2017. augusztus 8., kedd

MEGSZÓLALOK
M.M.M. MŰVÉSZETI MAGAZIN
2017. 08. hó – hetedik évfolyam, nyolcadik szám
Kulturális és szórakoztató folyóirat
Független, és ingyenes heti lap
Alapítva : 2011 - ben , elvi síkon
Szerkesztő: Nagy Vendel magánzó, laptulajdonos

1.Évfolyam: 2011. Alkalmi megjelenések
2.Évfolyam:  2012.  (1-tól a 6. számig)
3.Évfolyam: 2013.  (1-től a 17. számig)
4.Évfolyam: 2014.  (1-től a 24. számig)
5.Évfolyam: 2015.  (1-től a 12. számig)
6.Évfolyam: 2016. (1-től a 12. számig)
7.Évfolyam: 2017. augusztus


 MOTTÓ: TÖREDÉKEKBŐL ÁLL ÖSSZE AZ ÉLET EGÉSZE
***********************
1. LECTORI SALUTEM! ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK!

Nagy vendel
   Talán nincs is  a  Földön olyan ország, ahol ne ismernék a kenyeret.
Számtalan alakban, és ízzel készítik a  pékek, és  a  családanyák egyaránt.
A kenyér az élet, háborúk dúltak miatta , és érte, mindenki szentként tiszteli, és szereti. A világon az egyetlen étek, amelyet önmagában is meglehet enni.
Már az ősember  megsütötte magának a  lepényét a  forró köveken, és a  liturgiában is naponta tanúi lehetünk Jézus testének átváltozásának.
A  Rómaiak is már cirkuszért és kenyérért kiáltoztak.
Ezek a  követelések persze más alapokról indultak.
Lehet a  kenyér kovászolt, kovásztalan,  lapos, kerek, hosszúkás, de mindegyik az életet, és az élet szeretetét hirdeti.
Magyar földön a  kenyér az összetartozás jelképe, ebben a  globalizálódó érdekvilágban.
Magam, ha szépet álmodok, érzem a  friss kenyér illatát, és édesanyám áldását és keresztvetését látom mielőtt megszegi a  kenyeret.
Hallom az imát, hogy, minden napi kenyerünket add meg nekünk ma, s  ennél szebb fohász nincs a  kerek világon, mely szintén a  veknire utal.
Kérjetek és megadatik.
Egyebet nem mondhatok.... a  szerkesztő...



BAKSA ANCI: ÚJ BÚZÁBÓL, ÚJ KENYÉR

Bőséges búzánkat már learattuk,
Aranysárga magját malomba juttattuk,

Kisült, új kenyerünket becsomagoltuk,

Ünnepi díszbe öltöztetve kínáltuk!


István király ünnepét zengve köszöntjük,
Új kenyerünket templomban szenteljük,

Magyarország népének bőség adasson,

Új kenyér minden asztalhoz eljusson!


Új búzából, új kenyér, finomságok,
A reggel illatát bearanyozzátok,

Hála a pékek dolgos két kezének,

Dicsérjük munkájuk, érettünk ébrednek!


Üdv neked, új búzából, új kenyér,

Áldott legyél István király ünnepén,

És mi hálát adunk megköszönvén,

Istenünknek a mindennapi kenyerünk!


 2017.07.20.

***********************


SZEMEZGETÉS A TARTALOMBÓL

  1.  LECTORI SALUTEM, ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK
 
 2.  BOGI MESÉL.
      ERDŐSNÉ ONDA MARICA:  ÉN SEGÍTEK, TE SEGÍTESZ?
 
 3. VERSEK A  NAGYVILÁGBÓL - KORTÁRSAINK ALKOTÁSAI
      SZÉLL MAGDOLNA, ADAMECZ LÁSZLÓ,  CSOMOR HENRIETT, SZAUER GERTRÚD,
      YLEN MORISOT,  VÖNÖCZKINÉ GMEINDL MARGIT,   MÁTYÁS RITA
 4. E  HAVI SZTÁ RVENDÉGÜNK: HAJDAN VALI - KÖLTŐ, ÉS  ELŐADÓMŰVÉSZ
 
 5.  MAI MESE.  GERENCSÉR HAJNALKA:    A TÜNDÉRLELKŰEK BIRODALMA 
 
 6. NOVELLA FOLYTATÁSOKBAN.   BURZA MÁRIA:  A  KÜLÖNC
     SZEMEZGETÉS  BURZA MÁRIA  VERSEIBŐL
     VÁLOGATÁS  I. P.  STEVE  VERSEIBŐL
 
 7. BEMUTATJUK ÚJ SZERZŐTÁRSUNKAT.
     URBANCSEKNÉ  SEBESTYÉN MARIANNA : FABATKA
 
 8. HAZAI TÁJAKRÓL...  NAGY VENDEL  LEGÚJABB VERSEI
     DUÓ VERS, SZAUER GERTRÚD - NAGY VENDEL
 
9. ARCKÉPCSARNOK. GERENCSÉR HAJNALKA   RIPORTSOROZATA
     VÁLTOZTASSUK MEG A  SZEMLÉLETET:  KAPITÁNY MÁRIA

10. ELMÉLKEDÉSEIM  -  TÓTH ENIKŐ: A  KERESZTBE ZÁRT VILÁG

11. KARCOLAT.  VÉGHELYI JÓZSEF:  NEGYVENHÁROM FORINT

12. MEGJELENT  NAGY VENDEL  NYOLCADIK  E. KÖNYVE :  MOCCANÓ IDŐ
     VERSVÁLOGATÁS.  MEGJELENT, ÉS MEGVÁSÁROLHATÓ  NAGY VENDEL  CD  VERSLEMEZE

13. HALLGASSUK EGYÜTT...
     DR.  KOVÁTS GYULA  ZENEI ROVATA  JÁRTÓ RÓZA VERSÉVEL.

14. SZÉP KÉPEK .  MÁTYÁS RITA  KÉPES ÉS VERSES ALKOTÁSAI.

15. VERSRŐL VERSRE ... KORTÁRSAINK ÍRTÁK
     JÓZSEF TIBOR,   TÓTH  ENIKŐ,  MÁTYÁS RITA,  KOVÁCS JÓZSEF  KOPEK,
     RÓZSA DEZSŐ, OBENAUSZ TAMÁS

16. VÉLEMÉNYEM SZERINT  - OLVASÓINK ÍRTÁK

17. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT. SOPONYAI MIHÁLY  ROVATA:  ORBÁNCFŰ

18. SZERKESZTŐI ÜZENETEK


***********************

2.  BOGI MESÉL…

ERDŐSNÉ ONDA MARICA : Én segítek. Te segítesz?
   
Bogi vagyok, hivatásomat tekintve, vakvezető kutya. Hobbim az írás. Imádok történeteket mesélni nektek, magunkról, a feladatainkról. Úgy érzem, olyan sokszor tévedtek velünk kapcsolatban, hogy muszáj rendet tennem a fejetekben.
A legfontosabb, amit tudnotok kell rólunk, hogy iskolázott, barátságos, intelligens állatok vagyunk. Úgy is mondhatnám: „hivatásos sofőrök”, akik az akadályokat kikerülve vezetjük gazdáinkat a kívánt célhoz. Ilyen egyszerű az egész, mégis annyi a félreértés. A gazdánk mondja a vezényszavakat- mert a város térképe náluk, az emlékezetükben van. Meg különben is ők tudják, hová akarnak menni; előre, jobbra, balra, zebrához, megállóhoz, lépcsőhöz, ajtóhoz; és mi tesszük a dolgunkat. Megkeressük a legbiztonságosabb utat, ahol oszlopokat, falhoz támasztott bicikliket, hirdetőtáblákat, embereket kerülgetve, eljutunk a kívánt helyre. Lelkesen, Munkánkat nagy odaadással végezzük, mert mi kutyák már csak ilyenek vagyunk. Életünket adnánk a gazdánkért, mert a hűség és a feltétel nélküli szeretet számunkra nagyon fontos., Ehhez a munkához nem kell szuper képesség, csak a látásunk, a logikus problémamegoldó képességünk, és az elhivatottság.
Ha lekerül a vezetőhám rólunk, hogy jól megérdemelt pihenőnket töltsük, akkor is folyton szemmel tartjuk a gazdánkat. A játék is csak vele, vagy az ő közelében élvezetes.
Érezted már úgy, hogy „kutyába se vesznek”? Én már igen. Egy udvarban éltem, ahol mindig magamra hagytak az emberek. Ehez képest minden percben a gazdám lábához simulni, maga a mennyország!
Tévedtek, ha azt hiszitek, hogy ez nekünk rossz, vagy kényszerűség. Számunkra akkor van világvége hangulat, ha a gazdánk egy másik kétlábút választ kísérőként, és mi otthon maradunk.

Marica és bogi a kutyus

Nézz meg egy vakvezető kutyát munka közben! Csillog a szeme, figyelmes, érdeklődő, mert hivatástudata van. Tisztában vagyunk az általunk nyújtott segítség fontosságával, és szívesen lépdelünk gazdánk mellett szakadó esőben, metsző hidegben, vagy akkor is, ha olvad az aszfalt a talpunk alatt.  Igen, mert ez az életünk!
Azt kérdezed te miben segíthetsz?
Nekem már az is elég, ha elfogadsz!
Ha nem nevezel büdös, bolhás dögnek, és nem cirkuszolsz, ha át kell adnod a helyedet a buszon, a sofőrülés mögött. Azzal teljesen leveszel a lábamról, ha megmondod a gazdámnak, hányas számú jármű álll be a megállóba, mert bár nagyon okos vagyok, a matek sosem volt az erősségem. Majd meglátod, hogy csóválom a farkam elismerésem jeléül, ha megállsz az autóddal, és átengedsz a zebrán egy forró napon, de kérlek, ne integess, hogy induljunk már. Én nem értem az ilyen jelzéseket, a gazdám meg úgysem látja.
Azzal is szerezhetsz egy piros pontot, ha megmondod melyik megálló következik. Sajnos nem minden járművön van hangos bemondás. A kéretlen simogatást viszont munka közben nem szeretem. Te mit éreznél, ha bárki csak úgy megcirógatna amikor fontos teendőidet végzed? Ugye, ugye, hogy milyen abszurd? Ne gyere most azzal, hogy én  kutya vagyok, hiszen rajtam is nagy a felelősség, és a figyelmetlenségemből baleset is származhat, ha a vezetés helyett rád figyelek.
Tudom, hogy nem könnyű felismerni bennünket, amióta már nem használhatjuk a vöröskeresztet, mint megkülönböztető jelet. Megértem, hogy néha azt hiszed, hogy a gazdám csak egy ráérősen sétáló kutyatulajdonos. De kérlek, mielőtt méltatlankodni kezdenél, nézd meg jobban a hámomat, vagy nézz a gazdám arcára! Sokkal hamarabb mehetsz a dolgodra, és sokkal boldogabb leszel, ha dühroham és szitkozódás helyett inkább megkérdezed: Segíthetek?
Nem beszélve arról, hogy a saját jó érzésed mellett, nekünk is szerzel egy remek élményt. Én már csak tudom, hiszen minden nap ezt teszem. A fellegekben járok, amikor a nap végén a gazdám elégedettséggel a hangjában megdicsér, mert megkönnyítettem a napját, segítettem cipelni a vakság nehéz terhét. Most rajtad a sor. A te döntésed, hogy legközelebb hogy reagálsz. Én segítek.



***********************

3. VERSEK A  NAGYVILÁGBÓL. 



KORTÁRSAINK ALKOTÁSAIBÓL

Széll Magdolna: Esős nyári éjjelen

Házad körül sűrű liget,
eső kopog vállamon,
hozzád forró ösvény vezet,
pergő gyöngy a lombokon.

Talpam alatt roppanó ág,
szürke homály gomolyog,
sár borítja cipőm orrát,
pislognak a csillagok.

Kutya morrant, veszélyt jelez,
sötét árnyék imbolyog,
lombok között bagoly neszez,
szívem riadót dobog.

Futva visz a lábam tovább,
görcsbe ránt a félelem,
rám izzad az esőkabát,
kincsre vár a szerelem.


Nem állok meg, nagy a vonzás,
szemed lámpás előttem,
hallom tested hívó szavát,
esős nyári éjjelen.

2017
 .....................................


Adamecz László: Imám
A Mi Atyánkat követően mondom:

Hálás szívvel kérlek Atyám, segítsd meg a szeretteimet és a magyarokat, egészségükben, megélhetésükben, szeretetük gyarapodásában.

Hálás szívvel köszönöm Atyám, hogy megtapasztaltam a kínokat és fájdalmakat, ma tudom ott voltál mellettem akkor is.

Hálás szívvel köszönöm Atyám, hogy megtapasztalhattam a bántásokat, megaláztatást, megcsalatást, szeretetet, barátságot, szerelmet, sikereket.

Hálás szívvel köszönöm Atyám, hogy megtapasztalhattam magam és mások által az elesettek életét, ezáltal szerethetem, tisztelhetem Őket.

Hálás szívvel köszönöm Atyám, hogy amikor kétségbe estem Te segítettél megtalálni a legörömtelibb utat számomra.

Hálás szívvel köszönöm Atyám, hogy a morzsányi, örömnek lehetőségnek is nagyon tudok örülni.

Hálás szívvel köszönöm Atyám, hogy szívem, lelkem csordultig van örömmel, hálával, amikor hozzád imádkozom, és szerethetlek.

Hálás szívvel kérlek Atyám, segítsd meg a magyarokat, hogy minden nemzet megtudja népünk több ezer éves eredetét. Ez adjon erőt, reményt, bizalmat, hitet népünk szellemi, lelki felemelkedéséhez és irántad való ragaszkodásban.
Ezt követően mondom az Üdvözlégy Máriát

Adamecz László
………………………… 



CSOMOR HENRIETT: Többé ne nyíljatok virágok

Aki szégyelli, az
nem érdemli verseim.
Pedig szívem mélyén
féltve őrzöm gyöngyszememet,
mint egy becses ékszert a dobozában.
Fekete szörnyként megmérgezte,
s kegyetlenül szétrobbantotta
gyémánttükrös ártatlan szeretetem.
Elfojtani késztette bennem érzéseim.
Dühömben szálanként kitépem magamból 
a sok szép virágot, hogy többé ne nyíljanak.
Erőmnek erejével könnyek nélkül
földbe tiprom mind, hogy
örökre feledésbe merüljön.
De lelkem tengere újra megnyugszik!
Már nem is hullámzik,
csak csendesen loccsan a kövekhez.

2017. július. 09.
....................................



Szauer Gertrud: Magány!

 
Ha a lelked szép szóra vár,
De csupán a csend marad,
Ha a szíved sarkig tárnád,
De, rá kattan a lakat!

Hogyha mennél, szórakoznál,
De egyedül nem való,
ha csak vágysz az ölelésre,
Attól, ki lelkeddel jó!

Ha az esti könnycseppeket,
Nem látja más, csak az ég,
Pedig te törődni Vágynál
És arra hogy boldog légy

....................................

 Ylen Morisot: Égi kocsma

 

Görgetik fenn a hordókat,

zörögnek, csattognak,
nagyot döngve csapódik be
a mennyek kapuja.
Szomorú az égi kocsma,
gyászlepel borítja,
ma sör helyett az angyalok
csak vizet csapolnak.
Úgy iszkol el, mint a villám,
a csalódott vándor,
pokolba a szomjúsággal,
ha a gége lángol!


............................................

Vönöczkiné Gmeindl Margit: Esti fény






A nap nyugodni tér.
Nyugodj te is vackodban
összegömbölyödve, mint macskád,
ki fáradtan nyújtózik s nyávog.
Az esti hold legyen lámpásod.

Szorítsd magadhoz kedvesed,
ki már vár, csókold, szeresd,
amíg a hajnal nem dereng.
Hisz az életben nem örök
semmi sem!


............................................

Mátyás Rita: Voltam

Voltam zúgó szélben,
szerelmes sóhajtás,
kéklő éj mélyében,
perzselő vágyódás.
Ezer szín rét felett,
szivárványnak hídja,
szerény pipacs tánca,
lobogó szoknyája.
Gyertya táncos fénye,
csillogó szemedben,
göröngy koppanása,
a síri veremben.
Voltam éjszín gyémánt,
hófehér nászruhán,
Vérvörös koszorú,
sírodnak fejfáján.
Burukkoló galamb,
egy öreg fa ágán,
Vagyok a fájdalom,
anyaság oltárán.

2017.08. 04.

***********************

4.  E HAVI SZTÁRVENDÉGÜNK

HAJDAN VALI  KÖLTŐ, ÉS ELŐADÓMŰVÉSZ


Önmagáról az ember írhat bármit, de valójában inkább mások mondják meg rólunk, hogy kik vagyunk. S ha az megegyezik azzal, amit önmagunkról gondolunk, az a legszebb találkozás.


Azt mondják rólam, hogy szeretek játszani a szavakkal és el is gondolkodtatni is azokkal
és nem is ok nélkül, hanem okkal, humorral  megélt és megírt versekkel, dalokkal,
sokszor rémesen rímes dallamokkal, de nem szedett-vedett ócska szólamokkal.
Keresem  a hangot gyerekkel, felnőttel, fiatallal, időssel, bátortalannal és hőssel, agglegénnyel és nőssel, nőtlenekkel, elvált nőkkel, borúsakkal, felhőtlenekkel, felelőtlennel és felelőssel, szegénnyel és tehetőssel,  lányokkal és asszonyokkal, ..nevetve, ám mégis foglalkozva a bajokkal, a gondokkal.
Szeretetek érintés nélkül megérinteni és ölelni tárt karokkal,
szóba elegyedni a járműveken utazókkal, utasokkal, de törődöm a piszokkal is, szennyel és a mocsokkal, foglalkozom sűrű elnézésekkel és apró bocsokkal.
Kaptam lámpát, pirosakat, mitől arcom pirult sokat.
Sárgaszín villamosokat, leltem benne utasokat.
Kérdeztem Urat, Hölgyeket, bejártam hegyet-völgyeket.
Nem számoltam mérföldeket, vártam lámpát, még zöldeket.
Láttam én, ki, mint nevetett, álltam én tekinteteket.
Hajdan Vali
Egyik másik integetett, harmadik megint etetett.
Megértettem a nemeket, okosat, eszteleneket.
Kérdezték, ez kell-e Neked, adtam is rá feleletet!
Hordozva is a súlyokat, megköszönöm a jussokat,
és nem vágok  grimaszokat, szeretem a pimaszokat!
Nem is vágok grimaszokat, szeretem a pimaszokat..!
Hordozom is a súlyokat, megköszönöm a jussokat!


A színház iránti szeretetem gyerekkoromban kezdődött. Az akkor még Arany János Színházban sokszor voltam a kulisszák mögött is és a nézőtéren is, kedvenc mesém volt ott az Óz, a nagy varázsló! Talán még azokból az időkből maradt érzelmeim íratták velem jóval később  Varázslat c. versemet:

Elvarázsol és felemel, mesevilág életre kel.
Aki csak látja, csodára lel, arcán mosoly, ott már a jel. 
Szelíden néz Rád egy kis őz, szívedben nyár lesz, elmúlik ősz.
Egy kis időt még itt időz, szívet legyőz, mint kis dizőz.
Nézi, a hó, mint olvad el, szerelmi táncát dalolja el.
Egy kis madár is párjára lel, buzdítja őt imára fel!
Dalolja vígan, így élni jó, a földi jó, kemény dió.
Nem is kell abból nagyot harapni, csodát csak mesevilágban kapni.
Inkább nevetni, bukfencet vetni, magokat vetni, senkit megvetni.
Inkább nevetni, magokat vetni, s csak egyet tenni, nagyon szeretni!

Szeretettel : Hajdan Vali  szervező- költő-és előadóművész
Mobil: 0670/248-0547



......................................


VÁLOGATÁS VERSEIMBŐL

Hajdan Vali: Mindennapi költés

Nekem minden nap a költés napja,
mert ez az, ami a töltést adja.
Verseimet, ki hallgatja,
s tetszik Neki, meg is hatja,
szavaimat így ihatja,
bár elmúlt ennek a divatja!
Mégis ízét úgy óhajtja,
rímeimet is folytatja. :)

………………………..


Hajdan Vali: BÁRKÁBA UTAZOM
 
Nem utaztam Prágába,
nem volt eszem ágába!
Lementem hát spárgába,
nem került így drágába!
Nem vonultam zárdába,
nem kerültem zárkába.
Nem maradtam pártába,
beültem a Bárkába!
Nem lehetek már kába,
megbízom e márkába'!:)

……………………….. 

Hajdan Vali: PO - ÉN

Ha nem jut eszembe poén,
elgondolkodom én Noén!
Példája számomra intő,
építem a Bárkát, mint Ő!
Mondjam kicsit érthetőbben?
Gyűljünk ide minél többen!
Hol nem lep el a víz és a szenny,
ünnepel és vár ránk a Menny!
Testvér, barát, sógor s a meny,
szállj Bárkába s ne zátonyra menj!
Légy e Bárka pártolója,
ingyenes a parkolója!


