vizelethajtó és izzasztó hatása is van. Székrekedést szüntet. Reumát, köszvényt kezelhetünk vele. Migrénes fejfájás csillapításában is segíthet.
 
Közönséges szurokfű
Elkészítés:
Egy csapott evőkanál (3 g) teafüvet 2,5 dl vízzel forrázzon le, 15 perc után szűrje le. Ne használjon fémszűrőt.

Felhasználása belsőleg:
Soponyai Mihály
Gyógyteát forrázással készítünk belőle. Torokgyulladásra nem szabad melegen inni, még 10-15 percig hu?lni kell hagyni, és az ilyen langyos teával jó mélyen hátrahajolva gargarizálni kell, csak azután lenyelni. Napi egy-három csészével kúraszerűen, a panaszok megszűnéséig iható. Étvágyjavításra is használható, ilyenkor elegendő? napi egy csésze reggeli előtt. Idegnyugtatásra az esti lefekvés előtt egy fél órával igyanak meg belőle egy csésze teát. Migrénes fejfájásra napi 1-3 csésze tea fogyasztása ajánlott.

Az agyalapi mirigyre is hat, a hormonműködést szabályozza, ezért javasoljuk pajzsmirigyprobléma és más egyéb hormonális betegségek esetén kiegészítőként, napi egy csészével 6-8 hétig, majd heti két csészével akár hosszabb ideig fogyasztani.

Reumára napi egy csészével kell inni étkezések között amellett, hogy külsőleg is használhatjuk.

Gyógybort is készíthetünk belőle. 50 gramm virágos hajtást egy liter fehér borban áztatunk 10 napig. Leszűrjük, napi 3 x fél decit iszunk belőle. Étkezés előtt étvágyjavító, étkezés alatt vagy után emésztést könnyítő, étkezések között élénkítő hatása van.

A majoránnához hasonló íze miatt a száraz herbáról lemorzsolt levelek és virágok fűszerként is használhatóak. Innen ered egyik népies megnevezése, a vadmajoránna.

Felhasználása külsőleg:
Reumás fájdalomra vagy „elfeküdt nyakra” borogatásként: friss, összezúzott leveleket vászon közé teszünk, egy forrásban lévő vízzel teli edény felfordított fedőjére helyezzük, úgy melegítjük. Ha már elég meleg, a fájdalmas testrészre helyezzük. Bedörzsölésre használhatjuk teáját, illóolaját is. Illóolaja belsőleg nem használható (ez minden illóolajra érvényes)!

Ellenjavallat:
Várandósság idején kerülni kell fogyasztását. Túlzott használata izgatja a bőrt, a nyálkahártyát, az egész szervezetet, ezért gyermekeknek 3 éves korig nem ajánljuk. Gyermekeknek 3 éves kortól hígítva adható (egy teáskanál teafű 2,5 dl vízhez).

A közönséges szurokfű honos Eurázsiában, a Mediterráneumban, hazánkban helyenként tömegesen fordul elő. Az Origanum megnevezés a „hegy ékessége”: a görög oros szó jelentése hegy, aganos ékességet jelent. Az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartozó évelő félcserje. Évelő képlete elfásodó tarack, amelyből járulékos gyökerek fejlődnek. Négyszögletes, 40-80 cm-es felálló szára a hajtásvégeken elágazik. Levelei keresztben átellenesek, tojásdadok, az egyéves hajtások alsó részén nagyobbak, felül kisebbek. Virágzása júliustól szeptemberig, megfigyeléseink szerint esetenként októberig tart.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben rokon fajai, a ciprusi szurokfű (Origanum onites L.) és a görög szurokfű (Origanum vulgare L. subsp. hirtum (Link) Ietsw.) herbája hivatalos.
 ..............................................

Szia Vendi!
Küldöm a januári természet gyógyász anyagot
Minden kedves olvasónak jó egészséget!
BÉKÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK:
Üdvözlettel: Soponyai Misi

TÉLI TEA
Mire lelkileg felkészülünk a télre, testünket is formába kell hoznunk. A tél gyógynövényei a szurokfű, a menta, az apróbojtorján és az útifű: ezekből áll Téli tea, melyet megelőzésre vagy élvezeti teaként egyaránt lehet fogyasztani.
Kisebb megfázások, torokkaparás esetén nagyobb mennyiségben fogyasztva kiválthatja vagy kiegészítheti az egyéb terápiát.
A Téli tea összetétele: apróbojtorján, szurokfű, lándzsás útifű, borsmenta.

