Somlyódy Nóra
Pécs - Európa Kulturális Fővárosa
EKF-helyzetkép 2008 tavaszán: az ügyet ma bízvást nevezhetjük kiüresedett hatalmi harcnak a reménybeli politikai tőke és a még meg sem érkezett milliárdok sorsa felett. A botrányok körül időnként fellángoló diskurzusok alig hagynak kétséget afelől, hogy elsődlegesen ezek a mozgatórugói annak a fordulatokban gazdag eseményláncolatnak, amire az EKF története a pályázat megnyerése óta felfűzhető. Úgy tűnik, a főszereplők szeme előtt 2010 túlélése, az az alig burkolt kívánság lebeg, hogy 2011. január elseje minél kisebb presztízsveszteséggel köszöntsön rájuk. Persze megjósolhatatlan, hogy azon a reggelen ki kel majd felelősségteljes poszt viselőjeként, s ezért - onnan visszatekintve - ma sem tűnik életbevágóan fontosnak felvállalni. De vegyük sorra. Pécsett a labilis helyi hatalom sodródik a saját tehetetlenségétől és egy magát bármire képesnek tartó kulturálisfőváros-főigazgatótól. Az EKF-projektet messzemenőkig a transzparencia hiánya jellemzi, legyen szó akár tartalmi döntésekről, akár gazdasági, személyi kérdésekről. Hiller István egy ciklus alatt megvalósítható célkitűzésről beszélt; ezek között említette a pécsi EKF-program sikeres megvalósítását. Igencsak kellemetlen lenne, ha az uniós csatlakozást követően számunkra megszerzett címhez végül még egy színvonalas rendezvénysorozat sem társulna. A harmadik szereplő, az Európai Unió monitoring bizottsága két ízben is vizsgálta a pécsi EKF helyzetét, és első alkalommal megdicsérte Pécset a prezentációja alapján - nem így tett volna, ha helyszíni szemlén vizsgálódik. Jóval a művészeti igazgató lemondása után a bizottság vezetője, Sir Bob Scott is világosan megfogalmazta egy liverpooli találkozón, hogy „Magyarország Pécs mellett döntött, és ha Pécs ezt követően öngyilkosságot kíván elkövetni, mi nem tudjuk ebben megállítani."1 Miközben egy város jövője múlik az EKF-en, tünékeny ígéretektől és önös szándékoktól kong az a tér, amelyben a kulturális együttműködést, a kultúra új szerepét megfogalmazó vízió született.2
Noha Pécs nem az elmúlt egy évben zuhant abba a negatív spirálba, amiből már csak radikálisan újrafogalmazott körülmények menthetnék ki, ez az év mégis meghatározó volt. A tendencia 2005 vége óta világosan nyomon követhető, hogy a kulturálisfőváros-program merész - lokális és országos szinten egyaránt értelmezett - decentralizációs ajánlata a városi és kormányzati hatalomkoncentrációs törekvésekben morzsolódik fel.3 A kormányzat és a város kicsinyes momentumokat sem mellőző kötélhúzásában igazságot tenni már aligha lehetséges. Hogy a kulturális tárca számos ponton bebiztosította a maga beleszólási jogát - hiszen rajta keresztül érkezik a források tetemes része -, nem váratlan, ám erősen vitatható lépés volt azon uniós szándék tükrében, amely a középvárosok kulturális erejét, autonómiáját kívánja erősíteni.4 Rossz ízű a gondolat, de nem érdemes elmenni mellette: a következő parlamenti választások a kulturális főváros évére esnek, ami nem hagy kétséget afelől, hogy a kampányban nemcsak sikeres (annak remélt) rendezvényként lesz szükség az EKF-re - elég a kommunikációs büdzsé 1,3 milliárdjának kormányzati kontrolljára gondolni. A másik oldalról: Pécs - más, nem főváros státusú kulturális fővárosokhoz hasonlóan - nehezen fogadja el a messziről jött embereket, a külső kötelmeket, de a jelenleg uralkodó, el-eltolódó helyi hatalmi gócok őrlésében senki nem képes magához ragadni a kezdeményezést - voltaképpen felnőni egy kitűnő európai intézményhez. E lehetőség mellett a helyi értelmiség korábban aktív csoportjai is némán mentek el, pedig tálcán kínálkozott Takáts József eszmetörténész, a pályázat szellemi gazdájának lemondása arra, hogy nyilvánosan kiálljanak a pályázatban elképzelt városért. Ehelyett fásult paszszivitás lett úrrá e körökben - néhány elszigetelt szereplő kivételével, akik például az Echo - Pécsi Kritikai Szemle hasábjain vagy az Építészeti és Városarculati Tanácson keresztül nyilvánítottak véleményt (amíg a szervezet létezett). Takáts lemondása óta - ami szerencsétlenül egybeesett Toller László polgármester autóbalesetével - érdemes megfigyelni, hogy az aktuális fejlemények tükrében felértékelődik az is, amit az egyidejű vélemények kritikával illettek. Eleinte még volt pályázat - ha eredménytelennek nyilvánították is - a művészeti igazgatói posztra és - eredményes - a főépítészire. Az általános igazgatót, Kiss Tibort már a város jelölte ki, utóda, a leginkább önjelöltnek nevezhető Mészáros András tavaly júniusban koncentrált hatalomra tett szert, főigazgatói titulussal. A főépítészi posztot Freivogel Gábor menesztése után nem töltötték be újra. Méhes Márton már a minisztérium és a város közötti alku eredményeként lett művészeti igazgató, de ő még pályázatokon, értékelő bizottság felkérésével döntött az éves programkeret lebontásáról. Ma merőben bizonytalan, kik milyen szempontok szerint vezetnek be új gyakorlatot.
