Molnár Gál Péter
Sikerrel nem vitatkozunk!
Íratlan kritikusi szabály: premier előtt nem leprázunk! Most, e sorokat írandó, az István, a király felújítása előtt vagyunk. A mű negyedszázados. Több millióan látták-hallották. Többen, mint a legsikeresebb és legtöbbet felújított másik hazafias dalművet, a János vitézt. Fél éve a televízió 12, hetenként egyórás előzetest ad róla. Auditiont, országos szereplőválogatást tartanak a kamerák előtt. Az ország egyik része körmét rágja izgalmában, ki fogja helyettesíteni az egykori énekes szereplőket. Szikora János rendező és Alföldi Róbert vezette heteken át A társulat című színházi mosószappan-operett ki lesz a bálanya tizenkét fordulóját a Magyar Televízió és a Zikkurat Színpadi Ügynökség szervezte tehetségkutatón, ahol végül 24 új tehetségre akadtak rá.
Nagyobb felhajtást kapott a Szikora & Alföldi összeszokott társas cég, mint a másfél évszázad után végre megnyílt Nemzeti Színház reklámfelvezetése. Nemcsak a Vágóhíd melletti Nemzetit megnyitó Tragédia-produkcióban, de a szolnoki Marcel Proustban is összesimultak ketten alkotóilag. (Szegény Bartók A csodálatos mandarin bemutatásának negyedszázados jubileumára megtartott össznépi-nemzeti tisztelgés előtt nem tudott volna hová bújni a kasszatápláló ünnepléssorozat elől!)
A Nemzetit nyitó trióból most kimaradt Schwajda, de a színházi hírlelések szerint az őszi évadban már kiveszi részét az István, a királyból. Kaposvárott, a Csiky Gergely Színháznak ez lesz programadó évadnyitója.
I. István, vagyis Szent István a pogány (török eredetű) Vazul néven született. Árpád nagyfejedelem unokájának, Taksonynak volt unokája.
A darab a Géza fejedelem halálát követő hatalmi harcokat állítja tengelyébe. Az ősi jog szerint a család legidősb férfitagja, Koppány a trónörökös. Géza kardos egykori felesége, Sarolt, fiát, Istvánt noszogatja a hatalomra. A régi hagyományok szerinti pogány Koppánynyal szemben István német segítséggel megszerzi az uralmat. A történelmileg csalafintán szembeállított cselekmény nagy találata, hogy az idegen fegyverek támogatta első magyar királlyal szemben az idejét múlta hagyományokat képviselő ősmagyarok egyformán rokonszenvesek a nézőknek. Mindkettejük igazsága elfogadható a színházban.
Annak idején a filmkritikámban így írtam: „Mondjuk ki magyarán, miről szól ez a hazafias rock-musical? Elégedetlen tömeg áll szemben a hatalom képviselőivel. Elégedetlenségük oka, hogy kiszorultak a hatalom gyakorlatából. Valamint hogy sértettek az idegen hatalom gyámkodása miatt."
Az István, a király sikerének alapötlete csikicsuki lelemény. Az egyik oldalon népszerű popsztárok ordítják szélnek a nézőkben fölgyülemlett keserűségeket. (Ilyeneket például: Nem kell olyan isten, aki nem tud magyarul. / Nem kell, nem kell, nem kell, nem kell. Vagy: Nem kérdem én, meddig járnak még köztünk / Szemforgató hamis papok / Csak anynyit kérdezek a válaszra várva / Rabok legyünk vagy szabadok? Továbbá: Inkább halál, mint szolgaság!)
Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget,
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap át kell írni a régi meséket,
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap meg kell váltani ezt a világot,
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap le kell tépni magáról a láncot,
Mondd, te kit választanál?
Segítsetek, segítsetek,
Segítsetek, segítsetek.
