2017. október 13., péntek

MEGSZÓLALOK
M.M.M. MŰVÉSZETI MAGAZIN
2017. 10. hó – hetedik évfolyam, tizedik szám
Kulturális és szórakoztató folyóirat
Független, és ingyenes heti lap
Alapítva : 2011 - ben , elvi síkon
Szerkesztő: Nagy Vendel magánzó, laptulajdonos
 NYIBA, KÖLTŐK IMÁI - DÍJAS KÖLTŐ ÉS ÍRÓ

1.Évfolyam: 2011. Alkalmi megjelenések
2.Évfolyam:  2012.  (1-tól a 6. számig)
3.Évfolyam: 2013.  (1-től a 17. számig)
4.Évfolyam: 2014.  (1-től a 24. számig)
5.Évfolyam: 2015.  (1-től a 12. számig)
6.Évfolyam: 2016. (1-től a 12. számig)
7.Évfolyam: 2017. október

MOTTÓ: TÖREDÉKEKBŐL ÁLL ÖSSZE AZ ÉLET EGÉSZE

 ***********************

1.  LECTORI SALUTEM! ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK!

 Tulajdon képen velem könnyű dolga van a  világnak, én minden évszakot szeretek, hiszen valamennyi évszak fontos  a  körforgásban, a  természet egyensúlyában.     
 A téli pihenés erőt ad  a  tavaszi kikeletnek, és  a dinnyeérlelő nyárnak, de mégiscsak számomra legfontosabb az ősz.  Nem a  közelgő elmúlást sugallja, hanem a  szorgos munka által megteremtett bőség eljövetelét hirdeti mindenkinek.  A  bőség eljövetelét mondja némely dalunk is, pl. a  "Szüret után lesz az esküvőnk", meg hasonlók…
Mi  volna ez, ha nem  a  boldog előre tekintés diadala.
Nagy Vendel

Élvezzük hát  a  szüreteket, a  bálokat, a  lakodalmakat, a  disznóvágásokat, majd pedig várjuk az  Advent csendes eljövetelét, a  megváltás boldog időszakát. 
  Bár ezt minden évszakunkra , hónapunkra elmondhatnánk, az október is számos eseményt tartogat számunkra, és van mire emlékeznünk is.   Sajnos már egyre kevesebbekben, de még vagyunk akikben előtör az aradi vértanúk gyászos emléke, a  forradalom megtorlásának soha el nem múló érzete, bár mint általában minden, az idők homályába vész a  közvetlen élmény hiányában.  Azóta már újabb forradalom rázta meg országunkat, az ötvenhatos  ellenforradalomnak titulált, mára már szabadság  harccá előlépett népfelkelés.
Még ma  is nehéz meghatározni pontosan a  titulust.   Az  indulatok a  mai napig nem csitultak, és már a  nyugat imádatában nevelkedett ifjúságunk nem is tudja miről van szó.
Globális világunk kitörli a  nemzettudatot.
Azért azt fogadjuk el, hogy a  gumilövedék is lövedék,megtudhat ölni valakit.
Itt  jöhet elő a  tanmese, a  lusta  tücsök, és a  szorgos hangya meséjében  mindkettő megfagyott a  télen.  Majd ha valaki alkalom adtán a  párizsi temetőben jár, tapossa meg helyettem is  a  meseíró sírját. 
Bogyiszlón már voltam, Párizsban nem is leszek.
    Azért mégsem kell csüggedni, köszöntsük a  régen, és mostan születőket, és  a  névnaposokat, a  béke jelével, és egy pohárka kadarkával.
CSAK EGY LITER KADARKA KELL, HOGY AZ EMBER NE TÖRŐDJÖN SEMMIVEL….
Éljen az ősz... egyebet nem mondhatok.
A  szerkesztő.
 ………….............................……..

TÓTH ENIKŐ: Ősz

Távoli fények,
hajnali képek,
hűvös a reggel, múlik a nyár

Érik a szőlő,
szép szeme fénylő,
barnul a hegyhát, hív a határ!

Hol van az álmod,
régi barátod?
Néha megérint a Nap sugara

Őszi világból,
tétova távol,
átcsap az életed régi nyara!

Újra feléled,
követve téged,
nyári varázslat, boldog idő

Így visz az élet,
őszi enyészet,
lelkeden nem lesz fellelhető...
 ...................................................

NOS, AKKOR SZÜRET...

NAGY  VENDEL: Szekszárdi szüret

Szüretektől hangos a Bartina,
Visszhangozza a Kisbödő,
Gyermekzsivajtól lármás a dombtető.
Tarkálló szőlőn
Piroslik a levél,
Létől duzzadt fürtből
Lomhán csurog a vér.
Ujjával, mint üstdobos,
Bádogon dobol a puttonyos.
Tompán morog a daráló,
Musttal locsolják tengelyét
Vidámabban lendül a kerék.
Friss csömögét marcangol
A henger a garaton.
Meghal a szem, de
Új élet erjed
Tüzes szekszárdi bor.
Vérszínben bugyog a kádról a must
Csillámlik benne a gyertya fénye.
Csattog a prés ütemre,
Lécei közt csordul a lé.
Telik a csobolyó szaporán,
Tőtiklőn zúdul le az új bor.
Feszül az abrincs bilincse,
Hordódongára rásimul.
Mustgáz kluttyan a kotyogón,
Magas a szám a fokolón.
Tompán koppan a lopó az akonán,
Bíborszínű az üvegpohár.
Bársonyos íztől összefut
Szánkban a nyál.
Gőzölgő pörkölt illata száll.
Foghíjas tanyasoron,
A Kadarka utcán
Cefreszagot  lehel a
Gaz nőtte pinceszáj.
Régmúlt borok dicsőségéről
Álmodik a must.
A pincemélye szomjazó
Vendégre vár,
Mámoros  muslincák
Bódult dala száll.

2017.  októberében

..................................................

SZŐKE ZSUZSA: Merj!

Merj hazádban magyar lenni,
szent hazádért szívből tenni!
Merj szívednek óhaj lenni
s Lelked irányába menni!

Repülj a kerecsen  útján,
ne mélázz szomorú múltján!
Élj galambként szabadság-vágyban,
s ne bólogató birkanyájban...


Merj hazádban magyar lenni
szent hazádért szívből tenni!



 ***********************


SZEMEZGETÉS A TARTALOMBÓL


  1.  LECTORI SALUTEM, ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK
  
  2.  OKTÓBER, A  LÁTÁS HÓNAPJA. KEREKES GÉZA VERSEIBŐL ERDŐSNÉ ONDA MARICA                            AJÁNLÁSÁVAL.
        FEHÉR BOT NAPJÁN -  ERDŐSNÉ ONDA MARICA  ÍRÁSA
 
  3. VERSEK A  NAGYVILÁGBÓL -  KORTÁRSAINK  ÍRTÁK
      SZÉLL MAGDOLNA, TÓTH  ENIKÖ, MÁTYÁS RITA,  CSOMOR HENRIETT,  SZAUER GERTRUD,
       MIKS MÁRIA,  HAJDAN VALÉRIA
 
 4.  NOVELLÁRÓL NOVELLÁRA... ÁRVAY MÁRIA:  GYÓGYÍTANI SZAVAKKAL IS LEHET
 
 5. VÁLTOZTASSUK MEG A  SZEMLÉLETET - GERENCSÉR HAJNALKA  RIPORTSOROZATA
       BESZÉLGETÉS  GERENCSÉR HAJNALKÁVAL. RIPORTER:   FELLNER ISTVÁN
 
 6. TEMETŐI TALÁLKOZÁS - MIKS MÁRIA   NOVELLÁJA:  ÖSSZEFELEDKEZVE
 
 7. NOVELLA FOLYTATÁSOKBAN... BURZA MÁRIA:  A  KÜLÖNC
      VÁLOGATÁS I. P. STEVE  VERSEIBŐL, VÁLOGATÁS BURZA MÁRIA  VERSEIBŐL
 
 8.  HAZAI TÁJAKRÓL... NAGY VENDEL LEGÚJABB VERSEI
 
 9. PÁLYÁZATI NOVELLA.  : KERTÉSZ NÓRA BÚCSÚ

10. ESSZÉ. TÓTH ENIKŐ: A  KÉT ÖREG

11. EGY SZÉP NOVELLA. VÖNÖCZKINÉ GMEINDL MARGIT : SZEREPCSERE

12. HALLGASSUK EGYÜTT ...DR. KOVÁTS GYULA  ZENEI ROVATA
     JÁRTÓ RÓZA   KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL:  HISZEK EGY ISTENBEN

13. MEGJELENT  A  MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBAN
     NAGY VENDEL KILENCEDIK VERSES KÖTETE
     NEM ÍGY SÁRGA, HANEM ÍGY SÁRGA
     MEGJELENT JENEI ANDRÁS  LEGÚJABB KÖTETE
     A  FANTASI REGÉNY ELÉRHETŐSÉGE ÉS BEMUTATÁSA ...

14. HUMOR MORZSÁK. NAGY VENDEL:  A  BOHÓCORR

15. VERSRŐL VERSRE... KORTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL
      SZÉLL MAGDOLNA,  SZAUER GERTRÚD, MIKS MÁRIA,  YLEN  MORISOT,
      MÁTYÁS RITA,  BAKSA  ANCI, SZÖLLŐSINÉ  CSÖTÖNYI ÁGNES

16.  VÉLEMÉNYEM SZERINT!  - OLVASÓINK ÍRTÁK

17. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT - SOPONYAI MIHÁLY  ROVATA : ERDEI SZEDER
       CSONGRÁDI KATA PRAKTIKÁI : A HAGYMA ÉS A SZILVA A NÉPI GYÓGYÁSZATBAN


18. SZERKESZTŐI ÜZENETEK

 ***********************
  
2. OKTÓBER, A  LÁTÁS HÓNAPJA

KEREKES GÉZA   VERSEIBŐL   -  ERDŐSNÉ ONDA MARICA  AJÁNLÁSÁVAL

Szia Vendi!
Október a látás hónapja. Ez alkalomból ajánlom a Magazin olvasóinak figyelmébe nagyapám, Kerekes Géza három gyönyörű versét.

Kerekes Géza: Érints is engem


Érints is engem,
Mert nem elég szavad.
Fénytelen világom börtöne fél.

Érintésed nélkül
félelmem vadabb,
És társas magányra, fagyra ítél.

Érints is engem!
A szó csak körül leng
Érints, hogy érezzem szent tüzedet.

Csak így hiszem bizton,
ha baj vulkán reng.
Meg fogod óvni az életemet.
-------------------------------------------------------------- 

Kerekes Géza: Vakon

Szépen, értelmesen élni,
Valamit mindig remélni,
sötétben is lehet.

Csak a mosoly el ne fagyjon!
Belőle rózsa fakadjon,
a fény sírja felett.
 ---------------------------------------------------------------

Kerekes Géza: Bíztató

Boldogság hallgatni rigót,
zengő ünnepi harangszót,
Jó dalt kívánni az éjben,
ringva ölelésben, kéjben.
Szép lepke szárny színpor éke,
színvilág gyönyörűsége.
De jaj, ó sors! Megvakultál,
sötéten magadba hulltál.
Ne gondolj szándékos végre,
Holt vagy élő temetésre.
Csak levél tud halni szépen
Jaj nélkül az őszi szélben.

 De te élsz,
A szíved dobog
Akkor is, ha sír, ha zokog,
Akkor is, ha hallod a rigót,
zengő ünnepi harangszót.
Amíg dalt kívánsz az éjben,
ringva ölelésben, kéjben,
Addig csak adj!
Szeress! Becézz!
Ne szemekbe, szívekbe nézz!
Ölelj át porszemet, eget,
esőcseppet, hófelleget,
és élni fog benned a világ
Mert a jégvirág is virág…

Köszönettel: Marica

......................................................

FEHÉRBOT NAPJÁN 

ERDŐSNÉ ONDA MARICA IRÁSA


Ha hinnék a véletlenekben, akkor bizonyára úgy kezdeném a történetemet, hogy számtalan szerencsés véletlen alakította az utamat, amíg eljutottam a mai napig, amikor kimondhatom, immár 20 éves évfordulómat ünnepelhetem a munkahelyemen.
Tulajdonképpen, a végeredményt illetően semmi jelentősége annak, hogy Isteni elrendelésnek vagy szerencsés véletlennek fogom fel az eseményeket, így inkább nem is bonyolódok bele filozófiai okfejtésekbe, csak elmesélem, hogyan csöppent az ölembe két évtizede ez a lehetőség.
Amikor megszületett a kisfiam, beköttettem a vezetékes telefont, minden eshetőségre felkészülve. Akkoriban még nem volt elterjedve a mobil telefon, szerencsésnek érezhette magát, aki birtokba vehetett egy válaszfal tégla méretű készüléket, hogy ne kelljen a sarki nyilvános fülkéhez rohangálnia baj esetén. Ha az utcán, vagy utazások alkalmával nem is sokat ért a vezetékes telefon, azért adott némi biztonságérzetet, amikor otthonunkban tartózkodtunk. Az idő, még 16-os kiscipőben is gyorsan futott, Viktorkám közeledett a második születésnapjához, amikor egy októberi ködös délelőttön megszólalt az a bizonyos készülék, amit szerencsére sosem kellett éjszakai vészhelyzetekre használni. Felvettem a telefonkagylót, és bemutatkoztam. A vonal végéről udvarias, mély férfihangot hallottam. Ő is bemutatkozott, majd megkérdezte, lenne-e kedvem a helyi orvosi rendelőben dolgozni, telefonközpontosként. Első döbbenetemben egy halk perszén kívül nem sokat tudtam kinyögni. Leendő főnököm közölte, hogy akkor másnap tízre vár a rendelőben, hogy megbeszéljük a részleteket. Amikor bontottuk a vonalat, ezernyi kérdés tolult elő agyam hátsó zugaiból, amiket jó lett volna feltenni ennek az ismeretlennek.
Az első például rögtön az, hogy honnan tudta, hogy ezen a telefonszámon egy olyan embert ér el, akinek hőn áhított vágya, hogy munkát kapjon?
Mindegy, vontam meg a vállam, ha ezt az első lehetőséget ki is hagytam, holnap fényt derítek ezekre a titokzatos dolgokra.
Így is történt, másnap Daisyvel elkutyagoltunk a háziorvosi intézménybe, felkaptattunk a lépcsősoron az emeletre, és körbejártuk a folyosót. Egy készséges, fiatalos hang szólított meg, hogy segítségét felajánlja. Bemutatkoztam és tudtára adtam, hogy reményeim szerint munkatársak leszünk, ha minden összejön, mert mi bizony állásinterjúra jöttünk, és a főnököt keressük. Évi elkísért az igazgatói irodába, majd magunkra hagyott bennünket.
 
Erdősné Onda Marica
- Nos, gondolkodott a tegnapi ajánlatomon? - kérdezte az empatikus férfi, miután hellyel kínált, és leültünk.
- Ha a részleteket illetően sikerül megegyeznünk, továbbra is szívesen vállalnám a munkát, de…
- Úgy gondolom, nem lehet olyan kérdés, amire ne találnánk megoldást. - szakított félbe biztató mosollyal. - Úgy látom, nagyon nyugodt kutya, bírni fogja a hat órát egy helyben?
- Igen, természetesen. - hebegtem - Ez lett volna az első kérdésem, hogy dolgozhatunk-e ketten is ebben az egy munkakörben, mert én csak vele tudok közlekedni. - magyaráztam.
- Ha nem kér külön gázsit, nincs ellene kifogásom. - Válaszolta.
Egyre inkább akartam ezt a munkát. Amilyen mázlim van, még a végén nem csak biztos állásom lesz, de még a világ legrendesebb főnökével is büszkélkedhetek. Nem tagadom, első találkozásra nagyon szimpatikus lett ez a segítőkész humoros férfi. Nálam a közmondás valahogy úgy hangzik, hogy aki a kutyámat szereti, rossz ember nem lehet…
- Nézze, én hat órában gondoltam alkalmazni, ha lehet, akkor már holnaptól, sajnos a fizetés nem alkuképes, mert szorítanak a keretek, de minden másban meg tudunk egyezni. Két nap lenne a betanulási idő, október 15-től pedig írnánk a szerződést.
Amikor kimondta az összeget, nem akartam hinni a fülemnek. Az általa ajánlott fizetés több volt, mint amit remélni mertem. Előző munkahelyemen, igaz ott csak négy órában alkalmaztak, de kevesebb, mint a felét fizették bruttóban. Mivel így már nem maradt tisztázatlan kérdés, véglegesítettem a döntésemet egy lelkes igennel.
- Akkor most lekísérem és bemutatom a közvetlen munkatársának, vele megbeszélheti a részleteket. - állt fel a főnököm.
- Lehetne még egy kérdésem? - fordultam hátra, mielőtt kiléptem volna az iroda ajtaján.
- Mondja csak…
- Hogy talált meg engem?
- Felhívtam az Önkormányzat szociális osztályát, ott adta meg a telefonszámát Vígh Julika.
Nagyot nyeltem, mert fogalmam sem volt ki ez a hölgy, és hogy neki honnan van meg a számom, de azért mosolyogva megköszöntem a tájékoztatást.
Még szerencse, hogy kettőnk közül, legalább Daisy higgadt tudott maradni, mert nekem fogalmam sincs, hogy jutottunk akkor haza, annyira a föld fölött jártam. 
Egész nap röpködtem és izgatottan meséltem mindenkinek, akivel csak találkoztam, hogy milyen nagy szerencse ért. Sok ember hetekig, hónapokig keresi a megfelelő állást, nekem meg már másodszorra pottyan az ölembe a lehetőség, mint egy égi áldás.
Ahogy végiggondoltam, milyen váratlanul lettem áruházi bemondónő, eszembe is villant, hogy még mindig nem tudom, kinek is köszönhetem az új állásomat.
A férjem is meglepődött, ő sem tudta összerakni az információ töredékeket egy jól értelmezhető egésszé. Délután vásárolni mentünk, és beugrottunk a sógornőmhöz, hogy neki is elújságoljuk a jó hírt.
- Na, elvállaltad? - kérdezte mindent tudó hangon.
- Természetesen. Soha sem gondoltam volna, hogy egyszer munkám lesz ebben a városban, de te honnan tudod?
- Vígh Julikától…
- Oké, helyben vagyunk. Akkor most már én is megtudhatnám végre, hogy ki a jótevőm?
- Tulajdonképpen én- mondta a sógornőm a kávéfőző mellől.
Felhúztam a szemöldökömet magyarázatra várva.
- Amikor Brankovics László felhívta Julikát, hogy tudna-e ajánlani egy csökkent munkaképességű embert a telefonközpontba, akkor ő rám gondolt. De tudod, hogy én megőrülnék, ha napi hat órát egy székhez ragasztva kellene dolgoznom. Ez nem nekem való, ezért javasoltalak téged.
- Á, így már értem. Köszönöm szépen. Nem fogod megbánni?
- Egészen biztosan nem. De annak örülök, hogy te elvállaltad. Meglátod, jó kis, nyugis munkahelyed lesz.
Efelől szemernyi kétségem sem volt. Épp ezért nem értettem a sógornőm döntését, de nem faggattam a miértekről.

Peregtek az évek, a 16-os cipőcskéből 41-es lett. Néha úgy tűnik, mintha az idő is nagyobbakat lépne. Az elmúlt évtizedekben úgy volt legalább négy-öt munkahelyem, hogy ugyanabban az épületben, ugyanazon helyiségben maradtam. Az intézmény neve és a főnökség változott, munkatársak jöttek, mentek, és talán csak az maradt a megszokott, ahogy felveszem a telefont és azt mondom:
- Rendelőintézet. Jó napot kívánok!

Hogy mit hoz az élet, nem tudom.  Nem tudom, hogy lesz e 25-dik, vagy 30-dik évforduló. Tulajdonképpen, eddig nem is nagyon jutott eszembe, hogy számon kellene tartani, meg kellene ünnepelni ezt a napot. Valamiért azonban csak lehet jelentősége annak, hogy épp a fehérbot napján ért ekkora szerencse. Talán azért, hogy minden évben emlékeztessen rá, hogy fehérbottal a kezemben is lehet hasznos és értékes életet élni…

***********************

3. VERSEK A  NAGYVILÁGBÓL  - KORTÁRSAINK ÍRTÁK

Széll Magdolna: Tücsökzene

Tiszta nyári éjjeleken,
milliárdnyi tücsök zenél,
epekedő hevülettel,
ciripel a szerelemért.

Gurgulázó hangjegyeken,
vén csillagom ringatózik,
a kozmoszi sötétségben,
biztatóan rám hunyorít.

Egyszer talán nekem is szól,
szerenád egy nyári estén,
dobozba zárt vágyaimról,
magyar nóta könnyes nyelvén.


Ciripelés lassan lecseng,
fut az éj a hajnal elől,
csillagom még picit dereng,
búcsút int a kékség felől.


2017.
Üdvözlettel:  Széll Magdolna.  Ha kíváncsi vagy rám:



.........................................................

TÓTH  ENIKÖ: Hangok harmóniája

Leveleket lenge lelkek,
Lehelettel leejtették,
Lármás ludak lantra leltek,
Láthatáron lila lepkék

Rozsdabarna réten reccsen,
Róka rozsdavörös lába,
Ráadásnak rigó reppen,
Rózsatövis rongy ruhára

Ősz örökölt önkívület,
Ősi öntudatban őrzik,
Őzek összetett önfeledt,
Örömeit ölre öntik


Hervadó, hulló hajnalok,
Harangoknak halk hulláma,
Hetedhét határra hagyott,
Hótündérre hulljon hála!

2017. 09. 03. 