Az utóbbi hónapokban mélyreható változások kísérték a pécsi programot. Köztudott, hogy már a pályázat megnyerése pillanatában tapinthatóvá vált a szándék az EKF városházi kisajátítására. Toller László balesetével a szándékhoz társuló erő szertefoszlott ugyan, de az EKF irányítási szerkezete az összehasonlíthatatlanul kisebb legitimitású Tasnádi Péter, korábbi megyei alelnök alatt vált egyértelműen a hatalomkoncentráció intézményi eszközévé. Fontos ezt kiemelni, hiszen az irányítási szerkezet az EKF-ek kulcsa; tükrözi azt az együttműködési rendszert, amelyben a városok hosszabb távon is a sikeres működés zálogát látják, s előnyös esetben nem korlátozzák a városházi hivatalnokokra a város ügyeibe való beleszólás jogát. (Ennek dacára természetesen számos város választja, vagy sodródik idővel erre az útra, s lehet erős önkormányzati irányítás mellett is rendkívül sikeres.) A helyi adminisztráció hatalma az új főigazgató tavalyi színre lépése óta látszatra megizmosodott, valójában azonban egy önálló, a városházát alkalmasint a markában tartó új alközpont jött létre. Ennek érzékeltetéséhez érdemes az előzményeket is megismerni. Az utolsó jelentékeny pályázatíró, Tarrósy István lemondása után Kiss Tibor, a város szemétszállító cégének (Biokom) vezetője lett a Menedzsment Központ Kht. ügyvezetője, egyben általános igazgató (e poszt korábban nem létezett). Kiss mellékállásban, százötvenezer forintért vállalta az ország legnagyobb kulturális projektjének vezetését. Rövid egyéves hivatali ideje végére - 2007 áprilisában járunk - a város többségi tulajdonában lévő Menedzsment Központ Kht.-ban egyesítették a beruházásokkal, illetve a programokkal addig külön foglalkozó cégeket. Az egyébként szükségszerű lépés azonban azzal is járt, hogy az általános igazgatót már egyértelműen a korábban autonóm művészeti igazgató fölé rendelték.5 A pályázati szakaszban kidolgozott modell a művészeti igazgató figuráját tartotta a projekt lelkének, aki a szellemiségét képviseli, a víziót kidolgozza, amit aztán az operatív stáb - jelen esetben a kht. - átültet a valóságba. Voltaképpen ez betű szerint követi a manapság éppen pécsi berkekben előszeretettel kiforgatott Robert Palmer - a kulturális fővárosokról készült 2004-es átfogó jelentés6 projektvezetője - ajánlatát, aki egy rugalmas mozgásterű, a helyi politikai érdekszféráktól függetlenül működő figurában (hívják őt menedzserigazgatónak vagy művészeti igazgatónak) látja az EKF sikerének zálogát, természetesen egyéb lényeges szempontok mellett.7
Mészáros András tavaly júniusi érkezésével váltotta be a képviselő-testület által tavasszal jóváhagyott új irányítási szerkezetben rejlő lehetőségeket. S mint előszeretettel nyilatkozta, a „cégszerű működés érdekében" korlátozta a művészeti igazgató mozgásterét. Mészárost a pécsi dohánygyár (BAT - British American Tobacco) kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatójaként ismerhette meg a város. E minőségében tűnt fel a 2007-et megelőző néhány évben a Tasnádi Péter oldalán tanácsadói szerepet betöltő Keszler Gábor mellett, akinek píárcége a BAT-nak is dolgozott alvállalkozóként. (Mészáros akkoriban hol köztéri hamutartók felállítását, hol alapítvány létrehozását kezdeményezte