……………………………

 Hajdan Vali: Gondolatban

Nem ülök egy gondolában,
még csak nem is pongyolában.
Az a gondolatom támadt:
ha estére nem vagy fáradt,
elhívlak egy utazásra,
hosszabbra, mint szusszanásra.
Ha úgy érzed, kedved lenne,
lábad is szívesen menne,
eljuthatnál a Tengerig,
különös sorsú emberig!
Emlékezés és sok titok,
ha kopogtatsz, ajtót nyitok!

 ………………………….

Hajdan Vali: Le nem törölt könnyek

Le nem törölt könnyek sokasodnak 
rajtunk, 
maguktól száradnak, mert annyira 
hajtunk. 
Nincs időnk törölni, sója marja 
arcunk, 
kristályosodik már bennünk vívott 
harcunk. 
Lepereg majd rólunk csendesen 
a múltunk, 
lesz-e időnk látni, hogy mennyit 
tanultunk?



 …………………...………….

Hajdan Vali: A csend vendége

Örüljön az ember minden szépnek, jónak, 
hálát adjon érte a Mindenhatónak! 
A kevésbé jót is jól meg lehet élni, 
hang nélkül is lehet szavakkal beszélni! 
Jöhet váratlan betegség, esetleg hurut, 
s ledönti lábáról az ugráló kengurut! 
Lehet, tán okozója volt szertelensége, 
kívülről nem látszik, de odabent ég- e? 
S mi az mitől elmúlik kedvetlensége? 
Így szól a fülbe Valinak Csend vendége: 
E gyulladásnak is most már legyen vége, 
akár mandula, torok vagy heveny gége! :)


……………………

Hajdan Vali: Üdítő szavak

Szavaink ne legyenek 
egymáshoz nyersek, 
hagyjuk, hogy szülessenek meg 
bennünk versek! 
Hiszen attól lesz boldogabb 
ez a világ, 
ha több benne a nyíló, mint a 
hervadó virág! 
Ne féljünk megmutatni 
önmagunk, 
engedjük látni, kik 
valójában vagyunk! 
Ne szégyelljük, hogy 
a Való Világ nekünk nem való 
s hogy érték van bennünk, 
amely már kihaló! 
Nem lehet mindenki egyforma, 
de, aki fogékony a jóra, 
ne lépjen süllyedő hajóra! 
Evezzünk bátran egy új tóra, 
bízzuk életünket a Megújítóra! 
Nem feledvén a régit, leljünk új szóra, 
vigyázzunk közben a mellettünk úszóra! 
Ne figyeljünk a dühítő szavakra,

találjunk rá egy üdítő patakra!
Hallgassunk egy belső, tiszta hangra,
szeretetre építsünk, s ne a haragra!
Úgy szép lesz majd az út is, csak figyeljünk a Startra,
és bölcsen érkezünk meg majd a túlsó partra!

Szeretettel : Hajdan Vali  szervező- költő- és előadóművész

Mobil: 0670/248-0547



 ***********************

5. MAI MESE

Gerencsér Hajnalka: A TÜNDÉRLELKŰEK BIRODALMA
 (mese)


 Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény és egy gazdag ember. Egymás mellett éltek. A gazdag egészséges volt, úgy gondolta, hogy ez örökre így marad. Lenézett mindenkit, akinek nehéz sors jutott, soha egyetlen falatot, de még egy mosolyt sem adott azoknak, akiknek erre olyan nagy szüksége lett volna.

A szegény ember családjában rengetegféle betegség volt. Néha alig volt betevő falatja, de mégis, ha érezte, hogy valakinek segíthet, megtalálta ennek a módját. Ő tudta, hogy az egészség főként annak érték, aki tudja, mekkora veszteség és fájdalom, ha már nem a mienk, ha elromlik... 

Átérezte mások gondjait. 
Gerencsér Hajnalka

A gazdag folyton gyarapította a vagyonát, de már ez sem jelentett különösebb örömet. Minden aranyból volt… de egy idő után ez is megszokott dologgá vált. 
Egy alkalommal nyaralni vitte a családját egy nagy hajóval, aminek KINCSEM volt a neve. Hosszú ideig hajóztak, de ettől sem érezték boldogabbnak magukat. Amikor hazatértek, látták, hogy a szegény ember a családjával dolgozik a kertben, vidáman beszélgetnek, nevetgélnek…
A gazdag ember átment a szegényhez és megkérdezte, hogy adna – e el neki boldogságot, hisz nekik sok van, pénze pedig kevés, így mindenki jól járna. A szegény ember jót nevetett volna ezen, ha illendősége engedte volna… 
A boldogság a lélekben rejlik. Már egy mosoly, ölelés – pár kedves őszinte szó is boldoggá tehet. A gazdag ember nem igazán értette, hisz egész életében azt gondolta, hogy csak a pénz, a gazdagság képes erre. És hiába a sok kincs, hisz folyamatosan elégedetlenkedtek, veszekedtek, nem voltak boldogok.
A szegény ember másnap átment a gazdaghoz, és megkérte, hogy menjen el vele a Tündérlelkűek birodalmába. A gazdag elképzelte, hogy elmennek az Aranypalotába, ahol minden kérésüket tündérek teljesítik. Arany kehelyből isszák a teát, a kávét, a finom borokat… aranytálcán kínálják a finom pecsenyéket, pástétomokat, és a szemet – lelket melengető süteményeket, tortákat. Azt gondolta, hogy egy szekér arannyal térnek majd haza, ha éppen nem aranyhintón. 
Kora délután útnak indultak. A gazdag ember teljesen más világban élt, mint a szegény, akinek mindig azon járt az esze, hogyan tudna minél több emberen segíteni, hogyan tudnák jobban beosztani a pénzt és minél több időt együtt lenni. A gazdag ember folyton azon volt, kit hogyan tudna átverni, hogy még több pénz üsse a markát. Mivel nem igazán volt közös témájuk, kezdetben csendben mentek egymás mellett. 
A gazdagnak szokatlan volt a gyaloglás. A szegény ember egy idő után fütyörészni kezdett egy vidám dalt. Már ez mosolyt csalt a gazdag ember arcára, aki ilyet sosem tett…csak úgy – magától. Erre voltak az udvari zenészek…a prímás, míg a szegény ember a tücskök zenéjében gyönyörködött a mezőn, a kertben.


- Hamarosan megérkezünk, uram! – kiáltott fel a szegény ember.

A gazdag ember csodálkozott, mert átlagos házak voltak azon a vidéken, sehol egy aranytorony, aranyvár…aranyhintó. Pár lovat láttak a lovas kocsik elé fogva, de semmi különös élmény nem volt. 

Egyszer csak egy ház előtt megálltak. A szegény ember arra kérte a gazdagot, hogy csendes léptekkel kövesse, mert a házban sajnos sok a baj, és mindig van, aki éppen gyengélkedik, pihen. 
A gazdag egyre kevesebbet értett a beszédből, hiszen az általa megálmodott TÜNDÉRLELKŰ birodalom nem egészen így festett. 
Bementek a házba, ahol a szerény és takaros asszonyka hellyel kínálta őket. A cserépkályhában égett a tűz, de meleg nem igazán volt. Sok gyermek élt abban a házban, páran feküdtek, de a többiek is szorosan összebújva melegítették egymást, kevésbé érzékelve ezáltal a hideget.
Egy copfos kislány megölelte a szegény embert és letelepedett az ölébe. Simogatta a kezét. Olyan szomorúság ült a szemében, mint amekkora szeretet élt a szívében. A kislány nem tudott beszélni, és egyáltalán nem érzékelte a Hangok birodalmát sem. De a szeretetet annál inkább. Képes könyvet tett le a szegény ember elé az asztalra, papírt, ceruzát hozott, és rajzolni kezdett. Gyönyörű mesevilágot festett pillanatok alatt. Beletette a kis lelkét. Elrakta a ceruzákat, majd a szegény embert átölelve nekiadta a kis művet.
A gazdag ember szemét könnyek borították el látván e történteket. Hogy lehet az, hogy ahol nincs még kellően meleg se, nem jut ennivalóra, sok fontos dologra… nincs mindenkinek saját ágya… a kislány, aki nem hall és beszélni se tud, mégis képes még egy idegennek a fagyos lelkét felmelegíteni, mosolyt csalni szavak nélkül az arcokra. Soha nem tapasztalt még ilyet. A kislány érezhette mi zajlik az idegen lelkébe, mert odament hozzá és átölelte. Különös érzés kerítette a hatalmába a gazdag embert. Soha nem érzett még ilyet. Érdek nélkül soha senki nem ölelte meg. A kis copfos – kezében egy másik könyvvel lekuporodott az ágy szélére, és némán olvasgatott.
Abban a pillanatban – hogy honnan, honnan sem, azt nem tudom, de egy kerekes székes fiúcska suhant melléjük. Szeme csillogott, arca ragyogott a boldogságtól a látogatókat megpillantva. Elmesélte mennyi mindent segített szüleinek, hogy több időt tölthessenek együtt, és hogy nekik is legyen idejük pihenni. A gazdag ember csak álmélkodott… azt gondolta, hogy aki kerekesszékben él, az tehetetlen, folyton alszik, nem képes semmire. De rájött, hogy aki a Szeretet útját járja, mindenre képes, a szeretete képessé teszi olyan dolgok elvégzésére is, aminek fontosságát a lélek érzi át igazán. 
Közben a szegény ember érdeklődött a kis Peti állapota felől, akinek sajnos rövid életet rendelt a sors. Leukémiás volt. Csontsoványan feküdt az ágyban, étvágytalanul és erőtlenül, ám szeretettel nézett a vendégekre. A házigazdák nem igazán tudták ecsetelni Petike helyzetét, hisz a kisgyermek szintén ebben a szobában volt, és mindent érzékelt még akkor is, amikor a szeme csukva volt. Édesanyja és édesapja szemét elöntötték a könnyek….e könnyzápor beszélt helyettük…ez tudósított, hogy nincs már sok hátra, de azt együtt és szeretetben… ez a legjobb gyógymód. Az édesanya odament a lázban égő kisfiához, megsimogatta, megitatta. A kisfiú túl gyenge volt ahhoz, hogy pár szót is tudjon mondani, de édesanyja simogató kezét elkapta és magához szorította. A víz egy kis erőt adott, és elaludt. 
A szülők felálltak, egymást átölelve az asztalhoz botorkáltak. Hosszú percekig némán ültek az asztalnál, senkinek nem volt kedve beszélgetni. Szavak nélkül is értették egymást és érezték egymás lelkét. A csendet egy halk dúdolás törte meg. Az egyik kisfiú dúdolt csendben egy szomorú dallamot. Ő is tündérlelkű volt. A kisfiú egészségesen született, de egy baleset következtében elveszítette a látását. Megtört a szemében a fény. Sokkal érzékenyebb lett, mint addig, noha sosem volt lelketlen gyermek. A zene volt az egyetlen, ami által némi örömet érzett, ami feledtetni tudta vele a sok félelmét és baját. A zene éltette. Amikor nem érezte elviselhetetlennek a testvérkéi baját, akkor a zene még szárnyakat is adott neki. 
A gazdag ember odalépett a fiúcskához, és megölelte, megköszönte neki a szép dalt. A fiúcska megkérte őt, hogy a keze és érintése által hadd ismerhesse meg az urat. A gazdag ember kezdetben kicsit furcsállta a kérést, de a kisfiú oly kedvesen kérte, hogy ennek nem is lehetett ellenállni. A kisfiú a kezével nézte meg a gazdag ember haját, közben kérdezgette…de mindezt annyira kedvesen, hogy jó érzés volt hallgatni. Nagyon jól összebarátkoztak. A szeretet ez esetben is hidat emelt a látó és nem látó gyermek közé, és tökéletesen értették egymást. A gazdag ember számára kinyílt egy új világ. Olyan volt a szegény emberrel töltött délután, mintha egy teljes átalakuláson ment volna keresztül. Megismert egy számára eddig ismeretlen birodalmat, a TÜNDÉRLELKŰEK birodalmát, megtapasztalta a SZERETET útjait és azt is, hogy sajnos az egészség se nem érdem, se nem örök. Hogy a boldogság nem vagyonfüggő… És…azt is megtudta, hogy bármilyen veszteséget mér a sors az emberre, azt a képességet sosem veszi el, hogy a szeretetet ki tudja mutatni.
Mivel már erősen sötétedett odakint, indulniuk kellett haza. Az úton megeredt a gazdag ember nyelve. Sőt … tőle szokatlan tervek születtek a lelkében. Ahogy hazaértek kis ládikókba csomagolni kezdett. Sok olyan tárgyat gyűjtött össze, ami a Tündérlelkűeknek örömet okozhat. Nem pénzt küldött, valami mást. Egy hintóra pedig élelmiszereket, ruhákat, fát pakolt fel, és reggel az első útja a Tündérlelkűek birodalmába vezetett. Meleg takarót, zenedobozt, színes készletet, és még oly sok mindent rejtett a hintó. 
Megállt a ház előtt és bekopogott. Az édesapa nyitott ajtót. Amikor megtudta, mi járatban van a gazdag ember, hangosan zokogni kezdett. Ő nem számított semmiféle segítségre. Azt gondolta, hogy a gazdag ember már el is felejtette őket, hisz annyi baj van náluk, amit csak az ért meg igazán, aki ebben él. Bementek a házba. Hatalmas öröm volt, nevetés, vidámság. A kis Peti is felült az ágyban, nem tudta mire vélni e boldog hangokat. 
A szülők kérdezték, mivel tartoznak, hogyan hálálhatnák meg a jótevő segítségét. A gazdag ember szeme tele volt könnyel, ez jelezte, hogy a fagyott lélek élni kezdett… s a szívében otthonra lelt. Azt mondta, hogy három kérése van. Meg szeretne ölelni mindenkit, aki e Tündérlelkű birodalom lakója. Ha engedik, szeretne minden hónapban legalább egyszer ellátogatni közéjük. A harmadikat már sokkal nehezebben fogalmazta meg. Tartott attól, hogy kinevetik, vagy elutasítják. A szobában néma csend lett.  A gazdag ember… könnyeivel küszködve elmondta, hogy szeretne a gyerekek nagypapája lenni, és szeretetet adni – kapni. 
Sok szempár lett egyre fényesebb. Ilyen csodát csak azok élnek át, akik a Szeretet útját járják és hisznek benne… 
A gazdag ember vagyonilag napról napra szegényebb lett, ám lélekben egyre boldogabb lett az élete. Családját is megfertőzte a boldogsággal. Minden alkalommal más kísérte e csodás birodalomba. Sokat nevettek, , jó érzés volt, hogy örömet szerezhettek, hogy ölelést kaphattak… és minden tündérlelkűt örökre a szívükbe zártak. Tudták, hogy ők azok, akiktől tanulhatunk, akiknek lelki gazdagsága sokunkat felemel, és akiknek a társasága hatalmas értéket jelent.


2017. június 24. 

***********************

 6.NOVELLA FOLYTATÁSOKBAN

BURZA MÁRIA : A KÜLÖNC


16.REJTÉLYES LEVÉL

  Zsófi anyja egyre gyengébb lett, napjai nagy részét ágyban töltötte. Nagyon ritkán lehetett vele beszélni, s akkor is csak rövid ideig. Néha előfordult, hogy felkelt és lányára támaszkodva tett egy kis sétát a kertben. Zsófi jól tudta, hogy minden óra ajándék, melyet az anyjával tölthet. Magán rendelését szüneteltette, hogy minél több időt tölthessen anyja mellett. Bár legtöbbször csak ült az ágya szélén, simogatva anyja kezét és arcát, miközben befelé zokogott. Anyja néha kinyitotta a szemét, Zsófi rámosolygott és megcsókolta arcát. Már jó ideje pelenkáznia kellett, s magában Zsófi arra gondolt, hogy most az anyukája az ő pici babája. Rendszeresen mérte anyja vérnyomását, ellenőrizte pulzusát . Késő esténként ült csak a számítógéphez, ilyenkor fiával beszélgetett. Egy késő esti órán Endre címéről levele érkezett, izgatott lett, hiszen rég nem írt neki.


Zsófikám!
  Hogy nem vetted észre, hogy mennyire megvezet téged Endre? Én a felesége vagyok, velem beszéltél telefonon. Nem rossz ember ő, elmondta, hogy megszeretett, s ez azt jelenti, hogy nem egy átlagos nő lehetsz! Sajnálom ami veled történt, volt köztünk probléma, de megoldottuk. Szeretném, ha barátok lennénk!
Erika


Burza Mária
Zsófi ledermedt, s nem is tudta hirtelen, mit kezdjen ezzel a levéllel.

Tehát kibékült a feleségével, vagy az élettársával! - mondta magának.
De Erika azt írta, hogy ő a felesége, akkor a feleségével békült ki. Legalább rendeződik a kapcsolata a fiával és a két kis unokájával!
De miért nem írta meg? - tette fel magának a kérdést Zsófi? Mire volt jó ez a sok mellébeszélés? Aztán válaszolt a levélre.


Kedves Erika!
   Nem tagadom leveled megdöbbentett! Elnézésed kérem, én úgy tudtam Endre 9 éve egyedül él. Örülök, hogy megoldódtak házastársi problémáitok. Legalább rendeződik kapcsolata a fiával és az unokáival is. Legyetek boldogok! Többé nem foglak benneteket zavarni.

Üdvözlettel: Zsófi


 ERIKA ÚJABB LEVELE

Drága Zsófikám!
   Nem zavarsz, ne is gondolj ilyesmire! Sajnos a fiával és az unokáival a kapcsolata nem fog rendeződni! Kezdetben én is ezt szorgalmaztam, de beláttam reménytelen.Velem a válása után ismerkedett meg, néhány találkozás után láttam mire számíthatok , ha összekötöm vele az életem, de megszerettem, hozzám költözött, a házat együtt szépítettük és teszi napjainkban is. Néhány év után a felmerült problémák miatt és a budai lakásomba költöztem, Endre itt maradt a házban. A munkám miatt is jobb volt nekem, festő restaurátor vagyok, 

de a hétvégéket együtt töltöttük. Endre is sokat dolgozott, egyébként is egy munkamániás pasi. Most hamarosan nyaralni megyünk a horvát tengerpartra, ránk fér, kilenc éve nyaraltunk utoljára együtt. Majd készítek fotókat és elküldöm neked.
Nem szeretnélek elveszíteni, legyünk barátok! 
Puszillak: Era.




Ezt a levelet még jó néhány követte, s az egyik levelében a következőket írta Era:

  Tudod Zsófikám, egy nap nyitva felejtette a gépét Endre, és belém bújt a kisördög, és belenéztem levelezésébe. Így láttam meg a kettőtök levelezését. Olyan dühös lettem, hogy legszívesebben kihajítottam volna a gépét, de a bukó-ablak miatt lehetetlen volt. Lementem a földszintre, a nappali a konyhával egy légterű, és néhány tányért a falhoz dobáltam.Aztán leültünk és megbeszéltük hogyan is tovább?. Tudod, január vége felé vettem észre, hogy olyan furcsán viselkedik. Fát vágtunk az udvaron a kandalló fűtéséhez, és annyira máshol járt a gondolata, hogy majdnem levágta az ujjam. Amikor a fröccsenő vért meglátta, akkor tért magához az álmodozásából.. A leveleit, amit hozzád írt, mintha nem is ő írta volna, olvasva azt hittem elment az esze. Nekem sose írt ilyen hangnemben.Így aztán mintegy elégtételként felém, én találtam ki a levelezésünket, amelyet te is olvashattál, szóval eljátszottunk egy megismerkedést. A Szabó Lőrinc vers a kedvencem!

   Írt Era a leveleiben a családjáról, arról is, hogy egy fia és egy lánya van, a válásuk után megosztoztak a gyerekeken, a fia a volt férjénél maradt, a lányát közösen nevelték fel Endrével. Zsófit talán ez a gyerekmegosztás döbbentette meg leginkább.

Két fura ember, gondolta, s mikor barátnőjével beszélt elmondta a legújabb fejleményeket. Már nem sírdogált, bár nagyon fát neki amit és ahogyan tett vele Endre, de lehatározta, hogy mindent megtesz az elengedéshez.



17. A KÜLÖNC.


  Zsófi miután elhatározta, hogy az elengedés lépcsőfokaira lép, a saját életét tekintette végig, egészen pici gyermekkorától kezdve.Tudta, hogy a történet feldolgozásához megértésre van szüksége. Éjjelente sokáig ébren maradt és jó néhány kérdést tett fel önmagához

- Miért pont velem történt ez meg?
- Miért pont most, életemnek amúgy is nehéz szakaszában?
- Miért csapott be Endre?
Kérdéseire a válaszokat kereste, tudva, csak önmaga adhatja meg a feleletet.
Visszagondolt egykori pszichológiai tanulmányaira, és felidézte kedves tanárának a gondolatait.


