Balogh Róbert – Kiss Orsolya – Török Zoltán – Gáll Attila – Hampuk Richárd: Valóságshow – A Fidesz kommunikációjáról
A Fidesz nem állt készen. Ez jelenleg legalább annyira nyilvánvaló az ún. fordulat első 29 pontjának tartalmi és formai megjelenésére pillantva, mint amennyire következmények nélküli a támogatottsági adatok felől nézve. A Fidesz kormányzásának első hónapjaira saját ellenzéki politikájának foglya lett, amelyet nevezhetünk kommunikációnak vagy átfogóbban politikai marketingnek, de akár valóságmenedzsmentnek is. A párt által elbeszélt világ nemcsak megtelt a szocialista kormányzás hibáival, a kormány népellenességével és végső soron a szocialisták korrupciójával, de ezzel egy időben vulgárissá vált. Ezen nemcsak az uralmi igények cinikus érvényesítését kell értenünk, hanem a világ egyszerűségébe vetett konok hitet is. A Fidesz saját monoton ellenzékiségének alig álcázott csapdájába esett, s láthatóan komoly gondjai vannak a gondolati frissüléssel. A sebtében összeállított, Matolcsy – a Polgári Szemle és némely más kiadvány lapjairól ismert – közgazdaságtanából és Barroso fiskális politikára vonatkozó intéseiből gyúrt program még az átázott veremben született. Ha a csapda falait ki akarjuk tapogatni, vissza kell nyúlnunk az új kezdetet előkészítő, tehát nyilván dialektikus múltba.
A következőkben három empirikus esettanulmánytól várjuk azt az iránymutatást, amely alapján magasabb absztrakciós szintre emelkedve felmérhetjük a lehetséges rendszerszintű kiutakat.
A Markhot Kórház körüli vita és a Fidesz Egerben 2007–2008
2007 nyarán kezdődött el az egri Markhot Ferenc Kórház működtetésének megpályáztatásáról szóló vita a Heves Megyei Közgyűlés szocialista, illetve fideszes képviselői között. A szocialista képviselők a működtetés megpályáztatása mellett, a fideszes tagok ellene foglaltak állást. A „kórházüggyel” egy évekig húzódó csata vette kezdetét, amely a Fidesz igen intenzív és agresszív tevékenysége következtében óriási sajtófigyelmet kapott.
A Fidesz a kezdetektől, 2007 júniusától épített arra, hogy a „kórházügyben” a közgyűlés szocialista csoportja a demokratikus rendet rúgja fel, és erőszakosan cselekszik. Egerben a kórház ügyében a demokráciaellenesség egyik oka a Fidesz szerint az volt, hogy a megyegyűlésben 20 mandátumot szerzett MSZP a szintén 20 mandátumot szerzett Fidesztől egy mandátumot úgy szerzett meg, hogy a Fidesz Polgári Frakció egy tagja, Ambrus Zoltán kilépett a frakcióból, és a megyegyűlés alelnökévé vált. A Fidesz árulónak bélyegezte kivált tagját, akinek a szavazatára nem épülhet egy ilyen súlyos döntés.
2007. június 20-án a Fidesz előhozakodott „jolly jokerével”, a népszavazással. A népszavazás tervezett kérdése a következő volt: „Elutasítja-e ön, hogy a Markhot Ferenc Megyei Kórház működtetése kikerüljön nem önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság kezébe?” Érdekes megfigyelni a kérdés megfogalmazását, amely egyértelműen, már-már tolakodóan kényszeríti ki a választ a szavazóból. A 2008-as ún. „szociális” vagy „háromigenes” népszavazás kérdéseinek megfogalmazása is hasonló stílusban történt. A Fidesz népszavazási kezdeményezését később a bíróság nem hagyta jóvá.