az EKF-szponzorok számára.) Amikor a Kiss Tibor vezette EKF táján sokasodó problémák miatt széles körű válságmegbeszélést rendeztek, a polgármester Mészáros személyében kért fel független szakértőt moderátornak. Akkor még senki sem sejtette, hogy néhány nappal később ő váltja Kisst, és hogy a kinevezését párját ritkító módon az ellenzék is támogatja majd. Mészáros a „nem előre, hanem utánam" mottóval köszöntötte leendő munkatársait, s ennek szellemében fogott munkához. Helyben szűk körökben - ideértve néhány fideszes politikust is - máig tartja magát az a nézet, hogy Pécs „profi menedzsert" kapott, aki ráncba szedi a rakoncátlan pécsi kht.-t, és képes összefogni a széthúzó helyi érdekcsoportokat. Céges tapasztalata kétségkívül van: a rendszerváltást követően a privatizációs óriáscég, a Dunaholding Rt. nemzetközi igazgatója, majd a Horn-kormány idején a társaság Brüsszelben működő lobbicégének vezetője, ugyanekkor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara uniós képviselője is volt. Az ezredfordulóig előbb a Corvinus, majd a Synergon Rt.-ben fordult meg vezetőként, mielőtt politikai tanácsadó vállalkozásokba fogott volna. Egyik érdekeltsége, a Zeus Kft. elsősorban a 2002-es választások idején volt tevékeny, de nem csak a szocialista párt vette igénybe a szolgálatait. A jó kapcsolatok a szocialista párt „régi" szárnyához a KISZ KB-ben és nemzetközi ifjúsági szervezetek8 élén töltött évekből következnek, s ebbe is belekapaszkodhatott ama helyben terjedő hír, miszerint a pályát kísérő kiterjedt nemzetközi tevékenység titkosszolgálati munkával is együtt járhatott. Tény, ami tény, Pécs most már olyan EKF-vezetőt tudhat a magáénak, aki kulturális kérdésekben járatlan ugyan (noha szenvedélye az üvegművészet), ám a szocialista pártot őrlő konfliktusok dacára ott is, sőt a Fidesz oldaláról is képes stabilan biztosítani a pozícióját.
Először tehát a művészeti igazgatói poszt szenvedte a központosítás kárát. Kezdetben új, a Menedzsment Kht.-n belüli szabályzatokon keresztül - ilyen a nyilatkozattételi rend, a forrásigénylés, a beszámolási rend - szűkült az art director mozgástere. Dacára annak, hogy a kulturális bizottság némely tagjai hónapokig ellenálltak, novemberre ők is beadták a derekukat, hogy helyi szabályzatban és a kormányzattal kötött együttműködési megállapodás módosításával szentesítsék a művészeti igazgató függetlenségének csorbítását.9 (A helyzet pikáns, hiszen a tárca máig nem írta alá az új szerződést, amely a kommunikációt és a szponzorációt illető lényeges változtatásokat is megfogalmazott - ezekről később.) A módosítások az EKF főigazgatóját hozták helyzetbe művészeti kérdésekben is. E rendelkezésekhez hasonlóan bürokratikus szövegkörnyezetben tálalt érvek mérgezték meg (noha nem lehetetlenítették el) a 2008-as év programpályázatát, amit helyi, országos és nemzetközi szakemberekből álló testület bírált el - a főigazgató és a hozzá csatlakozó polgármester privát körökben hangoztatott véleménye szerint illegitim módon. Méhes Márton a kialakult helyzetben10 úgy döntött, lemond, de előbb még - a fentiek ismeretében ellentmondásos módon - csatlakozott a pécsi kórushoz, mely arról győzte meg Brüsszelt: Pécsett minden rendben van.