"Az emberi élet meghatározó pillanatai: a fogantatás és annak ideje, a magzat tartózkodása az anyaméhen belül, a születés pillanata, mind-mind meghatározó tényezők, mert a programok ezekben az időszakokban fixálódnak A magzat azt tapasztalja meg, amit az édesanya tapasztal a fogantatás során, mert az agyának a funkciója, agyának működése, tudatossága olyan , mint a felnőtté. Tehát bármit gondolnak, mondanak róla pszichéjének részévé válik .pl: nehéz szülés esetén, hosszú küzdelem után jön a világra, a gyermek értelmezheti úgy," senkit se szabad megvárakoztatnom, senki se szeret engem, olyan hosszú ideig jöttem". Traumák alakulnak ki ebben az időszakban és a mondott szavakat másképp értelmezi a gyermek"

.
Amikor Endrére gondolt, és az általa leírt életrajzból elemezni próbálta viselkedését úgy, hogy a saját életét , viselkedését is "végigtekintette".
Úgy látta, hogy Endre kifogásai a jelenlegi életkörülményeinek bizonyítékai, szépen tálalt kézi gránát, ami fel is robban, ha hosszabb a magyarázkodás. A kifogások és azok szinonimái becsapják az embert, engedik ugyan , hogy az illetőnek igaza legyen, de ön és célellenes.
Igen mondta Zsófi magának, ami nem támogatja egy nagy álom megvalósulását nem más, mint kifogás! A kifogás pedig fájdalmas, és egyszer ez a gránát felrobban az illető tányérján, ahogyan robbant is Endrénél.



 Egyik hétvégén Katica elment Zsófiékhoz, hogy lássa, hogyan van a barátnője, sikerült-e magát túltenni a nagy és nem mindennapi csalódásán.

- Zsófikám, jöttem - szólt belépve a lakásba Katica, hogy egy kicsit beszélgessünk, ha ráérsz.
- Természetesen! - gyere ülj le.
- Sokat gondolkodtam Endréről, szeretnék segíteni neked, noha tudom , megoldod ezt a fájó problémát. A félelmeit jártam körbe, annak alapján, amit elmondtál nekem az életéről. Egyrészt a félelmei gyökerei a gyermekkorában keresendők, apja , akihez erősen kötődött , korán meghalt. Anyjával nem alakult ki az a szükséges szeretetteljes kapcsolat, amely a bizalom alapja az ember életében. Ahhoz, hogy a gyermeki személyiség egészségesen fejlődjön, szükség van az apai feltételekhez kötött szeretethez, de szükség van az anyai önzetlen szeretethez is. Az ő esetében pont fordítva volt, az apjától kapott önzetlen szeretetet, de korán elveszítette, s anyjától a feltételekhez kötött szeretetet vette át. Talán ezért is nem érdekelte azon nők lelke , akikkel tartósabb kapcsolatra lépett élete során. Egy kemény, férfias karakterű anya mellett nőtt fel.
- Ezen magam is sokat töprengtem.
- Akkor sikerült lapoznod?
- Még nem! Vannak hiányzó láncszemek ebben a történetben, és mellette egy megérzésem is.
- Mi lenne az?
- Hogy Era nem a felesége, csak az élettársa.
- De hiszen Endre maga írta, hogy házasok!
- Igaz, de nem tudható, miért írta, milyen kényszerítő körülmény miatt.
- Gondolod , Era ehhez a feltételhez kötötte a házban való maradását.
- Nem tudhatom, még ez is meglehet, majd kiderül.
- Ez lenne a hiányzó láncszem?
- Az egyik igen.


- Zsófikám, én sok mindent meg tudok érteni, de azt amit Endre tett és ahogyan , no azt nem! Én nagyon haragudnék , az biztos! A tette minden határon túlment!
Zsófi hosszan nézett maga elé, majd ennyit mondott:
- Egyet tudok, soha nem szerettem még ennyire így embert, mit őt!
- Anyukádnál, a gyermekeidnél is jobban? Ezt nem hiszem el! Ő végtére is egy idegen!
- Katicám, , anyám és a gyermekeim iránti szeretet a szeretetnek egy másfajta szintje. Könnyű is őket szeretnem, hiszen szépet, jót, figyelmességet kaptam tőlük. De egy olyan embert szeretni, aki becsapott, aki hátra levő életemre egy mély sebet hagyott, mit ő, s mégis azt érezni, hogy szeretem, és azt kívánom legyen boldog, akkor is, ha nem velem, azt hiszem ez a valódi szeretet!
Katica szeme megtelt könnyel, felállt és átölelte Zsófit.-
Akkor drága barátnőm, te elmondhatod, már tudod, mit jelent az önzetlen szeretet!




18. KATICA ÉS ÉDESANYJA BESZÉLGETÉSE

   Katica, Zsófi barátnője elmondta édesanyjának, Emma néninek, ami barátnőjével, Zsófival történt. Emma néni könnyes szemekkel hallgatta.
- Tudod lányom, úgy tekintek Zsófira, mintha a lányom lenne ő is. Igazán nem érdemelte meg a vele történteket, de erős nő, és fel fog állni, most bármennyire megzuhant is.
- Azt mondta nekem, meg kell értenie Endre tettét,, meg kell értenie Erika viselkedését is ahhoz, hogy a történteket el tudja engedni.
- Nehéz lecke ez lányom, poláris világban élünk!
- Zsófi azt mondta, le kell szoknunk az ítélkezésről, mert az a nem tudásból ered.
- Igazat mondott, de ugyanakkor el kell tudni fogadni a Tudásból és a nem tudásból eredő kettősséget.
- Istent is nem mindennapi módon határozta meg.
- Hogyan?
- Azt mondta, Isten alak és formaváltásra képes szuper intelligens energia, a volt, a van, a lesz, a mindig VAN .A lelket életerőnek nevezte, a szellemet öntudatnak és hozzá tette, a lélek +szellem -az ok, a test az okozat.
- Elmélyült definíció.
- Azt is mondta, hogy a szenvedés a gondolkodásból ered.
- Mennyire jól látja, és biztos vagyok benne, hogy a szerelem elmélyült érzést jelent Zsófinak.
- Igen, a szerelmet Isten legszebb ajándékának nevezte, melyben egy férfi és egy nő eggyé olvad , átélve az Egységélményt.
- Bárcsak így látná és élné meg minden ember!
- A félelemről is elgondolkodtató meglátása van. Úgy mondta, a sötét oldalhoz tartozó, és a sötét nem más, mint a Fény hiánya, a megértés hiánya.
- Milyen alázattal nézi, elemzi a vele történteket, látva, hogy miért nincs még meg benne a megértés.
- De sok mindent felismert már, azt mondta , hogy Endre a múlt sérelmei miatt
képtelen boldog jövőt teremteni, mindig problémákba ütközik, pedig, mint mondta, a probléma álruhás lehetőség.
- Orvosként jól ismeri az emberi test működését, de látom jól ismeri a lélek működését is. Amennyit elmondtál Endréről látható, hogy a valós szeretetet nem ismeri., mondhatni , távol áll tőle.
- Pedig Zsófi zseniális elmével megáldott embernek nevezte!
Tudósként az is lehet, csakhogy a félelmei igen erősek, mert az egója szeretethiányos.
- Anyukám, te is úgy beszélsz, mint egy szakember!
- Az élettapasztalat nagy tanító lányom!
- Endre egy rövid időre közel került Zsófihoz, majd a problémák megjelenésekor
az ego technikái visszatértek, beindultak, hallgatás, a dac, az ellenszegülés, a manipuláció, harag, ítélkezés formájában.
- Gondolom még sok mindenről beszélgettetek?
- Igen, és holnap elmondom majd neked, de most későre jár, menjünk aludni anyukám!





19. A SZERET ARCA

  Katica egy látogatása alkalmával újra szóba hozta Endrét és Erikát . Úgy érezte, jó ha beszélteti Zsófit, talán segít a történet feldolgozásában és elengedésében.
- Tudod, eszembe jutott, hogy említetted egy alkalommal, hogy Erika azt írta neked, hogy Endrének vannak még szerethető tulajdonságai.
- Igen , ezt írta.
- Ebből a kijelentéséből azonnal látható, hogy milyen is annak a nőnek a szeretete, vagyis , hogy hol is tart a szeretet világában!
- Talán kevés ember szereti még önmagát is megfelelően, így aztán hogyan is tudna szeretni másokat?
 - Erről van szó Zsófikám! Annyira vagy képes szeretni a másikat amennyire önmagad szereted! A szeretet bennünk van, a különbség csak azt mutatja meg, hogy hol tart az ember.
- Ezt anno Endrének én is megírtam.
- Mi volt a válasza?
- Hogy mások is mondták ezt neki. Te azt mondod, sokféleképpen lehet szeretni, én azt mondom csak egyféleképpen!Tudatosan(szívvel-lélekkel)Persze beszélhetünk ösztönös, - romantikus szeretetről is. Az ösztönös szeretet elsősorban a fajfenntartást célozza meg, a romantikus, fantázia, álomvilág, nem valós
. - Lehet szeretni az adok-kapok elve alapján is!
- Ezt a kufár szellemiségű érzést nem nevezném szeretetnek Katica, noha napjainkban a legnépszerűbb.
- Endre talán téged az álmodozás szintjén szeretett.
- Meglehet, aztán jött az ébredés és megszűnt az álmodozás.
- Sok mindent elmondtál korábbi beszélgetéseink alkalmából , a tudatos szeretetről s ha jól értettelek, az szabadságot jelent.
- Nézd, ameddig szükséged van a másikra, függőségben élsz, tehát valós szabadságról nem beszélhetünk.
- Így valós szeretetről sem. Era csapdája a túlzott kötődés, nem fizikai dolgok játsszák a főszerepet , hanem érzelmi láncok. Bár érzelmesnek tűnik, legbelül nem mindig őszinték az érzései. Kompromisszumokat köt biztonságvágya miatt, no és a hiúságát is legyezgeti, hogy párja egy nagydoktori titulussal bíró tudós. Azt mondanám beleragad a látszatvilágba.
- Igen, valahol én is így látom. Endre nem tud bízni, nem találja a biztonságérzetét. Feladat-orientált, aki jobbnak véli az érzelmi semlegességet, mint a csalódást. Saját sérelmeit látja elsősorban, a szavak erejével próbál győzni, megkérdőjelezve mások álláspontját, Érzelmeit az intellektuális bástya alá temette. Meg kellene tanulnia szabadon érezni.
- Arra gondolok most, milyen borzalmas érzés lehetett neked, mikor megtudtad, hogy felesége van.
- Ha emlékszel még, említettem akkoriban, hogy már Era levele előtt tudtam, hiszen a Eráról feltett egy képet, és aláírta: a feleségem.
- Emlékszem, ez ördögi tett volt! Zsófi mintha nem is hallotta volna ez utóbbi megjegyzést,- így válaszolt:
- Akkor rámeredtem a fotóra, bambultam a monitorra, s nem tudom mennyi ideig, majd az első gondolatom az volt: ez lehetetlen!Aztán Erika levele megértette, hogy a lehetetlen lehetséges!
- Kegyetlen játékot űztek mindketten veled. S nem értem, hogyan szeretheted továbbra is!?
- A szeretetem mértéke nem változott, csak a módja. A szerelem érzése helyére egy mély fájdalom lépett, de érezve , hogy szeretem, s ezt kellett s kell feldolgoznom.
- Úgy érted, pillanatok alatt elmúlt a szerelem?
- Értsd úgy, hogy szerelemről akkor beszélhetünk, ha az igaz. De ennek ténye Endre részéről nem volt igaz. Mondhatni egy pillanat alatt eltűnt, hisz az az Endre, akit függetlennek hittem, akibe beleszerettem, nem létezett. Így az érzelmem a belső iránytűm felülírta.
- Ez egy etikai, erkölcsi törvény.
- Ez a lelkembe vésett törvény!
- De előfordult már a történelemben, hogy egy nő nős férfibe szeretett bele, és fordítva is.
- Tudom, de én egy függetlennek hitt férfibe szerettem bele, akiről utólag kiderült, hogy házas ember. Tehát elveszítettem a szerelmem tárgyát. Él, és mégis halottá lett nekem. Tudsz követni?
- Tudlak! Kettőtök történetéről milyen igazságot mondanál?
- Nem a történet, nem a befejezés a lényeges, hanem a felismerés, melyhez ez a történet vitt el. Látta amit tett, azt is amit én tettem, de azt nem látta, milyen fájdalmon mentem keresztül. Az érzelmi hullámvasút lejtmenete értette meg velem, hogy a csúcsra fel lehet jutni, akár ott is maradni, a boldogság rajtam múlik egyedül, a gondolkodásomon, a tudatosságomon. Megértettem, hogy az élet egy nagy játék, és legcsodálatosabb ajándéka az önzetlen szeretet és szerelem.
- Hallgatva téged azt mondom, ma már másként tekintesz mindkettőjükre.
- Mindenre és mindenkire másként tekintek, önmagamra is.
- Felmerült bennem egy kérdés: természetjárása, hegymászása edzésként szolgát Endrének?
- Több volt annál! Részben kisétálta a stresszt magából, másrészt úgy gondolom, az élete során a benne lévő kérdéseire a természetben tartózkodva talált válaszokat.



20. A BŐSÉG NÉGY TERÜLETE


Katica a következő látogatásakor elmondta Zsófinak, hogy Endrével való kapcsolatáról beszélt anyjának.

- Te jó ég!  - biztosan kiakadt anyukád!
- Dehogy! Sőt olyan mélységeket mutatott meg magából, mellyel igencsak meglepett.
- Látod mondtam én , minden mindennel összefügg!
- Igaz , és hozzátetted,  mindenki mindenkivel összefügg!




- Sokat gondolkodom én is a kettőtök történetén,  azért mert érdekes számomra Endre , és valahol Erika is, de leginkább Endre. Vannak dolgok, melyeket ma sem értek , ezért kérdezlek, ha lehet.
-  Kérdezz bátran, ha tudok felelek.
- Úgy látom Endre nem élte át a bőség állapotát.
- Jól látod. A bőség négy területét ismerjük:
1. Szerető emberi kapcsolatok:legfőbb jelentése, az életöröm megélése, és legyen kivel megosztanom.
2.Munka, mely értelmet ad az életnek.
3. Pénz: belső szenvedélyt feltételez és azt is, hogy milyen értékteremtő képességgel rendelkezem.
4. Egészség, számomra azt mutatja, mennyire vagyok összhangban  magammal.
- Valamennyi terület nála hiányosságot mutat.
- Hátulról kezdem a válaszom: 
Egészség: Azt írta a lezárást célzó levelében, hogy egy sor nyavalyán ment át,és nem akar engem terhelni, mivel szeret.
- Zsófi!  micsoda képmutatás ez! Hiszen a valóság az, hogy házas ember.
Zsófi folytatta. Konkrétan csak a szívproblémájáról tudok,  egy autó-balesetéről, amit karcolás mentesen megúszott, és egy sziklamászás közbeni balesetéről. Azt, hogy az öccse mentette meg, csak később tudtam meg Erikától, mivel olvasta a teljes levelezésünket, megírta a részleteket ezzel kapcsolatosan.  Ezek az általa leírt problémák nekem azt mutatják, hogy nem volt összhangban önmagával..De későbbi levelei egyikében le is írta, hogy a kitárulkozás , az érzelmek nem jellemzőek rá.
- Te jó Isten! Egy tudat-hasadt személyiség!
- Nem egészen, mert a következő levelében azt írta, " nem vagyok tudat-hasadt  személy, mert akkor nem tudnék a feltörő érzelmeimről, de tudok, és nagyon megleptem ezzel önmagam, mert nem volt ez rám jellemző!"




- Különös egy fazon, nem csodálom , ha a rokon pszichiáter képtelen  volt róla diagnózist felállítani.
- Azt gondolom, az elme világában élő emberek hasonlóan viselkednek, hűvösek, ridegek.
- De az lehetetlen, hogy nem élt volna át szerelmet!
- Persze, hogy átélt, de ez nem volt több, mint testi vonzalom, ezt maga is elmondta.
- Ezért is tudott könnyedén túllépni rajtuk.
- Erre én nem tudhatom a választ. Legfeljebb feltételezhetem, hogy a szakítások túlságosan nem viselték meg. Bár ez sem biztos, mert az infarktusát egy hosszabb időn át fennálló érzelmi válság  válthatta ki, vagy dominánsan belejátszott,  és túlélve úgy döntött, hogy száműzi életéből az érzelmeket, túlélési ösztönből.




- Észemberként ez nem  volt számára nehéz.
Pénz: , hogy válaszom folytassam, erről annyit írt, hogy nem keresett elegendőt, zseniális képességei adottak volta, ezért ezt nem is értettem, de nem foglalkoztam vele . Magam se vagyok pénz-orientált ember.
Munka: Hívatás szenvedélye erős, munkamániásnak vallotta magát, ezt Era is megerősítette,, szakmai csúcsokat és mélységeket élt át, hullámzásának oka nem ismert, bár egyszer célzott rá, ( politikai üldöztetést emlegetve)
- Nyughatatlan lélekre valló vallomások.
- Igen, én is így látom.
- Miben látod ennek okát? Évekig tanultál te is pszichológiát, biztos van elképzelésed róla.
- Elképzelni vagy biztosan tudni  nem ugyanaz-mosolygott Zsófi A lehetséges ok feltárásához sokkal többet kellene tudnom szakmai múltjáról, ismerethiányban  komolytalan lenne bármit is mondanom. Inkább a szerető kapcsolatokról mondanék néhány gondolatot .Igaz sokat beszéltem neked erről úgy, ahogyan én látom. Most csak annyit , hogy ez a kiinduló pont, az itteni sérülések rávetülnek a másik három területre is, amiről az imént szóltam már.
- Igen, az egész életére, én is így látom!Úgy érzem ma is szereted még!
- Amikor elváltam, úgy éreztem soha többé nem leszek szerelmes, s nem tudok úgy szeretni férfit, ahogy a férjem szerettem.  így teltek is el az évek felettem .Amikor Endre belépett az életembe, megszerettem, bár sokáig még fotón se láttam, nem tudtam külsőleg hogy néz ki. A levelei alapján a lelkén keresztül szerettem meg, és szerelmes lettem. Mindez drámai változást idézett elő bennem., hiszen akkor úgy éreztem egy üzenet érkezett tőle és azt mondta: SZERETVE VAGY. A szerelem nem fizika, nem kémia, nem biológia, megfoghatatlan , s gyakran viszonzatlan, felülírja a logikus gondolkodást, magasságokba repít, és mélységbe taszíthat, porrá is égethet. De megtapasztaltam, hogy ennek a csodának a befogadására még képes vagyok, s ehhez kellett egy ember, aki felébresztette bennem.
- De aztán a szakadékba lökött, nem érdekelte, hogy mit okoz neked vele, a jellemtelenségével, .csak egy érdekelte, hogy neki jó legyen!
- Amíg a szeretet megvan, a szív nyitva van, . Nála bezárult, ez azt jelenti, nincs szeretet, nincs elfogadás, nincs a másikra való figyelés.
- Csak feléd zárult be , a párja felé nem!
- Nem így látom. A szíve bezárult . Amit te látsz, az az egójából  jövő szeretet, nem is tartós  az, feltételekhez kötött, ahogyan Eránál is. Valójában ez nem szeretet, hanem önzés.
De tudod, mindig van tovább, minden egyes pillanatban megajándékoz az élet valamilyen szépséggel Mindig van előre. Kapcsolatok jönnek-mennek, a változás fájdalmasan érintheti az embert, de idővel megértett lesz, hogy mit jelent a MOST-ban megállni. Elfogadni ami van, és nem alkotni véleményt róla, mert azt már az elme teszi és egyetlen dologról is számtalan véleményt alkot. Eldönthetem mit kezdek  azzal, ami van, de bármit is kezdek az van , ami van. Ezen nem változtathatok, csak a viszonyulásomon. Ha ellenállok, szenvedek. Ma a legtöbb ember szenvedés-függő, erre kondicionálták őket,  és ezt szakmádból eredően jól tudod. A valódi szépségnek, boldogságnak  kevés ember  számára van  értéke.
- Különböző módon szeretnek az emberek Zsófi.
Három csoportra oszthatók :
1. Akik megbántják még azokat is, akik szeretik őket. Jellemzőjük: Van szemük a látásra, mégsem látnak, van szívük , mely dobog, de nem érez..Megtartják a másoktól  kapott szeretetet, de ők csak sérülést okoznak, a másikat elhanyagolják, semmibe veszik. A másikkal való kapcsolatuk  csak azt jelenti,
hogy hasznot húzzanak a másikból.  Képtelenek a hálára.
2. Akik csak azokat szeretik, akik őket is szeretik, azokkal foglalkoznak, akiktől szeretetet kapnak. Ez a szeretet önző és korlátozó. Kihasználják az embereket, ezek az emberek csak túlélnek, de sohasem tapasztalják meg az élet valódi örömeit.
3. Akik azokat is szeretik, akik megbántották őket. Szerények, tiszta lelkűek, a tanulás lehetőségét  látják az életben. Tudják, hogy akik megbántják  , felfedik a leginkább elrejtett érzelmeiket(frusztráció, keserűség , stb.), mert ezek az érzelmek rejtve maradnak mindaddig, míg valaki elő nem hozza belőlük. Nem az elítélt szerepében látják magukat, hanem a dolgok mögé látnak.