Elkészítés: egy csapott evőkanál (3 g) teafüvet 2,5 dl vízzel forrázzon le, 15 perc után szűrje le. Ne használjon fémszűrőt.
Fogyasztása: lehetőleg ízesítés nélkül vagy kevés mézzel a nap bármely szakában fogyasztható. Napi egy-két csészével korlátlan ideig iható. Gyermekeknek 3 éves kortól hígítva adható (egy teáskanál teafű 2,5 dl vízhez).
Az apróbojtorán legismertebb felhasználási területe a torok és a száj fertőtlenítése. Gyulladáscsökkentő hatása flavonoid - tartalmának köszönhető. Köhögéscsillapító hatású, elmulasztja a rekedtséget, torok- és mandulagyulladás esetén is eredményesen használható. Másik fontos tulajdonsága a máj és az epe tevékenységének szabályozása. Rendben tartja emésztésünket, húgysavszintünket, óvja a húgyutakat és a vesét.
A szurokfüvet az antikvitás óta ismeri az emberiség. Mindenféle torokproblémára, köhögésre melegen ajánljuk, hörgő- és hangszálgyulladás, rekedtség esetén is kiváló. Emellett egész hormonrendszerünk karbantartását is elvégzi.
A lándzsás útifű sebgyógyító, gyulladáscsökkentő hatását – mely aukubin - tartalmának köszönhető – már az ókor óta ismerjük. Napjainkban leggyakrabban légzőszervi megbetegedésekre, köhögéscsillapításra, hörgőgyulladásra használjuk. Vérképzési rendellenességekre, húgysavhajtásra és allergiára is jó.
A borsmenta számos gyógyító hatással rendelkezik. Fertőtlenítő hatású, megfázás, torokfájás esetén nagy segítség, mert köhögéscsillapító és köptető tulajdonsága is van. Herpesz esetén is használhatjuk. Étvágyjavításra, emésztés könnyítésére, máj- és epebántalmakra, puffadás ellen, általános erősítésre is nagyszerű. Nagyon jó görcsoldó, fájdalomcsillapító és nyugtató gyógynövény.
A Téli teát finom íze miatt jó szívvel ajánljuk mindenkinek, aki egy csésze meleg teára vágyik a hűvös időben!
Soponyai Mihály

********************
20. SZERKESZTŐI ÜZENETEK

Kedves belső- és külső munkatársaink!
Az lenne a kérésem, hogy akinek még nincs fényképe a magazin számára, vagy pedig meglehetősen régi, nos azok - ha mód van rá - küldjenek képet, vagy frissítsék a régit! Nemsokára nyolc éves lesz az MMM újság, s azóta a munkatársaink is megváltoztak ugyebár...!?  
😏
A fényképeket a következő e-mail címre küldjék - küldjétek: veghelyo@t-online.hu
Kézcsókom a Hölgyeknek, üdv az Uraknak: Véghelyi József a színes változat szerkesztője.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Kedves olvasó!
Ön a Megszólalok Művészeti Magazin legújabb számát olvassa.
Jelentkezését, hozzászólását a következő elérhetőségekre várjuk.
Postacím: MMM szerkesztősége 7100 Szekszárd József Attila u. 3
Telefon: 06 30 550 51 06   8-tól  20- ig.
e-mail: nagy.vendi54@gmail.com
Levelek, írások fogadása: skype címem  nagy.vendi54
Új email címem: nagy.vendi54@gmail.com