 ...................................................

Mátyás Rita: Őszi képek...

Hideg szelek váltják a nyári szellőt,
gyümölcs-illattól terhes már a lég,
Napnak vére festi az őszi erdőt,
Illatukat ontják az őszikék.
Dérré keserednek harmat cseppjei,
Nap fáradt fénye, már nem melegít.
Csodálom az ősznek, pazar színeit,
pince mélyén hordó, új bort nemesít.
Borostyán levelét megsebzé a fagy,
vérvörösre festi a házfalat.
Nedves felhők ülnek hegy tetejére,
fagyott esők áztatják a völgyet.
Dideregve dúdolnak a tegnapok,
szél süvít át, az öreg ablakon.
Duruzsoló kályha piros fényében,
ölemben éled a holnap reménye.


2017.09.18.

....................................................

CSOMOR HENRIETT: Színes határ

Őszi falevél meglepetést tartogat.
Aranysárga napsütés természetbe csalogat.
Amíg a szem ellát, színes a határ.
Festeni se lehetne szebbet.
Két hegynek vonalát,
ahogy összeérnek, s egymásba borulnak
a sárga, bordós lombkoronák.
Azúrkék égbolton fodros bárányfelhők úsznak,
egybeforr a gyönyör ég és föld között.
Szívedben érezd mekkora
hatást gyakorol rád.
Beleborzong a lelked is örömébe,
pedig csak itt jártál
a szomszédos  dombtetőn.
Lemenőben már a  nap.
Harang zúg a kis faluba.
Kísérj haza esthajnal csillaga,
haza kéne érni kapuzárásra.

2017. szeptember  18.
 ...............................................................

Szauer Gertrúd: Lelkedtől, lelkemig!

Ha egy barát, bár messze van
Segít neked, gondol rád
Olyan mintha, hozzád küldné
Lelke csodás madarát !

És amikor, szív a szívet
Sarkáig kitárja,
Olyan mintha, a szép galamb,
Hozzád, visszaszállna !

Köszönetem, édes terhe
Hálám rajt a bélyeg,
Nem feledem ezt a gesztust,
Ameddig csak élek!

.....................................................

MIKS MÁRIA: HA SEGíTENÉL NEKEM ...

Látod, készülök lefödni poshadtvizű kutam.
Utolsó vödröm súlyát fáradsággal emelem.
Könnyebben  bírnám,
ha segítenél nekem!
 
Kupacba gyűjtöm fáim elsárgult leveleit,
de a gonosz szél újra összekócolja kertem.
Csendesülne tán,
ha segítenél nekem ...

A nedvenincs, vén ágakból magas máglyát rakok,
aztán gyufát tartok alá, de reszket a kezem.
ellobbanhatna, 
ha segítenél nekem!

Már a hamut kotrom. Alatta szunnyadó parázs
izzik még, s bevilágítja árnyék lakta lelkem.
Te olthatnád  el,  ha segítenél nekem!

....................................................

Hajdan Vali: MAGYARÁZAT

A magyarázatok ideje lejárt,
bár, volt, akinél ez régen még bevált.
Eleget jártattam én ó a szám,
nem beszélek már többet óraszám!
Lehet nézni értetlenül és bután,
gondolkozzon el mindenki ezután.
Elkerülve a félreértéseket,
félreérthető összenézéseket.
Aki a tiszta beszédeket érti,
- legyen nő, gyerek vagy akár férfi-
nem sérti az igazság, mit mástól hall,
akkor sem, ha igaznak ő mást is vall..!


----------------------------- 

Hajdan Vali: Arc harc

Szembe kell nézni az arccal,
minden nap egy újabb harccal.
Letenni kezünkből a tőrt,
és nem nyúzni tovább a bőrt.
Adj egy kis esélyt magadnak,
mert éveid elszaladnak!
Ne próbálj futni előle,
tarts tempót, és kapj erőre!
Régi helyett, ki újra szavaz,
nem lesz életnek kudarca az!

------------------------ 

Hajdan Vali: Őszintén

Miközben felém az
ősz inte,
maradok Vele is
őszinte.
Semmit nem tett nekem
Ő szinte,
Mire vágytam, nem az
Ő szintje.
Kezed a fejemre
őszt hinte,
Megmaradsz nekem az
ősz szín Te!



***********************

4. NOVELLÁRÓL NOVELLÁRA

ÁRVAY MÁRIA : Gyógyítani szavakkal is lehet

A könyvtárban kellemes, hűvös volt az idő, odakint azonban tombolt a hőség. Már napok óta tartott a 34-36 fokos kánikula.
Nagyon szeretek könyvtárosként dolgozni, hivatásom egyben a hobbim. Már gyerekként rengeteget olvastam, születés- és névnapomra, karácsonyra mindig könyvet kértem családtagjaimtól, barátaimtól. Egyértelmű volt számomra, könyvekkel szeretnék foglalkozni.
 
Árvay Mária
Hadd meséljem el egyik olvasónk megható történetét. Péntek délután megszólalt a kis csengettyű, s belépett Edit. Kérdeztem, segíthetek-e valamiben, de ő csak nézelődni szeretett volna.
Láttam rajta, hogy bánatos, le van törve, alig tudja a zokogását visszafojtani. Hagytam egy darabig keresgélni, aztán valami azt súgta, hogy menjek oda hozzá.
- Ne haragudjon a tolakodásomért, látom, milyen rossz passzban van, tudok esetleg segíteni valamiben?
- Nem is tudom…
- Szívesen beszélgetek Önnel egy kicsit, van időm.
Leültünk egy-egy kényelmes fotelba.
- Mi bántja ennyire?
- Napok, sőt hetek óta borzasztóan rossz a hangulatom, a közérzetem. Nincs kedvem semmihez, hamar elfáradok, könnyen elfogy a türelmem.
- Nincs semmi az életében, amiben sikert ért el?
- Talán ez az, mostanában nincsenek sikerélményeim, mindig másoknak akarok megfelelni, s érzem, nem jutok előbbre.
- Kérte már valaki segítségét?
- Nem, ide is csak azért jöttem, hogy összeszedjem kissé a gondolataimat.
- Remekül tette, hogy ide jött. A könyvek a legjobb barátaink. Tanítanak, szórakoztatnak, mulattatnak; nem aláznak meg, nem űznek gúnyt belőlünk, nem nevetnek ki bennünket, hanem tanácsokkal segítenek, hogy szebb legyen az életünk. Takaros külsejükkel, finom illatukkal, s a bennük lakozó gondolatokkal hívogatnak bennünket.
- Annyi a könyv, nem tudom melyiket is választhatnám a lelki problémámra.
- Ne aggódjon, ezért vagyok itt! Örömmel segítek!
Felálltam, s magabiztos léptekkel mentem a könyvsorok között. Pontosan tudtam, melyik műre van most szükség, egy igaz történetre. Helen Keller írta: „Csöndes, sötét világom” címmel.
- Fogadja meg a tanácsomat, olvassa el ezt az életrajzot, nem fogja megbánni.
- Nincs túl sok időm.
- Annyit elárulhatok Önnek, hogy ha elkezdi ezt a történetet, nem fogja tudni letenni. Három hét alatt bőven kiolvassa!
- Rendben, mit árthat?
Elváltunk, s csak remélni tudtam, hogy beszélgetésünk és a kikölcsönzött könyv a segítségére lesz.

Három hét múlva Edit visszajött hozzám. A változás meglepett, az arca csupa mosoly, sugárzó, boldog, elégedett tekintet.
- Látom, tetszett a könyv.
- Helen Keller élete maga a példakép. Siket-néma-vak létére csodálatos dolgokat vitt véghez, tanulni lehet tőle a türelmet, kitartást, céltudatosságot. Elég volt tehát az önsajnálatból! Helen siketen és vakon élte életét, tele megpróbáltatásokkal, mégis megtalálta a belső békét, derűt és harmóniát.
A 172. oldalon egyik mondata különösen megérintett:
"Most látom át, hogy milyen önző, kapzsi lány voltam, mikor azt kívántam, hogy az én boldogságom pohara csordultig legyen tele anélkül, hogy meggondoltam
volna, hány emberé üres egészen. Szívemből szégyellem meggondolatlanságomat."

Szörnyen restelltem magam, hiszen én sokkal, de sokkal több mindennek örülhetnék, s eddig nem tettem!

- Helen szavai különleges receptek a lelki problémákra. Egyébként az interneten még számos idézet olvasható tőle.
- Nagyon köszönöm Önnek! Most már tudok örülni az egészségemnek, a mindennapjaimnak, az egész életemnek! Elhatároztam, hogy segíteni fogom azokat az embereket, akiknek hiányzik mindaz, ami Nekem megadatott. Most már sikeresnek és hasznosnak érzem magam! Legközelebb is jövök ide, mert minden egyes könyvvel okosabb leszek.

Ez aztán a fantasztikus átváltozás, felemelő szakma az enyém.
Árvay Mária


***********************

5.  VÁLTOZTASSUK MEG A  SZEMLÉLETET

GERENCSÉR HAJNALKA   RIPORTSOROZATA:
VÁLTOZTASSUK MEG A SZEMLÉLETET

A BESZÉLGETÉS LÉLEKEMELŐ, HA KÖLCSÖNÖS SZERETETET ÉS TISZTELETET ÉRZÜNK EGYMÁS IRÁNT
Riport Szabó Tiborné (Gerencsér Hajnalkával) . A beszélgetést Fellner István vezeti.

- Örül a lelkem a riportjainknak. Olyan közös munkák ezek, amely révén egymásra hangolódunk, és igyekszünk kihozni a másikból a lehető legtöbbet. Nagyon jó, hogy egyre többen olvasnak bennünket. Nemrég egy kedves chatet kaptam, amelynek a tartalma a következő volt. Ezek a riportok nemcsak erőt adnak, utat mutatnak, nemcsak olvasmányosak, példaértékűek, hanem különös módon még arra is képesek, hogy megtanítsák beszélgetni az embereket.
Egy érdekes műfajjal szeretném indítani a beszélgetést. István riportjában kiemeltem, hogy Papp Ádival verspárbeszédeket folytatnak, és a sors ajándékaként nekem is megadatott ez a lélekemelő lehetőség.

Fellner István: KIKÖTŐ...

Fellner István. Ebben a részben mint riporter
tevékenykedik
megszólt egy folt az arcomon,
tükör fénye vetett rá árnyat,
hogy eddig nem láttam.
apróka - de tudom - hogy hol van,
s e rút cicoma,
nevet adott - öreg vagy koma -
szólott - nem volt mosoly -
eltűnt a kép
tükörszilánkok vágta szeletek
hullottak,
egyedül voltam magamban,
elmúlt már csak darabok, szilák,
megmaradt csonkok,
mint csatatér, borította halom,
s most boldog vagyok,
becsaptam a mát,
s hogy holnap mi vár?
újabb harc, félő, folytatás,
vagy mint eddig is,
bátor megadás,
adok még pár pillanatot,
hogy élhessen a vigyor arcomon,
eltelik pár perc - tán óra,
mire rádöbben nem győzött
a pipogya,
csak eltolta idejét.
hogy valljon végre színt,
elmúlott már az idő…tégy magadra láncot,
maradj meg ott -
hol csendes a kikötő../fellner

2017. február
--------------------------- 

Gerencsér Hajnalka: Kedves Kapitányunk!

Gerencsér Hajnalka. Ebben a részben
mint riportalany szerepel
Én, a barátod szólok hozzád ím,
Ne a foltnak, kérlek nekem higgy!
Elnevezünk mi szeretettel téged,
Hallgasd lelkedben milyen az ének…

Lélekben minden ember addig fiatal,
Míg éltető erőt ad lelkében a dal,
Ha e dallam a lelkéből kiszáll,
A fiatalsága múlik, s öregre vált...

A te lelkedben erőt ad e dal,
Ez az, amit itt mindenki hall…
E dalra épít kezed és lelked,
E csodák benned erre teremnek.

Drága Kapitányunk! Arcod kedves,
Szellemed friss, kérlek nevess !
A kikötő …. tudod messze még,
Fényhozó vagy, tudjuk már rég.

----------------------- 

Fellner István:  VÁLASZOM...Gerencsér Hajnalka versére

kedves kis riporternőm tudom 
a Te szíved örök

mindenkinek,

hisz lelked úgy tárod

hogy olvasni lehet, és tud is benne
ki szeret,
köszönöm a szavakat
köszönöm - hogy lehet,
megköszönni Neked
mit tettél
s teszel,
nem tisztem, csak tiszteletem
teszem, magam - s nem sértve senkit -
mások helyett,
oly kemény e világ - s én -
ki oly sokat éltem benne – tudom -
kevés az ilyen - csendes lélek -
hát én becsnek tartom
és kérem Teremtőnket,
adjon sokat mindenből,
mindenkinek -
s belőle Neked - ne keveset…


---------------------- 

Gerencsér Hajnalka: István Barátom!

István Barátom
Oly kedves vagy nekem,
Nyílt vagyok annak,
Ki tisztel és szeret,
Szeretethiányban
Szenvednek emberek.

Szeretetmorzsát
Hintek az útra,
Nem borítunk fátylat a múltra.
A múlt a gyökerünk,
Belőle vagyunk,
Érez a lelkünk
És jár az agyunk.

Bízunk egymásban,
Az életünk ettől szép.
Tanulunk egymástól,
És erőt adunk,
Falak helyett
Hidakat akarunk.

Sok falat ledöntünk,
Barátokat lelünk,
Egymást inspirálva
Alkotunk, teremtünk.
Nem irigykedünk,
Értékeljük egymást.

Erősségeink tudatában
Kiegészítjük egymást,
Szeretetben élünk,
Közösségben vagyunk,
Egymás lelkébe látva
Riportokat írunk.

Olvassuk, általuk
Erőt merítünk,
Gazdagszik lelkünk,
Erősödik hitünk.
Szürke napokba színt
És szeretetet töltünk.


Köszönöm Neked
A Barátságodat,
Élj sokáig köztünk,
Olyan jó, hogy vagy!
Alkoss, teremts, de pihenj is,
Az idő tudod kell arra is 


- No, elgondolkodtál - e azon, hogy a sok jótett is kiégetheti az embert?
- Szuper a kérdés. Azt gondolom, hogy a jótett maga nem égetheti ki az embert, csak azon szituációk, amikor a másik fél nem értékel, tehernek érzi a közeledésemet, segítő szándékomat. Ha ... a jótett célba ér, akkor meghatványozódik az energiaszintem. Adni és jót tenni jó!

- Ha visszagondolsz az eddigi életedre, mi lenne az, amit másként csinálnál?
- Vannak dolgok, amik idővel átértékelődnek. Én szinte minden alkalomkor a szívemre hallgatok a döntéseimben. A munkámmal kapcsolatban jól döntöttem, jövőre dolgozom 30. éve ugyanazon a munkahelyen. Csupán gimnáziumi érettségim van, de ... egyáltalán nem bánom, hisz amire szükségem van, arra mindig találok megfelelő embert, akitől megtanulom. Mivel a körülményeimen nem tudnék változtatni, és épp azok hatására élem az életemet így…szerintem mindent épp így csinálnék. Ez korántsem jelenti azt, hogy mindent jól csinálok, csak az életutam és értékrendem szerint élek...

- És mi nálad az értékrend?

Gerencsér Hajnalka: GAZDAG VAGYOK

Gyakran elgondolkozom, mily gazdag is vagyok,
Lelkemben sok szeretet van, mit elosztogathatok.
Ha pénzben mérném a gazdagság mértékét,
Nem értékelhetném az élet sok szépségét...

Elmennék egy mosoly mellett, mely oly sokat jelent,
Legrövidebb út két ember közt, s kapcsolatot teremt.
Futnék egész nap, csak a pénzt hajszolnám,
De a lelkem üres volna...nem élnék igazán.

Aki vagyonban méri gazdagságát,
Boldog sosem lesz, mert a pénz pénzt kíván...
A kapzsiság útja nem vezet sehova....
De túl késő lesz, mire ezt sok ember megtudja!

A gazdagság mértéke a lélekben rejlik,
Ezt velem együtt már elég sokan sejtik...
E lelki gazdagság a boldogság alapja,
A SZERETET az, mi az élet értelmét adja!

2014. május 3.


 - Az igazi érték a lélekben rejlik. A szeretet a legfontosabb. A munkahely fontos, hisz az adja a megélhetést. A pénznek nem tulajdonítok értéket, hiszen a legfontosabbakat: szeretet, érintés, igaz barátság nem tudom pénzért megvenni...


- Ez nem így van...tisztelem, amit hiszel, de sajnos Te vagy a példa, a pénz sajnos nagy úr…hogy az embernek más az értékrendje, értéke aláírom, de pénz nélkül sajnos…Mert azoknak az embereknek, akiknek semmijük nincsen, csak a pénz a megoldás…
- A pénz nagy úr, ha nincs, vagy nem elég...Nem a gazdagság a boldogság forrása, hisz az csak arra vezet, hogy felhalmozzunk  - sokszor - felesleges dolgokat. Egyfajta kihívás az élettől, hogy rájöjjek, hogy oldjam meg a felmerülő problémákat és igazi sikerélménynek könyvelem el, hogy mindig meg is találom a módját…
Épp a közelmúltban kaptam közel 25000 Ft-os fizetésemelést, ilyen mértékű emelésre nem számítottam. Sosem voltam elégedetlen eddig sem. Nem hasonlítottam a fizetésemet más munkakörben dolgozókéhoz, hisz ők mással foglalkoznak, iskolázottabbak, és ezer más összetevője van annak, hogy másként kapnak fizetést is. Nagyon szeretem a munkámat, s a lassan 30 éves munkaviszonyom alátámasztja a döntésemet, jól választottam. Jó közösségben dolgozom, változatos munkakörben. A pénzzel való bánásmódot kialakítottam, így amikor kevesebbet kerestem, akkor is, ha akartam tudtam jótékonykodni is.

- Nagyon sok mindennel foglalkozol. Mit szeretsz igazán csinálni?
- Soroljam? Szeretek gobelinezni, fonalgrafikázni, horgolni, keresztszemest hímezni, Borbély Lajos Tanár Úr  Fonalkirálynőnek titulált 2006-ban a hobbikiállításomon, mert szinte minden alkotásom alapja a fonal volt akkor. Az utóbbi időben rákaptam az írásra is. Az alkotó tevékenységen kívül leginkább a lelketekkel szeretek foglalkozni…

- Az egyik verses Facebook csoportnak páratlan kezdeményezése volt. Karácsonyra megjelentette a Gold Pen 2016 antológiát, amelyben több, a lelkemnek kedves ember versét olvashatjuk. Mesélj erről, kérlek István!

- Nos nem hiszem, hogy ha valaki valamit "alkot", ne szeretné viszontlátni mások arcán a meglepetést, örömet. Ez hajt nemcsak engem, másokat is. Mikor a Gold Pen csoport... lehetőséget nyújtott, hogy némi ellenszolgáltatás ellenében, én is a tagja lehetek pár versemmel egy nívós kötet kiadatásának, nagyon örültem. Biztosan mások is így vannak, amikor először tarthatják kezükben nyomtatott formában "művüket"…csodás érzés. És nem utolsó sorban, úgy érzem, egyfajta elismerés, hogy megmertem tenni, felvállalva, netán mások -  ha olvasnak - nem éppen pozitív lesz a fogadtatás. Most már elmondhatom, egyike volt a legjobb döntésemnek életem folyamán...

- Milyen érzés az, hogy megjelentek a verseid nyomtatott formában is?
- Nagyon jó érzés...hihetetlenül jó…

- Ha elmennél egy lakatlan szigetre…mit vinnél magaddal?
- Egy lakatlan szigetre? Ott jó csend lenne, amit egy ideig élveznék, de nagyon hiányoznátok!  Ott főként, ahogy a való életben is sokszor - azt érezném, felesleges a lelkem, nem tudok senkinek szeretetet adni.... és már jönnék is vissza...

- Visszajönnél? Ez jó J !
- Nélkületek sokkal sivárabb lenne az élet. A mindennapokat a szeretet, a beszélgetések színesítik és a közös munkánk!

- Mi szokott valakiben...leginkább megfogni?
- Az illető lelke. Ha érdekember, akkor nem foglalkozom vele, mert nem táplálom a lelkemet negatív energiákkal. Ha érzékeny és szép lelke van, ha őszinte, ha érdeklődő, de nem pletyka szinten ... akkor kapcsolatba kerülünk... Ha azt érzem, hogy szeretetre van szüksége, megtalálom a módját, hogy kapjon szeretetet.... Szeretem a kreatív embereket, akiktől sokféle technikát tanultam eddig is. Azokat, akiket nem kedvelek, kikapcsolom az életemből. Gyűlöletre nincs időm, a szeretet értékesebb.

- Sok sérült embert ismersz...lelkieket ...testieket. Ha férfi lennél, másként élnéd meg ezeket az ismeretségeket?...Hisz egyik oldal sem egyforma…más - más a gond?
- Ha férfi lennék, épp így élném meg ezeket az ismeretségeket, hisz itt csak a lélek számít, az egymásra hangolódás... a szeretet.

