Kasszandrákkal tele a padlás, ami persze nem nagy kunszt: Hektor halott, a faló a parlamentben vakon megszavaz bármit, így a trójai demokrácia végnapjain siránkozni szinte kötelező. Mivel alkatilag magam is a város végpusztulását megjósolók soraiba tartozom, így advent környékén erőt veszek hajlamaimon (Kant szerint ez az erény), s vidám perspektíva felvázolásába fogok – persze csak kontrafaktuálisan.

Kezdem azzal, hogy mindenki félreértette a 2012-es világvégére vonatkozó indián jóslatokat: ezek nem a fizikai világ megsemmisülését jelentik, hanem a morális világ totális átalakulását. Pontosabban: akik eddig az erkölcsi világegyetem ellenségei valának, egy-egy könyv hatására csodálatos konverzión mennek keresztül (legalábbis Magyarországon így hatott az egyetemes erkölcsi forradalom), azaz itt nálunk „ment a könyvek által a világ elébb” – s 2013 januárjára a következő mesés helyzet áll elő.

BUDAI GYULA elolvasván az ELTE BTK Filozófiai Intézetéből elkobzott PLATÓN-összest kétségbeesve konstatálja, hogy eddig csak a barlang falán cikázó árnyakra vetődött, s élete hátralévő részét annak szenteli, hogy az ideák igaz világát próbálja megismerni, amihez még nagyon sok pályázati pénzen lefordított klasszikust kell tanulmányoznia.

GULYÁS GERGELY a klasszikus konzervativizmus megismerésére szánta el magát, s BURKE híres Reflexióiból megtanulta, hogy a konzervatív politikai filozófia az alkotmányos jogállam eszméit védi a forradalmi radikalizmus – mindenekelőtt a visszamenőleges hatályú törvényhozást szorgalmazó és kollektív bűnösségről szónokló jakobinizmus – ellenében, s ezután az „old whig” parlamentáris felfogás szellemében harcol a plurális politikai berendezkedés totalitárius ellenfeleivel.

HOFFMANN RÓZSA kezébe került CONDORCET közoktatási tervezete – az sem zavarta, hogy franciául kell olvasnia –, mely ROBESPIERRE rémes nemzetinevelés-koncepciója ellen íródott. A felvilágosodás utolsó filozófusától megtanulta, hogy „a következő nemzedék, ha tanítóitól készen kapott eszmékkel béklyózzák, nem szabad ember többé, hanem nevelői rabszolgája”, s ezentúl a szabad vitára tanító pedagógiai koncepciókat képviseli, az intellektuális bátorság és a morális autonómia eszméinek élharcosaként.

KOCSIS MÁTÉ konverziójához a BIBLIA olvasása járult hozzá. Az a passzus, mely szerint „az ember fia egy követ sem talált, melyre fejét lehajthatná”, azaz rájött, hogy Krisztus képmását üldözi a hajléktalanok személyében. Karácsonykor pompás vacsorát adott a kerület összes fontosabb terén a fedélnélkülieknek, s a lakossággal való konfliktus enyhítésére ingyenes mosdókat létesített az aluljárókban és a tereken.

KÖVÉR LÁSZLÓ BECCARIA híres művével a kezében ébredt. Azóta a halálbüntetés puszta gondolata is iszonyattal tölti el, és a megalázó bánásmód (melybe a politikai ellenfelek megfélemlítése is beletartozik) elleni nemzeti és nemzetközi küzdelem élharcosa lett.

LÁZÁR JÁNOS lelkét is a SZENTÍRÁS menté meg. Olvasván, hogy „nehezebb a gazdagnak bejutni a mennyek országába, mint a tevének átjutni a tű fokán”, az ember értékéről és megbecsüléséről gyökeresen más nézeteket kezd vallani, mint megtérése előtt.