- Értékes gondolataidat köszönöm Katicám. A harmadik  csoportba tartozó emberek a legértékesebbek, amiért szeretetet adnak , még annak is, aki megbántja őket.
- Te is ebbe a csoportba tartozol barátnőm! Mert a szívedre hallgatsz, és emlékeztetsz arra , hogy a lehetetlen  nem létezik!  Nincsenek lehetetlen dolgok, és véletlenek sem, ha hiszünk magunkba.


Folytatjuk.

...........................................

SZEMEZGETÉS  BURZA  MÁRIA  VERSEIBŐL



SZEMED A FÉNYRE NÉZZEN

Bármi bánt, szemed a Fényre nézzen,

s ha bántanak bocsáss meg érte.

Ha sértenek Lelkedhez nem érhet,

mert tudod, ki ítél, minősít és véleményez
önmagáról alkot képet.


Amikor gondolatokat nem értettem meg,

tudtam, hogy hiányosságok vannak bennem,
s ki erre rádöbbentett, hálás szívvel megköszöntem.


Tudom, minden gondolat és szó, mely hozzám ér,

nem véletlen történés, minden mindennel összefügg,
ha ezt megértenénk, soha senkit meg nem sértenénk!


Az emberi tudat kutató, a szív az igaz utat mutató,

álmodom egy oly jövőről, hol a szavak megértettek
és nem félre értelmezettek lesznek, így bántó szavak 
nem születnek, mert tudott lesz, amikor egy másik 
emberről mondok véleményt, valójában önmagam jellemzem.


Tudjuk jól, mindennap vinni kell keresztünk, szavak

értelmezése mögött lehetnek hiányfelhők, ám
szívvel nézve megértettek lesznek, mert a szív bizalommal él.


Isten csodás ajándékát magunkban hordozzuk,

a Maghoz a jó talajt is megkaptuk, szavainkkal,
gondolatainkkal a Fényt szolgáljuk, hogy a csukott
szemeket a Szeretet erejével felnyissuk,
s Fényével az elmét átöleljük, megértett legyen
nincs nagyobb hatalom , mint a Szeretet, és érezzük,
Isten mindig ott van szívünkben.
………………………


TE SEGÍTESZ NEKEM

Most az élet viharos tengerének partján állok,

hittel, szilárdan megvetve lábam, ám a zúgó
tengerár megragad, dühösen sodor vad hullámai közé,
hiába mondom , elég, engedj el, még élni szeretnék!


Ha csak én lennék és a dühöngő tengerár,

már feladtam volna tán rég, de bennem erősen
él a Hit, a Remény s Te is bennem élsz, ezért
tudom harcolnom kell magamért, álmaimért,
de egyedül kevés lennék, küzdelmes harcomban
alul maradnék, de Te ott vagy velem, a győzelemhez 
segítesz.


Isten szülte lelkemet, ahogyan a Te Lelkedet is,

segítesz a földi létem küzdelmeiben, s a
pillanatok harcában bátorító mosolyod rám ragyog.


Szelíd hangod hallhatom, mely legyőzi a tomboló 
hullám moraját, s fülembe zeng a lüktető vérerek útján,
míg élsz , küzdj és remélj, itt vagyok veled,s szeretlek,
ahogyan te is szeretsz engemet, és ne feledd, küzdened
élethosszig tartó kötelességed!



…………………………….. 

TANÍTSD TÁVOLI UTADON


Mikor elmondtad, hogy

a megélhetésedért milyen
messzire kell menned, olyan
fájdalom hasított szívembe,
melyet soha nem éreztem.


Máskor is voltál hazádtól,

családodtól távol, de akkor 
még egészséges voltam,
s tudtam gyakran haza látogatsz,
s én is elrepültem hozzád, bár fájt 
a távolléted, de tudtam, hogy nem
ábrándozás, hogy láthatjuk egymást.


Most a kapuig se kísérhetlek el,

de a hátra levő néhány napban
míg itthon leszel, elrejtem előtted
könnyeimet, s köszönöm, hogy
itt voltál velem, itt aludtál szobámban,
figyelted minden lélegzetem, mert
annyira tehetetlen, járóképtelen lettem.


Nem a betegség fáj nekem, annyi 

lelki fájdalom ért az elmúlt hetekben,
egy kivételével mind ismered, arról az 
egyről beszélni nincs erőm, és terhelni
sem akartalak vele, ha lesz még időm,
majd egyszer, mikor feldolgozott lesz,
elmondom neked , hogy tanulj belőle,
mert mindig szükségünk lenne az 
az éber figyelemre, , és hallgatni belső
megérzéseinkre,most csak köszönöm, 
szerető segítségedet drága Gyermekem.


Eszembe jutott, mikor megszülettél,

s éveken át betegen feküdtél, éjjel-nappal
ágyad mellett térdeltem, Istent kértem, 
gyógyítson meg, s meghallgatta könyörgésem,
miközben figyeltem lélegzeted, álmodban itattalak,
s míg könnyeim érted hullottak, Istenhez imádkoztam,
szeretettemmel életedért harcoltam.


Mennyire igaz, hogyha az ember szeretetet ad,

azt vissza is kapja, én Tőled visszakaptam,
s könnyezve nézem a Szeretet csodáját,
szívtől-szívig terjedő áramlását, igaz volt életemben
két olyan ember, ki az önzetlen szeretetemért mélyen
megsebzett, de mindkettőjüknek megbocsátok, s 
Isten áldását kérem rájuk, adja meg mindkettőjüknek,
hogy felismerjék a legnagyobb Kincset, a SZERETETET.


Most Istenemet kérem, óvja minden lépted,

vigyázzon rád, én már nem tehetem, végtelen
messze leszel tőlem, adjon erőt elviselni 
mindkettőnknek.
Szeretetemmel gondolatban mindig átölellek,
nem tudva mit hoz a holnap,- úgy érzem 
napom lemenőben, nem tudom átölelhetlek-e
még földi életemben...


Ha mennem kell, a nagy útra készen állok,

szívemből mindenkinek , kik bántottak
megbocsátok, tettük által , bár mélyen
sebzett, megköszönöm tanításuk.,
életemben sokszor hibáztam, tévedésemet
úgy hiszem mindig beláttam, a legnagyobb
hibát azzal követtem el, hogy nem hallgattam
mindig a belső megérzésemre, pedig az a Hang
soha senkit be nem csap, súgja, hogy jobban 
figyeljünk, a nekünk készített csapdákat elkerüljük.


Majd ha lelkem Isten elé áll, minden 

hibámért, mulasztásomért Tőle nyerek
feloldozást, egyet kérek Isten elé térdelve
lelkemmel, engedje meg, hogy lelkemmel
veled lehessek, és utadon segíthesselek,
szívemtől messzire szakadó drága Gyermekem.


Te Isten ajándékát ,azt a csodás magot

jósággal öntözted, szép virággá nőtt
szívedben, tudod jól , a Szeretet a 
legnagyobb hatalom, tanítsd Gyermekem
a messze távoli utadon!


..............................................

VÁLOGATÁS  I. P. STEVE  VERSEIBŐL



Néha nehéz a szó

Ki menni akar, vissza nem foghatom,

ki maradni akar, ki nem dobhatom.
Ki nagyobb a bármitől, a mindennél,
tudnia kell, nem nagyobb az Istennél!


Ki fontos nekem, az biztos megérzi,

ki nem az, hogy miért nem, azt nem kérdi.
Hogy ki az akit oly nagyon szeretek?
Elég ha én tudom és az Istenem.


Viselkedni igyekszem én szüntelen,

az életem mégsem egész bűntelen. 
Megkísért, csábít, majd megkövez minden,
aki mindenkor jó, az csak az Isten.


Néha nehéz a szó, úgy bántás nélkül,

de azért mégiscsak sikerül végül.
Hogy mikor, mit mondjak? Megsúgja nekem.
Most ezt köszönöm meg neked, Istenem!


 ………….............................……………

 Fentre nézve

Mindegy milyen ég néz le rád,

a sorsod mindenhol megver.
Elfogadni ugyanannyi,
mint azt akar megtagadni.
Nem rajtunk múlik teljesen
mire jutunk az életben.
Néha fűt oktalan remény,
S máskor a csalódás kemény.


……………................………………. 

Impulzus

Meg nem álló, szüntelen szaladó,

örökkön végtelenbe haladó,
szilaj-sebes csörtető futása, 
a völgy csendes csobogó zúgása
most egy pillanatra tán megpihen,
míg idő-virág nyílik a vízen.


Sokkal rövidebb, mint egy villanás

ez a kis gondolatnyi kihagyás.
Virulás és pompára nincs idő,
a múlás azonnal mindent kinő
továbbrohanva a tajték között,
mert végleg győzött a jelen fölött.


…………...........................………… 

Éji mély

Szelíd tekintetét álom sodorja feléd

s míg az emlékeid fölött gyorsan átsuhansz,
kihagysz sok mindent, mit akarva felejtenél,
de benned él, magadnak sohasem hazudhatsz.


Tekintetébe mélyen nézel, igen hosszan,

a gondolatát kilesnéd, már magad miatt.
Mit érzel, álmaidban, széllel szállva ott hagysz,
majd megnyugszol, hiszen a valóságban kint vagy.


Napnak az izzó sugara még remegést hoz,

de elfogadod, hogy mindennap fel kell kelned.
Szégyen csillog arcodon ráncként, mi már rég volt
s nem tudod, újra kell tenned, vagy kell feledned.


Mint a tengerfenékről felkavart üledék,

mit csak a fantázia túrhat fel szél helyett,
olyan hullám törte, sérült múltból üzenés
és az éj ezt hozza, só marta tálcán neked.


……………..................…………… 

Csak úgy

Én nem pénzért írom soraimat

nincs babérkoszorú a fejemen,
rám pusztán csak az élet ami hat,
a mindennap rímel a versemben.


A szívem is benne dobog érzőn,

vidám, derült mosollyal, kedéllyel,
máskor meg a lelkem sír fel, féltőn,
felvidulni oly kevés eséllyel.


Én még hálás vagyok, hogy olvasol,

de már az fájni tud, ha gúnyt űzöl
a soraimból és azt tudatod,
viszont egy dicséret meg elbűvöl.


Nem pénzért írom a verseimet,

bárki hozzáférhet, hisz itt van mind.
Nincs kötelezvény, hogy szeretni kell
s ha nem nézel rá, ki tudod hagyni.


…………….....................…………. 

Grenfell Tower

Poklok tüze járt nagy táncot,

tombolt magasan, az égig
és a halál szedett vámot,
amíg izzott minden szénig.


Egy lélek harang bús hangja, 

halkan zúg az esti szélben,
valaki létét ott hagyta,
nélküle lesz tovább élet.


Sír az éj komor sötétje,

üszkösen fekete gyászban.
Lángoknak parázs a vége,
csak a múlás marad hátra.


Aki a létét elhozta

csak keserűség kíséri,
mindenét odaáldozta.
Miért? Miért? Ezt ki érti?


…………..................………… 

Értékek

Lehet irdatlan vagyonod , több házad,

ám mikor búcsút intesz e világnak
magaddal a dolgaid nem viheted.
Még drága ékszereid sem cipeled,
csak indulsz s mész a végtelenbe, árván,
mint a nyári szellő a pusztát járván.


Ha meghalok mindenem a tiéd lesz! -

és azt reméled, hogy még hosszan élhetsz.
Olyan ez a megfontolt kiáltásod,
mint amikor leülsz a vacsorádhoz
és ahogy vendéged kínálod halkan:
Egyél ha már én kész vagyok s jóllaktam!


Nem az az igazi érték, amit hagysz,

hanem önmagától, a szíved mit ad!

***********************



7.  BEMUTATJUK  ÚJ SZERZŐTÁRSUNKAT

 Urbancsekné Sebestyén Marianna



 Két gyermekes anyuka és óvó néni vagyok, így a mesék világa nagyon közel áll a lelkemhez. Gyakran találok ki meséket, történeteket, melyeket általában a gyermekek érdeklődéséhez, figyelméhez
Urbancsekné Sebestyén Marianna
 alakítok. Integrált óvodában dolgozom, ahol az ép gyermekek mellett ellátunk olyan gyerekeket, akik sérültek, vagy valamiben lemaradást mutatnak. Ehhez kapcsolódik Fabatka című mesém, melyet nagycsoportos korú, vagy kisiskolásoknak ajánlok, de a felnőttek is kedvüket lelhetik benne.



 .............................................

URBANCSEKNÉ SEBESTYÉN MARIANNA: FABATKA (mese)


Egyszer volt, hol nem volt. Volt egyszer egy király, akinek miután meghalt a felesége, egyetlen lánya maradt öregkorára.  Amikor a lány felcseperedett, az öreg király elhatározta, hogy férjet kerít neki. Egy olyan daliát, aki eligazítja majd az országot, ha ő meghal.

  Kihirdette hát a királyságban, hogy jelenjen meg minden legény a királyi próbán, ahol a vének tanácsa eldönti, hogy ki lesz érdemes a királylány kegyére, és az ország irányítására. Jöttek is az országból mindenféle hercegek, grófok, bárók, katonák, vitézek, egyszerű parasztlegények, hogy megpróbáljanak helytállni.

  A sok daliás legény mellett így jelent meg Fabatka. Tudjátok-e, hogy mi az a fabatka? Az egy régi pénz, ami a legkevesebben éri. Olyan kicsit ér, hogy hármat, vagy négyet is oda kellett adni egy igazi pénzért. Szinte semmit nem lehetett kapni érte. Ezért gyakran mondták régen a haszontalan dolgokra, hogy Nem ér egy fabatkát sem!

  Szóval ezt a legényt Fabatkának csúfolták, mert az egyik lába hiányzott, az ács fából faragott helyette egy pótlábat, hogy tudjon járni, és két lábon meg tudjon állni.


Amikor a többi legény meglátta Fabatkát, mind csúfolni kezdték.

 - Mit akarsz itt te falábú? Csak nem képzeled, hogy a királylánynak kelleni fog egy ilyen, aki egy fabatkát sem ér? – nevetek rajta.

 De Fabatkát nem érdekelték a csúfolódások. Tudta, hogy ő is ér annyit, mint bármelyik hencegő nagylegény.

 Lassan megtelt a palota udvara a vendégekkel. A királylány nagyon kíváncsi volt arra, hogy milyen legények érkeztek a próbára, ezért szolgálónak öltözött, és kisurrant a palotából.


 Nyári meleg volt, ezért a többi szolgálóval együtt vizet osztott a legényeknek, közben alaposan megfigyelte őket.


  - Hé, te! Nekem adj elsőnek, elvégre én vagyok a herceg! – kiáltott a hencegő herceg gőgösen.

  - De én vagyok a legerősebb! – követelőzött a másik.


 Mindenki elsőként akart inni, csak kiabáltak és veszekedtek. Szegény lány alig győzött szaladgálni, és azt sem tudta, hogy melyiknek adjon hamarabb.


 -  Igyekszem – mondta szelíden – de csak két kezem van, nem tudok gyorsabban önteni.

 - Micsoda? – kiáltott az, amelyik a legerősebbnek gondolta magát – feleselni merészelsz? Mindjárt nem marad egy karod sem!

  Azzal előrántotta a kardját és a magasba emelte. Szegény királylány nagyon megijedt, hogy mindjárt levágják a karját! De ekkor odalépett Fabatka.


-  Ugyan, minek vágnád le a karját? – kérdezte. – Hiszen, akkor senki sem kapna vizet. Ráadásul az öreg király biztosan megharagudna érte, lehet, hogy még a versenyből is kizárna.

 A legerősebb elgondolkodott.

 - Csakugyan! Kár lenne, egy ilyen cseléd miatt lemondanom a királylányról. Ha majd én leszek a király, akkor nyugodtan levághatom bárkinek a karját. – visszadugta a kardját a hüvelyébe, a lányt pedig úgy ellökte magától, hogy az a földre esett.

 – Már nem kell a víz. Bort hozz nekem!

 A királylány a földön hevert, és nagyon el volt keseredve, hogy csupa üres fejű, gonosz, és szívtelen kérője van. Ekkor elé lépett Fabatka.


 -  Megütötted magad? – segítette fel.

 - Köszönöm! – mondta a királylány. – És azt is, hogy megmentetted a karomat.


   Belenézett a fiú szemébe, és olyan jóságot látott benne, hogy az rögtön megdobogtatta a szívét. De a legény is megnézte rendesen a lánykát, és bizony a királylány kék szeme őt is elvarázsolta egy szempillantás alatt. A királylány nehezen tudott megszólalni:


- Te is a királylányért jöttél? – kérdezte a fiút.

- A királylányt nem ismerem, lehet, hogy elkényeztetett és gőgös. De te gyönyörű vagy!
- Akkor miért vagy a többi legény között? –kérdezte csodálkozva.

- Mert én nem vagyok olyan, mint a többi legény. Nézd, nekem falábam van – mutatott a térde alá rögzített rúdra. – Én azért jöttem, hogy bebizonyítsam, egy falábú is megállja a helyét a próbán, ér annyit, mint a többi.
 A királylánynak nagyon megtetszett a legényke válasza, és azt kívánta bárcsak Fabatka nyerné a versenyt.


Másnap reggel felsorakoztak a királyi próbára a legények. Harsogtak a fanfárok, az öreg király és a királylány az emelvényen álltak, amíg a vének tanácsának vezetője ismertette az első feladatot.


 - Elsőként a bátorságotokat kell bizonyítanotok! – mondta a legvénebb tanácstag. – Ehhez birodalmunk legnagyobb és legfélelmetesebb oroszlánjával kell megküzdenetek.

- Ez egyszerű lesz! – hencegett a herceg, és előrántotta a kardját. De a vének vezetője folytatta.

- A feladat, hogy elhozzátok az aranyalmát, melyet az oroszlán őriz, de úgy kell megtennetek, hogy az oroszlánt nem ölhetitek meg!


 Minden legény felháborodott, hogy hogyan is hozhatnák el az oroszlántól az almát, ha nem használhatják a kardjukat, hogy megvédjék magukat. Volt olyan, aki meg sem próbálta, úgy szaladt haza, mintha puskából lőtték volna ki. A legtöbben azért elindultak, hogy megharcoljanak az almáért. Na, ha elindultak, hát el is buktak! Sorra próbálták legyőzni, elijeszteni, kicselezni az oroszlánt, de bizony az gyorsabb, és erősebb volt náluk.


 Ekkor következett Fabatka, aki nem kardot rántott elő, hanem két hosszú botot. Lett is erre nagy nevetés! Csúfolni kezdték, hogy a falábú fabottal indul a csatába, de a legény mit sem törődött vele. Fogta a gyújtósát, és meggyújtotta mindkét bot végét. A botok tüzet fogtak, és fényesen lángoltak. Ezt tartotta maga elé, úgy ment be az oroszlán barlangjába. Az oroszlán megijedt az ismeretlen fénytől, de bátor volt és felé kapott a mancsával. Na, hiszen, ha felé kapott, hát meg is égette magát! Ordítva rántotta el a mancsát. Lassan hátrált a tűz elől, Fabatka pedig egyre közeledett az almához, míg meg nem szerezte azt.


 Hej! Nagy volt az öröm, hogy megvan a győztes! Mindenki köszöntötte az egyszerű falábú fiút, csak a többi legény nézett rá rossz szemmel, amiért máris nyerésre állt előttük. Örült a királylány is. Boldogan integetett Fabatkának az emelvényről.


Másnap a vének tanácsának vezetője új feladatot hirdetett.


 - Ma a gyorsaságotokat kell megmutatnotok! A feladat az, hogy lovagoljatok el az Óperenciás tengerhez, melynek partján egy öreg kunyhó áll. A kunyhóban egy öregasszony őrzi a királylány menyasszonyi ruháját, ezt hozzátok el napestig.

  
A sok dalia mellett Fabatka is útra kelt. Felpattant a lovára, és már indult is az Óperenciás tengerhez. A lovagok, hercegek és bárók felnyergeltették a lovukat, felvették a lovagi páncéljukat, magukra csatolták a kardjukat úgy indultak a hosszú útra. Szegény lovaik alig győzték cipelni a nehéz páncélokat, csak lassan haladtak előre. Ezalatt, a falábú legényke már héthatáron túl járt, vágtatott a sebes lován, amire még nyerget sem tett, szőrén ülte meg, hogy mihamarabb odaérjen. Délre elérkezett a kunyhóhoz, bekopogtatott és benyitott. Odabenn az öregasszony éppen a legutolsó gyöngyöt varrta a királylány ruhájára. De ez az öregasszony olyan sovány volt, hogy alig volt rajta egy kevés hús a csontja és a bőre között. Fabatka köszöntötte és elmondta, hogy mi járatban van.


 - Te aztán igen gyors voltál legényke, pedig látom, falábad van! De nem tudom neked odaadni a ruhát, mert nem maradt annyi erőm sem, hogy felálljak.


 A legényke megsajnálta az asszonyt, neki adta hát az uzsonnára hozott pogácsáját. Hideg is volt a kunyhóban, így kiment, fát hasított, hogy tüzet rakhasson. Ekkorra értek oda a többi legények, akik azonnal a ruhát követelték.  Az öregasszony nekik is elmondta, hogy mennyire éhes, de a gőgös legények bizony nem törődtek vele.