2007. november elején a www.fidesz.
hu internetes portálon egy cikk jelent meg a HospInvest Zrt.-ről. Az írás a HospInvest „kórházbirodalom” történetét írja le, illetve megemlíti, hogy akár sztrájkkal is készek megállítani a privatizációs pályázat kiírását. 2007. november 29-én beváltotta ígéretét a Fidesz. A kórház működtetési jogának eladása ellen kezdtek sztrájkolni a dolgozók, illetve megalakult a sztrájkbizottság. Innentől kezdve szinte mindennapossá vált a tüntetések szorgalmazása, szervezése a fideszes politikusok részéről. Emellett Habis László egri polgármester bejelentette, Eger városa átvállalná a Heves Megyei Közgyűléstől az egri kórház üzemeltetését a működtetés tervezett privatizációjának megakadályozása érdekében. Pesti Imre, a párt egészségpolitikusa az 1552-es török ostromhoz hasonlította a helyzetet.
2008. január 21-én kiderült, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Debreceni Egyetem és a HospInvest Zrt. pályáznak az egri Markhot Ferenc Kórház működtetésére. A tenderkiírással kapcsolatban a Fidesz azzal vádolta a megye szocialista vezetését, hogy a HospInvestre szabták az egészségügyi intézmény vagyonkezelésére kiírt pályázatot. Ezzel kapcsolatban Fótos Dániel, a Fidesz-frakció tagja egy Fideszre jellemző, színpadias, arrogáns gesztust tett: a megyegyűlés november 30-i ülésén egy lezárt borítékot adott át a főjegyzőnek, amelyben az általa befutónak tartott nevet rögzítette. 2008. február 28-án Herman István frakcióigazgató bejelentette, hogy a tárgyi bizonyítékok alapján az egri kórház vagyonkezelésére érkezett pályázatok egyike sem felel meg a kiírásnak, ezért a tendert eredménytelennek kell nyilvánítani. Tatár László, kiegészítve Herman István kijelentését, elmondta, ebben a helyzetben nincs más feladata a megyegyűlésnek, mint annak az ajánlatnak a megtárgyalása, amelyet Eger Város Önkormányzata adott be a Markhot Ferenc Kórház működtetésére. 2008. február 29-én a megyei közgyűlés 21–19 arányban döntött úgy, hogy a megyei tulajdonban lévő Markhot Ferenc Kórház működtetését a Hospinvest Zrt. működtetésére bízza.
Orbán Viktor épp ezen a napon látogatott Egerbe kampánykörútján. A kórház működtetésével kapcsolatos eseményekről diplomatikusan beszélt, tárgyilagosan fogalmazott. Pártja egészségpolitikai koncepciójára hivatkozva tanácsolta mindenkinek, hogy ha lehetséges, tartsák meg köztulajdonban a kórházat. A koncepció kulcsszava a kiszolgáltatott beteg volt. Orbán megjegyezte, ismét pártpolitikai szempontok győzedelmeskedtek az emberek akarata felett. Kiegészítő mondatában már hozta a tőle megszokott retorikát:
„Nem számítanak az emberek, mert a döntések hatalmi arroganciával születnek, pártalapon. Lesz ez még másképp is.”
Orbán Viktorra jellemző taktika az egri kórházügyben tapasztalt: a kivárás, óvatoskodás, tartózkodás, burkolt utalás egy reményteli, jobb jövőre.
2008 októberében szavazta meg a közgyűlés a kórház HospInvest Zrt. által való működtetését. A közgyűlés botrányos körülmények között zajlott. A szélsőséges Szíki Károly „petíció” gyanánt egy élő malacot engedett be az ülésterembe, melynek nyakán egy nemzetiszín szalag lógott, a következő szöveggel: „Úgy éltek, mint a disznó, úgy haltok, mint az eb, és úgy temettek, mint a szamár.”Az aznapi eseményekről részletes beszámolót olvashatunk Szíki tollából a kuruc.info hasábjain. A Fidesz internetes portálján található cikk az aznapi eseményekkel kapcsolatban szintén megemlíti a közgyűlés botrányos kimenetelét, ám malacelengedésről, nemzetiszín szalagról, szélsőséges megnyilvánulásokról nem tájékoztat.
Novemberben már a Fidesz leghatásosabb szitokszavával, Gyurcsány Ferenccel igyekezett borzolni a kedélyeket. Nagy Kálmán, a KDNP képviselője Pesti Imrével tartott sajtótájékoztatóján azt állította, hogy Gyurcsány Ferenc közvetlenül játszott abban szerepet, hogy a kórház privatizációjában antidemokratikus elemek jelentek meg, melyek az esélyét sem adták meg annak, hogy elfogadható módon menjen végbe az intézmény magánosítása.