Ezt a külcsínt volt hivatott fenntartani az a tendernyertes konzorcium is, amely az öt, összesen 35 milliárd forintos pécsi beruházás megvalósíthatósági tanulmányait dolgozta ki az ősz során. Noha a polgármester üzleti titokra hivatkozva elzárta a dokumentumokat a nyilvánosság elől, azok mégis kiszivárogtak. A tanulmányok bizonygatták, hogy a beruházások a 2010-es startpisztoly eldördüléséhez képest késéssel, de elkészülnek, és fenntarthatóak is lesznek. Ezek a kívánalmak abszurd kalkulációkba sodorták a szerzőket, és teljesíthetetlen elvárásokba a várost, hiszen a hátralevő rövid idő alatt még tisztázott tulajdonjogi környezetben, kristályos intézményi profilok és felelősségkörök mellett sem képzelhető el ilyen volumenű építkezések színvonalas kivitelezése. Ha a beruházások csupán az időből futnának ki, még nem kellene vészharangot kongatni. Ám a köztereken és a Tudásközponton kívül - amelyben a városi, megyei és egyetemi könyvtár egyesül - egyik új létesítmény (a Nagy Kiállítótér, a Zsolnay Kulturális Negyed, a Koncert- és Konferenciaközpont) sem lenne a város jelenlegi kulturális infrastruktúrája, költségvetése és kulturális vezetőinek felkészültsége ismeretében fenntartható. (Holott az EKF fogalma egyre inkább a fenntarthatóságról szól, s nem véletlen, hogy a címet olyan városok nyerik el, amelyeknek erős kulturális hagyományaik vannak ugyan, de kicsi a megtartó erejük és a kisugárzásuk.) Az új intézményeket a meglévő, városi fenntartású kulturális szervezetek működtetik majd (illetve jelentős az egyetem szerepe is), de fel sem merült, hogy vezetésüket megpályáztassák vagy a működtetésbe bevonják a magánszektort. Az első áldozat, amit Bajnai Gordon önkormányzati miniszter jogilag semmire sem kötelező - szintén nem szándékosan nyilvánosságra hozott - ajánlata is felvetett, a Nagy Kiállítótér volt. Bajnai véleménye a megyével folytatott macska-egér háborúban a város malmára hajtotta a vizet, hiszen az új kiállítótér az egyetlen tisztán baranyai fenntartású új létesítmény lett volna. Ugyanakkor a pénz a városban marad, mert a beruházások kurtításával felszabaduló 5,6 milliárd felhasználható más, „EKF-hez kapcsolódó célokra".11 Pécs még súlyosabb eladósodása tehát borítékolható, hiszen 2008-at 14 milliárdos adósságállománynyal kezdte, s az uniós forrásokhoz szükséges önerőt hitelből állja. Azokra a bevételekre, amelyekre egy ésszerűen tervező város a turizmusból vagy az intézményeinek átszervezéséből számíthat, mégsem készült becslés. A helyzet abszurditását érzékelteti, hogy miközben a város a tönk szélén áll, milliárdokat szórhat szét a pillanatnyi erőviszonyok diktátuma szerint.
Nem kivétel ez alól a Menedzsment Kht. működése sem, amelynek szervezete és finanszírozása néhány hónap alatt felettébb homályos módon alakult át. Ezt a folyamatot a polgármester Mészáros András iránt töretlennek látszó bizalma - mondjuk ki: tehetetlen sodortatása - kísérte. A magának másfél milliós fizetést megszavaztató főigazgató egyik első intézkedése a cég átvilágítása volt. Mivel nyár elején azt tapasztalta, hogy a kht. 2007-es büdzséjét „107 százalékban" lekötötték, az ősz folyamán összesen 125 millió forint pótlást kért a várostól.12 A közgyűlés az ennek okát írásban firtató, az EKF-ügyekért is felelős alpolgármester kérdéseit negligálva vonta el az összeget máshonnan (később pedig Gonda Tibor alpolgármestertől ezt a hatáskört). Az alpolgármester okkal érdeklődött, hiszen a kht. teljesítménye nem volt számottevő, ám bővelkedett a látványos és költséges elemekben (ide tartozik a kongó „Csészényi Tér" nevű kiállítóhely létrehozása vagy az egyik kávézóban tartott főigazgatói fogadóórák és a százezres számlákban megtestesülő vonzataik, de említhetjük a budapesti sofőr és a bérelt autó költségeit is). Majd amikor januárban kiderült, a kht. számára igényelt kiegészítő forrás - részben vagy egészében - megmaradt, Révész Mária fideszes képviselő érdeklődésére nem akadt magyarázat arra, miként gazdálkodik a társaság a közpénzekkel.13 Míg a szervezet új - a fővárosból vagy városi cégtől ejtőernyőzött - erőkkel bővült, tíz hónap alatt tizennyolcan hagyták ott a régiek közül, és kiürült a programszervező stáb.