 - Ide a ruhát, míg szépen vagyunk! – fenyegetőztek.  Az asszony erre felkapta a varrókészletét, fogott egy gombolyag cérnát és elhajította. A cérna csak gurult, gurult, míg meg nem állt az erdő közepén. Ezután a zsák varrótűvel úgy legyintett egyet, mintha varázspálca volna. És lássatok csodát! A sok követelőző nemes mind visszakerült az erdő közepére.


 Ekkor érkezett vissza Fabatka a kunyhóba a fával. Begyújtott a kemencébe, hogy meg ne fagyjon szegény öregasszony, aki a jótettért cserébe odaadta a ruhát.


 Hej! Csuda nagy ujjongás volt, amikor visszaérkezett a palotába! Az emberek éljeneztek, kiabáltak, bátorították a fiút. Mindenki örült neki, hogy egy ilyen legény legyőzte a pökhendi nemeseket.



 A harmadik napon a többi legény már nem engedte előre Fabatkát. Hátralökték maguk mögé, hogy csak utolsónak indulhasson bárhová is kell menni. Miután mindenki felsorakozott, a vének vezetője ismertette az utolsó próbát.


 - Utolsóként a bölcsességeteket kell bizonyítanotok, hogy vág az eszetek, ha kell! – kopogtatta meg homlokát a bölcs atya. – Felteszek nektek egy kérdést, lássuk, tudtok-e rá válaszolni? Egy kosárban öt alma van. Az almákat úgy kell elosztani öt ember között, hogy mindenki kapjon egy almát, és a kosárban is maradjon egy. Hogyan osztanátok el igazságosan?


 - Én négy embernek adnék almát, az ötödiknek, a legkövérebbnek nem, mert az úgy is elég kövér. Akkor maradna egy a kosárban, és igazságos is lenne, mert a kövér az ne egyen! – mondta büszkén a hencegő herceg.


- Nem ez a jó megoldás, mert csak akkor lehetsz igazságos, ha mindenki egyformán kap! – magyarázta a bölcs vén.


- Én mindenkinek fél almát adnék, egyet hagynék a kosárban, a többit megenném! – kiáltotta a legerősebb.
- És szerinted ez igazságos? – kérdezte az öreg.

- Igen, mert mindenki felet enne.

- És te?

- Én vagyok a legerősebb, nekem mindenből a legtöbb jár! – verte a mellkasát az erős legény.

- Ez nem helyes válasz, mert mindenkinek egyformán kell kapnia! – hozta meg az ítéletet a tanács vezetője.


Fabatka csendesen felállt és szót kért, hogy megpróbálkozzon a megfejtéssel.


- Mindenkinek egy almát kell adni, de az utolsó ember a kosárral együtt kapja, így az az egy alma a kosárban marad.
- Helyes a válasz! Így beszél egy igazi király! – örvendezett a vénember.


 Mindenki éljenzett, mert ezzel Fabatka megnyerte a versenyt. A királylány a fiúhoz szaladt, és megfogta a kezét.

- Te az enyém, én a tied, ásó, kapa, nagyharang válasszon el bennünket!


 Fabatka most ismerte fel, hogy a királylány az, aki a vizet kínálta szolgálónak öltözve. Azonnal megölelte kedvesét és kérte az öreg királyt, hogy adja lányát feleségül hozzá. Az öreg király elcsodálkozott.

 - Nem lehet a leendő király egy olyan, akinek hiányzik az egyik lába! – csodálkozott felháborodva.

- De hát kiállta a próbát! – bizonygatta a vének vezetője.

- Apám! – kezdte a királylány. – Te mindig azt mondod, hogy az országunk irányításához bátorságra, bölcsességre és jó szívre van szükség. Ez a legény bebizonyította, hogy benne mindhárom megvan!


- De hiányzik az egyik lába! Hogy fog megvédeni, ha megtámadják országunkat?
- Arra ott vannak a katonák, neki elég, ha jól irányítja őket.


 Az öreg király elgondolkozott azon, amit a lánya mondott, és belátta, hogy keresve sem találhatott volna jobb királyt az országának. Áldását adta hát az esküvőre.
 Másnap megkezdődött a lakodalmi ünnep, ami hét nap, hét éjjel tartott. Én is ott voltam, ettem, ittam és megígértem, hogy cserébe elmesélem nektek a féllábú király történetét, hogy lássátok, bárki elérhet bármit, csak hinni kell benne.

***********************




8. HAZAI TÁJAKRÓL

NAGY VENDEL   LEGÚJABB VERSEI

DUÓ VERS   SZAUER GERTRÚDDAL

ÁRNYAK A  FALON 

Szauer Gertrúd



Fehér falra nézve
árnyakat látok.
színes világom már
szürkére  váltott.
nem gondoltam hogy
így is maradok,
sötét nappalaim
elébe futok



Nem maradt már más én nekem
Csak a hangok szép szavak,
És a versek rímeiből
Összetákolt gondolat!
De azok csak jőnek sorra
Megcsodálja a világ,
Sokan mondják, kitalálom,
Lelkük szép gondolatát



Elszaladt az élet,
messzire futott.
bánatot, örömöt
vegyesen hozott.
két kézzel kaptam
a  jobbak után,
rosszat is fogadtam
sután és bután.



De ha visszanézek családom körébe,
Nem bánom az elszállt évek sorát mégsem!
Rengeteg szép dolgot adtam a világnak,
Tán felét sem tudják, akik kritizálnak!
Haladok az Úton, amit célul tűztem ,
Boldogság volt nekem , ha könnyedet űztem
Ha majd el kell mennem árvább lesz a világ ,
De akik szerettek , hallják versem szavát !
  


Feketéllő  árnyék
Nagy Vendel
játszik a  falon.
megismerni vélem
fura alakom
egy ismerős  ott,
áll a  balkonon,
lefolyik az árnyék
barna alkonyon.


Tovatűnik lassan,
Akárcsak a hangom,
Ahogy a szűk utcán,
Utánad kiáltom!
„Állj meg kérlek, fordulj felém,
Ne legyen több árnyék,
Add meg nekem, Amire én
Tiszta szívből vágynék!”



Ha  a  Nap korongja
az égre felszalad,
minden újra indul,
fentebb, és alant.
felragyog a  fény,
szobám rejtekén
ott írom a  versem
mindenkinek én.



Pegazus hátán ülve
vágtat a  lelkem,
sörényébe kap,
mindig a  kezem.
vidd magaddal  most
összes  hódolatom.
a  Parnasszusra felhágok,
olvassák talán
sok - sok  gondolatom.

2017.  július  06.

....................................................


HANGULATI VERS
NAGY VENDEL : TŰNŐDÉSEIM  OKÁN




Hosszú szőke hajam

 vállamig leért,

 idő viharában

 kihullott már rég.

 csábos szemem kékje

 megfakult elébb,

 nem tükrözik benne

 a  tenger és az ég.

 a  torony óráját

 csak füleim hallják

 izmos ifjú testem

 száz kilóra vált,

 cirkusz kerítése

 fogamra mutált.

 ha eljön a  múzsa

 homlokomra száll

 megcsókol a  mázsa,

 mondván talán.

 frissen húzott

 napsütötte

 ropogós párnával

 vár az ágy,

 csak az álom nem jön

 hiába a  fáradtságom.

 elhessegeti némi

 kínzó gondolatvilágom,

 mely homokóra testemet

 derékban elköti,

 kuglibábként  dőlve

 zörögve fellöki,

 Akár A kugligolyó..

 elmúlik minden

 ahogy a délibáb,

 forró lebegés után,

 vagy a  szivárvány,

 ha az idő

 futó záporra vált.

 hol gémeskút rúdja

 figyelmezteti  a  betyárt,

 honnét várja a  zsandárt.

 kocsmáros lányának dolga volna   ez,

 ha vész van a  gém

 ég felé meredez.

 kútágashoz húzza

 rákötött kolonca,

 ne lepje meg soha

 vármegye bolondja.

 s  hogy ne gondolja bárki,

 jó munkát és ,

 szép öreg asszonyt

 ritkán lehet látni.

 bent a  kármentőnek

 ablakát becsukod,

 ma már pálinkádat

 jobb lesz ha eldugod.

 drága helyett az

 olcsóbbat adod.

 egy tetszhalott,

 s  egy félig holt

 arcát locsolod

 a  hideg vízzel

 egy felmosó vödörből,

 hisz tüzet oltani

 jó a  koszos vödör.

 s  talán már minden egyre megy,

 hiszen  röpke évszázadok óta

 Földünket egy gyilkos

 sáros hógolyónyi üstökös

 végleg megcélozta.

 nemsokára örökre kihalunk,

 akár a  dinoszauruszok,

 ha felrobbanunk.

 nem biztos hogy minket visz el

 egy másik vándorló bolygóra,

 Noé űrhajója,

 amelyik már egy

 csillagközi űrutazásra vár

 a  féreglyukaknál.
 biztosan nem énreám.

2017.  július  26.

................................................


HANGULATI ELEMEK

NAGY VENDEL : SZEMKONTAKTUS



Mondják a  pénz nem boldogít,

 a  dolognak valóság tartalma  van,

 de mégis hamis a  tézis,

 mert az sem boldogít, ha nincs.

 én már csak tudom.

 a  dolgok jelenlegi állása olyan,

 mint a  tárogató hangja,

 messziről szép.

 s  jobb ha elindulunk

 ilyenkor sietni,

 hasznos munkát végezni.

 majd ha megérik gyümölcse,

 ügyelnünk kell nehogy

 egy  féreg előbb megegye.

 hiszen a  szemesnek

 jár a  világ,

 vaknak az alamizsna.

 a  lábamon alig, alig, alig,....

 mégis elhányok  a   falig,

 ha erjed bennem a  lé,

 s  a  borsónak van a  legnagyobb

 alkohol tartalma,

 mármint a  falra hányt borsónak.

 eta tapéta..

 majd legördül róla.

 minden mindegy alapon,

 akár a szélső háznak,

 mely állja a  vihart,

 s  a  szél átjárja.

 megemelem nekik a  kalapom.

 nem tudom számít e  ez még?

 hogy van e  még értelme?

 van e  még saját hazám?

 hisz globális a  világ.

 nincsen karácsonyfa,

 csak közösségi fa van,

 egy idő óta,

 sok az idióta.

 Jézus kezét a  vasszeg átlyukasztja,

 kínzó  alkalmatosságon végzi,

 ami épp egy keresztfa.

 ma már sokszor megtagadva.

 ki, vagy mi az,

 mi a  másikat szenté avatja?

 legfontosabb az ember arca.

 bánat, öröm, küzdelem és érzelem

 tükröződik rajta.

 mégis legtisztább a  szemek kontaktusa.

 érzelmi kontrasztja.

 ha belenézel látod,

 ha hátat fordítasz  érzed,

 a  szúrós tekintetét,

 messziről megérzed  ha néz.

 csak egy halottnak fordíthatsz hátat.

 ki egyenes veled

 belenéz szemedbe,

 lelát a  szemfenékre,

 vagy még mélyebbre,

 egészen a vesébe.

 ki bűnös, vagy hamis,

 az lehetsz magad is,

 kerüli a  tekinteted.

 de ez már egy másik traktus,

 a  mindent eláruló

 szemkontaktus.

 mindezeket megsejted,

 mint őz az esőt,

 akár ha gróf  az illető,

 főleg a  szagról,

 pláne  vakon.

 csip csip csóka,

 vak varjúcska.

 s  a  holló a  hollónak

 nem vájja ki a  szemét?

 dehogy is nem...

 lehunyta két szemét a  két szemét.

 mit gondolsz , a  táborokban

 legelsőként miért a  ruhát vették el az emberektől?

 majd csak később az életét.

 ez tiszta pszichológia,

 hisz a  szemérmes ember

 van legjobban kiszolgáltatva. 

 régen természetes volt ez
 a  dzsungelekben.
 mindenki meztelenül született,
 csak később elvetemedett..

2017. 07. 28.

***********************
9. ARCKÉPCSARNOK

GERENCSÉR HAJNALKA   RIPORTSOROZATA
VÁLTOZTASSUK MEG A SZEMLÉLETET
ALKOTÁSSAL SZEBB AZ ÉLET

Riport KAPITÁNY MARIKÁVAL

- Hol születtél?
- Őriszentpéteren születtem,  Vas megyében az Őrségben. 1952. 06. 02.-án.

- Mesélj egy kicsit a gyermekkorodról!
- Az életemet úgy kezdtem, hogy 3 hónapos koromban tetszhalott voltam betegségem által, drága szüleimtől tudom. Majd 1953 májusában elköltöztünk Bakonyszombathelyre és itt építettek házat szüleim, ahol a gyermekkoromat éltem. Amire visszaemlékszem, szép emlékeim vannak.
Kicsiként sokat játszottam a testvéreimmel, télen a hóba belehemperegve Jézuska alakot csináltunk, hóembert készítettünk, szánkóztunk, jégen csúszkáltunk, élveztük a tél örömeit. 
A házak előtt volt egy kisebb tó a partján rengeteg mocsári teknős volt, és igyekeztek belemenni a tóba. A teknősökkel játszottunk, hogy melyik ér be előbb a vízbe. Sajnos a tó azóta a teknősbékákkal együtt eltűnt. Gólyákkal kergetőztünk a réten, mezei virágot szedtünk és koszorút kötöttünk belőle, amit a fejünkre tettünk. Majd iskolás lettem, másodikas voltam mikor egy kegyetlen dolog történt velem. Tanítási óra alatt a hátam mögötti lány megbökte a hátamat és én odanéztem. A tanítónő észrevette és odahívott magához, mondta, hogy tartsam ki a kezemet. Akkor elő vett egy botra húzott gumicsövet és avval nagyon elverte mind két kezem fejét, ami azonnal feldagadt, hurkás lila lett, nagyon fájt. A kezem fejét sem tudtam behajtani, édesanyám 3 napig borogatást tett rá. Édesapám, amikor meglátta, kérdezte miért kaptam. A tanítónőhöz elment és megmondta neki, hogy ne merészelje ezt a verés formát senki gyerekével megtenni még egyszer, mert annak súlyos következménye lesz!  Mikor felső tagozatos lettem örömmel mentem nyári szünetekben kapálni az Állami Gazdaságba a társaimmal együtt, persze bért is kaptunk érte, amit boldogan adtam át szüleimnek. 
Édesanyám megtanított varrni - szabni, szerettem olvasni, rajzolni, tornázni, minden érdekelt.
Gerencsér Hajnalka


- Mesélj a szüleidről, a testvéreidről!
- Édesanyám és édesapám egyforma jelleműek voltak, nagyon barátságosak, segítőkész természetűek és humorosak. Édesanyám 8 gyermeket szült, az első fiúgyermeke 3 napos korában meghalt. 
Felneveltek 7 gyereket, ebből 6 lány és 1 fiú. A fiú, aki a bátyám volt, 35 évesen tragikus balesetben meghalt, hatan maradtunk lányok. Tatán lakik 3 testvérem,  Éva, Katalin és Margit a másik kettő a közelemben Erzsébet és Judit. Drága édes szüleink még megérték az 50-ik házassági évfordulójukat,  pár év elteltével édesapám meghalt és 11 hónap különbséggel édesanyám is követte Isten országába. 
Továbbra is jó testvérek maradtunk, igaz ritkán tudunk találkozni, de annál nagyobb örömmel.


- Hova jártál iskolába?
Kapitány Mária
- A bakonyszombathelyi általános  iskolába.

- Szerettél iskolába járni?
- Igen szerettem.

- Szereted a természetet?
- Imádom a természetet.

- Van kedvenc helyed? Ha igen, hol van?
- A kedvencem Bakonyszombathelyhez tartozó Feketevíz puszta. Ott az erdőben vannak a tavak.

- Mi a hobbid?
- Festészet, fafaragás és minden, ami érdekel.

- Hány idegen nyelvet beszélsz?
- Sajnos nem beszélek idegen nyelvet.

- Mi a véleményed a barátságról?
- A barátság nagyon jó dolog, megismerni magát az embert és belsőértékét. Szükségünk van egymásra.

- Sok barátod van?
- Igen, nagyon sok barátom van.

- Mesélj kérlek a jelenlegi Családodról és Magadról!
- Az első kapcsolatomból van 45 éves fiam Zoltán, aki nőtlen, csalódás által -  Ő külön él. A második kapcsolat, illetve házasságból születtek lányaim, ikrek: 39 évesek Tímea és Brigitta és a legfiatalabb fiam Gergely, 32 éves. Van öt gyönyörű fiú unokám, a legidősebb 21 éves, 18,14, 9 és a legfiatalabb másfél éves.  Imádom gyermekeimet és az unokáimat is, hála Istennek Ők is viszonozzák szeretetünket. A nagyfiam és a lányaim Bakonyszombathelyen laknak családjukkal, a legkisebb fiam Egerbe nősült. A testvéri szeretetet, az összetartozást így is ápoljuk, ahogy tehetjük, a látogatás nem maradhat el.
A férjem sem marad ki belőle hisz édesapjuk és Ő maradt a családi fészek őrzőjeként otthon. Mivel hogy én vállaltam munkát  a Svájci frankos kölcsön végett, így nagyon kis időt töltök otthon. Idős beteg gondozását vállaltam el, ami 24 órás felügyelet jelent. Ott élek, ahol dolgozom, és 2 hetente megyek haza 3 napra a családomhoz, és akkor van igazán nagy öröm.


- Apropó... munka. Mivel foglalkoztál, mi volt a munkád?
- A munkám többféle is volt, így a foglalkozásom is. Dolgoztam gyárakban, mint szövőnő majd varrónő, Művelődési Otthonban hivatalsegédként, és mint idős beteggondozó.

- Szereted az állatokat?
- Igen szeretem őket.

- Melyik évszak a kedvenced?
- Nincs kedvencem, mindegyik évszakot szeretem, mindnek megvan a szépsége.

 - Mi a horoszkópod?
 - Ikrek jegye.

- Inkább nőies vagy inkább kényelmes ruhákban érzed jól magadat?
- Nőieseket elsősorban, de a kényelmeset sem vetem meg.

- Szereted-e a bizsukat? A csipkéket?
- Igen szeretem őket, és hordom is.

- Hol élsz jelenleg?
- Jelenleg Veszprémben élek.

- Szereted-e a zenét? Milyen zenéket hallgatsz?
- Igen, a könnyű zenét elsősorban, de szeretem a komoly zenét is.

- Szeretsz sütni vagy főzni? Van - e saját recepted?
- Igen szeretek sütni és főzni is, van saját receptem is…

Joghurtos gyümölcsös pite
 2 csésze púpozott liszt, 1 csésze cukor, 2 egész tojás, 1 csak sütőpor, 1 csésze joghurt, fél deci étolaj és összedolgozom. Beleteszem a tepsibe és egyenletesen akkor simítjuk, 1 egész tojást habosra keverek, megszórom gyümölccsel, a tetejére is sokat teszek a gyümölcsből. 180 fokon sütöm.


- A modern kor vívmánya a számítás technika, az internet. Sokan furcsállják, főleg az idősebb korosztály, hogy barátságok köttethetnek úgy is, hogy nem is találkoztak az emberek egymással személyesen. Te osztod ezt a nézetet?
- Nem osztom ezt a nézetet, sőt nagyon jónak tartom.

- A televízió megöli az emberek közötti kommunikációt. 
Te ezt hogyan látod?

- Úgy gondolom, hogy is is.

- Mi a véleményed a Facebookról?
- Nekem nagyon bejön, jó dolog.

- Mi a véleményed a Gyógyító Művészetek közösségről?
- Nagyon jónak tartom, hogy ilyen szeretetteljes önzetlen segítő közösséget ismerhettem meg.

- Mit javítanál a közösségünk munkáján?
- Semmi javítást nem tennék.

- Éltél-e át életedben valamiféle veszteséget?
- Igen, sajnos többször is.

- Hogyan dolgoztad fel, mi adott erőt?
- El kellett engednem, a hitem Istenben és az akaratom segített.

- Milyen betegséget szenvedsz?
- Ízületi és asztma.

-  Nálad mikor és hogyan kezdődött ez a betegség?
- 30 évvel ezelőtt, hűléstől és erőltetéstől.

- Amikor kiderült a betegséged akkor a környezeted hogyan viszonyult a dologhoz?
- Segítőkészek voltak és jó tanácsokat adtak.

- Ha a lelkünket ápoljuk, akkor nehezebben alakulnak ki a betegségek?
- Igen én így gondolom és tudom.

- Ebben az érdekvilágban elsikkad a lényeg, az ember. Kihalóban van a szeretet. Neked mi a véleményed erről? Aki érzékeny, azt épp a lelken keresztül lehet beteggé tenni, de a gyógyulása is a lelkén keresztül történhet... a szeretettel. Hiszel-e a szeretet erejében?
- Igen hiszek a szeretet erejében és tapasztalom. A szeretet olyan, mint a kenyér és a víz, éhezünk és szomjazunk rá!

- Miben hiszel és mi ad erőt a nehéz időszakokban?
- Hiszek Istenben és magamban.

- Mit gondolsz, a sérült embereknek mi lenne az a dolog, ami elősegítené a gyógyulásukat?
 - Az odaadó szívből jövő szeretet és segítő készség.

