Csengery Kristóf
Dédapáim
Reizner Czenger
nem vagyok jó
magyar ember
jobb akárhány
honi pajor
ősöm német
mi több bajor
ám bevallom
ha nagyritkán
túlrepülök
a kalitkán
már a gépen
felhők között
mint ki magán
megütközött
elborulok
rossz lesz távol
járni attól
ami gátol
fúrni marni
fog a titok
melynek mélyén
cselt gyanítok
mert tán benne
nincs is semmi
csakhogy máshol
nem tudsz lenni
a haza csak
egy fogalom
lexikoncikk
vér a falon
de nekem az
már harangszó
ahogy magán-
s mássalhangzó
szövetséget
köt a szájban
abban emlék
forma táj van
s mint a kövek
úgy hullanak
ha elvágynék
rám a szavak
úgy hullanak
a mondatok
melyeket csak
itt mondhatok
mert kezdettől
s közbe-közbe
így vagyok én
megkötözve
nem hűség ez
nem szerelem
csak a rendelt
eledelem
melynek ízét
nem is érzem
mégse lehet
máson élnem
tőled tehát
nem válok el
egy éhem van
jövök ha kell
világvégről
vissza hozzád
száraz kenyér
szürkeország