- Nos ezzel vitába szállnék. Mi férfiak nem úgy gondolkodunk...én tudom…mert Ti valahogy mindenre tudtok választ...mi pedig durrogva, ellenkezve…elfogadjuk... De azt hisszük, hogy mi találtuk meg a jó megoldást.
- Én úgy vagyok ezzel, hogy ez nem férfi - nő, hanem emberfüggő. Ha ... úgy állok hozzá, hogy nem érdekel, akkor nem tudom a megoldást, de ... ha azon gondolkodom, hogyan is lehetne, akkor ... a lelkem munkára fogja az agyamat.... Sok esetben Ti tudjátok előbb a jó megoldást, mert az agyműködés gyorsabb... Rám főként a lelki tényezők hatnak…

- Nem szoktál úgy igazán elfáradni??
- De. Főként a hangzavar, az irigykedés, a monoton munka fáraszt. Amikor az emberek elbeszélnek egymás mellett, ahelyett, hogy összefognának, és értékeiket latba vetve közösen megoldást találnának a problémákra. Fáraszt a tény, ha nem kérnek, hanem utasítanak. Az alkotó munka kimondottan energiát ad... Ezzel talán minden ember így van, ha azt csinálhatja, amit szeret, az nem fárasztja … A Gyógyítós együttlét, feladatok... szárnyakat kölcsönöznek…

- Tudom sok minden ért életed során, jó s rossz egyaránt...Ha nagyon elfogy a talaj, miben tudsz igazán kapaszkodni, mi inspirál, s hoz vissza?
- A szeretet, ha jót tehetek valakivel, ha örömet tudok szerezni. Az, ha egy jólelkű emberrel beszélgethetek, például Veled <3 o:p="">

Gerencsér Hajnalka: FÉNYHOZÓ VAGY

FELLNER ISTVÁNHOZ

E szürke érdekvilágba a szeretet fényt hoz,
A szeretet hiány miatt sokan nyúlnak droghoz.
Hatalmas szíved vagy, szerény vagy és kedves,
Csodákat alkotsz, mindennap értéket teremtesz.


E szürke érdekvilágba a szeretet fényt hoz.
Te a szereteted adod, ránk naponta gondolsz.
FÉNYHOZÓ vagy, mi körül veszünk Téged,
Veled a világ jobb, szebb és élhetőbb lesz!


2015. november 6.

Sosem nyúlok gyógyszerhez... Ilyen esetben kreativitásom ad erőt...

Gerencsér Hajnalka: KREATIVITÁSOM AD ERŐT

Sokan kérdezitek, hogy alkotni mikor van időm,
8 órát dolgozom, s van itthon is sok teendőm.
Úgy döntöttem megosztom a titkomat Veletek,
Oly sokan stresszel, sok - sok teherrel éltek.
18 éves voltam, mikor anyukám beteg lett,
S nem úgy élhettem, ahogy másnak lehetett.
Folyton panaszkodtam, ha éppen volt kinek,
Ezzel csak a gondjaimat szaporítottam meg.
Sokan kevesebb bajjal sem birkóznak meg,
Gyógyszerhez nyúlnak, pedig az erős méreg,
Pénzért veszik meg saját maguknak a bajt,
A gyógyszer nem képes megszüntetni a zavart.
Rájöttem, hogy hímzek, gobelinezek, s írok,
Magamból minden feszültséget ezáltal kiírok.
Ha kell – sírok is, ez nyugtat, tisztítja a lelket,
Kreativitásom erőt és önbizalmat ad nekem.


Sok veszteség ért, ezt nem tagadhatom,
Anyu betegsége tönkretette a családom,
Barátomat, szüleimet és nagyszüleimet, -
Akiket szerettem, sajnos már nem élnek.
Csapkodhattam volna, így élni nem lehet,
Ha az ember ily gyakran: évente csak temet.
A sok baj megváltoztatta az értékrendemet,
S rájöttem, másképpen kell leéljem életemet.
Gyógyszert én nem szedek, ezt elhatároztam,
Helyette sokféle szép dologgal foglalkozhattam.
Lelkemet beleszövöm az apró csodákba,
Így juttatom el szeretetem sok-sok jó barátnak.
Kreativitásom ad erőt – ezt nyíltan is vallom,
Ellazít, s szellememet is karbantartom.
Lakást díszítek, és ajándékozok sokakat,
Ez igazi nyugtató, ezáltal jól érzem magamat.

S hogy mikor van időm az alkotásra?
A nap 24 órából áll, mint bárki másnak.
Az időt mindig igyekszem úgy beosztani,
Hogy mindennap tudjak egy kicsit alkotni.

2016. március 26.

- Valamikor ezt írtam: „A mai világban az embert nem tehetsége, hanem a lehetősége határozza meg.” Te hogy gondolod? Egy ma élő fiatalembernek mi a fontos… ?
- Én... leszögezem kirívó eset vagyok.... Anyukám betegsége rányomta a bélyegét életem nagyobbik részére... Értéktelennek éreztem magamat, aki nem képes saját útját járni. Épp ez döbbentett rá, hogy alkotni kell, értéket teremteni, ami sikerélmény révén visszaadja az elveszett önbizalmamat... A mai világban sokan nem is tudják, hogy tehetségesek valamiben. És hiába, ha a tehetségen kívül nem kapnak inspirációt, ösztönzést...Én kapok, és igyekszem másokat is inspirálni…


-  Mi jut eszedbe, ha ezt hallod...a világban életünk egy pillanat, mint csepp a tengerben..nem tud mindenki maradandót alkotni...akkor mit tegyen?
- Életünk egy pillanat, mint csepp a tengerben, ezért úgy kell élni, hogy bármelyik pillanatban ér is véget, hagyjunk magunkból hátra valamit...szeretetet, ölelést... Aki nem tud maradandót alkotni, az is találja meg azt az értéket önmagában, azt az önkifejezési formát, ami tartalmasabbá tudja tenni az életét, ami szebbé teszi környezetét.

A legfontosabb: szeretettel közelítsük egymást!

- Hajnalka Te, aki sokat forgolódsz fiatalok között...mondd, mi módon lehetne Őket...kicsit jobban érdekeltté és fogékonnyá tenni az írott irodalom és verselés iránt? Tudom, hogy …a hírközlés forradalmát éljük, mégis kell valami megoldás....??
- Megfogtál ezzel a kérdéssel kedves István! Sajnos sok minden változott… a mai fiatalok kultúrája, igénye, értékrendje. Szerintem, ha nincs meg bennük az igény az irodalom iránt, akkor mi sem tudjuk ez irányba terelni az érdeklődésüket. Sajnos sokan az értő olvasás szintjét sem érik el… Annak idején, amikor én befejeztem az első osztályt, örömmel olvasgattam a nyáron. Nem azért, mert kötelező volt, hanem mert élveztem… De én itthon is ezt láttam. Nagyszüleimnél rengeteg könyv volt, akárcsak nálatok. Én nem jártam könyvtárba, hisz náluk mindent megtaláltam. Sajnos a hely szűke miatt nekem nincs ennyi könyvem, ám a módját mindig megtaláltam, hogy olvashassak, sőt… nemrég elkezdtem írni is…

- Kedves Hajnalka...Volt szerencsém megismerni téged személyesen is...és sokszor beszéltük idehaza a nejemmel, ha a kedvesség, az alázat, a békesség, a segítőkészség szobrát mintáznák meg, Rólad kellene. Mondd, nem volt még olyan, hogy azt érezted elég, nem kapok levegőt, elegem van mindenből, ki akarok szabadulni…hagyjatok… ?
- Köszönöm szépen a kedves szavakat! Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt ilyen. Az ember kap néha pofonokat az életben, és attól, akitől a legkevésbé számítana rá. De … azt is megtanultam, hogy általánosítani nem szabad. Elgondolkodtatóak ezek a pofonok, én mindig tanulok belőle. Végtelen szeretettel közeledek mindenkihez egészen addig, amíg nem érzi tehernek a jelenlétemet. Ha „sok” leszek neki, és ezt szavakkal, vagy bármi módon a tudomásomra hozza, akkor a személyes kapcsolat megszakad. Emberek vagyunk, hibázunk, ha olyan ember tesz ilyet, akinek a lelke terhelt, akin nagyobb a nyomás…azt az eszem megérti, de a lelkem sajnos nem. Némi kapcsolat megmarad, de korántsem olyan, mint azelőtt volt. Én is ember vagyok, nekem is érzékeny a lelkem, és szerintem egyetlen betegség sem jogosít fel senkit arra, hogy aki jót tesz vele, azt megbántsa.
Viszont, amit el szeretnék mondani az az, hogy mindent önként teszek, nem kötelességből…és ha megszakad 1-1 emberrel a kapcsolatom, nem dől össze a világ, csak bennem egy kicsit. De… folytatom az utamat…hisz a szeretet sokkal több pozitív élményt ad, mint pofont… Kicsi feltöltődés, kézimunka, és kicsit nagyobb szeretetenergia – adag  után lehet, hogy még nagyobb erőbedobással tudom folytatni.

- Sokan azt mondják rám, hogy erőszakos vagyok. Amit akarok, addig nyaggatom az illetőt, amíg meg nem teszi. Szerinted is erőszakos vagyok?
- Nem…Tudod, vannak emberek, akik hogy szépen fejezzem ki magamat nyersek…és nem szeretik, ha köröttük valaki segíteni akar. És csak később döbbenek rá...valami nagyon hiányzik...de már késő!!! De ez a jó, nem vagyunk egyformák..!! Nem vagy erőszakos...csak nem értik, hogy segíteni akarsz!!..
- Igen, sajnos érdekvilágban élünk… és én ebbe a képbe nem illek bele. De… töretlenül a szeretet útját járom…

- Ha lenne lehetőséged és egy tündérke a három kívánságot adná örökül...mi lenne az a három?

- Nos, én hiszek a csodákban ! A három kívánságom: a szeretet, a béke és az egészség lenne, amit minden ember számára kérnék! 

- Mi emberek sokfélék vagyunk. Vannak olyanok közöttünk, akik szégyellik, vagy egyáltalán nem is képesek kimutatni a szeretetüket. Felesleges dolognak tartják. Szerintem a szeretet nem szavakban rejlik, és nagyon jó megélni minden részét. A baráti ölelés a legjobb nyugtató. A masszázs is az érintés gyógyító erejére épül. István, te főként szeretetközpontú ember vagy. Szerinted mennyire fontos az, hogy kimutassuk egymásnak az érzéseinket, hogy a szeretet érintésben, ölelésben, és ne csak szavakban létezzen?
- Tudod, ezzel ahányan, annyifélék vagyunk. Hogy mennyire fontos kimutatni, mit érzünk a másik iránt?..NAGYON!!..és nem hiszek abban, hogy valaki nem képes erre, nem tartja fontosnak...Akkor miért választ párt magának...éljen egyedül!! Mert ha nem vagyunk képesek semmilyen kompromisszumra, akkor miért kell, hogy valaki mellettünk legyen? Nem azt mondom, hogy a "szoknya szélén kell, hogy üljön…bárki…de a minimum, hogy olykor tudtára adja a társának, hogy mennyire tiszteli…szereti...! Nagy tévedésben van, aki azt hiszi, hogy az "én vagyok a férfi" szigma ér valamit. SEMMIT. Ez csak menekülés a semmibe. Megéltem pár évet, de rájöttem...ha párt választunk, akkor vannak minimális kötelezettségek, bár ha ez valakinek kötelezettség...maradjon meg magnak. Sajnos finomabban nem tudok fogalmazni. Az ember társas lény és nem szabad elfeledni, nem csak akkor jó, ha van valakim, ha nekem van rá szükségem...olykor kell egy szó, egy intés, egy mosoly...ha nem megy ...nem vagy társas ember !

- Nagyon sokat foglalkozol…szinte csak a Te kezed nyoma van... a Gyógyító...csoport kezelésében.
- Nos… Nagyon szeretlek Benneteket, e közösséget. Tévedsz, ha azt hiszed, hogy szinte csak az én kezem van benne, a tied is, másoké is… Több ember összehangolt munkája, és most nemcsak az adminjainkra gondolok. Ha mindenki csak egy kicsit ad magából, és egy kicsit fordul mások felé, olvassa az írásokat, azzal a lehető legtöbbet tesz.

- Van - e, lészen - é valami új...valami meglepő a tarsolyodban?
- Persze, folyamatosan jönnek az újabb és újabb ötletek, amiket közösen, Veletek szeretnék megvalósítani. Kicsit nehezebb ez az időszak, mert Dr Kellner Szilvi, a legjobbik kezem… egy aranyos kisbabának adott életet, így most kevesebbet van itt, de ez természetes. Így is mindig számíthatok rá, gyakran keressük egymást… s ez nagyon jó!
  Most a legújabb ötletem az, hogy mivel a közösség tagjai még az ország határain túl is élnek… megismerhetnénk több falut, várost, országot egy – egy fotósorozat révén. Ha az adott témához bármi videót találunk, kommentbe illesztve tovább gazdagíthatjuk egymást. Ezek az albumok nem tűnnek el az idővonal révén. Bárki feltehet az album alatti kommentbe képet, ami odatartozik.
  Több olyan társunk is van, aki a 4 fal között éli az életét. Úgy gondolom, hogy Rájuk fokozottabban kell gondolnunk, hisz kevesebb kellemes inger éri őket. Amikor Anyukám betegsége miatt 28 évig alig tudtam pár napra elszakadni otthonról, annyira vágytam valami másra… akár fotók révén is, ami egy kis változatosságot hoz a napokba… Így tán emiatt jobban átérzem azon társaink életét, akik csak e képek révén tudnak velünk utazni.
  Ezeknek az albumoknak egy másik szerepe is van… Az alkotókörnek is szeretnék általa ihletet adni… Néha egy kép is gondolatokat ébreszt bennünk… néha emléket idéz… máskor a hangulatát szeretnénk visszaadni. Akinek van kedve, chaten küldjön nekem képeket… lehet bárhonnan, kirándulásról, szülőhelyről, lakóhelyről. Aztán az albumban a fotó mellett kommentben az illető, ha tudja, megnevezheti, mit is látunk. Minden album neve mellett szerepel annak a társunknak a neve, akitől a fotókat kaptam.
A festőknek is adunk témát… Nemcsak földrajzi helyeket… különleges, színekben pompázó fákat is szeretnék majd általatok gyűjteni.

- Az emberek ma Magyarországon még mindig nem tudják hova tenni a fogyatékkal élő embereket.
- Nem szeretem ezt a szót…fogyatékos, fogyatékkal élő. Én bántónak érzem a negatív töltete miatt. Beszéljünk inkább sérült emberekről. Számomra az a fogyatékos, akiből hiányzik az empátia és szeretet – mert erről… nagyon is tehet az illető. Azt gondolom, hogy szemléletet kellene megváltoztatni. Ne csak akkor érezze valaki bárki át a sérült társaink helyzetét, az akadályokat ne csak akkor lássa meg, ha baleset, vagy betegség következtében sorstárssá válik. Én azt gondolom, ha mindenki csak mástól, illetve a törvényektől várja a pozitív változást, akkor soha nem lesz jobb. Ha mindenki, aki ebbe a helyzetbe belelát, aki közvetve érintett… csak egy kicsit segítene a saját eszközeivel… máris tennénk egy lépést… közelebb lennénk a megoldáshoz. Saját példával meggyőzőbben lehet cselekedni, mint, ha folyton kifogást keresünk. Engem régóta foglalkoztat a dolog. Volt egy szép mély lelki kapcsolatom. A Barátom már fentről vigyáz rám. Neki izomsorvadása volt, és amikor kerekes székbe kényszerült, én akkor döbbentem rá arra, hogy a kerekes székesek számára az utcák járhatatlanok, számos hely a lépcsők miatt el van előlük zárva. A küszöb és a lépcső minden– a lábait használni nem tudó ember számára - egy soha ki nem nyíló ajtóval ér fel. Mi, a Városi Napközis Munkaközösség vezetésével 2003 – ban  bevonva a város iskoláit egy olyan – egész tanévre kiterjedő rendezvénysorozatot indítottunk Pápán -  ami a szemléletváltozást és az akadálymentességet tűzte ki célul. Rajzversennyel, kreatív foglalkozásokkal…jótékonysági esttel. A bevétel egy részéből akadálymentesíttettünk, a másik részéből városunk egy rendezvény kapcsán meghívta a Gördülő Tánccsoportot.
Most ismét a saját eszközeimmel – Veletek – e riportok révén  - szeretném sokak szemét felnyitni… Beszélgetünk, s ennek kapcsán megismerjük egymást, egymás sorsát…azt, hogy mi árnyékolja be az életünket… hogyan tudtuk feldolgozni, ki, mennyi nehézségen ment keresztül és mi adott erőt a továbblépéshez. Nem egy egészséges embertől hallottam, hogy szerintük a sérült embereket minden esetben el kell látni…. és hogy ez mennyire nem így van – a riportjainkon keresztül bárki elolvashatja….

GERENCSÉR HAJNALKA: HA TE VOLNÁL…

Ha te volnál az, kinek lelke ily érzékeny,
Te is megtennéd, hidd el, mert érzem,
Rendet tennél mindazon fejekben,
Kik nem gondolnak bele e kegyetlen helyzetekbe.

Ha te volnál az, aki nem láthat,
Se színt, se alakot, se fényt, se árnyat,
Ó ember mondd, akkor mit éreznél?
Akkor sem együtt érző lennél?

Ha te volnál az, aki szegény,
Nem lenne mit enned, fejed felett nem lenne fedél,
Ó ember mondd, akkor mit tennél?
Emellett egyszerűen csak elmennél?

Ha te volnál az, aki nem hall,
Kinek lelkét nem melegíti se hang, se dal,
Ó ember mondd, akkor mit éreznél?
Akkor is lelketlen lennél?

Ha te volnál az, aki védtelen és kiszolgáltatott,
Kinek cseppet sincs ínyére, hogy ez így adatott,
Ó ember mondd, akkor mit tennél?
Akkor is embertelen módon viselkednél?

Ha te volnál az, akinek baleset vagy betegség
Keserítené meg az egész életét,
Ó ember mondd, akkor mit éreznél?
Akkor sem együtt érző lennél?

Ha te volnál az, akinek lételeme
A mindennapos bizonyítás lenne,
Ó ember mondd, akkor mit tennél?
Kit eddig lenéztél, arra épp fel kell nézzél!

Ha te volnál az, aki évekig ágyban élnél,
S így még jobban fájna lelked, szeretnél és remélnél,
Ó ember mondd, akkor mit éreznél?
Ha rád ezért nem tekintenének emberként.

Ha te volnál az, akinek tudata,
Átköltözne egy másik dimenzióba,
Ó ember mondd, akkor mit tennél?
Csak nevetnél, hisz nem te vagy, ki így él?

Ha te volnál az én helyemben,
S közvetve ebben élnél,
S éreznéd, tudnád: NEM, EZT ÍGY NEM LEHET!!!
A sok fájdalom és kín mellett
Az egészségesek meg nem bélyegezhetnek!

Ó ember mondd, neked ez nem fájna?
Ha a lelked a szenvedő lelkekbe belelátna?
Az ember élete a legértékesebb,
Szeretettel közelíts, csupán erre kérlek!

Ember kérlek…tegyél félre mindent!
A lenézést, a szánalmat,
S érezd bele eme sorsokba magad!
Értsd meg, EZT ÍGY NEM SZABAD!
Embernek születtél, másokért FELELŐS vagy!

Ne embertelen légy, hanem ehelyett,
Segíts, teremtsünk élhetőbb életet!
Hozz fényt és színeket a leterhelt lelkekbe,  
S tedd lehetővé, hogy a napos oldalon éljenek!


Ha te volnál az árnyékban…
Fájna, hogy az életnek két oldala van…
S te lennél ez első – én sejtem,
Ki hidat teremtve  - mindenkit a napos oldalra emelne!    


- Hiába sok ismertetés, közös rendezvény. Amíg sportoltam, jártam külföldön. Hihetetlenkedve láttam, mennyire más az ottani emberek hozzáállása. Mit kellene tenni, hogy végre elinduljon valami?
- Ezért hoztuk létre a Gyógyítót, s ezért vagyunk nyílt közösség, hogy ne csak a tagjaink láthassanak bele az itt folyó értékteremtő munkába, a beszélgetéseinkre. Én minden sérült emberre csak felnézni tudok, hisz a lélek terheltsége, a mindennapos bizonyítás mellett, hatalmas lelki gazdagsággal rendelkeztek. Épp ezért szeretném mások figyelmét is felhívni erre, akik nem látnak ebbe bele, közömbösek, netán szokásból flegmák. A világ belőlünk is áll, felelősek vagyunk egymásért !!

- Nos mi a véleményed, mennyire határozza meg a csoporton belüli tagok helyzetét maga a lájkolás?
- Ismét nagyon jó témát vetettél fel kedves István! Csak érdekességként jegyzem meg, pár éve, nekem e szó is ismeretlen volt… ma meg már a fontosságát is ismerem… Nemrég zavart a Facebook és a számítógéppel való bánás gondolata is, ma meg nagyon élvezem, lehetőségként élem meg. Amit nem ismerünk, nem szabad elvből tagadni. Élni kell a lehetőségekkel. Visszatérve a kérdésre..
Ha megosztasz egy képet, amihez nem fűz az alkotás öröme - pozitívan hat rád, ha másoknak is tetszik…Ám, ha alkotó emberként kapsz lájkot vagy kommentet - erőt, szeretetet kapsz, ami ösztönöz… Sok olyan társunk van, akinek a környezete nem is tudja, hogy ír. Lehet, hogy rajtunk kívül nem inspirálja senki… Minél érzékenyebb a lélek, annál nagyobb szerepe van az egymásra figyelésnek, pár kedves szónak, és a lájkoknak. Ha nincs mögötted egy csapat, aki éltet, aki buzdít a további alkotásokra, lehet, hogy értelmetlennek tartod… Ám, ha … látod, mennyien olvasnak, lájkolnak, hozzászólnak, ihletet , erőt merítesz belőle. De természetesen nálunk efajta kényszer, feltétel, kötelezettség nincs. Lehetőségek vannak, amelyekkel érdemes élni…s éltetni másokat. Jó lenne, ha minél többen kommentelnének, lájkolnának, s ha minél több témát vetnétek fel a beszélgetésekre, hisz erre fokozott igény van.