Noha már inkább hónapokban, mint években mérhető a hátralevő idő, az EKF-program alapvető stratégiai dokumentumokkal adós. Nincs művészeti koncepciója és programja a 2009-11-es évekre, sem szponzorációs vagy kommunikációs stratégiája, amelyek 9 milliárd forint még meglévő (illetve részben még megszerzendő) hányada felelősségteljes és értelmes elköltésének módját is meg kellene hogy határozzák. A főigazgató házi recept szerint ígért művészeti stratégiája nem készült el, viszont a város a marakodás közepette három kiemelt 2010-es rendezvényéről is lecsúszott: így a nemzetközi kórusolimpiáról megfelelő egyeztetés, a Bauhaus- és Matisse-kiállításokról pedig alkalmas kiállítóhely híján. Az új - pécsi, a kormányzathoz kötődő és Giorgio Pressburger személyében külföldi magyar taggal is bebiztosított - ideiglenes művészeti tanácsnál, amit hónapokkal Méhes Márton lemondása után, széles körű egyezkedést követően hoztak létre, nem világos, ki, mi alapján és menynyi pénz elköltéséről dönt, melyek az új prioritások, és végezetül: ki végez majd operatív munkát, miután a testület mandátuma április végén lejár. Tény azonban, hogy a kulturális tárcának lehetősége van rá, hogy a programkeret kormányzati hányada ügyében a kialakult helyzetben maga intézkedjék, s nem meglepő, hogy az informális jelzések a Művészetek Palotája szerepét nevesítik. A kommunikációs stratégia kidolgozására a Csák Ferenc kormányzati koordinátor alatt működő board tett kísérletet, azonban Mészáros András közbelépése miatt ezt már nem használták fel. Az általa beígért új stratégiáról nincsen hír. A szponzorkeresés szintén az ex lex állapotnak köszönhetően nem, illetve csak felettébb komolytalan módon - például egy fővárosi cég eredménytelen lobbipartijain - kezdődött el. Így a kulturálisfőváros-program máig láthatatlan a köztereken és a médiában; a magánszféra nem mobilizálódott, pedig már csak a költségvetési rések miatt is szükség lenne rá. Ráadásul a kulturális tárca a szerződés novemberi felbontása óta nem adta jelét, milyen tartalmú módosításokba menne bele e három kardinális kérdéssel kapcsolatosan, ámbár szem előtt tartja, hogy a művészeti igazgatói poszt megszűntével a vonatkozó passzusok hatályukat vesztették. A patthelyzet tehát tartósnak ígérkezik.
„Csak mostanság" címmel kezdődött a Nyitott Ház-kiállítássorozat az EKF főhadiszállásán, ahol augusztusban pécsi egyetemisták alkotásait, februárban a helyi unitárius alkotóközösség munkáit mutatták be. A kiállítások - nem lebecsülve az alkotók érdemeit - jellemzik azt az állapotot, amibe a kulturális főváros ügye került: miszerint nem képes, de nem is szándéka megszólítani azt a művészeti közeget, amit Keserű Ilona vagy Pinczehelyi Sándor neve fémjelez. Erről a mélypontról még kiemelheti az EKF-et egy erős és politikai akaratoktól függetlenül megvalósított művészeti stratégia, s esélye lenne annak is, ha a város őszintén belátná, hogy a beruházások egyáltalán nem vagy nem 2010-re készülnek el. Kénytelenek vagyunk azonban hozzátenni: mindkettőhöz alapvető személyi és szemléletbeli változások szükségesek, amelyek realitása felől jelen pillanatban túlzás lenne optimista hangon nyilatkozni.
2004. február 12.
Az Európai Unió kulturális miniszteri értekezlete döntött arról, hogy 2010-ben Magyarország és Németország egy-egy városa kaphatja meg az Európa Kulturális Fővárosa címet.
október 7.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nyílt pályázatot hirdetett a magyar városok számára az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére. Az előpályázatok beadási határideje: december 31.
október 11-12.
Európa magyar kulturális fővárosa - a pécsi pályázat c. konferencia az Európa Házban. Megalakult a négyfős pályázati kabinet, tagjai: Takáts József, Tarrósy István, Szalay Tamás, Szokolai Zsolt.
2005. március 7.
Bozóki András kulturális miniszter bejelentette, hogy a szakmai zsűri döntése alapján Pécs, Eger és Miskolc egyhangú, Budapest, Debrecen, Győr és Sopron pedig egyszerű többséggel jut tovább a pályázat második fordulójába.
március 10.
Egy nemzetközi szakmai zsűri javaslata alapján a német kormány Essent és Görlitzet jelölte Brüszszel felé az Európa Kulturális Fővárosa címre.
március 21.