- Sokaknak a vallás ad erőt ahhoz, hogy küzdjenek a gyógyulásért. Neked mi a véleményed a vallásról? Hiszel-e Istenben? Vagy másban hiszel?
- Hiszek Istenben!  A hit ad erőt. Mindegy milyen vallás  ,, Hit " van mindegyikben.

- Mit tehetnénk a szemlélet jó irányú megváltoztatásáért?
- Csak is a pozitív gondolkodással, a szeretet meggyőzésével érhető el.

- Sok egészséges előítéletekkel fogadja mozgássérülteket. Sok esetben azonosítja Őket az értelmi sérültekkel. Hogyan lehet egy ilyen szituációt intelligensen lereagálni?
- Nagyon egyszerűen, kedves mosollyal szemébe mondani, hogy kerülhet ő is ebbe a helyzetbe...

- Azáltal is jobbá válhat a szemléletváltoztatás, hogy a mozgássérült elfogadja a segítséget. Hogyan és miben tud segíteni bárki?
- Igen, akár anyagiakban, vagy neki megfelelő munkaajánlás, vagy éppen ápolás.

- Az akadálymentesítés törvénye jogerős, mégsem lehet rengeteg helyre bejutni. Számomra az is érthetetlen, hogy néhány üzlet akadálymentesítése abból áll, hogy az ablakokban, jól látható helyen tábla jelzi, vigyázat lépcső... vigyázat küszöb...
Sok mozgássérült ember számára egyetlen lépcsőfok egy soha ki nem nyíló ajtóval ér fel. Az egyenlőségi törvénynek azt kellene biztosítani, hogy ne a körülmények, hanem az illető akarata döntsön arról, hogy hova szeretne bejutni. Neked mi a véleményed?

- Igen, nyilvánvaló, hogy az illető akarata döntsön róla és érvényesüljön.

- Mi a véleményed az esélyegyenlőségről? Ez hogy valósul meg a való életben?
- Ha egyenlő emberként tolerálnak és úgy is kezelnek.

- A magyar nyelv gazdag szókinccsel rendelkezik, mégis szép számmal találunk bántó szavakat, amelyeket cseppnyi odafigyeléssel kiiktathatnánk a szóhasználatunkból, és máris egy kicsit jobbá válna a világ. Mi a véleményed arról a szóról, hogy fogyatékos?  Használod, vagy behelyesíted valamilyen szóval a mindennapokban?
- Soha nem mondom a fogyatékos szót, nincs a szótáromban. A sérült szót használom.

- Van olyan dolog, ami hiányzik az életedből?
- Semmi nem hiányzik. Ami kell, az megvan.
 
Kapitány Mária festményei -1-

 
- Mi az, ami az életedben a legnagyobb élményt jelentette eddig?
- Amikor az első kiállításom volt Tatabánya Művelődési Központjában.
- Gyönyörű képeket festesz. Mióta foglalkozol ezzel?
- Köszönöm szépen.  1988 - óta.

- Milyen témájú képeket alkotsz szívesen?
- Tájképeket, portrét, csendéletet, tehát mindent.

- Hány kiállításod volt?
- Eddig kettő.

- Milyen díjakat kaptál képeidért?
- Elismertek, de nem díjaztak, zsűrizésre kértek volna pénzt, de elutasítottam.
 Igen, általában, ha zsűriznek, akkor egy jelképes összeget szoktak kérni. Olyan ez, mint a gyerekek megmérettetésére szolgáló iskolai versenyek nevezési díja.

 - Az elkészített képekkel otthonodat díszíted, vagy ajándékozni is szoktál belőlük?
- Igen pár darab van otthon, kb. 300 db festményem van.  Eladtam potom pénzért, és elajándékoztam.

- Az otthonodat és a kertedet több ember nagyságú báb díszíti. Mióta készítesz ilyen aranyos bábukat?
- Valóban így van, de nem csak bábokat készítek, hanem szobrokat is faragok. A bábokat 4 éve kezdtem készíteni. A szobor faragást kb. 15 éve, sajnos azokról nincs fotóm. Elajándékoztam azokat is.

- Egy alkalommal a közösségünkbe feltettél népművészeti ruhákba öltöztetett babákat. Hímzéssel is foglalkozol?
- Igen, gyönyörűen hímzek és varrok ruhákat is.

- Milyen céljaid vannak?
- Gyógyítás, festés és faragás.

- Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést!  Alkoss szépeket és élj mindig ilyen őszinte szeretettel szívedben, azáltal szebb lesz a világ!








Kapitány Mária festményei - 2-
***********************

10. ELMÉLKEDÉSEIM

TÓTH ENIKŐ : A KERESZTBE ZÁRT VILÁG


 Amikor megszületett még nem gondolta, hogy évezredek világa fog hódolni neki. A nagy farönkből, melyből elkészítették, magában hordozta az élet titkát. Aztán kész lett a nagy fakereszt és rá kifeszítettek egy embert.
 Fájt neki a halál szaga és a vér is kellemetlenül érintette, mely végigcsorgott erős karjain. Nem értette, miért pont rajta áldozzák az élő embert. Tudta, valaha ő is élő fa volt, de ez egészen más. Az ő testének anyaga sokkal erősebb, mint az emberé, hiszen mi is az ember? Csupán hús és vér, és pillanatok alatt az enyészeté lesz az idő tengerén.
 De a kereszt csak állt, eltűrve önmagán sok-sok ember halálát, már bele is kezdett törődni, amikor történt valami. Meglátta magát a templomok tetején és a kereskedőknél mindenféle anyagokból elkészítve. Nem értette, mi történhetett, miért van szüksége rá a világnak. Sokan azt mondták neki azért, mert az ő szimbóluma lett egy új vallás alapköve. Aztán voltak, akik úgy vélték, vigyázni kell a keresztekkel, mert sok régi kultúrát tapos bele a földve törekvő fanatizmusával ez az új vallás. Emlegették neki isten fiát is, de ő nem értette, nem emlékezett arra, hogy őt érezte volna vérezni a vállain.

Tóth Enikő

 Teltek az évek és a keresztek csak sokasodtak. Fából már kevesen voltak, mint ő, sokkal inkább mindenféle színes fémekből készültek és rajtuk feszült valaki. Csak nézte a világot mindent belátó szemeivel és nem tudta eldönteni, miért csinált belőle csodát az idő.  Aztán egyszer érdekeset látott. Ahogy Magyarország felett jártak fáradt szemei, látta ám, hogy az ő hívei felnégyelnek egy embert. Nem értette, miért tűzik fel 4 várhoz a testrészeket, hiszen a várakon is a keresztek ékeskedtek. Ekkor érezte először, hogy szomorú, tudta, hogy az ő neve attól a naptól cimborázik a halállal. Itt már nem csak az ő vállán érezte a vért, sok-sok társa  követői ontották azt. Fájt neki, hogy miatta ősi hitrendszereket rombolnak le, és most először megnedvesedtek régi szálkás csontjai, sírt. De ez még csak a kezdet volt…
 Ahogy újra körülnézett az évszázadok felett nagyon furcsa dolgokat látott. Látta, hogy Jeruzsálem felett minden bíborban áll a vértől, és látott sok fénylő ruhás lovagot, akik vele , az ő alakjával mentek a harcokba. Ahol jártak, nem maradt semmi utánuk csak vér és halál. Csak nézte a kiégett házakat és a sok temetetlen testet, és a fájdalomtól teste kicsit megrepedt. Már nagyon régen állt egy helyben, de az idő nem fogott rajta csak a fájdalom. De a rossz dolgok mellett látott mást is. Látta Rómát, ahogy pöffeszkedő emberek bársonyokkal vonják őt körül, és élvezik az életet az ő színei alatt. Ez megdöbbentette, nem értette, hogy fér össze a vér és a bársonyba öltöztetett gazdagság. Sokszor figyelte, ahogy szónokolnak felette és csupa szép dolgot beszélnek a szeretetről és a békéről. Nagyon megtetszett neki egy ember, aki szinte puszta kezeivel épített fel egy templomot, s közben mindig a természet élőlényeihez dalolt. Itt biztonságba érezte magát, megnyugodott, hogy akik őt viselik lehetnek még jók is. Aztán ahogy tekintete beleveszett a múló időbe, megint mást kellett látnia. Máglyákon látott égni embereket, legtöbbször nőket, és ezek a szeánszok ismét hozzá közel voltak megtartva a templomok mellett a tereken. Elnézte a halálra ítélteket, arcukon néha a megvetés, néha a dac, néha a fájdalom volt látható. Feltűnt neki egy angyali arc, aki még a máglyán is imádkozott istenhez. Szemeiben a tisztaság ragyogott, pedig azt kiáltották rá, hogy boszorkány, és a kiáltozók közt nem egyet látott aki aznap reggel még a templomban a szeretetről beszélt. Ezt már végképp nem értette, nem tudta feledni azt a tiszta tekintetet, akit a halálba küldtek a keresztek alatt. Nem akart többet látni a világból, érezte szálkás teste egyre több helyen megrepedezget a nedvességtől, melyet könnyei okoztak. Elhatározta nem néz sehová ezentúl, mert akkor végleg elkorhad és a földre zuhan… El is telt sok száz év, amíg ezt kibírta, aztán egyszer felriadt . Szirénák hangjára lett figyelmes és arra, hogy lángokban áll a világ. Itt ért véget réveteg álma, hiszen újra a valóság ébresztette fel. Sok ember meghalt ebben a században és már minden más volt, mint régen. A levegőben vasmadarak szállították az embereket, a természet csodáit betonrengetegek váltották fel. Elámult a változáson, s ekkor benézett egy templomba. Ott valami egy szent katolikus anyaszentegyházról beszéltek, és hogy mennyi más keresztény vallás van… Elámult. Már a keresztekhez kötött hit is megbomlott. Ezért ölhettek hát annyi embert?
 Aztán tekintete végigsiklott az utcákon. Sok koldust látott, többet, mint valaha. A nők és a férfiak is megváltoztak, öltözetük már nem különbözött úgy, mint a régi időkben. Érezte, az emberiség elvesztett valamit a régi erejéből, bár mindig rossz szemmel nézte a változásokat, de ezek már érthetetlenek voltak számára. Egyszer szeme betévedt egy szintén kereszttel jelzett helyre, ami nem templom volt. Amit ott hallott, azon végleg elámult. A sátán művének tartottak egy új életlehetőséget, egy születendő gyermeket, miközben őt szorongatva imádkoztak nagy buzgón. Ezeknek nem elég, hogy a jelen életeket évszázadokon át megsemmisítették, most már a jövőt is el akarják pusztítani az elméleteikkel? Hamis szekták sokasága lepte el a földet, melynek csak a szimbóluma volt már a kereszt. Aztán Európa felett egy új vallást látott gyűrűzni, melynek hirdetői szintén sok halált követeltek. Volt, hogy hidakon robbantottak, vagy autókkal hajtottak a sétáló tömegbe. Volt, hogy templomban  végeztek ki egy idős papot, s közben azt kiáltották: Allah ahbar… Elfáradt, ismét lehunyta szemeit, mert mit lehet itt még látni jót egyáltalán. Aztán újra ébrednie kellett, fekete koromszerű füst gomolygott mindenfelé a Földön. Nem látott már embereket sem, templomokat sem, csak egy kiégett pusztaságot. Valóban az ember elpusztította a jövőjét - gondolta. Ürességet érzett és hideget, régi csontjai dermedten álltak az alkotás felett. Csak ő maradt, elpusztíthatatlanul, s ahogy karjaira nézett akkor vette csak észre, hogy nagyrészt hiányoznak már. Nem volt már kereszt alakja, a sok fájdalom lecsupaszította őt… Érezte, már sehol nincs rá szükség, hiszen az emberek alkották meg őt, s élete és hangulata mindig tőlük függött. Oly annyira könnyezni kezdett, hogy a földre zuhant a hatalmas, régi fakereszt. Úgy, mint isten utolsó hírnöke a földön, megsemmisült hát ő is. Ám végtelenbe látó szemei nem haltak meg. Nem csukódtak  le többé, éberen várták a percet, hogy talán egyszer újra élet lesz a földön és akkor majd az ember talán  nagyobb becsbe tartja a legnagyobb kincsét, az életét…

***********************
11. KARCOLAT

Véghelyi József : Negyvenhárom forint

    Az automata ajtó csendesen szétnyílt. Beléptem a posta felújított ügyfélfogadójába. Tudtam, hogy korszerűsítették, mert a munkálatok a nagy portálüvegek mögött az utca felől is látszottak. Régen voltam ebben a helységben, mert a klasszikus sárga csekkeket a feleségem szokta befizetni.

     A várakozás alatt van időm elgondolkodni, nézegetni az embereket, és ha a helyzet úgy hozza, hát régi ismerősökkel beszélgetni. Az új működési rendben nincs sorban állás. Mindig csak az lehet az ügyintéző ablakánál, akinek a sorszámát a gép jelezte. Külön biztonsági őr vigyáz a rendre, bár ez engem egy kicsit zavar, mégis belátom, hogy a mai világban senki és semmi nincs biztonságban, ott ahol nagy pénzforgalom van…

    Sokan voltak előttem, volt időm elgondolkodni a dolgok mai folyásáról, az egész pénzügyi válság minket is érintő hatásairól.

     Különös árú a pénz. Rossz kezekben gyilkos fegyver, jó kezekben áldás is lehet. Nagyobb mennyiség birtoklása gazdagságot, hatalmat, befolyást biztosít tulajdonosának. Gyakran érdemtelenül. Ajtókat csuk és nyit meg, szavazatokat ad és vásárol, kormányokat buktat és emel, bűnözőket avat szentté, az áldozatok szenvedéseit nevetségessé teszi, nincs erkölcse és nincs hazája, ezért gátlástalanul szolgál ki vagy tesz tönkre mindent és mindenkit!


A bankok…? A bankok pedig a világvallássá torzult pénzimádat templomai. Imái a kamat, profit; zsoltárai a követel, tartozik, behajtás! Eddigi életedben tanultál, dolgoztál, gyerekeket neveltél, egyszóval tetted, amit kell? ? Kit érdekel? A pénz mondja meg, hogy ki vagy és mennyit érsz. Rögtön „beáraznak”! Ha éppen „senki sem vagy”, majd ők segítenek megvalósítani a média  által gerjesztett manipulált álmaidat : még fedezet nélküli hitelt is kaphatsz, s ezzel „valaki” lettél a bank szemében!  Előléptetnek  hiteladóssá !  Ettől kezdve roppant nehéz lesz tőlük megszabadulni.  A pénz a Te zsarnokod. Oltárán áldoz fel szerelmet, életet, egészséget, emberséget, tisztességet, hitet, és minden olyant, ami a valóságban pénzben egyszerűen kifejezhetetlen.     

Ne háborúzz a pénz ellen, felesleges, mert biztos a vereséged. Most mégis elmondok egy velem történt esetet, amely pont ebben a helyiségben zajlott le jó tíz évvel ezelőtt, amikor még az egy forintosok is forgalomban voltak...

***************************
   Nagyobb összeget kellett befizetnem a lányom főiskolai kiadásaira. Sohasem tartok sok pénzt magamnál, csak a szükséges mennyiséget. Akkor is így volt . Szokás szerint kevés pénztár üzemelt, ezért szinte megszokott volt a hosszú sor. Kinéztem magamnak a vélt legrövidebbet és oda beálltam. Unalmasan teltek a percek, mert a várakozások mindig unalmasak. Előttem négy-öt ember lehetett, a hátam mögött is jó páran várakoztak már. Közvetlenül előttem egy húsz év körüli lány mobiltelefonnal szövögette a kis szerelmi életét valami sráccal. Mögöttem két idősebb asszony szidott egy harmadikat, később dicsért valamilyen reuma kenőcsöt. Szóval locsi-fecsi előttem és mögöttem is.

-  Értse meg asszonyom, hogy nem tehetek Önért semmit. Amíg az árvaellátási átutalás nem érkezik meg, addig nem tudom odaadni a pénzét! – hangzott kissé ingerülten a pénztárosnő hangja.
- De hát elfogyott az összes pénzem. Mi lesz így velünk? Nem tudok enni adni a gyerekeimnek – válaszolta keserűen, megemelt hangon az ablak előtt álló anya.

A választ már nem várta meg, úgyis hiábavaló minden. Megalázottan elfordult a pulttól és imbolygó léptekkel, könnyeivel küszködve megindult a kijárat felé. A helységben a mormogás egy pillanat alatt megszűnt… Páran sajnálkozva, mások értetlenül néztek végig a rosszul öltözött asszonyon. Senki sem mozdult. Mire mellém ért a szerencsétlen teremtés már patakzott a könnye. Nagyon erős szemüvege volt, kopott kis táskáját hóna alatt szorongatva úgy érezte, hogy rászakadt a világ összes terhe. Tehetetlen volt. Már majdnem a kijárathoz ért, amikor utána szóltam:

- Asszonyom, várjon! Mi a baj? Segíthetek valamiben? – kérdeztem
A többiek feszülten figyeltek, hogy mi sül ki ebből a lehetetlen helyzetből? Megállt, felém fordult. szemüvegét levéve törölgette könnyeit, s végül megszólalt:
- Tavaly meghalt az uram és a két gyerekkel magamra maradtam. Nincs senkim akihez fordulhatnék segítségért…! Az árvaellátásunk pedig még nem jött meg.

Összeszorult szívvel kotorásztam a pénztárcám után, elővettem belőle ötszáz forintot, és átadtam a meglepett anyának. Fel sem fogta, hogy mi történik vele.
Az arcára kiült a meglepettség és  értetlenség:
... Neki kéretlenül egy ismeretlen pénz ad? Neki, akibe eddig mindig csak belerúgtak, lábtörlőként használtak? 

 Elfogadta a felkínált összeget, egy köszönömöt morzsolt a fogai között, majd kitámolygott a helységből.

  A locsi-fecsi lassan megint visszatért a terembe, az előttem álló lánynak sikerült összehozni egy randit a sráccal, a mögöttem álló két asszony most az orvosaikat vette górcső alá, szóval helyre állt a rend… Végre én kerültem sorra a pénztárnál. Mechanikusan átadtam a kisasszonynak a feladócsekket és a pénzt. Rövidesen közölte velem a pénzküldés díját. Számolgattam a pénzemet, és sajnálkozva mondtam:

- Jaj, ne haragudjon, elfogyott a pénzem, negyvenhárom forinttal kevesebb van a szükségesnél! Hazaugrom a többiért és visszajövök.
- Uram, várjon! Láttam mi történt az előbb. Hivatalból nem tudnék Önnek segíteni, de magánemberként megtehetem. Kipótolom a saját pénzemből a hiányzó összeget. Majd ha egyszer erre jár, akkor megadja! - jött segítségemre a kisasszony.


  Most meg rajtam volt a csodálkozás ideje. Én még így sohasem jártam…! Megköszöntem a pénztárosnő jóságát. Egy halvány mosoly futott végig rajtam. Győztem! Ha rövid időre is, de győztem. Tudtam, hogy háborút a pénz ellen sohasem nyerhetek, de ezt a kis ütközetet megnyertem. A pénz most nem tudta megmondani, hogy ki vagyok, és mennyit érek! 
Jó érzés volt, nagyon jó!

***********************
12.MEGJELENT

NAGY VENDEL  NYOLCADIK  E.  KÖNYVE:

MOCCANÓ IDŐ - VERSVÁLOGATÁS
Kedves Vendi,
Örömmel jelzem, hogy az alábbi verseskötete a mai napon felkerült a MEK-be:
Moccanó idő : Versválogatás / Nagy Vendel
https://mek.oszk.hu/17100/17149

Köszönettel és üdvözlettel:  Góczán Andrea    MEK-könyvtáros
2017.  AUGUSZTUS   02.














........................................


Szia Vendi! Így az éjszaka közepén végigolvastam, sokoldalú és nagyszerű... Amíg friss az élmény, kreálok neked hozzá egy nyitóversikét, ha akarod, felhasználod...
 
Tóth Enikő: A moccanó időről...
Idő tengerének árján,
múlt és jelen együtt állván,
elhozva régi fényeket,
mikor a szerelem égetett,
leírva mi a hagyomány,
mi sok embernek mára talány...
S megadva mind, mi emberi,
a homokórát lassan pergeti,
s az idő elfogy néhány pillanat,
s az égbolt lassan meghasad!
Olvasd egészen, ne csak félig,
mert csontig hatol és vérig...!

........................................

MEGJELENT NAGY VENDEL:  8. E.könyve MOCCANÓ IDŐ CÍMMEL..   VERSVÁLOGATÁS
Moccanó idő : Versválogatás / Nagy Vendel


A NEM LÁTÓK ÍGY OLVASHATJÁK.

....................................

MEGJELENT, ÉS GYŰJTŐK SZÁMÁRA MEGVÁSÁROLHATÓ KORLÁTOLT SZÁMBAN
NAGY VENDEL  MEGSZÓLALOK  CÍMŰ  CD  VERS LEMEZE.
ELÉRHETŐ ÁR, TÁMOGATÓI ÁR.
ÉRDEKLŐDNI A  SZERZŐNÉL EMAILBEN

NAGY VENDEL: MAGÁNZÓ  - "NYIBA  KÖLTŐK IMÁI" DÍJAS ÍRÓ, KÖLTŐ


***********************

13. HALLGASSUK EGYÜTT...

DR. KOVÁTS GYULA ZENEI ROVATA
Kedves Vendi! Sok szeretettel küldjük a 11. zenei rovat anyagát szíves megjelentetésre. Baráti üdvözlettel: Róza és Gyula

..........................................