- Sajnos a modern technikák a kommunikáció rovására mennek. A mai kor embere vagy csak minimálisan közöl valamit, vagy … pletykál, aminek csekély a valóságtartalma, s nem az ember és a lelke a fontos, hanem a szenzációkeltés. Kedves István, te a riportodban is mondtad, hogy a napjaitok szerves része, hogy megbeszélitek a dolgaitokat Margóval. Szerinted miért fontos a beszélgetés?
 „A szó mondják sokszor felesleges. Nem, nem, olykor ez menti meg azt, ami lényeges, hogy a kép, amit adsz tiszta legyen, halkan súgva erőt ad, tiszteletet. Ne feledd, ha szavad van, s néma, alig hallható, lesz aki megérti, megértik, s nem felesleges...”

- Igen megbeszélni …mindig lehet, sőt kell. A nézetek másak, hiába vagyunk már jó pár éve együtt… Nos ...sokszor ...elég egy mondat...vagy, ahogy mi vagyunk, együtt nézünk műsorokat, egy a nézetünk..Összerázódtunk, ha nem beszélsz, nem értenek. Ha ordibálsz, félreértenek... Sajnos mindenütt előfordul, hogy elszakad a cérna, de ez nem lehet állandó, mert akkor nem kell beszélni…nem kell együtt élni. Azért vagyunk párban, hogy a problémákat közösen oldjuk meg...ha nincsen szó...akkor minek...párban élni...ha nincsen mosoly ...nevetés…minek...?...ha nincsen érintés minek..?? El kell dönteni, mit akarunk? Párban...vagy magánosan ...élni...A rászorultság sehol nem lehet mentség… Én sem menthetem magam...soha nem is tettem…Vagyok aki...és ...meg kell beszélnem a párommal…mindent...Valaminek jól kellett működni, ha ennyi éve együtt vagyunk...és ez a tisztelet...és a tolarencia...Van harag is…tányér csörgés...de van mosoly, nevetés, élcelődés...és humor...sok - sok humor és mosoly!!! Aki önző...maradjon csak a tükrének!!


- A beszélgetésről jut eszembe. Az embernek meg kell tudni bízni a másikban, hisz a beszélgetés akkor lélekemelő, ha mindkét fél szeretettel, tisztelettel és bizalommal beszélget. Adott esetben meg kell tanulnunk nemet mondani. Ami kicsit még ennél is nehezebb, meg kell tanulnunk kérni. Minden embernek más az erőssége. Én például a műszaki dolgokhoz nem értek… . Emlékszem, amikor megismerkedtünk itt a facen, láttam, hogy gyakran küldesz zenét. Kérdeztelek, hogyan lehet olyan zenét küldeni, amit nem az idővonalamról osztok meg. Neked köszönhetem, hogy a linkeket használni, menteni, s megosztani is tudom.

- Van – e valamiféle feltétele a közösség tagságának? Hisz nem szabadna, hogy feltétel legyen…vagy igen?
- A Gyógyító Művészetek egy nagyon jól összekovácsolt közösség. A mozgás- , hallás-, és látássérült emberek és autista társaink alkotják az alkotókört. De mi lenne velünk, ha csak alkotnánk, nem beszélgetnénk, nem lennének olvasóink? A célunk a szemléletváltoztatás, ezért vagyunk nyílt csoport, nemcsak a tagok, bárki belelát a nálunk folyó életbe. Sok embernek én vetem fel, hogy csatlakozzon közénk, és örömmel megteszik… de vannak, akik önként társulnak, vagy valamelyik társunk ajánlása alapján. Sok társunk munkájára tudok építeni, nekik ezt ezúton is köszönöm. Ha valakit MEGKÉREK valamire, a lelkét beleadva segít. Természetesen vannak olyan alkalmak, amikor KÉRDEZEK, amire lehet a válasz igen és nem is… ezek a kérdések a „színfalak mögött” a lélekhidainkon, azaz chaten történnek. Az embernek annyi a dolga, hogy meg kell tanulnia nemet mondani. Aki ezt teszi, nem sért meg vele semmilyen szabályt. Nem mindenki szeret szerepelni. A mi közösségünk abban is egyedülálló, hogy rengeteg lehetőség van. Szeretetet mindenki adhat és kap is hatványozottan. Egyetlen olyan dolog van, amit nem engedek meg, az az, hogy bántó módon kommenteljünk, bárkit megbántsunk. Nálunk ez az egyetlen, ami miatt bárkit kizárok, hisz ezt a közösséget a szeretet élteti. Elsősorban érző emberek vagyunk, minden más másodlagos e tekintetben. Ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát köztünk, ezt az egyetlen szabályt mindenkinek be kell tartania!

- Még egy utolsó kérdéscsokor. Ha lenne lehetőséged, módod, mi lenne az a három témakör, ami elsőbbséget élvezne számodra?
- Dióhéjban: A szeretet, a tolerancia és az összefogás. Bővebben: Ha szeretettel fordulunk egymáshoz, kevésbé alakulnak ki a betegségek. Tán ez az egyik megelőzési mód is, hisz a szervezet nem termel negatív energiát. A tolerancia békét teremt. Sem az egészség, sem a fiatalság nem érdem. Mindegyik múló állapot, sajnos ezt kevesen látják be időben. Minden ember életében vannak olyan feladatok, amelyek kifognak rajta, nehézséget okoznak. Ha összefogunk, közösen csodákra vagyunk képesek, sőt időt is nyerünk…amit, ha alkotásra fordítunk, akkor nemcsak közvetítünk valamit magunkból a világ felé, hanem a sikerélmény révén növeljük az önbizalmunkat is. A művészetek az alkotóik és élvezőik lelkét is gazdagítani tudják.

- Köszönöm türelmedet és a lehetőséget, hogy én ülhettem a "riporter székben”. Szerintem, ha valaki olvassa …egy lélekben gazdag, türelmes, odaadó embert ismerhet meg, akiben nagy az emberek iránti tolarencia, türelem...köszönöm...
- Én köszönöm a riportot, minden percét élveztem. A beszélgetésünknek egy extra töltetet adott az, hogy mindketten szeretetközpontúak vagyunk!

Gerencsér Hajnalka: HISZEK
( részlet)

Hiszek a szép szóban,
A kedves mosolyban,
A szeretetedben,
A tanításodban.



Folytatjuk...

 ***********************
6. TEMETŐI TALÁLKOZÁS

MIKS MÁRIA   NOVELLÁJA  :  ÖSSZEFELEDKEZVE                                              


A két asszony együtt érkezett.  Kifulladva kapkodták a levegőt,
mire  felkapaszkodtak a  dombra,  s  elérték a  temető kapuját.
Onnan  már csak  pár lépésnyire  volt a sír. Egy  percig némán
álldogáltak mellette, aztán munkához láttak. Tudták a dolgukat,
hiszen két évtizede gondozták békében, egyetértésben.

Miks Mária
A magasabbik, szikár asszonnyal még a háború előtt került össze
a   férfi. Tiltott  szerelem volt.  A lány  szülei
erősen ellenezték  a rangon aluli házasságot.  De ők ketten nem
törődtek  vele;  amolyan  igazi,  romantikus lányszöktetés lett
belőle.  Két  évig  éltek  együtt  szegényen,  mégis  boldogan.
Gyönyörű  kisfiuk  született.  A  fiatal  férfi ekkoriban esett
hadifogságba,   s   évekig   hírt   sem   adhatott  magáról.  A
fiatalasszony nehezen boldogult a  beteges gyerekkel, s jobbnak
látta,  ha hallgat  szülei hívó  szavára, és  hazamegy a biztos
megélhetést  nyújtó  gazdaságukba.  Egy  idő  után  már azt sem
bánta, hogy ennek komoly ára  van: hozzá kell mennie a szomszéd
birtok  félnótás  tulajdonosához.  Azonban  mindent  meg  lehet
szokni.  Nappal  dolgozott,  éjszaka  sírt.  A  fiúcska  szépen
cseperedett.

Az  alacsonyabbik,   kövérkés  asszony  szerepe   akkor
kezdődött, amikor  szállingózni kezdtek hazafelé  a katonák, s egy-egy
hadifogoly is  váratlanul megérkezett a faluba. A  férfi csontbőr testén
lötyögött  a rongyos  ruha,   a feje ide-oda billegett. A saját  anyja is alig ismert rá.  Kellett bizony néhány
esztendő,  mire  megint  dolgozni  tudott,  és  a faluban ismét
emberszámba vették. Ekkoriban kommendálták  neki azt a jóravaló
lányt,  aki fölött  - igaz  - már  kissé eljárt  az idő,   de azért
 megvoltak egymással. Nekik ez jutott.

Egyikőjük  szívében sem  volt  harag.  A háború  furcsa játékot
űzött   az   emberekkel,   kibogozhatatlanul   összekuszálta  a
sorsfonalakat.  Így esett,  hogy az  egyik házaspár  - a biztos
kereset reményében - állandó  napszámba járt a másikhoz. Amazok
  örültek, hogy  megbízható segítségre  találtak a  temérdek
munka közepett.  A  kisfiú  pedig    kedvére lubickolhatott  a
megsokszorozódott szeretetben.

Később teljesen elhanyagolódtak a köztük lévő különbségek. Azon
kapták  magukat,  hogy  egészen  összetartoznak,  egyetlen nagy
családot  alkotnak.   Ugyanabban   a házban  laknak,   együtt  esznek,   és egymás mellett
alszanak. A gyászuk  is közös   volt: a  két férfi  és a fiú szép
sorjában, egymás után mentek  el. Ugyanabba a kriptába temették
őket.

Az   asszonyok    szótlanul   serénykedtek.   Egyikük kiskapával
lazította  a  virágok  körül  a  földet,  másikuk  még apróbbra
morzsolgatta kezével a száraz hantokat. Előkerült a gereblye, a
seprű, a lapát. A  locsolókannából frissítő víz permetezett. A
krizantémok    kora őszi színekben  pompáztak, illatuk  betöltötte a
levegőt. Pihegve  ültek le egymás  mellé a közeli  kispadra, és
elégedetten pislantottak a sír felé.

  - Mire gondolsz? - kapaszkodott össze hirtelen  a két rebbenő tekintet.
  - Pontosan arra, amire te.
  - Hogyan leszünk mi odalent együtt?
  - Ahogyan mindig is voltunk.
  - Vajon melyikünk marad majd tovább?
  - Teljesen mindegy!  Az élet úgyis kiszámíthatatlan ...

Ebben maradtak.


 ***********************

7. NOVELLA FOLYTATÁSOKBAN

BURZA MÁRIA - A   KÜLÖNC



25.  AKI "ÚJ ÉLETRE" VÁGYIK

Katica elmesélte anyjának Zsófival folytatott beszélgetésüket. Majd a hazugságról kezdtek beszélgetni.

- Mennyit hazudott Endre és Era is Zsófinak!

- A hazugságok velünk élnek, félelmeinkből születnek lányom.

- Zsófi én-védő technikának mondta, s hozzá tette, hogy sok esetben öntudatlanul alkalmazott módszer, de aki alkalmazza önbecsapások sorozatában él.
- Gondolj bele lányom, hányan vetítik ki hibáikat  a másikra, hogy eltereljék  figyelmüket a kellemetlen kérdésről, vagy a kellemetlen helyzetből hazugság árán próbálnak kikerülni. 
- Jó példa erre Endre és Era, milyen kitervelt módon játszották el megismerkedésüket , hogy megtévesszék Zsófit,  miközben régóta együtt éltek.
- Luciferi  játszma volt az lányom!Végzetes félreértések, tévhitek születnek az efféle játszmákból és feszültségforrásként működnek
- Zsófit is megvezették, és feszültségben, bizonytalanságban tartották hosszú időn át.Pedig ellentétes a természetünkkel!
- Ellentétes a lényegi részünkkel, az életfeladatunkkal, de erre sokan nem ébrednek rá, mert a hazugság lelki méreg, tehát feszültségforrás.
- Berögződések, szokások , előítéletek, aggódások, önbecsapások, mások becsapása, felvett szerepek, téves elképzelések. -
Börtönfalak, lányom, le kellene bontani! Megismerni a különbséget a  reális és az elképzelés között, megtalálni a középutat, bízni önmagunkban,  legyőzni a félelmet.
- Meglepsz anyukám az elmélyült gondolataiddal!
- Felszínes embernek ismertél?
-J aj dehogy,csak azt hittem két lábbal a földön élő emberként, távolabb áll tőled a spiritualitás.- Tévedtem bocsánat.
- Egészen fiatalon valóban távol állt tőlem, de édesapád  nagy tanítóm volt, és megértettem, megtapasztaltam, hogy a spiritualitás lényeglátást jelent, és sok minden van, amit elmével nem érthetünk meg.
- Zsófi is ezt mondta.
- Nem lep meg, a középút megtalálása . Használd az elméd,, de ne légy az elme által felhasznált! 
- A valódi tudás székhelye a szív! Zsófi így mondta, és én is ezt vallom.
- Helyesen teszitek! A szív útja és nyelvezete őszinte, nem megtévesztő. Így azonos szókészlettel dolgozunk, s miközben figyelünk a másikra, önmagunkat ismerjük meg.
-Z sófi  is hasonlóan mondta. Endre életét  a saját életével párhuzamban vizsgálta meg
- Minden bizonnyal felismerte, hogy Endréből hiányzik az ősbizalom.
- Felismerte, látta, hogy fél az odaadástól, miközben  mélyen vágyódik egy igazi társkapcsolatra-.
Zsófiban viszont jelen van. A fájdalom , mint önvédelem és az öngyógyítás eszköze nem fél saját vérző sebébe nyúlni
- Nem félt, mert  meg akarta érteni Endre viselkedését, azt mondta nekem, akkor tudom elengedni 
az egész történetet, ha megértem üzenetét.
- Zsófi meglátta, hogy Endre egyfelől büszke  és karizmatikus ember,  másfelől támad, ha veszélybe érzi magát. Látszólagos nyugalma mögött  nagyon sérülékeny, és vannak finom érzései, ugyanakkor kissé önfejű és véleményéhez végletekig ragaszkodó , aki imádja a kihívásokat de nem látta meg  , hogy az életében jelentkező akadályokat segítségként használja fel.
- Azt sem látta anyukám,hogy mindenre van egy gyógyszer, a SZERETET.  Nem a férfi és nő közötti, , hanem a mindentől  és mindenkitől  függetlenül létező   SZERETET, melyet az ókori

görögök  Agape =  tárgy nélküli  szeretetnek neveztek el. Mindenki képes létrehozni tudatosan , mert nem követeli meg, hogy szentté váljon az ember, azt sem hogy letagadja vágyait. Nem kell Teréz anyává  válni hozzája. Azért lenne szükséges és minden embernél, mert szeretettel teli személynek lenni jó érzés, hiszen a Szeretet lényegünk magja.Ez nem más, mint rezgés, s minél finomabbak a rezgéseink, annál kevésbé tudnak  bennünket a durvábbak befolyásolni. Az agy bizonyos frekvencián mozog , ezt Zsófi mondta, és ahogy a rádió sem képes fogni a középhullámot, úgy a Szeretet hiányában élő  ember sem képes felfogni azokat az eseményeket, amelyek Szeretettel telítettek.
 ………………………





26. AMIRE NEM LEHET TELJESEN FELKÉSZÜLNI


Burza Mária

Egy napon Zsófi édesanyja rosszul lett. Zsófi kihívta hozzá a házi orvosukat, aki megnyugtatta , hogy nincs életveszélyben az édesanyja, de a biztonság kedvéért beutalja a klinikára, hogy egy-két vizsgálatot végezzenek el .

Zsófi kocsival bevitte a klinikára anyját, beszélt az orvossal, aki arra kérte, hogy menjen haza, majd telefonon értesíti ha túl lesz két vizsgálaton, és akkor mehet érte, és hazahozhatja. Zsófi alig tudott a vezetésre koncentrálni, olyan rossz előérzetei voltak. Hazaérve leste a telefont, úgy érezte ólom lábakon jár az idő, de az csak nem csengett. Este tíz órakor felhívta a klinikát, beszélt az orvossal, aki annyit mondott, hogy nyugodjon meg, még egy vizsgálat hátra van, és éjszakára bent tartják az anyukáját, de másnap reggel nyolckor keresse őt telefonon, és megmondja mikor vihető haza.

Nem tudta mitévő legyen, éjjel csak nem mehet be, zavarni a többi beteget, győzködve magát. Imádkozott és hajnal felé elnyomta a fáradtság.
Reggel nem telefonált, hanem bement a klinikára, anyukája osztályon feküdt, beszéde lassú és alig érthető volt Zsófi tudta, hogy az éjjel kisebb stroke érte,amit a főorvos meg is erősített, s elmondta, hogy napjai vannak hátra, a májműködésével is gondok léptek fel. Zsófi szinte eszméletlen állapotba ment be dolgozni és szabadságot kért, hogy anyja mellett lehessen. Fiának , lányának telefonon elmondta a tragikus hírt. Lánya egy órán belül bent volt a klinikán és ketten ültek a mama ágyánál, majd fia is haza repült, hogy láthassa és elköszönhessen szeretett nagymamájától, és azért is, hogy anyját ne hagyja magára ezekben a fájdalmas napokban.
Édesanyja az első két napban időnként magához tért, s kezével próbálta megszorítani lánya és unokája kezét, de nem volt már abban a drága anyai kézben erő. A harmadik naptól kezdve anyja kómába esett, Zsófi az ágya szélén ülve folyamatosan beszélt hozzá, amikor a lánya és a fia kimentek a kórteremből, megtehette, egy ágyas szobában feküdt édesanyja.
- Anyukám! harcolj kérlek ne add fel, mondta ilyenkor Zsófi . Harcolj, hogy haza vihesselek. Nem baj , ha járni se tudsz, ha etetnem kell téged, boldogan megteszem, csak maradj még velem.Kérlek és sírva fakadt. Úgy érezte , anyja hallja minden szavát. De a negyedik naptól kezdve, látta és orvosként jól tudta, hogy már csak egy keskeny sávon van itt anyja tudata, a lélek készül az átmenetre. Akkor így szólt anyjához:
- Drága édesanyám! Az előző napokban szörnyen önző voltam, amikor azt kértem, hogy maradj velem, nem tudom elmondani azt a fájdalmat , amit a gondolat szült bennem, hogy elveszíthetlek, és ez a gondolat szörnyen önzővé tett. Tőled a szeretetet tanultam meg és azt hiszem most kezdem igazán megérteni mit jelent! Nem magunkra figyelünk, hanem a másikra és azt akarjuk, hogy neki jó legyen, úgy ahogyan Ő szeretné. Bocsáss meg nekem! S mindent bocsáss meg , amit életem során helytelenül tetten. Megértettem már, hogy a tett az elméhez köthető, de a cselekedet mindig szívből történő.Tudom, hogy lelked megérti beszédem, ezért arra kérlek, úgy legyen, ahogyan Te akarod. Ha menni akarsz, Isten adjon könnyű átmenetet. Nagyon szeretlek, és köszönöm szeretetedet, csodálatos édesanya voltál, és maradsz is nekem. Olyan szeretnék lenni anyaként, amilyen te voltál!



 Zsófi késő éjjelig beszélgetett a fiával, majd így szólt hozzá:

- Feküdjünk le fiam, mindjárt megvirrad, korán kell kelnem, megyek be a klinikára a mamához.

Másnap reggel Zsófi telefoncsörgésre ébredt, bár nagyon fáradt volt, de szinte kipattant az ágyból, rossz érzése támadt.

Csak nem édesanyámmal történt valami, - gondolta, majd felvette a telefonkagylót. A lánya hívta a klinikáról.
- Anyukám most értem be a klinikára, azonnal gyere, a mama haldoklik.!
Zsófi szinte öntudatlanul ült a volán mögé(, a fia még aludt, nem keltette fel)Sorozatosan piros lámpát kapott, s míg várakozott, hangosan mondogatta:
- Anyukám, kérlek várj meg, úton vagyok hozzád a klinika felé.
Kettesével szelte a lépcsőket, szinte bezuhant a kórterembe, lánya ott ült az ágy szélén, és sírt.
Zsófi felemelte anyja fejét, szinte karjaiban tartotta, és látta ki-kihagyó lélegzetét, majd egy mély sóhaj, és anyja visszaadta lelkét Teremtőjének.
Zsófit erős sírás rázta meg abban a percben, majd lányával összeölelkeztek, és együtt sírtak. Aztán szólt az orvosnak, s míg a szokásos teendőket végezték anyja körül lányával együtt kimentek a folyosóra. Sírógörcsöt kapott, s hosszúnak tűnt a várakozás , mire bemehettek anyjához a kórterembe.
Leült anyja ágyának szélére, lánya vele szemben egy székre ült, nézték mindketten az élettelen testet, az anyáét és nagymamáét. Zsófi megfogta anyja kezét , megcsókolta és érezte még az anyai kéz finom melegét. Könnyeik hullottak, majd hirtelen egymásra néztek, és lánya törte meg a fájdalom csendjét.
- Anyukám, hirtelen olyan megnyugvás fogott el, mintha a mama átölelt volna ,
és hozzám szólt volna, úgy éreztem azt mondja:-
Ne sírj drága kis unokám, én már a legjobb helyen vagyok.
Zsófi nézte a lányát, majd csendesen megszólalt:
- Különös, én is hasonlót éreztem, biztosan átölelt bennünket a lelkével.
Még egy ideig maradtak, míg el nem vitték a halott édesanyát, akinek szeretete halála után is átölelte szeretteit.


