Kiss Judit Ágnes: Önarckép

 

Önarckép

Egy kövér nő ül a ligetben,

Az a kövér nő én vagyok.

Ez nem most van, majd húsz év múlva,

Az a kövér nő én vagyok.

Senkije nincs, akinek kéne,

Két kóbor macskát vitt haza,

Azoknak köszön hazaérve,

Két kóbor macskát vitt haza.

Szeretői mind elfeledték,

Mert megcsúnyult és hisztizik,

Nem simogatja többé senki,

Hát megcsúnyult és hisztizik.

Nézi, mások hogy csókolóznak,

És elmormol egy bazmeget,

Eszébe jut, hogy hajdan ő is –

Elmormol egy bazmeget.

Szeretett, és őt is szerették

Ki volt hibás? Ki mondja meg?

A dagály mindet elsodorta,

Ki volt hibás? Ki mondja meg?

A kövér nő most hazaindul,

Az árnya karcsú, este van.

Egy tej kell, tíz deka parizer,

Karcsú az árnya, este van.

 

 

Kapcsolódó írások:

Kiss Judit Ágnes: Valse nostalgique; Hogyha a szerelem elkerül Csak egy történet volt, mi félbeszakadt, csak egy sor közben...

Kiss Judit Ágnes: Részeg lánykérés Kiss Judit Ágnes Részeg lánykérés Gyere hozzám feleségül, sose...

Kiss Judit Ágnes: Macska télire; Egy hatalmasról; Arckép Vegyél egy macskát. Vagy fogadj örökbe. Egy félvak, lekoszvadt is...

Kiss Judit Ágnes: Drezdai napló Kiss Judit Ágnes Drezdai napló 1 Drezdára őszi...

Kiss Judit Ágnes: XXII. századi szerelmes versek Az vagy nekem, mi gépeknek a power, Mi bőr alatt...