Jártó Róza
Zenei rovat 11. szám

Jártó Róza: Milyen – ilyen

Látod, milyen vagyok?
Öreg és fáradt,
mindent elfeledek,
 s leeszem ruhámat.

Sokszor elindulok
bele a világba,
s te utánam szaladsz,
nem leintve, kiáltva.

Dr. Kováts Gyula
Vannak olyan napok,
mikor teszek-veszek,
mosok, s a száraz ruhát
a padláson hagyok.

Fiókban keresem
a rég elveszett kincset,
s világosan látom
a nem létező nincsent’…

Köszönöm most Neked,
hogy fogod a kezem,
s hanyatló csillagom
a földön terelgeted!

Ez a számunk is egy szokatlan témát vesz elő, az időskor ismert betegségét, a szellemi leépülést.
Kiindulópontja a fenti vers, Jártó Róza: Anya! nézd, egy szép virág… című verseskötetéből. A költemény rezignált, őszinte hangvétele találkozott Gusztáv Mahler 5. szimfóniájának lassú tételével és annak csöppnyi részletével alkotott dallamokkal ölelt rímeket. Bár Mahler szimfonikus műveiben gyakran találunk atonálisba hajló részleteket, a megjelentett dallam egy nagyon letisztult, árnyalt, romantikus világot tár elénk. A zenei átirata némileg bonyolultabb hangzásúvá teszi az eredeti művet.
A darab egyik új jellemzője, hogy a hangos vers megoldás monológ helyett párbeszédessé vált, fokozva ezzel annak drámaiságát.
Természetesen a YouTube megosztóra is felkerült.

Kellemes elmélyülést kívánunk Jártó Róza és Derkovats Gyula


***********************
14. SZÉP KÉPEK

MÁTYÁS RITA KÉPES ÉS VERSES  ALKOTÁSAI

A BUDAI ART által kiírt Amatőr festőpályázat eredmény hirdetése:
A BUDAI ART által kiírt Amatőr festőpályázat 2017. eredménye: közönségszavazatok összesítéseként I. helyezett: Mátyás Rita: Szatmári szalmabálák című akril festménye. Ezúton is szeretném mindenkinek,  megköszönni a szavazatát, mellyel a közönségszavazat I. helyét nyerhettem el.
A kép 60x40cm-es akril festmény. A képről bővebben: Tavaly a Szatmár megyei Nagyecseden jártam egy a Szántó Sándor által szervezett népzenei, néptánc táborban. Hasonló hőségben faltuk a kilométereket.Engem lenyűgözött a táj, melyet úgy döntöttem, hazatértem után , meg kell festenem , mert annyira elvarázsolt a látvány.Több learatott, aranyló színű búzatábla mellett suhantunk. A búzatáblán elszórtan hatalmas, hengeres alakú szalmabálák  szinte ragyogtak a tűző napfényben. Ez a ragyogás fogta meg a képzeletemet, és ezt festettem meg itthon. Az arany színű learatott búzatáblán találomra ott hagyott hengeres szalmabálákat, ahogyan ragyogtak a déli napsütésben. A horizont ívelt formában  keretezi a búzamezőt sűrű sötétzöld magasabb és alacsonyabb  fák sűrűjével. A szatmári élményeimet versben, és képen is megörökítettem.
Itt látható a nyertes képem,és még pár ízelítőnek.
Képeim megtekinthetők a facebook-on:

Mátyás Rita: Nagyecsedi élményeim...

Magyarország keleti vidékén,
Szatmár megye szépséges földjén,
népzene, és néptánc lelkünk szép öröme,
egymásba fonódva, koszorúba kötve,
felmelegítették szívünket lelkünket.
Magyar táncot, zenét ünnepelt a lelkünk,
magyarságunk ízét, együtt ünnepeltük.
Bográcsban tűz fölött, halászlé illatoz,
est sötétjében,tárogató zokog.
Édes- bús dallama szívünkre rásimul,
táncoló lábunktól arcunk kipirul.
Nagyecsedi éjben, zeng a citeraszó,
furulya és doromb, kísér nótaszót.
Táborlakók dala messze száll a légben,
örömünknek hangja táncra kap a szélben.
Sír a hegedű, rákontráz a brácsa,
a nagybőgő adja, ritmusát a táncnak.
Dobbannak a lábak,kezek csattognak,
Lányokon a szoknyák, pörögnek, forognak.
Táncolva, dalolni, csak boldogan lehet,
Nagyecsedi folktáborban búdat temeted.
Magyar táncot, zenét ünnepelt a lelkünk,
magyarságunk ízét, együtt ünnepeltük.

2016. 08. 07.
Köszönettel Mátyás Rita

GRATULÁLUNK A  SIKERHEZ... A  SZERKESZTŐSÉG.. !

Mátyás Rita: Szatmári szalmabálák

***********************


15. VERSRŐL VERSRE  - KORTÁRSAINK ÍRTÁK

JÓZSEF  TIBOR : Vademecum  Gergye Imre verseskötetéhez

Kabátja fehér köntös,  feketével átfűzve, e  „rejtjeles” könyvecske, úgy megörvendeztetett.
„Hízott” lapján a „betűk” csak mákszemnyi pontok,  és száz emléket bontott,  a bősz áprilisi szél.
Alig vártam a reggelt,  akár tejre szomjazó  a feladatot lestem, mint „töltőtoll koptató”.
Április tizenegyre,  homlokon csókolt múzsám, és indult alvó kezem,  a gondolatok szárnyán.
Tizenkét kemény lapján, megannyi lett az  írás,  nevetés, sírás, „Vakság”, rímbeszedett szóvirág.
Vademecum, ha mondom, a kötet „nem jár velem”,  író, olvasó boldog:   Ez az együtt írt kötet!
Ha rongyosra olvasom,  a polcom büszkeségét,  hű leszek hozzá, boldog: befedem a múlt hegét.

Kaposvár, 2017. június 19.

...........................................

TÓTH ENIKŐ: Orgona ága

Orgona ága, lila ruhában,
emlékezzél az édesanyákra,
Májusi reggel anyáknak napján,
indul a gyermek,  dal csendül ajkán,
Szeme mosolyog, virág kezében,
S könnycsepp csordul az anya szemében

Orgona ága, sötétlilában,
emlékezzél az édesanyákra,
Felnő a gyermek, barátja hívja,
van már rengeteg, elrejtett titka,
Az anya kérdez, de nem kap választ,
tinédzserlélek néha elfáraszt,
Mulatni megy, de utolsó pénzén,
virágot vesz a nagyváros szélén,
így áll reggel az anyja elébe,
s könnycsepp csillan az anya szemében

Orgona ága, fehér virágban,
Emlékezz régmúlt édesanyákra!
Felnőtt a gyermek, virág kezében,
Temetőkertbe indul ki éppen,
Ott áll a sírnál, felnéz az égre,
örül, hogy eljött, s itt lehet végre!
Anyjára gondol, mára csak emlék,
Pedig pár éve ölelte őt még,
esőcsepp hullik, felette felhő,
Titkon reméli, álmában eljő,
 a sírnál a virágot rendezi szépen,
s könnycsepp ragyog a gyermek szemében…

.............................................

Mátyás Rita: Az örök szerelem...
(Az idézetek József Attila: Óda című verséből valók)

Rád gondolok kedves! Te drága emlék!
Hírt hozott rólad, a reggeli szél,
homlokom simítja, elönt melegség,
mintha bőröd illatát érezném!
"Minden mosolyod, mozdulatod, szavad,
őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld."
Felébresztesz bennem,régmúlt vágyakat,
bár rég takarja tested anyaföld!
"Elmémbe, mint a fémbe a savak,
ösztöneimmel belemartalak!"
Hagyom gondolatim sóvárogjanak,
kínzó hiányod, most is látogat.
"Csillagok gyúlnak és lehullnak,
de te megálltál szememben,"
A horizonton fények gyúlnak,
Te örök férfia életemnek!


2017. 07. 25.

.............................................

KOVÁCS JÓZSEF   KOPEK: Zord idők

Zord idők járnak mostanában felém,
Ritkán kényeztet a napnak melege,
Kiszáradt virágok éltem mezején,
Mint hulló csillagok esnek a földre.

Sok a hétköznap, ritka a vasárnap,
Minden elnémult már most körülöttem,
Csaló a szombat, mert ő is szabad nap,
De nem ünnepli őt, már az én szívem.

Szobrokat faragnék magam mására,
Puha az agyag, szétmállik kezembe,
Kihalt a remény, mi marad holnapra.
Csak kintről jön parancs árva lelkembe.

A szivárvány még tündököl az égen,
A Göncöl szekér készen áll az útra,
Még most kapaszkodok gyökereimbe,
De csendben várok,  saját csillagomra.

........................................

RÓZSA DEZSŐ: FARKASOK

Ne üvölts a farkasokkal,

Ha nem születtél farkasnak!
Amikor ők üvöltenek,
Akkor mások hallgatnak.


Falkában járnak egymást védve,

Mindenki megtanulta helyét,
S beleüvöltenek a szélbe,
Ők tudják, mit tesznek és miért!


Ne hidd azt, hogy ők nem félnek,

Falkában erősek csupán,
Együtt üvöltenek az égnek,
De meghalnak ők is egymásután!


Fölöttük az ég, alattuk a föld,

Ha arra járnak, mindenki fél,
A farkas minden nem-farkast megöl,
Mert tudja, hogy csak addig él!


S ha nincs mit enni, megeszik egymást,

Az életrostán kihull a gyenge,
Nem félték soha az elmúlást,
Hisz erre lettek megteremtve!


...............................................

OBENAUSZ TAMÁS VERSEI

LÉLEKVARÁZSLÁS

Komor arccal metrót unom s haladok.
Bezárom Héttoronyba magam én.
Eszembe jut sok vers, miket szavalok,
Szerelmet eszegetek, mint kenyérhéjt.

Külvárosok áldását már fogadom,
Hol énekem zenét dorombol el,
Mézédes óborát eliszogatom,
Hogy Altatója még takarjon el.

Érett koromra változik világom:
Életre kelnek újabb verseim,
Örömmel telve dalolok s próbálok,
Röpülök már Lélektől lélekig.

S örökké elfelejtem: az vagy bárhol,
Amivé gondolatod elvarázsol.

………………..........................……. 

S MEGSZÓLAL A HANG, AKI…

Sötét este színházba mentem,
karon fogott Marika párom,
én meg megfogtam most-már-örök-barátomat:
a fehér botomat.
Görcsbe szorult testem-szívem,
mit fogok ott látni,
mit enged látnom szemem,
lesz-e elég fény, hogy a színpadon
egy tárgyat nyakon ragadjon egy foton
és még élő receptoromba szállítson?
Mikor megérkeztünk, megkaptuk a magunkét:
két fülest és a működő készülékét.
Elkezdődött a darab, majd
megszólalt egy hang, amely
leírta a színt:
mi hol van,
ki mit csinál
és mit gesztikulál,
mit hol találnék
(ha látnék).
…és megszólal egy hang, amely
életre kelti
a Nagy Szürke Ködben-Feketeségben
megbúvó bútorokat,
embereket,
felöltözteti őket színekkel, formákkal,
ami eddig színes vázának tűnt:
most lett mozgó virágos szoknya,
s ha nem is láttam, sejtettem:
ott kell valaminek lennie, ami mozog és fontos.
És megszólal a hang, aki
összeköti a párbeszédek közti csendet,
láthatatlan-látható élettel tölti meg,
értelmet ad zajnak,
hogy ne legyen többé értelmetlen ricsaj,
és életre kelti azt, ami ott van, de nem látom.
S megszólal a hang, aki…
Keltsd életre a láthatatlan világot!
Láttasd a világot,
amit már nem látok!

 …………...........................……….

FOHÁSZ ÉS AMI UTÁNA JÖN

Áldassál, jó dicső bor! józan létet kikergess!
Ha iszlak: eltölt mámor; torkom vizet ne keress!
Szőlőtőkék nedűje, te végtelen csábító!
Szomjúság bő oltója, erotikus vadító!
Fehér bogyók itala, fanyar és édes dallam,
Bacchus vörös patakja, vér-illatú esthajnal!
Megházasítanak: szódát adnak hozzád,
Lépésekben mérnek, s a Házmester szól rám.
Zamatod édes méz, s ételt megízesíted,
Dió s gyümölcs ízű, majd’ nyelvet megnyal minden.

Boros palackom üres, kupám szomjazva tátong,
Kapaszkodom mindenbe: vaj’ ülök vagy még állok?
Szem-látomás gyötör, nehezedik tagom,
Kezem bizsereg most, hallom: jönnek hangok.
Szám összeragad jól, agyam valamit mond,
Kiáltanék egyet: tán én vagyok King-Kong?
Iszok, míg még lehet: üveg üres, hideg ráz:
Igyak vizet talán? részeg tudat bök énrám.
Ki józanít engem most? kenyér borom felszívja,
Ha fekszem, s forgatom főm, világot megmozdítja...

***********************


16.  VÉLEMÉNYEM SZERINT …OLVASÓINK ÍRTÁK

EGY NYÁRI VERSEMRE, NEGYVEN FOKBAN ...
PÁLMAÁGAK SUSOGÁSÁT HALLOM
Inyezsevokidli 2017, július 2. Idő: 08:42:48Osztályzat: 
Remekeltél, kedves Vendi!
Felüdülés volt, ez a kis meditáció!
Szeretettel:
Ildikó

............................................

Árnyak  a falon
deb.    2017, július 8. Idő: 10:06:27Osztályzat: Keserűséggel vegyes életöröm és szomorúság jelenik meg a versedben együtt, kézenfogva. A látás elvesztése miatti bánat mintha eltörpülne a múlt örömei mögött. Aztán mégis előjön újra a jelen, amiben már csak és kizárólag az egyetlen örömre fókuszál a vers, önmagára. Az utókor számára felmutatható produktumra, amihez látni sem szükséges.
A negyedik versszak mintha kilógna a többi közül. Bár pont itt van a visszatekintés és család öröme, ami megérdemli a bővebb szótagszámot, egységes 12-t. A többi versszak vegyes szótagszámú, öttől nyolcig való terjedelemben.
A vágy a Parnasszus tetejére, pótszer az elvesztett látás miatt, de inspiráló mozgatórugója az életnek is.
Ölellek Vendi. Szeretettel
deb
.............................................

Szeretettel ajánlom!.Laci
   FELHÍVÁS !
Mozgássérültek Veszprém Megyei Egyesülete, valamint Balatonfűzfő és Körzetének Mozgássérültek csoportja 2017. szeptember 9.-én 9 órai kezdettel 23. alkalommal rendezi meg a Fogyatékossággal Élő Emberek és Barátaik Országos Kulturális Fesztivál-ját. Várjuk a sorstársak jelentkezését akik szeretnének részt venni, legkésőbb 2017.augusztus 15.-ig a megadott elérhetőségeken.  Nagyon  fontos az olvasható és pontos kitöltés.

Étkezést  a helyszínen tudnak biztosítani, 1.000 Ft/fő (számlát adnak)
Jelentkezni az alábbi kategóriákban lehet:

O  vers és próza
O  ének (egyéni és csoportos)
O  zene (egyéni és csoportos)
O  egyéb kategória ( tánc, színjátszás stb.)
O  Produkciók bemutatásának időtartama:

Egyéni 5 perc, csoportos szereplés esetén 10 perc.

Kérjük feltüntetni a következő adatokat: név, cím telefonszám, produkció címe, szereplők létszáma,/ csoportos fellépők esetén külön mindenki nevét/ technikai igény.
Minden jelentkezőnek visszaigazolást küldünk.
Jelentkezési cím:

          HEGEDŰS JÓZSEFNÉ
          8175 BALATONFŰZFŐ, Árpád u.42.
          Mob: 06-70-362-5702.
                   06-20-563-6743 információ mindkét számon
Email: hegedusjulika@kabelduo.hu a jelentkezést E- mail - ben is  elfogadom.
A felhívás és a jelentkezési lap letölthető az egyesület honlapjáról:www. vmme81.hu
Nagy szeretettel várunk minden fellépőt, családtagokat és barátokat !
Nagyon szépen kérem a jelentkezőket a vissza jelzés pontos betartására. 
Kérek minden fellépőt ha a műsor sorrendjében külön kérése van jelezze mert a helyszínen a változtatás már nem lehetséges.
Megértéseteket köszönöm.

Balatonfűzfő, 2017. június 17.          
Hegedűs Józsefné szervező

- - - - - - - -  
Jelentkezési lap

„Glück Ferenc emlékverseny
Fogyatékossággal Élő Emberek és Barátaik Országos
Kulturális Fesztiválja „

Helyszín : Vágfalvi Ottó Művelődési Központ és Könyvtár
                Balatonfűzfő, /gyártelep/ Bugyogóforrás u.12.

Időpont : 2017. szeptember 9.-én 9 órai kezdettel.

Előadó vagy előadók nevei /kérlek olvashatóan /

…………………………………………………………………………………………….


 Cím:…………………………………………Tel:………………………………...........

Előadni kívánt műfaj megnevezése és címe:…………………...........................

……………………………………………………………………………………………..


Az előadáshoz milyen személyi segítségre illetve technikai eszközre van szükséged:

…………………………………………………

Ebédet 1.000 Ft-os áron a helyszínen lehet rendelni, számlát az étkezésről adnak.
Kérek minden fellépőt ha a műsor sorrendjében külön kérése van jelezze mert a helyszínen  a változtatás már nem lehetséges.
Ebben az évben a fesztivál után  egy szüreti mulatságot tartunk, aki szeretne ezen is részt venni kérem jelezze.
Jelentkezést az  alábbi címre várom:
Hegedűs Józsefné 8175 Balatonfűzfő, Árpád u.42. Tel:+36-70-362-5702
Email:hegedusjulika@kabelduo.hu

 Kelt………………………………                               ………………………….

                                                                                                    aláírás
 Adamecz László
+36/70- 235- 2733
http://lelekmuzsikusok.googlepages.com
Tatabánya, Léleksegítő alapitvány
www.leleksegito.hu
 ....................................

Kedves Vendi!
Engedd meg, hogy még egyszer és itt is gratuláljak neked címedhez!
Megérdemelt és elismerő...
A magazint most sikerült hamarabb elolvasni. A mostani valahogy több
írással érkezett meg lelkemhez, többet is kiválaszthattam volna, s meg
is tettem, mit többször olvastam el.
A sok élő gondolatod, amit a bevezetődben leírtál óriási! Mennyi
mindenben ugyanezt gondolom, csak én még nem írtam le. Merthogy így
leírni én nem tudtam volna...
A többi írás, mint a buszos történet, vagy éppen a magyarságról szóló
is mélyen megérintett.
A VV-be készült riportodat itt olvashattam, aa lapnak nem vagyok
előfizetője. De ha ismerlek is- sosem ismerhetlek meg igazán- találtam
rólad újat.
Szóval nyár ide- oda, megint minden elismerés a tiéd és a szerző sorstársaké!
András
www.jeneiandras.konyv.guru
 ............................................

Szia Vendi.
Igen, ezekre kell figyelni, nem a bunkókra :D
Csatlakozom Andráshoz. Mindennel egyetértek, amit leírt.
Üdv:Marica

…………………………………

A  707.  MAGAZIN KÉPEINEK LEÍRÁSA

1.Nagy vendel: Apám keze versénél. Nagy Vendel látható egy karácsonyi képen. díszes asztalnál ül egy piros kis fenyő és egy  alma gyertya látható az asztalon. Vendi  szemüveges kedves mosolyú, szőke hajú.  

2. NOVELLÁRÓL NOVELLÁRA
 ERDŐSNÉ ONDA MARICA: Az egész az én hibám
  Marica mosolygós fekete haja vállára omlik. barna mintás rövid ujjú blúz van rajta.  

3.VERSEK A  NAGYVILÁGBÓL... KORTÁRS SZERZŐK MŰVEIBŐL
 CSOMOR HENRIETT: Csomor Henriett fa alatt ül. rövid fekete hajú fekete szemű. farmer kabátban és rózsaszín kockás ingben van.
 KOVÁCS JÓZSEF  KOPEK: Mosolygós arcú fekete zakóban fehér ingben nyakkendőben van.
 Zsigai Klára Fekete rövid hajú. szemüveges fekete szemű mosolygós. fekete kabátban van.
 Adamecz László mosolygós barna szemű szemüveges.

4. A  "MOZDULJ EGYESÜLET" PÁLYÁZATÁRA
ÁRVAY MÁRIA  ÍRÁSA: VÁLTOZÓ IDŐK
Marika rövid barna hajú. Egy szürke bordós kőoszlopnak támaszkodik.