Érdemes megemlíteni, hogy maga Orbán Viktor sem fejezte ki nemtetszését a szélsőségesek színpadias, már-már cirkuszba illő fellépésével szemben. A tüntetők fellépésével kapcsolatban nem nyilatkozott. 2008 novemberében már „kórházvédőkről” beszélt, cselekvésre buzdította az általa kezdetektől biztatott demonstrálókat. Tetteik méltatásának adott hangot, amikor az egri vár hős védőihez hasonlította őket. Tüntető és tüntető közti különbségtétel nem hangzott el. Orbán Viktor kimértségét tehát egy határozottabb, karakánabb magatartás váltja.
A Fidesz egri szervezetének retorikája teljes mértékben összeegyeztethető a Fidesz országos retorikájával, lépésről lépésre, teljes pontossággal követte a jól bevált, sokszor gyakorolt koreográfiát.
Szemezgetés
a Fidesz online-kampányából
A fideszes „online-osodás” 2007-ben kezdődött a párt honlapjának átszabásával. Ekkor érte el jelenlegi formáját is, amelynek köszönhetően a fidesz.hu video- és bloggyűjtő oldallá vált. Ezt követően hozták létre az OVTV-t amely Orbán Viktor életéből, beszédeiből, találkozóiból készített videókból állt, így létrehozván egyfajta videoblogot. Ezt követően a bloggerek irányába is nyitottak Navracsics Tibor társas blogjával, ahol ő maga és a jobboldal elismert publicistái posztolnak rendszeresen. Azonban a web 2.0-s eszközöket leginkább a Jobbik használja hatékonyan – ők rá is vannak kényszerülve, hiszen a tömegmédiából kiszorultak –, a facebookos rajongógyűjtési akción is érződik. A Fidesz inkább erőt akar mutatni, és megjeleníteni azt, hogy ők még mindig az a fiatalos párt, akik a kilencvenes években voltak. Ezekhez ma már új csatornák szükségesek, mint például a web 2.0. Tehát inkább imázsépítésre, mint valódi interakció generálására használják ezeket a csatornákat.
Mára a legtöbb fideszes politikus rendelkezik profillal valamelyik közösségi oldalon, jobb esetben pedig saját honlapot is frissít rendszeresen.
Az internetes politikai kampánynak Magyarországon ugyanakkor komoly korlátai vannak. Közülük néhányba a Fidesz bele is ütközött az elmúlt hónapokban. Obama online-kampányának hazai adaptációja nemcsak méreteiben kisebb a mintánál, de természetszerűleg minőségében is különbözik. A korlátok közül a Fidesz kampánystábja egyeseket helyesen ismert fel, a pártnál azonban ezen a területen (is) a kísérletezés dominál a tudatos tervezés és pontos végrehajtás helyett. A következőkben erre a kettőségre Orbán Viktor facebookos szereplésén, illetve az online adatbázis kezelésének áttekintésén keresztül mutatunk rá.
Orbán Viktor imázsa és a közösségi oldalak
2010. január 26-án a Fidesz bejelentette, hogy Orbán Viktor regisztrál a Facebook közösségi oldalra, és várja a rajongókat. A fideszes kampánystratégák a regisztráció bejelentését megelőzően még arról adtak hírt, hogy a jelenleg 1500 körüli szimpatizánsszámot százezresre akarják növelni. Az új regisztráció leginkább píárakció volt, mivel Orbán Viktor már korábban is fent volt a Facebook-oldalon, csak nem megfelelően volt bekategorizálva a rajongói oldala. Ezért volt szükség az új regisztrációra. Egy rövid ideig mind a két profil működött, majd a korábbit törölték.