 ………………..

27. TEMETÉS UTÁNI HETEK


Zsófi édesanyja temetése után a munkájába menekült. Fia két hétig itthon maradt vele, majd vissza kellett repülnie. Zsófi vitte fel a reptérre, majd ráköszönt az egyedüllét, amikor a klinikáról és magán rendelőjéből haza tért. Ilyenkor bement anyja szobájába, leült az ágyára és visszaemlékezett anyja utolsó heteire. Egy alkalommal, a halála előtt egy hónappal , anyja kiment Zsófihoz a konyhába.

- Érzem, a halászlé illatát Zsófikám!

- Igen, már fő, tudom mennyire szereted!

- Drága gyermekem voltál , vagy és maradsz is nekem. Úgy bánt, hogy nem tudok segíteni a főzésben!
- Sose bánkódj emiatt anyukám, örömmel főzök, és bízom benne, hogy jó étvággyal eszel majd az ebédből. Nekem az is segítség, hogy itt vagy Anyjához lépett, aki leült a konyhában egy székre és el-elnézte lányát főzés közben. Zsófi megsimogatta az arcát és megpuszilta. Anyja megfogta Zsófi kezét és ezt mondta:
- Veled maradok az utolsó percig, ameddig lehet! S különös mosoly jelent meg az arcán.
Akkor Zsófi nem is igen értette , de most visszaemlékezve, ennyit mondott:-
- Már értem anyukám ! Érezted, hogy nemsokára el kell menned. Mennyire hiányzol nekem! S könnyei megeredtek.


Lánya gyakran meglátogatta, barátnőjével is naponta beszélt telefonon, és Katica anyja szinte naponta elment esténként Zsófihoz. Tudta, hogy az esték lehetnek nagyon fájdalmasak, amikor a munkájából haza térve, az üres ház fogadja. Úgy érezte , most lett csak igazán a lánya Zsófi, hiszen árva lett, anyját elveszítve.

Egy este Zsófi a számítógép elé ült, hogy fiának írjon, s látta, hogy Endrééktől néhány levele van.

- Hát persze, gondolta, már régen meg se néztem a leveleimet.

Era írt neki az utazásukról, Endrét dicsérve.
"- Ha láttad volna Zsófikám, hogy kihúzta magát Endre mellettem, és mindenben a kedvem kereste!"
- Szegény nő, mondta Zsófi hangosan, hát ennyire bizonytalan lábakon áll a kapcsolatotok! Minden leveledben ezt bizonygatod! 
Era kérte Zsófit mindegyik levelében, hogy írjon, mert mint írta, számára fontos, hogy megmaradjon a barátságuk. Miféle barátság ez?- gondolta Zsófi! Majd röviden válaszolt Era leveleire.
Kedves Era!
Leveleidet, a fotókat és a videót megkaptam. Valóban régen írtam, édesanyám betegsége, a halála s az azt követő feladataim nagyon elfoglaltak. Örülök, hogy szép helyeken jártatok, kívánom, hogy a leveleidben leírt boldogság maradjon meg nektek!
Üdvözlettel: Zsófi


Néhány nap múlva Endre írt 

Kedves Zsófi!

Boldogok vagyunk, szerelmi életünk csodálatos jelenleg, de , hogy meddig tart , azt nem tudhatom!

Üdvözlettel: Endre

Zsófi csak nézte a monitort. Ez az az ember, akit megszeretett, aki ennyire érzéketlen, hogy a szerelmi életüket taglalja, miközben ő gyászolja édesanyját. Még csak részvétét sem nyilvánítja. Eszébe jutott, hogy egyszer azt írta neki Endre, hogy nem ment el az édesanyja temetésére. Akkor nem kérdezett rá az okára, de nagyon furcsállotta, hogy egy ember a saját anyja temetésére ne megy el. Bármilyen volt is, mégis felnevelte!

Endre levelére így hangzott a válasza:

Kedves Endre!

Kívánom, hogy a boldogság életed utolsó pillanatáig veled, veletek legyen!
Üdvözöllek benneteket: Zsófi
Hosszú csend következett, majd egy nap újabb levél érkezett Endrétől.


 ………………….



28. ÚJABB LEVELEK


Zsófi a munkából haza térve, mindig bement anyja szobájába, leült az ágya szélére, és gondolatban , néha hangosan beszámolt napjáról úgy, mintha anyja ott feküdne az ágyon. Egyszer arra gondolt:- Ha valaki látna és hallana , azt hinné megörültem, pedig nem! Nekem jelen van napjaimban az édesanyám, akkor is, ha fizikailag már nincs itt, de itt él a gondolataimban és a szívemben. Érzem, hogy Ő is sokszor gondol rám, és lelkével átölel .

Majd felment az emeleti dolgozószobájába, leült a számítógépe elé, hogy levelet írjon a fiának. Akkor látta, hogy levele érkezett Endrétől. 

Kedves Zsófi!


Részletekben írt a levelem, egy fontos erőművi munkán dolgozom. Számomra igen izgalmas a feladat. El is kell utaznom a tetthelyre, mely közel van a városodhoz, ahol laksz. Arra gondoltam, találkozhatnánk, természetesen csak akkor , ha te is szeretnéd.

Szeretettel: Endre


Zsófi eltűnődött Endre levelén. A szeretet érzése a férfi iránt ott élt benne, de már nem szenvedett, bár a fájdalom még nem égette el magát teljesen .

Röviden válaszolt:

Kedves Endre!

Örülök a megbízatásodnak, biztos izgalmas feladat számodra. Természetesen ha Erával együtt jössz, szeretettel látlak benneteket, ha a munkáddal összeegyeztethető.
Üdvözöllek mindkettőtöket: Zsófi


Még az nap jött a válasz Endrétől.

Kedves Barátnőm!

Köszönöm a felajánlott kedvességed, de Erával aligha tudnék menni, ugyanis egy ideje már, hogy napokra eltűnik, fogalmam sincs , hogy merre jár. Hiába kérdezem , hogy mi a gond, nem válaszol. Hát bizonyára én vagyok a probléma!

A munkám valóban érdekes, de nem untatlak vele, hiszen távol állhat érdeklődési körödtől. Csak felszínesen említem meg, hogy egy erőművi turbinalapát meghibásodásával, annak javítási lehetőségégéről a tervezési munkát is bele értve van szó, ezért kell a helyszíni felmérés.
Zárom soraim. 
Szeretettel: Endre


Zsófi válasza:

Kedves Endre!

Megdöbbenve olvastam leveled. Te jól ismered Erikát, próbálj meg a kedvébe járni, és beszéljétek át a problémát. Szeretettel minden gyűrődés kisimítható.

Az élet túl rövid ahhoz, hogy veszekedéssel éljük le. Mutasd ki a szeretetedet!Légy kedves vele, s ha túl leszel a munkádon esetleg utazzatok el valahova. Bizonyára sokat van egyedül Era. .Gondolom a lányáékhoz látogat el.
Ne haragudj, de ha egyedül jössz, helyesebbnek látom, ha nem találkozunk. Mindkettőtöket üdvözlöm: Zsófi


Endre válasza:

Kedves Barátnőm!

Legyen ahogy szeretnéd!De ha nem terhellek vele, időnként szeretnék neked írni.

Vigyázz magadra!Egyszer írtam neked, hogy te voltál az első nő életemben, akit a lelkén keresztül szerettem meg. Igaz , a szex mindig fontos volt nekem, ezt soha nem is tagadtam!A plátói szerelem se tartozott a világomhoz.De veled valahogy másként történt. Másként éltem át , s már tudom, hogy a lelki -érzelmi alapokra helyezett szerelem egy földön túli boldogságot ad. Én mégis feladtam, amikor Era visszajött hozzám és átbeszéltük a problémánkat. Miért? Nehéz erre válaszolnom, talán féltem , féltem attól a szeretettől, mely ismeretlen volt számomra, amelyről te sokat írtál nekem. Beléptem a szeretet-világába, de visszafordultam. Tudom , nagyon megbántottalak, bocsáss meg, ha tudsz. Későn ismertem fel az értékét, melyet te mutattál meg nekem.Köszönöm. Hülye egy természetem van, nehéz ember vagyok és munkamániás. Mindig üdítő volt olvasnom leveleidet, és szeretnék veled a jövőben is beszélgetni. S még valamit:Erika nem a feleségem , nem is volt. Első leveleim egyikében leírtam neked, hogy a válásom után megismertem egy nőt, és néhány találkozás után hozzá költöztem az albérletemből, mivel a volt feleségemnek meg a fiamnak ott hagytam a lakást, amit én vettem annak idején. Akkor azt is írtam, hogy 5 éven át boldogan éltünk, majd egy nap váratlanul megkért, hogy költözzek el. Felajánlotta azt a házat, amelyben azóta is élek. Elfogadtam, néha-néha eljött hozzám (erről is tettem említést), majd hosszú időre távozott. Lefoglalt a munkám , meg a hegymászó szenvedélyem. A szívműtétem sok mindenben megalkuvásra kényszerített. Talán megérted. Barátságunkból szerelem lett, s számomra feledhetetlen. Pedig még csak meg sem csókoltalak. Sokáig harcoltam magammal, az érzéseimmel, de aztán az értelem fejet hajtott érzelmeim előtt. A vadember kezdett szelíddé válni. Amit nem tudsz, hogy az orvosom kilátásba helyezett egy újabb szívműtétet és teljes nyugalmat rendelt el. Nyugalom egy nyughatatlan embernek_! Ne hidd, hogy nekem egyszerű volt, de az életösztön erősebb volt bennem. 
Sokat írtam. Szeretettel: Endre


…………...................……. 



29. ISMÉTLŐDŐ TÖRTÉNET...


Zsófi naponta olvashatta Endre leveleit, aki naponta írt, és egyre hosszabban. Zsófi mindig válaszolt leveleire, néha Endre telefonon is felhívta, ilyenkor hosszasan beszélgettek, napi eseményekről, a közelgő választásokról.

Egy alkalommal arra kérte Zsófit, hogy definiálja neki a szeretet és a szerelem fogalmát. Zsófi meglepődött ezen a kérésén, majd a következőket írta .

Kedves Endre!


Sokat beszélgettünk a "múltban" a SZERETETRŐL, melyet definiálni nem is egyszerű, sokkal könnyebb lenne leírnom, hogy mi az , ami nem Szeretet. Az bizonyos, hogy mindkettő érzelem, s mivel minden energia, így az érzés és érzelem is az.

SZERETET: két szintjével találkozhatunk, az egyik az egós szeretet, a másik , a feltétlen(önzetlen)SZERETET.

Az egós szeretet: birtokló, korlátozó,

kisajátító,( ez az ismertebb sajnos napjainkban) és az ezekhez tapadó negatív érzelmek, mint a düh, a féltékenység, a harag, szorongások. Valójában ez eltorzult szeretet, melyből szenvedéseink fakadnak.
Önzetlen SZERETET:elfogadó, megértő, megbocsátó, nem címkéz, nem ítél, és áradó. Talán emlékszel egyszer a Nap szeretetéhez hasonlítottam.
Szerelem: én a SZERETET legmagasabb szintjének tartom. Biztos ismered a mondát a ketté tépett emberről(isteni büntetés, mi szerint keresse meg a másik felét.)
Mennyi igaz ebből a mondából nem tudom, de az tény, hogy csak kevesen találják meg a másik felüket,, s talán ezzel magyarázható a férfiak vadászszenvedélye, keresnek valamit, talán maguk se tudják, hogy mit(akkor meg hogyan is találnák meg), ezekből a kalandozásokból egy sor konfliktus ered,majd újabb sebek, újabb keresések.
A szexnek két funkciója van:

1. fajfenntartás

2. örömszerzés - benne a SZERETET lehetősége, de még nem SZERETET! 

Nézzük a férfiak részéről: tudva levő, hogy vizuális típus, tehát az" ágyéki szemével" nézi a nőt. Ebből lesz egy-két alkalmi kapcsolat, lehet hosszabb is, de hosszú távon nem működő . Miért? 1. A test öregszik, és nem azt a látványt nyújtja amit korábban.

Nincs benne a megtartó erő , ez lenne a SZERETET, elfogadás,.Szeretlek olyannak , amilyen most vagy! De ehhez kellene, hogy a kezdeti pontnál ne csak az ágyéki szem lásson, hanem az elme(szellemiség)és a szív szeme is és összhangban a nővel.  Ha ez a" három szem"együttesen néz és lát, akkor jöhet létre a Szerelem/test-lélek-szellem/, mely egy összeolvadás, és a szex átlényegül, mert az Egység érzetét adja, amit elveszített az ember.
Minden keresés mögött ki nem mondott szeretet-éhség áll, pedig a Szeretet magként ott van minden emberben elrejtve, és arra vár, hogy kivirágozzon. Most jogos ha felmerül benned a kérdés: Ha bennünk van a Szeretet magja, miért nem virágzik ki? Mi kellene hozzá?
Elsősorban tudatosan tudni, hogy magunk is Szeretetből jöttünk létre!Tudni kellene szeretni önmagunkat, egészséges önképet kialakítva és felépítve. 
Miért nem így történik? Erről könyvet lehetne írni, egészen a magzati léthez visszanyúlni. Ha képesek lennénk megbocsátani magunknak, akkor tudnánk megbocsátani másoknak, mert valójában nem megcselekszem a megbocsátást, hanem megértem a másik ember viselkedésének gyökér-okát
és a megbocsátás ezáltal megtörténik. Tehát a Szerelem két szabad ember szövetsége, két lélek, két test összekapcsolódása. De befejezem, mert így is regényt írtam, csak még egy gondolatot!
Nézzük meg a kérdést a nő oldaláról! a nők jó része napjainkban azt nézi mi a férfi foglalkozása, milyen autója van s.t.b., egyszóval az anyagi javak oldalát látja, azt szereti , nem az adott férfit(ahogyan a férfi a nő testét), de ezek mind idővel változóak, átalakulnak, vagy elvesznek, mert a múlandóhoz tartoznak, és ha elvesznek, vele elvész a szerelem is, mert amit szerettek, idővel változott, átalakult, vagy elveszett. 
Remélem férfiként nézve is megérted a leírtakat...
Jó egészséget, örömteli napokat kívánok!
Zsófi


Folytatjuk...
 ***********************
VÁLOGATÁS  I. P. STEVE  VERSEIBŐL

Őszen is szép az ősz még

Visszamennék az időben és térben
a múltba, ami szép volt, akkor régen.

Már csak emlék a fák alatti séták,

csacsogva, vagy olykor percekig némán,
séta, boldogan veled a ligetben,
de nem maradtam végleg a szívedben.


Régen volt, ma már nem tehetünk semmit,
jött az ősz s a szél az esővel elvitt,

a napsütés már máshol szárított meg.

Egy kép, most érzelmet világított meg,
ami mégsem érte el feledését
s egy könnycsepp csillog a mosolyív végén.




 -------------------

Ocsúdás

Fölösleges álom, hagyom, hogy szálljon,
legyen belőle kéregető vándor,

majd néha visszatérő, érző koldus,

míg egyszer a valóság felé fordul.

Álmok öltöznek díszes álruhába
s szakadt rongyot ad az éj elmúlása.

Tovatűnnek a varázs színességek

és az ébredés talpig feketében.

I.P.Steve

---------------------- 

Ruhaváltó évszak

Hűtlenül elhagyott a nyár,
az őszt küldte és tovaszállt.

Sokat fázok, azért mondom:

a melegtől vagyok boldog,
mikor a napsugár árad
és a hűvös szél nem támad.


Most még csak a szellő suhan,
de ettől ébred a tudat,

hogy végéhez ért az évszak

s ajándék, ha meleg még van.
Van, de azt ki tudja meddig,
mert az ősz a télhez elvisz.


Elhagytál te nyár, messze szállsz!
Nézek utánad, meg nem állsz,

hűtlenségedben hűl a hőd,

hajnalban felhőd lesz a köd.
Holnap már csak felejtőben,
emlék minden az időben.


Négy évszak van, nincs ötödik,
hol a lét maga öltözik.

Egymást váltják , Tél, Tavasz, Nyár, 

soron most az Ősz szaladgál
s olyan nincs hogy összevesznek. 
(Minket egyszer öltöztetnek.)



 ...................................

VÁLOGATÁS  BURZA MÁRIA  VERSEIBŐL....

A LÁTÓHATÁR APRÓ JÁTÉKBA SZŰKÜL

Néhány régi leveled 
olvasom újra, lassan

ringatózom a múltban,

majd eszmélve
fejemhez kapok,
a szavak összetörten 
hullanak a porba.

 
Darabonként rakosgatom 
újra, csöppnyi ígéretmorzsák,

valaha a reményt adták,

most romhalmaz, meredten nézem,
mennyi mindent jelentettek régen,
nem tudtam még akkor,
csak megtévesztő ígéret.


Most csend hajt ki fű közül virágzón,
harmatpára remeg a légben,

sápadt benne ki vétkes és vétlen,

lebeg a kép , álmokat takarva,
míg virul a fonnyadó mámor
az éltető tavaszban.


Ragasztott szavak állnak össze,
az értelem helyett ez már a lélek könnye,

hervatag mosoly árnyékában pihen egy álom,

lágy fuvallat viszi végtelen távol,
magasba nyúló fenséges
hegyek kéksége szürkül,
a látóhatár apró játékba szűkül.?



-------------------------- 

LÁNGOK

Amikor két szív egyszerre dobban,
önmagukat megélve a másikban,

mikor a két teljesség összeér,

nevet az Ég, a Szeretet dala 
bejárja a földtekét.


Amikor egyikben már nem lobog a láng,
parázslóvá vált, a másik könnyet ejt,

mást nem tehet, erőszak a Szeretetben 

soha nincs jelen!

Elsötétül az ég, fentről a gyász zenél,
a magára maradt láng, egyedül megy tovább,

de lángjában él a másik láng, mint emlék,és 

nem engedi semmivé lenni.

Egy kapcsolatban mindig annak a nehezebb,
aki jobban szeretett, akiben tartós az érzelem,

nem szalmalángként volt jelen.


Ki tudja mit jelent a Szeretet, tudja,
mi érték- el nem vész, s mi értéktelen,

előbb-utóbb elenyész,

minden múlandó semmivé foszlik szét,
csak a Szeretet él örökké!?



-------------------- 

EGYMÁSNAK MEGMARADNI ÖRÖKRE

Eltűnt napok, hónapok és évek,
csak szívem őrzi a sok emléket,

a Veled átélt feledhetetlen szépet.


Talán hajóra szálltak az elmúlt percek,
hogy elveszettek soha ne legyenek,

most csendesen ringatóznak

álomtengeren, hozzájuk álmaimban
visszamegyek.


Ott lelkem Lelkeddel együtt evez,
a határoltból átlépve- a határtalanban

lebeg, ahol átölel bennünket az 

az érzelem, melyet lelkünk
halhatatlanná tesz, mert nincs 
más célja, csak egyetlen egy,
egymásnak megmaradni örökre.


Mikor az éj a reggelhez ér,és
új napot tesz elém, Rád gondolok,

tudom csak a ma van, a pillanat,

bár szemeimmel nem láthatlak,
de szívemben mindig jelen vagy,
így az érzés és a látás egy más 
szinten, de jelen van, megmarad.


Ha nehéz is lesz a nap,
ha bánat szegélyezné utamat,

ha érezni fogom magányomat,

szívembe tekintek, s Te ott vagy,
a bánatfelhők tova suhannak.


Benned a legnagyobb Kincsre leltem,
Te voltál és vagy szívem egén a Nap,

ezért a Kincsért Istennek hálát rebeg ajkam.


 ***********************

8. HAZAI TÁJAKRÓL 
 NAGY VENDEL LEGÚJABB VERSEI


EMELJED FEL...

(MÁRIA NAP ELŐTTI GONDOLATOK)

Emeljed fel
magasra kezedet,
csapjad össze
most a  tenyered.
énekeljed
a  dalt énvelem.
messzire zengjen,
mindenki hallja,
s  velünk dalolja,
Alpok,és Kárpátok orma.
Nagyasszonyunknak felajánlott
ősi Szent Korona,
földünket óvva takarja.
nem veheti el senki soha.
Március,Június, Október hava.
nem lehet mihozzánk mostoha ...
SZABADKA, ZOMBOR, ÚJVIDÉK,
nekünk a  régi még.
KASSA, POZSONY, KOMÁROM, MEG EPERJES,
elvesztek az álmaink,
de miénk lesz .
mert miénk az
amelyik összenőtt,
ami összetapadt.
Ungvár,Várad,Gyulafehérvár,
Arad, Kolozsvár, Temesvár,
mind magyar szóra vár.
elmehetnék  hobónak,
öreg vagyok én már
cirkuszi bohócnak.
emeld fel kezedet, fejedet,
s  majdan szavadat,
indulj meg végre,
akár a  cirkuszos lova,
Kevermesnek   és Dombiratosnak,
a  felajánlott ország felé,
küzdjél meg érte,
ne legyél ledér.
s  hogy én is ott  legyek,
ha fúj,a esik,
megyek veletek.
beállok a  sorba,
hogy sorra kerüljek.
ha  sokat beszél hozzád egy nő,
szimbolikusan értve,
biztosan szeret,féltve
ha nem szól egy szót se,
kezdhetsz aggódni érte.
megtaláltam a  vajat
mások füle mögött,
hol nagy az indulat.
nadrágomra keveri a  vizet
a  turbolencia.
pedig nem esik
csak fúj....a  bestia.
hallgasd mit  mond
a  harangszava,
mit is énekel?
azt csengi hogy
giling galang,
fehér galamb...
csőrében olajág,
nyakán szorul a
nemzeti színű szalag.
házát , földjét, szőlőjét,
házát, földjét, szőlőjét,
zúgja a   nagyharang,
ringy -  rongya,
ringye -  rongya,
csendíti a  lélekharang.
nincsen veszve semmi,
megtudsz nevettetni.
ki érti, elönti a  harag.
jöhet a  menet,
hangod messze viszik a  vizek.
asztal szék  marad,
a  többi jön velem.
ki az úr a  házból.
nem nevet,
kulturáltan együtt érez.
ha kapsz valami díjat,
már nem írhatsz bármit,
ha elismernek,
gondolod  magadban,
írhatsz akármit.
kritikusoknak még nem
emeltek szobrot,
nem neveztek el teret,
s  főutcát sem 
ez idáig  róluk.
olvasóim kérdik tőlem,
miért szapulom folyton őket,
mert ők sem kímélnek engemet,
a  beste lelkületűek.
írásaim hangulati elemek.
a  profik dolgoznak,
hajszolják a  hasznot,
küzdenek  az idővel,
az amatőrök alkotnak.
szépen, nyugodtan,
elmélázón, csendesen.
van idejük rá.
rend és fegyelemben,
mint ahogy az öreg Föld
száguld énvelem
a Tejút rendszerben,
egy fekete lyuk felé ,
az örök végtelenségbe,
beletemetkezve.