A dalszövegnek ma új áthallása van. Huszonöt éve megdöbbenten hallgatták a nézők:
Valakinek holnap le kell mondani hivataláról
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap át kell venni a koronaékszert
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap le kell tennie végül a fegyvert
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap meg kell válni az életétől
Mondd, te kit választanál?
Segítsetek, segítsetek,
Segítsetek, segítsetek,
Oly nehéz a választás
Megelőzte Koltay első filmje, A koncert (1981). Eckermannjától, Majoros Istvántól tudjuk (A Királydombtól a Margitszigetig - Szabad Tér - Koltay Gábor Színháza, Válasz Könyvkiadó, 2003), hogy a rendező 1978-ban, a kubai Világifjúsági Találkozón szövetkezett szellemileg Szörényi Leventével. Ebből lett a Budapest Stúdiónál a Nemzeti Sportcsarnokban több kamerával felvett mozifilmesített popdokumentum. Az alkotókat magánrendszámú autók követték, míg csak Koltay vezetésével be nem toppantak Maróthy Lászlóhoz, a Budapesti Pártbizottság első titkárához, panaszt tettek a belügyi ellenőrzés miatt. Maróthy felhívta telefonon Horváth István belügyminisztert. A követések abbamaradtak. A koncert megtartatott. Következhetett az István, a király.
Nemeskürty István sugallatának és a kardos filmstúdió vezetésének köszönhetően a musical filmváltozatát elfogadták gyártásra. Eredeti bemutató (1983) a városligeti dombon, ahol szánkázni szoktak telente. Állítólag 120 ezer néző látta hat előadását, jóllehet nem színházi produkciónak készült. A több kamerával felvett, Koltay Gábor rendezte filmfelvétel próbáira beeresztett lelkes sereg volt az első néző. (Filmbemutató 1984. április 19.) 1984 augusztusában már a szegedi Dóm előtt játszották. 1985. szeptember 21-én Kerényi Imre rendezésében a Nemzeti Színház mutatta be. 1990-ben a Népstadionban 120 ezer néző látta két előadását. A stadionbeli produkcióról televíziós filmet forgattak.
Szokás lefelejteni a librettistát. A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról Déry Tibor azonos című regényének Pós Sándor általi dramatizálása. Az István, a király eredetileg Boldizsár Miklós (1945-2004) Ezredforduló „opera prózában" (1972-1974) munkája. Boldizsár meghalt 59 évesen. Az ő színdarabjából ívelt fel a zenés mű. A librettó ideológiailag kidekázottan állította szembe az idegen kultúrát és vallást telepítő I. Istvánt a pogány, vad és rokonszenves lázadókkal. Az idő tájt az unalmasan kancsító színházi előadások rendszerint a főszereplő és ellenlábasa helyébe Nagy Imrét és Kádár Jánost instruálták a színészeknek, amiből ugyan semmi nem jött át a rivaldán. A közönség ártatlanul nézte a török áfium ellen való cselekményeket. Az István, a király - ismét idézet egykori filmrecenziómból - „dramaturgiai leleménye egyedülálló a világ drámairodalmában. Akár a protagonistába, akár antagonistájába helyezkedik bele egyetértően a néző: egyformán önmaga vágyképei elégülnek ki. Nincsen még egy drámája a világirodalomnak, amelyben mindegy volna, hogy a tézist vagy az antitézist fogadja el a néző, ahol az állítás és annak tagadása egyforma kielégülést nyújtana." (Kritika, 1984. május)
Akadtak magyar próbálkozások az István, a király előtt is. Például a Bánk bán kibékíthetetlen végső ellentéte II. Endre és a feleségét legyilkoló nádor között kiegyezéssel zárul. A tragédia vége kompromisszum. Ádám kozmikus kétségbeesése Madách művében az isteni „csak így tovább, édes fiam!" beletörődésével oldódik fel. Az egyre megy, hogy vemhes vagy nem vemhes dramaturgiai tökélyét azonban csak a királymusical érte el. És talán szükségszerű ez a kiegyezés sikeréhez. Úgy ellenzékinek lenni, hogy egyben aulikusan hű maradjon, vagy úgy tartozni az establishmenthez, hogy fenntartsa valamennyi ellenállását: ez magyar specialitás.