Megalakult az EKF-programok előkészítéséért felelős Programtanács. A tanács vezetője Ujvári Jenő, tagjai P. Müller Péter, Pálné Kovács Ilona, Pinczehelyi Sándor, Takáts József, Tóth József, Pásztor Ágnes (állandó meghívott).
április 6.
Budapesten bemutatták a Pécs 2010 program új arculatát.
április 21.
Szegeden Pécs és Szeged polgármestere, Toller László és Botka László együttműködési megállapodást írt alá arról, hogy Szeged Pécs kiemelt partnervárosa lesz az EKF-programban.
június 9.
A Centrumban Pécs: pályázati tanácskozás a budapesti Centrál Kávéházban.
június 30.
Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése egyhangú támogatásáról biztosította az Európa Kulturális Fővárosa - Pécs, 2010 pályázat szövegének koncepcióját.
augusztus 17.
Pécs Európa Kulturális Fővárosa pályázatát - a kandidáló városok közül elsőként - Toller László személyesen adta át dr. Bozóki András kulturális miniszternek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában.
augusztus 23.
Toller László újságírók és érdeklődők előtt bemutatta Pécs Határtalan város című Európa Kulturális Fővárosa-pályázatát.
október 9.
Pécsre látogatott az Európa Kulturális Fővárosa-pályázatokat elbíráló nemzetközi zsűri.
október 11.
Gyurcsány Ferenc kormányfő kijelentette: az Európa Kulturális Fővárosa cím odaítélése kapcsán elfogadja a nemzetközi szakmai zsűri javaslatát.
október 19.
Bozóki András kulturális miniszter a kormányülés után bejelentette: Pécs lesz 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa.
október 24.
Bozóki András kulturális miniszter és Toller László, Pécs polgármestere sajtótájékoztatót tartott abból az alkalomból, hogy Pécs elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet.
december 15.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadta a „Határtalan város" című EKF-pályázat Brüsszel számára benyújtandó verzióját.
december 22.
A Magyar Köztársaság brüsszeli állandó képviseletén keresztül december 22-én hivatalosan eljuttatta az Európai Unióhoz Pécs „Európa Kulturális Fővárosa - 2010" pályázatát.
2006. január 14.
Az EKF program társadalmasítása jegyében Pécsett megalakult a Kultúra 2010 Társaság.
január 26.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése január 26-án egyhangúlag elfogadta az Európa Kulturális Fővárosa - Pécs, 2010 program irányítási szerkezetére vonatkozó előterjesztést.
február 20.
Kiss Péter kancelláriaminiszter ígéretet tett arra, hogy a pécsi Európa Kulturális Fővárosa program beruházásai bekerülnek a 2007-ben induló második nemzeti fejlesztési tervbe.
március 6.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata szerződést kötött az Európa Centrum Kht.-val a Pécs2010 Menedzsment Központ felállításáról és működtetéséről.
március 14-15.
Pécs, Essen, Görlitz, Isztambul és Kijev egy héttagú, nemzetközi szakértőkből álló testület előtt Brüszszelben bemutatta kulturálisfőváros-pályázatát.
április 6.
Toller László, Pécs polgármestere, Bozóki András kulturális miniszter, valamint Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter szerződést írt alá az Európa Kulturális Fővárosa 2010 program beruházási és fejlesztési forrásainak biztosításáról. A város öt kulcsprojektjével 31,14 milliárd forint európai uniós és hazai forráshoz juthat 2007 és 2009 között.
április 11.
A brüsszeli hétfős szakértői testület nyilvánosságra hozta a március 14-15-i meghallgatás után meghozott állásfoglalását. Ebben megerősítette Pécs jelölését, valamint kiválasztotta Essent és Isztambult a 2010-es kulturális főváros címre.
április 25.
Hivatalosan is megkezdte munkáját a Pécs2010 Irányító Tanács.
június 6.
Lemondott Takáts József, a pécsi pályázat írója, a Pécs2010-program stratégiai főtanácsadója. Távozását a politika és az EKF program szakmai vezetése közötti állandósult konfliktussal indokolta.
július 7.
A Programtanács hivatalos állásfoglalást tett közzé a művészeti igazgató kérdésében. A nyilatkozat leszögezte: az art directornak független, megfelelő autoritásokkal, döntési kompetenciákkal és mandátummal rendelkező személynek kell lennie.
július 25.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdetett az Európa Kulturális Fővárosa - Pécs, 2010 program művészeti igazgatói állásának betöltésére.
augusztus 29.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter sajtótájékoztatón mutatta be az Európa Kulturális Fővárosa újonnan kinevezett kormányzati koordinátorát, Csák Ferencet.
szeptember 12.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdetett az Európa Kulturális Fővárosa - Pécs 2010 program építészeti igazgatói állásának betöltésére.
szeptember 25.