2017   SZEPTEMBER  08.  - ÁN,   SZŰZ MÁRIA  SZÜLETÉSE NAPJÁN

...................................................

 AZ ÉLET KEGYETLEN

Jövök, megyek , intézkedek,
aláírok, pecsételek,

értek is hozzá,

meg szeretem is. 
gondolhatsz ide bármit, 
gondolkodásból élhettek,
hiába, 
az élet kegyetlen  veletek.
AZÉRT NÉHA FÉLEK,
NEM RÖHÖG, EGYÜTT ÉREZ.
kérdik tőled mikor születtél,
tavasszal e  vagy ősznek idején,
mindenre nem emlékezhettél,
az rémlik csupán hogy 
ganyéhordás idején,
AMI LEHET TAVASSZAL,
VAGY BÁRMELYIK ÉV TELÉN.
s  nem az hal meg általában
aki koros,
hanem  aki soros.
ezt még elkerültem,
eddig nem történt meg velem.
majd ha utólér a  kórság,
s  keres a  Járkállás bíróság,
az ígéret adósság.
felíratom az emléktáblámra,
SZEKSZÁRDI HÁZAM FALÁRA,
ezt a  rövidke strófát.
egy szabad országban
a  szabad sajtóban 
arról szabad írni,
amiről szabad.
SZÁRNYALHAT A  GONDOLAT,
ne legyél túlzottan Magyar,
megbunyóznak a  víz alatt.
jó nektek, ti maradhattok, 
de nekem mennem kell.
a  kutya ugat, vagy mar,
a  TÖRTÉNELEM halad.
beszélgethetünk itt fura dolgokról,
érti aki érti,
de azt elmondhatom,
jön még a  kutyára kamion..


2017.   SZEPTEMBER  10.

................................................


MONDHATOK EGY VICCET  PAPA?
(UNOKÁS VERSEK)




Szeptemberben újra

beindult az iskola,

sok okosságot 
hoz haza az unoka. 
versel és számol
olvassa  a  meséket,
vele énekelek, 
hogy aszongya,
Csicsónénak három lánya.....
mind  a  három egy szoknyában....
meg efféléket.
jön a  sok ötös is,
újdonságot is hoz néha,
mondhatok egy viccet   papa?
igen, hogyha nem csúnya.
becsukott tenyerét felém nyújtja,
na mi van a  kezemben?
feleletre várva 
mosolyog az arca, 
eljátszom hogy nem tudom a  választ,
pedig ismerem a  poént,
az reá a  felelet,
hogy görcs.
NEM EGY NAGY VICC,
DE AZ ÖVÉ.
figyelem az arcát, 
kínos a  csönd,
első vicce talán,
mi jöhet még  ezután?
elfeledte a  szót,
zavartan áll.
aztán szeme felcsillan
mint aki rátalál,
na mi van a  kezemben?
vidáman újat próbál,
mond hát gyorsan hadd halljam.... 
rávágja mi eszébe jut,
őszinte a  gondolata,
csípőficam.
beugrott a  nyakamba,
jót kacagtam  rajta.


2017.   szeptember  18.

 ***********************
9. PÁLYÁZATI NOVELLA

KERTÉSZ NÓRA: Búcsú 
/Novella/

Egyre közeledtek a vasútállomás felé. A nehéz bőröndöt Géza egyik kezében könnyedén lóbálta a másikban Hajniét szorongatta. Annyi mondanivalójuk lett volna még, de inkább visszafogottan hallgattak
Lépteik alatt recsegtek a durva kavicsok. A lány felszisszent, megbillent kecses bokáján magas sarkú cipője, egy fránya kis kavics szurkálta a talpát.
Géza azonnal letérdelt a lány elé és férfias mozdulatokkal szedte ki a kavicsot a nyitott szandálból. Ahogy felnézett elöntötte a vágy, szenvedélyesen megcsókolta Hajni piros foltos talpát, aki átölelve nap barnította nyakát, hálásan húzta fel magához, megérintve ajkát. Nem bánták, hogy feldőlt a bőrönd, hogy hányan igyekeztek a peron felé... Náluk néhány percre - egy lázas csók erejéig - megállt az idő.
Éles sípszó vágott közéjük, sietve lódultak a kijelölt vágány irányába, a vonat vészesen közeledett. Felszállás után nemsokára indult is tovább.
Hajni lehúzta az ablakot, hosszú szőke haját lebegtette a kellemes mediterrán szél. Géza megbabonázva állt, le nem vette róla tekintetét. Egymásba fonódó szemeikkel szeretkeztek... Mindaddig tartott e meghitt búcsúzás, míg megrándult a vagon és ajtaja becsapódva ébresztette a szerelmeseket a valóságra: erre az utolsó kézfogásra...
Kertész Nóra

Egyre gyorsabban zakatoltak a kerekek, ahogy Hajni bánatos szívében a pattanásig feszült erek. Géza egyre kisebb lett, lassan végleg elhalványodott alakja, mintha tán sosem lett volna...
A lány nemrég még oly boldog szeméből elemi áradattal tört elő a szomorúság keltette zokogó sírás.
A vonat ablakában, könnye függönyén át suhant előtte a kedves tengerparti napsütötte táj, a szállodai plázs, ahol épp pizzát sütött az éttermi szakács. Majd egy hosszú kanyar után robogott feléje magas szikláival a parti homokos öböl Valahol azon a feltúrt homokon... a pálmák takaró árnyékához mennyi kedves emlék fűződött:
- Szeretlek – oly természetesen búgott Géza hangja, mint a tengeri kagyló sejtelmes zúgása.
- És ha én nem szeretlek? – incselkedtem vele kedvesen
- Akkor bevetlek a mély vízbe! – és már rontott is felém kitárt kezekkel.
- És ha nem tudok úszni, ki ment ki? – kezdtem futni előle a párnás homokban, vissza-vissza kacsingatva.
- Hát van még rajtam kívül itt valaki? – porzott utánam rohanó lábnyoma...
Kitárt karjaiba omlottam, testünk nagyot huppant egymáson...
még másnap is hullott csillámló homok a hajamból.

A vonat éles kanyarral irányt váltott, eltűnt az indigókék tenger. a habzó hullámok és egy végzetes szerelem, végleg...
Hajni körül a vonatkabinban folyt a vidám élet, volt akik ittak, vicceket meséltek, mások kártyáztak, nevetgéltek.
Csak neki hozott a sors ilyen kegyetlenséget. Nem értette, még egy reménysugarat sem hagyott Géza, pedig a szeretet mindennél határtalanabb volt nála... Hiába is kérdezte, a fiú a választ mindig valami humorral oldotta fel annyira, hogy tovább nem is volt érdemes kérdeznie, hogy miért nem lehet folytatás...
- Élvezzük az életet, amíg az csak jó lehet! – ismételgette Géza rímelve, és mindent el is követett, hogy jól érezze magát vele.
Megismerkedésük elég viharosnak volt mondható. Az első napon hatalmas széllel, feketén szárnyaló felhőkkel nagy zivatar sodort végig a parton. A helyi önkéntesek mentették a vízben és szárazföldön is bajba jutott szállóvendégeket. Hajnit dobálták a hullámok, alig tudott levegőt kapni, mikor két víz taraj között megpróbált felállni. Egy égő barna szemű, fiatalember karjában találta magát. Este a tengerparti sétány langyos szellője már kéz a kézben találta őket…


A két heti szabadság sűrű programokkal telt eleinte. Nagy kirándulásokat tettek a környéken. Géza mindent ismert, hisz ezen a szép tájon született. Tengeri vitorlásról nézték a mókásan ugráló delfineket.
A legemlékezetesebb Géza barátjának öreg halászhajója volt. A nyílt tengeren hálókkal kifogott halakból készítettek a vendégeknek csoda finom halételeket a szabad ég alatt. Míg sercegve sültek a különleges halak, felfedező útra indultak a tengeröbölben. A szikrázó nap elől pálmafaárnyékba húzódtak.
A déli csendben még a madarak is sziesztára vonultak. Egyedül voltak ketten, testük, lelkük forró szerelemben ért össze a selymes homokdűnén...
A vonat már hazai tájak felé zakatolt. Hajni vigasztalásul elővette 2 hétig írt naplóját, hogy felidézze a szép emlékeket, és szerelmesével folytatott - hol kedves, hol komolyabb - dolgokról megörökített beszélgetéseiket. A szövetkötéses emlékkönyvet még édesanyja rakta bőröndjébe a becsomagolásnál:
- Írj le minden érdekeset Hajnikám! Szórakozzál jól, de vigyázz is magadra... a Jó Isten kísérjen utadon!
A lány gyors mozdulattal rántotta ki a piros fedelű füzetecskéjét a táskájából, hogy emlékeibe mélyedve mielőbb elfelejthesse bánatát. Ekkor, mint egy összehajtogatott papír repülő, egy fehér cetlicske hullott ki a földre az emlékkönyvből.
Hajni kíváncsian bontogatta szét a papír összehajtott széleit.
A rímbe foglalt szöveget homályosan látta könnybe borult szemeivel:

- Kedves párom Hajnalka!
- Ég áldjon! Veled úsztam 

- a földi boldogságban...

- Elvitt egy cudar vonat:
- ő egy rákos daganat,

- neked füstje sem marad...

- Ládd, most is bolondozok:
- Rád szórom a homokot,

- a tűzre rossz fát rakok...

- Bocsájts meg a vétkemet,
- feleségül vennélek...

- De égbe nem vihetlek!

- Érzed, hogy benned vagyok,
- téged ébreszt mosolyom

- minden hűvös hajnalon...

- Simogatom szívedet,
- s valaki, ha megszeret:

- tudd meg az is én leszek...!

- A Te örökre hű Gézád -

***********************
10. ESSZÉ

TÓTH ENIKŐ : A két öreg

Tóth Enikő
Az őszi táj még nem adta meg magát a télnek. Sárgás levelek borították a Ceglédi utcát, amikor Pista bácsi elsétált rajta. Kemény botjára támaszkodva lépdelt, már csak egy cél vezérelte vézna tagjait. Többen mondták neki már a kisvárosban, hogy a szegény Ilonka haldoklik, csak még egyszer láthassa őt. Még nem ért el az újságos bódéig, le kellett ülnie egy kicsit. Érezte lábai nem engedelmeskednek a sétának, pedig hosszú évtizedekig egész nap járta a város utcáit.
Ahogy leült a bágyadt őszi napfényben, eszébe jutott egy régi-régi ősz, a háború és egy lány. Ahogy megpillantotta a homályos pince fáklyás fényében azokat a fekete szemeket, tudta, hogy egész életét meghatározzák  majd. A lány szemében vegyült a kétségbeesés és a szenvedély, a félelem és a vágy. Az a pár hónap mindkettőjüknek nagyon szép volt, aztán a háború végével megváltozott minden. Ilonka máshoz ment férjhez végül,  ő is talált később egy nőt, akit feleségül vett. Ha Ilonkára gondolt mégis dacos fájdalmat és lágy szomorúságot érzett.  Soha nem bocsátotta meg neki , hogy mást választott, kerülte a városban is, nem akarta látni felnövő gyermekeit sem. Mégis gyakran álmodott vele, volt olyan időszak, hogy hetente többször is. Néha mindketten fiatalok voltak, néha a korral haladva élték meg szerelmüket.
Az asszony már húsz éve, hogy megözvegyült, ő maga is elvált, de mégsem találkozhatott vele többé. A büszkesége nem engedte, a félelmei és a szégyenérzete. Önmaga előtt szégyellte, hogy férfiasságát egyszer megcsonkították, s hogy nem volt nő aki azt később kiteljesítse. Most viszont érezte mennie kell, akkor is ha alig tud már menni, akkor is ha fáj. Tovább ballagott hát az aranysárga téren, míg elért a kórházig.
Hamar megtalálta özvegy Halmosné Ilonkát, s szívében már csak az munkált, hogy ne legyen késő. Annyi mindent szeretett volna mondani neki, amit a földi léttel megszűnve már nem lehet, amit csak a lélek ismer és a szeretet. Óh, akkorára nőtt benne a régi szerelem, de ez már csupán szeretet volt, hogy be tudta volna vele takarni az egész várost, az egész országot, az egész világot. Kamaszos lázzal vert a szíve, amikor belépett a kórterembe.
Az ágyon ott feküdt Ilonka, olyan törékeny volt, mint egy kismadár. Fehér fürtjei közül kivillantak fekete szemei, azok a szemek, nem változtak semmit.
- Hát eljöttél? –kérdezte suttogva a sápadt asszony.
- Itt vagyok és azért jöttem, hogy végre feloldozzalak, és megbocsássak neked! Azt, hogy mi voltál nekem fél évszázada azt el nem mondhatom, de azt igen, hogy mi maradtál. Te voltál az egyetlen nő,  akivel le kellett volna élnem az életemet, így mindvégig velem voltál. Ott voltál, amikor az oltár elé vezettem Sárát, s amikor szenvedtem a szeretetlenségtől. Ott voltál, amikor nem érinthettem az asszonyomat, mert hideg volt, mint a jég. Ott voltál, mert téged érinthettelek, hiába hagytál el, de nála jobban szerettél. Velem voltál akkor is, amikor néztem a téren a játszó gyermekeket, s szomorú voltam, hogy nekünk Sárával nem születik. Aztán az idő elmosta ezt a vágyamat is, hideg ágyban ébredtem de néha veled álmodtam. Ilonka, azok az álmok, megszépítették olykor az életet
- Te boldogtalan voltál? –kérdezte halkan az asszony.
- Talán csak az élet legszebb dolgait nem kaptam meg az asszonyomtól, ezért éreztelek végig annyira.
- Örülök, hogy eljöttél! – sóhajtotta bágyadtan a kis beteg.
 Amikor az öreg kiment a kórteremből nagyon megkönnyebbült. Tudta és érezte, évekkel ezelőtt meg kellett volna ezt tennie. Most értette meg igazán, hogy az idő véges, s bár még nem ért későn, de magát mégis elkésett embernek érezte. Ahogy hazaért, nehezen tudta megenni vacsoráját, csak a beteg Ilonkára gondolt. Ki marad nekem, ha ő elmegy? Neki legalább vannak gyerekei, akik szeretik őt, de nekem, nekem ki mondja majd, hogy drága apa még ne hagyj itt minket!… Ahogy ezeken tűnődött az asztalnál ülve elnyomta az álom. Kevésbé élénk volt a kép, olyan halovány szivárványféle volt az, mit látott. Régi szerelme jelent meg, fiatalon, kócos hajjal, s azt hajtogatta neki, hát én már ideértem, a te örök álmaid földjére. Most már mindig veled leszek, amíg még maradsz, duruzsolta az álombéli leány.
Amikor az öreg felébredt a konyha asztalnál ülve, nem értette az egészet. Pár nap múlva tudta meg, hogy Ilonka még azon az estén meghalt. Úgy ment el könnyen, mint egy hópehely, melynek hadat üzen az új tavasz. … Pista nem tört meg, csupán az idő szivárványfonalát szerette volna újra letekerni. Egy kicsit boldognak lenni, egy kicsit többet boldogabbnak lenni, az lett volna az igazi élet…   

***********************
11. EGY SZÉP NOVELLA

VÖNÖCZKINÉ GMEINDL MARGIT :  Szerepcsere


Vönöczkiné Gmeidl Margit
A hivatalban döbbent csend lett úrrá, mikor Péter bejelentette szeretne elköszönni mindenkitől.
Azonnal kérdésekkel kezdték bombázni.
- Mi ütött beléd? Mi történ?
Kollégái egymás szavába vágva kérdezősködtek.
Péter viszont csak mosollyal az arcán ennyit mondott.
- Ez van gyerekek én sem gondoltam volna, hogy így alakul. Majd, ha alkalmam lesz rá és időm engedi úgy is elmondom, de most sietnem kell.
Így telt el három hónap mikor Péter bekopogott az irodába és betolt maga előtt egy babakocsit.
Ha  megdöbbentek, akkor  amikor bejelentette, hogy fizetetlen szabadságra megy, most még inkább leesett az álluk.
- Sziasztok.
Köszönt és már folytatta is.
- Mielőtt bárki kérdezősködni  kezdene és hangzavar lenne, elmondok magamtól mindent, hisz azért is jöttem.
Tudom nagyon furcsa volt a távozásom, ezért most, elnézéseteket  kérem mondta és elkezdett beszélni.
Először látszott rajta a szorongás,de ahogy beszélt, egyre jobban beleélte magát abba ami vele történt és már folyt belőle a szó.
- Tudjátok hónapokkal ez előtt mikor vártam a buszra, egy lányt láttam meg, aki hiába próbálta feltornázni magát járdaszigetre.
Rokkant kocsival volt és nem éppen modern volt a széke. Sokan elkerülték, vagy amit még rosszabb volt látnom, fintorral mentek el mellette.
Nem tudtam tovább elnézni. Bár messzebb volt tőlem, de odamentem. Megszólítottam és felajánlottam a segítségem. Csodálatos barna
szemek néztek fel rám. Megköszönte és próbált tovább menni. Persze én nem engedtem. Megvártam vele azt a buszt, amire fel lehetett
hajtani ilyen kocsival. Közben váltottunk pár szót. Kiderült egyetemre jár. Mikor elment elgondolkodtam, milyen furák az emberek és
legyünk őszinték, szívtelenek is.
Péter idáig jutott a mesélésben, mikor a kicsi felriadt és sírni kezdett. Azonnal kivette a kocsiból, bocsánatot kérve feltette a sarokba állított íróasztalra és megnézte a pelust a kicsi alatt. Azonnal látni lehetett, hogy egy formás tündéri pici lány az akit olyan szívvel pelenkázgat, mint egy igazi anya. Minden mozdulata a gondoskodásról és szeretetről árulkodott. A pici megnyugodott és apró hangokkal adta mindenki tudtára a megelégedettségét.
A fiúk egyik ámulatból a másikba estek.
Miután kezet mosott, folytatta  amit elkezdett. Elmondta, hogy egy idő után azon kapta magát, hogy egyre többet jut eszébe a lány.
Gondolt egy nagyot és elment az egyetem elé. Látta is a lányt és azt is , hogy egy fiúval jött aki szeretettel igazgatta a lány lábain a takarót. Kicsit meglepődött. Azon is amit látott és azon is, hogy ez felkavarta. Újabb hónapok teltek el, de a lány arca és azok a szép barna szemek, már álmában is kísértették. Ismét elhatározta magát és újra csak elment az egyetemhez. Sokáig várt, hisz munkából jött és nem tudta , hogy a lány, kinek még a nevét sem kérdezte meg meddig lehet bent . Viszont nagyon reménykedett. Mikor már készült, hogy elinduljon, hisz csak néha jött ki ember a kapun, meglátta őt. Most nem kísérte senki. Vidám nevetős arca szomorúságot tükrözött. Ez messziről is látszott. Odament és ráköszönt a lányra. Be is mutatkozott azonnal. Visszaemlékeztette a lányt arra ki is ő valójában, nehogy szemtelen vagy idétlenkedő srácnak gondolja. Vivien, mert közben a lány is megmondta a nevét, emlékezett rá. Megköszönte az érdeklődést, de látszott rajta, hogy zavarja nagyon ez a találkozás. Péter viszont azt látta döbbenten, hogy Viviennek gömbölyödő pocakja van.
Vivien hosszas unszolás után elfogadta a meghívást egy közeli presszó teraszár, hogy megigyanak egy kávét. Vivien inkább almalevet kért. Akadozva indult a beszélgetés. Ám egyszer csak elindult a szóáradat és némi könny és szipogás kíséretében elmesélte mi is történt vele.
Szerelmesek voltak ő és az évfolyamtársa. Márk tudta, hogy Vivien mozgássérült,de elfogadta, mert bíztak egy műtét sikerében  amit felvázoltak az orvosok a baleset után a lánynak, aki addig egészséges volt. Eljött a boldog beteljesülés és végre együtt tölthették az éjszakáikat is, mert Viviennek sikerült egy picike kis albérletet kivenni, ahol egyedül volt szobatársak nélkül.
Egy véletlen azonban keresztbe tett a lánynak. Hogyan, hogyan sem terhes lett. Nem akarta részletezni a dolgokat, a lényeg szakítás lett a szerelem vége. Márk nem akart még apa lenni és azt hajtogatta, hogy egy nyomorék ne szüljön neki gyereket.
Péter figyelmesen hallgatta a lányt de ekkor váratlan dolog történt. Vivien rosszul lett. Mentőt kellett hívni, mert a stressz és a sok idegeskedés hatására megindult a szülés.
Nehogy unalmassá váljon a történetem mesélte tovább Péter, segítettem Viviennek. Összeköltöztem vele . Ezért volt olyan hirtelen és sürgős a fizetetlen szabadság. Nekem senkim nem él már. Neki is csak az idős édesanyja aki az ország túlsó végén egy eldugott faluban lakik. Vivien pedig nem szerette volna , hogy édesanyja ezt szégyenként élje meg, ezért csak utólag tudatta vele mi is történt.
A kórházban kiderült, hogy Svájcban van egy professzor, aki vállalta a műtétet és Vivien most ott van.
Megbeszéltük közben azt is, hogy én maradok otthon a babával akit Ágnesnek kereszteltünk.
Így most itt áll előttetek egy kispapa, nevetett Péter. A központban tudták, hogy mire készülök, mert a papírokat ott intézték. Rendes volt tőlük, hogy nem pletykálkodtak. Megvárták, hogy én mondjak el nektek mindent.
- Most viszont elköszönök, mert fürdetnem kell és a vacsorát is el kell készítene.
Nem is képzelitek mennyi mindent kellet megtanulnom, hogy jó " anyuka" legyen belőlem!
Remélem ezek után nem haragszotok rám, hogy egy időre leléptem ... mondta és Ágnest ismét betakargatta ... - jól van drága, megyünk haza... suttogta a szendergő picinek és elindultak hazafelé.