5. ARCKÉPCSARNOK
VÁLTOZTASSUK MEG A  SZEMLÉLETET!
GERENCSÉR HAJNALKA   RIPORTSOROZATA
Mindennap ajándék... Riport Szentesi Horváth Gyöngyivel
GERENCSÉR HAJNALKA: Egy árnyas lombú fa alatt áll. szemüveges kissé mosolyog. fekete hajú fehér rövid  ujjú blúzban van.
Szentesi Horváth Gyöngyi: Gyöngyi fekete rövid hajú,  szemüveges mosolygós.
Szentesi Horváth Gyöngyi egy alkotása. Az egész rajz szürke alapon van s egy rózsa szirmot ábrázol.

6. FOLYTATÁSOS NOVELLA
BURZA MÁRIA : A KÜLÖNC
 (FOLYTATÁSOS NOVELLA)
 Burza Mária fekete szövetkabátban áll világos barna ajtónál szőke göndör haja válláig ér.
 I. P. STEVE   VERSEIBŐL...
 I.P. STEVE Szemüveges mosolygós ősz hajú szakállas.
 BURZA MÁRIA   VERSEIBŐL ...
 Burza Mária komoly arcú vállig ér göndör haja. fehér blúzban van.

7. NOVELLA
BAGOLYNÉ SZŰCS ANDREA: Kabátok
Andrea barna rövid hajú. kék szemű mosolygós, fehér blúzban van, egy kis fehér plüs kutyusra hajtja fejét.

8. HAZAI TÁJAKRÓL
NAGY VENDEL LEGÚJABB VERSEI
NAGY VENDEL Piros zakóban s fehér ingben szavalja a versét.

10. ELMÉLKEDÉSEIM
TÓTH ENIKŐ : Örökölt öntudat
Enikő szőke hosszú hajú. mosolygós, lila pántos ruhában van.

11.  HALLGASSUK EGYÜTT
DR. KOVÁTS GYULA  ZENEI ROVATA
(Zenei rovat 10. szám)
ALTATÓ
Dr..Kováts Gyula őszes fekete hajú szemüveges komoly arcú.

12. GYÓGYULÁSOM
KUCHTA CSILLA ÍRÁSAI : Csilla fekete rövid hajú, mosolygós fehér blúzban van.

13. MEGJELENT
MEGJELENT NAGY VENDEL MEGSZÓLALOK CÍMŰ CD LEMEZE....ELŐADÓ .. NÉMETH NYIBA SÁNDOR
2017.  JÚNIUS  23.    -   A lemez a YouTube - n is megtekinthető.
NAGY VENDEL CD BORÍTÓJA
Nyiba díjas író, költő  megzenésített, versei.                                                         
Alatta a fotó,   vele egy vonalba jobb oldalt Nyiba Sándor fotója:
Szaval, zene:  Németh Nyiba Sándor
A Magyar kultúra lovagja
Sárga nagy betűkkel alattatok
MEGSZÓLALOK
DISC
S a cd szélén. hangszerelte: Németh Nyiba   Sándor és Papp Ernő,  a JAZZY rádió különdíjas zenésze.
a cd közepén pedig Braille írást tapogatnak  a kifinomult ujjak.
Az egész kép szürke alapú.  
A diploma kerete sötétebb barna belül pedig világosabb barna.
Fekete nagy  betűkkel  van  írva hogy diploma.  Aranysárgás rész amire a következők vannak írva.
A következő szövegrész nagy betűvel van írva  fekete betűkkel.
NAGY VENDEL
ÍRÓ, KÖLTÖ
RÉSZÉRE
NYIBA, KÖLTÖK IMÁI DÍJAT  ADOMÁNYOZOK
ALKOTÓ TEVÉKENYSÉGÉÉRT
BUDAPEST 2017. JÚNIUS 20.

ALATTA   KÉZ ÍRÁsSAL ÉS GÉPÍRÁSSAL VAN ÍRVA.
NÉMET NYIBA SÁNDOR,  IRÓ, KÖLTÖ  NYIBA SÁNDOR A MAGYAR KULTÚRA LOVAGJA.

14. ÍGY ÍRUNK MI
ÁRVAY MÁRIA   RIPORTJA  A  VAKOK VILÁGÁBÓL NAGY VENDELLEL  -  2017   JÚNIUSI LAPSZÁM
Marika rövid barna hajú. Egy szürke bordós kőoszlopnak támaszkodik.
NAGY VENDEL Piros zakóban s fehér ingben szavalja a versét.

15. VERSRŐL VERSRE  - KORTÁRS SZERZŐKTŐL
KUCHTA CSILLA:  Csilla fekete rövid hajú, mosolygós fehér blúzban van.
CSOMOR HENRIETT: Csomor Henriett fa alatt ül. rövid fekete hajú fekete szemű. farmer kabátban és rózsaszín kockás ingben van.
TÓTH ENIKŐ : Enikő szőke hosszú hajú. mosolygós, lila pántos ruhában van.
Mátyás Rita: Rita Fehér kalapban van.  Lila rövid ujjú blézer fehér blúz van rajta. mosolygós..
Szauer Gertrud mosolygós fekete rövid hajú, fekete szemű, fehér blúzban van. Egy foxit ölel, jobb oldalán picit látszik mechanikus tolókocsia.
Bognár Papp Irén szőke rövid hajú lila ruhában van. fejét az ablaknak támassza. 

17. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT
SOPONYAI MIHÁLY  ROVATA: A PETREZSELYEM:
SOPONYAI MIHÁLY ROVATA :  mosolygós vörös hajú szürke zakóban van.
Zöld apró selymes levelű s fehér a gyökere a zellernek. 
 ....................................................

Kedves Vendi!
Köszönöm szépen, hogy elküldted újabb remekedet.
Az elő- és utószavakra csak annyiban reagálnék, hogy igen, némelyik
írásod nagyon ismerősen hangzott :)
- hiszen, mint "hűséges" könyvtáros - annak idején én is gyűjtögettem,
noha a sorrend nem így alakult, a Magazinban pedig más alkotók művei
is "beleékelődtek", és így összegyűjtve, rendezgetve bizony egészen
más élményt nyújtott újraolvasásuk.
Az "átrágás" nem áll, az ismerős írások szépen, simán - lazán
sorjáztak, a cím alapján "ismeretleneket" (ilyeneket is felfedeztem) -
kíváncsian ízlelgettem-kóstolgattam, máris lementettem a levelezőből,
"megpucolgattam" a fölös kódoktól, és így semmi sem mentheti meg
attól, hogy újra el ne olvasgassam őket.

"Ezután csak rumot iszok,
de attól meg megvakulok."
(Hehehe, anno fiatal koromban szopogattam az erősebbeket is, némelyik
még ízlett is, de aztán szépen fokozatosan leszoktam róluk, az
anyatermészet figyelmeztetett, hogy nem nekem való itókák, de a rum
mint kedvenc megmaradt, süteményízesítő formában, persze alkoholmentes
formulaként, aroma gyanánt, még a bonbonokba rejtett igazi alkohol is
majd megfullaszt, ha mégsem tudnék ellenállni, és bekapok egy-egy
szemet - pedig a konyakmeggy és társai nagy kedvenceim voltak. Mosst
már csak az olajosmag-tartalmúakat tudom megenni, de igazi nagy
szerelmem az étcsokoládé minél nagyobb kakaó és minél kisebb
cukortartalommal.)
Köszönöm szépen az élményt, amit e kötetecske elküldésével okoztál,
nagyot alkottál és kíváncsian várom a többi műveidet, újakat és
régebbieket - újra csokorba kötve.
Szeretettel üdv.: Anna. :)
 .........................................

Szia Vendi.
Hogy van-e értelme?
Amíg egy igaz ember van a Földön, addig van. Ha Isten nem mond le rólunk, akkor mi sem mondhatunk le az emberiségről, vagy legalábbis önmagunkról semmiképp sem. Bármilyen is a világ, akárhány rossz ember is rombolja, nekünk az a küldetésünk, hogy törekedjünk a szépre, jóra, és köszörüljük a mások csorbáját, vagy a magunkét, mert, hogy mindenkinek van, az biztos.
Én nem adom fel, amíg az Isten ad hozzá időt és erőt!
Üdv:Marica
 .........................................

Kedves Vendi!
Majdnem eposz terjedelmű, de annál változatosabb tartalmú írásod.
Benne van csaknem minden téma fanyarul,gazdag szegény megítélések szerint
élvezettel olvastam, Köszönöm:Laci.

.......................................

KEDVES VENDI
Ez fantasztikus, erről jut eszembe egyik versem, majd átküldöm hogy te percről percre jobb vagy köszönöm neked de már én is kíváncsi vagyok, hol van nálad a hegy orma, hol a csúcs. ezeket a szavakat akár a "Megszólalok"- ba is beteheted az olvasóink írták rovatba, most ennyit és még egyszer köszi
KOPEK
 ....................................

VENDI...      Köszönöm ezt a minden érzelemre és minden értelemre kiható mély gondolatokkal átszőtt igaz verset. Ha a leírtakban foglalt személyessé lenne minden ember tulajdonsága, élete, tisztességes EMBERI lenne. Igen ! A szem a lélek tükre, de sajnos ma nagyon sok ember szemlesütve jár és ez szinte megalázó, ha nem mer valaki a másik szemébe nézni. Gyönyörű és elgondolkoztató vers! Még egyszer nagyon köszönöm
Márta 

***********************

17. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT

SOPONYAI MIHÁLY  ROVATA:  AZ ORBÁNCFŰ

(Hypericum perforatum)

Gyógyhatásai
Az orbáncfű egyre ismertebb, igen kiváló gyógynövény idegességre és depresszióra. Igazi diadalmenetben vonult be a XX. században az akadémikus gyógyítás világába. Németországban, ahol a gyógynövények alkalmazása nagyon elterjedt, az orbáncfűteát antidepresszánsként, általános hangulatjavítóként, stresszoldóként, nyugtatóként írja fel az orvos.

Soponyai Mihály
Szezonális depresszióra, lelki betegségekre, még dadogásra is ajánlják. Segíthet a nikotin- és alkoholfüggőség leküzdésében. Mivel igen erős immunerősítő hatása van, AIDS-es betegek terápiájának is része. Vírusölő tulajdonsága miatt HIV vírusnál, herpeszvírusnál, hepatitisz B és C vírusnál bizonyul hatásosnak. Használható még epehajtóként, görcsoldóként, vízhajtóként és nyálkaoldásra. Emésztésjavító, savcsökkentő hatása is van.

Sajnos éppen ezek a kiváló tulajdonságai provokálták azt a hisztériát, ami e növényt körülveszi. Nem győzik riogatni az embereket, mennyire veszélyes lehet az orbáncfű fogyasztása. Véleményem szerint, ha ésszerűen, mértékkel és odafigyeléssel fogyasztjuk, ami más gyógynövényekre is érvényes, nem lehet belőle baj.

Felhasználása belsőleg
Gyógyteát forrázással készítünk belőle. Álmatlanságra lefekvés előtt igyanak belőle egy csészével. Depresszióra, idegi panaszokra napi egy csészével ajánlok belőle az esti órákban. 6 hétig szabad folyamatosan inni, utána 6 hét szünetet kell tartani. Emésztésjavításra, epeműködésre étkezés után 15 perccel egy csészével fogyasszuk, alkalomszerűen. Savcsökkentésre napi egy-két csészével ajánljuk, étkezés után 30 perccel. Vírusfertőzésre napi 3 csészével kell inni, étkezés előtt.

Felhasználása külsőleg
Fertőtlenítő és sebgyógyító tulajdonsága miatt évszázadok óta használjuk az orbáncolajat a bőr nyugtatására.
 
Orbáncfű
Elkészítése: 
500 g vadon termő orbáncfűvirágra öntsünk 1 liter kukoricacsíra- vagy olívaolajat. Tegyük napra, és hagyjuk állni 2 hétig. Az olaj szép sötétpiros színt kap majd ez idő alatt. Szűrjük le, tegyük zárható üvegekbe. A felégett bőrt ezzel az olajjal kenegessük gyengéden. Az orbáncolaj jó visszérre, narancsbőrre és műtéti hegek gyógyítására is. Arcbőrbe is masszírozhatjuk, minden ránctalanító krémnél hatásosabb. Zúzódásokat néhány csepp olajjal átitatott kendővel kössünk be. Nyílt sebre tisztítás és fertőtlenítés után orbáncolajos kötést tegyünk, naponta kétszer cseréljük. Pajzsmirigy-alulműködés esetén orbáncfűolajjal masszírozzuk a nyelőcső két oldalán található pajzsmirigyet.

Figyelmeztetés
Vérhígító mellé nem ajánljuk, és azt is tudni kell, hogy a fogamzásgátló tabletták, antidepresszánsok, nyugtatók, epilepszia ellenes és fájdalomcsillapító gyógyszerek hatékonyságát csökkenti. Túlzott fogyasztása fehér bőrű egyéneknél fényérzékenységet okozhat.

Botanikai leírás
Gyűjtése
Hatóanyag
Története
Kutatások
A közönséges orbáncfű honos Európában, a mérsékelt égövi Ázsiában, az Indiai szubkontinensen, Észak-Afrikában. A Bükk hegységben is bőséggel terem. Korábbi népies megnevezése Szent János füve, mivel első virágzása általában június 24-re János, illetve Iván napjára esik. Az orbáncfűfélék (Hypericaceae) családjába tartozó, lágy szárú évelő növény. A leveleket a fény felé tartva sok áttetsző pont figyelhető meg rajtuk, amelyek illóolajtartók, szélükön fekete mirigypontok találhatók. Innen ered a perforatum megnevezés. Népies neve (lyukaslevelűfű) is erre utal. Aranysárga virágai 20-25 mm átmérőjűek, a hajtások végén bogernyőben állnak, a szirmokon mirigypontok vagy csíkok találhatók.

Egyben küldöm az augusztusi anyagot is.
Citromfű teakeverék (Az egészség védője)
Egészségünket megőrizni saját érdekünk, és bármilyen furcsán hangzik, Gyuri bácsi gyakran emlegeti, hogy állampolgári kötelességünk is. Tehát mindenki jól jár, ha vigyázunk egészségünkre. Ehhez elsősorban egészségesen kell élnünk – megfelelően étkeznünk, eleget mozognunk, megszabadulni káros szokásainktól.
Érdemes az egészségmegőrzésre, betegségmegelőzésre tudatosan odafigyelnünk, erre ajánlja Gyuri bácsi a Citromfű teakeveréket (Az egészség védőjét).
A Citromfű teakeverékből kellemes ízű tea készíthető, mely segít megőrizni egészségünket. Jótékonyan hat a szív és a máj működésére, salaktalanít, méregtelenít, megelőzi az ízületi bántalmak kialakulását. Nyugtató, stresszoldó hatású. A teakeverékben található növények védik egyes szerveinket.
A Citromfű teakeverék (Az egészség védője) összetétele: apróbojtorján hajtás, aranyvessző hajtás, citromfűlevél, erdei szederlevél, fodormentalevél, galagonya virágzó ágvég, erdei málnalevél.
Fogyasztása: folyamatosan iható egész évben, hetente két-három alkalommal, lehetőleg a reggeli órákban. Nem tanácsos ízesíteni. Szünet nélkül lehet inni, akár éveken keresztül.
Az apróbojtorján erősíti az immunrendszert.
Az aranyvessző májtisztító és epeserkentő hatással bír.
A citromfű nyugtató hatása miatt került bele a keverékbe.
Az erdei szederlevél segít megelőzni a cukorbetegséget, és szabályozza a vércukorszintet. Vas, kálium, kalcium, foszfor, magnézium, mangán, valamint réz is található benne. Magas az A- és C-vitamin tartalma és folsavat, valamint B1-, B6-vitamint, riboflavint, pantoténsavat, niacint is tartalmaz.
A fodormentalevél emésztésjavító hatása miatt került a keverékbe.
A galagonya a szív és az érrendszer munkáját segíti, az erek falait rugalmasan tartja. Segít normalizálni a magas vérnyomást.
Az  erdei málnalevél A-, B-, C-, D-, E-vitamint, vasat, kalciumot, foszfort, magnéziumot is tartalmaz. Ezek az összetevők erősítik a fogat, a körmöt, a csontokat, és védik a bőrt, erősítik immunrendszerünket:

Apróbojtorján
Aranyvessző
Citromfű
Erdei szeder

Jó egészséget!
Üdv: Soponyai Misi


***********************

18. SZERKESZTŐI ÜZENETEK

Kedves olvasó!
Ön a Megszólalok Művészeti Magazin legújabb számát olvassa.
Jelentkezését, hozzászólását a következő elérhetőségekre várjuk.
Postacím: MMM szerkesztősége 7100 Szekszárd József Attila u. 3
Telefon: 06 30 550 51 06   8-tól  20- ig.
e-mail: nagy.vendi54@gmail.com
Levelek, írások fogadása: skype címem  nagy.vendi54
Új email címem: nagy.vendi54@gmail.com

Magazinok küldése
MINDENKI MEGKAPHATJA SAJÁT E-MAIL CÍMÉRE.
……………………
Továbbá tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Művészeti Magazint teljes
tartalmát feltettük a Netre. Ez az új megjelenési forma a látók
számára készült, amely formázott betűket, színeket és képeket is tartalmaz.
Ennek elérhetősége a következő linken lehetséges:
http://megszolalok.blogspot.hu/
Tehát az eddig  megjelent összes számot  visszamenőleg is elérhetővé tettük
a fenti blogoldalon!
……………………
A lap ingyenes, kérje a szerkesztőtől. Írásaink tartalmáért az adott írás
szerzője felelős.
Köszönjük a külső munkatársak közreműködését.
A szerzői jogokat fenntartjuk.
Kérjük jelezze, ha megkapta, vagy azt is, ha nem kapta meg az újságot. Ha
elmenti, megmenti, bármikor előveheti.
Van olyan olvasó, aki kinyomtatta több oldalra a szöveget, és
összekapcsozva, lapozható olvasmányt kapott.  Így sem rossz!
Az oldal akadálymentes, olvasó programmal a vakok is elolvashatják.
Az esetleges sajtóhubákért elnézést kérünk.
Írott műveim megtekintése:
………………………………..
AZ ÖSSZES ELÉRHETŐSÉGEM..
gmail: nagy.vendi54@gmail.com
skype: nagy.vendi54

Megszólalok Művészeti Magazin
http://megszolalok.blogspot.hu/
www.megszolalok.blogspot.hu/
weboldal: http://nagyvendel.comxa.com
www.nagyvendel.comxa.com
……………………….
Facebook: csak beírod a facebook keresőbe mindhármat külön-  külön és meg is
találtad az oldalaimat: Megszolalok Nagy Vendel
………………………
Nagy Vendel Írásai
Megszólalok művészeti magazin  szerkesztő nagy vendel
……………………..

Könyvtár:

E. könyvek a  MEK- en
Magyar Elektronikus Könyvtár
https://mek.oszk.hu/13500/13542/#
www.mek.oszk.hu/13500/13542/#
........
Ez a  verses oldalam címe... www.pieris.hu
http://www.pieris.hu/szerzo/nagyvendel
........

KÜLFÖLDI ELÉRHETŐSÉGEK..
www.canadahun.com irodalom fórum
http://canadahun.com/forum/showthread.php?34311-Nagy-Vendel-Megsz%C3%B3lalok&p=3650150#post3650150
________________________________________________

Az Amerikai Egyesült Államokbeli  egyik link, ahol elérhetik magazinunkat.
A link: minnesotahungarians.com
...........
Kedves olvasóink!
Néhány operatív információt kell megosztani Önökkel. Sokan jelezték, hogy a
színes magazin blogoldalán mindig csak a legújabban feltett újság jelenik
meg, pedig a régebbieket is szeretnék olvasni. Ennek semmi akadálya nincs,
ugyanis ugyanazon az oldalon elérhető az összes többi is!
A megoldás a következő: a képernyő jobb felső részén látható a
"Blogarchívum" felírat. Ez alatt különböző dátumok és hónapok vannak,
amelyek mellett láthatók kis fekete háromszögek. Ezek tartalmazzák a régebbi számokat.
A háromszögekre kattintva  "legördülnek" azok az újságok, amelyeket abban a hónapban tettünk fel.
Most már csak ki kell választani kattintással a kívánt újságpéldányt. A
háromszögre újból rákattintva bezáródik az az év, vagy hónap, s újabb
újságot lehet kiválasztani olvasásra!

Még egy nagyon fontos információ! Mivel a memóriaterületünk véges, ezért
takarékossági szempontból összevontuk azokat az újságokat, amelyek azonos
hónapban jelentek meg. Általában kettő számot  jelent egy hónapban, ezért
ezeket egy blogba vontuk össze. Az összevonással még nem végeztünk,
egyenlőre csak a januárban és februárban íródottak kerültek egy blogba. Az
összevonást folyamatosan végezzük...A blogon belül két újságot vastag piros
csíkkal választottuk el! Így valahogy:

MINDENKINEK JÓ OLVASÁST, ÉS JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁNUNK.
AZ ÚJSÁG KÜLSŐ, ÉS BELSŐ MUNKATÁRSAI.
............
VÉGE-ENDE-KONYEC-FIN-END-FINÍTÓ
..............
MEGSZÓLALOK MAGAZIN 708..