Ennek eredményeképpen szépen növekedett a rajongók száma. Egy nap alatt 3000 új rajongóval bővült a kör, ez azonban az előző profil megszűnésének is köszönhető volt. Hogy még tovább növeljék a rajongók számát, a Fidesz kampánycsapata nemcsak web 2.0-s eszközöket vetett be. Levélben kérték az összes párttagjukat, hogy csatlakozzanak Orbán Viktor facebookos rajongói klubjához, illetve az aktivistáknak kötelező volt a regisztráció. (http://
index.hu/belfold/2010/valasztas/nem_egeszen_spontan_a_rajongas_orbanert/) A facebookos profil kezelését az elején látványosan Orbán Viktor személyéhez kötötték. Így Orbán Viktor „személyesen” reagált az évértékelő beszédéhez érkezett témajavaslatokra is: „Hozzászólásokat, javaslatokat a beszédemhez köszönöm. Még, még, még, ennyi nem elég! Külön válasz Lévai Gábornak a meztelen táncoslányokról: az irány izgalmas, de a legjobb beszéd sem pótolhatja a látványt! Ezért a pénteki beszédben a témát mellőzöm. Bocs. Egyébként a komoly javaslatok beépítésén dolgozom.” A javaslatok közül végül konkrétat nem emelt be a beszédébe, de megemlítette a facebook közösségi oldalt. Érdekes az ellentét, hogy bármennyire web 2.0-s figura, mégis kézzel írta a beszédét – derült ki a Blikk összefoglalójából.(http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/20080213/orban_izgult_az_evertekelo_elott/) Megtartva a régi konzervatív imázst és mellé építve egy trendi közösségi médiás profilt.
A jobboldali párt web 2.0-s kampányán jól látszik, hogy inkább közösségépítésre, mint egy újabb információs csatorna kialakítására használják a közösségi oldalak erejét. A facebookos regisztráció beharangozását követően még volt több személyes jellegű bejegyzés, de mára szinte csak a hivatalos eseményekről és a focieredményekről olvashatunk.
A 2010-es választásokra a Fidesz saját mikroszájtot indított a http://v2010.fi
desz.hu/ címen. Az oldalon főként a kampányukkal kapcsolatos üzeneteket, híreket és eseményeket jelentetnek meg. Bemutatják jelöltjeiket, aktivistákat toboroznak, és lehetőséget biztosítanak az adakozni vágyóknak.
Az igazi kérdés azonban, hogy ezeket az eszközöket hogyan lehet hatékonyan szavazatokra váltani. Barack Obama kampányfőnöke is elismerte, hogy az igazi sikert az online-adatbázisok megfelelő szegmentálásával, majd felhasználásával érték el. Azaz a hagyományos direkt e-mail-küldésekkel aktivizálták, mozgósították a választópolgárokat.
A Fidesznél azonban nem látszik az az igény, hogy szegmentált üzeneteket küldjenek a hírlevélre feliratkozóknak. Tehát egyelőre a Fidesz is csak ismerkedik az internet adta lehetőségekkel. Olyannyira, hogy a hírlevél-feliratkozáshoz szükséges adatkezelési azonosító számát sem tüntetik fel a választási oldalon, amely pedig a törvény szerint kötelező lenne.
Gépezet: a kommunikáció
vertikális működése
Az Edelényi Önkormányzati Híradó időszaki lap. Alábbiakban a sajtótermék 2006 júniusa és 2009 szeptembere között megjelenő cikkeiből igyekszünk felvázolni, hogy a fideszes vezetésű kisvárosban milyen szinten jelenítődik meg az országos politikai kommunikációs küzdelem, és miként vetítik ki a helyi eseményekkel azonos kontextusba a jobboldali kommunikációs üzeneteket.