***********************

12. HALLGASSUK EGYÜTT

DR.  KOVÁTS GYULA ZENEI ROVATA  - JÁRTÓ RÓZA KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL
(Zenei rovat 12 szám)


TÖBBET A HISZEKEGY-RŐL.

Még egyszer vissza kell térnünk a Hiszek egy Istenben alkotásunkhoz, mivel ebben az elmúlt időszakban újabb és újabb fejlemények követték egymást. A YouTube megosztón nagy érdeklődés mutatkozott iránta, amely további munkára inspirált bennünket.
Dr. Kováts Gyula

Ennek hatására megalkottuk az eredeti latin szövegű változatát, és a latin szöveghez igazítva is megjelenítettük a kottát és a zenei hangot. A latin szövegű ima elmondása Jártó Róza alkotása lett, és ezt hozzá hangoltuk az orgona és kórus zenéhez. Ezzel alapot teremtettünk a Hiszekegy ima soknyelvű megjelenítéséhez.
Bár az imának több változata is ismert, a katolikuson kívül a református, az ortodox, illetve az eredeti latin szöveg kibővített változatai, régies illetve jelenkori nyelvezetű, mégis bámulatos, milyen pontos szó szerinti fordítást alkalmaztak a különböző nyelvre történő lefordításkor. És még csodálatosabb, hogy minden nyelven nagyon szépen hangzik ez ige. Ezért nem álltunk meg a latin nyelv mellett, hanem további nyelveken is megformáltuk a videókat úgy, hogy a hanganyag a latin nyelvű, a feliratozás pedig a kiválasztott nyelvű. (Itt látszik, milyen szépek a szó szerinti fordítások latinról más nyelvekre).
Most ott tartunk, hogy a magyar, latin nyelvek mellett megalkottuk a német, az orosz és az angol nyelvűt is, de lehetőségeinktől függően további nyelvek is megjelenhetnek majd a palettánkon.
Az ima hosszúsága miatt, csak az első szakaszát mutatjuk itt be összehasonlítás képen:
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban;
Credo in Deum Patrem omnipotentem, creatorem caeli et terrae; Et in Iesum Christum, Filium eius unicum, Dominum nostrum,
Ich glaube an Gott, den Vater, den Allmächtigen, den Schöpfer des Himmels und der Erde, und an Jesus Christus, seinen eingeborenen Sohn, unsern Herrn,
I believe in God the Father Almighty, Maker of heaven and earth. And in Jesus Christ, His only Son, our Lord;
Jártó Róza

Lám egyek vagyunk, bármilyen nyelvet is beszélünk!
Hamarosan itt a halottak, a szeretteinkre emlékezés napja, amikor mi lélekben valamennyien nyitottabbak leszünk feléjük. Segítsenek a Hiszek egy Istenben igéi is közelebb kerülnünk elment szeretteink világához, megérteni, átérezni az örök élet jelentését.
Sok szeretettel Jártó Róza és Derkovats Gyula


KÖSZÖNJÜK A  KÖZÖS ÉLMÉNYT.



 ***********************
13. MEGJELENT  A  MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBAN

NAGY VENDEL  KILENCEDIK VERSES KÖTETE:
NEM ÍGY SÁRGA, HANEM ÍGY SÁRGA

Kedves Vendi,
Örömmel értesítem, hogy a "Nem így sárga, hanem így sárga" c. verseskötete a mai napon felkerült a MEK-be:
Nem így sárga, hanem így sárga : Hetven hangulatvers egy befejezetlen életműből... / Nagy Vendel
https://mek.oszk.hu/17300/17352
A könyv borítóKöszönettel és üdvözlettel:
G. Andrea - MEK-könyvtáros
 .........................................................





MEGJELENT NAGY VENDEL: 9. E.könyve  "NEM ÍGY SÁRGA, HANEM ÍGY SÁRGA" CÍMMEL.. HETVEN HANGULATVERS EGY BEFEJEZETLEN ÉLETMŰBŐL VERSVÁLOGATÁS...
Nem így sárga, hanem így sárga : Hetven hangulatvers egy befejezetlen életműből... / Nagy Vendel
https://mek.oszk.hu/17300/17352
NEM LÁTÓK ÍGY OLVASHATJÁK.

NAGY VENDEL MAGÁNZÓ  "NYIBA, KÖLTŐK IMÁI" -  DÍJAS ÍRÓ, KÖLTŐ




...............................................

MEGJELENT JENEI ANDRÁS  KÖVETKEZŐ REGÉNYE.

Jenei András
Kedves Vendi, József és minden olvasója a magazinnak!
Örömmel jelentem be itt is, hogy idén megjelent a 3-dik könyvem
A sárkánynász követe címmel!
A kötet fantasy stílusú, mondhatnám mese, de hazudnék. Bizony akad
benne harc, kaland, változatos helyszínek, vér,  sok-sok más lény és
még egy csepp erotika is!
Egy éves munka eredményeként kaphattam kézbe a könyvet és aki szereti,
s nem riad vissza a fantasztikumtól, vagy érdeklődjön a weboldalamon,
vagy írjon email-t, esetleg keressen meg a Facebook-on.
Íme egy link, ahol olvashattok róla:
jeneiandras.konyv.guru/megjelent-a-sarkanynasz-kovete/
Akik pedig még kiváncsibbak, nekik itt egy kis hátlapszöveg:


 "Akrall Zeeon és az emberek harcosa. Nincs valós múltja, csak biztos
jelene és ködbe vesző jövője.
  Sorsa és feladata: az örökké mozgó egyensúlyért délre kell induljon.
Ott meg kell győzze Draago Vaara sárkány-nagyurat arról, hogy a létért
újra násztáncot ejtsen Astrillával,egykori asszonyával. Ő az északi
félteke fehér sárkánya, Arksis földje, az örök jégmezők és észak őre.
 Akrallnak útján számtalan esetben kell bizonyítania erejét és
rátermettségét,kitartását és a bizalmat, amit a sámánmágusok és a
Táltosasszonyad neki mindazért, hogy a világot ne ragadja el a káosz…"

Jó olvasást kívánok mindenkinek és további szép őszt!
Jenei András/J.A.A. Donath

 ***********************
14. HUMOR MORZSÁK

NAGY VENDEL : A bohócorr

NAGY VENDEL: ÍGY ÍRTOK.....     ÉN....

  A múlt században, leírni is borzasztó, a hetvenes évek első éveiben kezdtem el írogatni, a magam, és fiókom számára, és  a hosszú évek során rengeteg fiókban maradt, és megjelent írás látta meg a napvilágot először  mártogatós, majd töltő, utána golyóstollamból.  Manapság már a számítógépen próbálom megváltani a világot, eléggé naivan, és a hatvan évemmel, illetve a negyven év irodalmárkodásommal még mindig nem jutottam el odáig, hogy tanuljak belőle, vagyis hogy sem a gordiuszi csomót nem tudtam megoldani, sem a spanyolviasz feltalálásában nem jutottam előrébb elődeimnél.
Nagy Vendel

Aztán csak előbb, utóbb minden írás megjelenik valamilyen fórumon, mivel akár bevalljuk, akár nem, akarjuk látni munkánkat nyomtatásban, mivel valahol mégiscsak ripacsok vagyunk.
Gyakran fellépek  felkérésre különféle rendezvényeken, előadásokon verseimmel, és előfordult már, hogy a műsor után beszélgetésbe torkollott  az est, és különféle dolgok kerülnek szóba, és előttem nincs titok, nincs tabu téma.
Általában mindenre felelek, és nem mellé beszélek, mint egyesek, legalább is nem szándékosan.
Az író ember számára elkerülhetetlen dolog hogy a politika mezsgyéjére ne tévedjen, és ilyenkor megkérdezik a pártállásomat, s ekkor előveszem a mindig zsebemben lapuló piros bohócorrot, és azt egy pillanatra felrakva   mondom, bohóc ne politizáljon, mert én soha nem osztom meg a közönségemet, hogy  a jobboldaliak jobbra, a baloldaliak balra üljenek, ami fura lenne, mert az nekem fordított volna, ami nekem jobbra, az nekik balra, és máris meglenne a baj, a közönség az közönség , csupa nagybetűvel.
S egyébként is felesleges, pitiáner dolgokkal, és tyúkperekkel nem foglalkozom.
Akkor látják hogy ezzel nem jutunk sehová, s ilyenkor megkérdik, hogyan írok, mi adja az ötletet, mennyi idő alatt készül el egy vers, rutint ad e a negyven év.
Ekkor mondom, van olyan vers, ami öt perc alatt elkészül, nem tudom olyan gyorsan írni, ahogy a gondolatok megkívánnák, és van olyan vers, amit öt év után sem fejeztem még be, s  talán soha nem lesz készen.
Hiszem és vallom, hogy mindenről lehet írni, a leghétköznapibb dolgokról is, ha van hozzá alapgondolat.
Hogy a negyven év alatt lehet e rutint szerezni, erről  egy történetet szoktam elmesélni a még mindig kitartó közönségnek.
   A bohóc hosszúorrú, hatalmas cipőjében botladozva bejön a porondra. Körbejárja kétszer a fűrészporral felhintett manézst, néha emelgeti a gyerekek felé szalmakalapját, piros orra , füléig kihúzott piros szája, jellegzetes karaktert kölcsönöz arcának.

 A harmadik körnél a bejárattal szembeni főhelyre leteszi a hóna alatt behozott szétnyitható kicsinyke asztalkát.


 Közben a gyerekek visonganak, nevetgélnek, a felnőttek elnézően mosolyognak.
 A Vendi bohóc hatalmas zsebeiből előkotorász egy szál gyertyát, másik zsebéből egy hatalmas doboz gyufát.

 Ügyetlenkedve  meggyújtja a piros fejűt, majd azzal a kanócot.
Tenyerét összetapsikolva , kalapját két kézzel    emelgetve, láthatóan örül az eredménynek és a sikernek.
Vidáman körbejárja a porondot,Ujját beakasztva hózentrágerját húzogatja  és végül megáll az asztallal szemben a főbejáratnál.
Nadrágzsebében könyékig turkálva, egy csomag vadonatúj kártyacsomagot vesz elő.
Kibontja, mert a mutatványhoz csak új, kemény lap a jó, a megfelelő.
Fél méterről, egyik kezéből a másikba repítve keveri a paklit, és kiveszi a piros ászt.
A többi kártyát ajándékba adja a meglepett gyerekeknek.
Hangos szóval elmondja a feladatot, a kártyalappal próbálják eloltani a helyükön maradva az égő gyertyát.
Van aki legyezgeti, akad aki oda dobja.
Bizony, senkinek nem sikerül.
Ekkor a bohóc erősödő dobpergés közepette vízszintesen elrepíti a piros ászt.
A tízméteres repülés után a lap eltalálta a kanócot, és elkoppintotta a lángot.
Hatalmas ováció, cintányér csengés, a zene felerősödik. A bohóc kalapját lengetve diadalmasan körbejárja a porondot, és learatja a sikert. A gyerekek tapsolnak, hiszik a csodát, ami egy ideje minden nap sikerül, de van egy valaki aki trükköt sejt a produkció láttán.
Értetlenkedve felkeresi a lakókocsija felé igyekvő artistát.
- Árulja el nekem kérem, hogyan csinálja ezt a páratlan produkciót? - Semmiség az egész, csak gyakorolni kell... feleli a bohóc.
- És mennyit gyakorolta?
- Csupán csak nyolc órát..  volt a válasz..
- Csak nyolc órát, ?  hitetlenkedett a néző.
- Igen, de naponta, és negyven éven át.
- Ha  csak így nem,...

Asztal, gyertya, kártya, eldobni elalszik.
Meddig kell gyakorolni? 
Nem sokáig, csak minden nap.. nyolc órát, és negyven évig.
Nyolc órát, naponta negyven évig.

- Jaj, már megint reggel  van...

2013.  oktober27.

Hiába, én is y- al  írom a  nevemet, akár a  nagyok....
Nagy Vendi.

***********************

15. VERSRŐL VERSRE...  KORTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL

Széll Magdolna: Kesergés

Vezércsillagom értőn pillant le rám, 
pólusaimba fészkelt a hűvös magány,

padlón ráng megtépett büszkeségem,

míg sírva a miérteket keresem.

Vedd kézbe, dédelgesd remegő kezem,
indokaidtól vigaszom remélem,

mint űzött vad a rengetegben, félek,

nélküled Illés szekeréhez érek.

Ne hagyd, hogy leteperjen a fájdalom,
letaglózzon tehetetlen bánatom,

kétségbe esésem növekvő tályog,

gyógyítóm lenne méz illatú bókod.

Csak beszélj, selyemhímzéssel, Te drága,

mint ezüst harangok búgó angyala,

mákonyra vágyik lelkem égő sebe,

csókodtól lobbanjon szerelmem heve.

2017

Üdvözlettel Széll Magdolna. Ha kíváncsi vagy rám:



...........................................

Szauer Gertrúd: Emlék leszek!

Ha egy nap majd elhívnak,
Ezüst szárnyú angyalok,
Az emlék marad meg csak tőlem
Amit nektek itt hagyok!

Égi ország vár talán rám,
Ha bűn nélkül éltem,
A jó mellé oda álltam,
A rossztól sem féltem!

Az úr ítél, majd felettem
Igaz-e a lelkem,
Kaput nyit, vagy egyenesen
Pokolra küldd engem!

..........................................

MIKS MÁRIA:  REJTŐZKÖDÉS

Hajnal volt. A csillagok sorra megvakultak.
az ég, mint súlyos szürke posztó

feszült, de szélein már foszló

szövetcafatkák;  a derengés csüngött alá.

Ketten moccantunk: a koránkelő vágy és én.
Rőt ujjával arcunkba csípett,

nyirkos csókjával melegített,

felkínálta bőszabású köpenyét a köd.

Ferdén nőtt fatörzsek görbületébe bújtunk,

- rég lehullt az utolsó levél -

lopódzó lábnyomaink helyén

gyűrt avarlepedő rejti féltett titkunkat. .

.........................................

Ylen Morisot: Őszi fanyarka

Diót repeszt a barnuló burok,
lopja a szarka, a szégyentelen,
kőkemény csonthéj koppan a beton
szürkén rideg tetején.

Amott az udvar kockás kövein
levelek tömege terít szőttest,
vegyít fanyar elmúlásillatot
sárga büdöskék közé.

Bodzafa bogyója kékül a ködben,
és szédül a szél is fellegköpenyén,
szakajtja termését sárguló fának,
- szakajtó tele, mehet a kamrába –

sepri a levelet fütyülve, zúgva,
hajlik előtte a madárbirs bokra,
rémült neszektől fél, sóhajt az erdő,
nádas susog a nyárfa nyikorgásban.

Kertemben színesen szomorú
avarnak füstszagú kupaca
integet a távozó nyárnak,
s üzen a télnek: jöhetsz, várlak!

..........................................

Mátyás Rita: Újjászületés...

Tejföl-ködbe burkolt
fázós reggelen,
Dérré keseredő
harmat cseppeken,
már a fagy lopódzik,
a hegyek felett.
Lábam bemélyed a
rozsdaszín avarba,
Károgó varjak,
szállnak a magasban.
Költöző madarak
már messze járnak,
az enyészet bujkál,
már a határban.
Tegnap kapaszkodik,
kopár fa ágán,
a ma sugdolózik,
holnap tornácán.
Pillanat kopogtat,
ablak üvegen,
boldogságom perce,
tűz mellett pihen.
Lepedőm ráncában,
titkos vágy lapul,
hogy ne éljek többé,
boldogtalanul.
Csepergő jégcsapok,
csúcsán csillog a fény,
szívemben örvendez,
a túlélő remény!

2017. 09. 28.

...........................................

BAKSA  ANCI: Őszi erdő


Őszi erdő levelei már sárgulnak,

Oly csodásak, a fénnyel szállnak,

Felkelő napfényében vitorláznak,
Nézem, ahogy a földre hullanak.


Festői szépségű az őszi erdő,
Lassan az elmúlással küzdő,

Évgyűrűi száma eggyel megnő,

Néhányuk századokkal vetekvő.

Őszi erdő suttogva beszélget,
Egy mókuska makkot eszeget,

Fiatalúr gesztenyét szedeget,

Sokan szárazágakat gyűjtenek.

Hideg napok jönnek, zord idők,

Megkopaszodtak az őszi erdők,

Fáradtak, kicsit aludni térnek ők,

Betakarják hóval a hókirálynők.

 2017.09.27.

.............................................

 GYÖNGYÖSINÉ CSÖTÖNYI ÁGNES: Ki küldte?


Ki küldte nekem?...

ezt az édesen fájó,
gyógyírt hozó
szerelemérzést
most megköszönöm neki....
Melyben a mézédes szavak
dallamként lengnek körül,
szállnak...
mint villámok,úgy cikáznak,
Lent suhannak, majd újra fent....
mint madarak vígan kergetőznek,
vagy úgy, mint áldott eső , permeteznek....
Fürdöm bennük és velük...
szárítkozom...kitárt karokkal,
mert már ők a szél ....és a Nap...
Már alél a lelkem, alél a szellemem...
általad őrzött álmom
végtelen,
mint az óceán,
Melynek mélyén mi vagyunk csak 
Ketten: Te meg én...
Mi éljük meg és halunk bele.....
 ..........................................


GYÖNGYÖSINÉ CSÖTÖNYI ÁGNES:   Mi vagyok én néked?


Mi vagyok én néked?

Egy fénysugár a Napból
Egy csepp friss,reggeli harmat...
Egy jó falat a szájban,
Egy korty bor a pohárban...
Egy csepp méz a szádon,
mely néha keserű....
Egy könnyű, lágy érintés....
Egy álom-valóság...
Miért,miért?
Csak része az egésznek,
Hisz'
egész voltomban is csak fél vagyok,
mert másik fele
Te vagy, Kedvesem.


..........................................

GYÖNGYÖSINÉ CSÖTÖNYI ÁGNES: Utolsó tekinteted....


Csak a tekinteted, csak azt tudnám feledni,

mikor utolszor rám emelted-kérdőn...
ennyi volt???..
Menekültél, futottál előlem
szép kedvesed karjaiba,
ki szorosan zárt, ölelt magához
fehér leplében, s nem engedett...
Miért? miért?
Eszébe jutottak a szép szavak,
melyeket neki mondtál egyszer,
s ő mondott neked.
Pedig nem ő! Én szerettelek...
Ő csalárd módon bánt veled,
hízelgett, majd végül elveszejtett...
De hiányod csak én érzem...
S én a vesztes lassan, lehajtott fejjel
indultam haza...
Az otthon, melyet annyira szerettél,
hűtlenül elhagytad, Jancsikám
Nélküled olyan lettem, mint kóbor falevél,
melyet tovafúj az őszi szél.

***********************


16. VÉLEMÉNYEM SZERINT - OLVASÓINK ÍRTÁK

Nagyon szépen köszönöm kedves  Vendi!
Lám, azt mondják, nincs új a nap alatt, pedig van.  A legújabb újság is, de  színvonala is mindig  magasabb  és magasabb. Bizonyára  a  vele eltöltött munka is  emelkedő arányosan.  Most így hirtelen csak  egy  baráti, olvasói, költőtársi és  mint egy apró része magazinodnak,  szeretném megköszönni a fáradozásaidat, az irodalomért tett kitartó munkádat!  Külön köszönetem azért,  hogy verseimmel, soraimmal ott lehetek, a Hazámtól távol is hirdethetem magyarságomat!
Baráti szeretettel és tisztelettel ölellek:
I.P.Steve
2017. szeptember 15. 19:32 Nagy Vendel írta, <nagy.vendi54@gmail.com>:

MEGJELENT A LEGUJABB ÚJSÁG a Megszólalok 709. száma
AZ ÚJSÁG SZÍNES LINKJE

NAGY VENDEL,  MAGÁNZÓ:.
"NYIBA,  KÖLTŐK IMÁI" -  DÍJAS ÍRÓ, KÖLTŐ
E-mail címem.
.........................................

