Rapai Ágnes: Hajnali múzsa; Szeptemberi nap; Gyönge állítmány;

Hajnali múzsa

 

 

Vannak misztikus pillanatok.

Ez most nem ilyen.

Morogsz, füstölögsz.

A negyedik kávénál tartasz.

Káromkodsz.

 

 

Rágyújtasz a tizedik cigire.

Beleolvasol az ötödik újságba.

Félredobod.

Ma szemét leszel, egy undok állat.

Nem jön az ihlet.

 

 

 

Szeptemberi nap

 

 

Mit várnék tőled, szeptemberi nap,

a leckémet régesrég megtanultam.

Sajnos kihűlt a forró áhítat –

a valóságot imádni meguntam.

 

 

Kilincseden a kezem nem pihen.

Nem akarok már belépni az ajtón.

Varázsolsz? Csodáidat nem hiszem.

Jobb az álmélkodást másokra hagynom.

 

 

Barackot, szőlőt, diót raksz elém,

kirándulást, díjat és új barátot.

Mindegyiknek tudom a képletét.

 

 

Meguntalak hallgatni, ég veled,

nekem már semmi újat nem tanítasz,

kívülről fújom összes tételed.

 

 

Gyönge állítmány

 

 

Ma arról álmodoztam

egy óbudai kiskocsmában,

hogy határozottan

új irányt veszek.

 

 

És írni is akartam

az óbudai kiskocsmában

kosztolányidezsős

verseket.

 

 

De erről is lemondtam

egy óbudai kiskocsmában,

mint annyi másról,

máshol.

 

 

Ma gyönge férfi voltam

az óbudai kiskocsmában,

egy bizonytalan

alany.

 

 

Kapcsolódó írások:

Rapai Ágnes: Előszilveszter Rapai Ágnes Előszilveszter Hovatovább nem marad semmi, ami a...

Rapai Ágnes: Önáltatás Rapai Ágnes Önáltatás Úgy látszik, a rendezetlenségben vagyok otthon,...

Rapai Ágnes: Sylvia Plath naplójából Rapai Ágnes Sylvia Plath naplójából 1. Nagyon kezesek a...

Rapai Ágnes: Fény Rapai Ágnes Fény Túl magasra akart repülni, pedig elég...

Rapai Ágnes: Vicces vagyok Rapai Ágnes Vicces vagyok Az mondja, nem olyan nagy...

 

 

Cimkék: Rapai Ágnes