A 2006. júniusi lapszámban jelent meg a „Meztelen igazság” című cikk. Tartalma leginkább az őszi önkormányzati választásokra való ráhangolódásként értelmezhető, erőteljesen negatív üzenetet fogalmaz meg a városban ellenzékben lévő szocialistákhoz kapcsoltan. A cikk – névtelen – szerzője visszautal az április 23-i választás estéjére, mikor szerinte a városi közigazgatás több résztvevőjét telefonon felhívott „az évtizedek óta köztiszteletben álló”, a cikkben meg nem nevezett személyiség, „Októberben kisöprünk Titeket!”, „mocsoknak” nevezve a hívott félt, feleket. Ezzel indirekte utalt arra a szerző, hogy véleménye szerint ha Edelényben a baloldal győz ősszel, abban az esetben több személytől meg fognak válni a győztesek. Emlékeztet arra, hogy Molnár Oszkár polgármestersége alatt „ugyanazokat az arcokat látni” a hivatalokban, mint korábban, és feketelistázással vádolja az ellenzéket. Felemlíti, hogy az edelényi költségvetés felett aggódókat miért nem zavarja a dollármilliárdokra rúgó államadósság, s miért nem szavazták meg húsz utca felújítását. (http://www.edeleny.hu/onkormany
zati_hirado/2006_julius.pdf)
Az egészségügyi reform értékelése
Edelényben a Koch Róbert Kórház 1998 óta kampánytéma minden választáskor. 1996-ban a jelenlegi polgármester, Molnár Oszkár tüntetést szervezett a kórház elé, mert a szocialista-szabad demokrata kormány be akarta zárni az intézményt. 1998-ban egyéni képviselővé választották, főként erről az akciójáról vált ismertté a választókerületben. Utólagos visszaemlékezések szerint a kórház bejárata elé feküdt a hóba, jelképezve: testével is megakadályozza az intézmény megszüntetését. 2001-ben az Orbán-kabinet a kórház felújítására jelentős öszszeget indítványozott, a munkálatokat 2003-ban fejezték be. Falán dísztábla örökíti meg a felújítást: „Épült az Úr 2003.-ik évében, Orbán Viktor Miniszterelnök Úr és kormánya támogatásával”.
A Koch Róbert Kórházban 2007. április 1-jétől megszűnt a belgyógyászati osztály, a korábban tüdőszanatóriumként ismertté vált intézmény helyzete kapcsán az újság interjút készített a polgármesterrel az okokról.
„A Gyurcsány-kormány tavaly szeptemberben benyújtotta az uniónak a konvergenciaprogramot. Azt a tervet, amely szerint a következő három esztendőkben spórolni fog: az egészségügyből 250 milliárd forintot von ki. Ennek fejében az Európai Unió megígérte Magyarországnak, hogy a következő hét esztendőben nyolcezer milliárd forint fejlesztési támogatást fog nyújtani. Valójában azonban azért kell ez a spórolási program, mert a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány több mint ötezer milliárd forint hitelt vett fel külföldről, amely szőrén-szálán eltűnt.”
A jobboldali városvezető szerint tehát az ország adósságállománya okozta a kórház belgyógyászati részlegének megszűnését, s hogy ennek következtében Kazincbarcikára kell utazniuk a betegeknek.
„Most a mi rovásunkra kistafírungozták [a kazincbarcikai kórházat]. Lehet persze azt mondani, hogy még szép, hiszen Edelény fideszes vezetésű, Barcika élén pedig szocialista polgármester áll. Csakhogy a kórházunk azt a térséget látja el, amelynek az országgyűlési képviselője Gúr Nándor személyében szintén szocialista.” (http://www.edeleny.hu/on
kormanyzati_hirado/2006_julius.pdf)
A sajtóorgánumban megjelenő üzenet szerint Molnár Oszkár és Orbán Viktor fejlesztette a szocialisták által bezárni kívánt intézményt. Hagyományos ellentétekre erősít rá Kazincbarcika és Edelény vonatkozásában a cikk: Edelény rovására hoztak döntést.
Országosan „vidékrombolás”, helyi szinten „gazdaságosság” – a finkei iskola bezárása
„A képviselőtestület önkormányzati célra nem tudja gazdaságosan üzemeltetni a tanév végén kiürülő ingatlant. Miután a szülők már évek óta nem íratták be gyermeküket a finkei iskolába, a képviselő-testület idén a tagintézmény megszüntetése mellett döntött.”
A 2007. szeptemberi számban a szuhogyi Petőfi Sándor Általános Iskola tanulóinak megsegítéséről értekezik a cikk szerzője. A környékbeli Szuhogy település óvodája és iskolája ugyanis egyedül már nem vált fenntarthatóvá a helyi önkormányzat által. Így az edelényi Szabó Lőrinc Általános Iskola, illetve a Mátyás Napközi Otthonos Óvoda tagintézményeként működik tovább. (http://www.edeleny.hu/onkormanyzati_hirado/2006_julius.pdf)
„A megszorítások miatt sorra kényszerülnek arra a kistelepülések, hogy oktatási és nevelési intézményeik társuljanak a nagyobbak iskoláival, óvodáival, különben nem tudják azokat fenntartani.”