Nagy Vendel novelláihoz:
A szerző történetei rövidek, jól érthetőek bármilyen olvasó számára. Pillanatképek csupán a múltból, vagy a jelenből, mégis teljes egészet alkotnak. Az őrangyal az első novellákban végig kíséri az olvasót, egy megmentőként, vagy egy valóssá vált női alakként. A vak öreg, akit Vendel magáról mintáz céltudatos, tudja merre tart, de érzi a misztikus külvilágot. Sokkal inkább rálát a földön túli szférára, mint látó korában. A karácsony misztikus hangulata újra összehozza őt régi szeretteivel a temetőben.
A bolond Ádám története amolyan igazi falusi történet. A fiúra nem bíznak sok mindent, inkább csak viccelődnek a személye körül. Jó, hogy mindig voltak bolondok, hiszen az embereknek mindig kell a nevetés. Jó, hogy vannak bolondok ma is, bár a falu már nem tartja el őket, valamint mára egyre inkább mindenki bolonddá válik...
Megható történet az egykefiú története, aki amolyan mama kedvence típus. Csak szülei voltak neki, ők szóltak hozzá minden nap, s miután elmentek e földről a papagáj még sokáig kelti a hamis illúziót. Majd egy nap a fekete macska elragadja a madarat, s akkor a fiú ezzel párhuzamosan megsemmisíti régi életét. Véget vet mindennek, ami emlék, vagy múltidézés.
Összefoglalva Vendel írásai nagyban rámutatnak világunk valós szeletkéire, s ezt egyszerű hangon, ugyanakkor érzékeny rácsodálkozással teszik.

Tóth Enikő
MAGYARTANÁR,   BUDAPEST.
......................................

Szia, Vendi!
 Már tegnap este elkezdtem a köteted olvasását, de csak mostanra értem a végére. Sorról sorra haladtam, hogy ne  maradjon ki belőle semmi. Természetesen a nagyobb részét már ismerem, hiszen az új versekkel a születésük után azonnal megtisztelsz, és én akkor is sebtében elolvasom őket. Az ismétlés azonban csak a javukra vált. Ugyanis a hangulati elemeid hatása nagyban függ az olvasó éppen aktuális hangulati állapotától. Némely versed egészen másképp hatott, mint első olvasásra.
Most is megállapítottam, hogy hatalmas utat tettél meg a régebbi és az újabb írásaid között.   A kezdeti összefogottság mára már oldottabb formátumú, mélyebb tartalmat hordoz.    Szembetűnő a stílusváltás. Sokkal merészebben csapongasz a gondolatok között, mint régebben. Ettől egy kicsit nehezebben követhető egy-egy alkotásod. Nem tudom megmondani,    melyik inkább a kedvemre való, mindet a  maga helyén kezelem. Értem őket, egyre inkább kibontakozik általuk számomra a gondolat- és  érzelemvilágod. De hát, ugye, ez is a cél?!
Továbbra is azok a verseid állnak hozzám a legközelebb, amelyek inkább lírai elemeket hordoznak. Ilyenek pl. az apás, anyás és testvéres emlékeidet feldolgozó írások. Ezek egészen a szívemig érnek.
A novelláid is itt vannak. Nem tudom, mikor lesz a legközelebbi vendis napom, de jelentkezem, ha megvolt.
Addig is minden jót:
MÁRIA              
 .......................................
 Kedves Vendi!
 Gratulálok ismét neked mind az eredményhez, mind Enikő véleményéhez!
A jól megfogalmazott vélemények tudnak minket előre mozdítani és
további írásokra is ösztökélni. :D
A magazint is olvastam és egyszerűen jó érzés, hogy megint sokan írtak
olyat, ami megszólította a jelent, a múltat...
Közeledik az őszön át a tél és remélem hozza magával a további
ihleteket neked és másoknak is, hogy mikor majd leesik a hó és
megcsapja orrunkat majd a fahéj illata, ott is tudjunk sok szépet és
igazán irodalmit olvasni.
Köszönöm.
András
 ..........................................

A  MEGSZOLALOK 709.  LAPSZÁM KÉPEINEK LEÍRÁSA.

Lectori salutemmnél Vendi egy asztalnál ül világoszöld asztalterítőn pihen két keze. jobb kezével állát támasza. szürke pólót visel.
TÓTH ENIKŐ : Enikő szőke hosszú hajú. mosolygós, lila pántos ruhában van.

2. SÖTÉT ÖSVÉNYEKEN ERDŐSNÉ ONDA MARICA: Felismerés
 Marica látható a képen. Szürkés kardigánja alatt fekete blúzt visel ül bal kezét álla  alá támassza. fekete vállig érő egyenes haja van.

3. VERSEK A  NAGYVILÁGBÓL  - KORTÁRSAINK ÍRTÁK
Szauer Gertrúd mosolygós fekete rövid hajú, fekete szemű, fehér blúzban van. Egy foxit ölel, jobb oldalán picit látszik mechanikus tolókocsia.
Mátyás Rita barna rövid hajú, barna szemű. Mintás blúzban van.

4.  KEZDŐDIK AZ ISKOLA  NAGY VENDEL: ELSŐ NAP AZ ISKOLÁBAN
Vendi áll a könyvespolca előtt szürkepulóverben szemén szemüveg. 

5.  ARCKÉPCSARNOK GERENCSÉR HAJNALKA   RIPORTSOROZATA
 VÁLTOZTASSUK MEG A  SZEMLÉLETET
"HA MINDENKINÉL EGY KIS GYERTYA ÉGNE, FÉNYÁRBA BORÍTHATNÁNK E SÖTÉT ÉS KEGYETLEN VILÁGOT…”
Beszélgetés Fellner Istvánnal
Fellner István szalmakalap a fején pipázik. Szemét lehunyja szürke pólóban van szemüvege nyakába lóg körszakállas.
GERENCSÉR HAJNALKA: Egy árnyas lombú fa alatt áll. szemüveges kissé mosolyog. fekete hajú fehér rövid  ujjú blúzban van.
Fellner István áll és fog egy fafaragását melyen egy kalapács és egy csákány van.
Hintaszék mellet egy faragott sakktábla s egy faragot bot látható.
következő képen. Fellner István a fafaragó táborban állnak egy faragott pad mögött. a pad támlájára rá van írva hogy jó szerencsét.

6. VISSZATAPSOLÁS HAJDAN VALÉRIA
VÁLOGATÁS VALI VERSEIBŐL
EGY HÓNAPJA BEMUTATTUK, MOSTANRA VISSZATAPSOLTUK....
Hajdan Vali sárga kalap a fején  mosolygó fehér mintás csipkés blúz s lila szál van rajta.

7.  NOVELLA FOLYTATÁSOKBAN BURZA MÁRIA : A KÜLÖNC
Burza Mária áll egy zöld levelű fa mellett haja ősz fekete szemű kék hosszú ujjú blúzt visel.
I.P.Steve. ősz hajú barna  szemű szemüveges. fekete ingben van   oda van  a kép bal alsó sarkába kék betűkkel I.P.STEVE.
Burza Mária fekete szövetkabátba áll világos barna ajtónál szőke göndör haja válláig ér.

8. HAZAI TÁJAKRÓL...  NAGY VENDEL LEGÚJABB VERSEI
Nagy Vendel nagyon elegánsan  áll  a színpadon  piros zakó és fekete nadrág van rajta. szemüveges szőke hajú. kezében mikrofon s átható érzéssel szavalja versét.

10.  ELMÉLKEDÉSEIM
TÓTH ENIKŐ:  Amikor az idő megáll…
TÓTH ENIKŐ : Enikő szőke hosszú hajú. mosolygós, lila pántos ruhában van.

12. CIKK A  TOLNAI NÉPÚJSÁGBÓL WESSELY GÁBOR:  Hét lézeres szemműtét sem segített a költőn
Wessely Gábor összes feketés haj fekete szemű mosolygós bajuszos.  piros ing fekete mintás nyakkendő fekete zakó van rajta.
Nagy Vendel Szőke  hajú szemüveges  szürke pólóban van. szerényen  dolgozik a szerkesztőségében a számítógépén kezei a billentyűzeten. 

14. GRATULÁLUNK
Adamecz László mosolygós barna szemű szemüveges.

15. VERSRŐL VERSRE  - KORTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL
KOVÁCS JÓZSEF  KOPEK: Mosolygós arcú fekete zakóban fehér ingben nyakkendőben van.
CSOMOR HENRIETT: Csomor Henriett fa alatt ül. rövid fekete hajú fekete szemű. farmer kabátban és rózsaszín kockás ingben van.
Szauer Gertrud mosolygós fekete rövid hajú, fekete szemű, fehér blúzban van. Egy foxit ölel, jobb oldalán picit látszik mechanikus tolókocsija.

17. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT
SOPONYAI MIHÁLY  ROVATA
SOPONYAI MIHÁLY ROVATA :  mosolygós vörös hajú szürke zakóban van.

..........................................

Szia, Vendi!
Jó kis tanmese az írásod. Tetszett.
A Torpanatok című versciklusom utolsó,  75-ödik darabja így szól:
 
Pörgök; teltházas cirkuszban
idétlen bohóc.
Fülig mázolt szám
vörös vigyorgás;
rizsporos ábrázatomban
fekete gödrök
szemtelenkednek.
Aztán a sipkacsörgéses
hajlongásaim
erre is, meg amarra is,
mindenfelé, ahogyan kell,
a kötelező
koreográfia szerint.
Hé, van itt valaki?-
támad fel gyanúm a csendben,
de a nézőtér
lengőajtaján
feltartóztathatatlanul
már régen megszökött az idő.

Mari

***********************

17.  TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT  

 SOPONYAI MIHÁLY ROVATA

Erdei szeder (Rubus fruticosus) 

Erdei szeder
A rózsafélék családjába tartozó évelő, tüskés félcserje, mely erdőszéleken, megműveletlen területeken, árokparton vadon nő. Európában és Ázsiában őshonos, de a világon mindenhol megtalálható a mérsékelt égöv alatt. Sövényként is ültetik, mert tüskéi hatékonyan tartják távol a betolakodókat.
Rózsaszínes-fehéres virágait május-júniusban hozza, kékesfekete termését a virágzás után. Virága is, levele is szagtalan.

A vadszeder botanikailag gyűjtőfaj, a hazánkban előforduló vadszeder fajok gyűjtőneve. Nemesített fajtáit ültetvényeken közismert gyümölcséért termesztik. Hajtásai ívesen lehajlók, földön terülők. Levelei összetettek, 3-5 levélkéből állnak, fűrészes szélűek. A hamvas szeder (Rubus caesius L.) termései – nevéből eredően – hamvas felületűek.



Soponyai Mihály
Gyógyhatásai
Forrázata leginkább az ízületi betegségekre (reuma, köszvény) és a cukorbetegségre hatásos. Az immunrendszer hibás működését, vérszegénységet, fogínyvérzést, lázat, bőrkiütést, menstruációs rendellenességeket is kezelhetünk vele. Tonizáló és méregtelenítő hatása egyaránt van. Utóbbi teszi alkalmassá köszvény gyógyítására.
 Antibakteriális tulajdonsága miatt húgyúti betegségeket, fehérfolyást kezelhetünk vele. Tannintartalma miatt összehúzó hatású, ezért hasmenés ellen eredményes. Izzasztásra és vizelethajtásra is használják.

Felhasználása belsőleg:
Kezdődő cukorbetegségre napi 1-2 csészével közvetlenül főétkezés(ek) után, köszvényre napi 1 csészével kell inni bármikor a nap folyamán. Hasmenésre napi 3 csészével étkezések között (ilyenkor néhány perc főzéssel készítjük a teát, mert az összehúzó hatású cserzőanyagok így jobban kioldódnak). Vizelethajtásra reggel egy csészével. Immunrendszer erősítésre, vérszegénységre, méregtelenítésre napi egy csészével bármikor a nap folyamán. Gyulladásokra naponta 3 csészével étkezés előtt. Köszvényre napi egy csészével málnalevéllel 1-1 arányban összekeverve.

Fogínyvérzés esetén rágjunk össze néhány nyers szederlevelet.
Igen jóízű tea készíthető belőle. Planta tea néven a 60-as évekig volt forgalomban egy, a fekete teát helyettesítő készítmény, mely szederlevélből készült.
Felhasználása külsőleg

Bőrirritáció esetén lemosóként lehet használni bőrlágyító, hámlasztó tulajdonsága miatt. Halványítja a pigmentfontokat. Nyálkahártya-gyulladásra, mandulagyulladásra öblögetőként használjuk. Gargarizálni torokfájás, afta, torokfekély, szájgyulladás esetén kell vele. Levelének főzete sebek tisztítására és gyógyítására is alkalmas. Ha szétmorzsoljuk friss leveleit az ujjaink között, elállítja a vérzést, amit a tüskéi okoztak.

Jó egészséget,és szép őszi kirándulásokat a természetbe.
Üdvözlettel: Soponyai Misi
 .....................................

CSONGRÁDI KATA  PRAKTIKÁI:

A  HAGYMA ÉS A  SZILVA A  NÉPI GYÓGYÁSZATBAN.

Kedves Barátaim!
Csongrádi Kata
Mivel közeledik - vagy már nyakunkon is van - a bacilusokkal, vírusfertőzésekkel teli időszak, talán használni tudjátok az alábbi javaslatok valamelyikét, amelyek segíthetnek legyőzni ezeket a hívatlan kórokozókat.
Vöröshagyma (hámozatlanul) minden helységbe - a népi megfigyelések szerint magába szív minden negatívumot ,ha kicsírázik különösen finom az így házilag "nevelt" újhagyma
Fokhagyma gerezdek kb. 24. órán keresztüli áztatása alkoholba (szilvapálinka ajánlott leginkább) - majd leszűrve, naponta néhány cseppet  (!!!) beletenni a teába, üdítőbe, erőteljes immunrendszer erősítő
 és ...mellékelem régi jótevőnk, a szilva hatását is.
Jó egészséget, jókedvet kívánok Mindannyitoknak!
Szeretettel. Kata
 .........................................
 Kezdődik a szezonja!
( a párlata is kiváló!!!)
 Német kutatók szerint a szilva megakadályozza a vastagbélrákot!
A Berlini Egyetemen nemrég elvégzett kutatás szerint azok az emberek, akik három héten keresztül, naponta legkevesebb hat szem szilvát, akár nyersen, vagy szárítva elfogyasztanak, megelőzhetik a csontbetegségeket, csökkenthetik a rossz koleszterinszintet, és a vastagbélrák kialakulását is elkerülhetik.

Ha kicsit több szilvát eszünk a kelleténél, akkor érvényesülhet ennek a csodálatos gyümölcsnek a hashajtó hatása, ami azért remek, mert a fölösleges salakanyagoktól megszabadulhat szervezetünk. Emellett az idegrendszerünkre, a májunkra, a gyomorsavtúltengésre, a gyomorfekélyre, a vesékre, és a vastagbélre is gyógyítólag hat.
A szilva sötétkés, sötétvöröses színét egy sajátos polifenol anyagnak köszönheti, amely rendkívül hatékony antioxidáns, ötször erősebb, mint a béta karotin, ötvenszer erősebb, mint az E-, és hússzor, mint a C-vitamin. A szilvából készült finom lé,
étkezés előtt egy félórával elfogyasztva, nagyszerűen serkenti az immunrendszert, így védve leszünk a fertőzésektől. Segít beindítani az emésztést, megszünteti a székrekedést, és még a fogyókúrázók is bátran ihatják a szilva levét, hiszen megszabadít a felesleges zsírszövetektől, méregtelenít. Legalább napi egy pohárral ajánlott meginni.

Íme, a szilva még jó néhány egészségvédő tulajdonsága
• Ha naponta legalább három szilvát megeszünk, az erős antioxidánsok eltávolítják azokat a hibás agysejteket, amelyek a memória romlásáért felelősek.
• A szilva kalóriában szegény, egy szemben mindössze 30 kalória van, ez a napi szükséglet (2 ezer kalória) 1,5 százalékát teszi ki.
• Megelőzhetők a szívet érintő betegségek is. A szilva ugyanis zsírokban szegény, egy darabban 0,2 gramm természetes zsír található, ami ráadásul nem is telített, amely a keringési rendszernek is gondot okoz ugyebár.
• A nyers gyümölcs tele van egészséges szénhidráttal, azonban vigyázni kell a szárított változattal, mert ebben már a szénhidrát mértéke igencsak magas, ezért óvatosan kell fogyasztani, hiszen hosszabbtávon megemelkedhet a vércukorszint.
• C-vitaminban gazdag gyümölcsről van szó, a napi szükséglet 7 százalékát fedezi egy szilva.
• Megvéd a rákos betegségektől, mivel antociánt tartalmaz, de a vérszegénységben szenvedőknek is naponta kellene a szilvát fogyasztani.
• Megelőzhető a nyers gyümölcs rendszeres fogyasztásával a cukorbetegség, a vesék és csontok élettartama tovább tarthat.

***********************
18. SZERKESZTŐI ÜZENETEK

Kedves olvasó!
Ön a Megszólalok Művészeti Magazin legújabb számát olvassa.
Jelentkezését, hozzászólását a következő elérhetőségekre várjuk.
Postacím: MMM szerkesztősége 7100 Szekszárd József Attila u. 3
Telefon: 06 30 550 51 06   8-tól  20- ig.
e-mail: nagy.vendi54@gmail.com
Levelek, írások fogadása: skype címem  nagy.vendi54
Új email címem: nagy.vendi54@gmail.com

Magazinok küldése
MINDENKI MEGKAPHATJA SAJÁT E-MAIL CÍMÉRE.
……………………
Továbbá tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Művészeti Magazint teljes
tartalmát feltettük a Netre. Ez az új megjelenési forma a látók
számára készült, amely formázott betűket, színeket és képeket is tartalmaz.
Ennek elérhetősége a következő linken lehetséges:
http://megszolalok.blogspot.hu/
Tehát az eddig  megjelent összes számot  visszamenőleg is elérhetővé tettük
a fenti blogoldalon!
……………………
A lap ingyenes, kérje a szerkesztőtől. Írásaink tartalmáért az adott írás
szerzője felelős.
Köszönjük a külső munkatársak közreműködését.
A szerzői jogokat fenntartjuk.
Kérjük jelezze, ha megkapta, vagy azt is, ha nem kapta meg az újságot. Ha
elmenti, megmenti, bármikor előveheti.
Van olyan olvasó, aki kinyomtatta több oldalra a szöveget, és
összekapcsozva, lapozható olvasmányt kapott.  Így sem rossz!
Az oldal akadálymentes, olvasó programmal a vakok is elolvashatják.
Az esetleges sajtóhubákért elnézést kérünk.
Írott műveim megtekintése:
………………………………..
AZ ÖSSZES ELÉRHETŐSÉGEM..
gmail: nagy.vendi54@gmail.com
skype: nagy.vendi54

Megszólalok Művészeti Magazin
http://megszolalok.blogspot.hu/
www.megszolalok.blogspot.hu/
weboldal: http://nagyvendel.comxa.com
www.nagyvendel.comxa.com
……………………….
Facebook: csak beírod a facebook keresőbe mindhármat külön-  külön és meg is
találtad az oldalaimat: Megszolalok Nagy Vendel
………………………
Nagy Vendel Írásai
Megszólalok művészeti magazin  szerkesztő nagy vendel
……………………..

Könyvtár:

E. könyvek a  MEK- en
Magyar Elektronikus Könyvtár
https://mek.oszk.hu/13500/13542/#
www.mek.oszk.hu/13500/13542/#
........
Ez a  verses oldalam címe... www.pieris.hu
http://www.pieris.hu/szerzo/nagyvendel
........

KÜLFÖLDI ELÉRHETŐSÉGEK..
www.canadahun.com irodalom fórum
http://canadahun.com/forum/showthread.php?34311-Nagy-Vendel-Megsz%C3%B3lalok&p=3650150#post3650150
________________________________________________

Az Amerikai Egyesült Államokbeli  egyik link, ahol elérhetik magazinunkat.
A link: minnesotahungarians.com
...........
Kedves olvasóink!
Néhány operatív információt kell megosztani Önökkel. Sokan jelezték, hogy a
színes magazin blogoldalán mindig csak a legújabban feltett újság jelenik
meg, pedig a régebbieket is szeretnék olvasni. Ennek semmi akadálya nincs,
ugyanis ugyanazon az oldalon elérhető az összes többi is!
A megoldás a következő: a képernyő jobb felső részén látható a
"Blogarchívum" felírat. Ez alatt különböző dátumok és hónapok vannak,
amelyek mellett láthatók kis fekete háromszögek. Ezek tartalmazzák a régebbi számokat.
A háromszögekre kattintva  "legördülnek" azok az újságok, amelyeket abban a hónapban tettünk fel.
Most már csak ki kell választani kattintással a kívánt újságpéldányt. A
háromszögre újból rákattintva bezáródik az az év, vagy hónap, s újabb
újságot lehet kiválasztani olvasásra!

Még egy nagyon fontos információ! Mivel a memóriaterületünk véges, ezért
takarékossági szempontból összevontuk azokat az újságokat, amelyek azonos
hónapban jelentek meg. Általában kettő számot  jelent egy hónapban, ezért
ezeket egy blogba vontuk össze. Az összevonással még nem végeztünk,
egyenlőre csak a januárban és februárban íródottak kerültek egy blogba. Az
összevonást folyamatosan végezzük...A blogon belül két újságot vastag piros
csíkkal választottuk el! Így valahogy:

MINDENKINEK JÓ OLVASÁST, ÉS JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁNUNK.
AZ ÚJSÁG KÜLSŐ, ÉS BELSŐ MUNKATÁRSAI.
............
VÉGE-ENDE-KONYEC-FIN-END-FINÍTÓ
..............
MEGSZÓLALOK MAGAZIN 710