André Kertész: Árnyékfestő
Magas létra kell, hogy
árnyékodat elérd;
ecsetedről nem fogy
a szín, mert a helyét
– magad másik felét –
űrrel jelölöd ki.
Míg kivetül eléd,
testét fára ölti,
keresed a szemét
– néz, mióta itt van,
hogy meglátta hevét
mozdulataidban.
Talán ő fest inkább,
ő a másik felét,
ha nem figyelsz, mindjárt
kipamacsol feléd – – –
árnyékod árnyéka,
tubusmaradéka.
Rátkay Endre: Bevonulás Jeruzsálembe
A szamár hátíve most
a dombhoz hozzágörbül.
Ki lábadról port lemos,
beléd szegődik csöndül.
Megtérni olyan nehéz
a tornyok vonzásába –
egy harang szemedbe néz,
átölel kondulása.
Madarat szállni tanít
(ha tudna, ő is szállna),
amíg képzete hasít
a hátad fölé szárnyat.
Amerre lép, ott korhad
fa és gyullad út pora.
Lehunyt szemhéján ott van
a közeli golgota.
Kapcsolódó írások:
- Szabó T. Anna: Hat gyerekvers Ördögkörből bökölődtök! Föltöltőkön tökölődtök! Könyököltök, sört öntötök! Lődörgő kölykökön győztök!...
- Várady Szabolcs: Ha Ady Endre írta volna; Fűzfasípon eldalolva (Babits Mihály: Cigány a siralomházban); Hófehérke rímbe szedve; sms az űrbe Sorsom ezerszer is elátkoz, Bús magyar csigasággal ver meg. És...
- Lator László: Időjárásjelentés-átiratok – Arany János: Zúg itt is, amott is; Ady Endre: Van forróságban Árnyékszékük; Babits Mihály: Hidegfront; Weöres Sándor: Sarkköri front Hahó, már kel a Nap, a Szent Nap. Virradton átok-Ég borongott....
- Tokai András: Ki tudja, hol van Port Fuád? Tokai András Ki tudja, hol van Port Fuád? Nézzük...
- Szabó T. Anna: Három alkalmi vers Várady Szabolcsnak a hatvanadikra „Egytől hogy telhetne ki, ami...