Magazinok küldése:
MINDENKI MEGKAPHATJA SAJÁT E-MAIL CÍMÉRE.
………………................……
Továbbá tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Művészeti Magazint teljes
tartalmát feltettük a Netre. Ez az új megjelenési forma a látók
számára készült, amely formázott betűket, színeket és képeket is tartalmaz.
Ennek elérhetősége a következő linken lehetséges:
http://megszolalok.blogspot.hu/
Tehát az eddig  megjelent összes számot  visszamenőleg is elérhetővé tettük
a fenti blogoldalon!
………………..............……
A lap ingyenes, kérje a szerkesztőtől. Írásaink tartalmáért az adott írás
szerzője felelős.
Köszönjük a külső munkatársak közreműködését.
A szerzői jogokat fenntartjuk.
Kérjük jelezze, ha megkapta, vagy azt is, ha nem kapta meg az újságot. Ha
elmenti, megmenti, bármikor előveheti.
Van olyan olvasó, aki kinyomtatta több oldalra a szöveget, és
összekapcsozva, lapozható olvasmányt kapott.  Így sem rossz!
Az oldal akadálymentes, olvasó programmal a vakok is elolvashatják.
Az esetleges sajtóhubákért elnézést kérünk.
Írott műveim megtekintése:
………………………………..
AZ ÖSSZES ELÉRHETŐSÉGEM..
gmail: nagy.vendi54@gmail.com
skype: nagy.vendi54

Megszólalok Művészeti Magazin
http://megszolalok.blogspot.hu/
www.megszolalok.blogspot.hu/
weboldal: http://nagyvendel.comxa.com
www.nagyvendel.comxa.com
………………........……….
Facebook: csak beírod a facebook keresőbe mindhármat külön-  külön és meg is
találtad az oldalaimat: Megszolalok Nagy Vendel
…………………............……
Nagy Vendel Írásai:
Megszólalok művészeti magazin  szerkesztő nagy vendel
……………….............……..

Könyvtár:
E. könyvek a  MEK- en
Magyar Elektronikus Könyvtár
https://mek.oszk.hu/13500/13542/#
www.mek.oszk.hu/13500/13542/#
......................................
Ez a  verses oldalam címe... www.pieris.hu
http://www.pieris.hu/szerzo/nagyvendel
....................................

KÜLFÖLDI ELÉRHETŐSÉGEK:
www.canadahun.com irodalom fórum
http://canadahun.com/forum/showthread.php?34311-Nagy-Vendel-Megsz%C3%B3lalok&p=3650150#post3650150
________________________________________________

Az Amerikai Egyesült Államokbeli  egyik link, ahol elérhetik magazinunkat.
A link: minnesotahungarians.com
.........................................
Kedves olvasóink!
Néhány operatív információt kell megosztani Önökkel. Sokan jelezték, hogy a
színes magazin blogoldalán mindig csak a legújabban feltett újság jelenik
meg, pedig a régebbieket is szeretnék olvasni. Ennek semmi akadálya nincs,
ugyanis ugyanazon az oldalon elérhető az összes többi is!
A megoldás a következő: a képernyő jobb felső részén látható a
"Blogarchívum" felírat. Ez alatt különböző dátumok és hónapok vannak,
amelyek mellett láthatók kis fekete háromszögek. Ezek tartalmazzák a régebbi számokat.
A háromszögekre kattintva  "legördülnek" azok az újságok, amelyeket abban a hónapban tettünk fel.
Most már csak ki kell választani kattintással a kívánt újságpéldányt. A
háromszögre újból rákattintva bezáródik az az év, vagy hónap, s újabb
újságot lehet kiválasztani olvasásra!

Még egy nagyon fontos információ! Mivel a memóriaterületünk véges, ezért
takarékossági szempontból összevontuk azokat az újságokat, amelyek azonos
hónapban jelentek meg. Általában kettő számot  jelent egy hónapban, ezért
ezeket egy blogba vontuk össze. Az összevonással még nem végeztünk,
egyenlőre csak a januárban és februárban íródottak kerültek egy blogba. Az
összevonást folyamatosan végezzük...A blogon belül két újságot vastag piros
csíkkal választottuk el! Így valahogy:

MINDENKINEK JÓ OLVASÁST, ÉS JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁNUNK.
AZ ÚJSÁG KÜLSŐ, ÉS BELSŐ MUNKATÁRSAI.
............
VÉGE-ENDE-KONYEC-FIN-END-FINÍTÓ
..............
MEGSZÓLALOK MAGAZIN 801