Nyilvánosságra hozta állásfoglalását a művészeti igazgatói posztra beérkezett pályázatokat elbíráló szakmai bizottság. A döntés értelmében Kőrösi Orsolyát, a Magyar Közigazgatási Intézet főtanácsadóját, a kulturális tárca volt helyettes államtitkárát javasolja az Európa Kulturális Fővárosa Pécs2010 program művészeti igazgatójának.
november 13.
Az Európai Bizottság hivatalosan is Pécset, Essent és Isztambult jelölte a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre.
november 30.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése egyhangúlag Freivogel Gábort választotta a Pécs 2010 program építészeti igazgatói posztjára.
december 14.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése döntött az Európa Kulturális Fővárosa program újabb vezetőinek kinevezéséről. A határozat értelmében a program általános igazgatójává a Pécs és környéke hulladékgazdálkodási feladatait ellátó Biokom Kft. igazgatóját, Kiss Tibort, művészeti igazgatóvá pedig Méhes Mártont választották.
december 16.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter és Tasnádi Péter, Pécs polgármestere aláírta a minisztérium és a város közötti szerződést, mely 9 milliárd forintot biztosít az EKF projekt programjaira és működési költségeire.
2007. február 1.
Tarrósy István, az Európa Centrum Kht. ügyvezetője, a Pécs 2010 Menedzsment Központ vezetője bejelenti, hogy nem hosszabbítja meg február végén lejáró szerződését. Távozását a kialakult irányítási szerkezet körüli anomáliákkal indokolja.
február 28.
A kormány-város szerződésben előírt határidőre a művészeti igazgató elkészítette az EKF 2007-es felvezető évének program- és költségvetéstervét. A tervezetet mind a pécsi önkormányzat kulturális bizottsága, mind pedig a kulturális miniszter (azaz a város és a minisztérium mint a program finanszírozói) változtatás nélkül elfogadta.
április 16.
A művészeti igazgató országos, nyílt pályázatot hirdet a 2008-as EKF-felvezető év művészeti-kulturális programjaira, rendezvényeire. A június 30-i határidőig összesen 480 pályázat érkezik a művészeti divízióhoz.
április 20.
A közgyűlés határozata értelmében kialakul az új irányítási szerkezet: Az eddigi Európa Centrum Kht. és a Pécs Fejlesztési Kft. EKF-es feladataira - az EC Kht. jogutódjaként - megalakul a Pécs 2010 Menedzsment Kht., melynek ügyvezetője a program általános igazgatója, Kiss Tibor. A művészeti és az építészeti igazgató jogi-szervezeti értelemben alkalmazotti-beosztotti munkakörbe kerül.
június 7.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a távozó Kiss Tibor általános igazgató helyére ellenszavazat nélkül Mészáros Andrást választotta az Európa Kulturális Fővárosa program főigazgatójává. A közgyűlés határozott arról is, hogy alkalmatlanságra hivatkozva felmentik állásából Freivogel Gábor építészeti igazgatót.
július 3.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tendert írt ki az EKF programokhoz kapcsolódó tanácsadói szolgáltatások megrendelésére.
július 19.
Méhes Márton művészeti igazgató egy pécsi és egy országos-nemzetközi szakértői testületet kért fel az EKF program tervezésében való közreműködésre.
július 27. - augusztus 24.
A Pécsi Szakértői Testület és a művészeti divízió munkatársai zsűrizik a beérkezett kulturális pályázatokat, ami alapján a művészeti igazgató elkészíti a 2008-as programtervet.
augusztus 31.
A kormány-város szerződésnek megfelelően a művészeti igazgató a miniszter és a polgármester elé terjeszti az „Európa Kulturális Fővárosa - Pécs, 2010: 2008. évi művészeti és kulturális programok és a 2009/2010 évek fő kulturális fejlesztési irányai" c. 60 oldalas dokumentumot, amely tartalmazza a 2008-as pályázati támogatásokat és a teljes felvezető év költségvetését. A dokumentumot a pécsi önkormányzat kulturális bizottsága mint színvonalas, az EKF szellemiségének megfelelő munkát fogadja el.
szeptember 27.
Megalakult az Európa Kulturális Fővárosa - Pécs, 2010 program Építészeti Konzultációs Testülete. A testület célja az öt kulcsprojekt megvalósításában nyújtandó segítség, illetve a program építészeti, urbanisztikai előkészítése.
október 31.
