Murányi Zita: Haslev

 

„Csak álmunkban láttunk a Rózsadombra”

Rapai Ágnes

 

Azt mondják város, felénk vidéknek számítana,

nekik napos, nekünk szeles, (árnyékban

legalább 20 fok hideg van) Koppenhágától

alig egy órácskára fekszik, csak a borsos

menetjegyet fizesd. Lakóinál,

Haslevet csak darazsai értékelik többre,

akár a legzamatosabb szőlőszemeket dongják körül,

kivételesen nem a tokaji vesszőket, így augusztus végén

nagyapám mézédes, cigány otellóját hiányolom.

Üsse kő a rovarokat, akad vasútállomás és posta,

néhány méregdrága szupermarket,

shopping street, egy széles utca,

magamban járok-kelek.

Fű, fa, bokor, virág, s tán még nád is

susog a kollégiumkertben, az oktatás fenomenális,

csak a szobákat ne bútor nélkül adnák,

a közös konyhát ne közös hűtővel,

esténként dudorászva – derekamon a télikabát –

a tegnap még megvolt vacsorám melegítem.

„Ki ette meg?”. „az igazat mondd…” „valami bűzlik…”…

Ha jót remélsz, hallgass, vagy… Kérdezz angolul,

dánul válaszolnak. Mi volna, ha egyszer mégis

teli hassal, békében hajthatnám álomra a fejem?

Nem az otthonról hozott, félig leeresztett gumimatrac zavar,

a félrecsúszott lepedő, sem, hogy a Golf-áramlat sodorta

hajnalokat dideregve, össze-összekoccanó fogakkal…

Egyelőre honvágy sem gyötör. Úgyis, úgyis elszenderedem

újra, míg… Hajlékomban a csap csöpög,

odakint az eső.

 

 

 

Kapcsolódó írások:

Murányi Zita: Hédzsúd… Murányi Zita Hédzsúd… „Itt egymásba összefutnak, Egy csekély ponton...

Murányi Zita: Zsákbamacska Murányi Zita Zsákbamacska “Lám, elődbe adtam ma néked Az...

Murányi Zita: Kivizsgálás Murányi Zita Kivizsgálás “emberi, túlságosan emberi…” Friedrich Wilhelm Nietzsche...

Murányi Zita: Mindenegész Murányi Zita Mindenegész A parkettán pókok szaladgálnak, a szekrények...

Murányi Zita: tizenkilenc ötvenhat Murányi Zita tizenkilenc ötvenhat nagyanyám a kék szemébe habarodott...