Stiller Kriszta: ennyire; nagyvérkör

 

 

ennyire

 

ma fogalmam sincs, mitől vagyok részeg

egy utca mélyén állok megzavartan

mint fák fejében apró szélütések

pár vérrögöd a nyúltagyamba varrtam

kitépem onnan nem venném a véred

te se tégy sínre, szebb halál kell, másik

nem bírnám ki, ha szétszórna az élet

szétroncsolódva sok-sok állomásig

hogy isten szeret, vagy pedig csak így ver

tök mindegy már, a józan észnek annyi

állj a hídra egy hozzádkötött szívvel

és majd ha intek, kezdj belémzuhanni

 

 

nagyvérkör

tegnap éjjel megint elhagyott az isten

azt hazudta, azért ment el, hogy segítsen

valami feltörne tüdőmből egy szívig

üvöltenék. minek? itt süketség dívik

kettévágott nyakkal fénnyel telt a torkom

oda hullottam, hol nincs már semmi dolgom

minden könnycsepp pára, felhő lettem részben

két szárnyatlan angyal zúg a széltörésben

szépen kussolok, míg tépnek hajat, vállat

mivel ez nem mese, nem beszél az állat

kicsit még érdekes a megszokott virtus

ünnepi mulatság, hétköznapi cirkusz

íme, hölgyek, urak: megnézhetik ingyen

hová folyok lassan, hogy tűnik el minden

megszemlélhető a valóság torz mása

megnyitott mellkasom minden dobbanása

ami a szívemen, uram: nincs a számon

bár téged kereslek, magam nem találom

 

 

 

 

Kapcsolódó írások:

Stiller Kriszta: Dal; Profán ima Tapintható vagy, de mégse, mint az isten szívverése. Mély szemed...

Stiller Kriszta: nullaóra; Játszótér alul vagy és én felül tüskeág a szív körül néhány...

Stiller Kriszta: Fülszöveg; A tündér – XXI. századi verzió Fülszöveg Péntek este volt, de én csak mosogattam. Megint minden...

Bächer Iván: Kriszta (Tóth Krisztináról) Az egyszemélyes bíráló bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2009...

Bíró Kriszta: Otthonka Állt nagyanyám a szobám ajtajában, elmaradhatatlan otthonkájában. Nejlondzsörzé, az...

 

 

Cimkék: Stiller Kriszta