Felvállaltan politikai orientáció
A 2009 februárjában megjelent lapszámban „Nagy szellemek, ha ..” című írásban egyértelműen állást foglal a helyi szocialista képviselők ellen.
„… a kormányfői parancs miatt tiltakozó budapesti tüntetés napján tartott testületi ülésen ifj. Csabai Gyula szocialista képviselő lapunk tartalmát kifogásolta. Szerinte ugyanis az Önkormányzati Híradónak nem kellene politikai témákkal foglalkoznia.” A cikk szerzője megígéri: „…mi pedig okkal bízhatunk abban, hogy olvasóink ezután még nagyobb érdeklődéssel forgatják lapunkat. Még ha Csabai Gyulának mostani számunk tartalma sem fog tetszeni…” (http://www.edeleny.hu/onkormanyzati_hirado/2006_julius.pdf)
Mivel ifj. Csabai Gyula a térség szocialista szervezeteinek elnöke és a városi MSZP-frakció tagja, egyértelmű az utalás: a baloldal hiába akarja „korlátozni” a lap véleményét, nem fog tetszeni álláspontjuk, véleményük, melyet lapszámukban megfogalmaznak.
Városfejlesztési tervek és pályázati sikertelenségek
A sajtóorgánum a városi önkormányzat által benyújtott egyes pályázatok sikertelensége miatt a helyi szocialistákat okolta rendszeresen, és ezt egybekötötte Lamperth Mónika inkriminált kijelentésével. „Higgyétek el, hogy tudjuk a dolgunkat. Én olyan javaslatot fogok a frakciókkal való egyeztetés után a kormány elé terjeszteni, ami a kormánypárti politikusoknak és a szocialista politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad a regionális területfejlesztési tanácsban.” Az MSZP választmányi üléséről kiszivárgott szövegrészletre emlékezteti olvasóit az Edelényi Híradó 2008. szeptemberi címlapja, „Parlagon” címmel, egy képzelt párbeszéd formájában.
„– Pedig ez a városközpont-rehabilitációs pályázatuk nem volt hülyeség.
– Mit érdekel az engem! Ha nem kellettünk nekik sem az országgyűlési, sem az önkormányzati választáson, akkor én nem fogok nekik lehetőséget adni arra, hogy bármit is avassanak. Hát hiába mondta el nektek a Mónika két éve, hogy tudjuk a dolgunkat, s úgy alakítjuk, hogy a kormánypárti és szocialista politikusok kapjanak erős lehetőséget a regionális területfejlesztési tanácsokban?! Megcsináltuk, nem a Fidesz osztja a pénzt. Most megtudják, milyen is az az Új Magyarország, ha az a negyven év nem volt elég!”
Egy újság végnapjai
Molnár Oszkár polgármester országosan ismertté vált több kijelentése miatt, amelyeket az edelényi képviselő-testület ülésén, fórumon, illetve a város televíziójában fogalmazott meg. A roma asszonyokkal, a zsidókkal és melegekkel szemben megfogalmazott véleménye miatt botrányok sorozata robbant ki. A helyi Fidesz-szervezet októberben szimpátiatüntetést szervezett mellette, ahol bejelentették, hogy egyhangúlag őt támogatják jelöltként. Hosszas lebegtetés után a Fidesz végül nem őt jelölte választókerületi képviselőjelöltnek a 2010-es választásokon. Korábbi harcostársaival korábban nem tapasztalt belső harc indult meg. Molnár az általa a Fidesz-pártirodaként működtetett ingatlanából kiköltöztette a pártot.
„Február elején az edelényi Fidesz-frakció kezdeményezésére módosították a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatát, hatásköröket vontak el a polgármestertől, takarékosságra hivatkozva megszüntették a kéthavonta megjelent Önkormányzati Híradót.” (http://www.edeleny.hu/hirek_do.
php?kod=421)
Tehát akkor a Fidesz
A fentiekben rámutattunk a Fidesz kommunikációs logikájának legfőbb elemeire. A kommunikáció azért játszhatott kulcsszerepet az elmúlt évek népszerűségében és a választási győzelemben, mert a rendkívül leegyszerűsített gondolati tengely valódi stratégiává emelkedett. Az illegitim és hazug kormány képe gyorsan a döntések elleni obstrukcióba fordult, amelybe aztán a Fidesz igyekezett integrálni minden érdekelt felet és a lakosságot is. Ettől a ponttól az MSZP már „az emberek” ellenében cselekvő elidegenedett hatalommá vált, amelyet egy cinikus sötét erő vezet, Gyurcsány Ferenc képében. Az obstrukció olyan közeget teremtett, amelyben semmilyen döntés sem volt működőképes, s a döntésekkel való szembenállás szimbolikus értelmet nyert.