Hiller István miniszter változtatás nélkül hagyja jóvá az OKM által finanszírozandó 2008-as program- és költségvetési tervet.
november 23.
Bejelentette lemondását Méhes Márton művészeti igazgató. Távozását elsősorban a pécsi közgyűlés EKF-támogatásról szóló, november 8-án elfogadott közgyűlési határozatával indokolja, mely révén a művészeti igazgató felelősségi köre és lehetőségei jelentősen szűkülnek.
december 13.
Pécs MJV Közgyűlése a Pécs 2010 Konzorcium által készített megvalósíthatósági tanulmány összefoglalója alapján dönt mind az öt kulcsberuházás megépítéséről.
december 20.
Az Európa Kulturális Fővárosa program kormányzati beruházási koordinátorává nevezték ki Suchman Tamás volt privatizációs minisztert.
2008. január 14.
Egy korábbi kollokviumsorozatra alapozva Berlinben megalakul a „Cultural Cities Net 2010" összefogás, melynek keretében a volt pályázó német és magyar városok a következő években konkrét projekteket valósítanak meg, és rendszeresen együttműködnek.
január 30.
Megérkezik Pécsre az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium állásfoglalása a Nagy Kiállítótér beruházással kapcsolatban. Ennek lényege, hogy a minisztérium - a megvalósíthatósági tanulmányt megvizsgálva - a Káptalan utcai helyszín helyett a Zsolnay Negyedben javasolja a funkció kialakítását.
január 31.
A pécsi közgyűlés az EKF kulcsprojektjei közül több közbeszerzési tervezői eljárás megindításáról is döntést hoz, azonban a Nagy Kiállítóteret a polgármester javaslatára kiemelik a napirendi pontok közül, erről a projektről nem tárgyalnak.
február 18.
Megalakult az Európa Kulturális Fővárosa-program Művészeti Tanácsa. A testület tagjai: Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok igazgatója; Koncz Erika, a Magyar Iparművészeti Múzeum főigazgató-helyettese; Lauter Éva, a Balassi Intézet főigazgatója; Pál Zoltán Munkácsy-díjas szobrászművész, Giorgio Pressburger író, rendező, Vincze János rendező, a Pécsi Harmadik Színház igazgatója.
február 28.
Az Európai Bizottság hivatalosan is közzétette Pécs, Essen és Isztambul brüsszeli bizottsági meghallgatásának eredményét. A jelentés szerint Pécsett jól haladnak az Európa Kulturális Fővárosa program előkészületei.
március 6.
A pécsi közgyűlés jóváhagyja az EKF 2008-as felvezető évének a város által finanszírozandó programjaira szánt költségvetési összeget.
Jegyzetek
1 Somlyódy Nóra: „Ott élek, ahonnan az időt és a teret mérik". Sir Bob Scott pályázó. Magyar Narancs, 2008. március 13.
2 A pályázat elérhető a www.pecs2010.hu oldalon.
3 Pécsi vonatkozásban lásd Ember Zoltán: Határhelyzetek Pécsett. ÉS, 2006. július 21.
4 Lásd még Szokolai Zsolt: Az EKF program-szerződés a kulturális (de?)-centralizáció szolgálatában. Echo, 2007. március 1.
5 Közgyűlési döntés, 2007. április 20.
6 Palmer/Rae Associates: European Cities and Capitals of Culture, 2004. Letölthető: www.ec.
europa.eu
7 A kiforgatott szavak itt olvashatók: Szőcs László: Pécs merjen önmaga lenni! Népszabadság, 2008. január 18.
8 DIVSZ (Demokratikus Ifjúsági Világszövetség) főtitkárság vezető és CIMEA (Nemzetközi Gyermek- és Serdülőkori Mozgalmak Bizottsága) főtitkár volt a nyolcvanas években
9 Közgyűlési döntés, 2007. november 8.
10 P. Müller Péter: Szakmaiság, átláthatóság, együttműködés. Beszélgetés Méhes Mártonnal, az EKF távozó művészeti igazgatójával. Echo, 2007. december.
11 Hogy mire, arról a 2008. március 6-i közgyűlés, helyesebben a minimális többséggel működő szocialista frakció döntött, szokás szerint kész helyzet elé állítva az ellenzéket: a pénzt köztérfejlesztés, középkori egyetem és színházfelújítások címén költik el.
12 A 2007. október 4-i és november 8-i közgyűléseken.
13 Közgyűlési döntés, 2008. január 31.