MATOLCSY GYÖRGY esete nehezebb: neki az intellektuális konverzióhoz át kellett olvasni az egész ortodox közgazdasági irodalmat Adam Smithtől Hayekig, Ricardótól Keynesig, mert valaki csak akkor lehet eretnek, ha ismeri azt a teológiai tanítást, amit megtagadni készül. Nem volt könnyű arra a felfedezésre jutnia, hogy lehet valaki a rawlsi társadalmi igazságosság híve, vagy Hayekhoz hasonlóan annak tagadója, védheti Nozickkal a „minimal state” álláspontját vagy lehet etatista szociáldemokrata, csak matolcsista nem, mert a logikai konzisztencia teljes hiánya már akkor is csőd, amikor elgondolják, hátha még megpróbálják valóra váltani…

NAVRACSICS TIBOR egy diákkorában még jól ismert könyvbe botlott: MONTESQUIEU A törvények szelleme című művét újraolvasván, ettől fogva a hatalommegosztás politikájának és a bírói függetlenség elvének legelkötelezettebb híve lett, miniszterként kizárólag a jogállami normákat megerősítő törvényeket támogatott, s a jogbiztonság legkisebb csorbítása esetén nemcsak a magyar parlamentben, hanem az összes európai jogvédő fórumon is fellépett, amivel a strasbourgi emberi jogi bíróságon komoly elismerést aratott.

ORBÁN VIKTOR találkozott húszéves önmagával: visszaemlékezett arra, hogy anno Kontler László történésznek még azt magyarázta, hogy nekünk nem Burke konzervativizmusára, hanem TOM PAINE radikális emberjogi koncepciójára van szükségünk. S mivel Az ember jogainak már van magyar fordítása, az Age of Reason fordításába kezdett, visszavonván mindama szörnyűséget, amit konzervatív konverziója óta, az utóbbi 18 évben a felvilágosodás ellen mondott.

POLT PÉTER hirtelen kíváncsi lett arra, hogy kit is perel, és elkezdte olvasni KIS JÁNOS műveit. Már a Vannak-e emberi jogaink? is meggyőzte, hogy 99 évre szóló kinevezését az emberi jogok védelmének fogja szentelni (remélem, ez a kimondottan kontrafaktuális feltételezés nem kerül kétmillióba), az Állam semlegességéről szóló fejtegetések pedig arról, hogy az erőszakos ideológiai indoktrinációnál nincs szörnyűbb dolog a világon, s ha ilyesmit tapasztal, hivatalból azonnal eljárást indít.

SEMJÉN ZSOLT elolvasván néhány Szent Ferencről szóló könyvet, ha ezután nem is eteti az ég madarait (tudjuk, azokat nem kell), de lődözni sem akar többé rájuk, sőt még másképp gondolkodó polgártársaira sem. Bár attól tartok, ez még egy uchroniában is túl erős feltételezés…

TARLÓS ISTVÁN nem tudhatni, kit nevezett ki 2013. január 1-jétől az ÚJ SZÍNHÁZ igazgatójának, csak azt, hogy az első bemutató az ÁLLÍTSÁTOK MEG ARTURO UIT! hatalmas siker – Dörner Györggyel a címszerepben.

Kezdhettem volna e tényellenes történetet azzal, hogy „I HAVE A DREAM”, de mivel nekem inkább rémálmaim vannak, ezt jobb, ha hagyjuk. Vagy írhattam volna arról, hogy a „demokratikus ellenzék” (jé: megint divatba jött ez a fordulat!) mit tehet(ne), hogy 2013 januárja ne a „most tél van és csend és hó és halál” hangulatában teljék, mint a 2012-es, de azt a politikai konverziót, mely e téren valami biztatót hozhatna, így advent előtt sem nagyon tudom elképzelni. Még a felsorolt 12 dühös ember morális megtérését is könnyebben…

 

Kapcsolódó írások:

1. Ludassy Mária: Szabad gondolat „Cuncta ferit, dum cuncta timet” (mindenkit sújt, mert mindenkitől fél),...
2. Ludassy Mária: Elkészült a leltár? Ludassy Mária Elkészült a leltár? Az 1988-as esztendő számomra biztos...
3. Ludassy Mária: 1688, 1776, 1789, 1848, 1918, 1956, 1968, 1989 Ludassy Mária 1688, 1776, 1789, 1848, 1918, 1956, 1968,...
4. Ludassy Mária: Miért Rousseau? Jean-Jacques Rousseau sohasem volt a „rendes” filozófiatörténet figurája: személyét...
5. Győrffy Iván: Derűs önkínzás (Egy komoly ember (A Serious Man). Színes, feliratos amerikai vígjáték, 106 perc, 2009. Rendező-forgatókönyvíró-producer-vágó Joel Coen, Ethan Coen.) Az Újvilág legsebezhetőbb testtájainak szadomazochista élvezettel történő boncolgatása után most...