1984-ben a szegedi szabadtéren műsorra tűzték a művet. A megyei első titkárok és egyéb potentátok telefonon sanyargatták potyajegyekért az igazgatóságot, ugyanis a pártvezetők gyermekei mind meg akarták nézni a hazafias előadást. Kénytelenségből nyilvános főpróbát tartottak a hivatalos érdeklődés kielégítésére. A főpróba végén a színészbejáró ajtajánál összegyűlt a fiatalkorú, átlelkesített közönség. Valahányszor kinyílt az ajtó, és kilépett rajta valaki, ovációval ünnepelték, akár szerepelt az István, a királyban, akár a műszakhoz tartozott. Megtapsolták Aczél Györgyöt a szegedi szabadtéri öltöző kijáratánál a kitartóan várakozó ifjú lelkesültjei, a kulturális kiskirály ugyanis bement meggratulálni szerzőket, főszereplőket, a tűrt és támogatott táncházi musicalsiker részeseit. Túl voltak már azon, hogy a városligeti Királydombon meggyulladt a levegő, hogy eladták duplalemezen, CD-n, kazettán, eladták nyomott trikón, és eladták a sikert minden módon. Az István, a király 1904 (a János vitéz) óta a legnagyobb magyar színházi telitalálat. Minden színházi ember áhítozza az ilyes össznépi-nemzeti egyetértést, a színházi kínálat egyhangú elfogadását.
A mű elszabadult. Önálló életet kezdett élni. Dupla bakelitlemezek, kézről kézre járó kalózfelvételek, kazetták, majd CD-felvételek szaporodó felújításai emelték becsét. Az 1984-es Magyar Filmszemlén a KISZ Budapesti Bizottsága különdíját kapta. Művészi jelentőségét nem becsülve, politikai súlyát azonban méltányolva.
A siker sikert fial. A felújításokba belejátszanak színházi és mozielőzményei, televíziós hírverései és számainak slágerrá ismétlései. Az új közönség már beleérzi-belehallja előzetes ismereteit az előadásba. Szüleik szemével látja, fülével hallja a művet. Pályafutása csúcsára Erdélyben ért el Csíksomlyón, amikor 2003. július 5-én 300 ezer néző előtt a budapesti Honvéd Táncszínház tagjai, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a sepsiszentgyörgyi Háromszék Állami Együttes táncosaival összevont tömegszínház ingyen eljátszotta. A 30 millió forintba kerülő produkció - fővédnökségét Mádl Dalma, a köztársasági elnök felesége vállalta - újbóli színrevitelét támogatók fedezték. A belépés ingyenes volt. A rockoperát az erdélyi közönség soha nem láthatta. Az évente megrendezett Ezer Székely Leány Napja megünneplésének záróakkordja lett a pünkösdi búcsúk színhelyén, a Somlyó-hegy nyergében álló Hármashalom oltárszínpadán tartott erdélyi premier. Vagyis a csíksomlyói passióval összemosták a rockopera jótékony bemutatóját. A produkció a Himnusz eléneklésébe, illetőleg a helybéliek rendezte tűzijátékba torkollott.
István, a király. Bemutató: Papp László Budapest Sportaréna, 2008. június 18. További előadások Szegeden, a Szabadtéri Játékokon, Debrecenben, a Főnix csarnokban és a komáromi futballpályán. Az előadásról készült filmet a televízió augusztus 20-án vetíti. A szereplőválogatás nyertes főszereplői: István: Feke Pál, Koppány: Vadkerti Imre, Sarolt: Éder Enikő, Gizella: Simon Boglárka, Réka: Herczeg Flóra, Torda: Tóth Attila, Táltosasszony: Fejes Szandra, Laborc: Varga Lajos. Rendező Szikora János. Díszlet Csikós Attila.