Fontos tényező, hogy a Markhot Kórház ugyanebben az időszakban a HospInvest-ügy mellett műhibák miatt vált ismertté a közvélemény előtt. A Fidesz-kommunikáció agresszivitása ez esetben és általában is rontotta a sikeres megoldás esélyeit. A folyamatos átértelmezések miatt azt is igen nehéz megítélni, hogy egyes kudarcok hátterében milyen okok állnak. Éppen az emberi tényezőből következik, hogy sem a gazdaság, sem a gyógyítás nem tekinthető objektív folyamatnak, azt jelentősen módosítja a szereplők valóságképe és meggyőződése. A párt az alapelemekhez megfelelő csatornákat épített ki, amelyek azután horizontálisan és vertikálisan is jó közelítéssel professzionálisan működtek.
Edelényben a helyi önkormányzati újság instant módon képezte le a Fidesz témáit, különösen az emberek ellen cselekvő kormány témakörén belül. Az újság léte és az internetes jelenlét technikai színvonala egyben jelzi, hogy a Fidesz mögött már a választás előtt évekkel jelentős hatalmi pozíciók és anyagi erőforrások álltak, amelyek képesek és hajlandóak koordinált cselekvésre. Molnár Oszkár személyes története egyszerre látlelete egy hiánygazdaságban létező diskurzív szubkultúra, a cigány- és idegenellenes borsodi közvélemény erejének és a Fideszen belüli hatalmi viszonyok esetlegességének.
Az internet színes-szagos aspektusait jól, a baloldalnál lényegesen magasabb technikai kihasználó, de a web 2.0 lényegét (a szocialistákhoz hasonlóan) fel nem ismerő internetes jelenlétből is adódnak komoly tanulságok. Miközben az elmúlt ciklus kommunikációja „az embereket” állította középpontba, a Fidesz csak annyiban kész a kommunikációra, amennyiben ez közfelkiáltásos éljenzést jelent. A közösségek léte csak addig pozitív, amíg azok léte támogatást, a támogatók növekvő számát jelenti, de önmagában a közösség nem feltétlenül érték. Fel kell figyelnünk Orbán Viktor személyes dominanciájára is. A miniszterelnok.hu-ból lényegében személyes reklámfelület vált.
A kialakított s dominánssá tett politikai nyelv tartalma, „a Fidesz nyelve a nép nyelve” tétel korlátlan – szintén stratégia szintjére emelt – kommunikációs agresszivitással társult. A kialakult rendszerellenes konszenzus politikai tőkét biztosított ugyan a Fidesznek, azonban utat is nyitott a magyar politikai rendszer olyan átalakítása előtt, amely az 1990-es években a térség számos államában kudarchoz vezetett. A kommunikációs esettanulmányok már jelzik, hogyan alakulhat a plebejusnyelv rövid időn belül a hatalom nyelvévé.
Az obstrukció következtében mára előállt csapda egyik oldalán találjuk az elnyomó állam képét. A posztkommunista államokra általában jellemző, hogy a politikai döntések előkészítetlensége, a patronázs- és klientúrarendszer által okozott kitettség, az állam és állampolgár közötti bizalom alapvető hiánya, valamint az általános forráshiány miatt gyengék. Az állam további hitelvesztésére – amely, amint láttuk, ellenzékként stratégiai cél volt – a Fidesz a második gazdaság nyolcvanas évekből ismert gyakorlatához nyúlt. A 29 pont tartalmazza az eddig feketének számító foglalkoztatás legalizálását, valamint az adóbevételek jelentős részének feladását a szabad vagyonszerzés jegyében. Mivel ez párosul az állami pozíciók összességének nyíltan vállalt elfoglalásával, a monolit hatalmi centrum legitimitása iránti igénnyel is, a Fidesz „jó kormányzás” címén potenciálisan lemondott a Kádár-rendszer utáni Magyarországról.
