Kürti László
Ballada a szegény férfiakról
(K. J. Á-nak)
Tudod, Jucám, sok férfinak sem könnyű,
míg fiúcska, nőt szexlapon, ha lát.
Zsebkendőbe folyatja azt a szörnyű,
borzongató, néma tömeghalált.
Szerelmet meg vajon kitől tanulhat,
kortárs lányokkal mit tud kezdeni?
Valódi nő még nem áll vele szóba,
ösztönével meg a töke teli.
Ha férfi már, s jóval több vonzó testnél,
izmos lélek feszül ruha alatt.
Átlag nővel - lehet akármi félvér --
testszerelem helyett dugás marad!
Férfit vagy nőt ha szeret barátságból,
mondják rá: homokos! Kurvapecér!
Az ágya minden testhez húsdaráló!
Ki körülötte él, az mind cseléd!
Hatvan körül, ha férfi még az ember,
retteghet minden aktusa előtt.
Bár húzza még, de tolni jobb szeretne,
fotelben, széken, kádban, heverőn.
Feszes, fiatal test után, ha vágyna,
aszottan, az csak pénzért kapható,
így zúdít szerelmet asszonyra, lányra,
ha pénze nincs, szerencsétlen tahó.
Jucám, hidd el, én mindent elkövettem,
hogy mást higgyek, de ez a képlet áll,
kinek pénze, feszes teste ha nincsen,
egy életen keresztül rúgkapál.