Kürti Emese: Karácsonyi László műveiről

A Képzőművészeti Egyetem vizsgabizottsága elkerekedett szemmel figyelte, ahogy a 2003-as diplomavédésre becsattogott egy páncélos, sisakrostélyos alak, végig a folyosón, a diákok gyűrűjében, és megállt a saját magáról készült, életnagyságú fotogram előtt. „Nem én védem a diplomámat, hanem a diplomám véd engem” – érvelt Karácsonyi László, vagyis Les Xmas (Leslie Christmas) a lovagi páncélzatból, és a tét nemcsak számára volt nagy a produkció szokatlansága miatt, hanem a művésztanároknak is gyorsan határozniuk kellett, hogy mit gondoljanak a saját befogadóképességükről. Végül mindenki megkönnyebbülhetett, mert jóra értékelték a diplomamunkát, a lovagi páncélzat pedig később bekerült az Irokéz Gyűjteménybe, egyéb Karácsonyi-művekkel együtt.

Az oktatók zavarát az is növelhette, hogy a szerző festő szakon diplomázott, a mű azonban jócskán túllépett a romantikus tárgyalkotásnak azon a kétdimenziós felfogásán, amely az első években a Gulácsy és a Tóth Menyhért iránti vonzalomból táplálkozott, a síkszerűség félretolásáról nem is beszélve. A műfaji párhuzamosság sokkal jobban megfelelt a kreativitását folyamatos mozgásban tartó temperamentumának, amely ösztönszerűen válogat a műfajok között, nem téve hierarchikus különbséget a tradicionálisabb anyaghasználat vagy a saját maga által bevezetett újítások esetében. Ilyen újítása például a háztartási hypo használatával létrehozott, reneszánsz festményekre visszautaló sfumatós felület, amelyből a „hypo-realista” fogalom bevezetése származott. A kifejezés a művészettörténeti kategóriákkal játszik, Karácsonyi pedig a kortárs szubkultúrák vizuális nyelvébe illeszti, zökkenőmentesen, a festészettörténet ikonikus portréit, például a Sziklás Madonna jellegzetes arcélét.

Ezek a művészettörténeti parafrázisok föltehetőleg abból az ellenállásból születtek, amelyet az akadémiai képzés váltott ki a fiatal művészből, aki körülnézve azt tapasztalta, hogy nem létezik többé egyetlen kánon, hanem töredékekből és idézetekből áll össze a jelenkori kultúra. A posztmodernnek ez az alapkarakterisztikuma voltaképp remekül passzol Karácsonyi intuitív, a dadaizmus szellemi játékosságát a pop-art olcsó anyagok iránti vonzalmával kombináló művészetével. Amikor fest, például bizánci ikont, akkor az arany háttér előtt megjelenő angyal ugyanúgy idézet a közös semleges felületen, mint az űrkorszak jellegzetes szkafanderes figurája – meglepve bámulják egymást, s őket mi. A kultúrán belüli távolságok végül is lerövidíthetők, és a jelen korántsem veszi rossz néven, ha mulatságosan konfrontálják annak a bizonyos elveszett kánonnak valamelyik alakváltozatával.

Karácsonyi legizgalmasabb művei azonban objektek, a kerámianippektől a füvesített szobrokig. Nem az a fajta művész, aki leragad valamely megtalált ötleténél, és a végsőkig finomítja. Lesz majd másik, és valóban. A lovagi páncélnak elkészült a női változata is, aztán papírmasé szobrok következtek, egészen könnyű, Beuys didaxisát kicsúfoló, szemtelen nyulak, súlyosaknak álcázott trófeák, a kő és a fém hatását visszaadó, festett papírplasztikák. A műfűvel bevont koponya orrüregében aprócska kaszás ember álldogál, a tetejét apró fűnyírós nőalak vágja tarra. Karácsonyi humorában nincs semmi bántó, semmi pedagógiai szándék: egyszerűen élvezetét leli abban, amit csinál, élvezetét leli a saját kreativitásában is, amelyre bizton számíthat.

Az utóbbi években gyerekjátékokkal játszik, és a játékokban meglévő álcázatlan agresszió dinamikus erejét használja föl új csoportos kompozíciók kialakítására. Robotokat készít, apró kis szobákban megrendezett jeleneteket épít föl, szanaszét dobált fegyverekkel, egyenruhás férfiakkal és ágyban lévő nőkkel. Tankból alakított porszívóval szippantatja föl a fekvő katonákat. Átfesti a lovag-, harcos-, terminátorfigurákat, és megrendezi velük a korlátozatlan fantázia jeleneteit, amelyek kisfiúkból olyan spontán módon törnek elő. Lányok inkább a madarasat szeretik, amely csettintésre megszólal, de hogy azért csavarosabb legyen, a tolla terepszínű.

 

Kapcsolódó írások:

Kürti Emese: Gőbölyös Luca műveiről Gőbölyös Luca műveiről Gőbölyös Luca legújabb munkája egy főzőműsor. A...

Kürti Emese: Bak Imre műveiről Bak Imre műterme olyan, mint egy laboratórium. Fehérek a falak...

Kürti Emese: Mátrai Erik műveiről Amikor Mátrai Erik elkészítette első video-ikonjait, 2005 környékén, nem sejthette,...

Kürti Emese: Körösényi Tamás (1953–2010) Körösényi Tamás (1953–2010) Egy másik szobrász, Édeske mobilja mellett találkoztam...

Kürti Emese: A nagy faktúraművész Kevés magyar művész tudna olyan imponáló történeteket mesélni az...

 

 

Cimkék: Kürti Emese