A verem másik oldalán a 2000 után kibontakozó „nemzeti liberálisnak” keresztelt politika életképtelenségét láthatjuk. Ez lényegében kizárólag gazdaságpolitikából és ún. nemzetpolitikából áll. Előbbi lényege, hogy mindent az iparra koncentráló kis- és középvállalkozásoknak és a belső piacnak kell megoldania. Ebből következően a fő cél egy „termelő” osztály létrehozása, amely azután munkát adhat a tőkefelhalmozásra képtelen tömegeknek, akik elsődleges funkciójukat tekintve fogyasztók. Ez az a koncepció, amely képtelen volt alkalmazkodni a belső fogyasztásra és hitelfelvételre koncentráló gyakorlat gyors kudarcához. A „nemzeti liberális” csomag ebben a formában kis adókra és kevés szabályozásra koncentráló neokonzervatív-neoliberális elv vegyítése a protekcionizmussal, tehát a Fidesz által éveken át lezsidózott és gyűlölt neoliberális politika valószínűleg a jelentős részben vállalkozókból álló új fideszes elit és Matolcsy által kreált magyar változata. Ez természetesen a legkevésbé sem zöld, s lefelé legfeljebb adományokban, a növekedés eredményeinek „törvényszerű” lecsorgásában bízik.
A nemzetpolitika a diplomáciát mellőző romantikus-populista nacionalizmus, amely a magyar kultúrfölény és a nemzethalál gondolati talaján áll. Ezt a képletet mára a szavazati arányokból következően a parlamenti képviselők kilenctizede vallja magáénak. (Ennek a politikának nem része pl. a cigánykérdés, amely az eddig mindössze meglehetősen cinikus interjúkat produkáló Balog Zoltán és az ismét pintéri irányítás alatt álló rendőrség hatáskörében áll.)
A Fideszt a szakirodalom 2010 előtt egyfelől mint sikeres, tudatos, kiválóan alkalmazkodó pártot, másfelől mint ígéretesen induló, ám pragmatizmustól torzult erőt, harmadrészt mint egy sok szempontból kockázatos, mesterségesen előállított kulturális törésvonal mentén egy évtizedre stabilizálódó pártrendszer szereplőjét látja.
2010-ben azonban szükség van egy negyedik nézőpontra is. Ez alapján a Fidesz egy gyorsan újratöredező pártrendszer domináns ereje, amely a hatalom pártjának szerepét kívánja betölteni egy gazdasági-politikai krízist követően. Ebben az összefüggésben 2010-ben Magyarországon a korábbi törésvonalat nem egy konfliktusos, s persze felelőtlenségre hajlamos „à la Haider” populizmus vagy egy konzervatív néppárt váltotta fel, hanem a térség 1990-es éveiből ismert ideológiailag besorolhatatlan, nacionalista erőpárt dominanciája. A Fidesz stratégiai célja nem a pártrendszer racionalizálása, kulturális forradalom s legfőképpen nem konkrét programvízió megvalósítása, hanem egyszerűen a hosszú távú kontroll.
Ez jelentős különbség.
Kapcsolódó írások:
Barkóczi Balázs – Gáll Attila – György Alexandra – Balogh Róbert: Túl a demokrácián – A Jobbikról Az alábbi tanulmány a Jobbik Magyarországért Mozgalom szervezeti felépülésének és...
Balogh Róbert: A húsz évről A Napvilág Kiadó 2009 második felében indított s néhány hónap...
Farkas Zoltán: Mégis, kinek a programja? – A radikalizálódó Fidesz Nincs mókásabb, mint meg nem nevezett személyek nyilatkozatait idézőjelbe tenni....
Farkas Zoltán: Önkénygazdaságtan – A Fidesz erőltetett menete In memoriam Antal László Önmegváltók Nem tudni, történelmi vagy keresztény...
Balogh Attila: Numero XXXIV Hát indít, taszít levegőt, a tüdő, szusszant ajkamig vért...
Cimkék: Balogh Róbert, Gáll Attila, Hampuk Richárd, Török Zoltán